1. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálata
33/A. § (1) Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az érintett vallási tevékenységet végző szervezet indítványára felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül kell az Alkotmánybírósághoz beérkeznie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés egyházként történő elismerésre irányuló eljárásának törvényességét vizsgálja felül.”
2. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 12/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„12/A. A vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény
34/A. § Az Alkotmánybíróság a vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a bevett egyház esetén a Kormány, a vallási tevékenységet végző szervezet esetén a bíróság indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.”
3. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 41. § (4) bekezdésében a „33. §-ban” szövegrész helyébe a „33. §-ban és a 33/A. §-ban” szöveg lép.
4. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„1. A vallási tevékenység és a vallási közösség jogállására vonatkozó általános szabályok
6. § (1) Vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.
(2) A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik.
(3) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
(4) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek
a) a politikai és érdekérvényesítő,
b) a pszichikai vagy parapszichikai,
c) a gyógyászati,
d) a gazdasági-vállalkozási,
e) a nevelési,
f) az oktatási,
g) a felsőoktatási,
h) az egészségügyi,
i) a karitatív,
j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
k) a kulturális,
l) a sport,
m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,
n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint
o) a szociális
tevékenység.
(5) A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.
7. § A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából – a saját hitelvei szerinti tartalommal – használhatja. A vallási tevékenységet végző szervezet elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza.
8. § (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre.
(2) A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.
9. § (1) A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó vallási közösséggel – működése biztosítása érdekében – a Kormány megállapodást köthet.
(2) A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott (1) bekezdés szerinti tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.”
5. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„2. A vallási tevékenységet végző szervezet
9/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése.
(2) A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
9/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy
a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik,
b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 6. § (4) és (5) bekezdésével nem ellentétes,
c) legalább tíz tag a szervezet megalakulását kimondta és elfogadta annak alapszabályát, vagy
d) a szervezet tagja kizárólag természetes személy és az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a szervezet tagja nem természetes személy is legyen.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a szervezet nem felel meg a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott valamely feltételnek.
(4) A vallási tevékenységet végző szervezet alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően határozhatja meg
a) a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint
b) azoknak a vallási tevékenységet végző szervezettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezet
ba) működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve
bb) ügyintézésére és képviseletére
jogosultak.
(5) A vallási tevékenységet végző szervezet csak vallási tevékenységet végző szervezettel egyesülhet.
9/C. § (1) Az ügyésznek a vallási tevékenységet végző szervezet működése felett gyakorolt törvényességi ellenőrzése kizárólag a vallási tevékenységet végző szervezet 6. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő működésének ellenőrzésére terjed ki. Ha az e feltételek szerinti működés az ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívása alapján sem biztosítható, az ügyész pert indít a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben.
(2) A bíróság a vallási tevékenységet végző szervezetet az ügyész keresete alapján
a) a működés törvényességének helyreállítására kötelezi, ennek elmaradása esetén megszünteti, vagy
b) feloszlatja, ha a vallási tevékenységet végző szervezet működése az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján az Alaptörvénybe ütközik.”
6. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 3. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„3. Az egyházi jogi személy
10. § Egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.
11. § (1) A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja.
(2) A bevett egyház jogi személy.
(3) A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
(4) A bevett egyházakat a melléklet tartalmazza.
12. § (1) A bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy.
(2) A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik, a bevett egyház belső szabályában meghatározott viszonyokban a bevett egyház képviseletében jár el. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.”
(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 3. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A bevett egyház belső szabálya a jogi személyre törvényben meghatározott általános szabályoktól eltérően határozhatja meg
a) a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy
aa) szervezetére és képviseletére,
ab) törvényes működésének biztosítékaira,
ac) átalakulására, egyesülésére, szétválására és jogutód nélküli megszűnésére, valamint
b) a belső egyházi jogi személy létesítésére
vonatkozó szabályokat.”
7. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 4. és 5. alcíme helyébe a következő II/A. Fejezet lép:
„II/A. FEJEZET
A VALLÁSI KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLY
13. § (1) Az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.
(2) Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.
(3) Az egyházi személy fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.”
8. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény e törvénnyel megállapított II/A. Fejezete a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja a vallási tevékenységet végző szervezet szolgálatában álló, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy.
(2) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjára a 13. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.”
9. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 6. alcíme helyébe a következő 4. alcím lép és egyidejűleg a következő 5. alcímmel egészül ki:
„4. Az elismerés feltételei
14. § A vallási tevékenységet végző szervezetet az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha
a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
c) legalább
ca) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy
cb) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik,
d) elfogadott belső szabálya van,
e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével,
g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot,
h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben – működése során – nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és
i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) bekezdése szerinti területeken végzett tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja.
14/A. § (1) A 14. § c) pont ca) alpontja szerinti nemzetközi működést
a) legalább két országban egyházi státusszal rendelkező és azonos hitelveket valló egyházak által kiállított igazolás,
b) legalább két országban működő és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége által a szövetségi tagságról kiállított igazolás, vagy
c) legalább két országban működő részegyházakat összefogó világegyház által kiállított igazolás
alapján kell megállapítani.
(2) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti működésbe beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként, valamint a 2012. január 1-je és a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépése, illetve a 33. § (3) bekezdésében meghatározott időpont között alapcélként vallási tevékenységet végző szervezetként való működés is.
(3) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti taglétszámot a Magyarország lakosságszámára vonatkozóan – a kezdeményezés benyújtását megelőzően – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutolsó adat alapulvételével kell meghatározni.
(4) Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vallási tevékenységet végző szervezet taglétszámának igazolása keretében tudomására jutott személyes adatot a 14. § a)–f) pontja szerinti feltételek
a) fennállására vonatkozó döntés esetén a döntés közléséig,
b) fennállásának hiányára vonatkozó döntés esetén a döntés jogerőre emelkedéséig vagy ha ez későbbi, a jogerős döntés ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig
kezelheti.
(5) A 14. § h) pontja szerinti feltétel teljesülését – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát követően – az Országgyűlés nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottsága állapítja meg.
5. Az elismerési eljárás
14/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését a vallási tevékenységet végző szervezet képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A kezdeményezést a miniszternél kell előterjeszteni.
(2) A miniszter 60 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt a 14. § a)–f) pontja szerinti feltételek fennállásáról.
(3) A miniszter eljárásában jogász, vallástörténész, vallástudós vagy szociológus szakképzettségű és tudományos fokozattal rendelkező szakértő igénybevétele kötelező. Nem kérhető fel szakértőként egyházi személy.
(4) A 14. § a)–f) pontja szerinti feltételek fennállására vonatkozó döntést az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságával (a továbbiakban: bizottság) is közölni kell.
14/C. § (1) A bizottság a miniszter 14/B. § (4) bekezdése szerinti közlése alapján a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot – és ha a 14. § g)–i) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, a törvényjavaslathoz kapcsolódóan országgyűlési határozati javaslatot – terjeszt az Országgyűlés elé. A bizottság a törvényjavaslatot, illetve az országgyűlési határozati javaslatot a miniszter 14/B. § (4) bekezdése szerinti közlésétől számított 60 napon belül nyújtja be.
(2) A bizottság eljárásában a vallási tevékenységet végző szervezet nyilvános bizottsági ülésen történő meghallgatása kötelező.
(3) Az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgyalása során a 14. § g)–i) pontjában meghatározott feltételek fennállásának vizsgálata alapján a törvényjavaslat benyújtásától számított 60 napon belül a közösségi célok érdekében a vallási tevékenységet végző szervezettel való együttműködés céljából a törvényjavaslat elfogadásával dönt a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismeréséről.
(4) Ha az Országgyűlés a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését nem támogatja és a törvényjavaslatot nem fogadja el, a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül dönt az országgyűlési határozat elfogadásáról. Az országgyűlési határozat tartalmazza, hogy a 14. § g)–i) pontjában meghatározott melyik feltétel hiányát és milyen okból állapította meg az Országgyűlés.
(5) Az országgyűlési határozat közzétételétől számított egy éven belül a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére irányuló ismételt kezdeményezés nem indítható.
14/D. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet a miniszter 14/B. § (2) bekezdése szerinti döntésének bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási döntések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok alapján kérheti.
(2) A vallási tevékenységet végző szervezet az országgyűlési határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott eljárás keretében kérheti.
15. § A vallási tevékenységet végző szervezet az e törvénynek az adott bevett egyház felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül bevett egyháznak.”
10. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. alcímének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„III/A. FEJEZET
AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA”
11. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A miniszter az e törvénynek az adott bevett egyház felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépését követő 30 napon belül a bevett egyházat nyilvántartásba veszi.
(2) A belső egyházi jogi személyt a miniszter a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett képviselője vagy a bevett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.”
12. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartást a miniszter vezeti. A miniszter nyilvántartás-vezetéssel összefüggő döntésének bírósági felülvizsgálatát a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője a közigazgatási döntések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok alapján kérheti.”
(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nyilvántartás nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.”
13. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 19. §-a a helyébe a következő alcím lép:
„6. A vallási közösség működésének szabályai
19. § (1) A vallási közösség saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik.
(2) A vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében önmaga vagy e célra létrehozott intézménye útján a 9. § (1) bekezdésében meghatározott olyan tevékenységet is elláthat, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak intézménye számára.
(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet a vallási közösség közvetlenül vagy intézményei útján identitásának megfelelően végzi, amelyre tekintettel a felvételhez és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez a világnézeti elkötelezettség természete vagy tartalma miatt indokolt, annak megőrzéséhez és gyakorlásához szükséges és arányos feltételek határozhatók meg.
(4) Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése vagy XII. cikk (1) bekezdése alapján létrejött szervezet által ellátott 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet e célból létrehozott vagy már működő belső egyházi jogi személy az ilyen szervezet egyetemes jogutódjaként nem veheti át.
(5) A vallási közösség a polgári jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezetet létrehozni, azokban részt venni.
19/A. § (1) A vallási közösség bevételei elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tevődnek össze.
(2) Az egyházi jogi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet adományokat gyűjthet.
(3) A vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatásban részesülhet.
19/B. § (1) A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. Más szervezet elnevezése vagy jelképe nem kelthet olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett vallási közösség működéséhez kapcsolódik.
(2) A vallási közösség elnevezését, jelképrendszerét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését – a vallási közösség erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül – más nem használhatja. A kifejezett írásbeli hozzájárulás nélküli használatot jogosulatlan használatnak kell tekinteni.
(3) Ha az egyházi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja nem a vallási közösség más tagja számára végez szolgálatot vagy nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a vallási közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott vallási közösség nevét a szolgálat vagy szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni.
19/C. § A vallási közösség – különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében –, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.
19/D. § Az állam – jogszabályban meghatározott eljárás keretein belül – lehetőséget biztosít a vallási közösségeknek, hogy részt vegyenek a jogalkotás során a jogszabálytervezetek és jogalkotási koncepciók véleményezésében.”
14. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 20–25. §-a helyébe a következő alcím lép:
„7. Az egyházi jogi személy működésének szabályai
20. § (1) Az egyházi jogi személy az általa vagy intézménye útján ellátott 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult.
(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti feladatot ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.
(3) Az egyházi jogi személy – a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel – adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesíthető.
21. § (1) Az egyházi jogi személy – a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel – az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben – törvényben meghatározott módon – hitéleti oktatást szervezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hitéleti oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket és más iskolai foglalkozással nem ütköző időpontját törvényben meghatározottak szerint a nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény, a hitéleti oktatásban közreműködő személyt az egyházi jogi személy biztosítja.
(3) A hitéleti oktatás költségeit [ideértve az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően szervezett hitéleti oktatás költségeit is] – törvény, illetve a bevett egyházzal kötött megállapodás alapján – az állam biztosítja.
22. § (1) Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet – a 19. § (5) bekezdésében meghatározott kereteken túl is – folytatni.
(2) Az egyházi jogi személy vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek
a) a hitéleti tevékenységet és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint az ilyen és a környezetvédelmi tevékenység folytatása,
b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
c) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
d) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,
e) a temető fenntartása,
f) a kizárólag hitéleti tevékenységet, környezetvédelmi tevékenységet vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is,
g) a hitéleti tevékenységhez, a környezetvédelmi tevékenységhez és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,
h) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése,
i) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése,
j) az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodott elnevezésének, címerének, illetve logójának más által történő használatához adott hozzájárulás.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különösen
a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése,
b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés,
c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, és
d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel.
23. § (1) Az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül különösen a személyi jövedelemadó meghatározott részének bevett egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, az ennek helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése.
(2) Az egyházi jogi személy a nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatásból származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.
(3) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
24. § Az egyházi jogi személy jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhet.
25. § Az egyházi jogi személy az általa gyakorolt vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatot a bevett egyház belső szabálya szerint kezeli, azokat az érintett hozzájárulásával – halála esetén leszármazója hozzájárulásával – továbbíthatja és hozhatja nyilvánosságra.”
15. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 26–29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„26. § (1) A bevett egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha a bevett egyház
a) legfőbb szerve a bevett egyház feloszlásáról határoz vagy
b) tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
(2) A bevett egyház jogutóddal – a bevett egyház képviselőjének kérelmére – szűnik meg
a) más bevett egyházba való beolvadása vagy összeolvadása (a továbbiakban együtt: egyesülés) vagy
b) két vagy több bevett egyházra való különválás
esetén.
(3) A bevett egyházból való kiválás esetén a kiválással létrejövő vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezet.
27. § Az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján az Alaptörvénybe ütköző tevékenységet végző bevett egyház ilyen jogállása az Országgyűlés erre vonatkozó döntése alapján megszűnik.
28. § (1) A Kormány a miniszter előterjesztésére a 26. § (1) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott esetben kezdeményezi az Országgyűlésnél az érintett bevett egyház mellékletből való törlését, illetve egyesülés vagy különválás esetén a melléklet módosítását.
(2) A bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyház törlésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napján veszti el az ilyen jogállását, és ettől kezdve vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül, illetve a 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetben e napon szűnik meg.
(3) A 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben
a) a bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyházra vonatkozó módosítása hatálybalépésének napján szűnik meg, és
b) a jogutód bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyház mellékletbe való felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül bevett egyháznak.
(4) A bevett egyház ilyen jogállásának elvesztése esetén a létrejövő vallási tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben meghatározott naptól, a bevett egyházból való kiválás esetén a bevett egyház legfőbb szervének erre vonatkozó végleges döntése meghozatalának napjától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül köteles a vallási tevékenységet végző szervezetre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás megindítására. A határidő elmulasztása esetén a vallási tevékenységet végző szervezetet a bíróság feloszlatja.
29. § (1) A bevett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén elszámolási eljárásnak van helye, amelyre a jogutód nélkül megszűnő cég végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy bíróság alatt a minisztert kell érteni.
(2) A bevett egyház jogutód nélküli megszűnése és a vallási tevékenységet végző szervezet a 9/C. § (2) bekezdése vagy a 28. § (4) bekezdése szerinti feloszlatása esetén a megszűnt bevett egyház, illetve a feloszlatott vallási tevékenységet végző szervezet vagyona – a hitelezők követeléseinek kielégítése után – az állam tulajdonába kerül, és azt a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységre kell fordítani.
(3) A bevett egyház vagyona a bevett egyház más bevett egyházzal való egyesülése, illetve két vagy több bevett egyházra való különválása esetén a jogutód bevett egyház tulajdonába kerül. A bevett egyházból való kiválás esetén, valamint akkor, ha a bevett egyházat személyek vagy személyek csoportjai elhagyják, de a bevett egyház fennmarad, a létrejövő vallási tevékenységet végző szervezetet a bevett egyház vagyonából részesedés nem illeti meg.”
16. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egyházként történő elismerésre irányuló kérelem tartalmát és benyújtásának rendjét,
b) a tábori lelkészi szolgálat végzésének szabályait,
c) a miniszter által vezetett nyilvántartás tekintetében
ca) a nyilvántartásba vétel szabályait,
cb) a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb adatokat, valamint ezek változása bejelentésének szabályait,
cc) a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, valamint a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatairól kért papír alapú és elektronikus kivonat tartalmát,
cd) a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételének szabályait, és
d) a bevett egyház megszűnésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésének szabályait
rendeletben meghatározza.”
17. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az olyan vallási közösség, amelynek vonatkozásában e törvény 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig hatályos 34. § (1), (2) és (4) bekezdése az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján nem alkalmazható, egyházként történő elismerését a 14/B. § és a 14/C. § szerinti eljárás keretében e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti vallási közösségek nevét az általa vezetett minisztérium honlapján e rendelkezés hatálybalépésétől számított 3 napon belül közzéteszi.
(3) A kezdeményezés
a) elmulasztása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát,
b) 14/B. § (2) bekezdése alapján történő elutasítása esetén a döntés közlését, a döntés bírósági felülvizsgálata esetén – ha a döntést a bíróság helybenhagyja – a jogerős bírósági ítélet közlését,
c) 14/C. § (4) bekezdése szerinti elutasítása esetén az országgyűlési határozat közzétételét, az országgyűlési határozat 14/D. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslattal való megtámadása esetén – ha a vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére irányuló eljárás törvényességét az Alkotmánybíróság helybenhagyja – az Alkotmánybíróság ezen eljárásban hozott határozatának közzétételét
követő 30. naptól az (1) bekezdés szerinti vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül.
(4) A bíróság az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába az egyesület formájára vonatkozóan bejegyzett adatot a miniszter értesítése alapján
a) az (1) bekezdés szerinti vallási közösség tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott időpontot,
b) az (1) bekezdés szerinti vallási közösségnek nem minősülő, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület tekintetében e rendelkezés hatálybalépését
követő 60. napig vallási tevékenységet végző szervezetre módosítja.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályok szerint megszünteti, ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösség
a) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontjában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként nem szerepel és
b) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontját követő harminc napos jogvesztő határidőn belül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vételét vallási tevékenységet végző szervezetként nem kéri.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget nem a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván – és az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye –, a (4) bekezdés szerinti módosítást követően a vallási tevékenységet végző szervezetet egyidejűleg kell kivezetni a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilván tartó bíróság nyilvántartásából és bevezetni a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába. A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásból való kivezetéséről és a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába való bevezetéséről a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilvántartó bíróság határoz, egyúttal a vallási tevékenységet végző szervezet iratait megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.”
(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 34–36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„34. § (1) A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végző egyesület a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésétől vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vallási tevékenységet végző szervezet a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő változásbejegyzését az egyesületre vonatkozó szabályok szerint kell befejezni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
35. § (1) Az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti olyan szervezet, amellyel szemben
a) a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján kényszer-végelszámolási eljárás van folyamatban, vagy
b) a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését követően az a) pont szerinti befejezett eljárással összefüggésben új eljárásra utasítás alapján új eljárás indul,
az erre vonatkozó beadványával a bíróságtól a kényszer-végelszámolási eljárás megszüntetését annak egyidejű igazolása mellett kérheti, hogy vallási tevékenységet végző szervezetként történő bejegyzését a 9/B. § (1) bekezdése szerinti bíróságtól kérte.
(2) A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését követő 30. napig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az új eljárásra utasításról történő tudomásszerzéstől számított 30. napig nyújtható be.
(3) A bíróság az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárást a vallási tevékenységet végző szervezetként történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4) Ha a 9/B. § (1) bekezdése szerinti bíróság az (1) bekezdés szerinti szervezetet vallási tevékenységet végző szervezetként bejegyzi, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárást a bíróság megszünteti.
36. § Az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését megelőzően kényszer-végelszámolási eljárás során jogutód nélkül megszüntetett vallási tevékenységet végző egyesület azonos hitelvek szerint és azonos elnevezéssel létrehozott vallási tevékenységet végző szervezet a megszüntetett ilyen vallási közösség általános jogutódjának minősül. Ez a rendelkezés a hitelezők kielégítése után megmaradt és az egyesület alapszabálya szerint felosztott vagy törvény rendelkezése alapján más célra fordított vagyon sorsát nem érinti.”
(3) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösség a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.
(2) A 34. § (1) bekezdése szerinti vallási tevékenységet végző szervezet – a 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösségek kivételével – 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.”
18. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § A 6–9. §, a 10–13. §, a 14–22. §, a 23. § (1) és (2) bekezdése, a 24–30. § és a melléklet az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése, a 23. § (3) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
19. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
a) preambulumában a „magyarországi egyházak és” szövegrész helyébe a „Magyarországon működő” szöveg, a „szerepet játszó egyházak és” szövegrész helyébe a „szerepet játszó” szöveg, az „az egyházak önállóságának” szövegrész helyébe az „a vallási közösségek önállóságának” szöveg, az „az egyházak és vallási egyesületek vagy” szövegrész helyébe az „a vallási” szöveg, az „az állam és egyház különvált” szövegrész helyébe az „az állam és a vallási közösségek különvált” szöveg, az „az egyházakkal megkötött” szövegrész helyébe az „a vallási közösségekkel megkötött” szöveg, a „hanem az egyházak részére” szövegrész helyébe a „hanem a vallási közösségek részére” szöveg, a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg,
b) II. Fejezetének címében az „AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
c) III. Fejezetének címében a „VALÓ ELISMERÉSRE ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” szövegrész helyébe a „TÖRTÉNŐ ELISMERÉS” szöveg,
d) IV. Fejezetének címében az „AZ EGYHÁZAK” szövegrész helyébe az „A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK” szöveg,
e) V. Fejezetének címében az „AZ EGYHÁZAK” szövegrész helyébe az „AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ÁTALAKULÁSA ÉS” szöveg
lép.
(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9/B. § (5) bekezdésében az „egyesülhet” szövegrész helyébe az „egyesülhet és csak vallási tevékenységet végző szervezetekre válhat szét” szöveg lép.
20. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
a) 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdésében, (4) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (1) bekezdésében és 30. § (1) és (2) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház” szöveg,
b) 17. § (4) bekezdésében a „11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba” szöveg,
c) 17. § (4) bekezdés a) pontjában az „a)–c) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) pontja” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdésében az „Az egyház és a belső” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
e) 30. § (1) bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „A bevett egyház” szöveg,
f) 30. § (2) bekezdésében a „belső egyházi szabálya” szövegrész helyébe a „belső szabálya” szöveg,
g) mellékletének címében az „Az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek” szövegrész helyébe az „A bevett egyházak” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38. §-a, 50. §-a és 51. §-a.
22. § (1) Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 49. §-a.
(2) Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 53. §-a.
23. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg lép.
24. § Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 62. § (7) bekezdése.
25. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a) 36/A. § (1) bekezdésében az „egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában” szövegrész helyébe az „egyházi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy általi gondozásban” szöveg,
b) 36/A. § (2) bekezdésében az „az egyházi házasságkötést, a keresztelést és az egyházi temetést” szövegrész helyébe az „a vallási közösség által vallásos szertartás keretében végzett házasságkötést, keresztelést és temetést” szöveg,
c) 36/A. § (4) bekezdésében az „A lelkésszel” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott személlyel” szöveg,
d) 36/A. § (5) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a vallási közösség” szöveg,
e) 42. § (6) bekezdés b) pontjában az „a lelkészt” szövegrész helyébe az „a 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyt” szöveg,
f) 60. § (2) bekezdésében az „az egyházi fenntartású intézményekkel” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személyekkel” szöveg,
g) 61. § (3) bekezdés e) pontjában az „az egyházi fenntartású intézmény” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg,
h) 82/A. § (4) bekezdésében az „az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője” szöveg,
i) 82/A. § (5) bekezdésében az „azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek” szövegrész helyett az „arról az állami vagy önkormányzati intézményről, közhasznú jogállású civil szervezetről, egyházi jogi személyről vagy vallási tevékenységet végző szervezetről, amely” szöveg,
j) 84. § (5) bekezdésében a „személlyel” szövegrész helyébe a „személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával” szöveg
lép.
26. § A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. § b) pontjában a „törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási” szövegrész helyébe a „templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos” szöveg lép.
27. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„e) az egyházi jogi személy,”
28. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklet VII. pont 1. alpontjában a „felekezeti” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy által vezetett” szöveg lép.
29. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
a) 3. § (5) bekezdésében az „az egyházra,” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személyre,” szöveg,
b) 31. § e) pontjában az „az egyház tulajdonában” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy tulajdonában” szöveg, az „az egyházi hitéleti tevékenységében való” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontja.
31. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személytől” szöveg lép.
32. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/B. § (6) bekezdésében az „egyházi vagy egészségügyi intézmény” szövegrész helyébe az „egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana,” szöveg lép.
33. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
a) 5. § d) pontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg,
b) 17/D. § b) pontjában az „egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i)” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége” szöveg,
c) 18. § 23. pontjában a „szervező egyház regionális elöljárója vagy annak hivatala” szövegrész helyébe a „szervező egyházi jogi személy képviselője” szöveg
lép.
34. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„mb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),”
35. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 58. § (2) bekezdésében az „Egyházi fenntartású” szövegrész helyébe az „Az egyházi jogi személy által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású)” szöveg, az „az egyház központi szervének” szövegrész helyébe az „a bevett egyház legfőbb szerve képviselőjének” szöveg, a „jelöl ki” szövegrész helyébe a „jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény)” szöveg,
b) 58. § (4) bekezdés c) pontjában az „egyház központi szerve” szövegrész helyébe a „bevett egyház legfőbb szervének képviselője” szöveg,
c) 58. § (6) bekezdésében az „Az egyházi” szövegrész helyébe az „A kijelölt egyházi” szöveg,
d) 58/A. § (1) bekezdésében az „egyházi és – külön törvényben meghatározott –” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és a központi költségvetésről szóló törvény szerinti” szöveg,
e) 58/A. § (2) bekezdésében az „az állami, egyházi és nem állami fenntartó” szövegrész helyébe az „a” szöveg, a „támogatásra való jogosultságának” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,
f) 58/A. § (2a) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe a „nem állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: nem állami fenntartású)” szöveg,
g) 64. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek, egyházak és” szövegrész helyébe az „az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a” szöveg,
h) 92. § (6a) bekezdésében a „nem állami és egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartók és nem állami” szöveg,
i) 92/C. § (1) bekezdésében az „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi, illetve nem állami fenntartója” szövegrész helyébe az „Az egyházi fenntartója és a nem állami fenntartó” szöveg,
j) 92/C. § (5) bekezdésében az „egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású” szöveg, az „a nem állami és egyházi fenntartó” szövegrész helyébe az „az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó” szöveg,
k) 92/C. § (7) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartót” szöveg,
l) 92/K. § (1) bekezdésében az „állami, egyházi” szövegrész helyébe az „állami fenntartó, egyházi fenntartó” szöveg,
m) 92/L. § (1) bekezdés f) pontjában az „állami fenntartású” szövegrész helyébe az „állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású)” szöveg,
n) 92/L. § (1) bekezdés g) pontjában az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartóval,” szöveg, az „egyházi, nem állami” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy a nem állami” szöveg,
o) 92/L. § (1) bekezdés j) pontjában, 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/L. § (4) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartású” szöveg,
p) 94/D. §-ában az „egyházi, illetve nem állami fenntartó” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó” szöveg,
q) 102. § (1) bekezdésében az „Egyházi” szövegrész helyébe az „Egyházi fenntartású” szöveg,
r) 102. § (4) bekezdésében az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartású vagy” szöveg,
s) 115. § (5) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó” szöveg,
t) 120. §-ában a „fenntartóval” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval” szöveg,
u) 121. § (2) bekezdés a) pontjában az „egyházi,” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy a nem” szöveg,
v) 121. § (2) bekezdés c) pontjában az „egyházi,” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy a” szöveg,
w) 127. § (2) bekezdésében az „A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és” szövegrész helyébe az „Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak” szöveg,
x) 128. § (2) bekezdésében az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és a” szöveg,
y) 132. § (1) bekezdés g) pontjában az „a nem állami és egyházi” szövegrész helyébe az „az egyházi fenntartók és a nem állami” szöveg
lép.
36. § Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. §-a.
37. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében az „önkormányzat, egyház, belső egyházi jogi személy és a Magyar Állam” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „Egyház, belső egyházi jogi személy” szövegrész helyébe az „Az egyházi jogi személy” szöveg,
c) 6. § (5) bekezdésében a „törvény 34. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése” szöveg,
d) 6. § (6) bekezdésében az „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti vallási” szövegrész helyébe az „a vallási” szöveg
lép.
38. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 55. § (1) bekezdésében az „az egyházakat” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személyeket” szöveg lép.
39. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
a) 31. § (1) bekezdésében az „az illetékes egyházi levéltár azonban gyűjtheti az egyház” szövegrész helyébe az „a vallási közösség levéltára gyűjtheti a vallási közösség” szöveg,
b) 31. § (2) bekezdésében az „az illetékes hazai egyházi levéltárban” szövegrész helyébe az „a vallási közösség levéltárában” szöveg
lép.
40. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. § (1) bekezdésében az „egyházakkal” szövegrész helyébe a „vallási közösségekkel” szöveg lép.
41. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.8. az egyházi jogi személy által egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján
a) juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély közvetlenül vagy közvetve nyújt,
b) a központi költségvetésből jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen nyújtott támogatás;”
42. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 3. § 23. pont j) alpontjában az „az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős” szövegrész helyébe az „a bevett egyház belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból a bevett egyház idős” szöveg,
b) 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „az egyház és az egyházi karitatív szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg,
c) 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az „az egyházak központi szerve” szövegrész helyébe az „a vallási közösség” szöveg,
d) 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában az „egyház” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg,
e) 1. számú melléklet 8. pont 8.1. alpontjában az „az állami, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, továbbá az egyházi forrásból” szövegrész helyébe az „az állam, a helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy forrásából” szöveg,
f) 1. számú melléklet 8. pont 8.18. alpontjában az „az egyháztól” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személytől” szöveg,
g) 1. számú melléklet 8. pont 8.20. alpontjában az „az egyház belső törvényeiben és szabályaiban” szövegrész helyébe az „a bevett egyház belső szabályában” szöveg, az „az egyház által” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy által” szöveg,
h) 1. számú melléklet 8. pont 8.22. alpontjában az „egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy forrásából vagy a köznevelési” szöveg,
i) 1. számú melléklet 8. pont 8.35. alpontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 39. és 40. pontja.
44. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 2. § e) pont ee) alpontja.
45. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 209. § (1) bekezdésében az „egyházi vagy polgári szertartással” szövegrész helyébe a „polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással” szöveg lép.
46. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés t) pontjában a „szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltató kivételével” szövegrész helyébe a „szerv, valamint nevelési-oktatási, egészségügyi vagy kulturális tevékenysége tekintetében az egyházi jogi személy munkáltató kivételével” szöveg lép.
47. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 1/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1a. adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;”
48. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában, az „Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása” alcímének címében, 3. számú melléklet B) pont 17. alpontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében a „folytató egyház” szövegrész helyébe a „folytató egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül” szöveg,
d) 9. § (5) és (9) bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „Az egyházi jogi személy” szöveg,
e) 26. § (11) bekezdésében az „az egyháznak” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személynek” szöveg
lép.
49. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 10/a. pontja.
50. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes díjmentességben részesül:)
„b) az egyházi jogi személy.”
51. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)
„e) az egyházi jogi személy,”
52. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyesület, egyház, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyesület, egyházi jogi személy és” szöveg lép.
53. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában kedvezményezett:)
„a) a bevett egyház (ide nem értve annak belső egyházi jogi személyét) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint,”
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság a bevett egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el. A bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.”
54. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
a) 4. § (1) bekezdésében az „E törvény alkalmazásában kedvezményezett” szövegrész helyébe a „Kedvezményezettnek minősül” szöveg,
b) 4/A. § (1) bekezdésében az „E törvény alkalmazásában kedvezményezett:” szövegrész helyébe az „A 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl kedvezményezettnek minősül” szöveg,
c) 6/B. § (2) bekezdésében az „egyházként” szövegrész helyébe a „bevett egyházként” szöveg,
d) 8/A. § (1) bekezdésében az „Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése” szöveg,
e) 8/A. § (6) bekezdésében az „Ehtv.” szövegrész helyébe az „Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos” szöveg,
f) 8/A. § (7) bekezdésében az „Ehtv.” szövegrészek helyébe az „Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos” szöveg
lép.
55. § (1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
a) 2. § (2) bekezdésében és 3. § (2) bekezdésében az „által vezetett minisztérium” szövegrész,
b) 3. § (2) bekezdésében az „egyházi” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8/A. § (3) és (8) bekezdése.
56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pont sb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„sb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),”
57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)
„j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,”
58. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 32. § (3) bekezdésében az „Állami fenntartású” szövegrész helyébe az „Állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású)” szöveg,
b) 32. § (5) bekezdés b) pontjában az „egyházi és nem állami fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású) és nem állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: nem állami fenntartású)” szöveg,
c) 32. § (9) és (10) bekezdésében az „egyházi, nem állami” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó vagy a nem állami” szöveg,
d) 40. § (5) bekezdésében az „egyházi és más” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és” szöveg,
e) 92. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek, alapítványok és egyházi jogi személyek” szövegrész helyébe az „egyesületek, alapítványok és bevett egyházak” szöveg,
f) 96. § (8) bekezdésében a „jelölhet ki” szövegrész helyébe a „jelölhet ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény)” szöveg,
g) 96. § (10) bekezdésében az „az egyháza” szövegrész helyébe az „a bevett egyháza” szöveg,
h) 96. § (13) bekezdésében az „egyházának” szövegrész helyébe a „bevett egyháznak” szöveg,
i) 97. § (1) bekezdésében az „állami, egyházi és egyéb” szövegrész helyébe az „állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és” szöveg,
j) 145. § (1) bekezdésében az „egyházi és – külön törvényben meghatározott –” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó és – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott –” szöveg,
k) 145. § (2) bekezdésében az „állami, egyházi és” szövegrész helyébe az „állami fenntartó, az egyházi fenntartó és a” szöveg,
l) 145. § (3) bekezdésében az „egyházi és” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartású vagy” szöveg,
m) 145. § (4) bekezdésében az „A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és” szövegrész helyébe az „Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak” szöveg,
n) 145/A. § (1) és (2) bekezdésében az „egyházi jogi személy” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó” szöveg,
o) 148. § (7) bekezdésében az „egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi fenntartó” szöveg,
p) 162. § (1) bekezdés s) pontjában az „a nem állami és egyházi” szövegrész helyébe az „az egyházi fenntartók és a nem állami” szöveg
lép.
59. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyházak” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személyek” szöveg lép.
60. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 4. § f) pont 1. alpontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személytől” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy)” szövegrész helyébe az „egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy” szöveg,
c) 16. § (1) bekezdés g) pontjában a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személytől” szöveg,
d) 26. § (3) bekezdésében az „Az egyházi személy után az egyház” szövegrész helyébe az „Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy” szöveg,
e) 44/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat” szövegrész helyébe az „egyházi nyugdíjban részesülők esetében az egyházi nyugdíjat” szöveg
lép.
61. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
„b) az egyházi jogi személy által kiállított igazolás alapján az egyházi személyként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre 2011. december 31-éig az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot az egyházi jogi személy megfizette,”
62. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvényt az egyházi jogi személyre kell alkalmazni.”
63. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatásból az egyes bevett egyházak a javukra a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
64. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az egyházi jogi személy által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik.
(2) Az egyházi fenntartónak – a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek – az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.”
65. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyházi köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek és tanulói létszáma után kell kiszámítani.”
66. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § (1) Az Ehtv.-nek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ehtvm.) megállapított 33. § (1) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő vallási közösség számára
a) – ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezetnek minősült – a 2012. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban,
b) – ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdése szerinti szervezetnek minősült – a 2013. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban
érvényesen megtett rendelkező nyilatkozatok szerinti felajánlások alapján az állam az ilyen vallási közösségnek a nemzetgazdaság teljesítőképességétől függően legfeljebb a 4. § (3) bekezdése szerinti támogatáshoz igazodó mértékű támogatást biztosít. A nemzetgazdaság teljesítőképessége tekintetében az államháztartásért felelős miniszter álláspontja az irányadó.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott módon értesíti.
(3) A támogatást az e célra biztosított előirányzat terhére a kincstár a miniszter utalványozása alapján legkésőbb a 2012. adóévre vonatkozó rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30-áig utalja át az (1) bekezdés szerinti vallási közösség által a miniszter részére e határidőt legalább 60 nappal megelőzően bejelentett fizetési számlájára. A bejelentésre meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.”
67. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény
a) 2. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 7. § (1) és (4) bekezdésében az „Az egyház” szövegrész helyébe az „A bevett egyház” szöveg,
b) 2. § (5) bekezdésében az „egyéb” szövegrész helyébe az „a belső” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdésében az „az egyház” szövegrészek helyébe az „a bevett egyház” szöveg, az „az igénylő egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház” szöveg,
d) 3. § (4) bekezdésében az „az egyház” szövegrész helyébe az „a bevett egyház” szöveg, az „az érintett egyház” szövegrészek helyébe az „a bevett egyház” szöveg,
e) 4. § (1) bekezdésében az „Az egyes egyházak jogosultak” szövegrész helyébe az „A bevett egyház jogosult” szöveg, az „az egyházak belső szabályaiban” szövegrész helyébe az „a bevett egyház belső szabályában” szöveg,
f) 4. § (3) bekezdésében az „az egyházakat” szövegrész helyébe az „a bevett egyházakat” szöveg, az „az egyházaknak” szövegrész helyébe az „a bevett egyházaknak” szöveg,
g) 6. § (1) bekezdésében az „Az egyházak” szövegrész helyébe az „A bevett egyház” szöveg, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg, az „adott egyház által fenntartott” szövegrész helyébe az „egyházi” szöveg,
h) 6. § (3) bekezdésében az „és egyházi fenntartó, illetve intézményei” szövegrész helyébe a „fenntartó, az egyházi jogi személy” szöveg, a „hozzájuthatnak” szövegrész helyébe a „hozzájuthat” szöveg,
i) 6. § (5) bekezdésében az „az érintett egyházzal” szövegrész helyébe az „a bevett egyházzal” szöveg,
j) 7. § (1) és (4) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében az „az éves költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló” szöveg,
k) 7. § (4) bekezdésében az „az egyház által” szövegrész helyébe az „a bevett egyház által” szöveg,
l) 7. § (5) bekezdésében az „az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve” szövegrész helyébe az „a bevett egyház legfőbb szervének képviselője” szöveg,
m) 8. § (1) bekezdésében az „Az egyházakat közcélú tevékenységük” szövegrész helyébe az „A bevett egyházat közcélú tevékenysége” szöveg,
n) 8. § (3) bekezdésében a „fejezetben” szövegrész helyébe a „költségvetési fejezetében” szöveg, az „az egyháznak” szövegrész helyébe az „a bevett egyháznak” szöveg,
o) 10. §-ában az „az egyházat” szövegrész helyébe az „a bevett egyházat” szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 13. §-a.
69. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
a) 54. § (4) bekezdésében az „Az egyházak és más könyvtárfenntartók” szövegrész helyébe az „A fenntartó” szöveg, a „kérhetik” szövegrész helyébe a „kérheti” szöveg, a „könyvtáruk” szövegrész helyébe a „könyvtárai” szöveg,
