Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.21.)

Tartalomjegyzék

2013. évi XCVII. törvény

a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról * 

Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, a Magyar Honvédség adatkezelésébe tartozó személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) behívhatósági korhatár:

aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,

ab) más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja, amelyben 40. életévüket betöltik,

b) hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfi,

c) hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér valamint az élettárs,

d) igénybevevő: a Honvédség, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § r) pontjában meghatározott rendvédelmi szervek és a Hvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,

e) igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás Hvt. 14. §-a szerinti igénybevételét elrendelő szerv vagy személy,

f) katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul.

II. Fejezet

A KATONAI IGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADATAI

2. A katonai igazgatási szervek

2. § (1) A Honvédség központi katonai igazgatási szerve a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

(2) A területi katonai igazgatási szervek

a) a katonai igazgatási központok,

b) a toborzó- és érdekvédelmi központok,

c) a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák.

(3) A területi katonai igazgatási szervek a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének alárendeltségébe tartoznak.

(4) A katonai igazgatási központok a hadkötelezettség fennállása idején sorozó központokként működnek.

(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatási központok e törvényben meghatározott feladataik vonatkozásában hatósági jogkört gyakorolnak.

3. A katonai igazgatási szervek feladatai

3. § A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:

a) az önkéntes tartalékosok, a potenciális hadkötelesek és a kiképzett tartalékosok, a hadkötelezettség bevezetését követően az önkéntes tartalékosok és a hadkötelesek nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, vezetése és végrehajtása,

b) a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése,

c) a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése,

d) az önkéntes tartalékos állomány behívásának előkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történő kapcsolattartás,

e) az önkéntes tartalékos állomány behívása,

f) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának vezetése,

g) a Honvédség központi hadköteles nyilvántartásának vezetése,

h) a Honvédség központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának vezetése,

i) nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt munkakörökről békeidőszakban is, valamint a hadkötelezettség fennállása idején a meghagyásban részesült hadkötelesekről,

j) a veszteség-nyilvántartás vezetése és a nemzetközi egyezmények szerinti tájékoztatás végrehajtása, és

k) a Honvédség személyi állománya részére szolgálati-, ideiglenes szolgálati-, munkáltatói kormánytisztviselői-, közalkalmazotti-, katonai nyugdíjas-, hatósági- és ellenőri-, a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazolójeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történő ellátása.

4. § A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat:

a) békeidőszakban a 27. § szerinti nyilvántartás vezetése a katonai szervezetek hadi beosztásai feltöltésének előkészítése érdekében,

b) hadkötelezettség fennállása idején a hadköteles nyilvántartás vezetése, a Honvédség hadkötelesekkel történő hadkiegészítése,

c) a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése,

d) szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején részvétel a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében.

5. § A toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák részt vesznek a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításának előkészítésében, valamint a toborzó, érdekvédelmi és hadkiegészítési szakfeladatok végrehajtásában.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONNYAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK KÖRE

4. Általános szabályok

6. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott, a honvéd jogállásával összefüggő jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából

a) toborzó nyilvántartást,

b) személyügyi nyilvántartást,

c) fegyelmi nyilvántartást,

d) érdekvédelmi nyilvántartást,

e) szolgálaton kívüliekre vonatkozó nyilvántartást, és

f) pénzügyi nyilvántartást

kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások elektronikus nyilvántartások.

7. § (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelendő adatokat valamint a kezelt adatokban bekövetkezett változásokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vezetőnek az a honvédségi szervezet jelenti be, amelynek állományába az érintett tartozik. Az adatokra vonatkozó bejelentést haladéktalanul meg kell tenni.

(2) Az érintett

a) a 2. melléklet a)-c) pontja, f) pont fd) alpontja, n) pontja), p) pontja,

b) az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja

szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

8. § (1) A Honvédség a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez kapcsolódóan az alkalmasság felmérése és minősítése, valamint az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy, valamint

b) a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonának

egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett különleges személyes adatait.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált, és

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó különleges személyes adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó különleges személyes adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos valamint bizottság kezelheti, illetve azok kizárólag a részükre továbbíthatók.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló és a honvédségi szervezet személyügyi szerve részére - a fizikai felmérés részletes eredményén kívül - kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezi, az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) Az alkalmassági vizsgálat megállapításait a vizsgálatot végző a munkáltatói jogkört gyakorlónak és az alapellátást végző orvosnak továbbítja.

(6) A vizsgálatok megállapításai a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a szolgálati viszony egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság alapján szűnt meg, az alkalmasság minősítését tartalmazó adatok az állomány tagjának haláláig kezelhetők.

5. A toborzó nyilvántartás

9. § (1) A toborzó nyilvántartásban kell kezelni a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és az önkéntes tartalékos katonának jelentkezők (a továbbiakban együtt: jelentkező) 1. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) A toborzó nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezeti.

(4) A toborzó nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szerződéses,

b) a hivatásos,

c) a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti, és

d) az önkéntes tartalékos

állomány utánpótlásának biztosítása.

(5) A toborzó nyilvántartásba történő bekerülés a jelentkező kérelmére történik. A toborzó nyilvántartás alapja a jelentkező által kitöltött adatlap, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány és az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet határozata.

(6) A toborzó nyilvántartásban kezelt adatokhoz a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos döntés előkészítése és meghozatala céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet

a) a Honvédség központi személyügyi szerve,

b) annak a honvédségi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a jelentkező bekerülhet, és

c) az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző szerv.

(7) A toborzó nyilvántartásban szereplő adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a szolgálati viszony létrehozása érdekében átadja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős honvédségi szervezet személyügyi nyilvántartást vezető szervének további kezelésre, vagy a szolgálati viszony létrejötte hiányában haladéktalanul törli azokat.

6. A személyügyi nyilvántartás

10. § (1) A személyügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra jogosult hozzátartozóinak a 2. melléklet szerinti adatait.

(2) A személyügyi nyilvántartást a Honvédség központi személyügyi szerve vezeti.

(3) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(4) A honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák adatai a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. A hozzátartozók adatai a honvédek és az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

11. § (1) A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából

a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,

d) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi szerve,

e) az alárendeltjei vonatkozásában a teljesítményértékelést végző személy, a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,

f) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró személy,

g) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

h) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,

i) a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzését végző szerv,

j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv,

k) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei,

l) az elöljáró parancsnok munkavédelmi szaktevékenységre feljogosított ügyintézője,

m) a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagjai, a baleseti naplót vezető szolgálat, és

n) a Honvédségnél munkabiztonsági hatósági feladatokat ellátó szerv.

(2) A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául szolgáló iratokba történő betekintést a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője írásban engedélyezi.

(3) A Kormány által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésének elősegítése érdekében

a) a rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a 7. melléklet szerinti adatokat továbbítja a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: személyügyi központ),

b) ellátja a tartalékállomány kezelésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.

(4) A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek adatai a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésig, illetve a szolgálati viszonynak a Hjt. 47. § (2) bekezdése szerinti megszűnéséig kezelhetők.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti személyek adatait a személyügyi központ, a nyilvántartásban keresést kérő vagy üres álláshelyet bejelentő közigazgatási szerv ismerheti meg.

12. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpontja szerinti adatokat vehet át a hallgatók nyilvántartásából.

(2) A honvéd altiszt-jelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése szerinti adatokat vehet át a köznevelési intézmény által vezetett nyilvántartásból.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek adatai a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén a személyügyi nyilvántartásban tovább kezelhetők.

13. § (1) A kiképzett tartalékosnak nem minősülő személyek esetén a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete a személyi iratokat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljából a szolgálati viszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított ötven évig köteles megőrizni. A megőrzési határidő lejárta előtt a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének vezetője a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljára figyelemmel javaslatot tehet a személyi iratok további őrzésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a megőrzési határidő lejártát követően a levéltári törvényben foglalt feladatok végrehajtása céljából - végleges megőrzésre - a Hadtörténelmi Levéltárnak át kell adni azok iratait, akik

a) egység vagy azzal azonos, továbbá magasabb szintű parancsnoki vagy vezetői beosztást láttak el,

b) tábornoki rendfokozatot viseltek,

c) akiket Hősi halottá, vagy a Magyar Honvédség halottjává minősítettek,

d) állami díjasok, Kossuth- vagy Széchenyi-díjasok,

e) akadémikusok vagy a tudományok doktori fokozatával rendelkeznek, vagy

f) olimpiai vagy világbajnoki címet szereztek.

7. A fegyelmi nyilvántartás

14. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák 3. melléklet szerinti adatait.

(2) A Honvédség központi fegyelmi nyilvántartását a miniszter vezeti. A fegyelmi nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat az honvédségi szervezet őrzi, amelynek állományába az (1) bekezdés szerinti személyek tartoznak.

(3) A fegyelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja a fegyelmi eljárás lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony létesítési, a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.

(4) A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a fegyelmi eljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő szankcióval zárult vagy a szolgálati viszony megszüntetésére méltatlansági eljárás keretében került sor, a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok az érintett személyre irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi nyugdíj korhatárig kezelhetők.

15. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz a fegyelmi határozat jogkövetkezményeinek megállapítása, a fegyelmi fenyítés hatályának fennállása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet valamint az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok,

c) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet jogi és igazgatási szervezete,

d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,

e) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,

f) az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi, a szabálysértési, a méltatlansági és a büntetőeljárásban eljáró személy,

g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek, és

h) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

(2) A fegyelmi nyilvántartáshoz történő hozzáférést, illetve az annak alapjául szolgáló iratokba történő betekintést a miniszter engedélyezi.

8. Az érdekvédelmi nyilvántartás

16. § (1) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kell kezelni a (4) bekezdés a)-d) pontja szerinti személyek 5. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) Az érdekvédelmi nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való jogosultság megszűnéséig vezeti.

(4) Az érdekvédelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a nyugállományú katonának,

b) a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos, vagy a hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási és szociális ellátásra jogosultaknak,

c) a korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítetteknek, és

d) az a)-c) pont szerint ellátásra jogosult hozzátartozóinak

társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának biztosítása.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adatokat - ha ez a személyügyi nyilvántartásban rendelkezésre áll - a személyügyi nyilvántartásból kell átvezetni az érdekvédelmi nyilvántartásba.

(6) Az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő adatokat valamint az azok alapjául szolgáló iratokat a (3) bekezdés szerinti idő eltelte után megőrzésre a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetének kell átadni.

(7) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátás megállapításának és folyósításának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és annak alapjául szolgáló okmányokba betekinthetnek:

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) az alárendeltjei vonatkozásában a minősítést végző személy és az állományilletékes parancsnok,

d) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró személy,

e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,

f) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,

g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek,

h) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei,

i) a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagjai, a baleseti naplót vezető szolgálat.

9. A szolgálaton kívüliek nyilvántartása

17. § (1) A szolgálaton kívüliek nyilvántartásában kell kezelni a Hjt. szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozó személyek 6. melléklet szerinti adatait. A szolgálaton kívüliek nyilvántartásába az érintettet a kérelmére lehet felvenni.

(2) A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve vezeti.

(3) A szolgálaton kívüliek nyilvántartásának célja a hivatásos állományba történő visszavétel elősegítése, továbbá a hivatásos állományból kiváló személy honvédségi kötődésének fenntartása.

(4) Szolgálaton kívüliek adatai a szolgálaton kívüliek nyilvántartásában annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetőek, amikor

a) a Hjt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelik,

b) az érintett öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, vagy

c) az egyéb közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálaton kívüliek nyilvántartásából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető.

10. A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása

18. § (1) Nyilvántartást kell vezetni

a) a szolgálatteljesítés,

b) az ügyeleti és a készenléti szolgálatok,

c) a Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság,

d) az egészségügyi szabadság, és

e) a szolgálatteljesítési idő-kedvezmények

időtartamáról.

(2) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását a honvédségi szervezet a saját állományáról vezeti.

(3) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása

a) az állomány tagjára vonatkozóan az (1) bekezdés, és

b) az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozóan az (1) bekezdés a), c) és d) pontja

szerinti időtartamot tartalmazza.

(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásának célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

(5) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altisztjelöltekre azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés a)-d), f) és g) pontjai szerinti szolgálati feladatok időtartamának megállapíthatóságát.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza a teljesített túlszolgálatot és annak ellentételezését is.

(7) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásából a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából adatot igényelhet

a) saját állománya vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója; a szolgálati elöljáró,

b) az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi vagy méltatlansági ügyben eljáró személy,

c) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet, és

d) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.

11. A pénzügyi nyilvántartás

19. § (1) Pénzügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák 14. melléklet szerinti személyes adatait.

(2) A pénzügyi nyilvántartást a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve vezeti.

(3) A pénzügyi nyilvántartás célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben megillető járandóságok, juttatások és költségtérítések kifizethetőségének biztosítása.

(4) A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

(5) A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatokhoz a pénzbeli járandóságok, juttatások és költségtérítések folyósításával kapcsolatos döntések előkészítése, meghozatala, a kifizethetőség biztosítása és a törvényességi felügyelet gyakorlása céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,

d) a honvédségi szervezet állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi szerve,

e) az alárendeltjei vonatkozásában a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,

f) a Honvédségnél az érintett szociális ügyében eljáró személy,

g) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,

h) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,

i) a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzést végző szerv, és

j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.

(6) A pénzügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául szolgáló okmányokba történő betekintést a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szervének vezetője írásban engedélyezi.

12. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok nyilvántartásaira vonatkozó sajátos szabályok

20. § (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományának tagjairól vezetett nyilvántartásokra a 4-11. alcím rendelkezéseit ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KNBSZ állományába tartozó személy a KNBSZ törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatainak ellátása céljából a Honvédség valamennyi nyilvántartásához közvetlenül hozzáférhet és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet.

(3) A KNBSZ állományáról a 6. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti nyilvántartást, valamint a szolgálatteljesítési idő nyilvántartását a KNBSZ vezeti. A KNBSZ a Honvédség személyügyi nyilvántartása részére, a miniszter által meghatározott adatokról csak számszerű, összesített információk adására kötelezett.

(4) A KNBSZ állományáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a KNBSZ-nél dolgozó személyek jogosultak.

(5) A KNBSZ-nél vezetett nyilvántartások vezetésének rendjére a munkáltatói jogkört gyakorló saját hatáskörében intézkedik.

13. Egyéb nyilvántartások

21. § (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba történő be- és kilépés ellenőrzése, az élet- és vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme céljából a beléptetési rendszer üzemeltetője a Honvédség személyi állományának és az alkalmi belépőknek az adatait elektronikus beléptetési rendszerben vagy egyéb módon rögzítheti és kezelheti.

(2) A Honvédség személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:

a) név, rendfokozat, jogviszony,

b) belépési engedély száma, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és

c) be- és kilépés ideje.

(3) Az alkalmi belépők következő adatai rögzíthetők és kezelhetők:

a) név, születési hely és idő,

b) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és

c) be- és kilépés ideje.

(4) Az adatok a keletkezésüktől számított 6 hónapig kezelhetők.

(5) A beléptető rendszerben rögzített adat továbbítható

a) a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi vétség miatt indult eljárásban bizonyítékként történő felhasználás, az érintett jogainak gyakorlása céljából az eljárást lefolytató szervnek,

b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek, és

c) a szolgálatteljesítési idő nyilvántartás valóságtartalmának megállapítása céljából a munkáltatói jogkört gyakorlónak.

22. § (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője az élet- és vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme érdekében képrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszer telepítését rendelheti el, amelynek alkalmazásával a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban, valamint annak közvetlen környezetében tartózkodó személyekről felvétel készíthető.

(2) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan köteles figyelemfelhívó piktogramot alkalmazni, valamint adatvédelmi tájékoztatást elhelyezni arról, hogy a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban vagy annak közvetlen környezetében képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. A tájékoztatásban ki kell térni arra, hogy az adatkezelést mely törvény rendeli el.

(3) A képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazásához a természetes személy hozzájárulása szükséges, amely úgy is megadható, hogy a természetes személy a (2) bekezdés szerinti jelzés megismerése után a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba vagy annak közvetlen környezetébe bemegy.

(4) Nem alkalmazható képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer öltözőben, mosdóban, illemhelyen, illetve kórházi szobában.

(5) A rögzített képfelvétel a rögzítéstől számított 60 napig tárolható, azt követően haladéktalanul törölni kell.

(6) Az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül a rögzített képfelvétel a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, a fegyelmi ügyben eljáró szerv, az ügyészség, a bíróság, a törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok valamint az érintett jogainak gyakorlása céljából, az érintett részére továbbítható.

(7) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel rögzítése érinti, a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig ne törölje. A kérelem benyújtására a képfelvétel rögzítésétől számított 60 napon belül van lehetőség. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített képfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített képfelvételt törölni kell.

23. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából kezeli a Hjt. szerinti pályázati eljárásokkal kapcsolatos, a pályázó által szolgáltatott adatokat. A pályázati eljárás lezárását követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell, kivéve, ha a pályázó az adatai további kezeléséhez írásban hozzájárul annak érdekében, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban a pályázó következő adatai kezelhetők:

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) az önéletrajz adatai,

c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatok.

(3) A pályázati nyilvántartásba a pályázati eljárás lefolytatása, a pályázó alkalmasságának megítélése céljából jogosult betekinteni, illetve abból adatokat kérni

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá

b) a pályázat elbírálásban résztvevő személy.

24. § (1) A honvédségi szervezet személyi állományának kiértesíthetősége céljából a honvédségi szervezet vezetője a honvédségi szervezet személyi állományának kiértesítésére és kiértesíthetőségére vonatkozó adatokat kezelheti.

(2) A honvédségi szervezet személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:

a) név, rendfokozat, beosztás,

b) lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, valamint

c) a jelenlétre, illetve távollétre vonatkozó adatok (jelen, szolgálatban, vezényelve, szolgálati úton, egészségügyi, illetve beteg szabadságon, kórházban, szabadságon, pihenő napon, engedély nélkül távol, egyéb okból távol).

(3) A honvédségi szervezet személyi állományának tagja a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a honvédségi szervezet vezetőjének. Az adatokat a bejelentést követően a honvédségi szervezet vezetője által meghatározott rendben azonnal pontosítani kell.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a honvédségi szervezet személyi állománya tagjának a honvédségi szervezettel fennálló szolgálati viszonyának idejéig kezelhetők.

(5) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok csak a kiértesítés végrehajtása céljából használhatók fel.

IV. Fejezet

A HADKÖTELES ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA

14. A hadköteles nyilvántartás

25. § (1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából a kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről már békeidőszakban, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő adatszolgáltatást a honvédségi szervezetek részére az állományba vétel végrehajtása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.

26. § (1) A hadköteles nyilvántartásban kezelhető adatokat a 4. melléklet határozza meg.

(2) A hadköteles nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezeti.

(3) A 4. melléklet j)-m) pontjaiban meghatározott adatok kizárólag a hadkötelezettség fennállása idején kezelhetők a hadköteles nyilvántartásban, és azokat a kényszerintézkedés megszüntetése napjának hatályával vagy a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjával törölni kell.

(4) A 29. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest, valamint a hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi. A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött kiképzett tartalékost, potenciális hadkötelest és hadkötelest a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell hadköteles nyilvántartásba venni.

(5) Békeidőszakban annak az évnek a december 31-éig, melyben a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt eléri, az adatait a hadköteles nyilvántartásban kizárólag a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete kezeli.

27. § (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos, szerződéses, vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya 2011. január 1-jét követően, legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ már békeidőszakban is kezeli.

(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett tartalékosok 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontja, f) pont fc) alpontja és r) pont ra)-re) alpontja szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja a katonai szervezet részére.

(3) A katonai igazgatási központ és a katonai szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti adatkezelésre

a) a kiképzett tartalékosnak a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya megszűnését követő 10. év december 31-éig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig,

b) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítéséig, vagy

c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig

jogosult.

(4) A katonai szervezet a (2) bekezdés szerinti adatkezelésre - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - legfeljebb a tervezett hadi beosztás megszűnéséig jogosult.

28. § (1) A hadkötelezettség fennállása idején a hadkötelesek adatait

a) a szükséges létszám biztosítása érdekében a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és illetékességi területe vonatkozásában a sorozó központ,

b) a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatár betöltését követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete

kezeli.

(2) A hadkötelezettség fennállása idején a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek adatairól a katonai szolgálat időtartamára a hadköteles nyilvántartásból annak a katonai szervezetnek is adatot szolgáltat, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. A katonai szolgálat ellátásával összefüggő nyilvántartás vezetésére és adatok kezelésére a katonai szervezet is jogosult.

15. Automatikus adatszolgáltatás a hadkötelesek nyilvántartásához

29. § (1) A 40. életévüket a tárgyév december 31-éig be nem töltő potenciális hadkötelesekről, kiképzett tartalékosokról és hadkötelesekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 8. mellékletben meghatározott adatokról a hadköteles nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat

a) a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig,

b) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, haladéktalanul, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő 8 napon belül,

c) az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden év január 31. napjáig, és

d) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 8. melléklet szerinti adataik megváltozását követő 8 napon belül.

(3) A Honvédség központi személyügyi szerve a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítőkről minden hónap 5. napjáig a 4. melléklet a), f), s) és t) pontjában, valamint az r) pont ra)-rf) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltat adatot.

(4) A rendvédelmi szervek az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről minden év december 31. napjáig a 4. melléklet a) pontjában és az r) pont ra)-re) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltatnak adatot.

(5) A rehabilitációs szakértői szerv az (1) bekezdés szerinti személy legalább 36%-ot elérő munkaképesség-csökkenéséről, valamint a legalább 29%-ot elérő egészségkárosodásáról minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot.

(6) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot.

(7) A Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve, valamint a rendvédelmi szervek a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományba felvettekről, valamint szolgálati viszonyuk megszűnéséről a hadkötelezettség fennállása idején a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig minden hónap 5. napjáig szolgáltatnak adatot.

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a (4) és a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget és az adatok védelméhez szükséges különös biztonsági követelményeket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás határozza meg.

30. § (1) A hadkötelezettség bevezetése esetén, a hadkötelezettség fennállása idejéig a 40. életévüket tárgyév december 31-ig be nem töltő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve számára az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot. Az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség - a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem érinti a 29. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve minden hónap 5. napjáig adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon lakóhellyel vagy - ennek hiányában - tartózkodási hellyel rendelkező személyekről.

(3) A választási szerv adatot szolgáltat azokról az (1) bekezdés szerinti személyekről, akiket országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy annak megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt a hadkötelezettség elrendelésétől számított 5 napon belül, valamint a hadkötelezettség fennállásának idején a nyilvántartásba vételt, a megválasztást vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a hadköteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden hónap 5. napjáig.

(5) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatot.

(6) Az (1) bekezdés szerinti személyek közül a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek esetén a szabadságvesztés büntetés megkezdésének időpontjáról, a szabadulás várható idejéről és a szabadulás időpontjáról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatot.

16. Megkeresésre történő adatszolgáltatás a hadköteles nyilvántartáshoz

31. § A fővárosi és a megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője közreműködik

a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,

b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.

32. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére a megkeresésben szereplő személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról,

b) a rendvédelmi szerv az állományában hivatásos szolgálatot teljesítők a 29. § (4) bekezdésében meghatározott adatairól,

c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 29. § (6) bekezdésében meghatározott adatokról,

d) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve valamint a rendvédelmi szerv a 29. § (7) bekezdése szerinti adatokról,

e) a választási szerv a 30. § (3) bekezdése szerinti adatokról,

f) a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a meghagyásban érintett személyek 33. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatairól,

g) a kezelést végző orvos a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében a 4. melléklet f) pont fa) és fc) alpontja, g), h), i) és s) pontja szerinti adatokról, és

h) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a 30. § (6) bekezdése szerinti adatokról.

(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére, a megkeresésben szereplő hadkötelesekről 8 napon belül adatot szolgáltat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 30. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról.

17. A meghagyással kapcsolatos nyilvántartások

33. § (1) A behívás illetve a meghagyásba helyezés tervezése és végrehajtása céljából a meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, a jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről és meghagyásra jogszabály alapján kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a 9. melléklet szerinti és a 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában, valamint u) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2) A meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, valamint a jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről a meghagyásba tartozás időtartama alatt kezelhetőek az adatok.

(3) A jogszabály alapján meghagyásra kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről kizárólag a hadkötelezettség fennállása idején, a meghagyásra kijelölt munkakör betöltésének időtartama alatt kezelhetőek az adatok.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő adatszolgáltatást a behívás tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik végrehajtása céljából a honvédségi szervezetek részére a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.

(6) A jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére szolgáltatja

a) békeidőszakban 3 évente január 31-éig a 9. mellékletben meghatározott adatokat,

b) a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül a 9. mellékletben meghatározott adatokat, valamint a meghagyásban érintett hadköteles 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában és u) pontjában meghatározott adatait.

(7) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást érintő adatokban változás történik, teljes adatszolgáltatást kell teljesíteni a változást követő 8 napon belül.

18. Az adatszolgáltatás költsége, azonosító adatai

34. § (1) A 14-17. alcímben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.

(2) A 14-17. alcímben szolgáltatott adatokat

a) a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve és a Honvédség központi személyügyi szerve, és

b) a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja minden további adatszolgáltató.

V. Fejezet

A VESZTESÉG-NYILVÁNTARTÁS

35. § (1) A veszteség-nyilvántartásban a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyeknek a 13. melléklet szerinti adatait kell kezelni.

(2) A veszteség-nyilvántartást a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Hadtörténeti Levéltár a rá vonatkozó törvényi rendelkezések szerint vezeti.

(3) A veszteség-nyilvántartásban történő adatkezelés célja a Honvédség fegyveres konfliktusok következtében

a) meghalt,

b) eltűnt, vagy

c) idegen hatalom által fogvatartott

tagjainak azonosítása.

(4) A veszteség-nyilvántartásba betekintést a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek vagy ezek hozzátartozói jogainak gyakorlása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet

a) a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve, valamint

b) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek hozzátartozója

részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.

(5) A veszteség-nyilvántartásból adatszolgáltatást a (3) bekezdés szerinti személyek vagy a hozzátartozóik jogai gyakorlásának biztosítása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezetője engedélyezhet

a) a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve,

b) a társadalombiztosítási szerv,

c) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd vezérkar főnöke,

d) a honvédségi szervezetek,

e) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyek hozzátartozója, valamint

f) a nemzetközi segélyszervezetek háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve

részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.

(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a (3) bekezdés szerinti személyek azonosítása céljából adatokat kérhet

a) a Magyar Vöröskereszttől,

b) a közigazgatási szervezetektől,

c) a honvédségi szervezetektől,

d) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 122. cikke alapján felállított Nemzeti Tájékoztató Irodától,

e) külföldi állam katonai szerveitől,

f) külföldi államok által felállított nemzeti tájékoztató irodáktól, valamint

g) nemzetközi szervezetektől.

VI. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG JÁRULÉKOS KÖTELEZETTSÉGEI

19. Személyes adatszolgáltatási kötelezettség

36. § A hadkötelezettség bevezetését követően a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vezetőjének és a katonai igazgatási központnak - azok megkeresésére - köteles adatot szolgáltatni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 4. melléklet a)-f) és t) pontjában meghatározott adatairól.

20. Bejelentési kötelezettség

37. § (1) A hadköteles a 36. § szerinti adatszolgáltatást követően az abban foglalt adatokat érintő változást a rá vonatkozó behívhatósági korhatár betöltéséig bejelenti, valamint haladéktalanul bejelenteni köteles a 4. melléklet r) pont rg) alpontja szerinti félbeszakítási ok megszűnését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.

(3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a sorozó központnak jelenti be a változást követő 8 napon belül írásban vagy - személyes megjelenés esetén - szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát.

21. Megjelenési kötelezettség

38. § (1) A hadkötelesnek a sorozó központ felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából.

(2) A rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a sorozó központ, a sorozóbizottság vagy a járási hivatal vezetője által meghatározott gyógyintézetben és időpontban megjelenni.

(3) A hadköteles a sorozó központ felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését és visszaadását nem tagadhatja meg.

(4) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a sorozó központ vezetőjének határozata alapján a rendőrség elővezeti.

22. Személyes kötelezettség teljesítése a kötelezett akadályoztatása esetén

39. § Ha a hadköteles a 36. § vagy a 38. § (1)-(3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésében akadályoztatva van, helyette közeli hozzátartozója a rokonsági fok igazolásával, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is teljesítheti - az akadályoztatás okának megjelölésével - a bejelentési kötelezettséget.

VII. Fejezet

A HONVÉDELMI ÁGAZATBAN HASZNÁLT IGAZOLVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS

23. A katonai igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

40. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadköteles katonák szolgálati viszonyának és személyazonosságának igazolására szolgáló katonai igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a hadkötelezettség bevezetésétől a hadkötelezettség megszűnését követő 5 évig.

(2) A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:

a) a katonai igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet c)-h) pontja szerinti adatokat,

b) a hadköteles katona katonai szervezetének megnevezését, a szervezet bélyegzőlenyomatát,

c) a katonai igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,

d) a katonai igazolvány kiállításának időpontját,

e) a kiállító katonai szervezet megnevezését, bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását, és

f) a katonai igazolvány megnevezést.

(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai igazolványokról

a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokat tartalmazza,

b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti adatokról - a kiállító katonai szervezet bélyegzőlenyomata és vezetőjének aláírása kivételével -, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet.

(4) A hadköteles katona szolgálati beosztása szerint illetékes katonai szervezet a kiadott katonai igazolványokról a hadkötelezettség fennállása idején nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

24. A honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

41. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek szolgálati viszonya fennállásának igazolására szolgáló szolgálati igazolványának, valamint a Honvédség személyi állományába tartozást igazoló kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadása érdekében a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a Honvédséggel fennálló szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszony létrejöttétől a jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.

(2) A szolgálati igazolvány, a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti igazolvány tartalmazza

a) az igazolvány megnevezését,

b) az igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-h) pontjai szerinti adatokat,

c) az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,

d) az igazolvány kiállításának dátumát,

e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,

f) Magyarország címerét,

g) a Honvédség emblémáját, és

h) a „Genfi egyezmények szerinti igazolvány” feliratot.

(3) A (2) bekezdés a), b), e) és h) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.

(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az igazolványokról

a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza,

b) a jogviszony megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(5) A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében az igazolványokról a jogviszony fennállása alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

25. A katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

42. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a tényleges állományból nyugállományba helyezett személyek a Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló katonai nyugdíjas igazolványának kiadása céljából e személyek a 10. melléklet szerinti adatait kezeli a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését követő 5 évig.

(2) A katonai nyugdíjas igazolvány tartalmazza

a) a katonai nyugdíjas igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-i) pontja szerinti adatokat,

b) a katonai nyugdíjas igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,

c) a katonai nyugdíjas igazolvány kiállításának dátumát,

d) a katonai nyugdíjas igazolványt kiállító szervezet megnevezését,

e) Magyarország címerét,

f) a Honvédség emblémáját, és

g) a katonai nyugdíjas igazolvány megnevezést.

(3) A (2) bekezdés a), d) és g) pontja szerinti adatokat a katonai nyugdíjas igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.

(4) A szolgálati járandóságban részesülő nyugállományú katona jogállásához kapcsolódó jogosultságait a katonai nyugdíjas igazolvánnyal gyakorolja.

(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai nyugdíjas igazolványokról

a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza,

b) az (1) bekezdés szerinti jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, valamint a katonai nyugdíjas igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(6) A katonai igazgatás területi szervei az illetékességi területükön lakóhellyel rendelkezők tekintetében a katonai nyugdíjas igazolványokról a jogosultság fennállása alatt nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

26. Az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

43. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona állománya részére kiadott, a szolgálati viszony igazolására szolgáló ideiglenes szolgálati igazolványok központi nyilvántartása céljából e személy a 10. melléklet a), b), e), f) és j) pontja szerinti adatait kezeli az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.

(2) Az ideiglenes szolgálati igazolvány tartalmazza:

a) az ideiglenes szolgálati igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)-g) pontja szerinti adatokat,

b) Magyarország címerét,

c) a Honvédség emblémáját,

d) az ideiglenes szolgálati igazolvány megnevezést,

e) a „hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katona” feliratot,

f) az ideiglenes szolgálati igazolvány egyedi azonosítóját,

g) az ideiglenes szolgálati igazolvány érvényességének idejét,

h) az ideiglenes szolgálati igazolvány kiállításának dátumát,

i) a kiállító szervezet megnevezését, és

j) a kiállító személyügyi szerv bélyegzőlenyomatát.

(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az ideiglenes szolgálati igazolványról

a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti adatokat tartalmazza,

b) a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti adatokat, valamint az ideiglenes szolgálati igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(4) A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében, valamint a katonai igazgatás területi szervei az ideiglenes szolgálati igazolványról a szolgálati viszony fennállása alatt nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés d)-i) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

27. Hatósági és ellenőri igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

44. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hatósági és ellenőri tevékenységek végrehajtására kijelölt állomány ez irányú jogosultságának igazolására szolgáló igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a jogosultság kezdetétől a jogosultság megszűnését követő 5 évig.

(2) A hatósági és ellenőri igazolvány tartalmazza

a) a hatósági és ellenőri igazolvány megnevezést,

b) a hatósági és ellenőri igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet f)-h) pontjai szerinti adatokat,

c) a hatósági és ellenőri igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,

d) a hatósági és ellenőri igazolvány kiállításának dátumát,

e) a hatósági és ellenőri igazolványt kiállító szervezet megnevezését,

f) Magyarország címerét,

g) a Honvédség emblémáját,

h) a hatósági vagy ellenőrzési jogkört gyakorló személy hatáskörét megalapozó jogszabályi hivatkozást,

i) a hatáskör megnevezését, és

j) a hatáskör gyakorlójának megnevezését.

(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hatósági és ellenőri igazolványról

a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja szerinti adatokat tartalmazza,

b) a hatósági és ellenőri tevékenység végrehajtására vonatkozó jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja szerinti adatokat, valamint a hatósági és ellenőri igazolvány megsemmisítésének vagy érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(4) A honvédségi szervezet a szolgálati viszony fennállása alatt, valamint a hatáskör gyakorlója a jogosultság időtartama alatt a hatósági és ellenőri igazolványról nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c), d), e) és h)-j) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

28. A személyi igazolójegy kiadásával kapcsolatos adatkezelés

45. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek részére a katonai cselekmények időszakában, valamint Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat időszakában az azonosítás és segítségnyújtás biztosítása érdekében a személyi igazolójegy kiadása céljából e személyek 10. melléklet b), f) és j) pontja szerinti adatait, továbbá társadalombiztosítási azonosító jelét, vércsoportját és RH faktorát kezeli a szolgálati viszony kezdetétől annak megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.

(2) A személyi igazolójegy tartalmazza

a) a személyi igazolójegy birtokosa nevét és a 10. melléklet j) pontja szerinti adatot,

b) a HUNGARY feliratot, és

c) a személyi igazolójegy birtokosa vércsoportját és RH faktorát.

(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyi igazolójegyről annak kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés szerinti adatokat valamint a személyi igazolójegy kiállításának dátumát tartalmazza.

(4) Az állományilletékes katonai szervezet a saját állományába tartozóknak kiadott személyi igazolójegyről annak kiadásától a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés szerinti adatokat valamint a személyi igazolójegy kiállításának dátumát tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

29. Adatszolgáltatás a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartásokból

46. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli kérelemre - az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból adatot szolgáltat a honvédségi szervezetek részére az igazolványok igénylésével, biztosításával kapcsolatos feladataik végrehajtása céljából a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője engedélyével.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát.

VIII. Fejezet

A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

30. Gazdasági és anyagi szolgáltatás adatainak nyilvántartása

47. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása körében az igénybevevő igényének teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatokról a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatási központ nyilvántartást vezet a Kormány rendeletében meghatározott ingatlanokról, technikai eszközökről és szolgáltatásokról. Az ingatlanokról és szolgáltatásokról nyilvántartható adatokat a 11. melléklet, a technikai eszközökről nyilvántartható adatokat a 12. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokba történő betekintést, az azokból történő adatszolgáltatást a honvédségi szervezetek részére a honvédelmi feladataik végrehajtásához szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség tervezése, igénylése, igénybevétele céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyez.

31. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatások nyilvántartásához

48. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az igénybevétel tervezéséhez a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresése alapján a törvényben meghatározott adatkörben adatszolgáltatást teljesít a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a hajózási hatóság.

(2) A katonai igazgatási központ megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 11. és a 12. mellékletben meghatározott adatokról

a) a gazdasági és anyagi szolgáltatásra törvényben meghatározottak szerint kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, és

b) a járási hivatal vezetője az illetékességi területén lévő ingatlanokra és szolgáltatásokra vonatkozóan a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása alapján.

49. § Az adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül - nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kérhetők különösen

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, és

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási

adatok.

50. § (1) A nyilvántartott adatokat a nyilvántartásból törölni kell, ha a honvédelmi feladat végrehajtásához az adatszolgáltatásra kötelezett ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre a továbbiakban már nincs szükség.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett bejelentése alapján kell törölni az adatokat, ha

a) az ingatlannal, szolgáltatással már nem rendelkezik, vagy

b) a technikai eszközt időközben forgalomból kivonták vagy azzal már nem rendelkezik.

51. § Az e fejezet szerinti adatszolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani.

IX. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS

52. § (1) A III-V. fejezet, valamint a VII. és VIII. fejezet szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet

a) a szolgáltatott adatok körének,

b) az adatigénylő nevének és címének,

c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá

d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak

feltüntetésével.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szervének irányításáért felelős szerv,

b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az ügyészség,

c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, és

e) szakmai irányítási és ellenőrzési feladatainak teljesítése céljából a Honvédség adatvédelmi szakmai irányítását és felügyeletét ellátó szerve.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.

X. Fejezet

KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

32. Előzetes alkalmasság megállapítása

53. § A hadköteles nyilvántartásban a kiképzett tartalékos egészségi alkalmassága a hivatásos, a szerződéses vagy az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor érvényes, a személyügyi nyilvántartásban szereplő egészségügyi alkalmassága alapján kerül folyamatosan rögzítésre.

54. § (1) A sorozás előkészítése érdekében a sorozó szak-főorvos már békeidőszakban

a) a behívhatósági korhatárt be nem töltött kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát

aa) a sorkatonai szolgálatból leszerelés időpontjában érvényes egészségi alkalmasság alapján,

ab) ha a hadköteles korú katonai szolgálatra tervezhető személy egészségi alkalmassága 2005. január 1. előtti sorozás alkalmával megállapításra került, annak eredménye alapján, valamint

ac) a 32. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján, és

b) a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát a 29. § (5) bekezdése, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 36. §, a 37. § (1) bekezdése és az 53. §-a szerint rendelkezésre álló adatok alapján

állapítja meg.

(2) Az előzetes egészségügyi alkalmasság vizsgálata során megállapítható fokozatok:

a) sorozásra tervezhető,

b) katonai szolgálatra várhatóan alkalmatlan, vagy

c) sorozás alól mentes.

(3) Békeidőszakban az előzetes alkalmasság megállapításához a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve kizárólag saját bázisán biztosít hozzáférést a hadköteles nyilvántartáshoz a sorozó szak-főorvos részére.

33. Sorozás alóli mentesítés

55. § (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a sorozó szak-főorvos - szakorvosi igazolás alapján - az 54. § (2) bekezdés c) pontja szerint tett javaslatára a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve határozatban állapítja meg a sorozás alóli mentesítését annak a hadkötelesnek, aki

a) mozgásképtelen,

b) önmaga ellátására képtelen,

c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen,

d) siket, néma vagy siketnéma, nagyothalló vagy beszédfogyatékos,

e) vak, vagy egyik szeme hiányzik, vagy

f) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen vagy hiányzik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hadkötelesnek írásban kézbesíteni kell.

34. Sorozás

56. § Sorozásra kell tervezni azt a hadkötelest,

a) akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra, vagy

b) aki fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be és nem töltötte be a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt.

57. § (1) A hadkötelesnek - az 55. és a 60. §-ban foglalt esetet kivéve - sorozás céljából meg kell jelennie a sorozó központ felhívásában megjelölt helyen és időben.

(2) A sorozáson megjelenő hadköteles az egészségi alkalmasságának megállapításához a sorozó központ felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni.

58. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt katona, tagja

a) a 60. §-ban foglalt esetben a belgyógyász sorozó szakorvos,

b) a hadköteles személyes megjelenéssel történő sorozása esetén a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus.

(3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a sorozás helye szerinti település alapján illetékes járási hivatal vezetője által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.

(4) Az elsőfokú sorozóbizottság orvos tagjait a sorozó központ vezetőjének megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a sorozás helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jelöli ki.

(5) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a beosztás tervezésével kapcsolatos véleményezési joggal részt vesznek a hadköteleseket fogadó katonai szervezetek képviselői, valamint véleményezési joggal részt vehet a hadköteles bejelentett lakóhelye szerinti polgármester képviselője.

(6) A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasság-vizsgáló orvosa, pszichológusa és a sorozó központ sorozó szak-főorvosa.

(7) A másodfokú sorozóbizottság munkájában a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.

59. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét.

(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”.

(3) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a gyógyulás várható időpontjáig, de legfeljebb egy év időtartamra a „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” fokozatba helyezi.

(4) Az ideiglenesen alkalmatlanná minősítés legfeljebb két egymást követő esetben ismételhető meg, ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen el kell bírálni.

60. § (1) Az első fokú sorozóbizottság a sorozó szak-főorvos 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti javaslata, valamint a 29. § (5) bekezdése, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 36. §-a, a 37. § (1) bekezdése és az 53. §-a szerint rendelkezésre álló adatok alapján, személyes megjelenés nélkül sorozza a 27. § szerinti hadkötelest.

(2) Az alkalmasság-megállapítás időpontja előtt 8 nappal az (1) bekezdés szerinti hadkötelest a sorozóbizottság írásban tájékoztatja a sorozás tervezett időpontjáról.

61. § (1) A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság határozata ellen a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat hadköteles részére való kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet benyújtani. E határidő jogvesztő. Fellebbezésnek csak a határozat katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítására vonatkozó része ellen van helye.

(3) A fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A jogerős másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a hadköteles a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.

(4) A sorozóbizottság jogerős határozata a hadkötelezettség megszűnésével vagy a hadköteles katonai szolgálatteljesítési kötelezettsége felső korhatárának elérésével veszíti hatályát.

(5) Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát megállapították és katonai szolgálatra alkalmas fokozatot kapott.

62. § A hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatár eléréséig kérheti a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában az alkalmasságát érintő változás állt be. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve bírálja el a sorozó szak-főorvos javaslatának ismeretében.

63. § A sorozó központ ismételten sorozásra rendeli azt a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelest,

a) akinek a katonai szolgálatát egészségi okból félbeszakították, a szolgálat folytatásának megkezdése előtt,

b) aki az egészségi állapotában történt változás miatt a katonai szolgálatra való alkalmasságának újbóli megállapítását kérte és a csatolt orvosi igazolás alapján a sorozó központ parancsnoka a kérelmének helyt adott,

c) aki a sorozáson „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott és a minősítéstől számított legalább 1 év elteltével,

d) aki a sorozásról távol maradt, és

e) akit egészségi okból a bevonulás napján a bevonulási helyről elbocsátottak.

64. § A sorozás lebonyolításához, a hadköteles nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez megfelelően berendezett helyiséget a sorozó központ megkeresése alapján a polgármester biztosítja.

XI. Fejezet

HONVÉDELMI BÍRSÁG

65. § (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki,

a) ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát,

b) ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,

c) ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,

d) ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,

e) ha valaki a honvédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja, vagy

f) ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja vagy másnak használatra átadja.

(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, a megyei védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a kezdeményezése alapján folytatja le.

(3) A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

66. § (1) A honvédelmi bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint, természetes személy esetében háromszázezer forint.

(2) A honvédelmi bírság összegét a kormányhivatal a törvényi keretek között a honvédelmi érdek sérelmének vagy veszélyeztetettségének nagyságával arányosan, a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez igazodva állapítja meg.

(3) A honvédelmi bírság kiszabása nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól.

(4) A honvédelmi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újra kiszabható.

(5) A kormányhivatal az eljárás kezdeményezésére jogosult értesítése alapján a honvédelmi bírság megfizetése alól mentesíti azt, aki a kötelezettségének az annak kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig önként eleget tett. Ebben az esetben a kormányhivatal a határozatot visszavonja.

67. § (1) A honvédelmi bírság összegét a kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.

(2) A honvédelmi bírság megfizetésére a kormányhivatal a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a megfizetésre kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.

(3) A honvédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül a kormányhivatal a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a honvédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.

(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Felhatalmazások

68. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetét valamint állapítsa meg annak feladat- és hatásköreit,

b) állapítsa meg a katonai szolgálattal összefüggő hatósági bizonyítvány kiadásának szabályait,

c) állapítsa meg a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,

d) jelölje ki a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét, és

e) állapítsa meg a 11. § (3) bekezdés szerinti feladatokra és azok ellátására vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kapnak a Kormány tagjai, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben jelöljék ki az ágazatukban meghagyásba bevonható szerveket, valamint határozzák meg ágazatuk meghagyással kapcsolatos feladatait.

36. Hatálybalépés

69. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-68. §, a 70-75. §, a 78. § (1) és (2) bekezdése, a 80. § és az 1-14. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

37. Átmeneti rendelkezés

70. § (1) A meghagyással kapcsolatos első adatszolgáltatást a meghagyásba kormányrendeletben kijelölt szervezetek e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, az egyedileg kijelölt szervezetek a kijelölésről szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül teljesítik.

(2) Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény szerint vezetett nyilvántartásokat 2013. július 1-jétől e törvény rendelkezései szerint kell vezetni.

(3) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján 2013. június 30-án kezelt személyes adatokat, vezetett nyilvántartásokat 2013. július 1-jétől e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni, nyilvántartani.

38. Módosító rendelkezések

71. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 1. számú melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:

(A szociális és más ellátások közül adómentes:)

„1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás.”

72. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 15/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.”

73. § (1) A Hvt. 14. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti)

c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a katonai igazgatás területi szervének vezetője, továbbá a (6) bekezdés szerinti esetben a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok [a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt: igénybevételi hatóság].”

(2) A Hvt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője, lőterek és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésére pedig a lőtér és gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok jogosult.”

(3) A Hvt. 27. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:)

e) a helyi védelmi bizottság titkára.”

(4) A Hvt. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél munkavállaló kizárólag közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskör-gyakorlással közvetlenül össze nem függő munkakörben foglalkoztatható. Nem Magyarországon települő honvédségi szervezet szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörében közalkalmazott is foglalkoztatható.”

(5) A Hvt. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlannal határos, az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy vagy ennek többségi befolyásával működő gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő közterületi ingatlan honvédelmi érdekkel összefüggő, honvédségi szervezet általi, indokolt és szükséges mértékű használatát a honvédségi szervezet erre irányuló igénybejelentése alapján - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - ingyenesen kell biztosítani.”

(6) A Hvt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell. A fegyverhasználat kilátásba helyezését tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést - céljától függően - lehetőleg az ellenség vagy a helyi lakosság nyelvén kell megtenni.”

(7) A Hvt. 39. alcíme a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § (1) Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a katona, amennyiben azt a műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.”

(8) A Hvt. 81. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

f) a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédségi munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, továbbá a honvédségi munkavállalóknak és a kormánytisztviselőknek nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások körét, a jogosultság feltételeit és rendjét, továbbá a külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi képzésben részt vevő honvédségi munkavállalók és kormánytisztviselők részére nyújtható juttatások, költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,”

(9) A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

q) a lő- és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésének és az e körben felmerülő károk megtérítésének részletes szabályait.”

74. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A honvédségi szervezetnél beosztást betöltő, az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.”

75. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A gyermek, tanuló adatai közül)

h) a Magyar Honvédség központi személyügyi szerve részére a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott köznevelési intézményben tanuló honvéd altiszt-jelöltek adatai közül az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti adat,”

(továbbítható.)

76. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)

e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát.”

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 25. § alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni

a) azt a személyt is, aki a 30. § (4)-(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

b) a rokkantsági járadékban részesülő személyt is a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

c) a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

d) azt az a)-c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig.”

(3) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:

38/A. § E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.”

77. § (1) A Hjt. 7. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.”

(2) A Hjt. 31. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló - az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”

(3) A Hjt. 42. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állomány tagja)

d) az NKE-n vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény) történő szolgálatteljesítésre,”

(vezényelhető.)

(4) A Hjt. 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.”

(5) A Hjt. 53. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„53. § (1) Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.

(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (2)-(6) bekezdését. A miniszter az 50. § (2) bekezdésének NKE-t érintő alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.”

(6) A Hjt. 62. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

e) a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásában (a továbbiakban: kezdő beosztás) szolgálatot teljesítő hadnagy vagy őrmester a kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem léptethető elő,”

(7) A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

n) az a)-m) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.”

(8) A Hjt. 73. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint megszűnik. Az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.”

(9) A Hjt. 77. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.

(2) A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46-48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.

(3) Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a Honvédség állományába tartozik a szerződéses pályakezdő.”

(10) A Hjt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Az (1)-(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a Honvédség feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.”

(11) A Hjt. 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„83. § (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Az előmenetel feltétele

a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,

b) a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,

c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,

d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és

e) az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása.

(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő.

(4) A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy kinevezheti, ha

a) az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) pontja szerinti feltétellel vagy

b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat.”

(12) A Hjt. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„86. § (1) Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke

a) a tiszti állomány legalább főhadnagy rendfokozatot elért,

b) az altiszti állomány legalább törzsőrmesteri rendfokozatot elért,

általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor - az érintett beleegyezésével - rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további értékelése alapján tervezhető előmenetelre.”

(13) A Hjt. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.”

(14) A Hjt. 113. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.”

(15) A Hjt. 123. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdéstől eltérően]

a) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester beosztási illetményét a viselt rendfokozatának megfelelően kell megállapítani,”

(16) A Hjt. 123. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha az állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztására meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozatához igazodó honvédelmi pótlék jár.”

(17) A Hjt. 123. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) A miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét és juttatásait e törvény alapján kell megállapítani.”

(18) A Hjt. 124. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

a) a miniszter által vezetett minisztérium vagy a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal állományában,

b) a minisztérium hivatalának vagy igazgatóságának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a középszintű vezető szerv és más magasabb szintű parancsnokság besorolású honvédségi szervezet állományában, az NKE-n vagy

c) az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet állományában, vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben, továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pontjának hatálya alatt

teljesít szolgálatot. A szerződéses pályakezdő a tervezett beosztása szerint jogosult illetménykiegészítésre.”

(19) A Hjt. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) ldegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az állomány nyelvtanár, tolmács, a fordító vagy revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a beosztása ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.”

(20) A Hjt. 133. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.”

(21) A Hjt. 140. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen]

c) a szociális támogatás,”

(22) A Hjt. 168. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.”

(23) A Hjt. 177. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal kell elbírálni.”

(24) A Hjt. 191. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 91. § továbbá a 162. és 163. §. A 77. § (1) bekezdésétől eltérően a szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot, valamint a kettős rendfokozattal rendszeresíthető szolgálati beosztásokat, továbbá a 81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése, a 104. § (6) bekezdése és a 126. § (1) bekezdése szerinti vezetői beosztásokat miniszteri utasítás határozza meg.”

(25) A Hjt. 204. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A külföldön történő alkalmazás kivételével az állomány tagja műveleti területen teljesítendő külföldi szolgálatra 24 hónapon belül - több egymást követő vezénylés esetén összességében is - legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha az állomány tagjának 12 hónapot meghaladó vagy ismételt vezénylésére kérelmére vagy beleegyezésével kerül sor.”

(26) A Hjt. 207. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Külföldi szolgálat esetén)

c) a 114. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő 60 napon belül jár, ha miniszteri rendelet ezt a külföldi szolgálat jellegére tekintettel lehetővé teszi, és”

(27) A Hjt. 209. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelemsértés súlyát és a külföldi szolgálatot teljesítők szolgálati rendhez való viszonyát mérlegelve az eljárás alá vont személy külföldi szolgálatra vezénylését soron kívül megszüntetheti.”

(28) A Hjt. 212. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 46-48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61-67. §, a 68. § (1) bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71-74. §, a 76. §, a 81-86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88-91. §, a 109-118. §, a 120. §, a 123. §, a 125-128. §, a 129. § (1) bekezdése, a 132-134. §, a 137. és 138. § továbbá a 140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja.”

(29) A Hjt. 218. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az önkéntes tartalékos katonának a felgyógyulásig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig egészségügyi szabadság jár azzal, hogy annak időtartama nem haladhatja meg a tényleges szolgálatteljesítés időtartamát, illetve nem szolgálati eredetű betegség vagy baleset esetén évente a 60 napot. Az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében

a) az önkéntes tartalékos katona évente a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 napnak a tényleges szolgálatteljesítéssel időarányos részére jogosult, és

b) megfelelően alkalmazni kell a 219. § (2) bekezdés a) pontját.”

(30) A Hjt. 219. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára

a) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriának megfelelő beosztási illetményre,

b) a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,

c) az iskolai végzettségének és a szolgálati helyének függvényében illetménykiegészítésre, és

d) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és ruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásra és helyközi utazási költségeinek a megtérítésére

jogosult. Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az önkéntes tartalékos katona megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.”

(31) A Hjt. 235. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt nem felel meg a felvételkor támasztott követelményeknek. A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölt szolgálati viszonya, ha a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette.”

(32) A Hjt. 238. § (1) bekezdés d) és e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

d) a tiszti és az altiszti állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés kötelező elemeit és a kötelező elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a célfeladat megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”

(33) A Hjt. 238. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

f) a 47. § (4) bekezdése szerinti együttműködés rendjét.”

(34) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

10. a más kereső tevékenység bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,”

(35) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 22. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„22. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és a közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, természetbeni ellátás fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét,”

(36) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 27. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„27. a honvédeknek, a nyugállományú katonáknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható regenerálódást segítő, rekreációs és üdültetési szolgáltatások fajtáit, igénybevételük feltételeit és módját,”

(37) A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 28. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„28. az élelmezési ellátásra és az étkezési hozzájárulásra jogosultak körét, lehetséges formáit és igénybevételük feltételeit, módját,”

(38) A Hjt. 238. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg)

a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetén kötelező védőoltás elrendelésének van helye a megbetegedési veszély miatt, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, és”

(39) A Hjt. 241. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A 2013. június 30-ig elkészített teljesítményértékeléseket 2014. január 31-ig lehet figyelembe venni az előmenetel során. Az e törvényen alapuló új szabályokat első alkalommal a 2014. évben esedékes teljesítményértékeléseknél kell alkalmazni.”

(40) A Hjt. 242-243. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„242. § (1) A 4. mellékletet a 2013. július 1-jén állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák várakozási idejére is alkalmazni kell.

(2) Az egyes rendfokozatokban eltöltendő kötelező várakozási időbe bele kell számítani a viselt rendfokozatban 2013. július 1-jét megelőzően ténylegesen eltöltött időt is.

(3) Az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási időbe bele kell számítani a viselt rendfokozatban 2002. január 1-jétől 2013. június 30-ig ténylegesen eltöltött időt is. Ettől eltérően az állomány 2013. július 1-jén alezredesi vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagjának maximális várakozási idejét 2013. július 1-jétől kell számítani.

(4) A kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni az állomány 2013. július 1-jén általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester rendfokozatot viselő tagját, ha a kötelező várakozási ideje 2014. január 31-ig lejár. A 62. § (2) bekezdés e) pontja 2014. január 31-e után alkalmazható.

(5) A 83. § (4) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek várakozási idő letelte előtti előléptetésére vagy kinevezésére 2013. július 1-je előtt már sor került.

(6) A 86. § (3) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek maximális várakozási ideje 2013. július 1-je előtt már meghosszabbításra került.

(7) Ha a szolgálatképesség helyreállításához szükséges pihenés vagy gyógyüdülés igénybevételének szükségességét 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között megállapították, arra az állomány tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 100. §-a szerint jogosult.

(8) A más kereső tevékenység folytatására a 2013. június 30-ig kiadott engedélyek 2013. december 31-én hatályukat vesztik. Az állomány azon tagja, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt, aki 2013. július 1-jén a 2. § 24. pontja szerinti más kereső tevékenységet folytat, e törvény rendelkezéseinek megfelelően 2013. december 31-ig köteles bejelenteni azt, vagy annak folytatásához a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyét kérni.

243. § (1) 2013. július 1-jétől az állomány tagja által viselt rendfokozat az 5. melléklet szerint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól csak e törvényben meghatározott esetekben térhet el.

(2) Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál magasabb, általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást tölt be, akkor áthelyezés vagy kinevezés nélkül továbbfoglalkoztatható azzal, hogy

a) az az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztás, amelyet 2013. június 30-án eggyel alacsonyabb viselt rendfokozattal tölt be, mint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, 2013. július 1-jétől magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül,

b) ha 2013. június 30-án kettővel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást tölt be, magasabb rendfokozatba e törvény szerint léptethető elő és a szolgálati beosztás az előléptetés napjától magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig vagy áthelyezéséig e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.

(3) Az állomány (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó hadnagy vagy őrmester tagjának beosztási illetményére a 123. § (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(4) 2013. június 30-át követően az állomány tagja általános előmeneteli rendbe tartozó, a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba a kötelező várakozási idő letelte előtt kinevezhető vagy áthelyezhető, ha a kinevezése vagy az áthelyezése 2013. június 30-án folyamatban van. E rendelkezés alkalmazása során az a kinevezés vagy áthelyezés minősül folyamatban lévőnek, ahol a személyi beszélgetésre 2013. július 1-jét megelőzően sor került. A kinevezést vagy az áthelyezést követően az állomány érintett tagjának magasabb rendfokozatba történő előléptetéséig, kinevezéséig, illetve magasabb beosztásba történő kinevezéséig, vagy áthelyezéséig a szolgálati beosztás e törvény erejénél fogva kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősül.

(5) Ha az állomány tagja 2013. június 30-án a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, alacsonyabb beosztásba áthelyezés nélkül továbbfoglalkoztatható azzal, hogy illetményének megállapítására a 123. § (5) bekezdését, előmenetelére a 85. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A (2) és a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztásokat a munkaköri jegyzékben, állománytáblában jelölni kell.”

(41) A Hjt. 244. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állomány azon tagját, aki 2013. július 1-jén a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait folytatja, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a szolgálati beosztásához szükséges követelményeket teljesítette. Az altiszti állomány azon tagja, aki 2013. július 1-jén nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében előírt iskolai végzettségnek, szolgálati érdekből továbbfoglalkoztatható, azonban magasabb beosztásba nem nevezhető ki, valamint speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba nem léptethető elő.”

(42) A Hjt. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az állomány tagja szolgálatteljesítési idejének megállapítására és ellentételezésére 2013. december 31-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 91-95. §-át, 114. § (1) bekezdés g) és h) pontját kell alkalmazni.”

78. § (1) Az Szja. 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpontjában a „minősített időszaki” szövegrész helyébe a „különleges jogrendi” szöveg lép.

(2) A Hvt. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a „létszámát,” szövegrész helyébe a „létszámát, ide értve az önkéntes tartalékosokat is,” szöveg lép.

(3) A Hjt.

a) 2. § 32. pontjában az „és (3) bekezdése” szövegrész a „, (3) és (4) bekezdése”,

b) 46. § (1) bekezdés c) pontjában az „az NKE-n” szövegrész a „nem katonai oktatási intézményben”,

c) 31. alcím címében az „az NKE-n” szövegrész a „nem katonai oktatási intézményben”,

d) 62. § (2) bekezdés g) pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész az „a Tny. tv.”,

e) 74. § (1) bekezdésében a „szűnik meg.” szövegrész a „szűnik meg, kivéve ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.”,

f) 81. § (5) bekezdésében az „eltérően” szövegrész helyébe az „eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának”,

g) 101. § (1) bekezdésében a „14” szövegrész a „11”,

h) 104. § (6) bekezdésében a „szabadidő” szövegrész a „szabadidő vagy távolléti díj”,

i) 66. alcím címében, 114. § (1) és (2) bekezdésében a „szolgálatteljesítési időkedvezmény” szövegrész a „pótszabadság”,

j) 114. § (4) bekezdésében az „A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény” szövegrész az „Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság”,

k) 127. § (5) bekezdésében az „„A” vagy „B” típusú” szövegrész az „írásbeli vagy szóbeli”,

l) 132. § (4) bekezdésében a „jubileumi jutalmat” szövegrész a „(3) bekezdés szerinti jubileumi jutalmat”,

m) 159. § (5) bekezdésében a „fenyítés szabható ki.” szövegrész a „fenyítés is kiszabható.”,

n) 172. § (5) bekezdésében a „, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati” szövegrész az „a kár bekövetkezését, mértékét, továbbá azt, hogy az a szolgálati viszonnyal”,

o) 208. § (6) bekezdésében az „Az (1)-(4) bekezdés” szövegrész az „Az (1) és a (2) bekezdés”,

p) 224. § (2) bekezdésében az „A 139. §-t” szövegrész az „A 139. §-t és a 140. § (1)-(3) bekezdését”,

q) 225. § (2) bekezdésében a „140. § (5) bekezdése” szövegrész a „140. § (2) bekezdés a)-d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése”,

r) 233. § (2) bekezdésében a „140. § (5) bekezdése, a 142-144. §” szövegrész a „140. § (2) bekezdés a)-d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése, a 142-144. §, a 232. § (4) bekezdése”,

s) 238. § (2) bekezdés 12. pontjában az „az NKE-n, a KNBSZ-nél” szövegrész a „nem katonai oktatási intézménynél”,

t) 240. § (1) bekezdésében a „hatálybalépésekor” szövegrész a „2013. július 1-jén”,

u) 240. § (2) bekezdésében a „2013. július 1-jét” szövegrész a „2013. június 30-át”,

v) 240. § (4) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor más szervnél - ide nem értve a KNBSZ-t -” szövegrész a „2013. július 1-jén más szervnél”,

w) 240. § (5) bekezdésében, 244. § (2) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor” szövegrész a „2013. július 1-jén”,

x) 240. § (6) bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 247. § (1) bekezdésében az „E törvény hatálybalépésekor” szövegrész a „2013. július 1-jén”,

y) 240. § (7) bekezdésében az „E törvény hatálybalépésekor az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja” szövegrész az „Az állomány 2013. július 1-jén vezénylési határozat alapján egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesítő tagja”, valamint

z) 241. § (1) bekezdésében, 244. § (2) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépését” szövegrész az „a 2013. június 30-át”

szöveggel lép hatályba.

(4) A Hjt.

a) 244. § (3) bekezdésében az „Az e törvény hatálybalépése előtt” szövegrész az „A 2013. július 1-je előtt”,

b) 245. § (2) bekezdésében, 246. § (1) és (3) bekezdésében a „2013. július 1-je után” szövegrész a „2013. június 30-át követően”,

c) 245. § (3) bekezdésében a „2013. június 30. napját” szövegrész a „2013. december 31-ét”,

d) 245. § (4) bekezdésében a „2013. július 1-jét” szövegrész a „2013. december 31-ét”,

e) 246. § (2) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésekor” szövegrész az „a 2013. július 1-jén”,

f) 247. § (2) bekezdésében az „A honvéd tisztjelölt” szövegrész az „A honvéd tisztjelölt vagy a honvéd altiszt-jelölt”,

g) 247. § (2) bekezdésében az „a honvéd tisztjelölt részére” szövegrész az „az érintett részére”,

h) 247. § (3) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésekor” szövegrész az „a 2013. július 1-jén”,

i) 8. melléklet I/III. pontjában a „szemeszter tanulmányi eredménye alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:” szövegrész a „szemeszterben elért - nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott - tanulmányi átlaga alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta:”,

j) 8. melléklet I/III. pontjában az „a tanulmányi és vizsgaszabályzatban” szövegrész a „miniszteri utasításban”,

k) 8. melléklet I/IV. pontjában és II/IV. pontjában a „katasztrófavédelmi pótlék” szövegrész a „katasztrófavédelmi pótlék naponta”

szöveggel lép hatályba.

79. § Nem lép hatályba a Hjt.

a) 2. § 26. pontjában az „a nevelési-oktatási intézmények,” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a „, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné” szöveg,

c) 37. § (1) bekezdésében a „(3) és” szöveg,

d) 68. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szolgálati viszony meghosszabbításának lejártakor,” szöveg,

e) 68. § (1) bekezdés o) pontja,

f) 106. §(3) bekezdése,

g) 122. § (1) bekezdésében az „Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.” szöveg,

h) 231. § (3) bekezdésében a „helyközi utazási költségének megtérítésére,” szöveg,

i) 254. §-a és

j) 258. §-a.

80. § Hatályát veszti az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény.

39. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

81. § E törvény

a) 36-39. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése,

b) 73. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdése, 78. § (2) bekezdése és 80. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése és 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A toborzó nyilvántartásban kezelhető adatok

a) a személyi adatok:

aa) születési családi és utónevei, házassági családi és utónevei,

ab) arcképmás,

ac) születési hely, idő,

ad) anyja születési családi és utóneve(i),

ae) személyi azonosító,

af) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, elektronikus elérhetőség, levelezési cím,

ag) családi állapot,

ah) adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,

ai) a személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi ideje,

b) az iskolai végzettségre, a szakképzettségre és az egyéb képesítésre vonatkozó adatok:

ba) valamennyi iskolai végzettség,

bb) valamennyi szakképzettség,

bc) az iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítések, valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,

bd) az idegennyelv-ismeret adatai, és

be) a gépjárművezetői engedély adatai,

c) a tervezett szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

ca) a honvédségi szervezet megnevezése,

cb) a rendszeresített rendfokozat, előírt iskolai végzettség,

cc) a beosztás megnevezése,

cd) a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok, munkaköri azonosító kód,

d) az alkalmazási feltételek adatai:

da) a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány,

db) az egészségi állapotra vonatkozó adatok,

dc) a fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok,

e) a korábbi katonai szolgálat teljesítésének adatai:

ea) az állományviszony,

eb) a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

ec) a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

ed) elért rendfokozat(ok),

ee) a betöltött beosztások,

ef) külföldi szolgálati helyek, idő,

eg) az önkéntes tartalékos szolgálatra, a korábbi nem hivatásos, vagy szerződéses szolgálatra vonatkozó adatok,

f) szomatometriai adatok,

g) az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának adatai, a munkakörére vonatkozó adatok, a munkáltató által kijelölt kapcsolattartó adatai.

2. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatok

a) személyi adatok:

aa) családi és utónév (születési név),

ab) arcképmás, saját kezű aláírás minta,

ac) születési hely, idő,

ad) anyja születési neve,

ae) személyi azonosító,

af) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, értesítendő személy neve (kapcsolat fajtája), címe, telefonszáma, vezetékes és mobil telefonszáma, elektronikus elérhetősége,

ag) nem, családi állapot,

ah) adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság,

ai) személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi ideje, lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

b) a hozzátartozók adatai:

ba) házastárs (élettárs) neve (születési neve), lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési hely, ideje, neme, állampolgársága, anyja születési neve,

bb) gyermek(ek) neve, (születési neve), lakóhelye (állandó lakcíme), tartózkodási helye, levelezési címe, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje, neme, állampolgársága, anyja születési neve,

bc) eltartottak száma, az eltartás kezdete,

c) iskolai végzettségre, szakképzettségre, egyéb képesítésre, tanfolyami végzettségre, tudományos fokozatra vonatkozó adatok:

ca) valamennyi iskolai végzettség,

cb) szakképzettség(ek),

cc) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), tanfolyami végzettségek, tudományos fokozatok,

cd) meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat(ok) adatai,

ce) idegennyelv-ismeret (bizonyítványok, tanúsítványok) adatai,

cf) gépjárművezetői engedélyre vonatkozó adatok,

d) a korábbi foglalkoztatási (alkalmazási, biztosítási) jogviszonyra vonatkozó adatok:

da) munkahely,

db) munkakör,

dc) besorolás,

dd) jogviszony kezdetének dátuma,

de) jogviszony megszüntetésének (megszűnésének) módja, dátuma,

df) teljesített hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és hadköteles katonai szolgálatra vonatkozó adatok,

e) a szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

ea) a fegyveres szerv megnevezése,

eb) állományviszony (állománykategória),

ec) rendszeresített rendfokozat, eltérítés,

ed) előírt iskolai végzettség,

ee) a beosztás (pozíció) megnevezése, munkaköri azonosító kód,

ef) előmeneteli rend típusa, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,

eg) besorolási osztály, besorolási kategória, foglalkoztatás mértéke, típusa,

eh) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma,

ei) funkciócsoport, alcsoport,

ej) a személy számára biztosított szolgálati fegyver típusa, száma,

f) az alkalmazási feltételek adatai:

fa) a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány,

fb) egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

fc) fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok,

fd) megváltozott munkaképesség csökkenésre vonatkozó adatok,

fe) a KNBSZ esetén a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos adatok,

g) a szolgálat teljesítésének adatai:

ga) állományviszony (állománykategória),

gb) a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

gc) a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

gd) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok,

ge) elért rendfokozat(ok),

gf) a szolgálat során elért címek,

gg) betöltött beosztás(ok), szolgálatteljesítés szerinti helyőrségek,

gh) helyettesítési megbízások,

gi) a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,

gj) szolgálati besorolás, fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,

gk) át- és továbbképzés(ek),

gl) tanulmányi szerződések,

gm) vezénylések, kitüntetések, egyéb elismerések,

gn) minősítésekre, teljesítményértékelésekre vonatkozó adatok,

go) külföldi szolgálatteljesítésekre vonatkozó adatok,

gp) tervezett és tényleges szabadságolási adatok, speciális jelenlétek és távollétek,

gq) sebesülések,

gr) a szolgálati viszony meghosszabbítása,

gs) a szolgálati viszony megszűnésének jellege, oka, ideje,

gt) a személy számára a Honvédség által biztosított igazolványokra vonatkozó adatok,

gu) szolgálatteljesítési idő,

h) mozgósításra vonatkozó adatok,

i) a szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:

ia) a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,

ib) illetmény nélküli szabadság,

ic) a szolgálati viszony szünetelése,

j) illetményre, végkielégítésre, leszerelési segélyre, jubileumi jutalomra, juttatásokra, költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra vonatkozó adatok,

k) összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:

ka) közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési kapcsolat,

kb) engedélyezett, más kereső foglalkozás,

kc) a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,

l) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó adatok,

m) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos adatok,

n) szomatometriai adatok,

o) a kártérítéssel kapcsolatos adatok:

oa) a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, határozat száma és kelte,

ob) a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,

oc) a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,

p) a lőfegyver-megszerzési és tartási engedély megszerzésének ténye és a megszerzés időpontja, a fegyverviselésre és fegyvertartásra vonatkozó adatok,

q) az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának adatai, a munkavállaló jogviszonyára, munkakörére, előírt munkarendjére (heti munkaóra) vonatkozó adatok, a munkáltató által kijelölt kapcsolattartó adatai,

r) az önkéntes tartalékos katona szolgálathalasztásával kapcsolatos adatok:

ra) szolgálathalasztási kérelem benyújtásának időpontja,

rb) szolgálathalasztási kérelem tárgya,

rc) kérelemmel kapcsolatos döntés (engedélyezés, elutasítás),

rd) szolgálathalasztás időtartama (kezdete, vége),

re) szolgálathalasztás oka,

s) a nyugellátásra (szolgálati járandóságra) és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó adatok (nyugdíj, nyugellátás típusa, nyugdíjazás kezdete, nyugdíjas törzsszám, nyugdíj összege, szüneteltetési adatok),

t) vércsoportja és RH faktora.

3. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A fegyelmi nyilvántartásban kezelhető adatok

a) a 2. melléklet a) pont aa), ac), ad) és af) alpontja, e) pont ea), eb) és ee) alpontja, g) pont gm) alpontja és j) pontja szerinti adatok,

b) a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,

c) a fegyelmi, a szabálysértési és a büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat száma, kelte,

d) a fegyelemsértés, a szabályszegés, a szabálysértés, a bűncselekmény megnevezése, minősítése,

e) a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,

f) a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén annak oka,

g) a méltatlansági eljárás adatai,

h) a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.

4. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A hadköteles nyilvántartásban kezelhető adatok

a) személyazonosító adatai:

aa) születési családi és utónevei,

ab) házassági családi és utónevei,

ac) születési ideje,

ad) születési helye,

ae) anyja születési, családi és utónevei,

af) személyi azonosítója,

b) lakcím adatai:

ba) lakóhelye,

bb) tartózkodási helye,

bc) értesítési címe,

c) további értesítési adatai:

ca) elektronikus levelezési címe,

cb) a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme,

d) további állampolgársága,

e) családi állapota,

f) a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:

fa) katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegsége,

fb) megállapított katonai szolgálatra való alkalmassági fokozata,

fc) szomatometriai adatai,

fd) megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai,

fe) szakképzettsége,

ff) foglalkozása,

fg) idegen nyelv ismerete és annak foka,

fh) gépjárművezetői, munkagép-kezelői engedélyének kategóriája, érvényességi ideje,

fi) saját háztartásában eltartott vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje,

fj) külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata,

fk) a szolgálathalasztással kapcsolatos adatok:

fka) a szolgálathalasztási kérelem benyújtásának időpontja,

fkb) a szolgálathalasztási kérelem tárgya,

fkc) a kérelemmel kapcsolatos döntés (engedélyezés, elutasítás),

fkd) a szolgálathalasztás időtartama (kezdete, vége), és

fke) a szolgálathalasztás oka,

g) munkaképesség csökkenés foka, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti egészségkárosodás mértéke,

h) testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara,

i) szenvedélybetegsége,

j) az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének, valamint e kényszerintézkedések megszüntetésének időpontja,

k) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés,

l) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja,

m) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése,

n) elhalálozása,

o) külföldi letelepedése, 3 hónapon túli külföldi tartózkodása,

p) az állampolgárság megszűnése,

q) szolgálati adatai:

qa) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hadköteles), kezdete, befejezése,

qb) megszerzett katonai szakképzettsége,

qc) az elért rendfokozata,

qd) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, a Hvt. szerinti rendvédelmi szerv, közintézmény),

qe) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata,

qf) a leszerelés oka,

qg) a szolgálat félbeszakításának oka,

qh) szolgálatteljesítés közben bekövetkezett balesetének, betegségének, sebesülésének ideje, elhalálozásának oka, ideje,

r) vércsoportja és RH faktora,

s) társadalombiztosítási azonosító jele,

t) a meghagyásba tervezés és helyezés céljából a hadkötelesnek a munkahelyére, illetve a jogszabály alapján mentesített szervezetek kivételével a munkakörére vonatkozó adatok.

5. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelhető adatok

a) személyi adatok:

aa) születési vezetéknév és utónév, családi vezetéknév és utónév,

ab) arcképmás, saját kezű aláírás minta,

ac) születési idő, hely,

ad) anyja születési családi utóneve(i) és utóneve(i),

ae) személyi azonosító,

af) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, telefonszám, elektronikus elérhetőség

ag) értesítendő személy lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, elektronikus elérhetősége,

ah) adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel,

ai) a személyazonosító igazolvány száma, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi ideje,

aj) állampolgárság,

ak) családi állapot, kezdete,

al) neme,

am) a kapcsolattartás nyelve,

an) születési ország,

b) a hozzátartozók következő adatai:

ba) házastárs (élettárs) neve, lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, elektronikus elérhetősége, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje, anyja neve,

bb) gyermekek neve, lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe, elektronikus elérhetősége, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, születési helye, ideje, anyja születési neve,

bc) eltartottak száma, az eltartás kezdete,

c) szolgálati viszonnyal kapcsolatos adatok:

ca) szolgálati viszony alatti beosztásokkal kapcsolatos adatok,

cb) iskolai végzettség,

cc) idegen nyelv ismerete és annak foka,

cd) rendfokozat-történet,

ce) a Honvédség által kezelt igazolványok,

cf) nyugdíjazási adatok,

d) érdekvédelem adatcsoportjai:

da) elismerések,

db) kegyeleti gondoskodás,

dc) sírgondozás, karbantartás,

dd) látogatás,

de) nyugállományúak segélye,

df) nyugállományúak üdültetése,

dg) nyugdíjas klubtagságra vonatkozó adatok,

dh) nyugdíjas otthon adatai,

di) kiegészítő egyenruha ellátás adatai,

dj) szolgálati lakásra vonatkozó jogosultság,

dk) rehabilitált státusz adatai,

dl) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel kapcsolatos adatok,

e) önkéntes tartalékos rendszer adatcsoportjai:

ea) munkáltató adatai,

eb) külföldi szolgálattal kapcsolatos adatok,

ec) munkáltatói kompenzáció,

ed) szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos adatok,

ee) teljesített katonai/sorkatonai szolgálat adatai,

f) az ellátásra, a juttatásokra, a kedvezményekre és támogatásokra vonatkozó adatok,

g) a nyugellátásra és a társadalombiztosítási jogosultságra vonatkozó adatok:

ga) a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,

gb) a társadalombiztosítási ellátások adatai,

h) a szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:

ha) a nyugállományba helyezés ideje, jogcíme,

hb) a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

hc) egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának joga,

hd) a szociális ellátások és a kedvezményes üdültetés igénybevételéhez szükséges adatok,

he) az elhalálozás ideje, oka,

hf) a haláleset minősítése,

hg) a temetés helye, ideje,

hh) a hozzátartozók neve és címe, szociális ellátáshoz szükséges adatai,

hi) a segélyezés adatai, és

hj) a járadékfizetés adatai.

6. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A szolgálaton kívüliek nyilvántartásában kezelhető adatok

a) a 2. melléklet a), c), e), j) és n) pontja szerinti adatok,

b) a 3. melléklet b)-h) pontja szerinti adatok.

7. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A személyügyi központ részére átadásra kerülő adatok

Az állomány tagjára vonatkozó adatok:

a) családi és utóneve, valamint születési neve,

b) születési helye, ideje,

c) lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, e-mail címe,

d) valamennyi iskolai végzettsége,

e) képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

f) képzés időtartama, végzés időpontja,

g) szakképzettségei,

h) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései,

i) tudományos fokozata,

j) idegen nyelv ismerete (szintje, típusa),

k) közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, vagy a vizsgák alóli mentesség oka,

l) egyéb tanfolyami végzettségek,

 * m) a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe,

n) a korábbi munkáltatók megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok,

o) szakmai tapasztalat,

p) beosztás,

q) besorolási kategória,

r) feladatkör/munkakör megnevezése, célja

s) feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok,

t) a megszűnés módja,

u) a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés időpontja, időtartama,

v) a teljesítményértékelés eredménye,

w) a Hjt. 49. § alapján szolgálati feladatra vezénylés időtartama,

x) szolgálati viszonyának időtartama,

y) illetménye.

8. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által a hadköteles nyilvántartáshoz szolgáltatott adatok

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcímadatok,

c) állampolgárságra vonatkozó adatok,

d) családi állapot,

e) a nyilvántartásból való kikerülés ténye,

f) személyi azonosító.

9. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A meghagyásba bevont szerv adatszolgáltatásában megküldendő adatok

a) jogszabályban kijelölt szerv esetén a

aa) szervezet megnevezése,

ab) meghagyási kategória,

ac) meghagyási alkategória,

ad) szervezet címe,

ae) felelős (kapcsolattartó) személy:

aea) neve,

aeb) telefonszáma,

aec) e-mail címe,

af) honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály,

ag) meghagyásra kijelölt munkakörök.

b) egyedileg kijelölt egyéni vállalkozó esetén

ba) a meghagyási kategória,

bb) a kijelölő határozat száma,

bc) az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail címe,

bd) ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

be) a meghagyásra kijelölt munkakörök.

c) egyedileg kijelölt szervezet esetén:

ca) a meghagyási kategória,

cb) a kijelölő határozat száma,

cc) a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,

cd) a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

ce) a meghagyásra kijelölt munkakörök.

10. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A Honvédség által kezelhető adatok a jogviszony igazolását szolgáló igazolványok kiállításához

a) születési családi és utónév,

b) házassági, felvett családi és utónév,

c) anya születési családi és utónevei,

d) születési hely,

e) születési idő,

f) jogviszony megnevezése, katona esetében a rendfokozat is,

g) arckép,

h) saját kezű aláírás,

i) a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságra jogosult esetében az egyenruha-viseléssel összefüggő rendelkezés,

j) személyi azonosító,

k) személyügyi törzsszám.

11. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében az ingatlanokról és szolgáltatásokról a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által kezelhető adatok

a) az ingatlan

aa) megnevezése,

ab) címe, postacíme,

ac) helyrajzi száma,

b) a szolgáltatás

ba) megnevezése,

bb) elérhetőségének címe, postacíme,

bc) telefon, telefax, elektronikus elérhetősége,

c) a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan:

ca) neve, megnevezése,

cb) székhelye, lakcíme,

cc) postacíme,

cd) telefon-, telefaxszáma,

ce) elektronikus postacíme,

cf) cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány, egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,

d) Az ingatlan, szolgáltatás lehetőségeire vonatkozó adatok, különösen:

da) az ingatlan elhelyezésre szolgáló alapterülete,

db) az elhelyezésre szolgáló helyiségek száma,

dc) a fektetési lehetőség, fektetési anyagok mennyisége,

dd) az elhelyezésre szolgáló ingatlan területi elhelyezkedése,

de) az elhelyezésre szolgáló ingatlan fűtési módja,

df) főzési lehetőség,

dg) étkeztetési lehetőség,

dh) fürdetési, kommunális lehetőségek,

di) gépjármű-javítási lehetőségek,

dj) járműmosási lehetőségek,

dk) mosatási/vegytisztítási lehetőség.

12. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a technikai eszközökről a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által kezelhető adatok

a) a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan:

aa) neve, megnevezése,

ab) székhelye, lakcíme,

ac) postacíme,

ad) telefon-, telefaxszáma,

ae) elektronikus postacíme,

af) cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány, egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,

b) a technikai eszközre vonatkozó azonosító és műszaki adatok, különösen:

ba) a technikai eszköz rendszáma, alvázszáma, motorszáma, lajstromszáma, egyéb azonosító adata,

bb) gyártmánya, típusa, jellege, gyártási éve,

bc) teherbírása, szállítható személyek száma,

bd) kocsiszekrény felépítményére, rakfelületre, tárolási kapacitásra vonatkozó adatok,

be) üzemanyaga, hajtóanyaga,

bf) üzemben tartásának, tárolásának helye,

bg) hosszúsága, szélessége, önsúlya, tengelytávja, méretére vonatkozó egyéb adatok,

bh) szállítási sebessége,

bi) futóművének típusa,

bj) tengelyek száma,

bk) engedélyezett sebessége,

bl) kezelők száma.

13. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A veszteség-nyilvántartásban kezelhető adatok

a) személyi adatok:

aa) születési családi és utónevei, házassági családi és utónevei,

ab) arcképmás, saját kezű aláírás minta,

ac) születési hely, idő,

ad) anyja születési neve,

ae) személyi azonosító,

af) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, értesíthető hozzátartozó címe, telefonszám, elektronikus elérhetőség,

ag) a hozzátartozó neve, lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, telefonszáma, elektronikus elérhetősége

ah) fegyverviselés adatai,

ai) társadalombiztosítási azonosító jele,

b) szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

ba) a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,

bb) a beosztás megnevezése,

bc) munkaköri azonosító kód,

bd) előmenetel,

c) a honvédségi szolgálati igazolvány, az ideiglenes szolgálati igazolvány, a hatósági és ellenőri igazolvány, a személyi igazolójegy, belépési engedély adatai,

d) a rendelkezésre álló iratok, vagy szóbeli bejelentések, beszámolók alapján megállapítható információk:

da) eltűnés ideje,

db) eltűnés helye,

dc) eltűnés körülményei,

dd) foglyul ejtés ideje, helye, körülményei,

de) fogvatartás helye, fogvatartó hatalom megnevezése,

df) halál ideje, helye, oka, körülményei,

dg) az információ forrásának megnevezése (irat száma, fellelhetőségének helye, bejelentő személy személyi azonosító adatai, elérhetősége, beszámoló forrása (írásbeli, vagy közvetlen személyes) és a forrás beazonosítására alkalmas adatok,

dh) a megtalálás ideje, helye, körülményei,

e) szabadulás ideje, helye, körülményei,

ea) szabadító hatalom megnevezése,

eb) szabadító irat azonosító adatai,

f) megtalált, szabadult személy katonai igazgatási szervnél történt személyes jelentkezésének, személyazonossága ellenőrzésének időpontja, helye,

g) megtalált, szabadult személy személyazonossága ellenőrzéséről készült irat száma, fellelhetőségének helye.

14. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A pénzügyi nyilvántartásban kezelhető személyes adatok

a) a 2. melléklet a) pont szerinti adatok,

b) a Honvédség által alkalmazott pénzügyi azonosító szám,

c) albérleti díj, lízingdíj kifizetésével kapcsolatos adatok:

ca) bérbe, lízingbe adó neve, lakcíme, adószáma,

cb) bérleti, lízingdíj összege, a bérelt/lízingelt ingatlan címe,;

d) járandóságok, deviza költségtérítések folyósításával kapcsolatos adatok:

da) bankszámla tulajdonos neve, lakcíme, adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

db) bankszámlát vezető bank neve, SWIFT kódja,

dc) bankszámla száma IBAN számmal;

e) személyi jövedelemadó kedvezményekkel kapcsolatos adatok:

ea) önkéntes és kölcsönös egészségpénztári és nyugdíjpénztári azonosítók,

eb) befizetett tagdíjak és kiegészítések,

ec) adókedvezményre jogosító adatok;

f) személyi állomány illetményét terhelő levonásokkal kapcsolatos adatok:

fa) levonást elrendelő szerv neve, elrendelő okmány száma és kelte,

fb) a levonás jogcíme és összege, a jogosult neve, lakcíme és bankszámlaszáma,

fc) a tartozás jogcímenkénti összege és a teljesítésre vonatkozó adatok;

g) béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok:

ga) a béren kívüli juttatás felhasználására jogosító kártya száma, speciális azonosítói,

gb) érvényes jogcímekre átutalt összegek adatai;

h) devizahiteles - gyűjtőszámlahitelre vonatkozó adatok,

i) személyügyi törzsszám,

j) korábbi foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos tárgyévi jövedelem és személyi jövedelemadó adatok (adó-adatlap),

k) korábbi foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos tárgyévre vonatkozó önkéntes és kölcsönös nyugdíjpénztári adatok (pénztár neve, címe, adószáma, pénzforgalmi-jelzőszáma, tagsági azonosító, tagsági jogviszony kezdete).



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!