Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.4.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXXVI. törvény

egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról * 

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül]

e) távszerencsejáték szervezése,”

2. § (1) Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.”

(2) Az Szjtv. 14. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A szerencsejátékok fajtái:)

g) távszerencsejáték.”

3. § Az Szjtv. Távszerencsejátékok alcíme és 29/C. §-a helyébe a következő 5. cím lép:

5. cím

Távszerencsejáték

29/C. § Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.

29/D. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

29/E. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.

(2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.

(3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év.

29/F. § (1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.

(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

(3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.

29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.

(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.

(3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt - jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével - a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.

(4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt - jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével - visszavonja.

29/H. § (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7-11. §-ában meghatározott ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:

a) családi és utónév, születési családi és utónév,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) azonosító okmány típusa, száma,

e) születési hely és idő.

(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el.

(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

a) családi és utónév, születési családi és utónév,

b) lakcím,

c) állampolgárság,

d) személyazonosító igazolvány száma,

e) születési hely és idő.

(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.

(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.

29/I. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:

a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,

b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,

c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,

d) a szerencsejáték-szervező a)-c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,

e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,

f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,

g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,

h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.

(2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét.

29/J. § (1) Az állami adóhatóság honlapján - a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében - közzéteszi a következő információkat:

a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték-szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játéktípusok, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,

b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,

c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.

29/K. § (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján elektronikus úton - az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával - adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.

(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.

(3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.

29/L. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam - különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték- (online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam - szerencsejáték-felügyeleti hatóságával.

(2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.”

4. § Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 20%-a.”

5. § (1) Az Szjtv. 36/C. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A kötelezett]

h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint”

(felügyeleti díjat fizet.)

(2) Az Szjtv. 36/D. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A felügyeleti díjat a kötelezett]

d) a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig”

[fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.]

6. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

36/G. § (1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 90 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:

a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,

b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,

c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

36/H. § (1) Az állami adóhatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

36/I. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(3) A határozatra a 36/G. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

36/J. § Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését.”

7. § (1) Az Szjtv. 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”

(2) Az Szjtv. 37. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Távszerencsejáték esetében kaszinójáték a sorsolásos játék kivételével a kaszinójáték játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.”

(3) Az Szjtv. 37. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők - távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok - részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.”

(4) Az Szjtv. 37. §-a a következő 27-29. ponttal egészül ki:

„27. Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.

28. Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.

29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.”

8. § Az Szjtv.

a) 13. § (3) bekezdésében az „a kártyaterem működtetőjével” szövegrész helyébe az „a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervezővel” szöveg,

b) II. fejezet 2. cím „Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója” alcímének címében, a 32. § (5) bekezdésében, valamint a 38. § (2) bekezdés i) pontjában a „távszerencsejátékok” szövegrész helyébe a „távszerencsejáték” szöveg,

c) 41. §-ában az „1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 26. § (22)-(25) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja” szövegrész helyébe az „1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C-29/L. §-a, 37. § 21., 27-29. pontja, 36/G-36/J. §-a” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az Szjtv.

a) 1. § (5a) és (5b) bekezdése,

b) 7/A. § (4) bekezdésében a „távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb” szövegrész,

c) 37. § 23. pontja.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

10. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény.”

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

11. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosítása

12. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma

a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 100 millió forint,

b) több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként 100 millió forint.”

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

13. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki Magyarország területén]

i) játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez;”

(2) A Pmt. 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

t) ügyfél-átvilágítás:

ta) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,

tb) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott játékos nyilvántartásba vétele.”

(3) A Pmt. 3. § v) pont vc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[üzleti kapcsolat:]

vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele.”

6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

14. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

„28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.”

(2) Az Eht. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által, az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni.

(2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel. Ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi az elrendelő bíróságnak vagy a külön törvényben meghatározott, elrendelő hatóságnak.

(3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki. A külön törvényben meghatározott hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a külön törvényben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

(4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elrendelő bíróság vagy a külön törvényben meghatározott elrendelő hatóság megnevezésével és az elrendelő határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról.

(5) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által a szolgáltatás Magyarországon történő megkezdésének időpontja előtt elrendelt elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozását a szolgáltatás megkezdésétől a 159/C. § (1) bekezdése szerint teljesíteni.”

(3) Az Eht. a 159/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján, illetve az egyéb törvényben meghatározottak alapján szervezi és ellenőrzi a büntetőügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, továbbá a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását.

(2) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal.

(3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba

a) a bíróság által elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel esetén a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai,

b) a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel esetén a külön törvényben meghatározott hatóság, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai

tekinthetnek be.

(4) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti

a) az eljáró bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság megnevezését és a határozat számát,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést,

c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.

(5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságnak, ha a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.”

(4) Az Eht. 159/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként talált vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.”

(5) Az Eht. 159/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.”

7. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 6. § és a 14. § 2014. január 2-án lép hatályba.

(3) A 4-5. §, 10-11. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 32. napon lép hatályba.

8. Jogszabály tervezetének egyeztetése

16. § E törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2013. évi CXXVI. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet l/Határidők alcím 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.3. A távszerencsejáték-szervezés után fizetendő játékadóról a szervező kéthetente - a hónap 1-15. napjáig tartó tárgyidőszakáról e hónap 20. napjáig, illetve a hónap 16. napjától a hónap utolsó napjáig tartó tárgyidőszakáról a következő hónap 5. napjáig - tesz adóbevallást a játékadó egyidejű megfizetésével az állami adóhatósághoz.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!