Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.V.31.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LXIX. törvény

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról * 

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen - a (4) bekezdés szerinti beavatkozás esetét kivéve - fellebbezésnek helye nincs.

(4) Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet.”

2. § A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy]

g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe, továbbá - ha jogszabály másként nem rendelkezik − a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították.”

3. § A Pp. 167. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik megidézni, az (1)-(6) bekezdés szerinti idézhető címe a szolgálati helye szerinti bíróság címe. Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézhető címére vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.”

4. § A Pp. 168. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik megidézni, a bíróság a bírót a szolgálati helye szerinti bíróság címéről idézi. Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az általános szabályok az irányadók.”

5. § A Pp. 173. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a perben a bírót tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt hallgatja ki a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének, munkakörének, vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság nevének és címének a rögzítésével kell megállapítani. A bíró személyazonosságának megállapítását követően a kihallgatására az (1) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak. Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, a válaszadási kötelezettségére vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.”

6. § A Pp. 185. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A bíró elővezetésének elrendeléséről az elővezetendő bíró szolgálati helye szerinti bíróság elnökét, a bíróság elnöke elővezetésének elrendeléséről a kinevezőjét is értesíteni kell. Ha a bíró szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az elővezetésre vonatkozóan az általános szabályok az irányadók.”

7. § A Pp. 257. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A beavatkozást elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett fellebbezést, ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, és arról a másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül határoz.”

8. § A Pp. 271. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a nem vagyoni kártérítés iránt indított perekre, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre, valamint azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, továbbá valamennyi olyan ügyre, amely megállapításra irányul.”

9. § A Pp. a következő 397/D. §-sal egészül ki:

„397/D. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 56. § (3) és (4) bekezdésének, 57. § (1) bekezdésének és 83. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépését követően bejelentett beavatkozásokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 130. § (1) bekezdés g) pontjának, 167. § (7) bekezdésének, 168. § (1b) bekezdésének, 173. § (1a) bekezdésének, 185. § (1b) bekezdésének, 257. § (2) bekezdésének és 271. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

10. § A Pp. 57. § (1) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében a „jogereje a beavatkozónak” szövegrész helyébe a „jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a Pp. 386/L. §-a.

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!