Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.4.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXXV. törvény

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók tevékenysége az elérhető legjobb általános környezeti előnyt eredményezze, valamint a közszolgáltatókat magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtására ösztönözze, a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya

a) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra,

b) a minősítést kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre,

c) a minősítés és a minősítés módosításának eljárási szabályaira,

d) az osztályba sorolás szempontrendszerére,

e) az ügyfél jogaira és kötelezettségeire,

f) a minősítő okirat hatályának meghosszabbítására,

g) a minősítési feltételeknek való megfelelés és a korábban vállalt környezetirányítási célok és programok megvalósításának ellenőrzésére, valamint

h) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítésével kapcsolatos jogorvoslatra

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. állami vagy önkormányzati tulajdon: az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulásának tulajdona, valamint az olyan gazdálkodó szervezet tulajdona, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, visszahívja;

2. gyűjtőedény: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti szabványos gyűjtőedény, kivéve a hulladékgyűjtő zsákot, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszközt, berendezést;

3. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítése: kérelemre induló, a minősítő által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a minősítő a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében meghatározott tevékenységét vizsgálja, és a kérelmezőt minősítési osztályba sorolja;

4. hulladékkezelő létesítmény: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítmény;

5. környezetirányítási cél: a minősítést kérelmező által, a környezeti teljesítményének javítása érdekében kitűzött, műszaki és szolgáltatási színvonaljavítással megvalósuló, mérhető, dokumentált célrendszer;

6. környezetirányítási program: a környezetirányítási cél elérése érdekében tervezett intézkedéseket és annak ütemezését bemutató részletes terv;

7. közszolgáltatási terület: a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében megnevezett, hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett terület;

8. minősítési fokozat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység szolgáltatási színvonalának szintjét tükröző fokozat;

9. minősítési kategória: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység szolgáltatásbiztonsági szintjét tükröző kategória;

10. minősítési osztály: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minőségét tükröző, a minősítési kategória és a minősítési fokozat együttes alkalmazásával meghatározott osztály.

(2) Az e törvényben meg nem határozott fogalmak tekintetében a Ht.-ben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

3. A minősítés általános szabályai

3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: kérelmező) hulladékgazdálkodási tevékenységét - kérelemre - a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: minősítő) minősíti és a kérelmezőt minősítési osztályba sorolja. A minősítő a minősítés során közigazgatási hatósági jogkörben jár el.

(2) A minősítő a kérelmezőt csak a kérelemben megjelölt minősítési osztályba sorolhatja.

(3) Az e törvényben foglalt eljárásokban - az adatváltozás bejelentésére vonatkozó kérelem elbírálása kivételével - az ügyintézési határidő 90 nap.

(4) A minősítő, ha a kérelmező kezdeményezi - igazgatási szolgáltatásként - az eljárás megindítását megelőzően szakmai konzultációs lehetőséget biztosít. A szakmai konzultáció az egyes minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, valamint az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra terjedhet ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti konzultáció

a) az eljárás során szükséges és előírt hatósági jogi aktusokat nem pótolja,

b) a törvény előírásainak betartása és a kérelmező részére előírt cselekmények végrehajtása alól nem mentesít, továbbá

c) nem szolgálhat hivatkozási alapul a kérelmezett minősítési osztály megfelelősége elbírálásánál.

(6) A kérelmező az e törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáért, valamint a (4) bekezdés szerinti igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

4. Minősítési eljárás

4. § (1) A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített - a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A kérelem szóbeli benyújtásának nincs helye. A kérelmet és mellékleteit a kérelmező egy papír alapú példányban nyújtja be a minősítő részére. A kérelmező a kérelmet és mellékleteit a minősítő részére elektronikus adathordozón is megküldi.

(2) A kérelem tartalma:

a) a kérelmező neve, székhelye, cégjegyzékszáma, környezeti ügyfél jele, környezeti területi jele, statisztikai számjele, pénzforgalmi számlaszáma,

b) a kérelmező telephelyének, fióktelepének címe,

c) a kérelmező kijelölt kapcsolattartójának neve,

d) a kérelem típusa (új kérelem, módosítási kérelem, minősítő okirat hatályának meghosszabbítása iránti kérelem, adatváltozás bejelentése),

e) a kérelmezett minősítési osztály,

f) a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének száma, időbeli hatálya, az engedélyező hatóság,

g) a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyének száma, időbeli hatálya,

h) a kérelmező által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek, valamint

i) a kérelmező által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében üzemeltetett hulladékkezelő létesítmények felsorolása.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapját képező, a környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedélyt vagy engedélyeket,

b) a közszolgáltatási területre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt,

c) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet, valamint

d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

(4) A kérelmezőnek a (3) bekezdésben meghatározottak mellett - a kérelmezett minősítési osztálynak megfelelően - az 1-4. mellékletben meghatározott minősítési feltétel- és követelményrendszer szerint a következő dokumentumok másolatát is be kell nyújtania:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont szállító eszközök - így különösen gépjárművek, célgépek -, valamint az e törvény szerinti hulladékkezelő létesítmények tulajdonának igazolására szolgáló

aa) tulajdoni lapot,

ab) forgalmi engedélyt,

ac) leltári nyilvántartási kivonatot,

ad) lízingszerződést vagy más - a tulajdon igazolására alkalmas - okiratot, szerződést,

ae) bérleti, használati, hasznosítási, üzemeltetési, vagyonkezelési jogosultságát igazoló megállapodást, egyéb dokumentumot, az átadott eszközök, létesítmények tételes, leltár szerinti megjelölésével, amennyiben önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő eszközt, létesítményt vontak be;

b) a minősítésügyi, környezetirányítási rendszerek működtetését igazoló,

ba) az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító szervezet által kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es tanúsítványt, vagy

bb) az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű, a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szerinti nyilvántartásba vételről szóló okiratot.

(5) A kérelmezőnek csatolnia kell a kérelemhez - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak mellett - az 5. mellékletben meghatározott környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettség hiányáról szóló nyilatkozatát és a 2-4. mellékletben meghatározott környezetirányítási programokat.

(6) A kérelmet, továbbá a kérelmező törvényes vagy meghatalmazott képviselőjétől származó, az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot eredeti példányban kell benyújtani.

(7) A 2-4. mellékletben meghatározott környezetirányítási program minimális tartalma:

a) az elérni kívánt környezetirányítási cél,

b) a cél eléréséhez szükséges eszközök tételes megnevezése, felsorolása és bemutatása,

c) a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terv a bevont, illetve bevonni tervezett pénzeszközök, források megjelölésével,

d) a végrehajtás ütemezése,

e) a végrehajtás időbeli keretei, valamint

f) a program megvalósítása során a szakmai tájékoztatásra kijelölt személy neve és elérhetősége.

(8) A kérelem mellékleteként csatolandó dokumentumok idegen nyelven is benyújthatók, ha a kérelmező azok egyszerű fordítását mellékeli.

(9) A minősítő a (8) bekezdésben meghatározott esetben felhívhatja a kérelmezőt az idegen nyelvű dokumentum hitelesített fordításának benyújtására, ha az egyszerű fordítás helyessége, hitelessége iránt alapos kétség merül fel. A fordítás hitelesítésének költségeit a kérelmező viseli.

5. § A minősítési eljárásban kizárólag a kérelmező minősül ügyfélnek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése az e törvényben meghatározott eljárásokban nem alkalmazható.

6. § (1) A minősítési eljárásban a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.

(2) A minősítési eljárás során a kérelem a minősítési osztály tekintetében nem módosítható, az ilyen tárgyú kérelmet a minősítő új eljárásban bírálja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti módosítási szándék esetén új kérelmet kell benyújtani.

(4) A minősítési eljárás során a minősítő székhelyén kívül lefolytatott eljárási cselekmények költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. Az e bekezdés szerinti egyéb eljárási költségek mértéke óránként és ügyintézőnként 8060 forint.

7. § (1) A minősítő a minősítés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül megvizsgálja, hogy

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került-e,

b) a kérelem megfelel-e a 4. § szerinti formai követelményeknek.

(2) A kérelem 6. § (2) bekezdésébe ütköző megváltoztatása esetén a minősítő a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy az eljárást megszünteti.

(3) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, a minősítő a kérelmet érdemben vizsgálja a kérelmezett minősítési osztályhoz rendelt követelményrendszer keretei között.

8. § A minősítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet annak szolgáltatásbiztonsági funkciója szerint kategóriába, valamint szakmai funkcionalitása szerint fokozatba sorolja. A minősítő a kategória és a fokozat együttes alkalmazásával a kérelmezőt osztályba sorolja az 1-4. mellékletben meghatározottak szerint.

9. § (1) A minősítő a minősítési eljárás lefolytatását követően a kérelemnek helyt adó határozatát a 6. melléklet szerinti minősítő okirattal (a továbbiakban: minősítő okirat) adja ki.

(2) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a minősítő a költségek megállapításáról és viseléséről külön végzésben dönt.

(3) A minősítő okirat időbeli hatálya

a) az okirat kiállításától számított 36. hónap utolsó napjáig tart, vagy

b) megegyezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatályával, ha a minősítő okirat alapjául szolgáló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatálya az a) pont szerinti időbeli hatálynál rövidebb.

10. § A minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a minősítő okirat időbeli hatálya alatt a kérelmezőnek folyamatosan meg kell felelnie. A kérelmező a környezetirányítási célok teljesítésének érdekében vállalt intézkedéseket a környezetirányítási programban foglaltaknak megfelelően végrehajtja.

5. Adatváltozás bejelentése

11. § Ha a kérelmezőnek a hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő adataiban olyan változás következik be, amely a kiállított minősítő okirat adatának megváltoztatását igényli, a kérelmező a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül adatváltoztatási kérelmet nyújt be. A kérelemhez csatolni kell az adatváltozást igazoló okiratot. A minősítő az új minősítő okiratot 30 napon belül állítja ki.

6. Új minősítési osztály kérelmezése

12. § (1) Ha a kérelmező részére kiállított minősítő okiratban meghatározott minősítési osztályhoz tartozó minősítési kategóriánál vagy fokozatnál magasabb kategóriába vagy fokozatba sorolásra van lehetőség, a kérelmező az új kategóriának vagy fokozatnak megfelelő minősítési osztályba sorolás iránt módosítási kérelmet nyújthat be.

(2) Ha a kérelmező tevékenységében olyan változás következik be, amely alapján a kérelmező a minősítő okiratában foglalt minősítési osztály feltételeinek, követelményeinek már nem felel meg, a kérelmező - a változások bekövetkezésétől számított 15 napon belül - ezt a tényt a minősítőnek bejelenti. A bejelentéssel egyidejűleg a kérelmező a változásoknak megfelelő minősítési osztályba sorolást tartalmazó módosítási kérelmet nyújt be.

7. A minősítő okirat hatályának meghosszabbítása

13. § (1) A kérelmező a minősítő okirat hatályának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal benyújtott kérelmével kezdeményezheti a minősítő okirat hatályának meghosszabbítását. A minősítő okirat hatályának meghosszabbításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig a kérelmező a hatályos - korábbi - minősítő okirat alapján végezheti a tevékenységét.

(2) Ha a minősítő a minősítő okirat hatályának meghosszabbítása iránti eljárásban megállapítja, hogy a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a kérelmező megfelel, a környezetirányítási programban foglaltakat megfelelően végrehajtja, a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időpontok figyelembevételével meghosszabbítja a minősítő okirat hatályát.

(3) Ha a minősítő az (1) bekezdés szerinti eljárás során megállapítja, hogy a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a kérelmező nem felel meg, vagy a környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre, 15 napos határidő tűzésével végzésben felhívja a kérelmezőt a minősítési osztály módosításának kezdeményezésére.

(4) Ha a kérelmező a kérelem benyújtására vonatkozó (1) bekezdésben foglalt határidőt elmulasztja, minősítését és osztályba sorolását új kérelem benyújtásával kezdeményezheti.

8. Ellenőrzés

14. § (1) A minősítő a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést és a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

(2) Ha a minősítő az ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a kérelmező

a) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységére kiható változás következett be, amelynek bejelentéséről az előírt eljárás szerint nem gondoskodott,

b) a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek nem felel meg és a minősítő okirat módosítása iránt a 12. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet,

c) a környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre,

15 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt a minősítési osztály módosítására irányuló kérelem benyújtására.

9. Bírság alkalmazása

15. § A minősítő a kérelmezőt 50 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha a kérelmező a 11. § szerinti adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

10. A minősítő okirat visszavonása

16. § (1) A minősítő a minősítő okiratot visszavonja, ha a kérelmező

a) a 13. § (3) bekezdésében vagy

b) a 14. § (2) bekezdésében

foglalt felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget.

(2) A minősítő a minősítő okiratot akkor is visszavonja, ha a minősítés megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn.

11. Egyéb eljárási szabályok

17. § (1) A 11-16. §-ban foglalt eljárásokra a minősítési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A minősítő okirat módosítása esetén a minősítő új minősítő okiratot állít ki, és a módosítással érintett korábbi minősítő okiratot visszavonja.

(3) A módosításra irányuló eljárás alatt a kérelmező a tevékenységét a korábbi minősítő okirat alapján jogosult folytatni.

12. Jogorvoslat

18. § (1) A minősítő e törvény szerinti döntései ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos eljárásban a minősítő felügyeleti szerve a környezetvédelemért felelős miniszter.

(3) A kérelmező a minősítés tárgyában hozott határozatok, továbbá önállóan támadható végzések bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérheti.

13. Nyilvántartás, közzététel

19. § (1) A minősítő a kiállított minősítő okiratokról naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: minősítő okiratok jegyzéke) vezet.

(2) A minősítő okiratok jegyzéke tartalmazza

a) a minősítő okirat sorszámát,

b) a minősített gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély számát,

d) a minősítő okiratban megjelölt minősítési osztályt,

e) a minősítő okirat időbeli hatályát.

(3) A minősítő a kiállított minősítő okiratokat, a minősítési eljáráshoz kapcsolódó nyomtatványokat és kitöltési, módszertani útmutatókat a honlapján közzéteszi.

14. Záró rendelkezések

20. § Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott eljárásokért és az igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybevételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat.

21. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 3. § (4)-(6) bekezdése, a 4. § (3) bekezdés d) pontja, a 7. § (1) bekezdés a) pontja, a 15. §, a 39. § (3) bekezdése, az 56. §, az 59. § (2) bekezdése, a 60. § (1) bekezdése, a 76. §, valamint a 7. melléklet e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 26. § (5) bekezdése és a 47. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 28. § (2) bekezdése, a 35. § (3) bekezdése, a 37. § (2) és (4) bekezdése, 38. § (2) bekezdése, valamint a 42. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

22. § (1) Az e törvény hatálybalépésétől 2016. július 1-jéig terjedő időszakban a minősítő okirat időbeli hatálya az okirat kiállításától számított 12. hónap utolsó napjáig tart.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott minősítés iránti kérelem esetén a kérelmezőnek - ha kérelmét fenntartja - e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül kérelmét ki kell egészítenie a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően, a 4. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével.

(3) A 3. § (3) bekezdése szerinti ügyintézési határidő a kérelem kiegészítésének beérkezésével újra indul. A 15 napos határidő elmulasztása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) A minősítő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségről, továbbá a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményről e törvény hatálybalépése előtt minősítés iránti kérelmet benyújtó ügyfelet e törvény hatálybalépésétől számított 5 napon belül tájékoztatja.

(5) A folyamatban lévő eljárásokat e törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kell lefolytatni, különös tekintettel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre.

23. § A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

24. § A Ket. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos eljárásban törvény az ügyfélkörre vonatkozóan e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.”

25. § A Ht. 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya kiterjed

a) a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,

b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,

c) a hulladékgazdálkodásra és

d) a hulladékgazdálkodási létesítményekre.

(2) Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki

a) a szennyvízre,

b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,

c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint

d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.”

26. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet - a hulladéktermelőt ide nem értve -, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi, és azt az elszállítást megelőzően szükség szerint előzetesen válogatja, előzetesen tárolja;”

(2) A Ht. 2. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„28. hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket, így különösen a környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;”

(3) A Ht. 2. § (1) bekezdés 34. és 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„34. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll;

35. kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;”

(4) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„36a. közszolgáltatási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül az ingatlanhasználók részére az adott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ugyanaz a közszolgáltató végzi;”

(5) A Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„37. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;”

(6) A Ht. 2. § (1) bekezdés 38-40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„38. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet - az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve -, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;

38a. közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő - az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget kivéve -, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi;

39. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja;

40. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti

a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,

b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy

c) az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;”

(7) A Ht. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg.”

(8) A Ht. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közszolgáltatók minősítésének részletes szabályait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény határozza meg.”

27. § (1) A Ht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során - a Kvt.-vel összhangban - a következő alapelveket kell érvényesíteni:

a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni;

b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;

c) az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

d) a közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

e) a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;

f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;

g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását;

h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb , gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) A közszolgáltató tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a g) pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.”

(2) A Ht. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni.”

(3) A Ht. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és]

a) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,”

[meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.]

(4) A Ht. 9. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és]

c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,

d) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és”

[meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.]

28. § (1) A Ht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.

(2) A gyűjtő - a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.

(3) A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása - kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel - összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell.

(4) A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében - amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható - az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.

(5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta - így különösen a papír, fém, műanyag, üveg, biológiailag lebomló - vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy hulladékkezelőnek átadja.”

(2) A Ht. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy a hulladékkezelőnek átadja.”

29. § (1) A Ht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.

(2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.

(3) A kereskedő és a közvetítő a hulladékot csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti.

(4) A kereskedő és a közvetítő - ha a hulladék a birtokába kerül - az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan formában adja át.

(5) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne.

(6) A kereskedő és a közvetítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot.”

(2) A Ht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha

a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint

b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

(2) A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(3) Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról.

(4) Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.”

30. § A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az esetben ártalmatlanítható, ha a hulladék - az R 12 és az R 13 műveletet ide nem értve - hasznosítási műveleten esett át.”

31. § (1) A Ht. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagolásra felhasznált csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4) A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra előkészítésének elősegítése érdekében - ha törvény vagy kormányrendelet előírja - a termék vagy alkatrésze, valamint a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító hálózatot alakít ki és működtet.”

(2) A Ht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában

a) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket, továbbá a csomagolására felhasznált csomagolószert a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá

b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószerből származó hulladékot a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra előkészítése, hasznosítása, valamint - veszélyes hulladék esetén - ártalmatlanítása

érdekében.

(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény az újrahasználatra visszavett termékdíjköteles termékre és a termék csomagolását képező termékdíjköteles csomagolószerre vonatkozó visszaváltási, visszavételi, továbbá a termékdíjköteles termékből és a csomagolására felhasznált termékdíjköteles csomagolószerekből származó - hasznosítás céljára átvett - hulladék fajtáira vonatkozó átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányokat, és a teljesítés határidejét a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint az általános környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza meg.”

(3) A Ht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer betétdíj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj - ellenében történő visszavételére a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.”

32. § (1) A Ht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A forgalmazó a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik

a) az általa forgalmazott termék, továbbá csomagolás fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről és a gyártónak történő átadásáról, valamint

b) az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.

(2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.”

(2) A Ht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártó a más gyártó által előállított, a forgalmazó a más forgalmazó által forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos.”

(3) A Ht. 28. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.

(6) A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladék - a betét- vagy letéti díjas terméket, csomagolását, valamint az abból visszamaradt hulladékot ide nem értve - átvételéért ellenértéket nem kérhet.

(7) A 22-27. §-ban, valamint az e §-ban foglaltakat a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott termékdíjköteles termékből származó hulladékra vonatkozó szabályokkal összhangban kell alkalmazni.”

33. § A Ht. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A gyártók, a forgalmazók a 22-28. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében - a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kivétellel - közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a környezetvédelmi hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(3) A környezetvédelmi hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét és elérhetőségét a honlapján közzéteszi.”

34. § A Ht. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

(2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)-h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató tulajdonába kerül.”

35. § (1) A Ht. 33. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felhívásban az ajánlatkérő meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás során milyen, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint osztályba sorolt gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot vagy nyújthatnak be részvételi jelentkezést.”

(2) A Ht. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplővel köthet.

(4) A települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai - a települési önkormányzatot és az államot kivéve - valamennyien rendelkeznek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.”

(3) A Ht. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait;

b) a közszolgáltató tagjai, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;

e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit;

f) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;

g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről.”

36. § (1) A Ht. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította,

b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette, vagy

c) nem rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.

(2) A felmondási idő legfeljebb 6 hónap. A felmondási idő alatt a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.”

(2) A Ht. 18. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § Ha a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a 33-34. §-ban foglaltak szerint nem biztosítja, vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a 33-34. §-ban meghatározott eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerint kell eljárni.”

37. § (1) A Ht. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.”

(2) A Ht. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.”

(3) A Ht. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot - kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint - hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.”

(4) A Ht. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Önkormányzati rendelet az elkülönített hulladékgyűjtés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túl előírhatja az ingatlanhasználó számára a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtését.”

(5) A Ht. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.”

38. § (1) A Ht. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató

a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is -,

b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja,

c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,

d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed,

e) gondoskodik az a)-d) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről, és

f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti.”

(2) A Ht. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy

a) a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek vagy fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek;

b) az ingatlanhasználónak a lehető legkevesebb gyűjtőedény elhelyezéséről kelljen gondoskodnia;

c) a papír-, üveg-, műanyag, fém- és biohulladék, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;

d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol az elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható;

e) a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, a lomhulladék összegyűjtésének és elszállításának megszervezése biztosított legyen.”

(3) A Ht. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.

(2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.

(3) A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.”

(4) A Ht. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a közszolgáltató nem rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal, a közszolgáltató az új közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb 6 hónapig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.

(4) Ha a hulladékgazdálkodási szerződést a közszolgáltató felmondja, a települési önkormányzat haladéktalanul gondoskodik az új közszolgáltató kiválasztásáról.”

39. § (1) A Ht. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg.

(3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(4) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.”

(2) A Ht. 21. alcíme a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki:

„47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 30-ig megküldi.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A közszolgáltató és a települési önkormányzat a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a közszolgáltató e kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(5) Ha a közszolgáltató a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

(6) A Hivatal a (2) és (5) bekezdés szerinti javaslatát az OHÜ-vel együttműködve, az OHÜ javaslatának figyelembevételével készíti el.

(7) Az OHÜ a (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal megkeresésére a megkereséstől számított 15 napon belül javaslatát elkészíti, és azt a Hivatal részére megküldi.

(8) Ha az OHÜ a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül a javaslatát a Hivatal részére nem küldi meg, a Hivatal ennek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek.

47/B. § (1) Az a közszolgáltató, amely működését a 47/A. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet hatálybalépését követően kezdi meg, a Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat alkalmazhatja.

(2) A közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljeskörűen alátámasztja, hogy mely körülmények és mely tényezők milyen mértékben indokolják az alkalmazandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj nagyságát, figyelemmel az adott településen korábban alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra.

(3) A Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legfeljebb a 47/A. § (1) bekezdése alapján kiadott - következő díjfizetési időszakra vonatkozó - miniszteri rendelet hatálybalépéséig alkalmazható.”

(3) A Ht. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgáltató a Hivatal részére a tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.”

40. § A Ht. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően

a) az OHÜ által kiállított minősítő okiratot,

b) az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,

c) a közszolgáltatási területre vonatkozó adatokat,

d) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet,

e) a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat, valamint

f) az alvállalkozóra vonatkozó közérdekű adatokat - ha a közszolgáltató alvállalkozót alkalmaz -

az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.

(3) A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.”

41. § A Ht. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy alakítsa ki és a hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik, elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását.

(3) A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.

(4) Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

(5) A termelési hulladékra a termelési hulladékkal, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.”

42. § (1) A Ht. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.”

(2) A Ht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.”

(3) A Ht. 59. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a közszolgáltatónak átadja.

(3) A háztartásban képződő elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék esetében az 56-58. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítése - a hulladék összegyűjtését követően - a közszolgáltatót terheli.”

43. § (1) A Ht. 66. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a közszolgáltató gondoskodik.

(2) A 65. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a hulladék birtokosa a 24-27. § szerinti - a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó - kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen adja át.

(3) A gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő szervezetre kormányrendelet külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.”

(2) A Ht. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat be kell mutatni.”

(3) A Ht. 68. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”

44. § A Ht. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a környezetvédelmi hatóság által megjelölt számlára befizeti. A befizetett hulladéklerakási járulékot a környezetvédelmi hatóság a befizetést követő hónap 25. napjáig a környezetvédelemért felelős miniszter által megjelölt fejezeti kezelésű előirányzat számlájára átutalja.”

45. § A Ht. 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hulladéklerakási járulékból befolyt összeg e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott célra fordítható.”

46. § A Ht. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha

a) a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot helyeznek át egy másik hulladéklerakóba,

b) az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,

c) 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,

d) a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges.

(6) A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után az 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. pontjában meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.”

47. § A Ht. 29. alcíme a következő 69/A-69/C. §-sal egészül ki:

„69/A. § (1) A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó területén elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.

(2) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel - hang rögzítése nélkül - mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít.

(3) Az elektronikus megfigyelőrendszert úgy kell kiépíteni, hogy a felvételen a hulladéklerakó területére be- és kilépő gépjárművek raktere, szállítmánya a hulladéklerakó bejáratától a hídmérlegig tartó útszakaszon folyamatosan és teljes egészében látható legyen, és a felvétel lehetőség szerint - az érintett személy azonosítására alkalmas módon - személyes adatot ne rögzítsen.

(4) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus beléptető rendszerrel a hídmérlegen áthaladó gépjármű rendszámát és a Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat rögzíti.

69/B. § (1) A járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatokat (a továbbiakban: adatok) a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi. A megőrzési határidő elteltével - a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a járulékfizetésre kötelezett a felvételt és az adatokat haladéktalanul törli.

(2) A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el

a) a hulladéklerakó területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer alkalmazásáról,

b) a felvétel rögzítésének, gyűjtésének, tárolásának céljáról,

c) az elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert üzemeltető személyéről,

d) a felvétel és az adatok kezelésének módjáról, valamint

e) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(3) A felvétel és az adatok - megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával - kizárólag

a) a környezetvédelmi hatóság,

b) bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság, valamint

c) a bíróság

részére adhatók át.

69/C. § (1) A személyes adatokat tartalmazó felvétel és az adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint rögzíthető, gyűjthető, tárolható és használható fel. A járulékfizetésre kötelezett a felvétel és az adatok rögzítése, gyűjtése, tárolása során adatkezelőnek minősül. Az adatkezelő - a 69/A. § (1) bekezdésében védett érdek biztosítása céljából - kizárólag a felvétel és az adatok rögzítését, gyűjtését, tárolását végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül, ha a felvételt vagy az adatokat hatósági vagy bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel vagy a rögzített adatok érintik, a felvétel vagy az adatok rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt vagy az adatokat annak kezelője ne törölje.

(4) A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával a felvételt és az adatokat a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(5) Ha a felvétel vagy az adatok törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a felvételt és az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési határidő még nem járt le.

(6) A felvételt és az adatokat csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult megismerni jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételt, az adatokat, valamint az adatkezelőt, a felvétel és az adatok megismerésére egyéb okból jogosult személy nevét, a felvétel és az adatok megismerésének okát, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”

48. § A Ht. 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program

73. § (1) Az OHÜ a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a továbbiakban: OMP).

(2) Az OHT és az OMP kidolgozásakor az OHÜ, a környezetvédelmi hatóság, valamint a helyi önkormányzatok - szükség esetén - együttműködnek az Európai Unió érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal.

(3) Az OHT-t és az OMP-t a környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.

(4) Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt.”

49. § A Ht. 32. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. A területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok

74. § (1) Az OHÜ a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben megjelölt területre területi hulladékgazdálkodási tervet, és annak részeként területi megelőzési programot készít.

(2) A területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.”

50. § (1) A Ht. 33. alcím megjelölése helyébe a következő alcím megjelölés lép:

„33. Az OHT-re, az OMP-re, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekre és a területi megelőzési programokra vonatkozó közös szabályok”

(2) A Ht. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat - a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a területfejlesztési koncepciókban és programokban, a településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiában, valamint terület- és településrendezési tervekben foglaltakkal összhangban - 7 évre kell elkészíteni.

(2) Az OHÜ az OHT, az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok készítésébe a tervezési területen működő helyi önkormányzatokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja.

(3) Az OHT, az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok kidolgozását, egyeztetését, elfogadását a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint kell elvégezni.

(4) Az OHÜ az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a tervezési időszak negyedik évében felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a környezetvédelemért felelős miniszter elé terjeszti.

(5) A beszámolóban az OHÜ bemutatja a tervezési területen képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a kezelési kapacitásokra, a kezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat, valamint ezek alapján ismerteti a tervezett intézkedések előrehaladását, az OHT és az OMP, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok esetleges módosításának szükségességét.”

51. § (1) A Ht. 76. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OHT-nek, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:)

h) a meglévő gyűjtési rendszerek, valamint a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra;”

(2) A Ht. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a 92. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.”

(3) A Ht. 76. § (5) bekezdés c) pont cc) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OMP-nek, valamint a területi megelőzési programnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:)

cc) a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése - különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra -, valamint”

52. § A Ht. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Az OHT-t, az OMP-t, valamint a területi hulladékgazdálkodási terveket és a területi megelőzési programokat a környezetvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.

(2) A Kormány az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit, a környezetvédelemért felelős miniszter a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok végrehajtásának feltételeit biztosítja.

(3) Az OHT-ben, az OMP-ben, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekben és a területi megelőzési programokban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezés és végrehajtási tevékenység, valamint a hatósági döntések meghozatala során lehetőség szerint érvényre kell juttatni.”

53. § A Ht. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben előírt tartalommal kell elkészíteni.”

54. § A Ht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti kereskedőt, közvetítőt, valamint a közvetítő szervezetet a környezetvédelmi hatóság bejelentés alapján, határozott időre, de legfeljebb 5 évre veszi nyilvántartásba.”

55. § (1) A Ht. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély határozott időre, de legfeljebb 10 évre adható.”

(2) A Ht. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a közszolgáltatási engedélyre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),

b) az engedélyezett közszolgáltatási tevékenység megnevezését,

c) a közszolgáltatási területet,

d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát,

e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint

f) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv értékelését.”

(3) A Ht. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezők (3) bekezdésben meghatározott adatait - a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”

(4) A Ht. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a közszolgáltatót a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A környezetvédelmi hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.”

56. § A Ht. 35. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat - kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik -, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.

(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevételét képezi, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

(3) A felügyeleti díj mértéke

a) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén 40 000 forint,

b) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén 25 000 forint.”

57. § A Ht. 86. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely)

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy

c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol,

azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a jogsértés szerint egyszerű bírságként, mérlegelési szempontok alapján megállapított bírságként vagy alapbírság és módosító tényezők szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.”

58. § A Ht. 88. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

1. a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit, valamint a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit;

2. a termelési hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladék képződésének megelőzésével, és a termelési hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

3. a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeit;

4. a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, engedélyezésével kapcsolatos előírásokat, valamint az engedélyek és a nyilvántartás tartalmi követelményeit;

5. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;

6. a hulladékgazdálkodási tervek és a megelőzési programok előkészítésének részletes szabályait, részletes tartalmi követelményeit, területi hatályát;

7. a hulladékgazdálkodási bírság megállapításának és kiszabásának módját, mértékét;

8. a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását;

9. a letéti díj, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíja megállapításának és alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a letéti díjjal, illetve a betétdíjjal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket;

10. a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve a hulladék átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét;

11. a csomagolás és a csomagolószer hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált csomagolással kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

12. az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

13. az elem és akkumulátor hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált elemmel és akkumulátorral kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

14. a gépjárművek hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

15. az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

16. a szennyvíziszapok és a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági felhasználásának és a szennyvíziszapokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

17. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj szerkezetét;

18. a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményeit;

19. a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a céltartalék formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait, valamint a gyártók biztosítékadására vonatkozó részletes szabályokat;

20. az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályait;

21. a hulladékképződés megelőzését szolgáló technológia- és termékfejlesztés, a termék újrahasználata, továbbá a hulladék környezetkímélő kezelése érdekében a gyártó által igénybe vehető kedvezmények részletes szabályait;

22. a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait;

23. a közszolgáltató által teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;

24. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;

25. a Hivatal által kiszabható bírság felső határát;

26. a közterület tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokat;

27. a melléktermékre vonatkozó részletes szabályokat;

28. a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységek, valamint a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

29. a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat, valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, a tanúsításra jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat;

30. a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg felhasználásának céljait és szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

1. a veszélyes és nem veszélyes hulladéktípusokat tartalmazó hulladékjegyzéket, és a hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságok megállapítására vonatkozó részletes szabályokat;

2. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

3. a hulladéklerakás technikai követelményeit, a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit, valamint részletes szabályait;

4. a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit és részletes szabályait;

5. a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

6. a poliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT), valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait;

7. a titán-dioxid-ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;

8. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának részletes szabályait;

9. az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;

10. a hulladékgazdálkodási engedélyre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

59. § (1) A Ht. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A begyűjtési és tárolási engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, azt követően hatályukat vesztik. A begyűjtési és tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre a gyűjtőre, a szállítóra, a kereskedőre, a közvetítőre és a hulladékkezelőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Ht. 90. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2013. december 31-ig megköti. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal - az e törvény hatálybalépését követően és az OHÜ által kiállított minősítő okirat birtokában - hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.

(9) Az a törvény hatálybalépésekor, és azóta folyamatosan működő, a települési önkormányzattal megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely 2014. január 1-jén

a) az OHÜ által kiállított minősítő okirattal nem rendelkezik, és a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést nem kötött, vagy

b) az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, de a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést nem kötött,

2014. július 1-jéig a minősítő okiratot beszerzi és a települési önkormányzattal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést megköti.

(10) Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, a 2013. évben az e tevékenység folytatása miatti éves felügyeleti díj 50%-át a környezetvédelmi hatóság részére legkésőbb 2013. augusztus 31-ig megfizeti.”

(3) A Ht. 90. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A 2. § (1) bekezdés 37. pontja szerinti közszolgáltatón kívül 2013. december 31-ig közszolgáltatónak kell tekinteni azt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetet is, amely 2012. december 31-én hulladékgazdálkodási közszolgáltatást látott el, és azóta e tevékenységét folyamatosan végzi.”

60. § (1) A Ht. 5. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(2) A Ht. 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

61. § A Ht. 1. § (3) bekezdés f) pontjában az „a trágyára, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során” szövegrész helyébe az „a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során” szöveg lép.

62. § A Ht. 2. § (1) bekezdés

a) 5. pontjában a „jellege szerint” szövegrész helyébe a „jellege - adott esetben típusa - szerint”,

b) 6. pontjában a „jelleg szerint” szövegrész helyébe a „jelleg - adott esetben típus - szerint a képződés helyén”,

c) 15. pontjában a „valamint az egyéni vállalkozó,” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, valamint az egyéni cég”,

d) 17. pontjában az „összeszedése” szövegrész helyébe az „összegyűjtése”, a „céljából, amely” szövegrész helyébe a „céljából; a gyűjtés”,

e) 18. pontjában a „szabványosított” szövegrész helyébe a „szabványos”,

f) 21. pontjában a „nagydarabos hulladék” szövegrész helyébe a „lomhulladék”,

g) 26. pontjában a „kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá” szövegrész helyébe a „kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység,”,

h) 27. pontjában az „átvételét” szövegrész helyébe az „átvételét, gyűjtését”,

i) 33. pontjában a „kódszámmal ellátott anyag vagy” szövegrész helyébe az „azonosító kóddal jelölt”,

j) 37. pontjában az „e törvény szerint” szövegrész helyébe az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint”

szöveg lép.

63. § (1) A Ht. 2. § (4) bekezdésében a „melléktermékre, illetve a hulladékstátusz” szövegrész helyébe a „melléktermékre vagy a hulladékstátusz” szöveg lép.

(2) A Ht. 2. § (7) bekezdésében a „valamint a környezet védelmének általános szabályairól” szövegrész helyébe „a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól” szöveg lép.

64. § (1) A Ht. 10. § (2) bekezdésében a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg lép.

(2) A Ht. 10. § (5) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó” szöveg lép.

(3) A Ht. 10. § (6) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó” szöveg lép.

(4) A Ht. 15. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető” szöveg lép.

(5) A Ht. 15. § (5) bekezdésében az „a hasznosítási művelet megkezdéséig a hulladékkezelő telephelyén legfeljebb 3 évig” szövegrész helyébe az „a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig” szöveg lép.

(6) A Ht. 17. § (2) bekezdésében az „az ártalmatlanítási művelet megkezdéséig a hulladékkezelő telephelyén” szövegrész helyébe az „a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen” szöveg lép.

(7) A Ht. 19. § (2) bekezdésében a „tilos” szövegrész helyébe a „nem lehet” szöveg lép.

65. § (1) A Ht. 22. § (1) bekezdésében a „csomagolását úgy tervezze meg” szövegrész helyébe a „csomagolását - ideértve a csomagolószer előállítását is - úgy tervezze meg” szöveg lép.

(2) A Ht. 22. § (2) bekezdésében

a) az „illetve csomagolóeszköz” szövegrész helyébe a „valamint csomagolószer”,

b) a „gyártása” szövegrész helyébe az „előállítása”

szöveg lép.

(3) A Ht. 23. § (1) bekezdésében a „termék újrahasználhatóságáról” szövegrész helyébe a „termék és csomagolásának újrahasználhatóságáról” szöveg lép.

(4) A Ht. 23. § (2) bekezdésében

a) az „annak csomagolásán jól látható” szövegrész helyébe az „annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható”,

b) a „csomagolás hulladékszegény” szövegrész helyébe a „csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény”

szöveg lép.

(5) A Ht. 25. § (2) bekezdésében

a) a „terméket, illetve annak csomagolását” szövegrész helyébe a „terméket, továbbá annak csomagolását”,

b) az „illetve a fogyasztótól” szövegrész helyébe „a fogyasztótól”

szöveg lép.

(6) A Ht. 27. §-ában a „használt terméket, illetve” szövegrész helyébe a „terméket és” szöveg lép.

(7) A Ht. 32. § (1) bekezdésében az „adott” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg lép.

(8) A Ht. 33. § (3) bekezdésében az „OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó szervezet indulhat” szövegrész helyébe az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplő lehet ajánlattevő (közös ajánlattevő) vagy részvételre jelentkező” szöveg lép.

(9) A Ht. 34. § (5) bekezdés

a) a) pontjában a „(részes felek) azonosító adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók)” szövegrész helyébe az „azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosító, statisztikai számjel)”,

b) c) pontjában a „közszolgáltatási tevékenységgel érintett” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási”

szöveg lép.

(10) A Ht. 35. §

a) a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási”,

b) c) pontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó”,

c) e) pontjában az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználót”, az „esetleges kedvezmények” szövegrész helyébe az „esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés”

szöveg lép.

66. § (1) A Ht. 37. § (4) bekezdésében a „közszolgáltatás ellátásáról gondoskodik” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás ellátásáról haladéktalanul gondoskodik” szöveg lép.

(2) A Ht. 37. § (5) bekezdésében a „felmondása” szövegrész helyébe a „megszűnése” szöveg lép.

(3) A Ht. 38. §-át megelőző alcímmegjelölésben az „ingatlantulajdonosra” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználóra” szöveg lép.

(4) A Ht. 38. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(5) A Ht. 38. § (2) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(6) A Ht. 39. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(7) A Ht. 39. § (3) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(8) A Ht. 39. § (4) bekezdésében

a) az „ingatlantulajdonos a biohulladék” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó a zöldhulladék”,

b) a „biohulladékot” szövegrész helyébe a „zöldhulladékot”,

c) a „hogy a biohulladék” szövegrész helyébe a „hogy a zöldhulladék”

szöveg lép.

(9) A Ht. 39. § (5) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználót” szöveg lép.

(10) A Ht. 40. § (2) bekezdésében a „nagydarabos hulladék” szövegrész helyébe a „lomhulladék” szöveg lép.

67. § (1) A Ht. 41. § (1) bekezdésében a „közszolgáltató gondoskodik” szövegrész helyébe a „közszolgáltató a közszolgáltatási területen gondoskodik” szöveg lép.

(2) A Ht. 41. § (3) bekezdésében a „Kbt.” szövegrész helyébe a „közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény” szöveg lép.

(3) A Ht. 41. § (4) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott összegben céltartalékot képez” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott összegben környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez” szöveg lép.

(4) A Ht. 48. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(5) A Ht. 52. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználót” szöveg lép.

(6) A Ht. 52. § (2) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(7) A Ht. 53. § (1) bekezdésében az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

68. § (1) A Ht. 55. § (1) bekezdésében

a) a „Valamely anyag vagy tárgy” szövegrész helyébe az „A hulladék”,

b) a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdés”

szöveg lép.

(2) A Ht. 56. § (2) bekezdésében a „Tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése” szövegrész helyébe a „Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni” szöveg lép.

(3) A Ht. 56. § (3) bekezdésében az „a környezetvédelmi hatóság engedélye” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási engedély” szöveg lép.

(4) A Ht. 58. § (3) bekezdésében a „hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet megkezdéséig a hulladékkezelő telephelyén” szövegrész helyébe a „gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen” szöveg lép.

(5) A Ht. 59. § (2) bekezdésében az „és a kereskedőnek” szövegrész helyébe az „és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek” szöveg lép.

(6) A Ht. 59. § (3) bekezdésében a „hulladék szállítóját” szövegrész helyébe a „hulladék gyűjtőjét, szállítóját” szöveg lép.

(7) A Ht. 60. § (3) bekezdésében a „Tilos a hulladékolaj keverése” szövegrész helyébe a „Hulladékolajat nem lehet összekeverni” szöveg lép.

(8) A Ht. 61. § (3) bekezdésében az „ingatlantulajdonost” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználót” szöveg lép.

(9) A Ht. 61. § (5) bekezdésében

a) az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó”,

b) a „területén, illetve közterületen” szövegrész helyébe a „területén vagy közterületen”

szöveg lép.

69. § (1) A Ht. 62. § (1) bekezdésében az „e törvényben” szövegrész helyébe az „e törvényben, valamint kormányrendeletben” szöveg lép.

(2) A Ht. 63. § (2) bekezdésében az „, illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.

(3) A Ht. 63. § (3) bekezdésében

a) az „A hulladékjegyzékben nem szereplő anyagot vagy tárgyat a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szövegrész helyébe az „A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól”,

b) az „, illetve” szövegrész helyébe a „vagy”

szöveg lép.

(4) A Ht. 64. § (2) bekezdésében

a) a „felhasználhatóságának igazolására” szövegrész helyébe a „felhasználhatóságának, tárolhatóságának vagy forgalmazhatóságának igazolására”,

b) a „továbbítja” szövegrész helyébe a „megküldi”

szöveg lép.

(5) A Ht. 64. § (3) bekezdésében a „felhasználhatóságára vonatkozó” szövegrész helyébe a „felhasználhatóságára, tárolhatóságára vagy forgalmazhatóságára vonatkozó” szöveg lép.

(6) A Ht. 64. § (4) bekezdés d) pontjában a „felhasználásának, forgalmazásának” szövegrész helyébe a „felhasználásának, tárolásának, forgalmazásának” szöveg lép.

(7) A Ht. 65. § (1) bekezdésében a „termelője, szállítója” szövegrész helyébe a „termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója” szöveg lép.

(8) A Ht. 65. § (2) bekezdésében a „szállítója, kereskedője” szövegrész helyébe a „gyűjtője, szállítója, kereskedője” szöveg lép.

(9) A Ht. 65. § (3) bekezdésében a „meghatározott kódszámok” szövegrész helyébe a „meghatározott azonosító kódok” szöveg lép.

(10) A Ht. 65. § (4) bekezdésében

a) a „nyilvántartást, bizonylatot a nyilvántartásra kötelezett legalább 5 évig” szövegrész helyébe a „nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig”,

b) a „nyilvántartás nem selejtezhető” szövegrész helyébe a „nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető”

szöveg lép.

(11) A Ht. 65. § (5) bekezdésében a „nyilvántartásra” szövegrész helyébe a „nyilvántartás vezetésére” szöveg lép.

70. § (1) A Ht. 68. § (1) bekezdésében a „hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése” szövegrész helyébe a „hulladéklerakás csökkentése” szöveg lép.

(2) A Ht. 68. § (2) bekezdésében a „megfizetni” szövegrész helyébe a „befizetni” szöveg lép.

(3) A Ht. 68. § (3) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenti (bejelentkezés)” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatóságnak - az e célra készített formanyomtatványon - bejelenti (bejelentés)” szöveg lép.

(4) A Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontjában a „mennyiségére és fajtájára, jellegére, illetve típusára” szövegrész helyébe a „mennyiségére, fajtájára, jellegére és típusára” szöveg lép.

(5) A Ht. 68. § (6) bekezdésében a „bejelentkezésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal az illetékes környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a környezetvédelmi hatóság” szöveg lép.

(6) A Ht. 69. § (3) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási” szövegrész helyébe a „hulladéklerakási” szöveg lép.

(7) A Ht. 69. § (4) bekezdésében a „bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetve” szövegrész helyébe a „bejelentési, a nyilvántartási, az adatszolgáltatási, valamint” szöveg lép.

71. § (1) A Ht. 71. § b) pontjában az „a hulladékbirtokostól hulladékot átvesz és elszállít, tárol, kezel” szövegrész helyébe az „e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez” szöveg lép.

(2) A Ht. 72. § (2) bekezdésében a „valamint a céltartalék képzésével kapcsolatos” szövegrész helyébe az „a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével kapcsolatos” szöveg lép.

72. § (1) A Ht. 76. §(1) bekezdés

a) a) pontjában a „növekedés, illetve” szövegrész helyébe a „növekedés és”,

b) c) pontjában a „kiszállítandó vagy oda várhatóan” szövegrész helyébe a „várhatóan elszállításra vagy a területre”,

c) i) pontjában a „hulladékgyűjtési” szövegrész helyébe a „gyűjtési”

szöveg lép.

(2) A Ht. 76. § (2) bekezdés a) pontjában az „ingatlantulajdonos” szövegrész helyébe az „ingatlanhasználó” szöveg lép.

(3) A Ht. 76. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti tartalommal” szövegrész helyébe az „- az (1) bekezdés szerinti tartalommal -” szöveg lép.

(4) A Ht. 78. § (2) bekezdésében

a) a „közszolgáltatással érintett területen” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási területen” szöveg lép,

b) az „átvételével” szövegrész helyébe az „átvételével, gyűjtésével”

szöveg lép.

73. § (1) A Ht. 35. alcímmegjelölésében az „és ellenőrzés” szövegrész helyébe az „, ellenőrzés és felügyeleti díj” szöveg lép.

(2) A Ht. 79. § (6) bekezdésében a „jogszabályoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályokban foglaltaknak” szöveg lép.

(3) A Ht. 79. § (8) bekezdésében

a) a „2 hónap” szövegrész helyébe a „60 nap”,

b) az „1 hónap” szövegrész helyébe a „30 nap”

szöveg lép.

(4) A Ht. 80. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 80. § (2) bekezdés a) pontjában a „(név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók)” szövegrész helyébe a „(név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel)” szöveg lép.

(5) A Ht. 82. § (1) bekezdésében az „illetve a hulladék szállítójától” szövegrész helyébe „a hulladék gyűjtőjétől, szállítójától” szöveg lép.

(6) A Ht. 82. § (3) bekezdésében a „kötelezettségszegés szükségessé teszi” szövegrész helyébe a „kötelezettségszegés vagy ennek lehetősége szükségessé teszi” szöveg lép.

74. § (1) A Ht. 84. § (2) bekezdésében az „a nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását” szöveg lép.

(2) A Ht. 85. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.

(3) A Ht. 85. § (8) bekezdés a) pontjában a „bírságot vagy egyéb” szövegrész helyébe a „bírságot, valamint egyéb” szöveg lép.

75. § A Ht. 90. § (1) bekezdésében az „indult” szövegrész helyébe az „indult ügyekben” szöveg lép.

76. § (1) A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban a „2016” szövegrész helyébe a „2016*” szöveg lép.

(2) A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 1. pontjában a „hulladék” szövegrész helyébe a „hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is” szöveg lép.

77. § Hatályát veszti a Ht.

a) 2. § (1) bekezdés 42. pontja,

b) 8. alcíme és 11. §-a,

c) 34. § (6) bekezdése,

d) 42. § (3) és (4) bekezdése,

e) 45. § (1) bekezdése,

f) 49. § (3) bekezdése,

g) 51. §-a,

h) 68. § (8) bekezdése,

i) 79. § (3) bekezdése és

j) 90. § (6) és (7) bekezdése.

78. § (1) Hatályát veszti a Ht.

1. 2. § (1) bekezdés 19. pontjában az „az át-, illetve visszavételi hely,”,

2. 10. § (3) bekezdésében a „9. § (1) bekezdés szerinti”,

3. 28. § (4) bekezdésében az „illetve”,

4. 35. § b) pontjában a „(részes felei)”,

5. 35. § f) pontjában az „és az időlegesen használt ingatlanokra”,

6. 45. § (2) bekezdésében a „teljesítés megkezdését követően a”,

7. 71. § a) pontjában az „a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló”,

8. 76. § (5) bekezdés d) pontjában az „a hulladéktermelés,”,

9. 78. § (1) bekezdésében a „, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését végző gazdálkodó szervezet”,

10. 78. § (2) bekezdésében az „, illetve az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet”,

11. 78. § (3) bekezdésében az „, illetve az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet”, valamint az „a települési önkormányzattal egyezteti, majd azt az OHÜ-nek, valamint”,

12. 79. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti kivétellel”,

13. 79. § (4) bekezdésében „a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben”,

14. 84. § (2) bekezdésében az „,illetve nyilvántartásba vételhez”,

15. 90. § (4) bekezdésében a „, valamint az OHÜ által kiadott minősítést”,

16. 90. § (5) bekezdésében a „, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Ht. 59. § (2) bekezdés második mondata.

79. § Nem lép hatályba a Ht.

a) 94. §-a,

b) 95. § (1)-(5) bekezdése,

c) 95. § (7) és (8) bekezdése.

1. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

A minősítési osztály megszerzéséhez szükséges követelmények

„A” minősítési kategória „B” minősítési kategória „C” minősítési kategória
A/I. B/I. C/I.
I.
minősítési
fokozat
A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik. 1. A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik. 1. A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.
2. A kérelmező a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges szállítóeszközökkel (gépjárművekkel) rendelkezik, amelyek az alábbi tulajdoni kategóriáknak felelnek meg:
a) a kérelmező tulajdonában vannak,
b) állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, vagy
c) a kérelmező tulajdonában és állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak.
2. A kérelmező a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges
a) szállítóeszközökkel (gépjárművekkel), továbbá
b) az e törvény szerinti hulladékkezelő létesítménnyel
rendelkezik, amely eszközök és létesítmények teljes mértékben megfelelnek a B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontja szerinti tulajdoni kategóriáknak.
A/II. B/II. C/II.
II.
minősítési
fokozat
A kérelmező az A/I. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül:
a) rendelkezik
aa) az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító szervezet által
A kérelmező a B/I. és az A/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények együttes teljesítésén felül:
a) legalább a 2. mellékletben a B/II. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít
A kérelmező a C/I. és B/II. minősítési osztályokhoz szükséges követelmények együttes teljesítésén felül:
a) rendelkezik a C/I. minősítési osztály 2. pont b) alpontja szerinti hulladékkezelő létesítmények közül legalább egy B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontja szerinti
kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es tanúsítvánnyal;
ab) az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS) rendszerrel;
meg;
b) a 2. mellékletben a B/II. minősítési osztályhoz előírt 5 környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.
tulajdoni kategóriáknak megfelelő települési szilárd hulladéklerakóval;
b) legalább a 2. mellékletben a C/II. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít meg;
c) a 2. mellékletben a C/II. minősítési osztályhoz előírt 4
b) a 4. melléklet szerint
ba) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása érdekében igénybe vett hulladékszállító és hulladékkezelő alvállalkozóit az ISO 9001 és 14001 szerinti irányítási rendszerek, vagy a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének (EMAS) bevezetésére és működtetésére, valamint azok akkreditált tanúsító szervezettel történő tanúsíttatására ösztönzi;
bb) ügyfelei elégedettségét és környezeti tudatosságát javítja;
környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.
c) az 5. melléklet szerint
ca) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül meghozott jogerős határozatban megállapított környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt kiszabott környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége
nem keletkezett, továbbá
cb) a kérelem benyújtásától számított 12 hónapnál régebben meghozott jogerős határozatban környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt megállapított környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettségének eleget tett, és a jogszabálysértéssel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit teljesítette.
B/III. C/III.
III.
minősítési
fokozat
A kérelmező a B/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül:
a) legalább a 3. mellékletben a B/III. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít meg;
b) a 3. mellékletben a B/III. minősítési osztályhoz előírt 5 környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.
A kérelmező a C/II. minősítési osztályhoz szükséges követelmények teljesítésén felül:
a) legalább a 3. mellékletben a C/III. minősítési osztályra meghatározott környezetirányítási célokat és az azok megvalósítására irányuló programokat dolgoz ki és valósít meg;
b) a 3. mellékletben a C/III. minősítési osztályhoz előírt 4 környezetirányítási célból legalább 3 környezetirányítási célt teljesít.

2. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

Környezetirányítási célok B/II. és C/II. minősítési osztályokhoz


I. A B/II. minősítési osztály céljai:
1. Az EURO 4 minősítésű motorral rendelkező gépjárművek arányának növelése a közszolgáltatási területen, a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b) Kezdeti érték: 10%, de legalább egy EURO 4-es motorral rendelkező gépjármű.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os aránynövekedés.
d) Célérték: az EURO 4-es motorral rendelkező gépjárművek 100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
2. Földrajzi helymeghatározó és nyomkövető rendszer (GPS) alkalmazása a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b) Kezdeti érték: 10%, de legalább egy darab gépjármű helymeghatározó és nyomkövető rendszer (GPS) felszerelve.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os aránynövekedés.
d) Célérték: a helymeghatározó és nyomkövető rendszerrel (GPS) felszerelt gépjárművek 100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
3. A kérelmező által a közszolgáltatási területen a vegyes hulladék gyűjtéséhez, szállításához használt összes gyűjtőedény mennyiségében, az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény mennyiségi arányának növelése.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló, vegyes hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmazott összes gyűjtőedény mennyisége.
b) Kezdeti érték: 0%.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os aránynövekedés.
d) Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény 100%-os mennyiségi aránya a közszolgáltatási területen.
4. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés arányának növelése a közszolgáltatási területen a kérelmező által összegyűjtött összes elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez képest.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő gyűjtésének 30 tömegszázalékos aránya az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
5. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék hasznosításra történő átadásának aránynövelése.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10 tömegszázalékos aránynövekedés.
d) Célérték: a hasznosításra átadott hulladék mennyiségének 50 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladék összes mennyiségéhez viszonyítva.

II. A C/II. minősítési osztály céljai a B/II. céljain túlmenően:
1. A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék lerakással történő kezelési arányának csökkentése.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 100 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez viszonyítva évente 10 tömegszázalékos aránycsökkenés.
d) Célérték: a lerakással ártalmatlanított hulladék maximum 50 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított összes hulladékmennyiséghez viszonyítva.
2. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék anyagában történő hasznosítási arányának növelése az összes - hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött és hasznosításra átadott - hulladékmennyiséghez viszonyítva.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az anyagában hasznosított hulladék minimum 50 tömegszázalékos aránya az összes hasznosításra átadott hulladékmennyiséghez viszonyítva.
3. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított összes hulladék kezelési arányának növelése az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 10 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 10 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben kezelt hulladék minimum 40 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított összes hulladékmennyiséghez képest.
4. A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből - így különösen a depóniagáz hasznosításából - származó bevételek növelése.
a) Bázisérték: a kérelem beadását megelőző lezárt üzleti év gazdasági adataiban szereplő hulladék továbbértékesítéséből, vagy egyéb kezeléséből származó bevétel.
b) Kezdeti érték: a bázisértéknek megfelelő bevétel, amely nagyobb, mint 0 forint.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevételek évi 2%-os növelése a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevétel 20%-os növekedése az első bázisévhez viszonyítva.

3. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

Környezetirányítási célok B/III. és C/III. minősítési osztályokhoz (bázisév a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésének éve)


I. A B/III. minősítési osztály céljai:
1. Az EURO 5 minősítésű motorral rendelkező gépjárművek arányának növelése a közszolgáltatási területen, a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b) Kezdeti érték: 10%, de legalább egy EURO 5-ös motorral rendelkező gépjármű.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10%-os aránynövekedés.
d) Célérték: az EURO 5-ös motorral rendelkező gépjárművek 100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
2. Földrajzi helymeghatározó és nyomkövető rendszer (GPS) alkalmazása a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló gépjárművek.
b) Kezdeti érték: 20%, de legalább egy darab gépjármű helymeghatározó és nyomkövető rendszerrel (GPS) felszerelve.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 20%-os aránynövekedés.
d) Célérték: a helymeghatározó és nyomkövető rendszerrel (GPS) felszerelt gépjárművek 100%-os aránya a közszolgáltatási területen a hulladék gyűjtését, szállítását végző gépjárműparkban.
3. A kérelmező által a közszolgáltatási területen a vegyes hulladék gyűjtésére, szállítására használt összes gyűjtőedény mennyiségében, az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény mennyiségi arányának növelése.
a) Bázisadat: a környezeti célban megjelölt feladat ellátására a kérelem beadásának időpontjában rendelkezésre álló, vegyes hulladék összegyűjtésére, szállítására használt összes gyűjtőedény mennyisége.
b) Kezdeti érték: 10%.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 15%-os aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a) alpontja szerinti tulajdoni kategóriájú gyűjtőedény 100%-os mennyiségi aránya a közszolgáltatási területen.
4. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés arányának növelése a közszolgáltatási területen a kérelmező által összegyűjtött összes elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez képest.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 5 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 5 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az elkülönítetten gyűjtött hulladék vonatkozásában a házhoz menő gyűjtés 40 tömegszázalékos aránya az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
5. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében átvett, összegyűjtött, szállított hulladék hasznosításra történő átadásának aránynövelése.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 5 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 15 tömegszázalékos aránynövekedés.
d) Célérték: a hasznosításra átadott hulladék mennyiségének 50 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék összes mennyiségéhez viszonyítva.

II. C/III. minősítési osztály céljai a B/III. céljain túlmenően:
1. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék lerakással történő kezelési arányának csökkentése.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 100 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez viszonyítva évente 15 tömegszázalékos aránycsökkenés.
d) Célérték: a lerakással ártalmatlanított hulladék legfeljebb 40 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során összegyűjtött, szállított összes hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
2. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék anyagában történő hasznosítási arányának növelése az összes hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött és hasznosításra átadott hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított és hasznosításra átadott hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 0 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a kezdeti értékhez képest évente 10 tömegszázalékos aránynövekedés.
d) Célérték: az anyagában hasznosított hulladék minimum 50 tömegszázalékos aránya az összes hasznosításra átadott hulladék mennyiségéhez viszonyítva.
3. A kérelmező által a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított összes hulladék kezelési arányának növelése az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben.
a) Bázisadat: a kérelem beadását megelőző lezárt évben a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött, szállított hulladék mennyisége.
b) Kezdeti érték: 15 tömegszázalék.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: évente 15 tömegszázalékos aránynövekedés a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: az 1. melléklet B/I. minősítési osztály 2. pont a)-c) alpontjának megfelelő tulajdonban álló (üzemeltetett) hulladékkezelő létesítményben kezelt hulladék minimum 60 tömegszázalékos aránya a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított összes hulladékmennyiséghez képest.
4. A kérelmező által a közszolgáltatási területen összegyűjtött, szállított hulladék továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből - így különösen a depóniagáz hasznosításából - származó bevételek növelése.
a) Bázisérték: a kérelem beadását megelőző lezárt üzleti év gazdasági adataiban szereplő hulladék továbbértékesítéséből vagy egyéb kezeléséből származó bevétel.
b) Kezdeti érték: a bázisértéknek megfelelő bevétel, ami nagyobb, mint 0 forint.
c) Elfogadható fejlesztési ütem: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevételek évi 3%-os növelése a kezdeti értékhez képest.
d) Célérték: a hulladék továbbértékesítéséből vagy kezeléséből származó bevétel 30%-os növekedése az első bázisévhez viszonyítva.

4. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

Az ügyfelek környezeti tudatosságát, elégedettségét és az alvállalkozók fejlesztését szolgáló célok és programok

1. A kérelmező feladata a közszolgáltatási területhez tartozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott valamennyi ingatlanhasználó elégedettségének mérése.

1.1. A kérelmezőnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatban mérnie kell a lakosság elégedettségét, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztése érdekében javaslatot kell kérnie a lakosoktól. Feladata a javaslatok és a mért elégedettségi adatok értékelése és dokumentálása. E feladatot évente 1 alkalommal, a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követő évtől kezdve kell elvégeznie.

1.2. A kérelmező feladata a közszolgáltatókkal szerződött valamennyi települési önkormányzat véleményének megkérdezése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a települési önkormányzatok elégedettségének mérése a közszolgáltatási területen, továbbá javaslatok kérése a közszolgáltatás fejlesztése érdekében. Feladata a javaslatok értékelése és az elégedettségi adatok dokumentálása. E feladatot évente 1 alkalommal, a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követő évtől kezdve kell elvégeznie.

2. A kérelmező az alvállalkozók minőség- és környezetirányítási rendszereiről, tanúsítottságáról nyilvántartást vezet.

2.1. A kérelmező az alvállalkozók körében ösztönző rendszert alkalmaz annak érdekében, hogy az alvállalkozók az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító szervezet által kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es tanúsítvánnyal rendelkezzenek. Az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS) rendszer is.

2.2. A 2.1. pontban meghatározott feladat értékmérői a következők:

a) Kezdeti minimumérték: legalább 1 alvállalkozó rendelkezzen tanúsított minőség- és környezetirányítási rendszerrel.

b) Elfogadható fejlesztési ütem: évente az összes alvállalkozó 20%-a minőség- és környezetirányítási rendszertanúsítást szerez a célérték eléréséig.

c) Célérték: az igénybe vett alvállalkozók legalább 60%-a akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított minőség- és környezetirányítási rendszereket működtet.

5. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

NYILATKOZAT
A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG HIÁNYÁRÓL

Alulírott .................... (név), mint a ........................... (cég megnevezése, székhelye és cégjegyzékszáma) - a továbbiakban: kérelmező - nyilatkozattételre jogosult képviselője, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam képviselt kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül meghozott jogerős határozatban megállapított - környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt kiszabott - környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Kijelentem továbbá, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásától számított 12 hónapnál régebben meghozott jogerős határozatban - környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás miatt - megállapított környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettségének eleget tett és a jogszabálysértéssel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit teljesítette.

Dátum: ...................................................

.................................................
cégszerű aláírás

6. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.

Az okirat sorszáma:

Ügyintéző:

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS
MINŐSÍTŐ OKIRATA

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény alapján benyújtott minősítési kérelemre

(cégnév)

Székhely:

Cégjegyzékszám:

KÜJ-szám:

KTJ-szám:

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély száma:

(a továbbiakban: Kérelmező)

közszolgáltatási tevékenységének minősítését elvégeztem és a lefolytatott eljárás alapján a Kérelmezőt

(...)

minősítési osztályba sorolom.

A jelen minősítés (...)-ig hatályos. Döntésem a közléssel válik jogerőssé. A Kérelmező az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

A minősítő okirat kiadmányozásával egyidejűleg intézkedtem az okirat Minősítő Okiratok Jegyzékébe történő bevezetéséről és a minősítő okirat közzétételéről.

Kelt: Budapest, 20(...) (...)

P. H.

(hatáskör gyakorlója)
nevében és megbízásából:

(döntés kiadmányozója)

7. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

1. A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hulladéklerakási
járulékfizetéssel érintett
Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)
hulladék fajtája, jellege, típusa(i) 2013 2014 2015 2016]
5. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék 2000 Ft 4000 Ft 6000 Ft 8000 Ft

2. A Ht. 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat a következő 6. ponttal és az azt követő szöveggel egészül ki:

[Hulladéklerakási
járulékfizetéssel érintett
Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)
hulladék fajtája, jellege, típusa(i) 2013 2014 2015 2016]
6. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék 1500 Ft 3000 Ft 4500 Ft 6000 Ft
* 2017. január 1-jétől a 2016. évre meghatározott hulladéklerakási járulékot kell megfizetni.”

8. melléklet a 2013. évi CXXV. törvényhez

A Ht. 1. melléklete a következő szöveggel egészül ki:

„Megjegyzés: A H3-H8, H10 és H11 veszélyességi jellemzők esetében a hulladék veszélyességének megállapításához a hulladékjegyzékben meghatározott tulajdonságokat is figyelembe kell venni.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!