Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.21.)

Tartalomjegyzék

2013. évi XCIX. törvény

a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 7. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.”

2. § A Vht. 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”

3. § (1) A Vht. 31/C. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja)

f) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást.”

(2) A Vht. 31/C. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja)

d) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást.”

4. § A Vht. 45/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.”

5. § A Vht. a következő 52/B. §-sal egészül ki:

„52/B. § (1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.”

6. § A Vht. 79/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.”

7. § A Vht. 103. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.”

8. § A Vht. a 171. §-t követően a következő alcímmel és 171/A. §-sal egészül ki:

Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból

171/A. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár hányad kifizetésére kerül sor a végrehajtó részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.”

9. § A Vht. 230. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamara a végrehajtó működésének ellenőrzését az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének átfogó vizsgálatát el kell végezni. A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.”

10. § A Vht. a következő 230/A. §-sal egészül ki:

„230/A. § (1) A kamara elnöke a végrehajtó vizsgálatának elrendelésével egyidejűleg kijelöli a vizsgálatot végző személyeket.

(2) A vizsgálatot végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.

(3) A végrehajtó köteles a vizsgálatot végző személy felhívásának eleget tenni, a vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.

(4) A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.

(5) A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kamara elnökének és a miniszternek is meg kell küldeni. A miniszter végrehajtó vizsgálata esetében a vizsgálati jegyzőkönyv beérkezését követő 60 napon belül a 239. § (4a) bekezdése szerint jár el vagy fegyelmi feljelentést tesz a végrehajtóval szemben, ha pedig ezen intézkedések megtétele nem szükséges, az iratokat visszaküldi a kamara részére.

(6) A miniszter által vezetett minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.”

11. § A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

h) akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.”

12. § (1) A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

e) a végrehajtó a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg.”

(2) A Vht. 239. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a 230/A. § alapján lefolytatott átfogó vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.”

(3) A Vht. 239. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Összeférhetetlenség esetén a kamara írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”

13. § A Vht. 240/F. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)

f) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”

14. § A Vht. 241. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)

f) a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget kamarai felszólításra 30 napon belül nem szüntette meg.”

15. § A Vht. a 241. §-t követően a következő alcímmel és 241/A. §-sal egészül ki:

Képzési, továbbképzési kötelezettség

241/A. § (1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a kamara által szervezett képzésen és továbbképzésen részt venni.

(2) A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt részére a kamara által szervezett képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.”

16. § A Vht. 274. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kamarai munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetében pedig a kamara határozza meg.

(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, melyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján.”

17. § A Vht. 278. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tárgyalást 30 napon belüli időpontra kell kitűzni.”

18. § A Vht. 279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„279. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet.

(2) A vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálat során a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben a kamara nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az eljárás alá vont személy irodájába beléphet, irataiba, nyilvántartásaiba és pénzügyi bizonylataiba betekinthet.

(3) Az eljárás alá vont személy - továbbá az eljárás alá vont személyt foglalkoztató végrehajtó - köteles a vizsgálóbiztos felhívásának eleget tenni, a tényállás körülményeinek tisztázása érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatról tájékoztatni, irodájába a vizsgálóbiztos belépését biztosítani.

(4) Ha az eljárás alá vont személy (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozott, ez az eljárás lefolytatását nem gátolja, azonban a fegyelmi eljárás során e körülményt szintén értékelni kell. Erre a vizsgálóbiztos figyelmezteti az eljárás alá vont személyt.

(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a miniszternek és a kamarának is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.”

19. § A Vht. 280. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentését figyelembe véve a következőképpen intézkedik:)

d) 60 napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást.”

20. § A Vht. 284. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatában már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt.”

21. § (1) A Vht. 285. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti vagy vétkességét állapítja meg vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az eljárási költség viseléséről.”

(2) A Vht. 285. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy végrehajtói szolgálata megszűnt, a végrehajtójelöltek, végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből törölték, a 269. §-ban meghatározott idő eltelt vagy a felelősségre vonást kizáró egyéb ok áll fenn. Ha a fegyelmi eljárást azért kell megszüntetni, mert az eljárás alá vont személy végrehajtójelölti, végrehajtó-helyettesi munkaviszonyát megszüntette vagy végrehajtói szolgálatáról lemondott, a fegyelmi bíróság a vétkesség kérdésében határozhat, de fegyelmi büntetést nem szab ki.”

22. § A Vht. 288. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke 30 napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, határidőben nyújtották-e be, és ettől függően a fellebbezést elutasítja vagy 60 napon belüli időpontra kitűzi a fellebbezési tárgyalást.”

23. § A 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogerős fegyelmi büntetést és a 285. § (2a) bekezdése szerinti, vétkességet megállapító határozatot a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékében fel kell tüntetni.”

24. § A Vht. a következő 306/C. §-sal egészül ki:

„306/C. § (1) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított

a) 7. §-át és 52/B. §-át azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a Módtv. hatálybalépésének időpontjában még nem került sor a lakóingatlan becsértékének megállapítására,

b) 103. § (8) bekezdését azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a Módtv. hatálybalépését követően történik a gépjármű lefoglalása,

c) 233. § (2) bekezdés h) pontját a Módtv. hatálybalépését követően kiírt álláspályázatok elbírálása során kell alkalmazni,

d) 267. § (1) bekezdés e) pontját és 267. § (2) bekezdés e) pontját a Módtv. hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétség miatt indult végrehajtói fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.”

25. § A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

p) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzésére irányuló kamarai vizsgálatok lefolytatására, a vizsgálat területeire és szempontjaira, valamint a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos által végzett fegyelmi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat.”

26. § A Vht.

a) 56. § (1) bekezdésében a „megváltoztatta” szövegrész helyébe a „megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre” szöveg,

b) 123. § (2) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói iroda tagjának” szövegrész helyébe a „végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának” szöveg,

c) 233. § (2) bekezdés e) pontjában az „a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott” szövegrész helyébe az „a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg” szöveg,

d) 236. § (2) és (4) bekezdésében a „kétmillió” szövegrész helyébe a „húszmillió” szöveg,

e) 236. § (4) bekezdésében a „hatmillió” szövegrész helyébe a „negyvenmillió” szöveg,

f) 237. § (1) bekezdésében a „az általa kijelölt személynek” szövegrész helyébe a „az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését,” szöveg,

g) 266. § (1) bekezdés a) pontjában a „megszegi” szövegrész helyébe a „megszegi vagy elmulasztja” szöveg,

h) 267. § (1) bekezdés e) pontjában az „500 000 Ft-ig” szövegrész helyébe a „5 000 000 Ft-ig” szöveg.

i) 267. § (2) bekezdés e) pontjában a „100 000 Ft-ig” szövegrész helyébe az „500 000 Ft-ig” szöveg,

j) 267. § (5) bekezdésében az „a kamarát illeti meg” szövegrész helyébe az „az államot illeti meg és azt a bíróság gazdasági hivatala számlájára kell befizetni” szöveg,

k) 292. § (1) bekezdésében a „letartóztatták” szövegrész helyébe a „előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el” szöveg,

l) 280. §-ában a „jelentését figyelembe véve” szövegrész helyébe a „jelentését figyelembe véve, a jelentés beérkezését követő 30 napon belül” szöveg,

m) 285. § (2) bekezdésében a „266. § (2) bek.” szövegrész helyébe a „266. § (3) bek.” szöveg,

n) 291. § (3) bekezdésében a „tárgyalást kitűzi” szövegrész helyébe a „15 napon belül a tárgyalást 60 napon belüli időpontra kitűzi” szöveg,

o) 295. § (1) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségét - az eljárás alá vont képviseletével felmerült költségek kivétel -” szöveg,

p) 307. § (2) bekezdés d) pontjában az „ellátására” szövegrész helyébe az „ellátására és panaszügyintézésére” szöveg,

q) 307. § (2) bekezdés h) pontjában a „díjazását” szövegrész helyébe a „díjazását és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő elszámolásának részletes szabályait” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a Vht.

a) 16. § b) pontjában a „pénzbírság,” szövegrész,

b) 230. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész,

c) 250. § (2) bekezdés p) pontjában az „és helyettes bírósági végrehajtók” szövegrész,

d) 250. § (5) bekezdésében a „, valamint a fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírságok” szövegrész.

2. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

28. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]

h) bírósági végrehajtó.”

(2) A Vnytv.

a) 4. § a) pontjában a „közjegyzőt” szövegrész helyébe a „közjegyzőt, a bírósági végrehajtót” szöveg,

b) 7. § a) pontjában a „területi közjegyzői kamara elnöksége” szövegrész helyébe a „területi közjegyzői kamara elnöksége, bírósági végrehajtó esetében a kinevezésre jogosult” szöveg

lép.

(3) A Vnytv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIX. törvény hatálybalépésének időpontjában már szolgálatban lévő bírósági végrehajtó első alkalommal 2013. december 31-éig tesz vagyonnyilatkozatot.”

3. Záró rendelkezés

29. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, valamint a 3-8. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) A 2. §, a 9-23. §, a 25. §, a 26. § b)-o) pontja, valamint a 27. és 28. § 2013. október 1-jén lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!