Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.3.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LXXII. törvény

egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról * 

1. § A Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Információs Hivatal)

g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.”

2. § Az Nbtv. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;”

3. § Az Nbtv. 6. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;”

4. § Az Nbtv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

f) ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.”

5. § Az Nbtv. 19. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(2) Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a képviselőcsoport vezetője által a Bizottságba jelölt képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(3) Amennyiben a Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a jelölést megelőző öt éven belül a nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulását megtagadta vagy hozzájárulását visszavonta, az Országgyűlés elnöke dönt a jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzésének újbóli kezdeményezéséről.

(4) A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert.

(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.

(7) Ha az ajánlásban megnevezett képviselő tekintetében kockázati tényező áll fenn, amelyről az érintett képviselő és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter tájékoztatást kapott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.

(8) Amennyiben az érintett képviselőcsoport vezetője a megalakult Bizottságba történő jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke - a Bizottság elnöke és az érintett képviselőcsoport vezetője véleményét megismerve - dönt.

(9) Ha a Bizottság megalakítására még nem került sor és az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére fenntartja, az ily módon jelölt képviselő a Bizottság elnökének, valamint a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztásáig a Bizottság tagjául nem választható meg. A Bizottság elnökének és a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztását követően, az utóbb megválasztott bizottsági elnök megválasztásától számított nyolc napon belül a jelölés érvényességéről a (8) bekezdés szerint kell dönteni.

(10) Ha a Bizottság elnökének jelölt képviselő tekintetében áll fenn kockázati tényező, a jelölés érvényességéről az Országgyűlés elnöke dönt.”

6. § Az Nbtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja)

a) a 72. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll;”

7. § Az Nbtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárult. Kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony nemzetbiztonsági szolgálatoknál történő létesítésekor a 70. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”

8. § Az Nbtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálattal közölni.”

9. § Az Nbtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem felel meg a biztonsági feltételeknek, ha

a) nem alkalmas - különös tekintettel a munkavégzésen kívül tanúsított magatartására, magánéleti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint olyan személlyel, az erről való tudomásszerzést követően fenntartott kapcsolatára, akinek szándékos bűncselekmény miatt a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapította - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására;

b) személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.

(2) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejötténél az adott jogviszonyt szabályozó törvény a jogviszony létrehozatalát kizáró feltételként nem határozza meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem felel meg a biztonsági feltételeknek akkor sem, ha

a) büntetett előéletű;

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonynak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

c) büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította;

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig;

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;

d) a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig;

e) a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátotta, a próbaidő elteltétől számított három évig.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzését a 72. § (1) bekezdésben meghatározott módon kell elvégezni.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy - az (5) bekezdésben megjelöltek kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, amelynek során a 72. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A miniszter, az államtitkár, a Bizottságba, illetve a Honvédelmi Bizottságba jelölt vagy abba megválasztott országgyűlési képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését a 72. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.”

10. § Az Nbtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Bíró, igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében az ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának

a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,

b) ie), il), im) és it) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

jogosult.

(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére egyébként jogosult személy.

(4) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes jogviszonyokat

a) kormányzati irányítás alatt álló foglalkoztató szervezetek vonatkozásában a Kormány rendeletben,

b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban határozza meg.

(5) Nem kell kezdeményezni

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az alkotmánybírák,

d) az Országgyűlés elnöke,

e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) a legfőbb ügyész,

g) az alapvető jogok biztosa és helyettesei,

h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

i) az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő

nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(6) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.”

11. § Az Nbtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulást megtagadja vagy azt visszavonja - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak abban az esetben hozható létre, illetve tartható fenn, ha

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,

b) a 69. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c) a 69. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,

d) a 69. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgatót irányító miniszter,

e) bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész

azt jóváhagyja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozásáról vagy fenntartásáról.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséről, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot,

b) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló személy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: a Rendőrségről szóló törvény) 7. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben értesíti a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet.

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhető el.

(6) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.

(7) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését a 70. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület jóváhagyta, a jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható.”

12. § Az Nbtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására a 2. számú mellékletben meghatározott, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.”

13. § Az Nbtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés és megelőző alcím lép:

A nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása

72. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttét megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzést a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívben feltüntetett adatok és az ezen adatokat alátámasztó, nyilvántartásban, adatkezelési rendszerben, adatállományban kezelt adatok ellenőrzésével végzi el, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés során titkos információgyűjtést folytathat.

(2) Amennyiben a biztonsági feltételek teljesülnek, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 2. számú mellékletben meghatározott kérdőív megérkezését követő 45 napon belül hozzájárul a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez, ellenkező esetben a hozzájárulását megtagadja.

(3) A 68. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés során a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat elvégezheti az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, azzal az eltéréssel, hogy a titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában naptári évenként legfeljebb két ízben, alkalmanként legfeljebb 30 napig alkalmazhatja.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt, kockázati tényező feltárása esetén a 72/A. § (3), illetve (5) bekezdése szerint jár el.

(5) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása során kockázati tényezőre utaló körülményt észlel, erről a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot értesíti. Abban az esetben, ha a kockázati tényezőre utaló körülményt írásbeli bejelentés tartalmazza, az erről szóló iratot a bejelentés tartalma alapján annak elintézésére hatáskörrel rendelkező szerv mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatnak is megküldi.”

14. § Az Nbtv. kiegészül az alábbi 72/A. §-sal:

„72/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által kiadott hozzájárulás vagy annak megtagadása tartalmazza

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét, idejét,

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,

c) a nemzetbiztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges biztonsági feltétel meglétét vagy hiányát és annak indokait, valamint

d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulásában vagy annak megtagadásában megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulást azonnali hatállyal visszavonja és erről a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezőt tájékoztatja, amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása során megállapítja, hogy

a) a hozzájárulásnak korábban sem lett volna helye,

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét lényeges adat, tény vagy körülmény tekintetében szándékosan elmulasztotta,

c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben kockázati tényező áll fenn.

(4) A hozzájárulás visszavonása tartalmazza

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét és idejét,

b) a hozzájárulás keltét,

c) a visszavonás okát és annak indokait, valamint - ha törvény a jogviszony megszüntetése esetén ehhez szigorúbb jogkövetkezmény alkalmazását írja elő - az erre vonatkozó megállapítás esetén, annak megjelölését, hogy a visszavonás a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek felróható okból történt.

d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(5) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában kockázatra utaló körülményt észlel, illetve a kockázatra utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult hozza a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tudomására, a nemzetbiztonsági szolgálat a 72. § (3) bekezdés alkalmazásával jár el. Ha az ellenőrzés alapján nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, annak védett állományába tartozó személlyel kapcsolatos megállapításairól.

(6) Ha a kockázati tényezőre utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult hozta a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tudomására, a nemzetbiztonsági szolgálat az (5) bekezdés szerinti eljárása eredményéről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.”

15. § Az Nbtv. kiegészül a következő 72/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel:

A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

72/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés e törvényben foglalt oka a nemzetbiztonsági ellenőrzés tartama alatt megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt 8 munkanapon belül írásban értesíti.”

16. § Az Nbtv. kiegészül a következő 72/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel:

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen

72/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a hozzájárulás megtagadásáról vagy visszavonásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján panasszal élhet a miniszternél.

(2) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A miniszter

a) az alaptalan panaszt elutasítja a hozzájárulás megtagadásának, illetve visszavonásának hatályban tartása mellett;

b) a panasznak helyt ad és

ba) a hozzájárulás megtagadását hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi vagy

bb) a hozzájárulás visszavonását hatályon kívül helyezi.

(4) A miniszternek a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen benyújtott panasszal kapcsolatos döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,

a) a hozzájárulás megtagadására vonatkozó döntését visszavonja és a jogviszony létesítéséhez hozzájárul,

b) a hozzájárulás visszavonására vonatkozó döntését visszavonja.

(6) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, a benyújtástól számított 8 napon belül állásfoglalással együtt felterjeszti a miniszternek.”

17. § Az Nbtv. kiegészül a következő 72/D. §-sal:

„72/D. § (1) A hozzájárulásra vagy annak megtagadására, valamint a hozzájárulás visszavonására vonatkozó döntésről a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatja a kezdeményezőt.

(2) A kezdeményező tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, illetve a hozzájárulás visszavonásáról. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható. A hozzájárulásról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kérelmére a kezdeményező hiteles másolatot ad ki.”

18. § Az Nbtv. 74. §-a a következő g)-i) pontokkal egészül ki:

(74. § E törvény alkalmazásában:)

g) foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;

h) nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálat annak megállapítására irányuló vizsgálata, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának ideje alatt folyamatosan megfelel-e a biztonsági feltételeknek;

i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:

ia) a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító főkonzul;

ib) a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos;

ic) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;

id) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányhivatal, valamint a megyei és a fővárosi kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese, továbbá a megyei és a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott;

ie) az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szerveinek, illetve azok önálló szervezeti egységeinek vezetői és helyetteseik;

if) a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal önálló szervezeti egységének a vezetője;

ig) a Honvéd Vezérkar főnöke;

ih) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a rendőrfőkapitány és a rendőrkapitány;

ii) a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;

ij) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;

ik) a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;

il) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve - amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;

im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint - amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;

in) aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;

io) aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adatot megismerésére vagy felhasználására jogosult;

ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához minősített adatot szükséges felhasználnia;

ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;

is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;

it) a Független Rendészeti Panasztestület tagja;

iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya.”

19. § Az Nbtv. a következő 76/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Átmeneti rendelkezések

76/A. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését követően a Módtv. szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a szakvélemény érvényességi idejéig, de legkésőbb 2014. december 31-ig mellőzhető. A 68. § (4) bekezdésében meghatározott folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés e személyekre is kiterjed.

(2) A Módtv. hatálybalépésekor nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló, a 74. § i) pontjában meghatározott személy nemzetbiztonsági ellenőrzését

a) ha rá vonatkozóan „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján került kiadásra biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény; a szakvélemény érvényessége lejártakor,

b) egyéb esetben 2014. december 31-ig

kell kezdeményezni.

(3) A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatosan folyamatban lévő,

a) „C” típusú ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésekor hatályos rendelkezéseket,

b) „A” és „B” típusú ellenőrzés lefolytatására a 68-72/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pont hatálya alá nem tartozó személyekkel kapcsolatosan folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzést haladéktalanul meg kell szüntetni.”

20. § Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:

a) azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;

b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;

c) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait.

d) a 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes jogviszonyokat.”

21. § (1) Az Nbtv. 79/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

c) 53-72/D. §-a,”

[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]

(2) Az Nbtv. 79/A. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

e) 76/A-78. §-a,”

[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]

(3) Az NBtv. 79/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény)

f) 1. számú melléklete és 2. számú melléklete”

[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]

22. § Az Nbtv. 2. számú melléklete helyébe az 1. számú melléklet lép.

23. § (1) Az Nbtv. 8. § (4) bekezdésében az „- 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével -” szövegrész helyébe az „- 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével -” szöveg lép.

(2) Az Nbtv. 58. § (4) bekezdésében

a) az „esetenként legfeljebb 90 napra” szövegrész helyébe az „e törvény eltérő rendelkezése hiányában esetenként legfeljebb 90 napra” szöveg,

b) a „további 90 nappal” szövegrész helyébe az „e törvény eltérő rendelkezése hiányában további 90 nappal”

szöveg lép.

24. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, aki tervezett beosztása alapján külön törvény szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül, hivatásos szolgálati viszony akkor létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a hivatásos szolgálati viszony létesítéséhez

a) hozzájárult vagy

b) a hozzájárulást megtagadta, de a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a hivatásos szolgálati viszony létesítését jóváhagyta.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor.”

(2) A Hszt. 37/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező a tervezett beosztása, illetve a hivatásos állomány tagja a beosztása alapján külön törvény szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül.”

(3) A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

g) a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a szolgálati viszony létrehozására vonatkozó hozzájárulását visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a hivatásos szolgálati viszony fenntartását nem hagyta jóvá.”

(4) A Hszt. 115/A. § (6) bekezdésében a „b) vagy e) pontja alapján” szövegrész helyébe a „b), e) vagy g) pontja alapján” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Hszt.

a) 37. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 56. § (2) bekezdés a) pontjában a „, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból” szövegrész.

25. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külön törvény alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, akivel a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv

a) hozzájárult vagy

b) a hozzájárulást megtagadta, de a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulást megtagadta vagy fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén a hozzájárulását visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, illetve fenntartását nem hagyta jóvá, az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a kormánytisztviselő részére más, fontos és bizalmas munkakörnek nem minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában, vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadja el, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, illetve a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A kormányzati szolgálati jogviszonynak ezen okból történő megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.”

26. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Kúria elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

h) a legfőbb ügyész,

i) az ügyészség vezetője,

j) az alapvető jogok biztosa,

k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

l) a Kormány tagja, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

m) a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos,

n) a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

o) az autonóm államigazgatási szerv vezetője, az önálló szabályozó szerv vezetője, a kormányhivatal vezetője,

p) a rendvédelmi szerv központi szerve, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője,

q) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott

qa) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője,

qb) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője,

qc) terrorizmust elhárító szerv vezetője,

r) az Országgyűlési Őrség parancsnoka,

s) az idegenrendészeti hatóság vezetője, a menekültügyi hatóság vezetője,

t) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője,

u) Magyarország külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy, és

v) törvény által minősítésre feljogosított személy.”

(2) A Mavtv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti minősítők minősítői jogkörüket írásban]

a) „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adat esetén a helyettesükre, valamint a Kormány tagja a közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a helyettes államtitkárra,”

(átruházhatják.)

(3) Az Mavtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.”

(4) Az Mavtv. 22. § (1) bekezdés ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nemzeti biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához a következő adatokat kezeli:

a) az érintett személy]

ae) nemzetbiztonsági ellenőrzése során kitöltött biztonsági kérdő ívben és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárulásában foglalt adatai,”

(5) Az Mavtv. 4. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés o) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés p)-s) pontjában” szöveg lép.”

27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-25. §, a 26. § (3)-(4) bekezdése, a 28. § az e törvény kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

28. § Hatályát veszti

a) az Nbtv. 71/A-71/D. §-a, valamint

b) az Nbtv. 3. számú melléklete.

29. § Az 1-5. §, a 9-20. §, a 22. §, a 23. §, a 28. §-a és az 1. számú melléklet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2013. évi LXXII. törvényhez

2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez

BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez

I. Általános személyi adatok
1. Családi és utóneve:
2. Születési neve:
3. Születési helye, év, hó, nap:
4. Anyja neve:
5. Személyi igazolvány száma:
6. Elérhetőségei (telefonszáma, e-mail címe):
II. Állampolgársági adatok
1. Jelenlegi állampolgársága:
2. Korábbi állampolgársága (állam, időpont megjelölése, okmány száma):
3. Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén:
4. itt-tartózkodásának kezdete:
5. jogcíme, státusa:
6. tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:
7. útlevelének száma:
8. letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:
9. honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
1. Családi állapota:
nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy (a megfelelő kifejezés aláhúzandó)
2. Jelenlegi házastársának, élettársának
3. családi és utóneve:
4. születési neve:
5. születési helye, év, hó, nap:
6. anyja neve:
7. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
8. foglalkozása, munkaköre:
9. munkahelye neve, címe:
10. Gyermekeinek személyi adatai:
11. családi és utóneve:
12. születési neve:
13. születési helye, év, hó, nap:
14. anyja neve:
15. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
16. foglalkozása, munkaköre:
17. munkahelye neve, címe
18. Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:
19. családi és utóneve:
20. születési neve:
21. születési helye, év, hó, nap:
22. anyja neve:
23. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
24. foglalkozása, munkaköre:
25. munkahelye neve, címe:
26. Önnek és házastársának/élettársának külföldön élő hozzátartozói:
27. családi és utóneve:
28. születési helye, év, hó, nap:
29. lakcíme:
30. foglalkozása, munkahelye:
31. állampolgársága:
32. rokoni foka:
IV. Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
1. Lakóhelye:
2. Tartózkodási helye:
3. Előző lakóhelyei és tartózkodási helyei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (15 évre visszamenőleg):
4. Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenőleg):
V. Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
1. Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melynek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja;
a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte):
2. Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte:
3. Tudományos fokozata (hol szerezte, mikor, milyen témakörben):
4. Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idő, témakör):
5. Idegen nyelv ismerete, szintje:
VI. Foglalkozásával kapcsolatos adatok
1. Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:
2. Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével (15 évre visszamenőleg) -
munkáltatóinak megnevezése, címe:
VII. Katonai adatok
1. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):
VIII. Az Ön, házas- illetve élettársa jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok
1. Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
2. Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:
3. Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg:
4. Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben:
5. a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre:
6. Érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, felügyelő bizottsági tag stb.)
7. Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege:
8. a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe:
9. tevékenységi köre:
10. cégbejegyzés helye.
11. Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás? („igen” válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelő bíróság, hatóság megnevezése):
IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:
1. Tulajdonában álló ingatlanok
2. címe és helyrajzi száma:
3. alapterülete:
4. tulajdoni hányad:
5. a szerzés ideje és jogcíme:
6. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok
7. gépjárművek (típus, rendszám):
8. védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):
9. egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):
10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának
11. megnevezése:
12. sorozatszáma:
13. összege:
14. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése
15. a hitelintézet neve:
16. számlaszáma vagy a betétkönyv száma:
17. összege:
18. Belföldi vagy külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló tartozásai
19. a pénzintézet neve:
20. számlaszáma:
21. összege.
22. Külföldről származó jövedelme
23. jövedelem forrása:
24. jövedelem nagysága:
25. jövedelem jogcíme:
26. jövedelemszerzés ideje:
X. Büntető- és szabálysértési eljárások adatai
1. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért,
az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével):
2. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 5 éven belül olyan szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):
3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
XI. Speciális adatok
1. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
2. Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
XII. Ön, illetve házas- vagy élettársa:
1. Milyen nagyságrendű magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 főt:
2. családi és utóneve:
3. születési helye, év, hó, nap:
4. lakcíme:
5. foglalkozása, munkahelye:
6. állampolgársága:
7. kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
8. Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerző szolgálat vagy annak fedőszerve munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
9. Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben:
10. szenvedett-e alkoholfüggőségben:
11. volt-e alkoholelvonó kúrán:
12. Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát:
13. Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is):
14. Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő (fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy egyéb szélsőséges) szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen):
15. A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk):
16. Megnevezhet referenciaszemélyeket (legfeljebb 3 főt), akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll:
17. név, cím, telefon:
18. mióta ismerik egymást:
XIII. BIZTONSÁGI NYILATKOZAT
Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának tartama alatt az e jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges biztonsági feltételek meglétét bármikor ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos információgyűjtést is folytathat.
A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni.
Kelt, ......................., 201...... aláírás, cím
XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata
Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése - beleértve az adatváltozással kapcsolatos ellenőrzést is - személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.
Kelt, ......................., 201...... aláírás, cím”


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!