Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.III.19.)

Tartalomjegyzék

2013. évi XVI. törvény

a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

1. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

1. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:]

d) a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, a gyűjteményes műnek minősülő és egyéb adatbázison, a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú alkotásokon, az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokon, valamint a műszaki létesítmények tervein fennálló szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértése miatt indított, továbbá az önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó eljárások;”

2. § A Szüt. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kamarába való felvételre jogosult, aki)

c) mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű - különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus - egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik; és”

3. § A Szüt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő: „Én, (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom, szabadalmi ügyvivői hivatásomat azokkal összhangban gyakorolom. Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!””

4. § A Szüt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi ügyvivői iroda jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek kizárólag szabadalmi ügyvivő tagja van. Szabadalmi ügyvivői irodát egy vagy több szabadalmi ügyvivő alapíthat.”

5. § A Szüt. 10. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha)

b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivő,

c) a társaság jegyzett tőkéje társasági tulajdonban levő hányadán felüli részének legalább háromnegyedét a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok vagyoni hozzájárulása teszi ki, és a társaságban a szabadalmi ügyvivői szavazati jog is legalább ilyen arányú,”

6. § (1) A Szüt. 15. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szabadalmi ügyvivőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivő olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivői titoktartás körébe eső tényeket vagy adatokat tartalmaznak. A szabadalmi ügyvivőnél folytatott hatósági vizsgálat során a szabadalmi ügyvivő nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.”

(2) A Szüt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A titoktartási kötelezettség az egyéni szabadalmi ügyvivőkre és alkalmazottaikra, a szabadalmi ügyvivői irodákra és alkalmazottaikra, szabadalmi ügyvivői társaságokra és alkalmazottaikra, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarára, annak tisztségviselőire és alkalmazottaira is kiterjed.”

7. § A Szüt. 26. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki)

c) mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű - különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus - egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik; és”

8. § Hatályát veszti a Szüt. 3. § (2a) bekezdése.

2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

9. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B-83/D. §-ban, a 83/F. §-ban és a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a megsemmisítési kérelem szükséges példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekű félként kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint a 83/B. § (1) bekezdése, a 83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”

10. § (1) Az Szt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint - ha ez törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges - a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.”

(2) Az Szt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - ha azokat nem bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság kéri, díjfizetés ellenében - másolatot ad.”

11. § Az Szt. 53/A. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 85. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

12. § Az Szt. 55. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdést alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés közzététele előtt is, azzal az eltéréssel, hogy a lajstrombejegyzés módosítása helyett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a módosítást a szabadalmi bejelentés iratain vezeti át.”

13. § Az Szt. 69/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az erre irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.”

14. § (1) Az Szt. 115/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak, fenntartási díjak és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedő, egységes hatályú - európai uniós vagy más regionális - iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.”

(2) Az Szt. 115/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Hivatal a 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat kormányrendeletben meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint működése és gazdálkodása támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait.”

15. § Az Szt. 115/H. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:)

d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak, támogatási politikájának és a bevétel jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntésének miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,”

16. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 117. §-sal egészül ki:

„117. § (1) A 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig.

(2) A növényfajtákra a 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakra e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) a 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai és a bitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig;

b) a 110. § (2) bekezdését csak a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott anyagra lehet alkalmazni;

c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt 2003. január 1-jét megelőzően szűnt meg, a 23. §-t és a 40. §-t, valamint a 21. § (4) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak a 111. § szerint számított oltalmi idejéből hátralévő évek közül az első évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt megszűnt;

d) a 113. § (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom végleges oltalma e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg lejárat miatt;

e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok átruházására vonatkozó szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;

f) a 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve növényfajta-oltalom megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének feltételeire a bejelentés napján hatályos - adott esetben a növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó - szabályok az irányadók.

(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon 2003. január 1-jét követően növényfajta-oltalmat kell érteni.

(4) Az állatfajtára - a korábban hatályos rendelkezések szerint - adott szabadalomra 2003. január 1-jét követően is a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 12. § (4) bekezdésének, a 41. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.

(6) A 2008. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(7) A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom terjedelme tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2008. január 1-jén meglévő mértékéig.”

17. § Az Szt. 118. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 115/E. § (7) bekezdése szerinti gazdasági társaságot és megállapítsa a feladatellátás és a szolgáltatások igénybevételének szabályait.”

18. § Az Szt.

a) 69/A. § (4) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „két” szöveg,

b) 69/A. § (8) bekezdés d) pontjában az „az elismert bejelentési naptól” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásától” szöveg,

c) 83/B. § (2) bekezdésében az „A kényszerengedély iránti kérelemre” szövegrész helyébe az „A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelemre” szöveg,

d) 83/G. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány szabadalmas van, és ahhoz” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez” szöveg

lép.

19. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 80. § (3) bekezdés első mondata,

b) 83/B. § (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 82. § (1) bekezdésében a „kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A” szövegrész,

b) 83/F. § (1) bekezdésében a „kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint - a kérelmező személyétől függően - ahány szabadalmas, illetve ahány kényszerengedélyes van. A” szövegrész,

c) 115/E. § (6) bekezdésében a „- hivatalos lapjában -” szövegrész.

3. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

20. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha)

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy

aa) az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá

ab) a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza - az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra;”

(2) A Vt. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.”

(3) A Vt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést azokra a megjelölésekre kell alkalmazni,

a) amelyek az Európai Unió jogszabályai alapján nem lajstromozhatók védjegyként, vagy

b) amelyeket olyan árukkal kapcsolatban használnak,

ba) amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy

bb) amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.”

21. § A Vt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett, feltéve, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak.”

22. § A Vt. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.”

23. § (1) A Vt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - bárki megtekintheti.”

(2) A Vt. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.”

24. § A Vt. 46/A. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(4b) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(4c) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

25. § A Vt. 46/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Elektronikus úton is be lehet nyújtani)

g) a nemzetközi védjegybejelentést, az annak továbbítására irányuló kérelmet, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos kérelmek továbbítására irányuló kérelmet.”

26. § A Vt. 64/A. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően -)

d) a bejelentési díjat a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni.”

27. § A Vt. 95. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) Védjegybitorlás miatt indított perekben a 27. § (2)-(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények arra az időszakra nézve nem alkalmazhatók, amikor a védjegyoltalom megszűnése megállapításának feltételei - feltéve, hogy az alperes érdemi védekezésében erre hivatkozik - e törvény alapján fennálltak.”

28. § A Vt. 96. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha)

a) jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint együttes védjegynek,”

29. § A Vt. 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az együttes védjegy jogosultjának a szabályzatban foglalt adatok változása esetén módosított szabályzatot kell benyújtania a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A szabályzat módosításának hatályossá válásához a módosítás védjegylajstromba való bejegyzésére van szükség. A módosítás nem jegyezhető be a védjegylajstromba, ha

a) a módosított szabályzat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek;

b) a módosítás következtében az együttes védjegyekkel szemben a 96. § (1) bekezdésében támasztott követelmények nem teljesülnének; vagy ha

c) a módosítás következtében a 96. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok merülne fel.”

30. § A Vt. 119. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 91. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.

(5) A 3. § (2) bekezdésének 2009. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2009. augusztus 1-jén folyamatban voltak.”

31. § A Vt.

a) 96. § (4) bekezdésében az „az egyesület tagjai jogosultak” szövegrész helyébe az „az egyesület tagjai is jogosultak” szöveg,

b) 96. § (6) bekezdésében az „az együttes védjegy használatának minősül” szövegrész helyébe az „az is az együttes védjegy használatának minősül” szöveg,

c) 97. § (4) bekezdésében az „és annak módosításait” szövegrész helyébe az „és annak az (5) bekezdés szerinti módosításait” szöveg,

d) 101. § (3) bekezdésében a „maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát” szövegrész helyébe a „maga tanúsítás céljára nem használhatja, engedélyezi azonban annak ilyen célú használatát” szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti a Vt.

a) 15. § (2) bekezdése, a 61/B. § (3) bekezdés első mondata,

b) 72. § (3) bekezdés első mondata,

c) 75. § (2) bekezdés első mondata,

d) 96. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Vt. 97. § (1) bekezdésében az „és a (3)” szövegrész.

4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

33. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:)

n) a jelmez, a díszlet és azok terve,”

34. § Az Szjt. a 6. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Együttesen létrehozott művek”

35. § Az Szjt. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.”

36. § (1) Az Szjt. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.”

(2) Az Szjt. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.”

37. § Az Szjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.

(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.

(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét felhasználási cselekményt.

(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.”

38. § Az Szjt. 57/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - az 57/C. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül;”

39. § (1) Az Szjt. 57/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 57/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni.”

(2) Az Szjt. 57/C. §-a a következő (5)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(6) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(7) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános - a bírák kizárására vonatkozó - szabályaiban megjelölt hozzátartozója.

(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

(9) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

(10) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

(11) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(12) Ha a Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett [57/C. § (1a) bekezdés, 92/D. § (3) bekezdés], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

(13) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.

(14) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

(15) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

(16) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.

(17) Ha a felülvizsgálati kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.”

40. § Az Szjt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.

(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművésznek a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.”

41. § Az Szjt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.”

42. § Az Szjt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;

b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;

c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;

f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.

(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c) pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1) bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.”

43. § (1) Az Szjt. 89. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:)

h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében említett megállapodásait, ha vannak ilyen - hatályban lévő - megállapodásai.”

(2) Az Szjt. 89. §-a a következő (11a)-(11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A támogatási politika és a bevétel jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntés jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nem alkalmazható.

(11b) Az igazságügyért felelős miniszternek a szervezet támogatási politikája és a bevételnek a jogosultak érdekében történő felhasználására vonatkozó döntése jóváhagyásáról szóló határozatának felülvizsgálatát az érintett közös jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet soron kívül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.”

44. § Az Szjt. 90. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet)

g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött.”

45. § (1) Az Szjt. 92/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.”

(2) Az Szjt. 92/D. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni.”

46. § (1) Az Szjt. 92/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1) bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.”

(2) Az Szjt. 92/H. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.

(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.”

(3) Az Szjt. 92/H. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.”

47. § Az Szjt. 92/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.”

48. § Az Szjt. 92/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.”

49. § Az Szjt. 92/P. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni.”

50. § Az Szjt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108. § (3)-(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.”

51. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/D. §-sal egészül ki:

„111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.

(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.

(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”

52. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/E. §-sal egészül ki:

„111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.”

53. § (1) Az Szjt. 113. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről;”

(2) Az Szjt. 113. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;”

54. § Az Szjt.

a) 57/A. § (2) bekezdésében és 94/B. § (2) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Hivatalnál” szöveg,

b) 57/A. § (3) bekezdésében, 57/A. § (5) bekezdésében, 57/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 57/B. § (2) bekezdésében, 57/B. § (5) bekezdésében, 57/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 57/D. §-ában, 101. § (1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdésében és 112. § (5) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szövegrészek helyébe a „Hivatal” szöveg,

c) 57/A. § (5) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szövegrész helyébe a „Hivataltól” szöveg,

d) 57/A. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Kulturális Alapnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA)” szöveg,

e) 57/A. § (5) bekezdésében a „A Nemzeti Kulturális Alap” szövegrész helyébe a „Az NKA” szöveg,

f) 57/B. § (1) bekezdésében a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg,

g) 57/B. § (2) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,

h) 57/B. § (2) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg,

i) 89. § (11) bekezdésében a „a Nemzeti Kulturális Alap” szövegrész helyébe az „az NKA” szöveg,

j) 92/M. § (1) bekezdésében a „Hivatala” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

k) 92/P. § (2) bekezdésében a „(2)-(5)” szövegrész helyébe a „(2)-(6)” szöveg,

l) 100. § (5) bekezdésében az „első” szövegrész helyébe a „második” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti az Szjt. 92/O. § (1) bekezdésében az „a miniszterek,” szövegrész.

5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

56. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amely az (1) bekezdésben meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.”

57. § Az Fmtv. 32/A. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Olyan ügyekben, ahol nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 61. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

6. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

58. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény VI. fejezete a következő 39. §-sal egészül ki:

„39. § A 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.”

7. Záró rendelkezések

59. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 36-37. §, a 40-42. §, a 50-52. § és az 53. § (2) bekezdése 2013. november 1-jén lép hatályba.

(3) A 25. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

60. § Hatályát veszti

a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény,

b) az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLII. törvény,

c) az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII. törvény.

61. § (1) E törvény 36. § (1) bekezdése, 37. §-a, 40-42. §-a, 51-52. §-a a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 36. § (2) bekezdése, 50. §-a és 52. §-a a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!