1. § E törvény alkalmazásában
1. átvett feladat: 2013. január 1-jét megelőzően a települési önkormányzat vagy társulásaik (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) által az 1. mellékletben felsorolt
a) pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona,
b) pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye,
c) pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek lakóotthona,
d) fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona,
e) gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény - ideértve a többcélú gyermekvédelmi intézményt is -
megszervezésével és fenntartásával nyújtott szakosított szociális ellátás és gyermekvédelmi szakellátás;
2. átvett vagyon: a települési önkormányzat valamennyi ingó és ingatlan vagyona, valamint vagyoni értékű joga, amelyek az átvett feladat ellátását szolgálják, illetve ahhoz szükségesek és nevesítetten az átvett feladathoz, valamint az átvett intézményekhez kapcsolódnak, ideértve az önkormányzatok gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését is, valamint a költségvetési szervként működő átvett intézmények valamennyi ingó és ingatlan vagyonát, vagyoni értékű jogát, gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését.
2. § (1) 2013. január 1-jével e törvény erejénél fogva az államra száll át
a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő, átvett feladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat,
b) az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő, a települési önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében közreműködő közalapítvány, alapítvány alapítói joga (a települési önkormányzat által más alapítóval közösen alapított alapítvány, közalapítvány esetében az önkormányzatot megillető alapítói jogok), és azon gazdasági társaságokban és egyéb gazdálkodó szervezetekben fennálló önkormányzati tulajdoni részesedés, amelyek az átvett feladat ellátásában közreműködnek és részben vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak [az a)-b) pont szerintiek a továbbiakban együtt: átvett intézmények].
(2) Az átvett intézményeket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át.
(3) Az átvett intézményekkel kapcsolatban az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) e törvény erejénél fogva gyakorolja a fenntartói jogokat, az alapítványok, közalapítványok alapítói jogait. A 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben és a tartós jogviszonyokban a kijelölt szerv jár el fenntartóként, illetve alapítóként.
(4) A települési önkormányzatok helyébe - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az átvett intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1-jével jogutódként az állam lép, azzal, hogy az állam tulajdonába e törvénnyel került vagyonelemek vonatkozásában létesített kötelmi jogi jogviszonyokba jogutódként a vagyonkezelőként e törvény erejénél fogva kijelölt szerv lép. Az átvett intézmények átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói, a költségvetési szervek esetében az irányítói és alapítói jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvény az irányadó az e törvényben foglaltak figyelembevételével.
(5) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett önkormányzat jogutóda a fejlesztéssel érintett átvett intézmény. A jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.
(6) A kijelölt szerv képviseli az államot mint jogutódot a települési önkormányzatnak az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásokban, valamint harmadik személyekkel szemben. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül dönt.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.
3. § (1) Az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átadása során a birtokbaadásról jegyzőkönyv készül a települési önkormányzat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA), valamint a vagyonkezelőként e törvény erejénél fogva kijelölt szerv által kötött tulajdonátadás-átvételi megállapodás és az annak mellékletét képező vagyonleltár alapján. A birtokbaadási jegyzőkönyvet az átadó részéről a települési önkormányzat polgármestere, jegyzője, illetve a települési önkormányzati társulás képviseletére jogosult személy, az átvevő részéről a vagyonkezelőként kijelölt szerv vezetője írja alá (a továbbiakban: jegyzőkönyv). Amennyiben a települési önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó vagyonelem, a jegyzőkönyv aláírásában félként részt vesz az NFA is.
(2) Az átadás-átvételi megállapodásban a települési önkormányzat polgármestere, illetve a települési önkormányzati társulás képviseletére jogosult személy a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.
(3) Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(4) A települési önkormányzat az állam által átvételre kerülő vagyonelemeket e törvény hatálybalépését követően nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, a gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét nem csökkentheti. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat e törvény hatálybalépését megelőzően már döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében betervezte.
4. § A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény területi ellátási kötelezettségét, férőhelyeinek a szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadottságát, valamint az átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződések, illetve feladatellátási megállapodások és az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. A kijelölt szerv 2013. május 31-éig felmondhatja az átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződéseket és megállapodásokat.
5. § (1) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő átvett intézmény alapító okiratának módosítását az alapítói jogokat gyakorló szerv az átvételt követő 45 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz.
(2) A költségvetési szervként működő átvett intézmény esetében a törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár hivatalból értesíti a szociális hatóságot, amely 30 napon belül hivatalból módosítja a működési engedélyt.
(3) Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet az átvételt követő 90 napon belül kell a cégbíróságnál előterjeszteni. A változást illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.
(4) Az átvett intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, az állam mint jogutód képviseletében eljáró kijelölt szerv kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.
6. § (1) Az állam 2013. június 30-ai hatállyal - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzatok 2013. január 1-jei adósságállományából az átvállalás időpontjában fennálló, valamint a (3) bekezdés szerinti azon adósságát és annak járulékait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztési célú, értéknövelő beruházásaihoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalandó adósság a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló - tartozásokat foglalja magában akként, hogy a 2013. június 30-án vagy azt megelőzően esedékessé vált, de az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az állam 2013. június 30-ai hatállyal az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam - a hitelező beleegyezésével - a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.
(3) A települési önkormányzatok az állam által átvállalandó adósságállományt növelő kötelezettséget e törvény hatálybalépését követően nem vállalhatnak. A települési önkormányzatok az átvállalandó adósságállományt a még felhasználható hitelkerettel rendelkező, (1) bekezdés szerinti szerződésekből történő lehívással, illetve kölcsönfelvétellel legkésőbb 2013. március 31-éig a kijelölt szerv engedélyével, és abban az esetben növelhetik, ha ez az adósságelem az állam által átvételre kerülő átvett vagyon értékének növelését vagy állagának megóvását eredményező kifizetés finanszírozására szolgál.
(4) A magyar állam 2013. évben - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy értékének megőrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak.
(5) Az átvállalandó adósság és kezességek elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg.
(6) Az állam nevében a települési önkormányzatoktól az (1)-(3) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (4) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el.
7. § (1) Az átvett intézményhez és az átvett feladathoz kapcsolódó, a települési önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő 2013. éven átnyúló kötelezettségek forrását a kijelölt szerv költségvetésében kell megtervezni.
(2) A települési önkormányzat kötelezettségvállalásából eredő jogvitában bíróság vagy hatóság által megítélt kártérítés, perköltség, igazgatási költség, egyéb fizetési kötelezettség fedezetét a kijelölt szerv költségvetésében kell megtervezni.
8. § (1) Az átvételre kerülő intézmény szakmai fenntartói feladatainak ellátásában közvetlenül közreműködő, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) a kijelölt szerv állományába kerülnek át, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési előírásoknak. Az átvett foglalkoztatottak jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képesítési előírásokban foglalt feltételek teljesítésének hiányában át nem vett foglalkoztatottak számát a kijelölt szerv létszámának kialakításakor figyelembe kell venni. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony e törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a foglalkoztatottat írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokra és a foglalkoztatottat megillető járandóságokra a Kttv.-nek az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogviszony megszűnésével összefüggésben a felügyeleti szerv által ellátandó munkáltatói feladatokat a kijelölt szerv látja el.
(3) A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egyéb jogviszony keretében közreműködő dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
(4) Az átvett intézmény vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízását a munkáltatói jog gyakorlója 2013. május 31-éig visszavonhatja.
9. § (1) Az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva ingyenesen a kijelölt szerv vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó átvett vagyonelem tekintetében az NFA által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapján állami tulajdonba került, állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló, a kijelölt szerv és a megyei intézményfenntartó központok által aláírt közös nyilatkozatban tételesen meghatározott vagyon vagyonkezelője 2013. január 1-jétől a kijelölt szerv. A kijelölt szerv 2013. január 1-jével az átvett vagyonba tartozó gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedések kivételével jogutódként belép az MNV Zrt. és a megyei intézményfenntartó központ között fennálló vagyonkezelési szerződésbe. A vagyonkezelői jogviszonyra a Tv. 3. § (2) és (4) bekezdése, valamint 4. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az átvett vagyonba tartozó - az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő - gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedések tekintetében az MNV Zrt. megbízási szerződést köt a kijelölt szervvel a tulajdonosi jogok gyakorlására.
10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az átvett intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben kijelölje,
b) az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló intézmények átadás-átvételi eljárásának részletszabályait és a megállapodás tartalmi elemeit rendeletben határozza meg.
(2) A települési önkormányzat 2012. december 15-éig - 2012. december 31-i hatállyal - dönt azon intézményei átalakításáról, valamint az alapító okiratok kiadásáról, illetve módosításáról, amelyeknek 2013. január 1-jétől
a) az 1. mellékletben szereplő székhelye, telephelye átvett feladatot lát el, és
b) az 1. mellékletben nem szereplő székhelye vagy telephelye kötelező önkormányzati feladatot lát el.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti székhelyet, telephelyet a települési önkormányzat kiválással önálló költségvetési szervvé vagy 2013. január 1-jétől kizárólag kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény telephelyévé alakítja át. A települési önkormányzat a kiválással létrejövő intézmény esetében nyilvános pályázat kiírása nélkül adhat intézményvezetői, magasabb vezetői megbízást a pályázati eljárás eredményes lezárásáig.
(4) A települési önkormányzat az alapító okiratokat vagy azok módosításait haladéktalanul megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, valamint a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv a működési engedélyeket hivatalból, a feltételek fennállásának vizsgálata nélkül, 2013. január 1-jei hatállyal módosítja.
(5) Az e törvény szerint átvett, 2012. december 31-én a települési önkormányzat által fenntartott, valamint a Tv. alapján állami tulajdonba került, 2012. december 31-én a Tv. 9. § (1) bekezdése szerinti kijelölt szerv által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények működési engedélyét a működést engedélyező szerv 2013. március 31-éig, 2013. január 1-jei hatállyal hivatalból módosítja. Ennek keretében a 2012. december 31-én határozott idejű vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmények működési engedélyeit a feltételek vizsgálata nélkül 2013. december 31-ig meghosszabbítja.
11. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 83. § 2012. december 31-én lép hatályba.
(3) A 13-16. §, a 18-25. §, a 29-30. §, a 37-38. §, a 46. §, a 65-68. §, a 70-72. §, a 75. § (1) bekezdése, a 76. § (1) bekezdése és a 78-82. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 31-34. §, a 36. §, a 39-45. §, a 47-64. §, a 69. §, a 73. § (2) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 76. § (2) bekezdése és a 77. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
12. § E törvény 78-79. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
13. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon állam részére történő átadására törvény alapján, az önkormányzati feladatok állam általi átvételéhez kapcsolódó vagyonátszállással került sor.”
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”
(ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet.)
15. § Az Szt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet
a) a jegyző vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szervnél,
b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél
kell előterjeszteni.”
16. § Az Szt. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti közgyógyellátásra való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogcímen nem jogosult az ellátásra.”
17. § Az Szt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a százötven férőhelyesnél nagyobb, megszűnt bentlakásos intézmény ingatlanában - a működési engedély visszavonásától számított három hónapon belül - létrehozott bentlakásos intézmény, illetve székhely, telephely esetén mentesítheti a fenntartót a (3) bekezdés szerinti, százötven fős férőhelyszám-korlát alól. A mentesítésre az új fenntartó kérelmére, az ellátottak folyamatos ellátása érdekében, különösen indokolt esetben kerülhet sor. Nem adható mentesítés a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló, 2011-2041. évre kidolgozott stratégiai program keretében kiváltott ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmény, illetve székhely, telephely esetén.”
18. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.”
19. § Az Szt. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.”
20. § Az Szt. 86. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén)
„d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását”
(köteles biztosítani.)
21. § Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni
a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról,
b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról,
c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem köteles.
(2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a) idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének,
b) a fővárosban - ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg - a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának
megszervezéséről és fenntartásáról.
(3) A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész fővárosra kiterjed.”
22. § Az Szt. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint - amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.”
23. § Az Szt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi szükséglet alapján dönt.”
24. § Az Szt. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állam 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége esetében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv határozza meg.”
25. § Az Szt. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.”
26. § Az Szt. 127/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Bentlakásos intézményi ellátás esetén nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha az alól a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megtérítésre köteles fenntartót mentesíti. A mentesítésre a megtérítésre köteles fenntartó vagy az új fenntartó kérelmére akkor kerülhet sor, ha a kérelemmel érintett intézményekben, illetve székhelyen és telephelyeken összesen legalább ezer betöltött férőhely van, és a mentesítést az ellátottak folyamatos ellátása különösen indokolja. Ha az új fenntartó több megtérítésre köteles fenntartótól vesz át intézményt, illetve több megtérítésre köteles fenntartó intézményét alapítja újra, az ezer betöltött férőhelyet megtérítésre köteles fenntartónként kell vizsgálni.”
27. § Az Szt. 132. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait.”
28. § Az Szt. a következő 140/Q. §-sal egészül ki:
„140/Q. § A 2012. december 31-ét megelőzően hatályos 58. § alapján kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnik.”
29. § (1) Az Szt.
a) 43. § (4) bekezdés b) pontjában és 43/A. § (3) bekezdésében az „az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény” szövegrész helyébe az „a módszertani feladatokat ellátó szerv” szöveg,
b) 43/A. § (4) bekezdésében a „módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés szerinti szakértőnek a” szöveg,
c) 52. § (1) bekezdésében a „18. § a)-g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „18., illetve a 18/A. §-ban” szöveg,
d) 58/A. § (2c) bekezdésének nyitó szövegrészében a „vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez” szövegrész helyébe a „biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz” szöveg,
e) 65. § (1) bekezdés b) pontjában az „a megyei fenntartó, a többcélú kistérségi” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, az önkormányzati” szöveg,
f) 90/A. §-ában, 94/A. § (1) bekezdés e) pontjában az „a megyei fenntartó” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
g) 90. § (4) bekezdésében a „megyei fenntartó” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
h) 91. § (2) bekezdésében az „A megyei fenntartó az állam” szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak elllátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
i) 131/B. §-ában az „A megyei fenntartó” szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
j) 132. § (2) bekezdés g) pontjában az „intézmények kijelölésére és” szövegrész helyébe a „feladatokat ellátó szerv” szöveg,
k) 132. § (2a) bekezdésében az „intézményeknek” szövegrész helyébe a „feladatokat ellátó szervnek” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Szt.
a) 4. § (4) bekezdése,
b) 32/E. §-a,
c) 85/C. § (5) bekezdése,
d) 90. § (1) bekezdése,
e) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy többcélú kistérségi társulás” szöveg,
f) 96/A. §-a,
g) 140/C. §-a.
30. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„sa) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”
(ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről.)
31. § A Gyvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.”
32. § A Gyvt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan)
„a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön,”
33. § A Gyvt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
(2) A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján
a) képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását,
b) megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé,
c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és
d) jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.”
34. § (1) A Gyvt. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy)
„a) a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon,”
(2) A Gyvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles)
„a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel, a gyermekvédelmi gyámmal - a nevelés érdekében - együttműködni,”
35. § A Gyvt. 15. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy) heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-át (a továbbiakban: kötött munkaidő) a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.
(12) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a teljes munkaidő 60-75%-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek személyiségállapotának vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és utógondozói feladatok ellátása rendelhető el a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
(13) A kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy a (12) bekezdés szerinti feladatokkal összefüggő előkészítő, értékelő, adminisztratív és egyéb feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(14) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus-munkakörből nyugdíjba vonult személyt az Nktv. szerinti pedagógusigazolvány illeti meg.
(15) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint pótszabadság illeti meg.”
36. § A Gyvt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhatóság hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik.”
37. § Gyvt. a 38. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Biztos Kezdet Gyerekház
38/A. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.
(2) A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival.
(3) A Gyerekházra e törvény gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
38. § A Gyvt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátásban az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti gyermek legfeljebb hatéves koráig vehet részt.”
39. § A Gyvt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását - a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.”
40. § A Gyvt. a következő 48/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Befogadó szülők
48/A. § (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek.
(2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.
(3) Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4) A nevelőszülő - a működtető hozzájárulásával - helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek.
(5) Ha mindkét házastárs, illetve élettárs befogadó szülői feladatot lát el, a közös háztartásukban elhelyezendő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében, illetve az 54/A. §-ban meghatározott gyermeklétszámot.
(6) A befogadó szülőnél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.
(7) A befogadó szülő tevékenységét nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat keretében végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.
(8) A befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amikor gyermeket fogad be. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg.”
41. § A Gyvt. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha
a) a helyettes szülőnél elhelyezett gyermek rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés alatt áll,
b) a helyettes szülő gondozásában kettőnél több három éven aluli gyermek van,
c) a helyettes szülő szabadságon van, beteg vagy feladatai ellátásában egyéb okból akadályozott.”
42. § A Gyvt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.”
43. § A Gyvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Otthont nyújtó ellátást biztosít
a) a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges -
b) a gyermekotthon, vagy
c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona)
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermekvédelmi gyámság ellátásával.”
44. § A Gyvt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki
a) huszonnegyedik életévét betöltötte,
b) cselekvőképes,
c) büntetlen előéletű,
d) a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc évvel idősebb, és életkora alapján alkalmas a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,
e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására,
f) a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől - a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(3) Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
(4) Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos, illetve három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.”
45. § A Gyvt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, speciális nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát minden speciális ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, speciális nevelőszülő két speciális ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, speciális nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát két fővel kell csökkentenie.
(3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, különleges nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, különleges nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát két fővel kell csökkentenie.
(4) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (1)-(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.”
46. § (1) A Gyvt. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.”
(2) A Gyvt. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj 25%-ánál.”
(3) A Gyvt. 56. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyermek, fiatal felnőtt saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni.”
47. § (1) A Gyvt. 57. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„a) tájékoztatja
aa) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek befogadásáról a gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
ab) a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
ac) az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhatóságot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.”
(2) A Gyvt. 57. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„d) együttműködik a gyámhatóság határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően
da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,
db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,
dc) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,
de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,
df) utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek.”
48. § A Gyvt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve, a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenysége segítése érdekében
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,
b) jelzi a gyámhatóságnak, ha a gyermekvédelmi gyám vagy az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
c) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - elősegíti a vér szerinti család és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítását, fenntartását.”
49. § A Gyvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében biztosítja
a) a gyermekvédelmi gyámi tevékenységet,
b) az eseti gondnoki feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni.”
50. § A Gyvt. 66. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban foglaltakon túl)
„a) gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki hálózatot működtet,”
51. § A Gyvt. 66/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A működtető a kötelező legkisebb munkabér 25%-ának megfelelő külön díjazásban részesítheti a nevelőszülőt, ha a nevelőszülő együttműködésével a nála elhelyezett gyermeket sikerült vér szerinti családjába hazagondozni vagy örökbefogadó családba átgondozni.”
52. § A Gyvt. Második Része a következő 66/Q-66/R. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:
„A nevelőszülő segítése gyermekgondozó alkalmazásával
66/Q. § (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia
a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,
b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül,
c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,
d) gyermekszámtól függetlenül az a)-c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén.
(2) A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet.
(3) Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
A helyettes szülői jogviszony
66/R. § (1) A helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.
(2) A helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult (a továbbiakban: helyettes szülői díj).
(3) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.”
53. § A Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen]
„b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, illetve ha a gyermek tizenkettedik életévét betöltötte vagy egészségi vagy személyiségállapota indokolja - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.”
54. § A Gyvt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhatóság a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden esetben, a tizenkettedik életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyermekvédelmi gyámot rendel.”
55. § A Gyvt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyermekvédelmi gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének beszerzésével és azok mérlegelésével évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja.
(1a) A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhatóság dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről.”
56. § A Gyvt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden esetben, a tizenkettedik életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyermekvédelmi gyámot rendel.”
57. § A Gyvt. 81/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírósági eljárásban a gyermeket a gyermekjogi képviselő képviseli. A gyermek képviseletére a gyámhatóság döntése alapján a gyermekvédelmi gyám is jogosult.”
58. § A Gyvt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elhelyezés során - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a gyermeket elsősorban örökbefogadó szülőnél, a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden esetben, a tizenkettedik életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja, gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok, pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni.”
59. § (1) A Gyvt. 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a gondozási helyéről elviszi, biztonságos gondozási helyre viszi és erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, valamint kéri a gondozási hely megváltoztatását.”
(2) A Gyvt. 83. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A gyámhatóság a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról annak megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. Ha a gyámhatóság huszonegy napon belül nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.”
60. § A Gyvt. XII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága”
61. § A Gyvt. XII. Fejezet „A gyám kirendelése és jogállása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása
84. § (1) A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha
a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b) a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához,
c) a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése,
d) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
(2) A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása másként nem biztosítható.
(3) A gyermekvédelmi gyám feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el.
(4) Nem lehet gyermekvédelmi gyám
a) a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,
b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
c) a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,
d) a gyermek nevelőszülője.
(5) A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(6) A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el.
(7) A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve, hogy a nevelőszülő a gyámságot vállalja.
85. § (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha
a) a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,
b) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,
c) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátását.
(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4) A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.
(5) A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.
(6) Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges - új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.”
62. § A Gyvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám
a) a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez
aa) a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,
ab) a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,
b) a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,
c) a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti,
d) a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,
e) együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében,
f) a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve, ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,
g) a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert, hogy hova távozott - visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket,
h) szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,
i) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében.
(2) Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles egymással együttműködni.
(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg, kivéve a 83. § (4) bekezdésében foglalt esetet.
(4) A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt.”
63. § A Gyvt. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám különösen
a) eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását,
b) törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz,
c) eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében,
d) kérelmezi a gyámhatóságnál a gyermek és szülei kapcsolattartásának szabályozását, módosítását, a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását, a gondozási hely megváltoztatását, a gondokság alá helyezés iránt eljárás megindítását, a nevelésbe vétel megszüntetését, ha azok feltételei fennállnak,
e) a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálattal együttműködve - a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében - a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe fogadni szándékozó szülőnél tartózkodjon, amelyről egyidejűleg értesíti a gyámhatóságot,
f) képviseli a gyermeket a hatósági ügyeiben,
g) szükség esetén kérelmezi a gyermek tanulási képességét érintő vizsgálatát.
(2) A gyermekvédelmi gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyermekvédelmi gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.
(3) A gyermekvédelmi gyám tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek kérelmének benyújtását.
(4) A gyámhatóság a gyermek képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel
a) hivatalból, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviseletét a Csjt. szabályai szerint nem láthatja el,
b) kérelemre, ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyermekvédelmi gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására.
(5) A gyámhatóság a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a feladattal megbízott munkatársai közül jelöli ki az eseti gondnokot.
(6) A nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermek képviselőjeként a gyámhatóság a gyermekjogi képviselőt rendeli ki. Ha a gyermekjogi képviselő kirendelése akadályokba ütközik, a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermeket a gyermekvédelmi gyám képviseli.”
64. § A Gyvt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze a gyermek ügyeit.
(2) A gyermekvédelmi gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(3) A gyermekvédelmi gyám eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak.
(4) A gyermekvédelmi gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.”
65. § A Gyvt. XIV. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ÁLLAM FELADATAI”
66. § A Gyvt. „Az állam megyei szintű feladatai, valamint a fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az állam feladatai
95. § Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.”
67. § (1) A Gyvt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást - a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. §-nak a figyelembevételével - más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban is biztosíthatja.”
(2) A Gyvt. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el.”
68. § A Gyvt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását, ide nem értve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, a települési önkormányzat, illetve az állam - a fenntartói feladatainak a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján - állami, egyházi és egyéb nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.”
69. § A Gyvt. 135. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:]
„d) a befogadó szülő,”
70. § A Gyvt. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami fenntartó nyilvántartást vezet a gondozásidíj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról.”
71. § (1) A Gyvt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével - az étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.”
(2) A Gyvt. 151. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.”
72. § A Gyvt. 154. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gondozásidíj-hátralék adók módjára történő behajtásáról - az állami fenntartó megkeresésére - a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik.”
73. § (1) A Gyvt. a következő 161/K. §-sal egészül ki:
„161/K. § A 96. § 2012. december 31-ét megelőzően hatályos (7)-(8a) bekezdése alapján kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnik.”
(2) A Gyvt. a következő 161/L-161/N. §-sal egészül ki:
„161/L. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 84-88. §-t a 2014. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
161/M. § (1) Az átmeneti gondozásba, gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december 31-ét követően bekerült, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni, vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.
(2) A 2014. január 1-jén átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő,
a) harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2014. december 31-éig,
b) harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig,
c) hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig
kell gondoskodni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. A befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együttnevelkedő testvérek szétválasztásával.
161/N. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 54/A. §-t a 2013. december 31-ét követően nevelésbe vett gyermek ügyében kell alkalmazni. A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 54/A. §-ra tekintettel nem lehet megváltoztatni.”
74. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának részletes szabályait,”
(2) A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„l) a Biztos Kezdet Gyerekház szakmai feladatait és működési feltételeit.”
75. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 29. § (3) bekezdésében a „vagy többcélú kistérségi társulás” szövegrész,
b) 60. § c) pontjában az „önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott” szövegrész,
c) 94/A. §-ában az „a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi” szövegrész,
d) 96. § (8)-(10) bekezdése,
e) 101. § (2) bekezdés d) pontja,
f) 139. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy gondozási” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 15. § (7) bekezdés b) pontjában a „, gyámi tanácsadó” szövegrész,
b) 55. § (1) bekezdésében az „a működtető által elkészített” szövegrész,
c) 55. § (2) bekezdése,
d) 55. § (5) bekezdés b) pontjában a „, családgondozással” szövegrész,
e) 55. § (6) bekezdése,
f) 57. § (3) bekezdés c) pontjában az „általa elkészített” szövegrész,
g) 57. § (4) bekezdése,
h) 66/B. § (1) bekezdésében az „a gyámi tanácsadóval,” szövegrész,
i) 66/K. §-a,
j) 66/O-66/P. §-a és a 66/O. §-t megelőző alcím,
k) 81/B. § (4) bekezdésében az „a gyámi tanácsadót,” szövegrész,
l) 83. § (5) bekezdése,
m) 90-91. §-a és a 90. §-t megelőző alcím.
76. § (1) A Gyvt.
a) 5. § q) pont qb) alpontjában a „23” szövegrész helyébe a „25” szöveg,
b) 32. § (9) bekezdés első mondatában a „helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzattal” szöveg,
c) 32. § (9) bekezdés második mondatában a „helyi önkormányzathoz” szövegrész helyébe a „települési önkormányzathoz” szöveg,
d) 32. § (9) bekezdés harmadik mondatában, 97. § (5) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
e) 32. § (10) bekezdésében a „helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzattal” szöveg és a „helyi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatot” szöveg,
f) 56. § (1) bekezdésében az „ellátására” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdésben foglaltak szerinti ellátására” szöveg,
g) 66. § (1) és (2) bekezdésében az „A megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat” szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
h) 66. § (3) bekezdés b) pontjában az „a megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
i) 66. § (3) bekezdés d) pontjában az „a megyei fenntartó, a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
j) 82. § (6) bekezdés első mondatában a „megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat” szövegrész helyébe a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat” szöveg,
k) 96. § (6) bekezdésben az „a megyei fenntartó” szövegrészek helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
l) 97. § (2) bekezdésében a „helyi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatot” szöveg,
m) 121. § (2) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
n) 122. § (1) bekezdésében az „A megyei fenntartó a 95. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 95. §” szöveg,
o) 145/A. § (1) és (2) bekezdésében a „helyi önkormányzat vagy a társulás” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat vagy a társulás” szöveg és a „helyi önkormányzat, illetve a társulás” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat, illetve a társulás” szöveg,
p) 162. § (2) bekezdés h) pontjában az „intézmények kijelölésére és” szövegrész helyébe a „feladatokat ellátó szerv” szöveg,
q) 162. § (4) bekezdésében az „intézményeknek” szövegrész helyébe a „feladatokat ellátó szervnek” szöveg
lép.
(2) A Gyvt.
1. 13. § (3) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülő” szövegrész helyébe a „befogadó szülő” szöveg,
2. 15. § (7) bekezdés a) pontjában a „helyettes szülő vagy nevelőszülő” szövegrész helyébe a „befogadó szülő” szöveg,
3. 15. § (7) bekezdés b) pontjában, 61. §-ában a „nevelőszülői” szövegrész helyébe a „befogadó szülői” szöveg,
4. 34. § (1), (2) és (8) bekezdésében a „helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél” szövegrész helyébe a „befogadó szülőnél” szöveg,
5. 35. § (4) bekezdésében a „gyermekjogi képviselőnél” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámnál, a gyermekjogi képviselőnél” szöveg,
6. 53. § (2) bekezdésében a „három éven aluli gyermek esetében félévente” szövegrész helyébe a „három éven aluli gyermek esetében félévente, illetve a gyermekvédelmi gyám kérelmére” szöveg,
7. 66. § (2) bekezdés b) pontjában a „hivatásos gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
8. 66/B. § (1) bekezdésében a „hivatásos gyámmal” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámmal” szöveg,
9. 70. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyámjának” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámjának” szöveg,
10. 74. § (2) bekezdésében a „gyámjául” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámjául” szöveg,
11. 75. § c) pontjában a „gyámot (hivatásos gyámot)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
12. 75/A. § a) pontjában a „hivatásos gyámot” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
13. 77. § (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében a „nevelőszülőhöz” szövegrész helyébe a „befogadó szülőhöz” szöveg,
14. 78. § (1) és (3) bekezdésében a „nevelőszülővel” szövegrész helyébe a „befogadó szülővel” szöveg,
15. 78. § (2) bekezdésében és 82. § (5) bekezdésében a „gyámja (hivatásos gyámja)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámja” szöveg,
16. 79. § (2) bekezdésében a „kérelmére vagy hivatalból” szövegrész helyébe a „kérelmére, a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére vagy hivatalból” szöveg,
17. 80. § (3) bekezdésében a „hivatásos gyámot” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
18. 80. § (7) bekezdésében és 81/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyám (hivatásos gyám)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
19. 81/D. §-ában a „gyermekjogi képviselő” szövegrész helyébe a „gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi gyám” szöveg,
20. 83. § (7) bekezdés első mondatában a „gyám előzetesen” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám előzetesen kérelmezi és” szöveg,
21. 83. § (7) bekezdés második mondatában a „gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
22. 135. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyettes szülő, nevelőszülő” szövegrész helyébe a „befogadó szülő” szöveg,
23. 141. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevelőszülőnél” szövegrész helyébe a „befogadó szülőnél” szöveg,
24. 141. § (1) bekezdés d) pontjában a „hivatásos gyámi” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámi” szöveg
lép.
77. § Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
a) 98. §-a,
b) 107. § (2) bekezdése.
78. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:)
„8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
79. § A Mötv. 23. § (5) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
80. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megváltozott munkaképességű személy határozott idejű munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.”
81. § Az Mmtv. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 25. § alkalmazásában
a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig,
b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.”
82. § Az Mmtv. 38. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „23-25. § alkalmazásában” szövegrész helyébe a „23-24. § alkalmazásában” szöveg lép.
83. § Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény
a) 20. § (4) és (6) bekezdése,
b) 35. § (7) bekezdés 7. és 8. pontja.
| 1. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona (Tompa) | 6422 Tompa, Szabadföld utca 47. | Pszichiátriai betegek otthona | |
| 2. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Foglalkoztató Intézete Darvastó | 8474 Csabrendek, Darvastó | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 3. | Budapest Főváros Önkormányzata | Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárd | 9970 Szentgotthárd, Hunyadi János utca 29. | Pszichiátriai betegek otthona | |
| 4. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Lakóotthona | 9970 Szentgotthárd, Május 1. út 19. | Pszichiátriai betegek lakóotthona | |
| 5. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira-Peresznye | 9476 Zsira, Rákóczi Ferenc út 12. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 6. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira-Peresznye | 9476 Zsira, Flórián út 54. | Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | |
| 7. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Peresznye | 9734 Peresznye, külterület | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 8. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira-Peresznye | 9476 Zsira, Főút 1. | Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | |
| 9. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Csákánydoroszló | 9919 Csákánydoroszló, Fő utca 11. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 10. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) | 2463 Tordas, Gesztenyés út 1. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 11. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) | 2463 Tordas, Hangya sor 255/4. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 12. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) | 2463 Tordas, Somogyi Béla utca 35. | Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | |
| 13. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely | 8713 Kéthely, Magyari utca 35. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 14. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Fészekotthon | 8713 Kéthely, Ady Endre utca 55. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 15. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Kuckóház | 8713 Kéthely, Hunyadi utca 93. | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 16. | Budapest Főváros Önkormányzata | Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely Bizalomház | 8713 Kéthely, Hunyadi utca 61 | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 17. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona (Búcsúszentlászló) | 8925 Bucsuszentlászló, Arany János út 17. | Pszichiátriai betegek otthona, fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona | |
| 18. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Zalaapáti II. telephely | 8741 Zalaapáti, Deák F. utca 3. | Pszichiátriai betegek otthona | |
| 19. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Zalaapáti I. telephely | 8741 Zalaapáti, Deák Ferenc utca 7. | Pszichiátriai betegek otthona | |
| 20. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona (Budapest) Pszichiátriai Betegek Otthona (Ráday) | 1183 Budapest 18. ker., Ráday Gedeon utca 3. | Pszichiátriai betegek otthona | |
| 21. | Budapest Főváros Önkormányzata | Fővárosi Önkormányzat Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona (Budapest) Pszichiátriai Betegek Lakóotthona | 1183 Budapest 18. ker., 155605/2. helyrajzi szám | Pszichiátriai betegek lakóotthona | |
| 22. | Budapest Főváros Önkormányzata | Budapest Főváros Önkormányzata Sztehlo Gábor Gyermekotthona és Fogyatékosokat Befogadó Otthonai | 1121 Budapest 12. ker., Rege utca 1-4 | Fogyatékos (látás, mozgás, értelmi) személyek otthona |
