1. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„b) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra,”
(2) A Hpt. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.”
2. § (1) A Hpt. 3. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:)
„e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.”
(2) A Hpt. 3. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység
a) engedély nélkül, az MNB-nek - e törvényben meghatározott módon - tett bejelentés mellett végezhető,
b) végzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott rendelkezések megtartását az MNB ellenőrzi.”
3. § A Hpt. 3/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”
4. § A Hpt. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénzkibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”
5. § A Hpt. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK része a következő alcímmel egészül ki:
„Utalványkibocsátó
6/F. § (1) Az utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely a 3. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez.
(2) Az utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet és legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(3) Az utalványkibocsátó - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
(4) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe.
(5) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.
6/G. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti az MNB-nek.
(2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább
a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám),
b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének keltét,
c) a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét,
d) a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell:
a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát,
b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
c) a 6/F. § (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,
d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot.”
6. § A Hpt. 51. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
7. § A Hpt. 54. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.”
8. § A Hpt. 79. § (4) bekezdés c) pont cd)-ce) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:
nem kell a számításokba bevonni)
„cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási és letéti szolgáltatást is - származó követelést a következő munkanapig, vagy
ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában - származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.”
9. § A Hpt. a következő XII/C. Fejezettel egészül ki:
„XII/C. Fejezet
Az utalványkibocsátó működésének szabályai
87/R. § (1) Az utalványkibocsátó a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 6/F. § (2) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke alá.
(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett, a forgatható utalvány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékének megfelelő pénzeszközzel a sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(3) Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok
a) pontosan mutassák a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket,
b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök, valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása,
c) valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely az utalványbirtokosoknál kintlévő, az utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékéből tevődik össze.
(4) Az utalványkibocsátó köteles az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzkövetelésének fedezeteként
a) a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hazai vagy külföldi hivatalos pénznemében vezetett letéti számlán vagy az Európai Unió tagállama által kibocsátott állampapírba elhelyezni, vagy
b) az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia vagy kezesi biztosítási szerződést kötni, amely a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b) pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.
(6) Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek
a) a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve,
b) utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor ezen ötödik munkanaptól kezdve
köteles megfelelni.”
10. § A Hpt. 101. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 2. számú melléklet I. Fejezet 6. pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - a 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 100. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az Alap által nyújtott biztosítás. Az Alap jogosult - a 105. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.”
11. § A Hpt. 115. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kártalanítás esetén a hitelintézet az Alap erre vonatkozó igényének közlését követő három munkanapon belül az Alap rendelkezésére bocsátja a betétnyilvántartásainak az Alap kifizető rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja a betétállományára vonatkozó adatoknak az Alap kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.”
12. § (1) A Hpt. 119. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az Alap forrásai)
„f) az Alap által kibocsátott kötvény.”
(2) A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.”
(3) A Hpt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
13. § A Hpt. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott kötvény és d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.”
14. § A Hpt. a következő XXXI/D. Fejezettel egészül ki:
„XXXI/D. Fejezet
A forgatható utalvány formai és tartalmi elemei
220. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább
a) az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
b) a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
c) a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen,
d) az utalványkibocsátó megnevezését.
Az utalványkibocsátó tájékoztatási kötelezettsége
220/A. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább
a) a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának szabályait,
b) a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizető eszközként történő felhasználhatóságának szabályait,
c) az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
d) a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét,
e) utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.
(2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját nyilvánosan közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.
(3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel.
(4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.
(5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább 60 nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.
(6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást
a) az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi számára elérhetővé,
b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.
(7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján
a) az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
b) a 87/R. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül rendelkezésre álló eszközök összesített értékét
legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a honlapján biztosítja.
A forgatható utalvány visszaváltása
220/B. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.
(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel.
(3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.”
15. § A Hpt. a következő 234/O. §-sal egészül ki:
„234/O. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 116. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végző utalványkibocsátó
a) a Módtv2.-vel megállapított 6/G. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a 6/G. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adattartalom, valamint a bejelentés napján az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelésként fennálló forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékének közlésével a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított 15 napon belül köteles eleget tenni,
b) a Módtv2.-vel megállapított 6/F. § (2) bekezdésében, 87/R. §-ában és 220/A. §-ában foglalt követelményeknek a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított három hónapon belül köteles megfelelni, és a 87/R. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülésére vonatkozó igazolást eddig az időpontig az MNB-nek megküldeni.”
16. § A Hpt. a következő 234/P. §-sal egészül ki:
„234/P. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény 10. §-ával megállapított 101. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.”
17. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
18. § A Hpt. 84. § (2) bekezdésében a „három éven” szövegrész helyébe a „hat éven” szöveg lép.
19. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott érték-papírkölcsönzésre.”
20. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„36. elszámolási rendszer: a tőzsdén, vagy a tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„37. elszámolóház: a tőzsdén, a tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat végző szakosított hitelintézet,”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben meghatározott egyensúlyozó platformon (továbbiakban: egyensúlyozó platform) árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„70. elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,”
(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. és 83. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„82. központi szerződő fél: a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdasági társaság,
83. központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,”
(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„94. nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,”
(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,”
(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei között, valamint a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,”
21. § A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba;
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.”
22. § A Tpt. 20. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.
(4) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”
23. § (1) A Tpt. 21. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.
(2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:
a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;
b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;
c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha
ca) a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg uniós szinten az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és
cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;
d) értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha
da) a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy
db) a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve;
e) a 22. §-ban meghatározott esetben.”
(2) A Tpt. 21. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy - ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be - a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény nem került közzétételre.
(6) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.”
24. § A Tpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor
a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”
25. § A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;
d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;
e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
f) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, vagy
g) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.”
26. § A Tpt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. §-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”
27. § A Tpt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”
28. § A Tpt. 27. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kiemelt információ tartalmazza:
a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat,
b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c) a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit,
e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.”
29. § A Tpt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.”
30. § A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.”
31. § A Tpt. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését.
(2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.”
32. § (1) A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálását kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.”
(2) A Tpt. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.”
33. § (1) A Tpt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.”
(2) A Tpt. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és
c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés k)-r) pontjában meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.
(4) A közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésű napilap,
b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,
c) annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.”
(3) A Tpt. 34. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.
(7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.”
34. § A Tpt. 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot - kereskedelmi kommunikáció.
(2) A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.”
35. § A Tpt. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.”
36. § A Tpt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha
a) a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni,
b) a tájékoztató megfelel
ba) az Európai Unió szabályainak vagy
bb) a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és
c) a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.”
37. § (1) A Tpt. 38. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:)
„i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;”
(2) A Tpt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.”
(3) A Tpt. 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére.
(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.”
38. § (1) A Tpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.”
(2) A Tpt. 43. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.
(6) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.
(7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.”
39. § A Tpt. 52. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett részvény vagy kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést.
(5) A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait.
(6) A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.”
40. § A Tpt. 181/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„181/K. § E fejezet alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.”
41. § A Tpt. 304. § c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező)
„5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi szerződő féllel kötött megállapodást kell benyújtani);”
42. § A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy a központi szerződő fél nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”
43. § A Tpt. 321. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).”
44. § A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy központi szerződő fél által történhet.
(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi szerződő féllel.
(3) Értékpapír-kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel vagy központi szerződő féllel köti meg, amely az értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását e törvény alapján végző központi értéktárral.”
45. § A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint az elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
46. § A Tpt. 333. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel”.
47. § A Tpt. TIZEDIK RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG”
48. § A Tpt. 334. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:)
„a) a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolása,
b) az a) pont szerint elszámolt ügylet pénzügyi teljesítése,
c) az a) pont szerint elszámolt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést,”
49. § (1) A Tpt. 335. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény alkalmazásában az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1) és (2) bekezdésben felsorolt intézmény.”
(2) A Tpt. 335. § (3) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)
„h) tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura kötött ügyletek elszámolására irányuló,”
(tevékenységet végezhet.)
50. § (1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„p) pénzforgalmi intézménynek és
q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek”
[nyújthat.]
(2) A Tpt. 335/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa, a központi szerződő fél által elszámolt vagy központi szerződő fél által elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezheti.”
(3) A Tpt. 335/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezhet.”
51. § A Tpt. 336. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:)
„b) tőzsdén kívüli értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet,
c) értékpapírral történő teljesítést,”
(folytathat.)
52. § A Tpt. 338. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az (5) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.”
53. § A Tpt. 340/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/D. § (1) A központi szerződő fél a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolását végzi és az elszámolt ügylet teljesítésére kötelezettséget vállal.
(2) A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,
c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi teljesítést végezni,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezni, valamint
f) a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási, valamint oktatási tevékenységet végezni.
(3) A központi szerződő fél a (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott bármely tevékenységet szakosított hitelintézetként végezheti.
(4) A központi szerződő fél által végzett elszámolás nem minősül elszámolóházi tevékenységnek.
(5) A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. A Felügyelet engedélye meghatározza a pénzügyi eszközök kategóriáit, amelyek vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenysége végezhető. Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedély a (6) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.
(6) A központi szerződő fél tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet azon Magyarország területén székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság részére adja meg, amely a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelésen túl rendelkezik:
a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,
b) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött előszerződéssel,
c) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és
d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.
(7) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(8) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél alapítására, működésére és felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(9) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
54. § (1) A Tpt. 340/E. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„f) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
fa) által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,
fb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,”
(2) A Tpt. 340/E. §-a a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„j) az elszámolás és garanciavállalás részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat,
k) a belső szabályzatokat,
l) a vezető állású személyek megnevezését.”
55. § (1) A Tpt. 340/F. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha)
„e) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f) a fióktelep formájában működő központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.”
(2) A Tpt. 340/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett.”
56. § A Tpt. XLIV/B. Fejezete a következő 340/H. §-sal egészül ki:
„340/H. § Központi szerződő fél pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
57. § A Tpt. 343. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél [kivéve a 335. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakosított hitelintézetet], a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá a központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél - ide nem értve a központi értéktárban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, valamint a központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.”
58. § (1) A Tpt. 345. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek és a 335. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.”
(2) A Tpt. 345. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:)
„b) az elszámolás és a teljesítés rendjét;”
(3) A Tpt. 345. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.”
(4) A Tpt. 345. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint annak módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”
59. § A Tpt. 347. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.”
60. § A Tpt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.”
61. § A Tpt. 350/E. § (2) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni:)
„i) az elszámolás és teljesítés rendjét,
j) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végez,
k) a pénzkölcsönzés szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységet végez,
l) az ügylet elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.”
62. § A Tpt. 350/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi szerződő fél az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.
(7) A központi szerződő fél jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni.”
63. § A Tpt. 351. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. A központi szerződő fél befektetései kapcsán a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.”
64. § (1) A Tpt. 352/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében
ba) nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
bb) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.”
(2) A Tpt. 352/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a központi szerződő fél esetén a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.”
(3) A Tpt. 352/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A központi szerződő fél a kockázatkezeléshez kapcsolódó főbb tevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.”
(4) A Tpt. 352/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát, valamint központi szerződő fél esetén olyan funkció vagy tevékenység, amely a kockázatkezeléshez kapcsolódik.”
65. § A Tpt. 353. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 340/D. § (2) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
66. § A Tpt. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;
c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét;
d) a részvény fajtáját;
e) a részvényszerzés időpontját;
f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g) a felülbélyegzés időpontját;
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.”
67. § A Tpt. 356. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,
a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c) aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
68. § (1) A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(2) A Tpt. 358. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél - könyvvizsgálói feladatot.
(6) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
69. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
70. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”
71. § A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
72. § A Tpt. a következő 372. §-sal egészül ki:
„372. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.”
73. § A Tpt. a következő 373. §-sal egészül ki:
„373. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.”
74. § A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
„g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”
75. § (1) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;
b) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;
c) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;
d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;”
(2) A Tpt. 391. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„g) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;”
(3) A Tpt. 391. § (1) bekezdés h)-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
i) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
j) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
k) a kibocsátó neve, székhelye;
l) a kibocsátó alapításának időpontja;
m) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
n) a kibocsátó vezető állású személyeinek családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (továbbiakban: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
o) a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;
p) a forgalomba hozatal adatai;
q) a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;
r) a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);
s) az engedélyezett tájékoztató;”
(4) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a következő t) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„t) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
76. § (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés a)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
c) a Psztv. 53. §-a szerinti ellenőrzési eljárás során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;
d) a bejelentésre kötelezett bennfentes jogi személy azonosító adatait, bennfentes természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait;
e) a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;
f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4. az ügynök,
5. a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja
természetes személyazonosító adatait;”
(2) A Tpt. 394. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(3) A Tpt. 394. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az adatot)
„c) a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban, központi szerződő félben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
(kezelheti.)
77. § (1) A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d) a 356. §-ban és a Batv. 8. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”
(2) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”
(3) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
78. § A Tpt. 399. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, központi szerződő fél alapszabályában vagy szabályzatában illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”
79. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;
