Időállapot: közlönyállapot (2013.V.16.)

2013. évi LVIII. törvény

a hegyközségek működésének szabályozásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 4. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]

a) szőlészeti termelő: aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek,

b) borászati termelő: aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő,

c) szőlészeti és borászati felvásárló: aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés céljából vásárol,”

2. § (1) A Hktv. 6. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közgyűlésen

a) a szőlőültetvénnyel rendelkező hegyközségi tagot a szüreti jelentésben szereplő ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat,

b) a hegybíró nyilvántartása alapján szőlőültetvénnyel nem rendelkező hegyközségi tagot egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akkor is, ha az a) pont alapján többre lenne jogosult.

(6) A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben maradéktalanul, hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének pedig az év első közgyűlésének napját megelőzően legalább öt nappal eleget tett.”

(2) A Hktv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg.”

3. § A Hktv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szőlészeti és borászati felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.”

4. § A Hktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A szőlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésén megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és - amennyiben szükséges - alelnökét. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.

(2) A hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára titkárt nevez ki. A titkár munkáltatója - az 56. § (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.

(3) A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a titkár is megbízható.”

5. § A Hktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött legfeljebb a szavazatok többségét el nem érő számú szavazattal rendelkezhet. A küldött nem gyakorolhatja a szavazati jogát, amennyiben az őt delegáló hegyközségnek fenntartási hozzájárulás-tartozása áll fenn. Ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a hegyközségi tanács a döntéseit egyszerű többséggel hozza azzal, hogy a döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is kell.”

6. § A Hktv. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya írja ki. A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A hegybíró munkáltatója - az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja, aki e jogok gyakorlására - a kinevezés és felmentés kivételével - a hegyközségi tanács titkárát is feljogosíthatja. A hegybíró kinevezése határozatlan időre szól. A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.”

7. § A Hktv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 38. § f) pontjában meghatározott ügyekben eljáró ügyintéző csak olyan jogi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja, vagy akinek a megbízója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.”

8. § A Hktv. 47. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetni azon hegyközség részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységüket végzik. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel határozatban közli.

(3) A hegyközségi járulék alapját

a) szőlészeti termelő hegyközségi tag esetében az általa művelt szőlőültetvény területe és a megtermelt szőlőmennyiség alapján kell megállapítani;

b) borászati termelő hegyközségi tag esetében az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bormennyiség alapján kell megállapítani azzal, hogy a szőlőültetvény területe alapján meghatározott járulékalap azonos az a) pont szerinti járulékalappal;

c) szőlészeti és borászati felvásárló esetében a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján, a b) pont szerinti feldolgozott bormennyiségre vonatkozó járulékalappal azonos mértékben kell megállapítani.

(3a) Termelői szerveződés vagy termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás által a termelői szerveződés tagjaitól felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége után nem kell hegyközségi járulékot fizetni.

(3b) A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tag, vagy szőlészeti és borászati felvásárló részére értékesített.”

9. § A Hktv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hegyközségek - az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség kivételével - alapszabályát e törvény hatálybalépését követően megtartott első közgyűlésen - a 6. § (5), valamint (7) bekezdése szerint - kell összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel. Ezen időpontig az e törvény hatálybalépésének napján hatályos alapszabály rendelkezései szerint kell eljárni.”

10. § A Hktv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerint megszűnő megbízatással bíró titkár munkáltatója a hegyközségi tanács.”

11. § A Hktv. 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) 2013. július 10-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a hegybírókat. A kinevezett hegybíró 2013. július 15-től tölti be hivatalát.

(3) A (2) bekezdés szerinti hivatalba lépésig az e törvény hatálybalépése napján, illetve ezt követően hivatalban lévő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok ellátásáról. Megbízatásuk az új hegybírók hivatalba lépésével megszűnik.

(4) A (2) bekezdés szerinti hegybíró hivatalba lépését megelőzően hivatalban lévő hegybíró munkáltatója a hegyközség.”

12. § A Hktv. 34. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) A miniszter a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére miniszteri biztost bízhat meg.

(2) A miniszteri biztos jogosult

a) részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén,

b) jelentést, tájékoztatást kérni a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől,

c) megismerni a hegyközségi szervezetek által kezelt valamennyi adatot,

d) megtekinteni a hegyközségi szervezetek bármely iratát,

e) belépni a hegyközségi szervezetek által használt bármely helyiségbe.

(3) A miniszteri biztos feladata a hegyközségi szervezetek tisztújítási folyamata, valamint az e törvény rendelkezéseinek való megfeleléssel összefüggő cselekmények lebonyolításának elősegítése, amelynek érdekében

a) javaslatok, módszertani ajánlások, eljárásrendek készítésével összefüggő feladatokat, intézkedéseket kezdeményez,

b) közreműködik az eljárási cselekmények előkészítésében,

c) folyamatos kapcsolatot tart a hegyközségi szervezetek vezetőivel és a miniszterrel,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a miniszter a feladatának végrehajtása érdekében részére egyedileg meghatároz.

(4) A miniszteri biztos a tevékenységéről megbízatása végén beszámol a miniszternek.”

13. § A Hktv.

a) 13. § (5) bekezdésében a „tisztségre jelölt” szövegrész helyébe a „tisztségviselő”;

b) 24. § (1) bekezdésében a „hegyközségi tanács” szövegrész helyébe a „hegyközségi tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány”;

c) 33. § (2) bekezdés d) pontjában a „szőlészeti” szövegrész helyébe a „szőlészeti és borászati”;

d) 57. § (1) bekezdésében a „november 30-ig” szövegrész helyébe az „október 31-ig”

szöveg lép.

14. § Hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés j) pontja.

15. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok tekintetében - a 9. § n) pontjának 4. alpontjában szereplő mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kivételével - a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.”

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. § 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.