Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.V.9.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LV. törvény

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról * 

1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni.”

2. § Az Nkt. 14. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy tanulmányait külföldön folytatta. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készít fel. A Híd II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakiskolai szakképzési évfolyamon, évfolyamokon készülhet fel a szakmai vizsga letételére.”

3. § (1) Az Nkt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett

a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében,

b) az egyházi vagy más nem állami, nem települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá

c) jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként működő gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv által

nyújtható.”

(2) Az Nkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veszi igénybe, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátásába bevonhatja a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogi személyeket.”

4. § Az Nkt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el.”

5. § Az Nkt. 25. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.”

6. § Az Nkt. 27. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (11a)-(11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel

váltható ki.

(11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni.

(11b) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti.”

7. § Az Nkt. 32. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:)

j) az etika tantárgy hittan tantárggyal kiváltható, amennyiben az iskola pedagógiai programja a hittan tantárgy vonatkozásában tartalmazza a Nat-ban az etikára meghatározott fejlesztési követelményeket és tartalmakat.”

8. § Az Nkt. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„35. § (1) Az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része.

(2) A szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatás (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás), valamint a hit- és erkölcstanóra az óvodában az óvodai foglalkozások, az iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedik.

(3) Az óvoda, az iskola és a kollégium a fakultatív hitoktatással és a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során a vallási közösséggel együttműködik.

(4) A fakultatív hitoktatás és a hit- és erkölcstanoktatás tartalmának meghatározása, a fakultatív hitoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése, a fakultatív hitoktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése a vallási közösség feladata. A hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés szervezésében a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye jogszabályban meghatározottak szerint közreműködhet.

(5) Az óvoda és a kollégium a fakultatív hitoktatáshoz, az iskola a fakultatív hitoktatáshoz és a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket - így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket - az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel biztosítja.

(6) A vallási közösség által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek, hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a bevett egyház hitelveihez kapcsolódó felsőfokú képesítéssel és a bevett egyház vagy a belső egyházi jogi személy képviselője által adott megbízással kell rendelkeznie.”

9. § Az Nkt. 41. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:)

c) nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát,”

(tartja nyilván.)

10. § (1) Az Nkt. 44. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Az (5) bekezdés a), c), e)-h), m)-o) pontjában foglalt adatok

a) az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek esetében a jegyző részére, abból a célból, hogy gondoskodjon az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, továbbá

b) a tanköteles gyermek, tanuló esetében a járási hivatal részére, abból a célból, hogy gondoskodjon a tankötelesek nyilvántartásáról,

továbbíthatók.”

(2) Az Nkt. 44. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott]

a) nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,”

11. § Az Nkt. 53. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.”

12. § Az Nkt. 77. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az oktatásért felelős miniszter)

k) dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,”

13. § Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

a) e törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,”

14. § (1) Az Nkt. 84. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést)

d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével”

(kapcsolatban.)

(2) Az Nkt. 84. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,

b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,

c) vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával

összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.”

(3) Az Nkt. 84. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Többcélú intézmény esetén az e §-ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.”

15. § Az Nkt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.”

16. § Az Nkt. 94. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezett, továbbá nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézmény kijelölését, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó és pedagógiai intézetnek nem minősülő szervezetek pedagógiai szakmai szolgáltatásokban történő közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának feltételeit és eljárásrendjét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

17. § Az Nkt. 96. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az állami intézményfenntartó központba beolvadással történő megszűnésekor a 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, a 83. § (4)-(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.”

18. § Az Nkt. 97. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A szakképző iskola a szakmai programmal, szakképzési kerettantervvel kapcsolatos felülvizsgálatot 2013. május 20-ig végzi el.”

19. § Az Nkt. 98. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(15) Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik.

(16) Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019/2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképzettséggel rendelkezik.”

20. § Az Nkt. 3. mellékletének 24-25. és 28. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„24 Nemzetiségi iskolai
nevelés-oktatás
nemzetiségi nyelvtanár nemzetiségi nyelvtanár,
nyelvtanár
25 Minden iskolatípusban és minden évfolyamon idegennyelvtanár nyelvtanár,
nemzetiségi nyelvtanár
28 Két tanítási nyelvű iskolai
nevelés-oktatás
tanító, tanár az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt szakképzettség (tanító, tanár) és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár-szakképzettség vagy az adott tantárgy nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismeretek alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben történő elsajátításának igazolása,
Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus-végzettség és
-szakképzettség”

21. § Az Nkt.

a) 4. § 1. pontjának nyitó szövegrészében és 7. pontjában az „alapító okiratában” szövegrész helyébe az „alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában” szöveg,

b) 4. § 11. pontjában és 21. § (4) bekezdésében az „alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapító okirat, szakmai alapdokumentum” szöveg,

c) 4. § 27. pontjában az „alapító okiratban” szövegrész helyébe az „alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban” szöveg,

d) 9. § (8) bekezdésében a „jóváhagyott” szövegrész helyébe „az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott” szöveg,

e) 20. § (9) bekezdésében a „pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat.” szövegrész helyébe a „pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet.” szöveg,

f) 21. § (2) bekezdésében az „alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapító okirat, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum” szöveg,

g) 21. § (3) bekezdésében az „alapító okirata” szövegrész helyébe az „alapító okirata, szakmai alapdokumentuma” szöveg,

h) 21. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „alapító okiratának” szövegrész helyébe az „alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának” szöveg,

i) 22. § (2) bekezdésében a „legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja” szövegrész helyébe a „legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll” szöveg,

j) 23. § (10) bekezdésében a „székhellyel” szövegrész helyébe a „székhellyel, telephellyel” szöveg, a „székhelye” szövegrész helyébe „székhelye, telephelye” szöveg,

k) 31. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,

l) 32. § (2) bekezdésében „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal” szövegrész helyébe „Az egyoldalú nyilatkozat alapján a miniszter” szöveg,

m) 50. § (7) bekezdésében „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe „- az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével - a kormányhivatal” szöveg,

n) 57. § (4) bekezdésében a „szakképzettségnek” szövegrész helyébe a „szakképesítésnek” szöveg,

o) 61. § (4) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés a) pontjában a „tíz évnél” szövegrész helyébe az „öt évnél” szöveg,

p) 61. § (6) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő” szövegrész helyébe az „adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő, az állami intézményfenntartó központ szervezeti és működési szabályzatában meghatározott” szöveg,

q) 74. § (7) bekezdésében az „általános iskolai” szövegrész helyébe az „iskolai” szöveg,

r) 78. § (1) bekezdés a) pontjában a „hosszú és középtávú fejlesztési terveinek” szövegrész helyébe a „stratégiájának” szöveg,

s) 84. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter” szöveg,

t) 98. § (5) bekezdésében az „Idegen nyelv” szövegrész helyébe az „Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv” szöveg, a „minden iskolatípusban” szövegrész helyébe a „minden iskolatípus bármely évfolyamán” szöveg,

u) 98. § (6) bekezdésében az „általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán” szövegrész helyébe az „iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán” szöveg

lép.

22. § Az Nkt.

a) 14. § (7) bekezdésében az „általános és középfokú iskolában” szövegrész helyett a „szakiskolában” szöveggel,

b) 89. § (1) bekezdésében „a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyett „óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ” szöveggel, a „gondoskodik arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola” helyett „gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról” szöveggel

lép hatályba.

23. § Hatályát veszti az Nkt. 84. § (8) bekezdése.

24. § (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. §-sal módosított Nkt. 35. § (1) bekezdését a 2014/2015. tanévre történő beiratkozások alkalmával kell először alkalmazni.

(3) A 14. § (1) bekezdése és a 23. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

25. § Nem lép hatályba az Nkt. 17. § (2) bekezdés második mondata.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!