Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.5.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXXIX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;”

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § A 6-6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti állami intézményfenntartó központ tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tankerületi igazgató a járási, a megyeközponti tankerületi igazgató a járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,

b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a járási tankerület illetékességi területén, illetve a megyeközponti tankerület illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,

c) az állami intézményfenntartó központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő - az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.”

(2) A Kjt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. § (12) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.”

3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

3. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot - érdemi vizsgálat után - csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke dönt - a Doktori Tanács véleményének kikérését követően - a külföldi tudományos fokozatnak az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző akadémiai költségvetési szervnél tudományos munkakörben történő (vendégkutatói) foglalkoztatáshoz szükséges elfogadásáról. Az Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

4. § Az MTA tv. a 8. §-t követően a következő alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:

A hazai akadémikusok és az MTA doktorai tiszteletdíjának felfüggesztése

8/A. § (1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult

a) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll,

b) foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy

c) közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.

(2) A felfüggesztés az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott büntetés, illetve mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.

(3) A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.

(4) Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatra irányulhat.

(5) Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés időtartamára vagy - a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén - a jogosult tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára kezelni.”

5. § Az MTA tv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia doktora tiszteletdíja megállapításának feltételeit, mértékét, folyósításának és felfüggesztésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

6. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/Y. §-sal egészül ki:

„84/Y. § E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4.13. pontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni.”

(2) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti

4.12.1. hallgató részére

a) nappali tagozaton az őt megillető juttatásként kifizetett

- ösztöndíj,

- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,

- diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,

b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

c) folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;

4.12.2. doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;

4.12.3. oktató, kutató részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;”

(3) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4. 13. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy vallási közösség által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által a szakkollégiumi tagsági jogviszonyra tekintettel nyújtott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11-4.12. alpontban nem említett pénzbeli juttatás;”

(4) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanuló és mentori ösztöndíj, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, valamint - amennyiben az adott nemzetiség ilyen intézményt nem tart fenn - nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj;”

5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

7. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)

g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;”

6. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

8. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az OTKA javára vállalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.”

7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

9. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 4. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kérelmező valamely külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának hazai felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató képesítésként történő, a Harmadik rész szerinti elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.

(5) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozatnak az adott munkakör betöltése céljából, a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával történő honosítása a Magyar Tudományos Akadémia feladata, amennyiben a külföldi tudományos fokozattal rendelkező személyt a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó, az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző költségvetési szerv közalkalmazottként tudományos munkakörben kívánja foglalkoztatni.”

(2) Az Elismerési tv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, a (2)-(4) és a (6)-(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény, valamint az (5) bekezdésben a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveire vonatkozó rendelkezése tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia minősül.”

10. § (1) Az Elismerési tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hiteles fordításnak minősül

a) az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

b) a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

c) a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás, továbbá

d) az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül valamely tagállam [28. § (1) bekezdése] joga szerint.”

(2) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.”

(3) Az Elismerési tv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az (5) bekezdés szerinti nem hiteles fordítás pontosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor az eljáró hatóság tizenöt napos határidő megállapításával felhívja a kérelmezőt a fordítás pontosítására. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, vagy az újabb fordítás sem alkalmas arra, hogy a döntés alapjául szolgáljon, akkor az eljáró hatóság hiteles fordítás beszerzése iránt intézkedik, amelynek a költségeit a kérelmező viseli.”

(4) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Harmadik rész szerinti eljárásban az eljáró hatóság angol nyelvű okiratok esetén nem hiteles fordítást is elfogad. Az Oktatási Hivatal a Harmadik rész szerinti eljárásában az angol, a francia és a német nyelvű okiratokat fordítás nélkül is elfogadja.”

(5) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Hiteles másolatnak minősül

a) a jogszabály által hitelesnek minősített másolat,

b) az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített másolat, továbbá

c) az a másolat, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.

(9) A kérelmező a hazai bizonyítványról, oklevélről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmét írásbelinek nem minősülő elektronikus levél útján is benyújthatja.”

11. § Az Elismerési tv. 14/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki.

„(5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőoktatási szakképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely

a) felsőfokú képzésben folytatott legalább kétéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, és

b) nem tanúsít az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget.”

12. § Az Elismerési tv. 18. § (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség akkor ismerhető el a hazai felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségként, ha)

a) a szakképzettség az oklevél által tanúsított alapfokozathoz, mesterfokozathoz, felsőfokú szakképzést, felsőoktatási szakképesítést vagy szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódik, és”

13. § Az Elismerési tv. 64. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Mentes azonban az eljárási díj alól az e törvény X. Fejezete szerinti bejelentés, még abban az esetben is, ha a szolgáltatásnyújtás előzetes ellenőrzés alá tartozik.”

14. § Hatályát veszti az Elismerési tv. 7. § (2) bekezdésének második mondata és a 28. § (17) bekezdése.

8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

15. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(Törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény hatálya nem terjed ki)

ag) a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény”

(által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és általuk üzemeltetett lőterekre.)

9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

16. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az FT)

b) dönt az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt költségviselési formák szerinti bontásban,”

(2) Az NKE tv. 5. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Az FT)

j) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja a Kormányhoz az Egyetem támogatási tervét a 36. §-ban foglaltak alapján.”

17. § Az NKE tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik.

(2) Az Egyetem az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására.”

18. § Az NKE tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást

a) közalkalmazott,

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel,

c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, valamint

d) közszolgálati tisztviselő

tölthet be.

(2) Az Egyetemen jogszabályban meghatározott feltételekkel munkakör munkaviszonyban is betölthető. Munkaviszonyban csak olyan személy foglalkoztatható, aki a továbbképzések keretein belül oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatot lát el.”

19. § Az NKE tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:

a) rektor,

b) rektor-helyettes,

c) dékán,

d) gazdasági főigazgató,

e) főtitkár.

(2) A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni.”

20. § Az NKE tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági főigazgatót a rektor előterjesztésére az FT bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását az államháztartásért felelős miniszter előzetes tájékoztatása mellett.”

21. § Az NKE tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21. § Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.

21/A. § (1) A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet

a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,

b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki hivatásos, szerződéses vagy honvéd tisztjelölti jogviszonyban áll,

c) önköltséges hallgató.

(2) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult.

(3) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal - a rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével - az Egyetem köt ösztöndíjszerződést. A rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal a rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köti meg az ösztöndíjszerződést.

(4) Az Egyetem által kötött közszolgálati ösztöndíjszerződés az Nftv. által a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók részére meghatározott feltételeket tartalmazza azzal, hogy az Nftv. 48/A., 48/C. és 48/R. §-ában a Magyar Államon az Egyetemet kell érteni.”

22. § Az NKE tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Az Egyetem önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címen kell biztosítani. A fenntartó miniszterek megállapodása alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít.”

23. § Az NKE tv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgató, valamint a 21/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv éves költségvetésében kell biztosítani.

(2) A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a honvédelemért felelős miniszter biztosítja.

(3) Az FT és az FT hivatalának költségvetése az Egyetem költségvetésében szerepel.

(4) Az Egyetem költségvetésében kell biztosítani

a) az (1) bekezdés kivételével a hallgatói juttatások és a doktori képzésben részt vevők támogatásának fedezetét,

b) az Egyetem engedélyezett költségvetési létszámának személyi juttatásait,

c) az egyéb személyi jellegű juttatások költségeit,

d) a (2) bekezdés kivételével az Egyetem teljes működésének költségeit a feladatellátás alapján,

e) az FT által jóváhagyott kutatási és fejlesztési programok támogatását,

f) a 13. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vezényelt vezetői állomány illetményének FT által meghatározott vezetői illetményre történő kiegészítés költségeit.

(5) A hallgatói juttatások és a doktori képzésben résztvevők támogatása tekintetében a költségvetés tervezése során az Nftv.-ben meghatározott normatívákat kell alkalmazni.

(6) Az Egyetemre nem alkalmazandók az oktatásért felelős miniszter által biztosított támogatások szabályai.”

24. § Az NKE tv. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adott szakra történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a felügyeletet gyakorló miniszter határozata állapítja meg.”

25. § Az NKE tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter - a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben szabályozza.”

26. § (1) Az NKE tv. 44. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

d) a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában a szaklétesítés és a szakindítás sajátos szabályait.”

(2) Az NKE tv. 44. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy - a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg)

d) a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit.”

27. § Az NKE tv. a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított 36. §-át első alkalommal a 2014. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.”

28. § Az NKE tv.

a) 2. §-ában a „felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.)” szövegrész helyébe a „nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)”,

b) 3. § 3. pontjában a „védelmi és katonai képzési ágak” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai képzési ág”,

c) 33. § (1) bekezdésében az „Ftv.-ben” szövegrész helyébe az „Nftv.-ben”

szöveg lép.

29. § Hatályát veszti az NKE tv.

a) 5. § d) pontjában az „úgy, hogy eltérhet az Ftv.-ben foglalt előírásoktól” szövegrész,

b) 5. § e) pontjában az „és támogatási tervet” szövegrész,

c) 10. § (2) bekezdésének utolsó mondata,

d) 27. § (2) bekezdésében az „az Ftv. 46. § (7) bekezdés c) pontjától eltérően” szövegrész,

e) 41. § (2) bekezdésében az „államilag támogatott és költségtérítéses képzésbe” szövegrész.

10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

31. § Az Nkt. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

32. § Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”

33. § Az Nkt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat - beleértve a helyi önkormányzatok társulását is - alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.”

34. § (1) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.”

(2) Az Nkt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézményben, amennyiben a működtető így dönt.”

(3) Az Nkt. 61. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.”

35. § (1) Az Nkt. 62. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.”

(2) Az Nkt. 62. §-a a következő (11a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében - heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.”

36. § Az Nkt. a következő 35/A. alcímmel és 63/A-63/L. §-sal egészül ki:

35/A. A Nemzeti Pedagógus Kar

63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.

(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.

(3) A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.

(4) A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei (a továbbiakban: területi szerv) útján látja el. Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.

(5) A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott vagy az Országos Küldöttgyűlés által átruházott feladatokat.

(6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni.

(7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez, továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

63/B. § (1) A Kar

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,

b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,

c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,

d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat,

e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,

f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai Kódex),

g) az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat,

h) konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,

i) díjat alapíthat,

j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.

(2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.

63/C. § (1) A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll. A Kar képviseleti és ügyintéző testületeinek tagjai, valamint tisztségviselői és ügyintézői kizárólag a Kar tagjai lehetnek. A Kar tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem eredményezhet a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.

(2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. Területi szervenként három küldött delegálható, akiket a Területi Küldöttgyűlés választ meg.

(3) Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(4) Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel, legalább három nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(5) Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához és módosításához, a tisztségviselők visszahívásához, továbbá az Alapszabályban meghatározott esetben a döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) Az Országos Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) a Kar Országos Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) tagjai,

b) a Kar Országos Etikai Bizottságának tagjai,

c) a Kar Országos Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjai,

d) az oktatásért felelős miniszter vagy képviselője,

e) a főtitkár,

f) a 63/A. § (3) bekezdésében foglalt stratégiai partneri megállapodást kötött más szervezetek egy-egy képviselője.

63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjainak, az Országos Etikai Bizottság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása,

b) az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása és módosítása,

c) a Kar éves költségvetésének elfogadása és beszámolójának jóváhagyása,

d) az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

e) a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség kimondása,

f) a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és ellenőrzési tevékenység szabályozása,

g) az Alapszabályban meghatározott egyéb kizárólagos feladatok gyakorlása.

(2) Az Országos Küldöttgyűlés feladat- és hatásköreinek gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja a Kar országos és területi szerveire, tisztségviselőire.

63/E. § (1) A Kar legfőbb ügyintéző testülete az Elnökség.

(2) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök,

b) az elnökhelyettes,

c) az Alapszabályban meghatározottak szerint további minimum hét, maximum kilenc elnökségi tag.

(3) Az Elnökség ülésén részt vesz a főtitkár, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság elnöke. Az Alapszabály további meghívottakról rendelkezhet.

(4) A tisztségviselőket az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Azonos tisztségre a Kar tagja legfeljebb két egymást követő alkalommal, illetve két teljes ciklusra választható meg. Amennyiben az Elnökség tagjának megbízatása időközben megszűnik, helyére az Országos Küldöttgyűlés - az ötéves időtartamból hátralévő időre - új tagot választ.

(5) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízási idő lejártával,

b) az Országos Küldöttgyűlésnek címzett írásbeli lemondásával,

c) a kari tagság megszűnésével,

d) a halálával,

e) az összeférhetetlenség kimondásával,

f) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni,

g) az e törvényben vagy az Alapszabályban meghatározott más okból.

(6) Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja.

(7) Az Elnökség és tagjainak feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(8) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy, évente hat alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az Elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az Elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.

(9) Az Elnökség szükség szerint, de legalább minden elnökségi ülést követő két héten belül tájékoztatja a területi szervek választott küldötteit tevékenységéről.

(10) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a munkájukért tiszteletdíjban részesülnek. Az Országos Etikai Bizottság és a Területi Etikai Bizottságok tagjainak eseti jelleggel felmerült, igazolt költségeit a Kar megtéríti. A tiszteletdíj mértékéről és a költségek elismerésének módjáról az Alapszabály rendelkezik.

63/F. § (1) Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait, a tagok számát az Alapszabály határozza meg.

(2) Az országos képviseleti és ügyintéző szervek, valamint azok tisztségviselői tevékenységének segítésére, valamint a különböző kamarai feladatok összehangolására Központi Iroda működik az Elnökség irányításával.

(3) A Központi Iroda vezetését pályázat útján kiválasztott főtitkár látja el. A pályázatokról az Elnökség dönt, a főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) Főtitkár közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékűnek elismert képesítéssel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően főtitkári feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki vállalja, hogy a munkaszerződés aláírásától számított egy éven belül leteszi a közigazgatási alapvizsgát vagy megszerzi a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítést.

(5) A Központi Iroda munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A Központi Iroda és a főtitkár feladat- és hatáskörét, működésük rendjét az Alapszabály határozza meg.

(6) A Kar az e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében és feltételek teljesülése esetén szakmai tagozatokat működtet.

(7) A Kar szakmai tagozatai:

1. óvodai,

2. magyar nyelv és irodalom,

3. nemzetiségi,

4. idegen nyelvek,

5. matematika,

6. ember és társadalom,

7. ember és természet,

8. földünk, környezetünk,

9. művészetek,

10. informatika,

11. életvitel és gyakorlati ismeretek,

12. testnevelés és sport,

13. kollégiumi,

14. szakképzési,

15. fejlesztő- és gyógypedagógusi,

16. intézményvezetői.

(8) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozataláról rendelkezhet.

(9) A (7) bekezdés 2-12. pontjaiban meghatározott tagozatokon belül tanári és tanítói altagozatok jöhetnek létre.

(10) A Kar jogszabályokban, valamint az e törvényben meghatározott módon feladatok érvényesítése érdekében szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő országos szakértői bizottságot hozhat létre, melynek feladatait, működési feltételeit az Alapszabály határozza meg.

(11) A Kar országos szervei és tisztségviselői által ellátott további feladatokat az Alapszabály határozza meg.

63/G. § (1) A Kar működésének országos szintű megszervezése céljából területi szinten a Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot kell alakítani. A Területi Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból áll. A Területi Elnökség, annak tagjai, valamint a Területi Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét és annak átruházási módját, működésük rendjét, a megbízatás megszűnésének eseteit az Alapszabály határozza meg.

(2) A Kar tisztségviselője, az ügyintéző testületek tagja nem lehet:

a) párt tisztségviselője,

b) bármely országos kamara tagja,

c) bármely pedagógus szakmai és érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője.

(3) Az Országos és a Területi Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Országos és Területi Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a Kar Területi Küldöttgyűlése vagy az Országos Küldöttgyűlés által választott más testületnek tagjai és egymás közeli hozzátartozói.

(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot a Kar tagja a megválasztásakor vagy az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától, illetve a bejelentésétől számított tizenöt napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a Kar tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, az ellátott tisztség, az ügyintéző testületi tagság a határidő eredménytelen elteltével megszűnik.

(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

63/H. § (1) A Kar működését az alábbiakban foglalt bevételek biztosítják:

a) az oktatásért felelős minisztérium fejezetéből származó támogatás,

b) az alapítványi és egyéb támogatások,

c) a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel összhangban álló gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

d) a pályázat útján elnyert bevételek,

e) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó bevételek,

f) az egyéb bevételek.

(2) A bevételekkel kapcsolatos részletes szabályokat az Alapszabály tartalmazza.

63/I. § (1) A Karban betöltött tagság megszűnik a tag pedagógus-munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével.

(2) A Karban betöltött tagság nem zár ki más kamarai jogviszonyt.

(3) A Kar tagjának joga, hogy

a) közvetlenül, illetve az Alapszabály rendelkezései szerint küldöttek útján részt vegyen a Kar tisztségviselőinek, testületeinek megválasztásában,

b) jelölhető és választható legyen a Kar tisztségviselőjének vagy a Kar küldöttjének,

c) részt vegyen a Kar rendezvényein, valamint a tagozatok munkájában,

d) igénybe vegye a Kar e törvényben, illetve az Alapszabályban rögzített térítésmentes, illetve egyéb szolgáltatásait,

e) etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.

(4) A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, e törvényben, az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat.

63/J. § (1) Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le a (2)-(14) bekezdés szerint. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan.

(2) Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely az Alapszabályban meghatározott számú tagból, de legalább három főből álló testületként működik, és döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza.

(3) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános.

(4) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a Területi Etikai Bizottság tudomására jutásától számított hat hónap vagy a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.

(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.

(6) Az etikai eljárást a (4) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.

(7) Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó bejelentés kivizsgálásához olyan adatokra, információkra van szükség, amelyek kizárólag a munkáltató számára hozzáférhetőek, a Területi Etikai Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket rendelkezésre bocsátani.

(8) Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás, aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai eljárás megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása alól fel kell függeszteni az érdemi döntés meghozataláig.

(9) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII. Fejezeteinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás során legalább egy tárgyalás tartása és az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.

(10) Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:

a) figyelmeztetés,

b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,

c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.

(11) A (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedések időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.

(12) A Területi Etikai Bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet fordulni.

(13) A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a Területi Etikai Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését követően lehet megküldeni.

(15) A választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazottal szembeni etikai eljárás megindításakor a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet tájékoztatni kell.

63/K. § (1) A Kar felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Az oktatásért felelős miniszter ellenőrzi, hogy a Kar

a) Alapszabálya és más szabályzatai vagy azok módosításai megfelelnek-e e törvény és más jogszabályok előírásainak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.

(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására vagy egyéb intézkedés megtételére, illetve a (4) bekezdés szerinti döntést hoz. Amennyiben a Kar a törvényességi felügyeleti jogkörben hozott miniszteri döntést sérelmesnek tartja, a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, kérve annak megállapítását, hogy a döntés sérti a Kar e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság az oktatásért felelős miniszter döntését megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék az illetékes.

(4) Az oktatásért felelős miniszter

a) megsemmisíti a Kar törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja az Országos Küldöttgyűlést és a Területi Küldöttgyűlést,

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a Kar egyes szerveinek működését felfüggeszti.

63/L. § (1) A 63/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézményfenntartók a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek a kinevezés tényéről, a Kar adat-nyilvántartási körébe tartozó adatokról és azok változásáról értesítést küldeni a Kar intézményének székhelye szerint illetékes területi szervéhez.

(2) Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék, valamint a szaktanácsadói névjegyzék vezetéséért felelős szerv köteles a névjegyzékről és annak módosulásáról értesítést küldeni a Karnak.

(3) A Kar a tagjainak az alábbi adatait tartja nyilván:

a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme,

b) születési helye, ideje,

c) anyja születési családi és utóneve,

d) lakcíme, tartózkodási helye,

e) munkahely megnevezése, OM azonosítója, a munkahely címe, telefonszáma, a jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,

f) munkakör megnevezése,

g) szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi vizsgaelnöki jegyzéken való szereplés ténye,

h) pedagógus előmeneteli rendszerben elfoglalt „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusza,

i) idegennyelv-ismerete,

j) oktatási azonosító száma,

k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi), szakképzettsége, iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése,

l) határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő lejártának feltüntetése.

(4) A Központi Iroda a tagnyilvántartási adatok körében az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a (3) bekezdésben foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.

(5) A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel.

(6) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.”

37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”

38. § Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.”

(2) A Nkt. 65. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,

b) a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott tekintetében is.”

39. § Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

s) - az óvoda kivételével - a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát”

(rendeletben állapítsa meg.)

40. § Az Nkt. 97. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2015. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik 2015. szeptember 1-től első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra, azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.”

41. § Az Nkt. a következő 99/B. §-sal egészül ki:

„99/B. § (1) A Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztásával, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter jelöli ki.

(2) 2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és ügyintéző szerveit.

(3) A Kar területi szervei tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülését követő három hónapon belül kell megtartani.

(4) Az Előkészítő Bizottság az alakuló ülését 2013. szeptember 30-ig tartja meg. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.

(5) Az Előkészítő Bizottság az Országos Küldöttgyűlés megalakulásáig működik.

(6) Az Előkészítő Bizottság feladatai:

a) elkészíti az Ideiglenes Választási Szabályzatot,

b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását,

c) javaslatot tesz az Alapszabályra.

(7) Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat a Területi Küldöttgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 60. napon hatályát veszti.

(8) A Kar megalakulásával kapcsolatos költségeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeti kezelésű előirányzata tartalmazza.

(9) A 2013. szeptember 1-jén állami, önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Kar tagjává válik. A munkáltató a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottairól 2013. november 30-ig értesítést küld az Előkészítő Bizottságnak.

(10) A Kar 2014-ben megválasztott tisztségviselőinek megbízatása két évre szól, és további két teljes ciklusra megválaszthatók.”

42. § (1) Az Nkt. 19. § (3) bekezdés c) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg lép.

(2) Az Nkt. 64. § (1) és (2) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „köznevelési intézmény” szöveg lép.

43. § (1) Az Nkt. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(2) Az Nkt. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

44. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)

c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,”

(alapíthat.)

45. § Az Nftv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetek, szervezeti egységek működését - a Kormány rendeletében meghatározottak alapján - támogatásban részesítheti.”

46. § (1) Az Nftv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rektor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.”

(2) Az Nftv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.”

47. § Az Nftv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.”

48. § Az Nftv. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézmény)

g) a 15. és 16. § szerint végzettek pályakövetése céljából”

(nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat tartja nyilván.)

49. § Az Nftv. 19. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő d) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv)

c) a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkezőknek, a hallgatóknak hallgatói azonosítót,

d) a hallgatóknak kérelemre diákigazolványt”

(ad ki.)

50. § Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

d) 69. §-ában foglaltaktól kormányrendelet a magasabb vezető vezetői illetménypótlékának számítási alapja tekintetében eltérhet,

e) 70. § (2) bekezdésétől kormányrendelet eltérhet.”

51. § Az Nftv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt a tényt, hogy a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektornak - a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően

haladéktalanul igazolja.”

52. § Az Nftv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.”

53. § (1) Az Nftv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - három-öt évre - adhatók és az (1) bekezdés a) és c)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt megbízás kettő, az (1) bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.”

(2) Az Nftv. 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.”

54. § Az Nftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány

a) hátrányos helyzetű hallgatói csoport,

b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,

c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,

d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók

esélyegyenlőségét az a)-d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.”

55. § Az Nftv. 46. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.”

56. § Az Nftv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot - az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint - tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.”

57. § Az Nftv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kiállító felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének - illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek - eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.”

58. § Az Nftv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia.”

59. § Az Nftv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók.”

60. § (1) Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az oktatási hivatal jár el)

g) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével”

(kapcsolatos ügyekben.)

(2) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.

(4a) A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembe vételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.”

61. § Az Nftv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.”

62. § Az Nftv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a MAB tevékenysége felett.

(2) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a MAB szervezeti és működési szabályzatában, alapító okiratában foglaltak megtartását, jogszerűségét, a MAB működésének jogszerűségét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a miniszter - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a MAB vezetőjét a jogszabálysértő működés, döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(4) A MAB elnöke köteles a jogszabálysértő működést orvosolni, a szükséges intézkedést meghozni. A miniszter által kifogásolt intézkedés, döntés nem hajtható végre.

(5) Amennyiben a MAB elnöke a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a miniszter, továbbá a MAB elnöke a felhívással szemben bírósági eljárást kezdeményezhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bírósági eljárás a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a felhívás közlésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül indítható meg.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül hoz döntést.”

63. § Az Nftv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül - ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi - kormányrendeletben meghatározottak szerint székhelyen kívüli képzést szervezhet. A képzés nyilvántartásba vételére a 67. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

64. § Az Nftv. 81. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők:]

f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, amennyiben kormányrendelet a hallgatóra kedvezőbb feltételt nem állapít meg.”

65. § Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az állami támogatás célja)

h) kulturális és fejlesztési támogatások”

(biztosítása.)

66. § Az Nftv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott, a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott képzési támogatással, illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás átlagával. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.”

67. § Az Nftv. 103. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A felsőoktatási intézmények megállapodása alapján közös képzésben is indítható tanárképzés. Az így szervezett képzésben a szak meghirdetője és az oklevél kiadója a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény. A közös képzésben közös oklevelet kell kiadni. Az egyházi felsőoktatási intézmény által indított közös képzésben - feltéve, hogy az hitéleti tanári képzésre is irányul - a hallgatói jogviszony az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.”

68. § (1) Az Nftv. 108. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;”

(2) Az Nftv. 108. § 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: az a hátrányos helyzetű hallgató, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek, és aki tartós nevelését követően utógondozói ellátásban részesült;

10. hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, akit középfokú, iskolarendszerű szakképzési vagy felsőoktatási tanulmányai alatt családi körülményei, szociális helyzete okán a jegyző illetve a gyámhatóság védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesült, feltéve hogy a beiratkozást (felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelem benyújtását) közvetlenül megelőző jogosultsági időszakban - az utolsó középfokú vagy szakképzési évfolyamon vagy az utolsó aktív félévben - a jogcím fennállt; a felsőoktatási felvételi eljárásban hátrányos helyzetű jelentkezőnek minősül az a személy is, aki tartós nevelt vagy tartós nevelését követően utógondozói ellátásban részesült;”

69. § (1) Az Nftv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott felvételi rendszert első alkalommal a 2013/2014. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban kell alkalmazni. E törvény 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében ír elő. A 40. § (4) bekezdése szerinti nyelvi követelményt először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.”

(2) Az Nftv. 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Nftv. 49. § (2) bekezdése szerinti, az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgy felvételének lehetőségét a tanulmányaikat 2013. szeptember 1-jén megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”

70. § Az Nftv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 15. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2013 szeptemberében és azt követően induló képzésekre kell alkalmazni.”

71. § (1) Az Nftv. 115. § (4e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4e) A művészeti felsőoktatásban 2018. december 31-ig a foglalkoztatási követelményrendszer alkalmazásával, a felsőoktatási intézmény működési engedélyével összefüggésben a doktori fokozattal egyenértékű a Kossuth-díj, valamint a kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alapján adományozott művészeti díj, annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. E rendelkezés kizárólag a művészeti felsőoktatásban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján 2014. június 30-án már betöltött oktatói munkakör megtartása tekintetében alkalmazható. Doktori fokozat hiányában 2019. január 1-jétől kezdődően megszűnik az e bekezdés alapján betöltött munkakörhöz szükséges munkaköri cím használatának a joga.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 13. § (5) bekezdésében foglalt megbízási követelményeket a 2013. szeptember 1-je után kiírt pályázatokra kell alkalmazni.”

72. § (1) Az Nftv. 2. melléklet I. 2. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(A működési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)

f) ESG-nek való megfeleléséről hozott szakértői megállapítást.”

(2) Az Nftv. 2. melléklet I. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi felsőoktatási intézmény

a) származási országa szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntés megnevezését, számát,

b) működési engedélyében szereplő képzések megnevezését,

c) intézményi minőségbiztosítási rendszerének a rá irányadó külföldi előírások szerinti megfelelését, valamint annak határidejét, amennyiben rendelkezik ilyen rendszerrel.”

(3) Az Nftv. 2. melléklet II. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Szervezeti és működési rend

A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét.”

73. § (1) Az Nftv. 3. melléklet I/B. 1. pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok

a) felvétellel összefüggő adatok:]

ae) a felvételi eljárás adatai, a felvételi azonosító;”

(2) Az Nftv. 3. melléklet I/B. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az adattovábbítás feltételei: Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozó adatok.”

(3) Az Nftv. 3. melléklet II/A. a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) a felsőoktatási intézmény)

ab) tisztségviselőinek - rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail),”

(4) Az Nftv. 3. melléklet II/A. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége esetében”

(5) Az Nftv. 3. melléklet II/B. 1. pont a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

e) doktori iskolai tagság,

f) oktatói tevékenységét mely szak, szakok képzése keretében folytatja.”

(6) Az Nftv. 3. melléklet II/C. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott adatok; a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat; a közoktatási információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó valamennyi adat, továbbá - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak jogszerű biztosítása érdekében - az 1. pont aa) alpont szerinti adat; a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.”

(7) Az Nftv. 3. melléklet III. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kód szerint értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet.”

74. § (1) Az Nftv. 5. melléklet 1. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény által nyilvántartott adatok az állami (rész)ösztöndíjas hallgató]

i) elektronikus levelezési címe,”

(2) Az Nftv. 5. melléklete a következő 1/A. ponttal egészül ki:

„1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok

a) a jelentkező természetes személyazonosító adatai,

b) a jelentkező lakcímre (lakóhelyre és tartózkodási helyre) vonatkozó adatai,

c) a jelentkező felvételi azonosító száma,

d) a jelentkező elektronikus levelezési címe,

e) a jelentkező oktatási azonosítója,

f) azon képzés adatai, amelyre a jelentkező állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formában felvételt nyert.”

(3) Az Nftv. 5. melléklet 4. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor, a jelentkező 1/A. pont szerinti adatai a jelentkezéstől számított 1 évig kezelhetők.”

(4) Az Nftv. 5. melléklet 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása és a változások követése, ellenőrzése céljából térítésmentesen, elektronikus úton az 1. pont szerinti, az adott szerv által nyilvántartott adatot igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, a munkaügyi központoktól és kirendeltségeitől, a kincstártól, az egészségbiztosítási szervtől, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervtől és az adóhatóságtól.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervet.

7. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének, a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek, a kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely),

b) a munkaügyi központok és kirendeltségeik a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,

c) a kincstár a gyermekgondozási segélynek a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,

d) az egészségbiztosítási szerv a terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,

e) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére, elektronikus levelezési címére, felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező természetes személyazonosító adataira, felsőoktatási képzésére, elektronikus levelezési címére,

f) az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára,

g) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nyugdíjkorhatár elérésére

vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.”

75. § Az Nftv.

1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 64. § (4) bekezdésében, 79. § (6) bekezdésében, 94. § (3) bekezdésében és 103. § (6) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,

2. 15. § (3) bekezdés negyedik mondatában az „egy félévig tartó” szövegrész helyébe az „a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú”,

3. 24. § (3) bekezdésében, 101. § (7) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 3. melléklet II/B. 3. pontjában, a 3. melléklet II/C. 3. pontjában és a 3. melléklet III. 9. pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,

4. 39. § (4) bekezdésében a „legfeljebb öt” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott számú”,

5. 60. § (6) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság”,

6. 64. § (4) bekezdésében az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Nemzetiségi Tanács”,

7. 94. § (3) bekezdésében az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „e) és g) pontjában”,

8. 103. § (6) bekezdésében a „kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”,

9. 103. § (7) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”,

10. 63. alcím címében az „Az igazgatási, rendvédelmi” szövegrész helyébe az „A közigazgatási, rendészeti”,

11. 104. § (1) bekezdésében az „az igazgatási, rendvédelmi” szövegrész helyébe az „a közigazgatási, rendészeti”,

12. 110. § (1) bekezdés 1. pontjában „az alkalmazott kutatások főiskolája” szövegrész helyébe „az alkalmazott tudományok főiskolája”,

13. 113. § (2) bekezdésében „a hallgató” szövegrész helyébe „a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal”,

14. 3. melléklet II/D. 1. pont aa) alpontjában az „értesítési címe,” szövegrész helyébe az „értesítési címe, oktatási azonosítója”,

15. 3. melléklet III. 4. pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben”,

16. 3. melléklet III. 7. pontjában a „közoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés”,

17. 5. melléklet 1. pontjában az „az állami” szövegrész helyébe az „a (volt) állami”, a „segélyre való jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „segély folyósításának”, a „díjra való jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „díj folyósításának”,

18. 5. melléklet 2. pontjában az „1. pontban” szövegrész helyébe az „1-1/A. pontban”

szöveg lép.

76. § Hatályát veszti az Nftv. 21. § (5) bekezdésében az „a Kormány által külön jogszabályban meghatározott eljárásban” szövegrész.

77. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15-29. §, 75. § 10-11. pontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 36. § és 41. § 2013. szeptember 1-jén, a 43. § (2) bekezdése 2013. szeptember 2-án lép hatályba.

(4) A 42. § (1) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(5) A 38. § (2) bekezdése és a 42. § (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma

A B C
1 Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám
2 intézményvezető intézményenként 1
3 tagintézmény-vezető tagintézményenként 1
4 intézményvezető-helyettes 50 gyermek létszám alatt -
5 intézményvezető-helyettes 51 - 200 gyermek esetén 1
6 intézményvezető-helyettes 201 - 500 gyermek esetén 2
7 intézményvezető-helyettes 500-nál több gyermek esetén 3
8 tagintézményvezető-helyettes tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt -
9 tagintézményvezető-helyettes tagintézményenként 201-500 gyermek esetén 1
10 tagintézményvezető-helyettes tagintézményenként 500-nál több gyermek esetén 2

2. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez

2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában

A B C
1 Munkakör Feltétel Létszám
2 óvodatitkár intézményenként, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450 gyermekenként 1
3 dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt csoportonként 1
4 pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként 1
5 szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában 250 gyermekenként 0,5
6 pszichopedagógus - fenntartó
döntésétől
függ
7 úszómester tanuszodával rendelkező óvodában 1


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!