Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.V.30.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LXVI. törvény

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról * 

1. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Közraktározási biztosíték a közraktári tevékenység felfüggesztése vagy a közraktári engedély visszavonása esetén felhasználható pénzösszeg, amely kizárólag a közraktározott áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére szolgál.

(7) Nagykockázatú tárolásnak minősül, ha a művi tárolással egy telephelyen letett áru közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.

(8) A közraktár vagyonának a számvitelről szóló törvény szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök minősülnek.”

2. § (1) A Krt. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlan bocsátható a közraktár rendelkezésére, amelynek értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. Az ingatlan értékét ingatlanszakértő által megállapított, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által elfogadott értéken kell figyelembe venni. E feltételeknek az (5a) bekezdésben foglalt eltéréssel a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.”

(2) A Krt. 2. §-a a következő (5a)-(5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti ingatlan kizárólag az 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosíték 4/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti formában való nyújtása érdekében terhelhető meg a közraktározási biztosíték összegének erejéig.

(5b) Az (5) bekezdés szerinti értékbecslést végezheti

a) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértőként bejegyzett szakértő, vagy

b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik.”

3. § A Krt. „Szervezeti és működési feltételek” alcíme a következő 4/A-4/C. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A közraktár által az üzleti évben művi tárolással közraktározott árukra kibocsátott közraktári jegyek értéke nem haladhatja meg az elfogadott, az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke ötvenszeresét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számításban nem kell figyelembe venni azon közraktározott áruk értékét, amelyek folyamatos felügyeletét a közraktár a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítja.

(3) A közraktározott készletek állományát a közraktár köteles közraktári jegyen feltüntetett értéken havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig könyveiben kimutatni.

(4) A közraktár által végzett valamennyi nagykockázatú tárolás keretében letett áru együttes értéke legfeljebb a művi tárolással közraktározható érték húsz százaléka lehet.

4/B. § (1) A közraktár köteles az 1. § (6) bekezdésében meghatározott célra közraktározási biztosítékot képezni és folyamatosan fenntartani.

(2) A közraktározási biztosíték alapja az aktuális közraktározott készletek forintban meghatározott értéke, mértéke az alap egy ezreléke.

(3) Közraktározási biztosíték lehet

a) a közraktár által hitelintézetnél lekötött, elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét),

b) legalább egy évre szóló bankgarancia,

c) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény).

(4) Pénzbeli letétet a tevékenységét megkezdő közraktár esetén az első közraktári jegy kibocsátását követő negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni.

(5) Bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény esetén a helytállás mértékét az előző üzleti évben közraktározott érték számtani átlaga alapján kell meghatározni. Tevékenységét megkezdő közraktár esetén a bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény mértékét első alkalommal a közraktár által az első üzleti évre tervezett közraktározott értékre vonatkozó nyilatkozat alapján kell megállapítani és legkésőbb az első közraktári jegy kibocsátását megelőzően a bankgaranciára vagy a biztosítói kötelezvényre vonatkozó szerződést meg kell kötni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott közraktározási biztosítékformák külön-külön, illetve együttesen is alkalmazhatóak.

4/C. § (1) A közraktározási biztosíték igénybevételéhez a felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Amennyiben a felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során azt állapítja meg, hogy a közraktározási biztosíték felhasználása nem az 1. § (6) bekezdésben meghatározott célok fedezésére irányul, a közraktározási biztosíték igénybevételéhez szükséges engedély iránti kérelmet elutasítja.

(3) A közraktározási biztosítékra vonatkozóan a közraktár és a hitelintézet vagy biztosító között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet vagy a biztosító a felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatja, valamint a hitelintézet vagy a biztosító a közraktározási biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha a közraktár előzetesen bemutatja a felügyelet (1) bekezdésben meghatározott engedélyét, és a közraktározási biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontjáról a hitelintézet vagy a biztosító értesíti a felügyeletet.

(4) A közraktár negyedévente köteles a közraktározási biztosíték összegét a mindenkori készletérték alapján felülvizsgálni, szükség esetén a felülvizsgálat időpontjától számított 15 napon belül kiegészíteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján, a közraktározott készletek legalább 30%-os csökkenése esetén a közraktár kérelmezheti a felügyelettől a pénzbeli letét összegének legfeljebb a mindenkori készletértéknek megfelelő mértékig való csökkentését. A kérelmet a felügyelet tizenöt napon belül elbírálja.”

4. § A Krt. 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:]

c) a közraktározási biztosíték formájára vonatkozó nyilatkozatot;”

5. § A Krt. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, a 12/A. §-ban meghatározott felügyeleti díjat megfizette, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.”

6. § A Krt. 6. § (6) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:

[A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és folyamatosan közzéteszi]

c) az ellenőrzése eredményeként hozott jogerős és előzetesen végrehajtható határozatát,

d) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és a jogorvoslati eljárás eredményét.”

7. § (1) A Krt. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közraktári engedély 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti visszavonása esetén a felügyelet felügyeleti jogkörét a közraktár által kibocsátott valamennyi közraktári jegy bevonásáig gyakorolhatja.”

(2) A Krt. 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ellenőrzés során a közraktár köteles]

b) a közraktározási biztosíték fennállására vonatkozó igazolást,”

[a felügyelet rendelkezésére bocsátani.]

8. § A Krt. 9/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A felügyelet döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.”

9. § (1) A Krt. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet]

e) a PSZÁF egyetértésével megtilthatja a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását.”

(2) A Krt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A felügyelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedéssel egyidejűleg értesíti a közraktárral a közraktározási biztosítékra szerződéses jogviszonyban álló hitelintézetet vagy biztosítót.”

(3) A Krt. 10. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására azért került sor, mert a közraktár vezetőjének tevékenysége a közraktár biztonságos, jogszabályszerű működését veszélyezteti, a felügyelet a közraktár vezetőjét öt évre eltilthatja attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el.

(6) Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.”

10. § A Krt. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.

(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos, valamint a közraktározási biztosítékból történő kifizetésre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.”

11. § A Krt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a közraktár a közraktározásból eredő kötelezettségeinek eleget tett, vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a felügyeleti biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a felügyeleti biztos javadalmazásának és a kirendeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtérítésére.”

12. § A Krt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat köteles fizetni.

(2) A felügyeleti díj alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján megállapított forgalomarányos díjból áll.

(3) A közraktár az alapdíjat a felügyelet részére, továbbá, amennyiben a közraktár a 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkezik, a PSZÁF részére is köteles megfizetni.

(4) Az alapdíj az alapdíjegység, valamint az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(5) A felügyelet részére fizetendő alapdíj szorzószáma: húsz.

(6) A PSZÁF részére fizetendő alapdíj szorzószáma: négy.

(7) A forgalomarányos felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben, illetve beszámolási időszakban kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizennégymillió forint.”

13. § A Krt. „A felügyeleti díj” alcíme a következő 12/C. §-sal egészül ki:

„12/C. § (1) A 12/A. § szerint meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő év január 31-ig kell befizetni. Az a közraktár, amely tevékenységét év közben kezdte meg, a felügyeleti díjat első ízben a tevékenység megkezdését követő év január 31-ig köteles megfizetni. Az a közraktár, amely tevékenységének megszüntetését év közben kezdeményezte, vagy amelynek tevékenységi engedélyét a felügyelet év közben vonta vissza, a felügyeleti díjat a bejelentés napjától, illetve a visszavonó határozat közlésének napjától számított harminc napon belül köteles megfizetni.

(2) A felügyelet részére határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(4) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felügyeleti díj felszámításának időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.”

14. § (1) A Krt. 13. § (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:]

h) a közraktározási biztosíték nyújtási formájának megváltoztatását;

i) a 2. § (5) bekezdése szerinti ingatlanvagyon összetételének változására irányuló szándékát.”

(2) A Krt. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közraktár köteles az arra jogosult szerv által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot, vagy a könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést tartalmazó, a számviteli törvény szerinti beszámolóját, annak elfogadását követő tizenöt napon belül a felügyeletnek megküldeni.”

15. § (1) A Krt. 16. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet oly módon, hogy az árut]

b) a többi letevő vagy azonos letevő különböző szerződés alapján közraktározott, azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve”

[tárolják.]

(2) A Krt. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani, és származását igazolni. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.”

16. § A Krt. 17. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[A szabályzatnak tartalmaznia kell:]

d) a közraktár által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megjelölését,

e) a közraktározott áru minőségének megóvása érdekében a közraktár által lefolytatott ellenőrzés módszerét, az ellenőrzések gyakoriságát.”

17. § A Krt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az áttárolással járó költségeket az viseli, akinek az érdekkörében felmerült okból az áttárolás szükségessé vált.”

18. § (1) A Krt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, továbbá, ha a közraktár folyamatosan biztosítja a művi raktárban letett árunak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való őrzését.”

(2) A Krt. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben művi tárolás esetén a letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, az árura vonatkozóan közraktári jegyet csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan jelzőrendszert alkalmaz, amely folyamatosan biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását.”

(3) A Krt. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közraktározott árut a művi raktár üzemeltetője sem a közraktárral, sem a letevővel szembeni esetleges követelésének biztosítékaként nem tarthatja vissza.”

19. § A Krt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) 2014. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke huszonötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(2) 2015. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tizenötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(3) 2016. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tízszeresét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(4) 2017. január 1-től a közraktár köteles a művi tárolás keretében közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terjed ki az olyan, művi tárolás keretében közraktárban letett árukra, amelyeknek értéke letevőnként vagy raktáranként az 50 millió forintot nem haladja meg.”

20. § (1) A Krt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.”

(2) A Krt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem minősül a közraktári tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan oknak a művi raktár üzemeltetőjének érdekkörében felmerülő ok.”

(3) A Krt. 22. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kár

a) az áru belső tulajdonságából (természetes minőségéből),

b) a csomagolás rejtett hiányosságából,

c) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartásából

származik, a közraktár a kár összegének megtérítését a letevőtől követelheti.”

21. § A Krt. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § A közraktári tevékenységből eredő perekben, valamint a közraktárban letett árura vonatkozó birtokperekben a polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1) bekezdése]”

22. § (1) A Krt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.”

(2) Krt. 26. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával a közraktári jegyen feltüntetett érték erejéig olyan kölcsönt vehet fel, amelynek igényérvényesítési határideje legfeljebb a közraktári jegy lejáratát követően egy év.”

(3) A Krt. 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg visszafizetése után a hitelező haladéktalanul köteles a birtokában lévő közraktári jegy valamennyi szelvényrészét az adósnak kiadni.”

23. § A Krt. IV. Fejezete a következő 28/C. §-sal egészül ki:

„28/C. § (1) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a közraktári engedély iránti kérelméhez, illetve a már működő közraktár a közraktári engedély módosítása iránti kérelméhez az 5. § (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott dokumentumokat mellékelte, és a közraktár részére a felügyelet a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását az 5. § (1) bekezdésének első mondata szerint engedélyezte.

(2) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor szüntetheti meg, ha a tevékenység megszüntetését a felügyelet az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezte.”

24. § A Krt. 38. §-át megelőző „Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás” alcíme címe helyébe a következő alcím címe lép:

Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás

25. § A Krt. 38. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A közraktárba letett áru nem tartozik a közraktárnak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti vagyonába.

(1a) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet.

(1b) Az árujegyet és a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni.

(1c) A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.”

26. § (1) A Krt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár ellen indított csődeljárásra és felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Krt. 39. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Közraktár ellen indított felszámolási eljárás lefolytatására a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(5) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről, valamint a felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezésről tizenöt napon belül határoz.

(6) A felügyelet a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszavonja a közraktár tevékenységi engedélyét.”

27. § A Krt. „Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás” alcíme a következő 39/A-39/C. §-sal egészül ki:

„39/A. § A közraktár ellen elrendelt kényszertörlésről szóló határozatot a bíróság haladéktalanul megküldi a felügyeletnek.

39/B. § (1) Amennyiben a felügyelet a csőd- vagy felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását, vagy a végelszámolás elhatározását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjáig, illetve mindaddig tart, amíg a bíróság a csődeljárás vagy felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót nem rendeli ki.

(2) A felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló vagy végelszámoló sem köthet, csődeljárás kezdő időpontját követően közraktári szerződés a vagyonfelügyelő engedélyével köthető.

(3) A csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően a vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak, illetve végelszámolónak a korábban a közraktár által kötött közraktári szerződésekből eredő valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell.

39/C. § (1) A közraktár vezetője a csődeljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtásával egyidejűleg köteles erről a felügyeletet értesíteni.

(2) A bíróság a csődeljárást elrendelő végzést a felügyeletnek is megküldi.”

28. § A Krt. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés szerinti értékbecslést a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak első alkalommal a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégeznie.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott értékbecslés eredményeként az ingatlan értéke a kettőszázötvenmillió forintot nem éri el, a közraktár köteles az érték megállapításától számított 180 napon belül a jogellenes helyzetet megszüntetni.

(3) A Módtv. megállapított 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosítékot a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül kell biztosítania.

(4) A Módtv.-vel megállapított 20. § (1) bekezdés szerinti, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való folyamatos őrzést a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül kell biztosítania.

(5) A Módtv.-vel megállapított 20. § (2a) bekezdését, valamint 22. § (1), (1a), valamint (1b) bekezdését csak a Módtv. hatálybalépését követően megkötött közraktári szerződésekre vonatkozóan kell alkalmazni.”

29. § A Krt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”

30. § A Krt.

a) 4. § (3) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 28. § (1)-(2) bekezdésében a „saját tőkéjének” szövegrész helyébe a „az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének” szöveg,

b) 5. §-ának (1) bekezdésében a „közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF)” szöveg,

c) a 9. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével” szövegrész helyébe a „PSZÁF-fel” szöveg,

d) 10. § (2) bekezdésében a „b)-d)” szövegrész helyébe a „b)-e)” szöveg,

e) 13. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének” szövegrész helyébe a „PSZÁF-nek” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti:

a) a Krt. 10. § (3) bekezdése;

b) a Krt. 17. § (2) bekezdésének a) pontjában a „valamint” szövegrész;

c) a Krt. 20. § (1) bekezdésének második mondatában a „ ,valamint a letenni kívánt árut egyéb árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni” szövegrész;

d) a Krt. 36. § (3) bekezdésében a „1992. évi LXXIV.” szövegrész;

e) a Krt. 39. § (2) bekezdése.

32. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

33. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!