1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik.”
2. § A Kvt. 48/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását.”
3. § A Kvt. 48/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek.”
4. § Hatályát veszti a Kvt.
a) 40. § (6) bekezdése,
b) 48/E. § (4) bekezdése.
5. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére területi és részvízgyűjtő hatáskörű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére országos vízgazdálkodási tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.”
(2) Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés b) pontja.
6. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 38/A. § (1) bekezdés az „a (6) bekezdésben” szövegrésze helyébe az „az (5) bekezdésben” szöveg lép.
7. § A Vtv. 59. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:]
„b) vadászlőfegyverrel vadászó vadász esetén, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;”
8. § A Vtv. 64. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vadász]
„d) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt”
[a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására bemutatni.]
9. § A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt lehet tenni.”
10. § A Vtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati hatóság útján látja el.
A vadászati hatóság:]
„b) a kamara bevonásával gondoskodik a vadászvizsga megszervezéséről;”
11. § A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza]
„9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,”
12. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 93. §-a,
b) 100. § (1) bekezdés c) pont 28. alpontja.
13. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Halászati őr a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt köteles vizsgát tenni. Halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. Halászati őr a működési helye szerinti halászati hatóságnál a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.”
(2) A Hhtv. 34. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A halászati őr a (4) bekezdésben meghatározott esetben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat intézkedéseket és kényszerítő eszközöket.”
14. § A Hhtv. 56. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:)
„o) a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére, valamint a halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
15. § Hatályát veszti a Hhtv. 47. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés.
16. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés, ezzel egyidejűleg az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép:
„A Géntechnológiai Bizottság
5. § (1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleménye ellenére is elutasíthatja vagy az engedélyt megadhatja.
(2) A Géntechnológiai Bizottságba
a) a Magyar Tudományos Akadémia a genetika, a környezettudományok, az orvostudományok, az agrártudományok, a jogtudományok és az állatorvostudományok területéről egy-egy, összesen hat,
b) az agrárpolitikáért felelős miniszter a mezőgazdaság és az ipar területéről egy-egy,
c) a természetvédelemért felelős miniszter a környezetvédelem és a természetvédelem területéről egy-egy,
d) az egészségügyért felelős miniszter az egészségügy területéről egy,
e) az oktatásért felelős miniszter az oktatás területéről egy,
f) a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter egy,
g) a környezetvédelmi céllal bejegyzett civil szervezetek közösen négy,
h) az egészségvédelmi és a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett civil szervezetek közösen egy-egy
képviselőt küldenek.
(3) A Géntechnológiai Bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól, ezt követően a küldő intézmény, minisztérium, illetve szervezet új tagot jelöl, illetve választ. A tagok megbízatása egy alkalommal, négyéves időtartamra meghosszabbítható. A küldő intézmény, minisztérium, illetve szervezet új tag jelölése, illetve választása útján, részletes szakmai indoklás mellett kezdeményezheti az általa jelölt, illetve választott tag visszahívását a Géntechnológiai Bizottságból.
(4) Nem lehetnek a Géntechnológiai Bizottság tagjai a minisztériumokkal közszolgálati jogviszonyban lévő személyek. A Géntechnológiai Bizottság tagjai géntechnológiai tevékenységben anyagilag sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek érdekeltek. A tagok a Géntechnológiai Bizottság munkájában való részvétel előtt összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek, amely a géntechnológiai hatóság honlapján közzétételre kerül.
(5) A Géntechnológiai Bizottság ülésein a Bizottság meghívására tanácskozási joggal részt vehet a hasznosító is. A Bizottság működési feltételeiről a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen - a szakterületükön véleményezett ügyekkel arányosan - az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik, aki felkéri a tagokat a Bizottság működésében való részvételre.
(6) A Géntechnológiai Bizottság a tagjai közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. Az elnök megbízatása két évre szól. A Bizottság munkáját a tagok közül választott titkár segíti. Az elnöki és a titkári tisztségek betöltésének időtartama nem haladhatja meg a négy évet.
(7) A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg.”
17. § A Gtv. 34. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel, az oktatásért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait.”
18. § A Gtv.
a) 4. § (1) bekezdésében a „Kormány által határozatban létrehozott testület (a továbbiakban: géntechnológiai testület)” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (a továbbiakban: Géntechnológiai Bizottság)”,
b) 4. § (2) bekezdésében a „géntechnológiai testülettel” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottsággal”,
c) 8. § (1) bekezdés c) pontjában, 9. § (4) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében a „géntechnológiai testületnek” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottságnak”,
d) 8. § (2)-(4) és (6) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 11. § (3) és (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 25. § (2) és (4) bekezdésében a „géntechnológiai testület” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottság”,
e) 19. § (4) bekezdésében a „géntechnológiai testülettől” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottságtól”,
f) 21/D. § (3) bekezdésében a „géntechnológiai testületre” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottságra”,
g) 25. § (1) bekezdésében a „géntechnológiai testületet” szövegrész helyébe a „Géntechnológiai Bizottságot”
szöveg lép.
19. § (1) A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Pálinka tv.) 3. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:
(A 2. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:)
„5. Ágyas törkölypálinka: az a törkölypálinka, amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni. A szőlő fajtáját csak abban az esetben kell feltüntetni a címkén, ha mind a pálinka alapjául szolgáló törköly, mind a gyümölcságy ugyanolyan fajtájú szőlő felhasználásával készült. A palack címkéjén a nettó pálinkamennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.”
(2) A Pálinka tv. melléklete a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
(Pálinka és törkölypálinka készítésnél felhasználható segédanyagok)
„6. habzásgátló;
7. tápsó.”
20. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Nemzeti Erdőprogram végrehajtásáról.
(5) A miniszter évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról.”
(2) Hatályát veszti az Evt.
a) 21. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés,
b) 112. § (2) bekezdés 4. pontja.
21. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
