Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.13.)

Tartalomjegyzék

2013. évi LXXXI. törvény

egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról * 

1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az iratkezelési rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatáshoz csatlakozott hatóság írásban e szolgáltatás igénybevételével is kapcsolatot tarthat más hatósággal.”

(2) A Ket. 28/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kormányablakkal, kivéve ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.”

2. § A Ket. 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás esetén a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezésre irányadó szabályok szerint igazolja.”

3. § A Ket. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy írásbelinek minősülő elektronikus úton kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult.”

4. § A Ket. 160. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

(7) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű részének elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető.”

5. § A Ket. „A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentése és engedélyezése, nyújtásának általános feltételei” alcíme és 161. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Elektronikus Ügyintézési Felügyelet

161. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (továbbiakban: Felügyelet) tett bejelentés alapján nyújtható. E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet - közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján - előírhatja, hogy valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás csak a Felügyelet engedélye alapján nyújtható.

(2) A bejelentésre, az engedélyezésre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartásának vezetésére, a felügyeleti tevékenységre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen § szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.

(3) A bejelentést, vagy engedélyköteles szolgáltatás esetén az engedély iránti kérelmet, illetve a bejelentésben vagy az engedélyben foglaltak módosulása esetén a bejelentés módosítását vagy az engedély módosítása iránti kérelmet a kérelmezőnek legalább 30 nappal a szolgáltatás tervezett megkezdését, illetve a módosítás végrehajtását megelőzően kell benyújtani a Felügyelet részére.

(4) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató köteles a Felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 60 nappal a szolgáltatás nyújtásának befejezését bejelenteni és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni. A bejelentés nem mentesíti a szolgáltatót a jogszabályban kötelezően előírt, vagy saját megállapodásában vállalt szolgáltatási időszak biztosításától.

(5) A Felügyelet ellenőrzi, hogy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása megfelel-e a jogszabályoknak, valamint a bejelentésben benyújtott vagy az engedély kiadásának alapjául szolgáló dokumentumoknak.

(6) A Felügyelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében ajánlásokat bocsát ki.

(7) A Felügyelet és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések szerint történik.”

6. § (1) A Ket. 162. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki, és a § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett jognyilatkozat e követelményt teljesíti.

(2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot - az összerendelési nyilvántartás igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani.”

(2) A Ket. 162. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet. A nyilvántartó szerv az értesítés alapján az összerendelési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint jár el a kapcsolati kód képzése és az összerendelési bejegyzés kiegészítése érdekében.

(7) Az ügyfél által tett ügyintézési rendelkezést a nyilvántartó szerv az általa képzett kapcsolati kódhoz rendelten veszi nyilvántartásba és tárolja. Az ügyfél természetes személyazonosító adatait és azonosító kódjait - az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon túl - a nyilvántartó szerv nem tárolja.”

7. § A Ket. „Azonosítás” alcíme a következő 164/A. §-sal egészül ki:

„164/A. § (1) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi igénybevételéhez a hatóság képviseletében eljáró természetes személy azonosítása szükséges, a hatóság - a jogosulatlan adatkezelés megelőzése céljából - jogosultsági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybevételre jogosult természetes személy

a) természetes személyazonosító adatait vagy a hatóság nyilvántartásában szereplő azonosítót,

b) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint

c) szervezeti felhasználói azonosítóját.

(2) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi, közvetlen adathozzáféréssel történő igénybevétele során a hatóság a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére átadja

a) az adatigénylő szervezet megnevezését és szakrendszeri azonosítóját,

b) az adatkezelési műveletet végző személy nevét vagy az informatikai rendszer azonosítóját, valamint szervezeti felhasználói azonosítóját.

(3) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás hatóság általi, nem közvetlen adathozzáféréssel történő igénybevétele során a szolgáltatás igénybevételét a szolgáltató a hatóság által arra feljogosított természetes személy számára biztosítja.

(4) A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételre jogosult természetes személy hozzáférési jogosultságának megszűnését követő 5 évig kezeli.”

8. § A Ket. 167. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus iratról készült hiteles papír alapú másolat vagy az elektronikus irat teljes tartalmát - a kizárólag közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó irat kivételével - csak titkosítva tartalmazhatja. Ha az elektronikus iratról készült papír alapú másolat az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint kerül hitelesítésre, úgy a másolatkészítő köteles a visszafejtéshez szükséges kulcsot a papír alapú dokumentumon elhelyezni.”

9. § A Ket. „Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások” alcíme és 168. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

168. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles nyújtani:

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,

c) összerendelési nyilvántartás szolgáltatás,

d) azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,

e) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

f) elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,

g) a hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,

h) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

i) iratérvényességi nyilvántartás,

j) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás,

k) kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,

l) központi azonosítási ügynök,

m) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,

n) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

o) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

p) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

q) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás,

r) központi érkeztetési ügynök,

s) központi kézbesítési ügynök,

t) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) Jogszabály egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.

(3) Kormányrendelet valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást kizárólag a jogszabályban kijelölt szolgáltató nyújthatja.”

10. § A Ket. 168/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„168/A. § (1) Ha valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint

a) elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a b) pont szerinti követelményeknek, és amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy

b) személyes megjelenéssel regisztrálhat, a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.

(2) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek vagy a nem természetes személy ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.

(3) A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt az ügyfélregisztrációs szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,

c) az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő természetes személy esetén az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatokkal.

(4) Az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát - az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírás adatok azonosságának megállapítása céljából - továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára. Az okmányt kiadó és nyilvántartó szerv az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az okmány kiadására és a személyazonosság érvényességére vonatkozó adatokat, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás és aláírás adatot továbbítja.

(5) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.

(6) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.

(7) A nem természetes személy ügyfél képviseletében eljáró természetes személy képviseleti jogosultságát az ügyfél-regisztrációs szerv a külön törvényben meghatározott nyilvántartás, vagy az eljáró természetes személy által bemutatott, a törvényes képviseletet igazoló okirat alapján ellenőrzi.

(8) Sikeres azonosítás esetén az ügyfél-regisztrációs szerv

a) az igénylő természetes személyazonosító és okmányazonosító adatait (okmányazonosító száma és típusa) a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilvántartásokból átveszi,

b) a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányból a természetes személyazonosító adatokat, a bemutatott okmány számát és típusát bejegyzi az ügyfélregisztrációs adatbázisba, valamint

c) a hatóságnak minősülő ügyfél-regisztrációs szerv lehetőséget biztosít az ügyfél számára ügyintézési rendelkezés tételére, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.

(9) Az arcképmás- és aláírás adatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. A természetes személy adatait a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltató a szolgáltatásra történő ügyfél-regisztráció megszűnésétől számított 5 évig tárolja.

(10) Amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli.

(11) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatok mellett a kérelmező által megadott felhasználói nevet és - ahol ez értelmezhető - elektronikus levelezési címet is felveszi az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba és kapcsolati kódot képez, amelyet a természetes személyazonosító adatokhoz rendelten az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásába bejegyez.

(12) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés útján igazolja.”

11. § A Ket. „Ügyfél-regisztrációs eljárás” alcíme a következő 168/B. §-sal egészül ki:

„168/B. § (1) Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy szálláshellyel nem rendelkező természetes személy a 168/A. § megfelelő alkalmazásával önkéntesen regisztrálhat az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásába (a továbbiakban: elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása) annak érdekében, hogy közigazgatási hatósági ügyeit elektronikusan tudja intézni. Ezen adatokat az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásának vezetésére kijelölt szerv kezeli. Az e bekezdés szerinti természetes személynek az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatásra történő regisztrációjával egyidejűleg a regisztrációs szerv kezdeményezi e személy felvételét az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy ügyintézési rendelkezést akkor tehet, ha szerepel az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásában.

(3) Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásának adatkezelője a bejegyzéssel egyidejűleg a természetes személy számára egyedi nyilvántartási azonosítót, valamint ahhoz rendelten összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képez és azt - titkosítva - az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint átadja.

(4) Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartásából - az összerendelési nyilvántartáson keresztül - azonosítási célú adattovábbítás teljesíthető. A nyilvántartott természetes személy adatait az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása a regisztráció törlésétől számított 5 évig, de legfeljebb a regisztrációtól számított 50 évig tartalmazza.”

12. § (1) A Ket. 169/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kormányablak az (1) bekezdés szerinti eljárásokban jogosult az ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint, a kormányablak általi ügyintézésre irányadó jogszabályban meghatározott eltérésekkel.”

(2) A Ket. 169/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabályban kijelölt szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat biztosíthatja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és - amennyiben ennek informatikai feltételei adottak - annak a hatóság informatikai rendszerében történő elhelyezését, továbbá ügyintézési lehetőség biztosítását más hatóságok hatáskörébe tartozó, az ügyfél számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében intézhető eljárásokban, jogszabályban meghatározott módon,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint

c) a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást.”

(3) A Ket. 169/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Jogszabályban arra feljogosított hatóság országos telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet, amely jogszabályban meghatározottak szerint

a) az ügyfél számára jogszabályban meghatározott, más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében ügyintézési lehetőséget biztosít, valamint

b) tájékoztatást ad a jogszabályban meghatározott, más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokról.”

13. § (1) A Ket. 171. § (7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7b) A 2012. március 31-én létező ügyfélkapu 2012. április 1-jét követően is fennmarad, az ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek adatait - az állampolgárságra vonatkozó adat kivételével - az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szerv a 168/A. § szerinti ügyfélregisztrációs adatbázisában kezeli tovább, kivéve ha a természetes személy az ügyfélkapu és az ahhoz kapcsolódó személyes adatai törlését az ügyfél-regisztrációs adatbázist kezelő szervtől kéri.”

(2) A Ket. 171. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXI. törvény

a) hatálybalépésekor a Felügyelet engedélyével rendelkező szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részére kiadott engedély 2014. június 30-ig érvényes,

b) hatálybalépését megelőzően a Felügyelet részére bejelentést tett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók 2014. június 30-ig jogosultak szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására.

(9b) Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására jogszabályban kijelölt szervezetnek a kijelölés szerinti szolgáltatást, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, legkésőbb 2014. július 1-jétől kell nyújtania. A kijelölt szervezet 2014. június 30-ig a kijelölés szerinti szolgáltatást e törvény rendelkezéseinek megfelelően, engedély, illetve bejelentés nélkül nyújthatja.

(9c) E törvénynek az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

14. § (1) A Ket. 172. § j) pont 28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő 29-32. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:)

„28. iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés-szolgáltatás,

29. központi érkeztetési ügynök,

30. központi kézbesítési ügynök,

31. személyre szabott ügyintézési felület,

32. az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.”

(2) A Ket. 172. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

q) elektronikus tájékoztatás: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus tájékoztatás.”

15. § A Ket. 174/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 169/A. § (3) bekezdése szerinti szervezetet kijelölje, valamint az általa biztosított hatósági szolgáltatások nyújtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”

16. § (1) A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

f) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának adatkezelőjét.”

(2) A Ket. 175. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

d) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, az engedélyköteles szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételeket,”

(3) A Ket. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentéséért, engedélyezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

17. § (1) Hatályát veszti a Ket. „Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás” alcíme és 166. §-a, az „Az elektronikus tájékoztatás” alcíme és 169. §-a, a 172. § j) pontjának 3. és 21. alpontja, a 172. § m) pontja, valamint a 175. § (3) bekezdésének f) pontja.

(2) Hatályát veszti az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése.

2. Az összerendelési nyilvántartással összefüggő törvénymódosítások

18. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, a velük érintettként kapcsolatba kerülő polgárokra, az összerendelési nyilvántartásra és az összerendelési nyilvántartáshoz az e törvény szerint kapcsolódó nyilvántartásokra, valamint az összerendelési nyilvántartás által e törvény szerint érintett azonosító kódok és más egyedi azonosítók használatára feljogosított adatkezelőkre terjed ki.”

19. § A Szaz. tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján használhatja fel.”

20. § A Szaz. tv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A (2) bekezdés szerinti azonosítót képző adatkezelő e § rendelkezései szerint köteles összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képezni, és annak csak általa visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel együtt - a természetes személyek összerendelési nyilvántartásának átadni.

(2) A természetes személyek összerendelési nyilvántartása az alábbi azonosítókhoz tartozó titkosított kapcsolati kódokat tartalmazza:

a) személyi azonosító,

b) központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,

c) TAJ szám,

d) adóazonosító jel,

e) személyazonosító igazolvány okmányszáma,

f) útlevél okmányszáma,

g) kártya formátumú vezetői engedély okmányszáma,

h) a Ket. szerinti, az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,

i) a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,

j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója, valamint

k) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója

(jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: azonosító).

(3) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásába új személyhez tartozó bejegyzés felvétele a (2) bekezdés a), b) és k) pontja szerinti nyilvántartások adatkezelőinek kezdeményezésére történhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője a polgár adatainak nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési nyilvántartási bejegyzést hoz létre vagy az összerendelési nyilvántartási bejegyzést az újabb kapcsolati kóddal kiegészíti.

(5) A (3) bekezdésben nem szereplő nyilvántartás adatkezelője az azonosító kód képzésekor kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak - az összerendelési nyilvántartás újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából - átadja

a) a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon alapult, vagy

b) az összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosítóval, amennyiben az az azonosító kiadásakor már rendelkezésére állt.

(6) Az összerendelési nyilvántartás az összerendelési bejegyzéshez rendelten azonosítónként külön-külön titkosított kapcsolati kódokat annak típusmegjelölésével tartalmaz, egyéb azonosítót vagy azonosító adatokat nem tárol.

(7) Az adatkezelő a (2) bekezdés a) és c)-i) pontja szerinti azonosító kódot igazoló hatósági igazolványt vagy okiratot csak a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását követően bocsáthatja az érintett rendelkezésére.

(8) Az összerendelési nyilvántartás az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító adatokat vagy azonosítót csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító adatokkal vagy azonosítóval azonosított természetes személyhez tartozó kapcsolati kód titkosított formájának lekérdezéséhez használja fel, a természetes személyazonosító adatokat és azonosítókat nem tárolja.

(9) Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti

a) az összerendelési nyilvántartás adatkezelője, illetve

b) a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatkezelője kapcsolati kód állományát legalább félévente cseréli. A kapcsolati kód állomány gyakoribb cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.”

21. § A Szaz. tv. 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/C. § (1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő a 10/A. § (2) bekezdésének a), c)-g) vagy j) pontja szerinti azonosítót használ a polgár azonosítására, vagy valamely eljárásban ezen azonosítók valamelyikének megadása kötelező, a polgár jelen § rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett más, személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal is igazolhatja az adatkezelő által használt azonosítóját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a polgár által igazolt azonosítót és az igényelt azonosító típusmegjelölését az annak kiadására és nyilvántartására kijelölt közhiteles nyilvántartás adatkezelőjének továbbítja. A nyilvántartás adatkezelője elektronikus úton továbbítja a továbbított azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódot az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.

(3) Az összerendelési nyilvántartás az adatátadás alapján elektronikus úton továbbítja az igényelt azonosítót tartalmazó nyilvántartás adatkezelője részére az igényelt azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódot. Az igényelt azonosítót tartalmazó közhiteles nyilvántartás adatkezelője elektronikus úton továbbítja az (1) bekezdés szerinti adatkezelő részére az igényelt azonosítót, feltéve hogy az adatkezelő az azonosító kezelésére jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adattovábbítás az (1) bekezdés szerinti adatkezelő által képzett egyedi tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési szabályait az adatigénylő adatkezelő határozza meg azzal, hogy az egyedi tranzakciós kód nem lehet azonos a 10/A. § (2) bekezdés szerinti bármely azonosítóval vagy bármely egyéb, az adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható azokból.

(5) Az adatkezelő az adatigénylésre kapott válaszüzenet megérkezését követően haladéktalanul törli a polgár által az (1)-(4) bekezdés szerinti adatigénylés érdekében a (2) bekezdés szerint megadott azonosítót, kivéve ha annak kezelésére törvény feljogosítja.”

22. § A Szaz. tv. 10/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/D. § (1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár a jelen § rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett a Ket. szerinti, azonosítás szolgáltatás útján is igazolhatja, feltéve hogy azt a polgár a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében megengedte.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő elektronikus úton olyan módon azonosítja a polgárt, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető, és a (3) bekezdésben foglaltak szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.

(3) A polgár személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal,

b) az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával igényelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásában szereplő természetes személyazonosító adatokkal,

c) a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében az ügyfél által megadott azonosítási szolgáltató regisztrációs nyilvántartásában szereplő azonosító adatokkal,

d) olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekből valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés útján az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy

e) a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez elegendő adatokkal, feltéve hogy a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelt.

(4) Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította a polgárt, úgy az azonosító, illetve személyazonosság igazolására a továbbiakban a 10/C. § megfelelően irányadó. Az összerendelési nyilvántartás lekérdezése az azonosítás szolgáltató által igazolt, a 10/A. § (2) bekezdés szerinti valamely azonosító alapján történik.”

23. § A Szaz. tv. a következő 10/E. §-sal egészül ki:

„10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult, a polgár azonosítására az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/D. § megfelelő alkalmazásával

a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából, vagy

d) a Kormány által rendeletben meghatározott más nyilvántartásból,

ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény alapján jogosult.”

24. § A Szaz. tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, és annak adatait felhívásra - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.

(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”

25. § A Szaz. tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A 23. és 24. §-ban meghatározott szerv kérésére a polgár - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.

(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”

26. § A Szaz. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - a 32. §-ban felsorolt szerveknek az ott megjelölt feladataik ellátásához köteles megismerhetővé tenni.

(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.”

27. § A Szaz. tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § A személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli vagy a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelő, akit az érintett erre feljogosít.”

28. § A Szaz. tv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) Az összerendelési nyilvántartás létrehozása (a továbbiakban: kezdeti adatfeltöltés) során a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, és a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv

a) kapcsolati kódot képez az általa vezetett nyilvántartásban nyilvántartott minden természetes személyre, és

b) a kapcsolati kódot az általa vezetett nyilvántartás azonosító kódjához rendelten nyilvántartásba veszi.

(2) Az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek:

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv az általa képzett összerendelési kapcsolati kódnak a csak általa visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel -, ahhoz rendelten a természetes személy természetes személyazonosító adatait, a természetes személy elhalálozásának vagy magyar állampolgársága megszűnésének tényére és időpontjára, valamint e törvény 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kapcsolati kódjaira vonatkozó adatot,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő szerv a nyilvántartásában aktívként szereplő személy tekintetében az összerendelési kapcsolati kódnak a csak általa visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel -, ahhoz rendelten a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint a természetes személy jogállására, elhalálozására, valamint tartózkodási jogosultsága megszűnésének tényére és időpontjára vonatkozó adatokat

küldi meg.

(3) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól kapott adatállomány alapján minden, a nyilvántartás aktuális és történeti állományában szereplő személyre létrehozza a természetes személy összerendelési bejegyzését;

(4) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője a központi idegenrendészeti nyilvántartástól kapott adatállomány adatait összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatállományban szereplő adatokkal. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti összerendelési bejegyzéshez tartozó természetes személyhez egyértelműen hozzárendelhető a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatállományában szereplő, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá is tartozó természetes személy, akkor a (4) bekezdés szerinti összerendelési bejegyzést ki kell egészíteni az idegenrendészeti összerendelési titkosított kapcsolati kóddal. Egyéb természetes személy esetében - az idegenrendészeti összerendelési titkosított kapcsolati kód alapján - a természetes személy számára új összerendelési bejegyzést kell létrehozni. Az e bekezdés szerinti eljárás eredménytelensége esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv hibakezelési eljárást folytat le.

(5) A kezdeti adatfeltöltés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére az általa a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján kezelt kapcsolati kódot is megküldi.

(6) Az összerendelési nyilvántartás vezetője

a) az (1)-(5) bekezdés alapján kapott adatok alapján létrehozza az összerendelési nyilvántartást,

b) kapcsolati kód képzése és annak a csak általa visszafejthető titkosított változata összerendelési nyilvántartásnak történő átadása céljából megkeresi a 10/A. § (2) bekezdés c), e), f), g) és j) pontjaiban meghatározott azonosítókat nyilvántartó szerveket (a továbbiakban: egyedi azonosítót nyilvántartó szerv).

(7) Az egyedi azonosítót nyilvántartó szerv a nyilvántartásában kezelt egyedi azonosítóhoz összerendelési kapcsolati kódot képez, majd annak a csak általa visszafejthető titkosított változatát - típusmegjelöléssel -, és ahhoz rendelten a természetes személy természetes személyazonosító adatait az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére továbbítja. A társadalombiztosítási azonosító jel kiadására és nyilvántartására jogosult adatkezelő a (4) bekezdésben foglalt adatokon kívül az általa a 37. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján kezelt kapcsolati kódot is továbbítja az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére.

(8) A továbbított titkosított kapcsolati kód az egyedi azonosításra alkalmas adatok alapján az összerendelési nyilvántartásba bejegyzésre kerül.

(9) Az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárás eredménytelensége esetén kapcsolati kóddal el nem látott természetes személyek azonosítóinak hozzárendelését hibakezelési eljárás keretében egyedileg kell elvégezni.

(10) Az (1)-(9) bekezdés szerinti eljárást követően az összerendelési nyilvántartás vezetője a természetes személyek közvetlen azonosítására rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat helyreállíthatatlanul törli.”

29. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A központi adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve

b) a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok

továbbítására jogosult.

(8) A központi adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.”

30. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.”

(2) A Kknyt. 24. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyilvántartó a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár vezetői engedélye okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve

b) a polgár vezetői engedélyének okmányazonosítója alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatok

továbbítására jogosult.

(7) A nyilvántartó a vezetői engedély kiadásáról szóló döntését követően a vezetői engedély okmány megszemélyesítésével egyidejűleg a vezetői engedély okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.”

(3) A Kknyt. III. fejezete a következő alcímmel és 27/D. §-sal egészül ki:

Automatizált keresés az engedély-nyilvántartásban

27/D. § (1) A nyilvántartó, mint nemzeti kapcsolattartó pont a vezetői engedély kiállításához, pótlásához, megújításához vagy cseréjéhez szükséges ellenőrzés céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontjaiban és a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.

(2) A nyilvántartó a közlekedési igazgatási hatóság által egyedi ügyben igényelt adatlekérdezés esetén - az adatlekérdezést igénylő közlekedési igazgatási hatóság által meghatározott személy vezetési jogosultságával összefüggő és vezetői engedélyére vonatkozó adatok tekintetében - a Vezetői Engedélyek Európai Uniós Hálózata (RESPER) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez az Európai Unió más tagállama nemzeti vezetői engedély nyilvántartási adatállományaiban.

(3) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményéről az adatigénylő közlekedési igazgatási hatóságot haladéktalanul értesíti.”

(4) A Kknyt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) E törvény

a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38-39. és 45-49. Cikkének,

b) 19. § (1) bekezdés i) pontja, 27/A. §-a, 32. § (5)-(8) bekezdése és a 32/A. §-a

ba) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatnak,

bb) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i, 2008/616/IB tanácsi határozatnak,

bc) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2009. szeptember 21-i, 2009/1023/IB tanácsi határozatnak, továbbá

c) 27/B-27/C. §-a, 32. § (5)-(8) bekezdése és 32/A. §-a a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2011. október 25-i, 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 7. Cikkének, valamint I. Mellékletének,

d) 27/D. §-a a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-ai 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (5) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.

(3) E törvény

a) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 1986/2006/EK rendeletnek, továbbá

b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének

végrehajtását szolgálja.”

31. § (1) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése.

(2) Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 23. §-a, 25. §-a, 29. §-a és 36. §-a.

(3) Hatályát veszti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és állam által kötelezően nyújtott szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 174. §-a.

3. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

32. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e § szerint kell értelmezni:)

„4. Aláíró: a) a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja vagy aki a szolgáltató által üzemeltetett aláírás-létrehozó eszközön lévő aláírás-létrehozó adathoz kizárólagosan hozzáfér, és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult,

b) a jogi személy vagy közhiteles nyilvántartásban szereplő jogi személyiség nélküli szervezet, amely az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja vagy aki a szolgáltató által üzemeltetett aláírás-létrehozó eszközön lévő aláírás-létrehozó adathoz kizárólagosan hozzáfér, és akinek a nevében az őt képviselő természetes személy az elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon elhelyezi, valamint

c) aki meghatározza, hogy a nevében jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai eszköz elektronikus aláírást elektronikusan dokumentumon elhelyezzen.”

4. Az elektronikus kapcsolattartással összefüggő törvénymódosítások

33. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

34. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény „A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamra” alcíme a következő 253/H. §-sal egészül ki:

„253/H. § A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a Ket. alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

35. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény „A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

36. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

37. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az országos, illetve a területi kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. Az országos, illetve a területi kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

38. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény „Elektronikus aláírás használata ügyvédi tevékenység végzése során” alcíme a következő 12/C. §-sal egészül ki:

„12/C. § A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

39. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény „A gazdasági kamara alapszabálya” alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A gazdasági kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A gazdasági kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

40. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény II. Fejezete a következő 2/C. §-sal egészül ki:

„2/C. § A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

41. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény „A kamara szervezete és működése” alcíme a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara és a területi szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

42. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) VI/A. Fejezete a következő 19/C. §-sal egészül ki:

„19/C. § A szakmai kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

(2) Hatályát veszíti az Ekt. 23. § (5) bekezdés a) pontjának ad) alpontja.

43. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény „A Kamarai hatósági eljárások” alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § A kamara az alapszabályában vagy kamarai önkormányzati szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

44. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet között a kapcsolat elektronikus úton is fenntartható. Az Állami Számvevőszék a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

45. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XII. Fejezete a következő 77/A. alcímmel és 93/A. §-sal egészül ki:

77/A. Elektronikus kapcsolattartás

93/A. § A szabálysértési hatóságok - ideértve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerveket és személyeket is -, az ügyész, a bíróság, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton is tarthatják egymással, valamint az eljárás alá vont személlyel a kapcsolatot. E szervek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehetnek igénybe.”

46. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény „Az agrárkamara alapszabálya” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az agrárkamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. Az agrárkamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

47. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

5. Záró rendelkezések

48. § Ez a törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.

49. § A 44. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!