Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.12.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXXXI. törvény

egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 47. §-a.

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

2. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a.

3. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

3. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 186/A. §-ában az „Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése” szöveg lép.

4. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

4. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e) civil és érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, illetve társadalmi felzárkózásának elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet,”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

a) preambulumában az „esélyegyenlőség” szövegrész helyébe az „esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

c) 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalmi” szövegrész helyébe a „civil” szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében a „társadalmi” szövegrész helyébe a „civil” szöveg,

e) 20. § (1) bekezdés c) pontjában a „társadalmi” szövegrész helyébe a „civil” szöveg

lép.

5. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása

5. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 22. §-ában az „Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése” szöveg lép.

6. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

6. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

a) 12. § (3) bekezdés d) pontjában az „(a továbbiakban együtt: jegyző)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője” szöveg,

b) 107. § (2) bekezdésében az „a jegyző” szövegrész helyébe az „a 12. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hatóság” szöveg

lép.

7. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítása

7. § A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében az „a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések rész 24. pontja” szöveg lép.

8. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

8. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 23/A. §-ában az „Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése” szöveg lép.

9. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

9. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 111/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,

b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,

d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.”

(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,

b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,

d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.”

(3) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

a) 111/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséggel” szöveg, 111/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „e tudományágak területén a médiára” szövegrész helyébe az „a médiára” szöveg, 111/A. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdés” szöveg,

b) 112. § (1) bekezdésében, 115. § (2) bekezdésében és 139. § (3) bekezdésében a „111/A. § (2)” szövegrész helyébe a „111/A. § (2) és (2a)” szöveg,

c) 124. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséggel” szöveg, 124. § (2) bekezdés b) pontjában az „e tudományágak területén a médiára” szövegrész helyébe az „a médiára” szöveg,

d) 203. § 55. pontjában az „ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely” szövegrész helyébe a „valamely” szöveg,

e) 229. §-ában az „Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése” szöveg

lép.

10. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

10. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát.”

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapvetőjogok biztosa nem vizsgálhatja)

a) - a 2. § (3) bekezdésében foglaltakat ide nem értve - az Országgyűlés,”

(tevékenységét.)

11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

11. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 6. cikk (6) és (8) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alkotmánybíróság hatásköre - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - kiterjed a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése, valamint az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott normatív határozat Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.”

(3) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés szerinti normatív határozat elfogadására irányuló javaslat kezdeményezője, a Kormány, valamint az Országgyűlés elnöke indítványára az Országgyűlés az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kérheti az Alkotmánybíróságtól a határozat Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. A (3) bekezdés szerinti normatív határozat vizsgálata során az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Az Országgyűlés elnöke és jegyzői a (3) bekezdés szerinti normatív határozatot csak akkor írják alá, ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg alaptörvény-ellenességet.”

(4) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése és 24. cikk (5) bekezdése alapján az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény vagy Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartását az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése és 24. cikk (5) bekezdés a) pontjában meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja.

(2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

(5) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján a 24. cikk (5) bekezdés b) pontjában meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja felül az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében.

(2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

(6) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

(2) Az indítvány alapján az elnök gondoskodik az ügynek az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

(7) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, illetve az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése alapján, ha

a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és

b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.”

(8) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem hirdethető ki az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása, ha az Alkotmánybíróság a 23/A. §-ban meghatározott eljárásában megállapítja, hogy a megalkotásra vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt követelményeket nem tartották meg.”

(9) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az Alkotmánybíróság a 24/A. § szerinti eljárásában megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt követelményeknek nem felel meg, az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását megsemmisíti.”

(10) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisíti meg.”

(11) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt)

a) a 23. §-ban, a 23/A. §-ban, a 24/A. §-ban, a 35. §-ban és a 38. §-ban meghatározott eljárásban,”

(12) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.”

(13) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 23/A. § és a 24/A. § szerinti hatáskörök gyakorlására irányuló indítványban foglalt kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

b) azokat az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, amelyeket az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsértett,

c) az indokolást arra nézve, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása miért ellentétes a megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel,

d) a kifejezett kérelmet az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt eseteken kívül a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét,

c) a 38. §-ban meghatározott eljárás kivételével az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az Országgyűlés határozatát, illetve a 34-36. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az alaptörvény-ellenes működést, magatartást vagy hatáskörgyakorlást,

d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,

e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy - a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén - az Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel, továbbá a 34-36. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az indítványban foglalt kérelem részletes indokolását, valamint

f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.”

(14) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Ez a rendelkezés nem érinti az Alkotmánybíróságnak a 28. § (1) bekezdésben, a 32. § (1) bekezdésben, a 38. § (1) bekezdésben és a 46. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott, hivatalból megtehető megállapításokra vonatkozó hatáskörét, valamint az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdésében foglaltakat.”

(15) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján, illetve az (1b)-(1c) bekezdés szerinti esetben a jogszabály megalkotója, a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselőjének meghallgatása, illetve véleménye megismerése után dönt.”

(16) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. §-a a következő (1a)-(1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni, ha törvénnyel, kormányrendelettel vagy más, a személyek széles körét érintő jogszabállyal összefüggésben a 23-26. §-ban vagy a 32. §-ban foglalt hatáskörben eljárás indult. Az Alkotmánybíróság a 23-24. §-ban és a 32. §-ban foglalt hatáskörében indult eljárások esetén -, valamint ha a 25-26. § alapján indult eljárásokban az indítványozó hozzájárult - az indítványt közzéteszi, egyéb esetben az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényegét az 52. § (1) bekezdés c)-e) pontját illetően - a személyes adatok törlése mellett - nyilvánosságra hozza.

(1b) Ha a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője - figyelemmel arra is, hogy az ügy a személyek széles körét érinti-e - az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja, véleményét az (1a) bekezdés szerinti közzétételtől számított 30 napon belül - soron kívüli eljárás esetén 15, illetve az Alaptörvény 6. cikk (8) bekezdése szerinti eljárásban 5 napon belül - megküldi az Alkotmánybíróságnak. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös véleményt is kialakíthat.

(1c) A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője véleményének megküldésével egyidejűleg kérheti az Alkotmánybíróságtól a 25-27. §-ban foglalt hatáskörben a személyes - a 24. §-ban és a 32. §-ban a nyilvános - meghallgatás lehetőségének biztosítását. A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselője meghallgatásáról az Alkotmánybíróság teljes ülése dönt; a meghallgatás mellőzéséhez valamennyi tag többségének szavazata szükséges. A jogszabály megalkotója és a törvény kezdeményezője megállapodás alapján közös képviselőt is állíthat a meghallgatásra.

(1d) A jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője (1b) bekezdés szerinti véleményét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni.

(1e) Az (1c) bekezdés szerinti meghallgatásra az indítványozót is meg kell hívni, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselője meghallgatását követően álláspontját kifejtse.

(1f) A nyilvános ülésen a hallgatóság az Alkotmánybíróság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az Alkotmánybíróság, illetve a tanács elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, a meghallgatás e részét zárt ülésen kell folytatni. Zárt ülés tartását a meghallgatott, az Alkotmánybíróság, illetve a tanács elnöke kérelmezheti, arról a teljes ülés, illetve a tanács tagjainak többségével határoz. A nem zárt ülésen történt meghallgatás jegyzőkönyvét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni.”

12. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

a) preambulumában és 69. § (2) bekezdésében a „24. cikk (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „24. cikk (9) bekezdése” szöveg,

b) 15. § (2) bekezdés d) pontjában a „ha” szövegrész helyébe a „ha az Alkotmánybíróság tagja” szöveg,

c) 41. § (1) bekezdésében a „24-26. §” szövegrész helyébe a „24. § vagy a 25-26. §” szöveg,

d) 41. § (2) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(4) és (5)” szöveg,

e) 41. § (4) bekezdésében a „33. §-ban” szövegrész helyébe a „33. §-ban és a 33/A. §-ban” szöveg,

f) 44. § (1) bekezdésében az „Alkotmánybíróságnak” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és” szöveg, a „más határozatának” szövegrész helyébe a „más határozatának vagy végzésének” szöveg,

g) 45. § (4) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (3)” szöveg,

h) 57. § (2) bekezdésében az „elrendelheti” szövegrész helyébe az „az (1a)-(1c) bekezdés alkalmazásától függetlenül is elrendelheti” szöveg,

i) 57. § (4) bekezdésében a „személyes” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerint személyes” szöveg,

j) 57. § (5) bekezdésében a „nyilatkozattételre felhívott” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerint nyilatkozattételre felhívott” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 51. § (2) és (3) bekezdése, valamint az 52. § (3) bekezdése.

12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

14. § (1) A Bszi. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az OBH elnöke nem választható újra.”

(2) A Bszi. 70. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az OBH elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel vagy

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

(3) A Bszi. 117. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kúria elnöke)

s) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát,”

(4) A Bszi. 117. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A Kúria elnöke)

t) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.”

15. § A Bszi.

a) 67. § (2) bekezdésében a „b)-i) pontjában” szövegrész helyébe a „b)-f) pontjában” szöveg,

b) 166. § (2) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

c) 175. §-ában a „25. cikk (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „25. cikk (8) bekezdése” szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti a Bszi.

a) V. fejezete,

b) 69. § (2) bekezdésében az „- az elnöki tisztség érintése nélkül -” szövegrész,

c) 75. § (1) és (2) bekezdésében az „- és bírói szolgálati viszonya korábban nem szűnt meg -” szövegrész,

d) 76. § (4) bekezdés b) pontja,

e) 77. § (3) bekezdésében, valamint 117. § (2) bekezdésében az „a bíróságok hivatalos honlapján és” szövegrész,

f) 103. § (2a) bekezdés b) pontja.

13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

17. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.”

18. § A Bjt.

a) 104/A. § (3) bekezdésében az „a bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe az „a központi honlapon” szöveg,

b) 213. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

c) 237. § (1) bekezdésében a „25. cikk (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „25. cikk (8) bekezdése” szöveg

lép.

19. § (1) Hatályát veszti a Bjt. 161. §-a.

(2) Hatályát veszti a Bjt. 21. § (3) bekezdésében az „a bíróságok hivatalos honlapján és” szövegrész.

14. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

20. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész)

h) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát;”

15. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

21. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

a) 18. § (1) bekezdésében a „valamint a jegyző” szövegrész helyébe az „a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében az „a jegyző az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője” szöveg

lép.

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

22. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

a) preambulumában a „37. cikk (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „37. cikk (7) bekezdése” szöveg,

b) 34. § b) pontjában az „a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 29. cikk (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény 37. cikk (6) bekezdésében” szöveg

lép.

17. Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény módosítása

23. § Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében az „Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Alaptörvény U) cikk (7) és (8) bekezdésében” szöveg,

b) 7. §-ában az „Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdése” szövegrészek helyébe az „Alaptörvény U) cikk (7) és (8) bekezdése” szöveg

lép.

18. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

24. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 2. § (2) bekezdés p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A házelnök)

p) e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét,

q) az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint.”

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 142. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 127. § (1) bekezdésében az „a házelnök irányítása alatt álló” szövegrész.

19. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése

25. § Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 109. §-a.

20. Záró rendelkezések

26. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

27. § (1) A 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdés a)-d) pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 11. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 18. § a) pontja és a 19. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 14. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 16. alcím az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 24. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 19. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!