Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.IV.18.)

Tartalomjegyzék

2013. évi XLI. törvény

a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. § (12) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

h) a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásra fordítható pénzeszközöket.”

(2) Az Flt. 40. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:)

g) a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.”

(3) Az Flt. 57/A. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:)

k) a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok.”

2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

2. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított:)

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”

(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

w) a szociális szövetkezetben a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.”

(3) A Tbj. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.”

(4) A Tbj. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forint (napi összege 222 forint).”

(5) A Tbj. a következő 39/B. §-sal egészül ki:

„39/B. § (1) A szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

(5) Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a (3) bekezdés szerinti kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

(6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.”

(6) A Tbj. 44/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,

b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül

jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.”

(7) A Tbj. a következő 48. §-sal egészül ki:

„48. § A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.”

(8) A Tbj.

a) 16. § (3) bekezdésében az „u) és v) pontja” szövegrész helyébe az „u), v) és w) pontja” szöveg,

b) 39. § (2) bekezdésében az „s)-v) pontja” szövegrész helyébe az „s)-w) pontja” szöveg,

c) 39/A. § (1) bekezdésében az „s)-v) pontja” szövegrész helyébe az „s)-w) pontja” szöveg

lép.

3. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

3. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya - a 21. § (2) bekezdésében, valamint a (7) és (8) bekezdésben és a 26. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki:

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre, valamint

c) az Sztv. alapján szervezett mesterképzésre és vizsgáztatásra.”

(2) Az Fktv. 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható)

a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 3. § (5) bekezdés szerinti képzések és vizsgáztatás támogatására,”

4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

4. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:”

(2) Az Art. 31. § (2) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról,”

(3) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)

v) a szociális szövetkezet.”

(4) Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság)

m) elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hó utolsó napjáig hivatalból átadja a szociális szövetkezet által benyújtott, 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban szereplő adatok közül az egészségügyi szolgáltatási járulékkülönbözet összegére vonatkozó - negyedéves - adatokat a különbözetet az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére, az Egészségbiztosítási Alap részére megtérítendő járulékkülönbözet összegének meghatározása érdekében.”

5. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

5. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is lehet a tagja.”

(2) Az Sztv. 14. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 56. § (2a) bekezdésében meghatározott jogviszony esetében a szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell továbbá:

a) a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját,

b) a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy

a) az alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembevételére és

b) a megtermelt javakból való részesedés mértékének meghatározására.”

(3) Az Sztv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szociális szövetkezet alapítói között az 56. § (2a) szerinti jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulásukat az 50/A. § szerint teljesítik, a (2) bekezdés alkalmazása során e személyek vagyoni hozzájárulását a részjegytőke számítása és a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.”

(4) Az Sztv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagsági jogviszony - e törvény eltérő rendelkezése vagy eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetve nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más szövetkezeti tag részjegyének megvételi szándékáról nyilatkozhat, ilyenkor az 50. § (2) bekezdése szerinti részjegyet nem kell jegyeznie.”

(5) Az Sztv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a tag személyes közreműködésére az 56. § (2a) bekezdésében meghatározott jogviszony alapján kerül sor, a tagsági jogviszony az alapszabály szerinti testület felvételt kimondó döntését követő napon keletkezik.”

(6) Az Sztv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. A (3) bekezdést ebben az esetben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogviszony a közgyűlés tagfelvételt megállapító határozatát követő napon keletkezik.”

(7) Az Sztv. 45. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 56. § (2a) bekezdésében szabályozott jogviszony esetén a tagi nyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját.

(4) Az 56. § (2a) bekezdésében szabályozott jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.”

(8) Az Sztv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § A szociális szövetkezet alapszabálya az 56. § (2a) bekezdése szerinti jogviszonyban állók számára az 50. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak helyett előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül - az alapszabályban meghatározott időpontban és módon - köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.”

(9) Az Sztv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szövetkezet a munkaszerződésen, vállalkozási vagy megbízási szerződésen alapuló munkavégzés lehetőségét alapszabályában kizárhatja.”

(10) Az Sztv. 56. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) A szociális szövetkezetek esetében - az iskolaszövetkezetet ide nem értve - a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

(2b) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.

(2c) A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet.

(2d) Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.”

(11) Az Sztv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet befektető tagja.”

(12) Az Sztv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik, ha:

a) a tag a szövetkezetből kilép;

b) a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette;

c) a szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik;

d) a tag meghal (megszűnik);

e) a szövetkezet a tagot kizárja;

f) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az 56. § (2a) bekezdésében szabályozott jogviszony az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a teljesítésre nyitva álló határidőt követő napon szűnik meg.”

(13) Az Sztv. a következő 109. §-sal egészül ki:

„109. § E törvénynek a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított rendelkezései hatálybalépésekor már működő szociális szövetkezetek az alapszabályukat 2013. szeptember 30-áig kötelesek a Módtv.2. rendelkezéseinek megfelelően módosítani vagy a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni.”

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

6. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) a következő 1. § (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.”

(2) Az Efotv. 1. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.”

7. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

7. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. §-a a következő (4a)-(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a) a tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben

aa) szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy

ab) e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

b) önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

(4b) A hivatalból folytatott közigazgatási eljáráshoz a (4a) bekezdés aa) pontjában meghatározott kizárási okról vagy annak hiányáról megkeresésre az általános szabálysértési hatóság, a (4a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az álláskereső lakóhelye szerint illetékes jegyző 3 napon belül adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási munkaügyi kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) részére.

(4c) A (4a) bekezdés ab) pontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a kirendeltség adatot igényelhet a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d) A kizárás kérdésében első fokon a kirendeltség, másodfokon a munkaügyi központ hatósági határozattal dönt.

(4e) Amennyiben a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a kirendeltség a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4f) A (4a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megkeresésre nincsen szükség, amennyiben a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet valósítja meg, vagy az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont szerinti hatályos rendelete.

(4g) A (4f) bekezdés hatálya alá tartozó közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, amennyiben a közfoglalkoztatottal szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.”

(2) A Kftv. 2. § (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:]

g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak, továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, amennyiben jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta.”

(3) A Kftv. 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.”

(4) A Kftv. 4/A. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1)-(3) bekezdésben említett haszonkölcsön-szerződésben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, a haszonkölcsön-szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3b) A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt a haszonkölcsön szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.”

(5) A Kftv. a következő 60. §-sal egészül ki:

„60. § E törvénynek a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvénnyel megállapított 4/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. szeptember 1-jét megelőzően létesített közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén is alkalmazni kell.”

8. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

8. § Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)

c) a szociális szövetkezetnek a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya.”

9. Hatályon kívül helyező rendelkezések

9. § Hatályát veszti az Fktv. 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészéből a „- a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel -” szövegrész.

10. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdése, a 2-6. § és a 8-9. § a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 7. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!