1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: H.) címe helyébe a következő cím lép:
„egyes házszabályi rendelkezésekről”
2. § A H. preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján egyes házszabályi rendelkezések megállapítására a következő normatív határozatot alkotja:”
3. § A H. 3. §-át megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az alakuló ülés”
4. § A H. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés főigazgatója vagy az általa kijelölt hivatali szerv vezetője az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.”
5. § A H. 6-7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló testület - a választási bizottságok jegyzőkönyvei, az országgyűlési képviselőknek a megbízatás elfogadására, illetve az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, az országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási iratok) alapján megvizsgálják az országgyűlési képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.
(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul, és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz.
7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott testület előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.”
6. § (1) A H. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően az alakuló ülésen tesznek esküt.”
(2) A H. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők a mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt.”
7. § A H. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők eskütétele után határoz a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.”
8. § A H. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor.
(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnök, a változásokat az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök) részére kell írásban bejelenteni. A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a korelnök vagy a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.
(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
9. § A H. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoport megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit.”
10. § A H. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korelnök a Házbizottság megalakulását követően erről a tényről, valamint a Házbizottság tagjairól tájékozatja az Országgyűlést, ezt követően az elnöklést átadja a házelnöknek.”
11. § A H. II. Része helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTOK
A képviselőcsoport megalakítása és működése
13. § (1) Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki
a) párt tagja, vagy
b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy
c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.
14. § (1) Képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik - függetlenül a tagság megszűnésének módjától - függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
15. § A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.
A képviselőcsoport gazdálkodása
16. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A képviselőcsoport megszűnése
17. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport
a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tizenkét fő alá csökken,
b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
(2) Ha az Országgyűlésben a 14. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 14. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 14. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott határidőn belül - betölthető.
(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapítja.
Csoportalakítás
18. § A képviselők - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.”
12. § A H. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.”
13. § A H. 26. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(5) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg.”
14. § (1) A H. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke.”
(2) A H. 27. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz]
„a) a Házbizottságnak az Országgyűlés munkarendjére,”
(3) A H. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.”
15. § A H. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bizottsági tag helyettesítése esetén a 2. számú melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.”
16. § A H. 40. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
(3) Az Országgyűlés ülésén a folyamatos tolmácsolást - a képviselő (2) bekezdés szerinti határidőben jelzett kérésére -, valamint a folyamatos jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Az országgyűlési bizottság ülésén a jelnyelvi tolmácsolást - a képviselő kérelmére - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.”
17. § (1) A H. 45. §-át megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés Hivatalának közreműködése az Országgyűlés ülésén”
(2) A H. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A házelnök kijelölése alapján az Országgyűlés Hivatalának vagy valamely hivatali szervének vezetője - távollétében helyettese - részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.”
18. § A H. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ülés napirendjére a házelnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően 72 órával, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetben 48 órával meg kell küldeni a képviselőknek és az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeknek.”
19. § A H. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Házbizottság által meghatározott felszólalási időkeret nem lehet kevesebb
a) általános vitában 15 percnél;
b) vezérszónoki felszólalás esetén - a c) pontban foglalt kivétellel - 20 percnél;
c) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a minősített többséget igénylő döntési javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és annak módosítása, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén 30 percnél;
d) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 percnél, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 percnél; egyszakaszos részletes vita esetén 15 percnél;
e) kivételes eljárásban 15 percnél.”
20. § A H. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános vita időkeretét legalább tíz képviselő írásbeli kérelmére
a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, valamint a Kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál
kevesebben meghatározni.”
21. § A H. 54. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az ülést vezető elnök a szót megvonta, és ezért ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben a képviselő nem szólalhat fel,”
22. § A H. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.”
23. § A H. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.”
24. § (1) A H. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában foglaltak szerint,
b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,
g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
h) az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 37. §-a szerint.”
(2) A H. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
b) annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,
d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,
f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,
g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,
j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,
k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,
l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,
m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,
p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben.”
25. § A H. 66/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házelnök az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének (a továbbiakban együtt: zárt ülés) jegyzőkönyvén, ha
a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása minősített adatot tartalmaz, és ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható;
b) az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló minősített adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.
(2) A házelnök - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.”
26. § A H. 66/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házelnök a minősített adatot tartalmazó minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.”
27. § A H. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.”
28. § A H. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza.”
29. § (1) A H. 78/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bizottság elnöke a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el:
a) a napirend előterjesztőjének minősítése, illetve erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által minősített adatot, illetve erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz;
b) a meghallgatott, illetve a bizottság előtt nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad, illetve a bizottság előtt ilyen adattartalmú nyilatkozatot tesz;
c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában minősített adatot közöl.”
(2) A H. 78/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizottság elnöke:]
„c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozik, és a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.”
(3) A H. 78/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetve a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, illetve személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.”
30. § A H. 78/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/E. § A bizottság elnöke a minősített adatot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő minősített adat minősítője által kiadott megismerési engedély alapján engedélyezheti.”
31. § A H. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A bizottságok működési rendjüket - a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés Hivatala által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és civil szervezetek véleményének a megismerésére.
(3) Ha a házszabályi rendelkezések vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.”
32. § (1) A H. 84. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):]
„a) az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat (a továbbiakban együtt: törvényjavaslat),”
(2) A H. 84. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):]
„e) előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat.”
33. § A H. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat javasolt szövegét.”
34. § A H. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nyilatkozattervezetet a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.”
35. § A H. 89. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jelentés és a beszámoló
89. § (1) A jelentés, illetve a beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést.
(2) Jelentést a Kormány, országgyűlési bizottság, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alaptörvény, valamint törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a házszabályi rendelkezések alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat.”
36. § A H. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A 90. § (3)-(4) bekezdését a kérdés esetén is alkalmazni kell.”
37. § A H. 96/A. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat
96/A. § (1) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat arra irányul, hogy a benne foglalt szövegszerű indítvány alapján az Országgyűlés az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján előzetes normakontroll-eljárást kezdeményezzen.
(2) Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek megfelelően határozott kérelmet kell tartalmaznia, meg kell felelnie továbbá a törvényben előírt követelményeknek.”
38. § A H. a 96/A. §-t követően a következő 96/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A bizottsági tájékoztató
96/B. § Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos - országgyűlési határozati formát nem igénylő - megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót a házelnöknek, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.”
39. § (1) A H. 107. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A zárószavazás megkezdése előtt írásban - legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása - módosító javaslatot nyújthat be]
„a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek, valamint”
(2) A H. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a házelnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.”
40. § A H. a következő 107/B. §-sal egészül ki:
„107/B. § (1) Előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat (a továbbiakban: normakontroll-javaslat) benyújtását az ülést vezető elnök a törvényjavaslat elfogadását követően bejelenti.
(2) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja az Alkotmányügyi bizottságnak, amely véleményezi a normakontroll-javaslatot. Az Alkotmányügyi bizottság állást foglal a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, és erről ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) A normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez bármely képviselő, országgyűlési bizottság vagy az előterjesztő módosító javaslatot nyújthat be annak a bizottsági ülésnek a kezdetéig, amely ülés tervezett napirendjén a normakontroll-javaslat véleményezése szerepel. A normakontroll-javaslathoz - ülésén - az Alkotmányügyi bizottság is benyújthat módosító javaslatot.
(4) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról öt napon belül határoz. A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, valamint a (3) bekezdés szerinti módosító javaslatok megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd - ha azt nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője. Ezt követően az Alkotmányügyi bizottság elnöke vagy előadója ismerteti a bizottság ajánlását, majd a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki, a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. A felszólalások időtartama nem haladhatja meg a tíz-tíz percet.
(5) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt az Alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokról, majd a normakontroll-javaslatról határoz. A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvény megküldésével egyidejűleg megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(6) E § alkalmazásában a módosító javaslat a normakontroll-javaslat 96/A. § (2) bekezdése szerinti bármely részére vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejező - írásbeli beadvány.”
41. § A H. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az előterjesztő - kézjegyével ellátva - három napon belül megküldi a házelnöknek, kivéve, ha az Országgyűlés a törvényt a benyújtott törvényjavaslat vagy az egységes javaslat szövege szerint fogadta el.”
42. § A H. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A házelnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását öt napon belül írja alá és küldi meg a köztársasági elnöknek.”
43. § A H. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Az eljárásra ezt követően a 107. § (2) és (4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.”
44. § A H. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételre megküldéséről a házelnök gondoskodik.”
45. § A H. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk sorrendjében tehetik fel, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben teheti fel az interpellációit és kérdéseit.”
46. § A H. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) Az interpellációra adott írásbeli válasz esetén a kérdést és a választ az Országgyűlés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
(2) A házelnök gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról.”
47. § A H. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 115. §, a 116. § (2) bekezdés és a 117. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre.”
48. § (1) A H. 120. §-át megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó eljárás”
(2) A H. 120. §-a és 121. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„120. § (1) A törvényjavaslat tárgyalására és határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket
a) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25. §-ában, 25/A. §-ában, az e §-ban és a 121-121/C. §-ban,
b) a központi költségvetésről szóló törvény olyan módosítása tárgyalásakor és határozathozatalakor, amelyhez a Költségvetési Tanács hozzájárulása szükséges, a Gst. 26. §-ában, az e §-ban, a 121. § b) pontjában, a 121/B. §-ban és a 121/C. §-ban,
c) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadás) tárgyalásakor és határozathozatalakor az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat sürgős tárgyalását és kivételes eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi, véleményét írásban eljuttatja a Költségvetési bizottsághoz. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. A vitában a Költségvetési bizottság elnöke vagy előadója harminc percben, a kisebbségi vélemény ismertetője ismét harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés ennél hosszabb időkeretet is megállapíthat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot a házelnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja.
(5) Nem lehet alkalmazni
a) a 94. § (5) bekezdését a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat 121/A. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában benyújtható módosító javaslatokra,
b) a 105. § (2) bekezdésének a rendelkezések sorrendjére vonatkozó szabályát az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat részletes vitájában,
c) a 107. §-t és a 107/A. §-t a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat - a Költségvetési Tanács a törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásának megtagadása miatti - megismételt záró vitája és zárószavazása során azzal, hogy zárószavazásra csak egy alkalommal kerülhet sor.
121. § Ha a Költségvetési Tanács elnöke a házelnököt
a) az Országgyűlés a 121/A. § (5) bekezdése szerinti ajánlásra vonatkozó határozathozatalát követően benyújtott egységes javaslat tekintetében vagy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok tekintetében arról tájékoztatja, hogy az nem felel meg az államadósság mértékére az Alaptörvényben előírt rendelkezésnek,
b) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott módosító javaslatok tekintetében az előzetes hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos döntéséről tájékoztatja,
e tájékoztatást a házelnök az Országgyűlés következő ülésén bejelenti.”
49. § A H.-nak az „A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás” alcíme a következő 121/A-121/C. §-sal egészül ki:
„121/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(2) A Költségvetési bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásának és kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a központi költségvetés egyenlegét és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét érintik. Az ezen összegeket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében kell feltüntetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részébe foglalt módosító javaslatokra és kapcsolódó módosító javaslatokra vonatkozó határozathozatal alapján a Költségvetési bizottság az Országgyűlés döntésének megfelelő számszaki átvezetéseket tartalmazó módosító javaslatot készít a központi költségvetés egyenlegére és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegére. Erről a módosító javaslatról az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határnapig, vita nélkül határoz.
(4) A Költségvetési bizottság a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követően a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre tekintettel haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést a központi költségvetésnek az Országgyűlés által meghatározott egyenlegéről, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről és azok részletes számszaki hatásáról. A házelnök e tájékoztatás alapján tesz eleget a Gst. 25. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően kerül sor a részletes vita újbóli megnyitására, amelynek a lezárásáig benyújtott módosító javaslatokról, kapcsolódó módosító javaslatokról és az Országgyűlés (3) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokról a Költségvetési bizottság ajánlást készít.
(6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat költségvetési fejezeteinek bevételi előirányzataival és kiadási előirányzataival és az azok közötti előirányzat-átcsoportosítással kapcsolatosan elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat tartalmazza.
121/B. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt negyvennyolc órával lehet benyújtani, amely ülésnap napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. E határidő letelte után módosító javaslat a zárószavazás elhalasztása esetén sem nyújtható be.
(2) A 120. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat záró vitája a Kormány által benyújtott módosító javaslat megtárgyalásából áll.
(3) A (2) bekezdés szerinti záró vitában a képviselőcsoportok számára azonos idő áll rendelkezésre, amelyet az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - ennek hiányában a házelnök javaslatára - azon ülés napirendjének megállapítása során határoz meg, amelyen a törvényjavaslat záró vitája szerepel. A javaslat tartalmazza a független képviselők számára rendelkezésre álló időt is.
121/C. § A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a 120. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényjavaslat zárószavazását kizárólag a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadására előírt határidő elteltét követő ülés napirendjére lehet felvenni.”
50. § (1) A H. 122. §-át megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás”
(2) A H. 122-123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban az általános házszabályi rendelkezéseket a 123. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
123. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz a nemzetközi szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság készít ajánlást.
(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét, illetve annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak a magyar nyelven nem hiteles szöveg magyar nyelvű fordításában előforduló fordítási hiba, illetve helyesírási hiba javítását célzó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig.
(4) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot nem kell kiadni a kijelölt bizottságnak, és arról nem kell szavazni. A (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot az ülést vezető elnök - tartalmának összefoglalásával - legkésőbb a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti.
(5) Ha az általános vita lezárásáig a törvényjavaslathoz nem nyújtottak be a (2) bekezdés szerinti módosító javaslaton kívüli módosító javaslatot, az általános vitát a zárószavazás követi.”
51. § A H. 124. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alaptörvény megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat, sarkalatos törvény megalkotására vagy módosítására irányuló törvényjavaslat, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvényjavaslat, valamint a központi költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető.
(3) Ha a miniszterelnök a Kormány által benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek és a 134. §-nak megfelelően újra meg kell kezdeni.”
52. § A H. 128/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló javaslat tárgyalásánál kivételes sürgős eljárás nem kérhető.”
53. § (1) A H. 130. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.”
(2) A H. 130. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, ezen időszak alatt a határidő nyugszik.”
54. § A H. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) Az Országgyűlés a képviselő és a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.”
55. § A H. 131/A-131/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/A. § (1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során az általános házszabályi rendelkezéseket a 131/A-131/D. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A házelnök
a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést
haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait.
(4) Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi, és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(6) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot.
(8) Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(9) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(10) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)-(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(11) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (1)-(4) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.
131/B. § (1) A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálati testület egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet.
(2) A vizsgálati testület az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
(3) A vizsgálati testület adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat.
(4) A vizsgálati testület elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen.
(5) A vizsgálati testület ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.
131/C. § (1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(2) A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő összeférhetetlenségi ügyekben ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
131/D. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor, az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.”
56. § A H. 131/F-131/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/F. § (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.
(2) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 131/C. § (1) és (5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
131/G. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(2) A házelnök az (1) bekezdés szerinti listát nyilvánosságra hozza.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire.”
57. § A H. 133. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„133. § (1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő - legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon - írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)-c) pontok szerint kell eljárni, de vitát nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(5) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(6) Ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.”
58. § A H. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást az Alaptörvényben meghatározott határidőn belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen,
a) a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is - legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt - elő lehet terjeszteni,
b) az előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.”
59. § A H. 134/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/A. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvényben (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: törvény) meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.
(2) A Kormány által a törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatot a megismerésére jogosult személyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adatként kezelik.”
60. § A H. 134/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/B. § (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván a törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, illetve mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot, illetve bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit.
(3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.
(4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli. A házelnök az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a Bizottsági elnöki értekezletet.
(5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy-egy szakértőt is.
(6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét.
(7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét.
(8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.
(9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküldi a házelnöknek és a Kormánynak.
(10) A Kormány által a törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint - az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve - szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.
(11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.”
61. § A H. 134/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/C. § Ha a Kormány a törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.”
62. § A H. 134/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/D. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) Az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.”
63. § A H. IV. rész 5. fejezete a következő 134/E. §-sal egészül ki:
„134/E. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, a törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt.
(3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról a törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést.”
64. § A H. az V. részt megelőzően a következő alcímmel és 134/F. §-sal egészül ki:
„Az Országgyűlés kifogása
134/F. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSz 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint a Bizottságnak az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSz 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSz-ban, illetve az EUMSz-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) A kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.”
65. § A H. az V. részt megelőzően a következő alcímmel és a következő 134/G. §-sal egészül ki:
„Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd
134/G. § Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumokról és jogalkotási aktus tervezetekről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.”
66. § A H. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülésnapot említenek.”
67. § A H. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ahol a házszabályi rendelkezések a mulasztás igazolására lehetőséget adnak, ott az igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyűlésnél kell teljesíteni, az igazolást a házelnöknél kell benyújtani.”
68. § A H. 140. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés
140. § (1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen levő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközik, valamint az Alaptörvény és a házszabályi rendelkezések tárgyalása során.”
69. § A H. 141. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az országos érdek-képviseleti és civil szervezetek jegyzékbe vétele
141. § (1) Az Országgyűlés Hivatala jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos érdek-képviseleti és civil szervezetekről, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemhez csatolni kell az érdek-képviseleti és civil szervezet bejegyzését igazoló bírósági végzés, valamint a szervezet alapszabályának másolatát, továbbá a kérelemben meg kell jelölni az érdek-képviseleti és civil szervezet
a) nevét, székhelyét, címét,
b) működési területét, célját,
c) ügyintéző és képviseleti szervét, és
d) képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) A jegyzékbe vett érdek-képviseleti és civil szervezetek listáját az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.”
70. § A H. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.”
71. § A H. 144. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlést érintően a házelnöknek címzett indítványokat és más irományokat az Országgyűlés honlapján, illetve a képviselők számára az elektronikus futárposta útján is haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A (3) bekezdés szerinti indítványokról és más irományokról bármely képviselő vagy országgyűlési bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít.”
72. § A H. 145. § (1) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:]
„k) gondoskodik az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvények, országgyűlési határozatok és egyéb döntések parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségéről;
l) felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak;”
73. § A H.
1. 19. §-át megelőző alcímében, 79. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 90. § (4) bekezdésében, 95. § (4) bekezdésében, 97. § (3) bekezdésében az „Az Országgyűlés elnöke” szövegrész helyébe az „A házelnök” szöveg,
2. 48. § (2) bekezdésében, 51. § (1)-(2) bekezdésében az „Az elnök” szövegrészek helyébe az „A házelnök” szöveg,
3. 27. § (2) bekezdés c) pontjában, 130. § (5) bekezdés a) pontjában, 145. § (3) bekezdés c) pontjában az „az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe az „a házelnöknek” szöveg,
4. 27. § (3) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 66. § (5) bekezdésében, 66/A. § (5) bekezdésében, 66/B. § (3) bekezdésében, 66/D. §-ában, 95. § (1) bekezdésében, 96. § (1) és (3) bekezdésében, 97. § (4) bekezdésében, 98. § (4) bekezdésében, 110. § (2) bekezdésében, 125. § (3) bekezdésében, 128/B. § (4) bekezdésében, 136. § (1) bekezdésében, 139. § (3) bekezdésében, 142. § 10. pontjában, 145. § (1) bekezdés h) pontjában, 145. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országgyűlés elnöke” szövegrész helyébe az „a házelnök” szöveg,
5. 39. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározottak” szövegrész helyébe az „a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak” szöveg,
6. 43. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 64. § (3) bekezdésében az „elnök” szövegrészek helyébe az „ülést vezető elnök” szöveg,
7. 43. § (3) bekezdésében az „50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)-(7) bekezdései” szövegrész helyébe az „50. § (9) bekezdése és az 51. § (6) bekezdése” szöveg,
8. 46. § (1) bekezdésében, 47. § (4) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében, 50. § (2), (3), (6), (7) és (9) bekezdésében, 51. § (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 64. § (6) bekezdésében, 98. § (2) bekezdésében, 104. § (2) bekezdésében, 106. § (5) bekezdésében, 107. § (5) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 118. § (2) bekezdésében, 119. § (6) bekezdésében az „elnök” szövegrész helyébe az „ülést vezető elnök” szöveg,
9. 46. § (2) bekezdésében a „héten” szövegrész helyébe az „ülésen” szöveg,
10. 50. § (4) bekezdésében az „a 26. § (3) bekezdés szerinti eljárása során” szövegrész helyébe az „egyhangú döntés hiányában” szöveg,
11. 50. § (4) bekezdésében, 102. § (2) és (4) bekezdésében, 116. § (2) bekezdésében az „az elnök” szövegrészek helyébe az „a házelnök” szöveg,
12. 51. § (1)-(3) bekezdésében az „az elnöknek” szövegrész helyébe az „a házelnöknek” szöveg,
13. 53. § (5) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében az „elnöknek” szövegrész helyébe az „ülést vezető elnöknek” szöveg,
14. 64. § (3) bekezdésében az „elnököt” szövegrész helyébe az „ülést vezető elnököt” szöveg,
15. 66. § (3) bekezdésében a „jegyzőkönyvének hitelesítését és” szövegrész helyébe a „hiteles jegyzőkönyvének” szöveg,
16. 66. § (4) bekezdésében az „a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak,” szövegrész helyébe az „a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának,” szöveg,
17. 66/C. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe az „a házelnök” szöveg,
18. 78/A. § (4) és (6) bekezdésében a „vallomást tevő személy” szövegrészek helyébe az „együttműködésre kötelezett személy” szöveg,
19. 78/H. §-ában az „az Országgyűlés elnökét” szövegrész helyébe az „a házelnököt” szöveg,
20. 79. § (1) bekezdésében és 94. § (1) bekezdésében a „Házszabályban” szövegrész helyébe a „házszabályi rendelkezésekben” szöveg,
21. 84. § (3) bekezdésében, 142. § nyitó szövegrészében, a 143. §-t megelőző alcím megjelölésében a „Házszabály” szövegrészek helyébe a „házszabályi rendelkezések” szöveg,
22. 84. § (3) bekezdésében az „a 143. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. § (5) bekezdésében” szöveg,
23. 85. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
24. 86. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 85. § (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,
25. 90. § (1) bekezdésében és 91. § (1) bekezdésében az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,
26. 90. § (4) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „tájékoztatni kell” szöveg,
27. 94. § (3) bekezdésében a „benyújtott törvényjavaslat” szövegrész helyébe a „törvényjavaslat” szöveg,
28. 95. § (3) bekezdésében a „törvényjavaslat részletes” szövegrész helyébe a „törvényjavaslat vagy határozati javaslat részletes” szöveg, 95. § (3) bekezdés a) pontjában az „Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel, továbbá törvénnyel” szöveg,
29. 96. § (2) bekezdés a) pontjában a „költségvetésre” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény és annak módosítása tárgyalására” szöveg,
30. 96. § (2) bekezdés b) pontjában a „költségvetés” szövegrész helyébe a „központi költségvetés” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
31. 96. § (4) bekezdésében a „Költségvetési, illetőleg” szövegrész helyébe a „Költségvetési bizottságra és” szöveg,
32. 98. § (1) bekezdésében, 115. § (2) bekezdésében az „az Országgyűlés elnökénél” szövegrész helyébe az „a házelnöknél” szöveg,
33. 98. § (6) bekezdésében az „a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,
34. 106. § (2) és (4) bekezdésében, 128/A. § (3) bekezdésében, 145. § (3) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlés elnökéhez” szövegrész helyébe az „a házelnökhöz” szöveg,
35. 107. § (4) bekezdésében az „elnöki” szövegrész helyébe a „házelnöki” szöveg,
36. 119. § (1) bekezdésében az „időpontban hetente” szövegrész helyébe az „időpontban” szöveg,
37. 136. § (1) bekezdésében az „intézkedésre” szövegrész helyébe az „intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja” szöveg,
38. 139. § (1) bekezdésében az „államtitok vagy szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg,
39. 143. § (7) bekezdésében a „Házszabály-értelmezésért” szövegrész helyébe a „házszabályi rendelkezések értelmezéséért” szöveg,
40. 143. § (8) bekezdésében az „a (5)-(7) bekezdések” szövegrész helyébe az „az (5)-(7) bekezdés” szöveg,
41. 145. § (1) bekezdés e) pontjában az „az elnöknek, illetve az alelnöknek” szövegrész helyébe az „a házelnöknek, illetve az ülést vezető elnöknek” szöveg,
42. 145. § (1) bekezdés g) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „, valamint szerkeszti és közzétételre előkészíti” szöveg,
43. 145. § (2) bekezdés a), b) és h) pontjában az „az Országgyűlés Hivatala” szövegrész helyébe az „a Hivatal” szöveg,
44. 145. § (2) bekezdés i) pontjában az „az Országgyűlés Hivatalával” szövegrész helyébe az „a Hivatallal” szöveg,
45. 145. § (3) bekezdés c) pontjában a „társadalmi” szövegrész helyébe a „civil” szöveg,
46. 146/A. §-ában a „gazdasági főigazgató” szövegrész helyébe a „főigazgató” szöveg,
47. 147. § (1) bekezdésében az „integrációs” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg, 147. § (1) és (2) bekezdésében az „Országgyűlési Könyvtár” szövegrész helyébe az „Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó hivatali szerve” szöveg,
48. 2. mellékletében a „Házszabály” szövegrészek helyébe a „határozati házszabályi rendelkezések” szöveg,
49. 14. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „tizenkét” szövegrész helyébe az „öt” szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti a H.
1. 1. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
2. 2. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
3. 3. §-a,
4. 5. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
5. 6. §-át megelőző alcím megjelölése,
6. 8. §-át megelőző alcím megjelölése,
7. 8. § (2) bekezdése,
8. 9. §-át megelőző alcím megjelölése,
9. 10. § (2)-(6) bekezdése,
10. 11. §-a,
11. 12. § (1) bekezdése,
12. 19. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése,
13. 20. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
14. 21. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
15. 22. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
16. 23. §-a,
17. 24. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
18. 25. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
19. 26. § (1)-(3) bekezdése,
20. 28. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
21. 29. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
22. 30. §-a,
23. 31. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
24. 32. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
25. 33. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
26. 34. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
27. 35. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
28. 36. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
29. 37. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése,
30. 38. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
31. 39. § (1) és (2) bekezdése,
32. 41. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
33. 41/A. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
34. 42. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
35. 43. § (1) bekezdése,
36. 44. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
37. 45. § (1)-(5) bekezdése,
38. 48. § (3) bekezdése,
39. 54. § (1)-(6) bekezdése és (7) bekezdés b) pontja,
40. 55. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
41. 57. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
42. 66/A. § (3) bekezdése,
43. 66/C. § (2) bekezdése,
44. 68. § (1)-(2) és (4) bekezdése,
45. 69. §-a,
46. 71. §-a,
47. 73. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése,
48. 78. § (3) bekezdése,
49. 78/A. § (3) bekezdése,
50. 78/D. § (3) és (4) bekezdése,
51. 85. § (2) és (3) bekezdése,
52. 87. § (2) és (3) bekezdése,
53. 99. § (2) bekezdése,
54. 115. § (1) és (4) bekezdése,
55. 119. § (4) és (5) bekezdése,
56. 131/B. § (3) bekezdése,
57. 131/E. §-a,
