Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.12.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXXXV. törvény

a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról * 

PREAMBULUM

Szükséges a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

A Magyar Állam az állami vagyon terhére a 2007. évi CCVI. törvényben foglaltak alapján kormányhatározatban állapította meg a takarékszövetkezeti szektor átalakításához elvben minimálisan rendelkezésre álló összeget. A szektor átalakítására ténylegesen fordított összeg azonban a nemzetközi kötelezettségek miatt nem haladhatja meg azt az összeget, ami egy piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként.

Bár a Magyar Állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja, és az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.

1. § (1) Fogalmak

A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában

a) „B” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény;

b) „C” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által kibocsátandó új, névre szóló, dematerializált speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény, amelynek összesített névértéke a teljes sorozat tekintetében 320 000 forint, a 160 db részvény névértéke pedig egyenként 2000 forint;

c) Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat: a Gt. 255. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, amely tartalmában e törvény rendelkezéseinek is megfelel.

d) Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

e) Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet: jelen törvény elfogadásáig a nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakulás iránt a Felügyeletnek kérelmet benyújtott szövetkezeti hitelintézet, amely 2013. december 31-ig a Felügyelet engedélye alapján nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakult és e törvény hatályba lépését követő 100 napon belül már nem tagja az Integrációs Szervezetnek illetve az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA intézményvédelmi alapok egyikének sem.

f) hitelezési mutatója rossz: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 10 százalékot);

g) HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja

h) hitelezési mutatója romlik: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal nőtt;

i) Integrációs Szervezet: a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete;

j) jegybankképes: olyan értékpapír, amelyet a Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetként határoz meg;

k) jó nevű könyvvizsgáló: pártatlan és megkérdőjelezhetetlen szakmai hírnévvel rendelkező, könyvvizsgálattal illetőleg cégértékeléssel főtevékenységként foglalkozó, pénzintézetek könyvvizsgálatára jogosult, nemzetközileg is elismert szakmai reputációval rendelkező szervezet;

l) kormánybiztos: az 1554/2012. (XII. 5.) számú kormányhatározatban a hazai illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos;

m) likvid eszköz-állomány: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletében ilyen néven meghatározott eszközök állománya;

n) likvid vagyon: a likvid eszközök összessége;

o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Posta Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;

p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;

q) Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok: az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA);

r) Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet: olyan Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet, amely 2013. december 31-ig nem szerzi meg a Felügyelet engedélyét, vagy amely nem tett eleget e törvény 19. § (11) bekezdésének 2. mondatába foglalt kötelezettségének illetve az a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet, amelyik e törvény hatályba lépését követő 100 napon belül tagja az Integrációs Szervezetnek illetve az OTIVA-nak, a REPIVA-nak, a HBA-nak és a TAKIVA-nak;

s) szokásos üzletmenet: jelenti azokat az ügyleteket, amelyek összértékben a hitelintézetre vonatkozó nagy kockázat felét nem érik el;

t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését, vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, ideértve a nem szövetkezeti hitelintézeteket is, de ide nem értve a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézetet;

u) Takarékbank Zrt.: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

v) Tőkepozíciója rossz: a tőkemegfelelési mutatója nem éri el a Hpt.-ben meghatározott legkisebb mértéket;

w) Tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója a tárgyhónapot megelőző három naptári hónap átlagában csökkent;

x) Törzsrészvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, törzsrészvény;

y) válsághelyzetben van: egy szövetkezeti hitelintézet, amennyiben tőkepozíciói rosszak vagy romlanak, vagy hitelezési mutatói rosszak vagy romlanak vagy nem jogszabályszerűen vagy szabályzatainak megfelelően működik.

z) Vezető tisztségviselő: a Hpt 2. számú mellékletében „Vezető állású személyként” meghatározott személy.

(2) A szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében az e törvényben meghatározottak szerint létrejön a szövetkezeti hitelintézetek integrációja. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja a Takarékbank Zrt.

(3) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Takarékbank Zrt. részvényének megszerzését követően a Takarékbank Zrt. részvényese. A Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet tagja.

(4) A Takarékbank Zrt. köteles új, az MFB-n kívül az integráció tagjaira egységesen vonatkozó kockázatkezelési szabályzatát a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül elfogadni. Az Integrációs Szervezet, a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet az új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. nap után keletkezett kötelezettségeikért egyetemlegesen felelnek.

(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK módosított irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról 3. cikk 1. bekezdése és 3. cikk 2. bekezdése szerint minősül a jelen törvény 1. § (4) bekezdése szerinti új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. naptól és így mentesül a fenti irányelv 7. és 11. cikk (1) bekezdésének és az irányelv 9. és 10. cikkei, valamint az irányelv V. cím 2. fejezete 2., 3., 4., 5. és 6. szakaszának, valamint 3. fejezete rendelkezései (illetve az ezeket implementáló magyar jogszabályok rendelkezései) alól, mivel a magára a központi bankra vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a központi bank és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak. Az integráció megszűnése esetén illetve amennyiben bármilyen okból a szavatoló tőke egyes tagokhoz történő allokációjára lenne szükség, akkor a fenti összeg 50%-át a Takarékbank Zrt.-hez kell allokálni míg a fennmaradó 50%-át a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek között szétosztja az integráció megszűnését megelőző utolsó lezárt és a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott legutóbbi mérlegben szereplő saját tőke összege alapján.

(6) A Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak.

I. Fejezet

Az Integrációs Szervezet

1. Az Integrációs Szervezet létrejötte, jogállása

2. § (1) E törvény hatályba lépésének napján létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet).

(2) Az Integrációs Szervezet jogi személy.

(3) Az Integrációs Szervezet székhelye Budapest.

(4) Az Integrációs Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet.

(5) Az Integrációs Szervezet igazgatósága fogadja el az Integrációs Szervezet első alapszabályát az e törvény mellékletének megfelelő tartalommal a jelen törvény hatályba lépését követő tíz napon belül. Az Integrációs Szervezet alapszabálya az elfogadásának napjától hatályos. Az Integrációs Szervezet igazgatósága e törvény keretei között és céljainak megvalósítása érdekében jogosult módosítani is az Integrációs Szervezet első alapszabályát, amíg az Integrációs Szervezet első közgyűlése össze nem ül. Az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott első alapszabálya addig marad hatályban, amíg azt az Integrációs Szervezet közgyűlése a 7. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkörével élve hatályon kívül nem helyezi, és új alapszabályt nem fogad el.

(6) Az Integrációs Szervezet működésével kapcsolatos adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés e) pontja szerint minősülnek.

2. Az Integrációs Szervezet tagja

3. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB.

(2) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának feltétele, hogy az a Felügyelet felé igazolja, hogy:

a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 255. § (3) bekezdése szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. felé egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére, és

b) a jelen törvénynek megfelelő, a Takarékbank Zrt. által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és

c) a 19. § (4) bekezdésében írt szövetkezeti hitelintézetek kivételével megfelelő formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé és azt az Integrációs Szervezet visszaigazolta.

(3) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a Takarékbank Zrt. egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvényével tulajdonosa.

3. Az Integrációs Szervezet vagyona

4. § (1) Az Integrációs Szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott hozzájárulás, valamint az 5. § alapján jogutódlással szerzett vagyon.

(2) Az MFB hozzájárulásának mértéke 1 000 000 000 Ft, azaz egymilliárd forint, amelyet az MFB a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül szolgáltat illetve a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül a 20. § (1) szerint az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátandó összeg.

(3) Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj éves mértéke a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy az éves tagdíjat a szövetkezeti hitelintézetnek négy egyenlő részletben negyedévente kell megfizetnie.

(4) Az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének 3 százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.

(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben helyezi el.

(7) Az Integrációs Szervezet saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági nyereségadó, helyi adó, tranzakciós illeték és egyéb illeték fizetésére nem köteles.

(8) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje nem osztható fel, kivéve az Integrációs Szervezet megszűnésekor.

(9) Az Integrációs Szervezet saját finanszírozására kötvény kibocsátására jogosult.

4. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA megszűnése

5. § Az e törvény hatályba lépését követő 90. napon megszűnik az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA, jogutódjuk az Integrációs Szervezet a 16. § rendelkezéseiben foglaltak szerint.

5. Az Integrációs Szervezet szervezete

5.1. A közgyűlés

6. § (1) Az Integrációs Szervezet közgyűlése a tagok összességéből áll.

(2) A közgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az Integrációs Szervezet igazgatósága hívja össze.

(3) A közgyűlésen minden tag az Integrációs Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal a (4) és az (5) bekezdésekben foglaltakra is tekintettel.

(4) A (3) bekezdés tekintetében a szövetkezeti hitelintézet OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását úgy kell tekinteni, hogy azt a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet javára teljesítette.

(5) A (3) bekezdés tekintetében a Magyar Állam OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve a HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását az MFB által teljesített vagyoni hozzájárulásnak kell tekinteni.

5.2. A közgyűlés hatásköre

7. § (1) A Integrációs Szervezet közgyűlésének a hatáskörébe tartozik

a) a 2. § (5) bekezdésben írt eseten kívül az Integrációs Szervezet alapszabályának elfogadása, ill. módosítása,

b) az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

c) az Integrációs Szervezet felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

d) az Integrációs Szervezet költségvetésének elfogadása,

e) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.

5.3. Az igazgatóság

8. § (1) Az Integrációs Szervezetet 3 főből álló igazgatóság vezeti. Az igazgatóság tagjai közül legalább 2 fő legalább 3 éven keresztül hitelintézet vezérigazgatója, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának a tagja volt. Az igazgatóság határozatképes, ha két tagja jelen van, egyebekben ügyrendjét maga állapítja meg.

(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává nem választható, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző egy éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt a Felügyelettel.

5.3. Az igazgatóság hatásköre

9. § Az Integrációs Szervezet képviseletében igazgatósága gyakorolja az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott hatásköreit, az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozó döntések kivételével.

5.4. A felügyelő bizottság

10. § (1) Az Integrációs Szervezet működését 3 tagú felügyelő bizottság ellenőrzi.

(2) A felügyelő bizottság tagjává nem választható, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző egy éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt a Felügyelettel.

6. Az Integrációs Szervezet feladatai, viszonya tagjaival

11. § (1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezet MFB-n kívüli tagjaira kötelező szabályzatot fogad el

a) a számviteli rendről;

b) a belső ellenőrzés rendjéről;

c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;

d) a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;

e) az Integrációs Szervezet eszközeinek a 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról.

(2) A Takarékbank Zrt. igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből.

(3) Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is.

(4) Az Integrációs Szervezet tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Takarékbank Zrt.-ben és a szövetkezeti hitelintézetben, ha az érintett hitelintézet egyedi alapon kalkulált a Hpt. előírásai szerint számított tőkemegfelelése a jogszabályban meghatározott mérték alá süllyed. Az Integrációs Szervezet az ily módon tulajdonába került részvényeket, illetve üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni.

(5) Az Integrációs Szervezet vagyona a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó az 1. § (5) bekezdésének megfelelően.

(6) Az Integrációs Szervezet a csatlakozási kérelmekről illetve a kizárási kezdeményezésekről azok benyújtását követő 15 napon belül dönt.

(7) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően lehet kilépni. Az Integrációs Szervezetből kilépett szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell - alapítási illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépésének az Integrációs Szervezetnek történt bejelentését követő 8 napon belül, mint ha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák. Amennyiben a kilépésnek az Integrációs Szervezethez történt bejelentését vagy az Integrációs Szervezetből történő kizárást követő 8 napon belül az Integrációs Szervezetből kilépett vagy kizárt szövetkezeti hitelintézet nem nyújt be működési engedély kiadása iránti kérelmet a Felügyelethez vagy nem kap működési engedélyt mindösszesen a kilépés Integrációs Szervezetnek történő bejelentésétől, illetve az Integrációs Szervezetből történő kizárás napjától számított 120 nap alatt, akkor a Felügyelet visszavonja a működési engedélyét, és az ilyen szövetkezeti hitelintézetre a 17. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Az Integrációs Szervezetből történő kizárás illetve kilépés esetén megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. Az Integrációs Szervezetből kizárt illetve kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennállt tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kizárt illetve kilépő tag Felügyelethez benyújtott engedélykérelme kapcsán a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében 730 napig nem veheti figyelembe a kizárt illetve kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.

II. Fejezet

7. A Takarékbank Zrt.

7.1. A Takarékbank Zrt. jogállása, részvényesei

12. § (1) A Takarékbank Zrt. hitelintézet, amelyre a Hpt., valamint a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), - illetve - hatályba lépése után - a 2013. évi V. tv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Takarékbank Zrt. részvényese a szövetkezeti hitelintézet, az MFB és - tőkeemelés után - a Magyar Posta, illetve az MFB és a Magyar Posta esetleges általános vagy különös jogutódja(i) és a Takarékbank Zrt. 20. § (7) bekezdés alapján tartott közgyűlése vagy ezt követő Takarékbank Zrt. közgyűlés által választott az alapszabály szerinti testület hozzájárulásával Takarékbank Zrt. részvényt szerző más szerv vagy jogi vagy természetes személy.

(3) A (2) bekezdés megsértésével szerzett Takarékbank Zrt. részvény alapján Takarékbank Zrt. részvényesi jogok nem gyakorolhatóak.

7.2. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje

13. § (1) A Takarékbank Zrt. alaptőkéje az alábbi 20. § (7) bekezdése szerint végrehajtandó tőkeemelés alapján, a jelen törvény hatályba lépését követő legfeljebb 60. naptól legalább 3 389 704 000 Ft, azaz hárommilliárd-háromszáznyolcvankétmillió-hétszáznégyezer forint.

(2) A Takarékbank Zrt.-ben a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.

(3) A szövetkezeti hitelintézet a Takarékbank Zrt.-ben „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezik.

(4) A Takarékbank Zrt. részvényese kizárólag egy féle elsőbbségi részvénnyel rendelkezhet.

7.3. A Takarékbank Zrt. alapszabálya

14. § (1) A Takarékbank Zrt. jelen törvény hatálybalépését követő első alapszabályának szövegét a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül az Integrációs Szervezet igazgatósága határozza meg és a Takarékbank Zrt. közgyűlése fogadja el a 20. § (7) bekezdésben foglaltak szerint. A Takarékbank Zrt. alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.

(2) A Takarékbank Zrt. alapszabálya az integráción belüli konszolidáció és a kisebbségi tulajdonosok érdekei védelme érdekében együttes eladási szabályokat állapíthat meg és korlátozhatja, hogy a Takarékbank Zrt. részvényesén és az integrációs szervezeti tagsággal rendelkező szövetkezeti hitelintézeten kívül más hogyan szerezheti meg a Takarékbank Zrt. részvényét illetve kizárhatja vagy korlátozhatja, hogy nem szövetkezeti hitelintézet milyen esetben vagy feltételek mellett szerezhet részvényt a Takarékbank Zrt.-ben.

(3) A Takarékbank Zrt. részvényei nem terhelhetőek meg, hitel fedezetét nem képezhetik, óvadékba nem helyezhetőek, kölcsönbe nem adhatóak, nem állhatnak közös tulajdonban, azokat a Takarékbank Zrt. igazgatósága által kijelölt letétkezelőnél kell folyamatosan tartani.

(4) A Takarékbank Zrt. részvényese - az MFB-n és a Magyar Postán illetve esetleges jogutódjaikon kívül - nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben

a) tőkemegfelelése nem éri el a Takarékbank Zrt. által előírt szintet, vagy

b) az alaptőkét megtestesítő instrumentumaira harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn, vagy

c) olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy valamely vonatkozó szabályzat tilt, vagy

d) a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette a Takarékbank Zrt. utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy

e) a 12. § (2) bekezdésben nem nevesített részvényes, amíg a 12. § (2) bekezdésben szereplő hozzájárulást meg nem szerzi,

f) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.

7.4. A Takarékbank Zrt. feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel

15. § (1) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja.

(2) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el

a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat;

b) a követendő üzletpolitikáról;

c) a közös marketing folytatásáról;

d) az egységes informatikai rendszer kialakításáról.

(3) A Takarékbank Zrt. ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. által kiadott szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni.

(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy a szabályzatoknak megfelelően működik:

a) a Takarékbank Zrt. igazgatósága dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;

b) a Takarékbank Zrt. Igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.

(5) A Takarékbank Zrt. igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői megbízatása felfüggesztésének a megszüntetéséről illetve az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet az utasításnak eleget tesz illetve helyreállította a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelő működését.

(6) A (4) bekezdés a) pont szerinti intézkedések megtételét az Integrációs Szervezet igazgatósága is kezdeményezheti a Takarékbank Zrt. igazgatóságánál.

(7) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja a Takarékbank Zrt. igazgatósága szerint válsághelyzetben van, akkor

a) a Takarékbank Zrt. igazgatósága dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;

b) a Takarékbank Zrt. Igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.

(8) Amennyiben a Takarékbank Zrt. igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának kezdeményezése ellenére - 5 munkanapon belül - nem hozza meg a (4) bekezdés a) pont szerinti vagy a (7) bekezdés a) pont szerinti intézkedést, akkor azt az Integrációs Szervezet igazgatósága is megteheti.

(9) A Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbank Zrt.-nél vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank Zrt. által forgalmazott eszközökben tartani.

(10) A Takarékbank Zrt. és szövetkezeti hitelintézet részvényesei tevékenységüket egységes informatikai rendszer keretei között végzik.

(11) A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg.

(12) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez 2013. december 31-ig az Integrációs Szervezet, 2014. január 1-től a Takarékbank Zrt. igazgatósága előzetes hozzájárulása szükséges. A Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez 2013. december 31-ig az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága illetve a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesénél illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül kell a fenti tárgyú közgyűlést tartani. Az átmeneti időre az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.

(13) A Takarékbank Zrt. igazgatósága felfüggeszti azon szövetkezeti hitelintézet részvényes részvényesi jogait, amelynek nem áll rendelkezésére a jelen törvény 19. § (3) bekezdése szerinti működési engedély, illetőleg annak visszavonásának lenne helye a jelen törvény alapján továbbá a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Takarékbank Zrt. részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni.

(14) A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Takarékbank Zrt. közgyűlésének a határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.

(15) Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvényeken belül elérik az 50%-ot, abban az esetben az érintett részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek, azaz a szünetelés ideje alatt nem létezőnek tekintendők.

(16) Az Integrációs Szervezet által meghatározott esetekben és célokra a Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit illetve kötelezettségeit időről-időre átvizsgálhatja, és a 19. § (5) bekezdésben szereplő megállapításokat teheti, ill. intézkedéseket alkalmazhatja.

(17) Azt a kérdést, hogy fennáll-e a 4. bekezdés a) és b) illetve a 7. bekezdés a) és b) pontjában írt körülmény az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult eldönteni.

(18) Ahol a fenti (4)-(8) bekezdések az Integrációs Szervezet igazgatósága javára nevesítenek hatáskört, ott a Takarékbank Zrt. igazgatóságának van hatásköre.

8. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA jogutódlása, állományátvétel

16. § (1) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA gazdálkodásának ellenőrzésére és tevékenységének átadásával illetve a jogutódlás kérdéseinek kezelésével kapcsolatban a jelen törvény rendelkezéseinek a végrehajtásával kapcsolatban kormánybiztos jár el.

(2) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA az e törvény hatályba lépését követő 8. munkanap végéig köteles valamennyi szervezeti illetve szerződéses és vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatot elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a kormánybiztos és az Integrációs Szervezet igazgatósága részére, oly módon, hogy abban a tevékenység átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA intézkedésre jogosult munkavállalói, vezető tisztségviselői egyetemlegesen felelnek a jelen bekezdésben leírtak megszegéséért, valamint az abból fakadó kárért.

(3) Az 5. § szerinti általános jogutódlás nem vonatkozik arra a szerződésre vagy szerződésekre, amely vagy amelyek vonatkozásában a kormánybiztos így dönt. A kormánybiztos azon szerződések vonatkozásában dönthet úgy, hogy azok vonatkozásában ne legyen jogutódlás, amelyek nem szükségesek a jogutód ésszerű gazdálkodásához vagy azért, mert feltételeik nem piaciak, vagy azért, mert az Integrációs Szervezet már rendelkezik ilyen eszközzel vagy szolgáltatással.

(4) A kormánybiztos az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA által a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A kormánybiztos az e törvény hatályba lépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti szempontrendszer alapján meghatározza, hogy melyik jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.

(5) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA jogutódlással nem érintett szerződéseit a kormánybiztos - ha az érintett szerződés rövidebb felmondási időről nem rendelkezik - e törvény hatályba lépését követő 90. napra jogosult felmondani. A fel nem mondott szerződések vonatkozásában jogutódlás következik be. A felmondási idő végéig teljesített szolgáltatások ellenértékét az Integrációs Szervezet téríti meg a megszűnt szerződések jogosultjainak. A kormánybiztos döntése ellen - abban a körben, hogy a kormánybiztos a (3) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat betartotta-e - kártérítési igénnyel értékhatártól függően a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz vagy a Fővárosi Törvényszékhez lehet fordulni. A kártérítési igényért az Integrációs Szervezet áll helyt.

17. § (1) A Felügyelet visszavonja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, a 20. § (4) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz határidőben eleget.

(2) A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet vonatkozásában a jelen törvény hatályba lépéséből fakadó átmeneti helyzetre tekintettel - átmeneti, legfeljebb 180 napos időszakra a betétesek védelme és a fizetőképesség fenntartása érdekében - korlátozhatja a szövetkezeti hitelintézet eszközeinek átruházását vagy általuk kötelezettségek vállalását, jogok átruházását illetve kötelezettségek átvállalását, és a korlátozhatják a működést és ezen belül különösen az eszközök kihelyezését.

(3) A Takarékbank Zrt. e törvény rendelkezései szerint köteles átvenni az olyan szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállományát és a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyonát, amelynek a működési engedélyét a Felügyelet e törvény alapján visszavonta.

(4) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhez vételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárás (betétállomány átvétele) lefolytatása szempontjából szükséges adatokat valamint a likvid vagyonra vonatkozó minden információt elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére, oly módon, hogy abban a betétállomány átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek.

(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet - a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonó határozattal egyidejűleg - felügyeleti biztost jelöl ki. A szövetkezeti hitelintézethez kirendelt felügyeleti biztos a Hpt. 165. § szerinti jogkörében eljárva a szövetkezeti hitelintézet által a (4) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézet betétállományának átvétele szempontjából fontos alábbi adatokat:

a) a szövetkezeti hitelintézet jegybankképes értékpapír-állománya;

b) a szövetkezeti hitelintézet a felügyeleti biztos által a Takarékbank Zrt. hitelminősítési szabályzata alapján jónak minősített hitelállománya;

c) a szövetkezeti hitelintézet likvid eszköz-állománya.

(6) A felügyeleti biztos a vizsgálat eredményéről a vizsgálat megkezdésétől számítva legkésőbb az 5. munkanapon írásos jelentést készít, amely alapján indokolással ellátott javaslatot tesz a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállomány mértékére és annak az állománynak Magyar Takarékbank Zrt. által történő átvételére. A felügyeleti biztos az írásbeli jelentést és a javaslatot egyidejűleg megküldi a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére, amelyek a kézhez vételtől számított 3 munkanapon belül további írásbeli kiegészítést kérhetnek a felügyeleti biztostól, aki azt további 3 munkanapon belül köteles mindkét szervezet részére egyidejűleg megadni.

(7) A szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállományának és szövetkezeti hitelintézet likvid vagyonának Takarékbank Zrt. által történő átvételéről a Takarékbank Zrt. javaslatára a Felügyelet dönt. A betétállomány valamint az annak fedezetéül szolgáló likvid vagyon átruházásához illetve átvállalásához nincs szükség sem a betétesek, sem az adósok hozzájárulására.

9. Záró és átmeneti rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK számú, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló irányelvének.

(2) A szövetkezeti hitelintézet tagsági jogviszony megszüntetése esetén a tagot, a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a szövetkezeti hitelintézet veszteségének fedezésére nem kerül felhasználásra. A szövetkezeti hitelintézet tagjának járó összeg elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a részjegy névértéket meghaladja, akkor, a részjegy és különbözet összege visszafizetésének módját és időpontját vagy - amennyiben ezek nem esnek egybe akkor - időpontjait a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága határozza meg. A kifizetés helyéről és időpontjáról a jogosultat írásban értesíteni kell. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy illetve a különbözet összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt. A fenti esetben - két éven belül - a volt tag részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.

(3) E törvény hatályba lépésével hatályát veszíti az 1993. október 13-án megkötött, 1998. április 29. napján új tartalommal elfogadott, és azóta többször módosított, Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés.

(4) A jelen törvény alkalmazása során a Felügyelet határozatai esetleges jogorvoslati kérelemtől függetlenül végrehajthatóak.

(5) Az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. jelen törvényben meghatározott hatáskörei nem érintik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv sarkalatos törvényben meghatározott hatásköreinek a gyakorlását.

(6) 2016. január l-ig az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott „hitelezési mutatója rossz” fogalom alkalmazhatóságát akkor lehet megállapítani, ha a nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12 százalékot.

(7) A jelen törvény 15. § (9) bekezdésének hatálybalépése napján a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervezetek - kivéve a Takarékbank Zrt.-t - kötelesek a hatályba lépés napját megelőző napon hatályos bankszámlaszerződést felmondási időtartam melletti megszűnéssel felmondani.

19. § (1) Az Integrációs Szervezet első igazgatóságát a jelen törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül létre kell hozni. A jogszabály hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg. Az első igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a Közgyűlés a 7. § (1) bekezdés szerinti jogkörével élve vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem nevez ki.

(2) A szövetkezeti hitelintézet

a) 2017. december 31-ig nem jogosult olyan kötelezettséget vállalni, amelyre szavatoló tőkéje a 2012. december 31-ei állapot szerint nem nyújtana fedezetet, kivéve, ha - 2014. július 1-et követően a Takarékbank Zrt. igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad neki a fenti tilalom alól.

b) a törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni (Hpt. 79. §-81. §), egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni, ide nem értve a jelen törvény szerint a „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére vonatkozó kötelezettség teljesítését. Az Integrációs Szervezet úgy dönthet, hogy egyes szövetkezeti hitelintézetek vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja vagy valamennyi érintett vonatkozásában a fenti határidőt legfeljebb további 180 napra meghosszabbítja vagy egyes tevékenységek végzését vagy a kockázatvállalást a fentieknél jobban korlátozza.

(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet az e törvénynek megfelelően és a jelen bekezdés d) pontja szerinti határidőben szerzett működési engedélye kiadásának feltétele, hogy előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére a Takarékbank Zrt.-ben. A működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőkben az alábbiakra és arról a határidőn belül értesíteni a Felügyeletet a d) pontban írt kivétellel és az Integrációs Szervezetet:

a) e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül a Gt. 255. § (3) bekezdése szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni a Takarékbank Zrt. felé egy darab kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére, és - amennyiben rendelkezett Takarékbank Zrt. „B” sorozatú elsőbbségi részvénnyel, akkor „B” sorozatú elsőbbségi részvényét letétbe helyezte a Takarékbank Zrt.-nél és - a 20. § (7) szerinti közgyűlés időpontjáig úgy értékesítette valamennyi „B” sorozatú Takarékbank Zrt. elsőbbségi részvényét, hogy azok fölött a tulajdonjoga megszűnt, és

b) e törvény hatályba lépését követő 20. napig jogszabálynak megfelelő módon a Felügyeletnél kérelmezni a működési engedélyének az e törvénynek megfelelő kiadását vagy fenntartását, a működési engedély iránti kérelemben igazolja, hogy előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. egy „C” sorozatú elsőbbségi részvénye átvételére, és

c) e törvény hatálybalépése után 45 napon belül elfogadni új alapszabályukat vagy alapító okiratukat az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel,

d) e törvény hatályba lépését követő 75. napig e törvénynek megfelelően működési engedélyt szerezni.

A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.

(4) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatálya lépésével az Integrációs Szervezet tagja.

(5) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézet eszközeit illetve kötelezettségeit e törvény hatályba lépését követő legkésőbb 45. naptól megkezdi átvizsgálni és a vizsgálatot legfeljebb e törvény hatályba lépését követő 365 napon belül befejezi. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott határnap előtt - jogszabály alapján - közzétett utolsó nyilvános mérlegének (a mérleg készítése óta bekövetkezett változást is figyelembe véve), vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a Felügyelet-előírásainak illetve saját belső szabályzatainak, akkor a Takarékbank Zrt. javaslatára az Integrációs Szervezet döntésével, a javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül kizárhatja a szövetkezeti hitelintézetet az Integrációs Szervezetből.

(6) Nem jogosult „C” típusú elsőbbségi részvényre és nem csatlakozhat az Integrációs Szervezethez a Takarékbank Zrt. azon részvényese, amely a 12. § (2) bekezdésben jelölteken túl a jelen törvény hatálybalépésekor a Takarékbank Zrt. részvényese. Az ilyen részvényes a jelen törvény hatályba lépését követő 15 napon belül köteles a tulajdonában álló „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Keler Zrt.-nél a 0074 számú értékpapírszámlán vagy a Takarékbank Zrt. által írásban jelzett más értékpapírszámlára letétbe elhelyezni vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának írásban cégszerűen nyilatkozni arról, hogy nem rendelkezik „B” sorozatú elsőbbségi részvényekkel.

(7) A működési engedély 19. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fenntartása során a Felügyelet az érvényes működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek esetében csak azt vizsgálja, hogy a szövetkezeti hitelintézet megtette-e Gt. 255. § (3) bekezdés szerinti előzetes kötelezettségvállalást a Takarékbank Zrt. „C” sorozatú részvényével kapcsolatban és eleget tett-e e törvényből fakadó kötelezettségeinek. Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét - bármely okból visszavonja, akkor a Felügyelet egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/B. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy a Hpt. 177. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt. 151. § (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése nélkül is felügyeleti biztost rendel ki. Ebben az esetben a Takarékbank Zrt. köteles az érintett szövetkezeti hitelintézet betéteseinek védelmében a betétállományokat 60 napon belül e törvény 17. §-a rendelkezései szerint átvenni.

(8) A 2014. április 30-ig amennyiben a Takarékbank Zrt. - az Integrációs Szervezet igazgatósága szerint - válsághelyzetben van vagy szerinte válsághelyzet fenyeget vagy, ha a Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselői a jogszabályokból vagy a jelen törvényből eredő kötelezettségüket megszegik, akkor az Integrációs Szervezet igazgatósága dönthet a Takarékbank Zrt. egyes vagy valamennyi vezető tisztségviselője megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról a Takarékbank Zrt. következő közgyűléséig. Az ezen átmeneti időre az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.

(9) A Takarékbank Zrt. munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vezető tisztségviselőinek legkésőbb a 20. § (7) bekezdés szerint megismételt közgyűlést követő napon megszűnik a munkaviszonya illetve a megbízási viszonya, kivéve, ha a Takarékbank Zrt. közgyűlése megerősíti őket vezető tisztségviselőként. A jelen törvény Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselő általi megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.

(10) Az átmeneti időre kinevezett vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha a Takarékbank Zrt. közgyűlése az új vezető tisztségviselőt megválasztja.

(11) A Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet nem jogosult felvételét kérni az Integrációs Szervezetbe és nem jogosult a Takarékbank Zrt. „C” sorozatú elsőbbségi részvényére. A törvény 12. § (2) bekezdésének való megfelelés érdekében a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül átruházza a Takarékbank Zrt. tulajdonában álló törzs- és elsőbbségi részvényeit a 20. § (1) bekezdése szerint meghatározott egységár alapon számított értéken az MFB részére.

(12) A törvény 12. § (2) bekezdésének való megfelelés érdekében a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet nem jogosult a tulajdonában álló Takarékbank Zrt. részvényekkel szavazni, amíg a jelen szakasz (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget.

(13) A Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet köteles a jelen szakasz (3) bekezdése szerint eljárni azzal, hogy az ott írt határidők 2014. január 1-től, vagy amennyiben a jelen szakasz (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségét megszegte, akkor a törvény hatályba lépését követő 31. napon kezdődnek.

20. § (1) A törvény hatályba lépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két független könyvvizsgáló a legutóbbi a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két jó nevű független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatályba lépését követő 150 napon belül. Az MFB a két jó nevű független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani közép értékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.

(2) A Takarékbank Zrt. alaptőkéjének jelen törvény hatályba lépését követően megvalósuló első 654 986 000 Ft-os tőkeemeléséből a Magyar Posta névértéken 654 666 000 Ft névértékű további törzsrészvényt, a szövetkezeti hitelintézetek pedig összesen legfeljebb 320 000 forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvényt vesznek át. A „C” sorozatú elsőbbségi részvényekhez a 14. § (1) bekezdés szerinti, Takarékbank Zrt. alapszabályában meghatározott elsőbbségi jogok fűződnek. Amennyiben a 320 000 forint névértékű, nekik elkülönített „C” sorozatú elsőbbségi részvényt vagy annak egy részét a szövetkezeti hitelintézetek nem veszik át, akkor az át nem vett „C” sorozatú elsőbbségi részvényeket az MFB jogosult és köteles átvenni. A tőkeemelés során a további törzsrészvények ellenértékét a Magyar Posta bocsátja készpénzben a Takarékbank Zrt. rendelkezésére, míg a „C” sorozatú elsőbbségi részvények kibocsátására a Takarékbank Zrt. alaptőkén felüli vagyona terhére kerül sor.

(3) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában részvényese a Takarékbank Zrt.-nek, összhangban a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakkal, 2000 forint névértékben köteles egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvényt átvenni. A „C” sorozatú elsőbbségi részvények átadására ingyenesen kerül sor. Az Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat kiállításával egy időben a Takarékbank Zrt. részvényese köteles a tulajdonában álló „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Keler Zrt.-nél a 0074 számú értékpapírszámlán vagy a Takarékbank Zrt. által írásban jelzett más értékpapírszámlára letétben elhelyezni vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának írásban cégszerűen nyilatkozni arról, hogy nem rendelkezik „B” sorozatú elsőbbségi részvényekkel. A „C” sorozatú elsőbbségi részvények átvételének módjáról és határidejéről a 20. § (7) bekezdés szerint összehívott közgyűlés köteles dönteni.

(4) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában nem részvényese a Takarékbank Zrt.-nek, összhangban a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakkal 2000 forint névértékben köteles egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvényt átvenni. A részvények átadására ingyenesen kerül sor. A részvények átvételének módjáról és határidejéről a 20. § (7) bekezdés szerint összehívott közgyűlés köteles dönteni. A Takarékbank Zrt. 20. § (7) bekezdés szerint összehívott első közgyűlésre meg kell hívni az MFB-t, a Magyar Postát továbbá minden olyan szövetkezeti hitelintézetet, amelynek a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakat megtette, a „B” sorozatú részvényét letétbe helyezte és amely e törvényből származó kötelezettségeit határidőben teljesítette.

(5) A szövetkezeti hitelintézet és a Magyar Posta Zrt. - illetve az MFB Zrt. esetleges - tulajdonszerzéséhez a Takarékbank Zrt.-ben nem szükséges Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása, a Gazdasági Versenyhivatal 1996. évi LVII. törvény 24. § szerinti engedélye, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1996. évi CXII. törvény 14. § szerinti engedélye.

(6) A Takarékbank Zrt.-ben a Magyar Posta és a szövetkezeti hitelintézetek által szükség szerint végrehajtandó tőkeemelést a jelen törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül végre kell hajtani.

(7) A jelen törvény hatályba lépését követő 45. napra - vagy ha ez munkaszüneti nap akkor az ezt követő első munkanapra - a Takarékbank Zrt. közgyűlését össze kell hívni és meg kell tartani, amelynek kizárólagos napirendje a törzsrészvények vonatkozásában a Magyar Posta és a „C” sorozatú elsőbbségi részvények vonatkozásában a szövetkezeti hitelintézetek általi tőkeemelés, e tőkeemelésekhez kapcsolódó részvény kibocsátás, vezető tisztségviselők választása, valamint az alapszabály Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel történő elfogadása a 14. § (1) bekezdésnek megfelelően. A Magyar Posta általi tőkeemelés vonatkozásában a Takarékbank Zrt. részvényeseinek nincs jegyzési elsőbbsége. Ha a Takarékbank Zrt. Igazgatósága e közgyűlést e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül sem hívja össze vagy az okot adó körülmény felmerülésétől számított 8 napon belül nem hozza meg a 15. § (8) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozatát, abban az esetben az Integrációs Szervezet igazgatósága válik jogosulttá a közgyűlés összehívására a jogszabály által lehető tett legrövidebb időn belül illetve a 15. § (8) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozat. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlésre meg kell hívni az MFB Zrt.-t, a Magyar Postát, továbbá minden olyan szövetkezeti hitelintézetet, amelyik e törvény rendelkezéseinek megfelelő és a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti és a Gt. 255. § (3) bekezdése szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére és minden részvényest. A közgyűlésen el kell fogadni a 14. § (1) szerinti alapszabály e törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítását, és határozni kell a törzsrészvények vonatkozásában a Magyar Posta és a „C” sorozatú elsőbbségi részvények vonatkozásában a szövetkezeti hitelintézetek általi tőkeemelésről, figyelemmel az 19. § (3) a) pontja szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatokban foglaltakra is. Amennyiben a közgyűlésen bármilyen okból a fenti napirendi pontok mindegyikében nem születik e törvénynek megfelelő döntés, akkor a Gt. 234. § (2) bekezdésének megfelelő megismételt közgyűlést kell tartani az első közgyűlést követő 10. munkanapon.

(8) Bármely a Takarékbank Zrt.-vel szemben nem hatályosult részvényátruházási szerződés Takarékbank Zrt.-vel szembeni hatályosulásáról és a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe történő bejegyzéséről a 20. § (7) bekezdés szerinti vagy ezt követő közgyűlésen - a 19. § (9) bekezdése szerint - megerősített illetve választott vezető tisztségviselőkből álló hatáskörrel rendelkező alapszabályban meghatározott testület dönt a 20. § (7) bekezdés szerinti közgyűlést követő 15 napon belül.

(9) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában Takarékbank Zrt. részvényese, a 19. § (6) bekezdés szerinti részvényesek és az a szövetkezeti hitelintézet amely „C” sorozatú elsőbbségi részvényt szerez e törvény rendelkezéseinek megfelelően, részvényeit nem idegenítheti el harmadik személynek e törvény hatályba lépését követő 365 napon belül, kivéve

a) azon részvényátruházási szerződéseket, amelyet vagy amelyeket e törvény hatálybalépése előtt kötöttek meg, és jelentettek be a Takarékbank Zrt.-nek, de azt vagy azokat a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe még nem jegyezték be,

b) az MFB-nek történő értékesítést.

(10) Az MFB vételi joggal rendelkezik a Takarékbank Zrt. azon részvényesének a Takarékbank Zrt.-ben tulajdonolt valamennyi részvényére, amely részvényes a Takarékbank Zrt. alapszabályáról a 20. § (7) bekezdés szerinti szavazáskor nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad illetve a 19. § (6) bekezdés szerinti részvényesek „B” típusú elsőbbségi részvényeire és annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Takarékbank Zrt-ben tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A vételi jog gyakorlására a 20. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minősül, ha az MFB a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a vételárat is meghatározó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. Az MFB tulajdonszerzéséhez nem szükséges a Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása.

(11) A „B” sorozatú 20. § (3) bekezdése szerint letétbe helyezett elsőbbségi részvény tulajdonosát - a letétbe helyezés napjától kezdődően 60 napos időtartamra - egyoldalú eladási jog illeti meg, amelynek kötelezettje az MFB. Az eladási jog gyakorlására az elsőbbségi részvény tulajdonosa a 20. § (1) bekezdésében a „B” sorozatú elsőbbségi részvényre meghatározott egységáron jogosult. A letétbe helyezett részvénnyel szavazni nem lehet. Az eladási jog gyakoroltnak minősül, ha a részvényes az MFB részére címzett egyoldalú nyilatkozata az MFB részére kézbesítésre kerül. A vételárat az eladási nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. Az MFB tulajdonszerzéséhez nem szükséges a Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása. A 13. § (4) bekezdése szerinti állapot elérésének határideje a jelen törvény hatálybalépését követő 30. nap.

(12) Azt a kérdést, hogy fennáll-e a 15. § (13) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára okot adó körülmény az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult határozatban eldönteni.

(13) E törvény hatályba lépésével megszűnik - a már fennálló és a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe bejegyzett közös tulajdon kivételével - a 14. § (3) bekezdésének első mondatába ütköző szerződés. A Takarékbank Zrt. részvényese köteles 45 napon belül a megszűnt szerződés alapján a másik szerződő félnek járó összeggel elszámolni.

(14) A 20. § (7) szerinti közgyűlés napirendjén szereplő kérdésben a 20. § (7) szerinti közgyűlés által az érvényes határozat meghozataláig a Takarékbank Zrt.-nél más közgyűlés nem hívható össze és nem tartható, a Takarékbank Zrt. tőkemelése tárgyában pedig a 20. § (7) szerinti közgyűlésen kívül érvényes határozat nem hozható.

9. Hatályba lépés

21. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. E törvény 15. § (2) bekezdése és 15. § (4) bekezdése 2013. szeptember 1-jén, a 15. § (9) bekezdése 2013. november 1-jén lép hatályba. E törvény 15. § (10) bekezdése 2016. július 1-jén, a 15. § (18) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. A törvény 14. § (1) bekezdés 2. mondata a jelen törvény hatályba lépését követő 45. napon - vagy ha ez munkaszüneti nap - akkor a következő munkanapon lép hatályba.

10. Módosuló jogszabályok

22. § (1) A Hpt. 20. § f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,”

(2) A Hpt. 49. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) az Országos Betétbiztosítási Alappal, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben,”

23. § A Hpt. a következő 130/A. §-al egészül ki, egyúttal XX. fejezet címe „Betét- és intézménybiztosításra”-ra módosul:

„130/A. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).

(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.”

24. § A Hpt. 130/O. § (3) bekezdésének számozása 130/B. §-ra változik és a Hpt. 216. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának feltétele, hogy taggá váljon a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában és „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezzen a Takarékbank Zrt-ben.”

25. § A Hpt. 163. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

d) a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. amelyik a 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, a 20. § (4) bekezdés alapján visszavonja”

26. § (1) A Hpt. 216. § (3) bekezdése a következőképpen módosul:

„(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a kötelező intézményvédelmi szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”

(2) A Hpt. 216. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A szövetkezeti hitelintézetek alapszabályukat vagy alapító okiratukat a kötelező intézményvédelmi szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel fogadják el. Az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a részjegyek névértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok felének igenlő szavazata szükséges.”

(3) A Hpt. 216. § az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (2) bekezdése e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges.”

27. § A Hpt. 216/A. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:

„(1) Ha törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.”

28. § A Hpt. 5. sz. mellékletének 21. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„21. A részvénnyé - jövőbeli objektív feltétel alapján - átváltozó kötvény a járulékos tőkébe beszámít és szavatoló tőkeelemnek minősül. A részvénnyé átváltoztatható kötvény csak akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.”

29. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[2. § Az MFB Zrt. feladata, hogy ... vegyen]

m) külön jogszabályban meghatározottak szerint kötelező intézményvédelmi szervezetben és a kötelező intézményvédelmi szervezet vagyoni eszközökkel való ellátásában”

30. § (1) A Gt. az alábbi új 24. § (4) bekezdéssel egészül ki:

„24. § (4) Külön törvényben meghatározott esetben a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét átmeneti időre törvényben erre feljogosított szervezet választhatja meg és hívhatja vissza. Az ilyen vezető tisztségviselő megbízása a gazdasági társaság legfőbb szerve következő üléséig tart, amelyet a törvényben meghatározott legrövidebb időn belül össze kell hívni és meg kell tartani.”

(2) A Gt. 194. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény

194. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes vagy a részvénytársaság igazgatósága kérésére részvénnyé kell átalakítani (átváltoztatható kötvény).

(2) A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke felemelésekor tulajdonosának - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény).

(3) Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg. A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátására.”

31. § A Gt. 194. § rendelkezéseit követően az alábbi 194/A. §-sal egészül ki:

Az átváltozó kötvény

194/A. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény).

(2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.”

32. § A Gt. 208. § (2) bekezdés c) pont rendelkezése helyébe az alábbi szövegrész lép:

[(2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály:]

c) az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;”

33. § A Gt. 231. § (2) bekezdés i) pont rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

[(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

i) döntés - ha e törvény másként nem rendelkezik - az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátásáról;”

34. § A Gt. 248. § (1) bekezdés d) pont rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

[(1) Az alaptőke felemelése]

d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltozó vagy átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.”

35. § A Gt. 263. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

„Alaptőke-emelés átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával

263. § (1) A közgyűlés vagy felhatalmazásával az igazgatóság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával. Az átváltoztatható, ill. az átváltozó kötvény zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatala során az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandók.

(2) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban vagy a közgyűlés felhatalmazásával eljáró igazgatóság határozatában meg kell határozni

a) a kötvénykibocsátás módját (zártkörű, nyilvános);

b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát (kötvény jellemzők), a jegyzés helyét és idejét;

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit, időpontját;

d) átváltozó kötvény esetén a részvénnyé történő átváltozásának objektív feltételét vagy feltételeit;

e) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;

f) zártkörű kötvény kibocsátása esetén a kötvények jegyzésére jogosult személyeket, és az általuk jegyezhető kötvények számát és egyéb jellemzőit.”

36. § A Gt. 265. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

„265. § (1) Ha az átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára e feltétellel került sor, a tulajdonosok a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek (a kötvényes által átváltoztatható kötvény). Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

(2) Ha az átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára e feltétellel került sor, a részvénytársaság igazgatósága a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt az átváltoztatható kötvényeket részvénnyé változtatja át, és erről kötvény tulajdonosait tájékoztatja (az igazgatóság által átváltoztatható kötvény). Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos az igazgatóság által elhatározott átalakítással egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. Az igazgatóság döntésének meghozatalával a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

(3) Az átváltoztatható kötvényt kibocsátó közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerinti kötvényes általi bejelentés, ill. a (2) bekezdés szerinti igazgatóság általi átváltoztatás megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát követő első közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban meghatározott időpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelelően a részvénytársaság alapszabályát módosítani.”

37. § A Gt. 279. § (5)-(7) bekezdés rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

„(5) Az átváltoztatható és az átváltozó kötvény esetében az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonosok számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul saját jogosultsága megváltoztatásához. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták e tulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.

(6) Az átváltozó kötvény tulajdonosa az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltozó kötvény visszavásárlását a jogutód részvénytársaságtól nem igényelheti.

(7) Amennyiben az egyesülő részvénytársaságok valamennyi részvényese egyhangú határozattal úgy határoz, az egyesülés során a (3)-(4) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak.”

38. § A Gt. 313. § (2) bekezdés rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:

„(2) Kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik, ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvénytársaság részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben - az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. Az átváltozó kötvény tulajdonosát elsőbbségi jog nem illeti meg.”

39. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a 3:240. § rendelkezéseit követően az alábbi 3:240/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

Az átváltozó kötvény

3:240/A. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény).

(2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.”

40. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:250. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

c) az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;”

41. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a 3:297. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

Elsőbbségi joggyakorlása

(1) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról határozni, amelyek az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelése esetén a részvények átvételére, illetve jegyzésére vonatkozó elsőbbséget biztosítanak a kötvény jogosultjának.

(2) Az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelése esetén a részvényesek, valamint az átváltoztatható, illetve jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai a részvények átvételére elsőbbségi joggal rendelkeznek. Az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak sorrendjét és az elsőbbségi jog gyakorlására rendelkezésre álló időtartamot az alapszabályban kell szabályozni.

(3) Az elsőbbségi jog gyakorlására a részvénytársaság legalább tizenöt napos határidőt köteles biztosítani.

(4) A részvénytársaság köteles az alapszabályban meghatározott módon tájékoztatni a részvényeseket, továbbá az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, a jog érvényesítésére nyitva álló időszak kezdő- és záró napjáról és a jog gyakorlásának módjáról.

(5) Az átváltozó kötvény előre meghatározott objektív ok alapján alakul át részvénnyé, ennek megfelelően tulajdonosa számára elsőbbségi jogot nem biztosít”

42. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:303. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

5. Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával, ill. átváltozó kötvények részvénnyé alakulásával

3:303. § [Feltételes alaptőke-emelés]

(1) A részvénytársaság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható, ill. átváltozó kötvények forgalomba hozatalával.

(2) A forgalomba hozott átváltoztatható és átváltozó kötvények összesített névértékének összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

(3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani.

(4) Az átváltozó kötvény egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át.

(5) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni

a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik;

b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának, ill. átalakulásának feltételeit, időpontját;

d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;

e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és az általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát.”

43. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:305. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:305. § [Átváltoztatható kötvény helyett részvény igénylése és átváltozó kötvény átalakulása]

(1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosai a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

(2) Az átváltozó kötvény az alaptőke felemelését átváltozó kötvény kibocsátása útján elhatározó közgyűlési határozatban foglalt objektív feltételek bekövetkezte alapján alakul át részvénnyé. Az átváltozó kötvény tulajdonosai az objektív feltétel bekövetkeztét követően belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. A kötvénytulajdonos az objektív feltétel bekövetkeztével jogosulttá válik részvényutalványra. A kötvény átváltozása a törvény erejénél fogva következik be.

(3) A kötvényt kibocsátó közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát, ill. az objektív feltétel bekövetkeztét követő első közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban meghatározott időpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelelően a részvénytársaság alapszabályát módosítani.”

44. § A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:319. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.”

45. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a az alábbi 77/A. rendelkezéssel bővül:

„5. § 77/A. A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy - jogszabály által megszabott keretek között - lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A kötvénynek tartalmaznia kell: a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást, b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját, c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és - dematerializált kötvény kivételével - sorszámát, d) a kibocsátó megnevezését, e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket, g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat, h) a kötvény kiállításának helyét és napját, i) a kibocsátó aláírását. Dematerializált kötvényre is a fentieket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az i) pontban meghatározott személyek aláírását - az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza. Kötvény kibocsátására jogosult: a) az állam, beleértve a külföldi államot is, b) a Magyar Nemzeti Bank, c) az önkormányzat, d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult, e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe, f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.”

46. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

„c) Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet esetén az Integrációs szervezet illetve a Magyarországi Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a vezető tisztségviselők vonatkozásában tisztújítás érdekében indítványozza.”

(2) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„25. § (4) Külön törvényben meghatározott esetben a szövetkezet vezető tisztségviselőjét átmeneti időre törvényben erre feljogosított szervezet választhatja meg és hívhatja vissza. Az ilyen vezető tisztségviselő megbízása a szövetkezet legfőbb szerve következő üléséig tart, amelyet a törvényben meghatározott legrövidebb időn belül össze kell hívni és meg kell tartani.”

47. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 29. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet esetén a vezető tisztségviselő kinevezéséhez 2013. december 31-ig a külön jogszabály által meghatározott Integrációs szervezet, 2014. január 1-től a Magyarországi Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hozzájárulása is szükséges.”

48. § A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy e törvény 38. §-ára figyelemmel újraszabályozza a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletbe foglalt kérdéseket és a kormányrendelet 1-3. §-ait helyezze hatályon kívül.

1. melléklet a 2013. évi CXXXV. törvényhez

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE
ALAPSZABÁLYA

2013

I. Fogalmak

„Éves beszámoló” A számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészített beszámoló valamint kapcsolódó üzleti jelentés.
„Központi Bank” A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.01-10-041206).
„Magyar Fejlesztési Bank” A Cg.01-10-041712 cégjegyzékszámú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31.).
„Mintaszabályzat” Jogszabály vagy jelen szabályzat szerint megkövetelt szabályzat, melyet a Központi Bank kötelező jelleggel tesz közzé a Szövetkezeti hitelintézetek számára.
„PSZÁF” Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
„Szövetkezeti hitelintézet” Az integrációban részt vevő takarékszövetkezeti, hitelszövetkezeti vagy hitelintézeti formában működő jogi személyek.
„Tagdíj” A Szövetkezeti hitelintézetek által a Szervezet részére fizetendő éves díj.
„Szervezet” A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
„Utasítás” A Központi Bank által egy vagy több szövetkezeti hitelintézet vezetésének kiadott, és a szövetkezeti
hitelintézet által követendő egyedi kötelezettséget teremtő, a Szövetkezeti hitelintézet szervezetével, működésével illetőleg gazdálkodásával kapcsolatban hozott központi banki igazgatósági határozat.
„Törvény” A 2013. évi CXXXV. tv.
„Üzleti Intézkedés” A Központi Bank által kiadott utasítás és/vagy szabályzat.

II. A Szervezet elnevezése, jogi státusza, székhelye

2.1. A Szervezet elnevezése: Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.

2.2. A Szervezet jogi személy.

2.3. A Szervezet az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban REPIVA), a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) jogutódja.

2.4. Az Integrációs Szervezet székhelye: Budapest.

III. A Szervezet célja

3.1. A Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet. A Szervezetet a Törvény hozta létre, azzal a céllal, hogy a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi és garancialappal összefüggő feladatait a korábbinál hatékonyabb szervezeti rendszerben biztosítsák, oly módon, hogy a Szövetkezeti hitelintézeteket érő kedvezőtlen külső tényezőkre a Szövetkezeti hitelintézetek külön-külön és együttesen gyorsabban reagálhassanak, és nagyobb biztonsággal tervezhessenek hosszú távra.

IV. A Szervezet és az integráció felépítése

4.1. A Szervezet a Központi Bankból, a Magyar Fejlesztési Bankból és a Szövetkezeti hitelintézetekből áll.

4.2. A Szervezet testületeit az V. pont határozza meg.

V. A Szervezet testületei

5.1. Közgyűlés

5.1.1. A Szervezet közgyűlése a tagokból áll, akik a Magyar Fejlesztési Bank, a Központi Bank és Szövetkezeti hitelintézetek.

5.1.2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze.

5.1.3. A közgyűlésen minden tag a Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal, az 5.1.4.4. és az 5.1.5. pontban foglaltakra is tekintettel.

5.1.4. Az 5.1.3. pont tekintetében a Szövetkezeti hitelintézet által az OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását úgy kell tekinteni, hogy azt a Szövetkezeti hitelintézet a Szervezet javára teljesítette.

5.1.5. Az 5.1.3. pont tekintetében a Magyar Állam OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve a HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását a Magyar Fejlesztési Bank által teljesített vagyoni hozzájárulásnak kell tekinteni.

5.2. A Közgyűlés hatásköre

5.2.1. A Szervezet alapszabályának elfogadás, megállapítása és módosítása, az első alapszabály kivételével.

5.2.2. Az igazgatósági tagok megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása.

5.2.3. A felügyelő bizottsági tagok megválasztása visszahívása, díjazásának megállapítása.

5.2.4. A Szervezet költségvetésének elfogadása.

5.2.5. A Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.

5.3. A Közgyűlés határozatképessége

5.3.1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szervezet tagjai által megtestesített szavazatok több mint a fele képviselve van.

5.3.2. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölt helyen és időpontban kerül megtartásra. A megismételt közgyűlés időpontjaként az eredeti közgyűlés napja is meghatározásra kerülhet. Az eredeti és a megismételt közgyűlés kezdőidőpontja között legalább 1 óra időkülönbségnek kell lennie, azonban a különbség nem lehet több mint 21 nap.

5.3.3. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 napra felfüggeszthető.

5.4. A Közgyűlés tisztségviselői

5.4.1. A közgyűlésen jelenlévő tagok levezető elnököt, valamint maguk közül két jegyzőkönyv hitelesítőt és szavazatszámlálót választanak.

5.4.2. A közgyűlés elnöke

a) hacsak a közgyűlés másként nem dönt, a meghívóban megjelölt sorrendben vezeti a tanácskozást;

b) elrendeli a szavazást és kimondja a közgyűlés határozatát;

c) kinevezi a jegyzőkönyv vezetőjét;

d) aláírja a jegyzőkönyvet és a közgyűlésen felvett jelenléti ívet.

5.4.3. A közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

5.4.4. A szavazás egyidejű, nyílt szavazással történik, hacsak a közgyűlés a szavazás más módját nem állapítja meg.

5.5. A jegyzőkönyv

5.5.1. A közgyűlésen megjelent Szövetkezeti hitelintézetekről jelenléti ívet, a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a közgyűlés helyét és idejét;

b) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és a szavazatszámlálóknak a nevét;

c) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

d) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

5.5.2. A jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottak lényegét és a határozatokat (ez utóbbiakat szó szerint) tartalmazza.

5.5.3. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

5.5.4. A jegyzőkönyv üzleti titkot képez. Bármely Szövetkezeti hitelintézet a közgyűlési jegyzőkönyv rá vonatkozó részéről kivonatot kérhet az Igazgatóságtól.

5.6. Igazgatóság

5.6.1. Az Igazgatóság tagjai

5.6.1.1. A Szervezet ügyvezetését 3 főből álló Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg az 5.6.1.3. pont szerinti kivétellel.

5.6.1.2. Az Igazgatóságnak nem lehet tagja a PSZÁF dolgozója vagy olyan személy, aki kinevezését megelőző egy éven belül a PSZÁF-nál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

5.6.1.3. A Törvény hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság összes tagját az Magyar Fejlesztési Bank jelöli.

5.6.2. Az Igazgatóság hatásköre

5.6.2.1 Az első Igazgatóság a Törvény alapján fogadja el illetve szükség szerint módosítja ezt az alapszabályt.

5.6.2.2 A Szervezet nevében az Igazgatóság dönt, kivéve a kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.

5.6.2.3 Az Igazgatóság ellátja a Szervezet képviseletét. Az Igazgatóság elnöke illetve bármely két tagja jogosult a Szervezetet képviselni és jegyezni illetve a bankszámlája fölött rendelkezni.

5.6.2.4 Az Igazgatóság ellátja valamennyi a Szervezet valamennyi Törvényből fakadó feladatát.

5.6.3 Az Igazgatóság működése

5.6.3.1. Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az Igazgatóság legalább négy ülést tart évente. Az ülések között eltelt idő 3 hónapnál hosszabb nem lehet.

5.6.3.2. Az Igazgatóságot abban az esetben is össze kell hívni, ha azt a cél és ok megjelölésével az Igazgatóság valamely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza. Az ülések időpontját, helyét és napirendjét az Igazgatóság elnöke határozza meg, amiről az érdekelteket az ülést megelőzően, 15 nappal korábban írásban értesíti.

5.6.3.3. Az Igazgatóság üléseit az Igazgatóság elnöke vezeti.

5.6.3.4. Az Igazgatóság a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha minden tagja szabályszerű meghívást kapott és legalább 2 tag jelen van vagy mindhárom tag jelen van és a napirendet elfogadják. Határozatképtelenség esetén újabb igazgatósági ülést kell összehívni, változatlan napirenddel, a meghiúsult igazgatósági ülés időpontjától számított nyolc napon belül.

5.6.3.5. Az Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

5.6.3.6. Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelen lévő tagok nevét, az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirendet, valamint a meghozott döntéseket. Ezt a jegyzőkönyvet az igazgatóság elnöke vagy egy kijelölt tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

5.6.3.7. Az Igazgatóság döntéseit postai úton vagy telefaxon történő továbbítással is meghozhatja, kivételes és indokolt esetben, és csak az Igazgatóság tagjainak együttes jóváhagyásával. Ebben az esetben a határozatokat az Igazgatóság minden tagja postai úton vagy telefaxon megszavazza, természetesen azzal, hogy ez az eljárás az Igazgatóság tagjainak egyhangú egyetértésével történt.

5.6.3.8. A postai úton vagy telefaxon történt határozathozatalt az Igazgatóság soron következő ülésén formailag jóvá kell hagyni.

5.6.3.9. Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke irányítja.

5.7. Felügyelő Bizottság

5.7.1. A Felügyelő Bizottság tagjai

5.7.1.1. A Szervezet Működését 3 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg a jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.

5.7.1.2. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a PSZÁF dolgozója vagy olyan személy, aki kinevezését megelőző egy éven belül a PSZAF-nál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

5.7.2. A Felügyelő Bizottság hatásköre

5.7.2.1. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint a Szervezet tevékenysége jogszabályba, szabályzatba vagy valamilyen Igazgatósági határozatba ütközik akkor írásban jelentést tesz az Igazgatóságnak és javaslatot tesz a meghozandó intézkedésre.

5.7.2.2. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

5.7.2.3. A Felügyelő Bizottság ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.

5.7.3. A Felügyelő Bizottság működése

5.7.3.1. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő bizottság elnöke hívja össze. Köteles a Felügyelő Bizottság elnöke az ülést összehívni, ha azt két felügyelő bizottsági tag együttesen a cél és az ok megjelölésével, írásban kéri.

5.7.3.2. Ha a Felügyelő Bizottság elnöke 8 napon belül nem intézkedik, a kérést eredetileg benyújtó két tag közvetlenül összehívhatja a Felügyelő Bizottság ülését.

5.7.3.3. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három (3) tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a meghiúsult ülést követő nyolc (8) napon belül össze kell hívni egy újabb felügyelő bizottsági ülést változatlan napirenddel.

5.7.3.4. A Felügyelő Bizottság a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

VI. A Szervezeti tagság keletkezése és felfüggesztése

6.1. A Szervezethez bármely Szövetkezeti hitelintézet csatlakozhat, feltéve, hogy

- írásbeli csatlakozási kérelmet intéz a Szervezethez, amelyet a Szervezet igazgatósága megvizsgál és elfogad;

- a PSZÁF jogerős alapítási és működési engedélyével rendelkezik.

6.2. A Szervezethez a jogszabály által meghatározott határidőben benyújtandó csatlakozási kérelem mintáját a jelen alapszabály melléklete tartalmazza.

6.3. A 6.1 és 6.2 ponttól eltérően a jelen alapszabály hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező Szövetkezeti hitelintézet a Törvény erejénél fogva a Szervezet tagja.

6.4. A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből a Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Szervezetből történő kizárásáról.

6.5. A Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet az utasításnak eleget tesz illetve helyreállította a jogszabályoknak és a Mintaszabályzatoknak megfelelő működését.

6.6. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet vagy a Szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja a Takarékbank Zrt. igazgatósága szerint válsághelyzetben van, akkor a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből a Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy -indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Szervezetből történő kizárásáról.

6.7. Amennyiben a Központi Bank igazgatósága a Szervezet igazgatóságának kezdeményezése ellenére - 5 munkanapon belül - nem hozza meg a 6.4. és 6.6 szerinti intézkedést, akkor azt a Szervezet igazgatósága is megteheti.

VII. A Szervezeti tagság megszűnése

7.1. A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése

A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés napjának hatályával illetve amennyiben elveszíti a működési engedélyét, akkor a Szövetkezeti hitelintézet Szervezetben fennálló tagsága automatikusan megszűnik.

7.2. A Szövetkezeti hitelintézet kilépése vagy kizárása a Szervezetből

7.2.1. A Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Központi Bank kezdeményezésére az Igazgatóság dönt.

7.2.2. A Központi Bank az alábbi esetekben jogosult a Szövetkezeti hitelintézet kizárását kezdeményezni:

7.2.2.1. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a jelen Alapszabályban foglalt bármely kötelezettségét ismételten megszegi; különösen, de nem kizárólag, amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által közölt Üzleti Intézkedésben foglaltakat a Központi Bank felhívásában rögzített póthatáridőn belül sem hajtja végre.

7.2.2.2. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank a jelen alapszabályban rögzített jóváhagyást ismételten nem szerzi be valamilyen intézkedéséhez, noha az adott intézkedéshez ilyen jóváhagyás szükséges.

7.2.2.3. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Törvény rendelkezéseit megszegi.

7.2.3. A kilépés vagy a kizárás napjának hatályával:

7.2.3.1. a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel szembeni valamennyi tartozása esedékessé válik,

7.2.3.2. azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kilépő tag a kilépő nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes kölcsöntartozássá.

7.2.3.3. kilépő tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által nyújtott szolgáltatásra vagy támogatásra,

7.2.3.4. megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. A Szervezetből kizárt illetve kilépő tag a Szervezetben fennállt tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért a Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel.

VIII. A Szervezet és az integráció működési elvei

8.1. A Szervezet vagyona a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek összevont szavatoló tőkéjének tekintendő.

8.2. A Központi Bank, a Szervezet és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben meghatározott időpont után vállalt kötelezettségeikért egyetemlegesen felelnek.

8.3. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek azonnali és mindenkori fizetőképességének nyomon követése összevont alapon történik.

IX. A Szervezet feladatai

9.1. A Szervezet a tagjaira - a Magyar Fejlesztési Bank kivételével - kötelező szabályzatot fogad el

(a) a számviteli rendről

(b) a belső ellenőrzés rendjéről;

(c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;

(d) a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól,

(e) a Központi Bank illetve a Szövetkezeti hitelintézetek számára is kötelezően alkalmazandó Mintaalapszabályokat fogad el;

(f) a Szervezet a Törvény 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról.

(g) A Szervezet ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.

9.2. A Központi Bank a Törvény hatálybalépése után elfogadandó, Törvénynek megfelelő új alapszabályát első alkalommal a Szervezet határozza meg, és az így meghatározott alapszabályt a Központi Bank közgyűlése fogadja el.

9.3. A Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását. Ennek körében ellenőrzési hatáskörei vannak.

9.4. A Szervezet igazgatósága dönt a Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Szervezetből a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére.

X. A Szervezet vagyona

10.1. A Szervezet induló vagyona a Magyar Fejlesztési Bank által a Törvény alapján rendelkezésre bocsátott hozzájárulás, valamint az a vagyon, amely a Szervezet részére az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban REPIVA), a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) jogutódlásával átadásra kerül.

10.2. A Szövetkezeti hitelintézetek a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetnek a Szervezetnek. A tagdíj mértéke a Szövetkezeti hitelintézet kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a.

10.3. A tagdíj megfizetésének rendjét az Igazgatóság szabályzatban határozza meg azzal, hogy a tagdíjat megfizetése negyedévente esedékes.

10.4. A Szervezet eszközeinek átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a Szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3 százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Igazgatóság dönt a Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.

10.5. A Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag törvényben valamint a jelen Alapszabályban meghatározott célokra használhatók fel.

10.6. A Szervezet saját tőkéje nem osztható fel.

10.7. A Szervezet pénzeszközeit a Központi Bank kezeli.

XI. Intézményvédelem

11.1. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségei egyetemlegesek a Törvényben meghatározott időponttól.

11.2. A Szervezet az Igazgatóság által elfogadott külön szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kölcsönnyújtással segítheti a Szövetkezeti hitelintézetek működésének fenntartását.

11.3. A Szervezet saját döntése alapján tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Központi Bankban illetve valamely Szövetkezeti hitelintézetben, amennyiben az érintett hitelintézet tőkeellátottsága - egyedileg - a jogszabályban meghatározott mérték alá süllyed. Az Integrációs Szervezet az ily módon tulajdonába került részvényeket, illetve üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. Ezen tőkeemelés esetén a tőkeemeléssel érintett hitelintézet igazgatósága köteles előkészíteni a tőkeemelést, és a tagok kötelesek megszavazni a tőkeemelést.

11.4. A Szervezet ellátja az OTIVA-tól, a REPIVA-tól, a HBA-tól és a TAKIVA-tól átvett alábbi feladatait:

- válságmegelőzés, válságelhárítás

- a tag hitelintézetek egységes és kölcsönös szakmai segítése,

- a tag hitelintézetek üzleti együttműködésének elősegítése,

- a tag hitelintézetek jó üzleti hírnevének megőrzése, az ügyfelek bizalmának erősítése, a hosszú távon stabil üzletmenet kialakítása.

XII. A Központi Bank feladatai

12.1. A Központi Bank jóváhagyja a tagintézmények által csatlakozáskor kötelezően alkalmazandó mintaalapszabály egyes módosításait. A módosítás hatálybalépésének feltétele a központi banki jóváhagyás.

12.2. A Központi Bank egyeztetett üzletpolitikát és eljárási rendet alakít ki a Szövetkezeti hitelintézetek számára, azzal a céllal, hogy csak a területi illetve üzleti lehetőségek által indokolt eltérések jelenjenek meg a Szövetkezeti hitelintézetek üzletági feltételeiben.

12.3. A Központi Bank összehangolja a Szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét a Szövetkezeti hitelintézetek gazdálkodási önállósága és felelősségük megtartása mellett.

12.4. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben meghatározott időponttól integrált IT rendszert működtetnek, amelynek működését a Központi Bank felügyeli, és amellyel kapcsolatos beszerzési döntéseket a Központi Bank hozza meg.

12.5. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kockázatvállalási, forrásgyűjtési valamint eszköz-forrás management tevékenységét (beleértve az egyes treasuryk működését is) a Központi Bank irányítja.

12.6. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös termékfejlesztési és marketing tevékenységet végeznek a Központi Bank irányítása mellett.

12.7. A Központi Bank is felügyeli a Szövetkezeti hitelintézetek prudens és jogszerű működését.

12.8. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös likviditáskezelést folytatnak. A kötelező tartalékot a Központi Bank kezeli. A Szövetkezeti hitelintézetek kötelesek szabad pénzeszközeiket folyamatosan a Központi Banknál elhelyezni.

XIII. A Központi Bank intézkedései

13.1. A Központi Bank szabályzatokat bocsát ki, mintaszabályzatokat fogad el, utasításokat ad, ajánlásokat bocsát ki és ellenőrzést végez.

13.2. A Szövetkezeti hitelintézetek üzletpolitikájának összehangolása körében a Központi Bank legalább az alábbi területeken köteles a Szövetkezeti hitelintézetek számára kötelezően alkalmazandó Mintaszabályzatot fogad el:

(a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat; (b) a kockázatmérés, a kockázatértékelés és a kockázati kontroll folyamat elveire és módszertanára vonatkozóan

(c) a követendő üzletpolitikáról;

(d) a követendő marketing folytatásáról;

(e) az egységes informatikai rendszerének kialakításáról.

A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Mintaszabályzatnak megfelelő saját szabályzatot elfogadni és alkalmazni a mintaszabályzat meghirdetésétől számított 15 napon belül.

13.3. A Központi Bank ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét. A Központi Bank a jogszabályoknak, valamint a Szervezet és a Központi Bank által kiadott szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a Szövetkezeti hitelintézetnek. A Szövetkezeti hitelintézet az utasítást köteles betartani. Az utasítás be nem tartása illetve a Mintaszabályzatnak megfelelő alapszabály vagy szabályzat határidőre elfogadásának elmaradása illetve a Központi Bank által jóváhagyására szoruló szabályzat vagy intézkedés Központi Bank által jóváhagyása nélküli elfogadása esetén a Központi Bank kezdeményezi a Szervezetnél a Szövetkezeti hitelintézet integrációs tagságának felfüggesztését illetve megszüntetését.

13.4. A Központi Bank ellenőrzi a Szövetkezeti hitelintézetek Éves Beszámolóját.

13.5. A Központi Bank előzetesen jóváhagyja a Szövetkezeti hitelintézetek költségvetését.

13.6. A Központi Bank jogosult bármely Szövetkezeti hitelintézetnél akár helyszínen, akár helyszínen kívül ellenőrzést végezni, a Szövetkezeti hitelintézetek bármely testületétől adatszolgáltatást kérni.

XIV. A Szövetkezeti hitelintézetek jogai és kötelezettségei

14.1. A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Központi Bank által kibocsátott Mintaszabályzatokat alkalmazni.

14.2. A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Szervezet Igazgatósága által előírt határidőben a Központi Bank rendelkezésére bocsátani a következő évre üzleti tervét, költségvetési tervét, valamint az Éves Beszámolója tervezetét.

14.3. Szövetkezeti hitelintézet üzleti tevékenységét a Központi Bankkal egyeztetett módon folytatja, a Központi Bank által e körben az Üzleti Intézkedést köteles végrehajtani.

14.4. A Szövetkezeti hitelintézet a vezető tisztségviselő megválasztásához köteles kikérni a Központi Bank előzetes írásbeli hozzájárulását.

14.5. A Szövetkezeti hitelintézet alapszabálya módosításához köteles kikérni a Központi Bank előzetes írásbeli jóváhagyását.

14.7. A Szövetkezeti hitelintézetek a Központi Bank által működtetett készpénzellátási rendszer fenntartására kötelesek, és kötelesek továbbá, annak - a Központi Bankkal kötött szerződésben rögzített - szabályait megtartani.

14.8. A Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által megjelölt tárgykörben és gyakorisággal rendszeres adatszolgáltatást valósít meg. A Szövetkezeti hitelintézet kötelezhető a Központi Bank által további adatszolgáltatás is teljesítésére is, illetve az adatszolgáltatás köre évente felülvizsgálható, amennyiben a közös biztonsági rendszer működtetése indokolttá teszi.

XV. Hatályba lépés, egyéb rendelkezések

15.1. A Jelen Alapszabály az elfogadásának napján lép hatályba.

15.2. A jelen Alapszabály a 2006/48/EK irányelvével, a CEBS (Committee of European Banking Supervisors) 2010. november 8-án kiadásra került Irányelvével, az 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseivel összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaz.

MELLÉKLET

CSATLAKOZÁSI KÉRELEM MINT
Csatlakozási Kérelem

Alulírott, [], az [cím, cégjegyzékszám, PSZÁF alapítási engedély szám, PSZÁF működési engedély szám] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet képviseletében

kérem

hogy a [] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet (az alábbiakban mint „Kérelmező szervezet”) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez csatlakozhasson.

Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a Takarékbank Zrt. kapcsán elfogadott mintaszabályzatot és azt magára nézve kötelezőnek tekinti.

Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Alapszabályát.

Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és bevezette a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a tagszervezetek számára elfogadott mintaszabályzatnak megfelelő alapszabályt.

A Kérelmező szervezet tudomásul veszi azt, hogy a Magyar Takarékbank Zrt. Igazgatósága a Kérelmező szervezet eszközeit illetve kötelezettségeit a törvényben meghatározott határidőben átvizsgálhatja.

A Kérelmező szervezet tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a fentiek szerint felmért eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott határnap előtt publikált utolsó nyilvános mérlegének (az évközi eltérést figyelembe véve), vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a PSZÁF-előírásoknak illetve belső szabályzataiknak, akkor a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a törvényben meghatározott határidőben kizárhatja a kérelmezőt az integrációból, és ennek a jogszabályban meghatározott következményei vannak.

Kelt ...................................., 2013. []

cégszerű aláírás



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!