Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.V.2.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LIII. törvény

a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

1. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

b) hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, és 2013. január 1-jén száznyolcvan napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2013. január 1-jét megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2013. január 1-jén fennállt,”

(2) A NET tv. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

d) jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést, továbbá a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalással érintett kölcsönszerződéseket is -, amelynek hitelkockázati fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított jelzálogjog,”

(3) A NET tv. 1. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

e) hozzátartozó: a házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő,”

(4) A NET tv. 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

f) lakóingatlan: a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban

fa) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,

fb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel,”

2. § A NET tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Eszközkezelő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján látja el.”

3. § A NET tv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél, ha a települési önkormányzat a közigazgatási területén levő, a Nemzeti Eszközkezelő által az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig az állam nevében megvásárolt összes lakóingatlant átveszi.”

4. § (1) A NET tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)

a) a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,”

(2) A NET tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)

d) a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek - más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna,”

(3) A NET tv. 8. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)

f) a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi,

g) a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban a húszmillió forintot, egyéb településeken a tizenötmillió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitelszerződés megkötésekor jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a nyolcvan százalékát, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a száz százalékát, de elérte a huszonöt százalékát,”

(4) A NET tv. 8. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha)

i) a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény

ia) külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra átruházásra kerüljön, és elfogadja a 9. § alapján a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár 20. § szerint rá eső hányadát, és

ib) lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő, a hiteladóssal szemben fennálló minden további követeléséről.”

(5) A NET tv. 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését azon jelzáloghitel-szerződés esetében kell vizsgálni, amely a legelőrébb álló ranghelyen lévő pénzügyi intézmény javára a bejegyzett jelzálogjogot alapította.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerint felajánlott lakóingatlant - az (1) bekezdés szerinti feltételekkel - abban az esetben is megvásárolja, ha a szociális rászorultság feltételei a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója tekintetében és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel a zálogkötelezett tekintetében fennáll.”

5. § A NET tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett javára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatvanadik hónap utolsó napjáig gyakorolhat.

(2) A visszavásárlási jog a hiteladóst vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A települési önkormányzat tulajdonába került lakóingatlan esetében a visszavásárlási jogot a hiteladós vagy a zálogkötelezett a települési önkormányzattal szemben gyakorolhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik.

(4) A visszavásárlási vételár a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett, e törvény alapján meghatározott vételárnak a Nemzeti Eszközkezelő és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapkamattal, a Nemzeti Eszközkezelő által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a Nemzeti Eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege.

(5) A visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő bérleti díj vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozását rendezte, kivéve ha a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozás összege a (4) bekezdés alapján a visszavásárlási árba beszámításra kerül.

(6) Ha a hiteladós vagy a zálogkötelezett visszavásárlási jogát gyakorolja, a lakóingatlanért általa fizetett visszavásárlási vételárból a központi költségvetést illeti meg a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett vételár.

(7) A visszavásárlási jogot az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg - az (1) bekezdés szerint megállapított lejárati határnap feltüntetésével a bejegyzési kérelemben foglaltaknak megfelelően - az ingatlannyilvántartásba bejegyzi.”

6. § A NET tv. 11. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell)

d) azon személyek nevét és születési időpontját, akiknek a nyilvántartásba bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye a felajánlott lakóingatlanban van, és ennek igazolására a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány másolatát,

e) a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó megállapodást és annak mellékletét, ha a felajánlott lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint közös tulajdonban áll.”

7. § A NET tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, amelyekre vonatkozó szándéknyilatkozatot az előző havi bejelentés óta továbbított.

(2) A pénzügyi intézmény által a Nemzeti Eszközkezelőnek továbbított, a 11. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozathoz

a) mellékelni kell

aa) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,

ab) a bejelentő hitelező 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását, vagy ha az ingatlan tulajdoni lapjára kizárólag a bejelentő hitelező vagy - ha a bejelentő hitelező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik - az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó más társaság javára jegyeztek be jelzálogjogot, a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, valamint

b) meg kell jelölni

ba) a pénzügyi intézmény saját követelésének összegét forintban,

bb) a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi értékét vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értékét,

bc) a jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitelösszeget forintban, deviza- vagy devizaalapú hitel esetében a szerződéskötés napján érvényes MNB-árfolyam alapján.

(3) Ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma az adott hónapban - figyelembe véve azokat a lakóingatlanokat is, amelyek esetében a vásárlásról a Nemzeti Eszközkezelő még nem döntött - meghaladja a Kormány rendeletében meghatározott darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a megvásárolandó lakóingatlanok kiválasztása során a kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.

(4) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon jelzálogjoggal érintett hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, annak dátumáról, valamint a rangsorban legelőrébb álló hitelező elvi hozzájárulásáról, és felhívja a további hitelezőket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentsék be a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatokat. A hitelezőknek a jelzálogjoggal biztosított követelésük összegét azzal a nappal mint fordulónappal kell megjelölniük, amely napon a hiteladós szándéknyilatkozatát a pénzügyi intézménynél benyújtotta. Deviza- és devizaalapú hitel esetében az e napon érvényes MNB-árfolyamon kell a forintösszeget meghatározni.

(5) Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában több jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek kell tekinteni, kivéve ha a jelzálogjogok az ingatlannyilvántartásban közvetlenül egymást követő ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak. A zálogjogi ranghelyek sorrendjénél nem kell figyelembe venni a lakásépítési vagy lakásvásárlási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettséget biztosító, az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel bejegyzett jelzálogjogát.

(6) Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, a követeléseket a vételárfelosztásnál egy követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.”

8. § A NET tv. 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a 8. § (2) bekezdésében meghatározott jelzálog-hitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős. Erről a hitelező pénzügyi intézmény nyilatkozik a Nemzeti Eszközkezelőnek a szándéknyilatkozat továbbításával egyidejűleg, amelyhez csatolja az e tényt alátámasztó hitel- vagy kezesi szerződést.

(4) Amennyiben az adásvételi szerződéshez harmadik személy jóváhagyása szükséges, a szerződés a jóváhagyás megadásának időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.”

9. § A NET tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését a hitelezők számára az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki - a 21. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, a hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban bejelentett követelés 1. mellékletben meghatározott mértékében.”

10. § A NET tv. 23. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

f) a lakóingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik,”

11. § A NET tv. 17. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § E törvénynek a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor

a) folyamatban lévő ügyekre és

b) - a Módtv.-vel megállapított 18. § (3) bekezdése kivételével - már megkötött szerződésekre

is alkalmazni kell.”

12. § Hatályát veszti a NET tv. 7/A. § (5) bekezdése és 29. §-a.

13. § A NET tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„41. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;”

(2) Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvénnyel megállapított - 38. pontja.

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

15. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 155/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelességének ellenőrzése érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.”

4. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

16. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.”

5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

17. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre és a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.”

6. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

18. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Az (1) bekezdéstől eltérően nem képezi a Nemzeti Földalap részét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által az állam javára megvásárolt ingatlan.”

7. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

19. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak hatékonyabb megvalósítását, feladatainak további ellátását az állami alapító - az alapítvány (közalapítvány) megszüntetésére irányuló kérelemben - megjelölt költségvetési szerv útján kívánja ellátni, eltérő alapítói rendelkezés hiányában e költségvetési szerv az alapítvány (közalapítvány) mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az állam. Az alapítvánnyal (közalapítvánnyal) szembeni követelések nem járnak le a folyamatban levő eljárásokban az alapítvány (közalapítvány) helyébe a költségvetési szerv lép.

(6b) A (6a) bekezdésben foglalt esetben a törvényszék az alapítvány (közalapítvány) megszüntetéséről szóló végzésével egyidejűleg az alapítványt (közalapítványt) a bírósági nyilvántartásból is törli. E tényt, valamint a (6a) bekezdés szerinti jogutód költségvetési szerv, illetve az állam képviseletét ellátó szerv megjelölését az állami alapító hivatalos közleményben köteles nyilvánosságra hozni.”

8. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 18. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2013. évi LIII. törvényhez

A B
1 A bejegyzett jelzálogjog ranghelyének sorrendje A hitelező kielégítésének maximális mértéke a hitelező által megjelölt követelés százalékában
2 1. 80%
3 2. 50%
4 3. 25%
5 4. és további ranghelyek 10% (a hitelezők arányos kielégítésével)


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!