Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.V.2.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LII. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

1. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

l) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;”

(2) A Pmt. 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;”

(3) A Pmt. 3. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

s) ügyfél:

sa) aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és

sb) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér;”

(4) A Pmt. 3. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

v) üzleti kapcsolat:

va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h) és j)-m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása,

vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó, elektronikus kaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, vagy

vd) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.”

(5) A Pmt. 3. §-a a következő w), x) és y) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

w) pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

x) terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

y) külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: a külföldi államnak az a hatósága, amely - különösen a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF) és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el.”

2. § A Pmt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő,

c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,

d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja,

e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,

f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.”

3. § A Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:)

b) a 11/A. §-ban és a 17. §-ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;”

4. § (1) A Pmt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti:

a) természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) főtevékenységét,

bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.”

(2) A Pmt. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

(8) Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a (2)-(7) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.”

5. § A Pmt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. „Ügyfél-átvilágítási intézkedések” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

(2) Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.

(3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatairól.

(4) A szolgáltató a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.

(5) A szolgáltató a (2)-(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(6) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(7) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

8/A. § (1) Az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató a 8. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott adatokat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott és részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a 8. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.”

6. § A Pmt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.

(3) A szolgáltató - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.”

7. § A Pmt. 10. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

(1b) A szolgáltató - ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra.”

8. § A Pmt. „Ügyfél-átvilágítási intézkedések” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A szolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli - készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén - a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve - a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.”

9. § A Pmt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, és - ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti, ha az ügyfele

a) az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;

b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;

d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv;

e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.”

10. § A Pmt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és - ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti

a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;

b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el;

c) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában meghatározott elektronikus pénz esetén, ha az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére kibocsátott összeg:

1. a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;

2. az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, kivéve ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált vissza.”

11. § A Pmt. 14. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így különösen e-mail-en szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig - az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével - kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.

(5) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.”

12. § A Pmt. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.”

13. § A Pmt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben és a 18. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.”

14. § A Pmt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a (3) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat,

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését és

c) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(2) A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 11. § (6) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.

(3) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától és segítő családtagjától az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.

(4) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

(5) A bejelentésnek a (4) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást.

(6) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése az (5) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

(7) A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé.”

15. § A Pmt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában a szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság

a) belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő két munkanapon belül,

b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt.

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatát további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 26. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz szükséges.

(6) A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a szolgáltatót, ha

a) az (5) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,

b) az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.

(7) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a (6) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

(8) A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóságot - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (7) bekezdésben meghatározottak alapján - teljesíthető.”

16. § A Pmt. „A bejelentési kötelezettség” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt adatot.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság megkereséssel fordulhat az e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében a szolgáltatókhoz. A szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére megküldeni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot.

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

(6) A központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság által e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése céljából kért, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság rendelkezésére bocsátani.

(7) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén központi államigazgatási szerv vagy az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményezhet, az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. A megkeresett a lefolytatott eljárás eredményéről tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében adat - ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - szolgáltatását kérheti a nyomozó hatóságtól, amelynek átadását a nyomozó hatóság - a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem tagadhatja meg.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott adathozzáférés mellett a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.

(10) A nyomozó hatóság vezetője kivételesen megtagadhatja a (8) bekezdés alapján történő adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (9) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a folyamatban lévő nyomozás vagy titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik.

(11) A nyomozó hatóság vezetője az átadott adatnak más, az e törvény 26. § (1) bekezdésében és 26/A. § (1) bekezdésében nevesített szerv részére történő továbbítását

a) megtilthatja,

b) korlátozhatja,

c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

(12) Az (1)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egységként működő hatóság legalább nyolc-, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(13) Az (1)-(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 24. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egységként működő hatóság - indokolt esetben - a (12) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(14) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1)-(9) bekezdés alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében használhatja fel.”

17. § (1) A Pmt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni.”

(2) A Pmt. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével információ szolgáltatást igényelhetnek.”

(3) A Pmt. „A bejelentési kötelezettség” alcíme a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, amely során az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából továbbíthatja külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.

26/B. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatkörében eljárva pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén, a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából elemző-értékelő tevékenységet végez. A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége során:

a) az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, a 25/A. § alapján megkeresésre beszerzett adatokat összeveti, az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;

b) az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat nyomon követi, az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása céljából történő információtovábbítás érdekében megállapításokat tesz, következtetéseket von le.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési magatartások jellemzőit, figyelemmel kíséri az elkövetések során megjelenő új elemeket.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége eredményeként a 26. § (1) bekezdése alapján továbbít információt.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 29. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó statisztikát vezet.”

18. § A Pmt. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a 25/A. § (3) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 25/A. § (6)-(7) bekezdése alapján megkeresett központi államigazgatási szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 25/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 25/A. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott szerv megkeresésére és a 26. § (1) bekezdésben megjelölt hatóság számára történő információ továbbítására.”

19. § A Pmt. „Nyilvántartás, statisztika” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) A szolgáltató a 28. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

(2) A 28. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően a szolgáltató az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.”

20. § A Pmt. 29. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság együttműködve - a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal - köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:

a) a 23. §-ban meghatározott bejelentések számát;

b) a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát;

c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;

d) azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított;

e) a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a Btk. 318. §-a szerinti terrorizmus finanszírozása bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás befejezésének módját;

f) az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban

fa) a vádemelések és vádlottak számát;

fb) az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát.

(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés e) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elektronikus úton is teljesítheti.”

21. § A Pmt. 33. §-a a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.

(3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.”

22. § A Pmt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. „Felügyelete, intézkedése” alcíme a következő 35/A. §-sal és 35/B. §-sal egészül ki:

„35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

b) javaslatot tesz a szolgáltatónak

ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;

bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;

c) figyelmezteti a szolgáltatót;

d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;

e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;

f) az a)-e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

(4) Az 5. § c), f)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.

35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:

a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.

35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.”

23. § A Pmt. 38. §-a a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3b) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(3c) Az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda a jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.”

24. § A Pmt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A szolgáltató - a 11. § (6) bekezdésétől eltérően - 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:

a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,

b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és

c) az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.”

2. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

25. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér pénztártitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot a pénztártól.”

3. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

26. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

b) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől,

c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.”

4. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

27. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.”

5. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

28. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - az adótitoknak minősülő adatot az állami adóhatóság nyilvántartásából (az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.”

6. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

29. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A vámtitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.”

7. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

30. § (1) A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 4. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról írásbeli megkeresésre tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(2a) A pénzügyi információs egységként működő hatóság törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatot - ha a technikai feltételek mindkét félnél adottak - közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is beszerezheti.”

(2) A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes szabályait, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”

8. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

31. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az üzleti titok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot.”

9. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

32. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 117. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal”

(szemben.)

(2) A Bsztv. 118. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha]

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól.”

10. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosítása

33. § (1) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

ca) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus által elrendelt befagyasztása, valamint

cb) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalma;”

(2) A Kit. 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés: az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet V. Fejezetében foglalt intézkedések;”

34. § A Kit. 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, erről a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az alkalmazandó uniós jogi aktus vonatkozó rendelkezésére hivatkozva, a 10. § (3)-(4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményének és a (4) bekezdés szerinti adatok megküldésével, a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti

a) a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (a továbbiakban: bíróság),

b) az illetékes cégbíróságot,

c) az adópolitikáért felelős minisztert, valamint

d) ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott vagyoni nyilvántartást vezető illetékes szervet.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 7. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint

a) az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott azonosító adatait,

b) az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás azonosításához szükséges adatokat.”

35. § (1) A Kit. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv 3. § (3) bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet.”

(2) A Kit. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtást a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközre és gazdasági erőforrásra kell elrendelni.”

36. § A Kit. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági végrehajtó a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a végrehajtás befejezéséről, a cégbíróság a cég működésének a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 85. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztéséről, illetve a cég működése felfüggesztésének a Ctv. 85. § (2) bekezdése szerinti megszüntetéséről három munkanapon belül értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.”

37. § A Kit. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus lehetővé teszi az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alóli mentesítést, az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye.

(2) Amennyiben a mentesítés a bíróságnak az 1. § c) pont ca) alpontjának végrehajtásárára irányuló zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv

a) a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért felelős minisztert,

b) amennyiben az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) határozatán alapul, az ENSZ BT vonatkozó határozatának megfelelően haladéktalanul megkezdi és lefolytatja a szükséges konzultációs eljárást az ENSZ BT illetékes Szankciós Bizottságával, továbbá

c) a konzultációs eljárás befejezését követően, annak eredményéről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - haladéktalanul értesíti a bíróságot.”

38. § A Kit. „A mentesítési eljárás” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban rögzített feltételek alapján, az 1. § c) pont cb) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az ügyletet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az uniós jogi aktusban meghatározottak szerint mentesítette a tilalom alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez kell benyújtani.

(3) A kérelmet az 1. § c) pont cb) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, pénzügyi szolgáltatás esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontja hatálya alá tartozó szolgáltató (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátására vonatkozó ügylet céljának megjelölésére, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra, a Pmt. alapján rögzített adatokra, a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyekre és az uniós jogi aktusban a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó kivételekre.

(4) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv harminc napon belül megvizsgálja a mentesítési kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően.

(5) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az uniós jogi aktusban rögzített esetekben a határozatát megküldi az adópolitikáért felelős miniszter részére, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és az Európai Bizottságot.

(6) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv, a pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából, továbbá az e § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a Pmt. ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által rögzített és a mentesítés iránti kérelemben továbbított és a (8)-(12) bekezdések szerinti eljárás során tudomására jutott személyes adatokat.

(7) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv a (6) bekezdés alapján kezelt adatokat a mentesítés iránti kérelem beérkezését követő 5 év elteltével, ha a korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus szerinti mentesítési eljárás lefolytatásának feltételei ezt követően is fennállnak, akkor a feltételek fennállásának megszűnését követően haladéktalanul köteles törölni.

(8) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az e § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása során közigazgatási hatóságot, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, terrorizmust elhárító szervet, nyomozó hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt, bíróságot kereshet meg, ha az e törvényben meghatározott feladatának ellátásához

a) olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett szerv nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg,

b) olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett szervnél van, vagy onnan szerezhető meg.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni a megkeresésben kért adat, irat vagy más bizonyíték felhasználásának célját.

(10) A megkeresett szerv csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv rendelkezik hatáskörrel, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított három napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresést nyolc napon belül teljesíteni kell.

(12) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv az e § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása során illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.”

39. § A Kit. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv abból a célból, hogy megállapítsa, hogy az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, jogosult kezelni

a) az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának a születési és házassági nevére, születési idejére, születési helyére, lakóhelyére és tartózkodási helyére vonatkozó személyes adatait, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatait,

b) az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy születési és házassági nevére, születési idejére, születési helyére, lakóhelyére és tartózkodási helyére vonatkozó személyes adatait.”

40. § A Kit. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv a 10. § (3) és (4) bekezdése szerinti feladatának ellátásához illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.”

41. § A Kit. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a 3. § (4) bekezdés és a 7. § (1) bekezdés szerinti adatok ellenőrzése, valamint a 10. § (3) és (4) bekezdése szerinti feladata ellátásának céljából

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,

c) a cégnyilvántartásból,

d) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

e) az ingatlan-nyilvántartásból,

f) az úszólétesítmények lajstromából,

g) a légi járművek lajstromából,

h) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

i) a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint

j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásából

a 3. § (4) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv haladéktalanul értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának

a) Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,

b) bejelentett lakóhelyének megszűnéséről, megváltozásáról,

c) adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.

(3) Ha az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya nem tartozik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá, a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya tartózkodási helyének megváltozásáról.

(4) Az uniós jogi aktusban meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása érdekében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól. Az adatigénylés kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a Pmt. szerint kezelt adatokra irányulhat. Amennyiben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek az eljárása során a Pmt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(5) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.”

42. § (1) A Kit. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek - a 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy az 1. § c) pont ca) alpontjában meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.”

(2) A Kit. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a szolgáltató által tett (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő

a) belföldi ügylet esetében két munkanapon belül,

b) nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

(4) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a vagyoni nyilvántartást vezető szerv által tett (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő három munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.”

(3) A Kit. 10. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő

a) belföldi ügylet esetében két munkanap,

b) nem belföldi ügylet esetében négy munkanap

alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott.

(7) Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő

a) belföldi ügylet esetében harmadik munkanapon,

b) nem belföldi ügylet esetében ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve ha a szolgáltató az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.

(8) A vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő három munkanap alatt nem teljesítheti azt a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelmet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással lehet kapcsolatos, kivéve ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kapott. A bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő negyedik munkanapon intézkedni kell, kivéve ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítést kapott.”

43. § A Kit. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az uniós jogi aktus pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel el, a pénzügyi szolgáltató - ide nem értve a pénzfeldolgozást végző szolgáltatót - az uniós jogi aktusban rögzített esetekben a pénzeszközök átutalása és a pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet, illetve az uniós jogi aktusban meghatározott esetekben a teljesítés engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez.”

44. § A Kit. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a 11. § szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása során illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.”

45. § A Kit. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Ez a törvény

a) a Milosević úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának fenntartásáról és az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK rendeletnek, valamint a 926/98/EK rendelet 2. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló 2000. november 10-i 2488/2000/EK tanácsi rendelet 1-3., 8-8a. és 10. cikkének,

b) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1-6., 8. és 10. cikkének,

c) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 1-2a., 4., 5-6., 8-9. és 11. cikkének,

d) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendelet 1., 4-10., 13-14., 15a. és 16. cikkének,

e) egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004. február 19-i 314/2004/EK tanácsi rendelet 1., 6-9., 10. és 13. cikkének,

f) a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló 2004. április 29-i 872/2004/EK tanácsi rendelet 1-10. és 13. cikkének,

g) az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. április 12-i 560/2005/EK tanácsi rendelet 1-10. és 13. cikkének,

h) a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet 1-8. és 11. cikkének,

i) a szudáni Darfur térségében zajló konfiktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. július 18-i 1184/2005/EK tanácsi rendelet 1-8. és 11. cikkének,

j) a Rafq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2006. február 21-i 305/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,

k) a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,

l) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2007. március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 1., 6-12. és 15-16. cikkének,

m) a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről, valamint a 817/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 25-i 194/2008/EK tanácsi rendelet 1., 11-14., 16-17. és 20-21. cikkének,

n) a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendelet 1., 6-13. és 17-18. cikkének,

o) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 1-10. és 16-17. cikkének,

q) az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló 2010. július 26-i 667/2010/EU tanácsi rendelet 1., 4-7., 9-11. és 15-16. cikkének,

p) a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendelet 1-10. és 15. cikkének,

r) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU tanácsi rendelet 1., 5., 6a-14. és 19. cikkének,

s) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi rendelet 1-10. és 15. cikkének,

t) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet 1., 2., 4-10. és 15. cikkének,

u) az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. augusztus 1-i 753/2011/EU tanácsi rendelet 1., 3., 5-9. és 14. cikkének,

v) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet 1., 14., 16-22., 27-30. és 35. cikkének,

w) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 1., 23-24., 30-35., 38., 40-44. és 48-49. cikkének,

x) a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendelet 1-2., 4-9. és 14. cikkének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

46. § (1) Hatályát veszti a Kit. 3. § (1) és (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Kit. 10. § (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Kit. 14. §-a.

11. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása

47. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók - ide nem értve a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül kizárólag pénzfeldolgozást végző szolgáltatók - vonatkozásában a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

48. § Hatályát veszti a Psztv. 4. § (1) bekezdés m) pontja.

12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

49. § (1) Nem lép hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 303. § (1) és (3) bekezdése.

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 320. § (4) bekezdésében az „a 292-313. §” szövegrész helyébe az „a 292-302. §, a 303. § (2) bekezdése, a 304-313. §” szöveg lép.

13. Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-48. §, az 51. § és az 52. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 2013. július 2-án hatályát veszti.”

51. § A 47-48. § az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés

52. § Ez a törvény:

a) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!