Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.IV.19.)

Tartalomjegyzék

2013. évi XLVII. törvény

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:)

a) az erdőgazdálkodási térséget

aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy

ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható;”

(2) A Btv. 4/B. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:)

g) az egyedileg meghatározott térség

ga) a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy

gb) turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe

települési területfelhasználási egységbe sorolható;”

2. § A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet.

(2) A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe sorolható.

(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területe a településrendezési eszközökben kizárólag erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.”

3. § A Btv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület.

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet,

c) a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonában van,

e) az újonnan kijelölt zöldterület a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közpark vagy közkert esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 15%-ára, egyéb zöldterületek esetén 40%-ára terjedhet ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolni kívánt, az ingatlan-nyilvántartás szerint közpark vagy közkert esetén az újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a közpark vagy közkert zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű.

(5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületen az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.

(6) Zöldterületen - ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet - nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a vízgazdálkodási terület tómederben települési területfelhasználási egységbe sorolt területtel közvetlenül érintkezik.

(7) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal.

(8) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.”

4. § A Btv. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közpark vagy közkert.

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik,

b) az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb

ba) 50%-ára terjed ki, ha annak alapterülete kisebb vagy egyenlő, mint 1 ha,

bb) 30%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 1 ha és kisebb vagy egyenlő, mint 3 ha,

bc) 10%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 3 ha,

c) az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat tulajdonában van,

d) az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint

e) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.

(3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a zöldterület zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület-alakítási tervet fogad el.

(5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el.

(7) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

6/B. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek.

(2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor jelölhető ki, ha

a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van,

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, és

c) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.

(3) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.”

5. § A Btv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken

a) a beépítésre nem szánt területeken - ide nem értve a közműépítmények telkeit - 2700 m2-nél kisebb telkek és

b) a szántó művelési ágú területek

nem építhetők be.”

6. § A Btv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A kiemelt üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni.”

7. § A Btv. 14. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Belterületi lakóövezet övezeti határától számított 1000 méteren belül működő külszíni művelésű bányában, ha az ásványi nyersanyag jövesztése nem csak robbantással történhet, a robbantási tevékenység végzéséhez az érintett belterületi lakóövezet helye szerint illetékes önkormányzat hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás a jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv hatálya alatt nem vonható vissza.

(5) Ha az önkormányzat vitatja az ásványi nyersanyag csak robbantással történő jöveszthetőségét, akkor a bányavállalkozó köteles a bányafelügyeletnél a jövesztési lehetőségek megállapítását kérelmezni. Vitatottnak kell tekinteni a jövesztési módot, ha az önkormányzat a bányavállalkozó hozzájárulás megadása iránti kérelmére 30 napon, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő önkormányzati testületi ülést követő 5 napon belül nem válaszol. A bányafelügyelet döntését bányászati szakértő bevonásával hozza meg. A bányavállalkozó a bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedéséig robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be.”

8. § A Btv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A partvonal-szabályozási terv a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készül, és - az alaptérképi elemeken túl - kötelezően tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) pontjában és i) pont ia) alpontjában foglaltakat.”

9. § A Btv. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

10. § A Btv. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan külön jogszabály szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni.”

11. § A Btv. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településeinek önkormányzata a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatáig kezdeményezheti a települést érintő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervről szóló miniszteri rendeletben szereplő területhasználatok megváltoztatását. A kezdeményezés akkor támogatható, ha a változtatási kérelem megalapozott és végrehajtása nem ütközik jogszabályba.”

12. § A Btv.

1. 2/A. § 3. pontjában az „építménymagasságú” szövegrész helyébe a „beépítési magasságú”,

2. 2/A. § 4. pontjában, 4/C. § (2) bekezdés b) pontjában, 14. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28/B. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § b) pontjában, 44. § a) pontjában és 46/A. § b) pontjában a „településrendezési tervekben” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközökben”,

3. 4/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 19. § (1) bekezdés d) pontjában, 19. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 28/A. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 33. § b) pontjában, valamint 39. § (1) bekezdés k) és m) pontjában a „településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközökben”,

4. 4/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „szakági és településrendezési tervek” szövegrész helyébe a „szakági tervek és a településrendezési eszközök”,

5. 7. §-ában a „településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközökben”,

6. 13. § a) pontjában az „alapterülete a telek” szövegrész helyébe a „bruttó alapterülete a telek területének”,

7. 13. § b) és c) pontjában a „magasabb” szövegrész helyébe „nagyobb beépítési magasságú”,

8. 15. §-ában a „létesítmények” szövegrész helyébe a „rendeltetés céljára szolgáló építmények”,

9. 19. § (1) bekezdés d) pontjában a „partközeli” szövegrész helyébe a „parti és partközeli”,

10. 20. § (3) bekezdésében a „településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközök”,

11. 23. § g) pontjában és 24. § k) pontjában a „magasságot” szövegrész helyébe a „beépítési magasságot”,

12. 24. § b) pontjában és 58. § (2) bekezdés b) pontjában a „településrendezési tervek” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközök”,

13. 38. § a) pontjában a „jelentős mértékű zavaró hatású” szövegrész helyébe az „, a környezetre jelentős hatást gyakorló”,

14. 39. § (1) bekezdés g) pontjában a „beépített telkek” szövegrész helyébe „beépített telek”,

15. 39. § (3) bekezdésében a „környezetet nem zavaró” szövegrész helyébe „környezetre jelentős hatást nem gyakorló”,

16. 40. § e) pontjában az „az építménymagasság” szövegrész helyébe az „a beépítési magasság”,

17. 57. §-ában a „48. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „48/A. § (1) bekezdésében”,

18. 59. § (1) bekezdésében a „településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket”,

19. 59. § (4) bekezdésében a „legkésőbb 10 év elteltével” szövegrész helyébe a „szükség szerint”,

20. 59. § (7) bekezdésében a „településrendezési tervben” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközökben”,

21. 59. § (9) és (10) bekezdésében a „településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközeit”, a „4 éven” szövegrész helyébe a „6 éven”,

22. 59. § (11) bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „2018.”

szöveg lép.

13. § Hatályát veszti a Btv.

a) 16. § (4) bekezdése,

b) 18. § (2) bekezdése,

c) 27. § (2) bekezdés a) pontjában az „a település szabályozási tervében,” szövegrész,

d) 35. § j) pontja és

e) 40. § g) pontjában a „szabályozási tervében és” szövegrész.

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. június 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. § 2014. január 1-jén lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!