Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.IX.27.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CXLIII. törvény

egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról * 

1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

1. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés sz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgármester nem lehet:)

sz) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja.”

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző)

b) engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó”

[és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.]

(2) Az Itv. 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Engedély alapján működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.”

(3) Az Itv. 26. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;”

(4) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„34. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása;”

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

3. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (4) bekezdés b) pont bh) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról” szöveg lép.

4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

4. § Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés i) pontja.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

5. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya alá tartozik valamennyi)

c) a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet),”

6. § Az Öpt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A pénztárak működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat.

(2) A pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv feladatait a VI. fejezet alapján a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva a Magyar Nemzeti Bank látja el.”

7. § Az Öpt.

a) 1. § (4) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyeletnek” szöveg,

c) a 20. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „az illetékes felügyelet” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg,

d) 20/B. § (1) bekezdésében a „felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Felügyeletnek” szöveg,

e) 29/A. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg, az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „a Felügyeletnél” szöveg,

f) 45/B. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az MNBtv. 39. §-ában” szöveg,

g) 79. §-ában a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti az Öpt.

a) 53. §-a,

b) 78. § (1) bekezdésében az „a felügyeleti eljárási igazgatási díjak kiszabásának feltételeit,” szövegrész.

6. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

9. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 4/A. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdés e) pontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdés e) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

d) 18. § (6) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak” szöveg,

e) 18. § (7) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg

lép.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról” szöveg lép.

8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

11. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3) bekezdése

a) a) pontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg,

b) b) pont bb) alpontjában a „PSZÁF” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg

lép.

9. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

12. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklet 14. pontja.

10. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

13. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés h) pontja.

11. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

14. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, vagy szüntetheti meg, ha azt a felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.”

15. § A Krtv.

a) 9. § (3) bekezdésében az „a PSZÁF-fel” szövegrész helyébe az „az MNB-vel” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint 12/A. § (3) és (6) bekezdésében az „a PSZÁF” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

c) 13. § (2) bekezdésében az „a PSZÁF-nek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg lép.

12. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

16. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési és felügyeleti tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.”

17. § (1) A Hpt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az MNB e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.”

(2) A Hpt. 3. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység engedély nélkül, az MNB-nek - e törvényben meghatározott módon - tett bejelentés mellett végezhető.”

18. § A Hpt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá hitelintézetek érdek-képviseleti szerve szerezhet.”

19. § A Hpt. 19/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése”

20. § A Hpt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hitelintézet tevékenységi engedélyét az MNB a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.”

21. § A Hpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a tevékenységi engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. Az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény vagy a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.”

22. § A Hpt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti az MNB-nek, ha

a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka,

d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,

e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.”

23. § A Hpt. 110. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap igazgatótanácsának tagjai:)

b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,”

24. § A Hpt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg, az Alap a felszólítást követő harminc nap elteltével kezdeményezheti az MNB-nél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást, az MNB egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából.”

25. § (1) A Hpt. 136. § (1) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:)

e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a devizajogszabályok, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint”

(2) A Hpt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A könyvvizsgáló külön kiegészítő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének és az MNB-nek.”

26. § A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § (1) Ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, vagy a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor a határozatnak a pénzügyi intézménnyel történő közlésével egyidejűleg az MNB értesíti az Alapot a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedésről, kivételes intézkedésről és a bírság kiszabásáról.

(2) Az MNB akkor is értesíti az Alapot, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat.”

27. § A Hpt. 151. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB-nek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait vagy a tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen, ha

a) a döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak vagy a működés során ezeket nem tartja be,

b) a számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,

c) a határidőben nem tesz eleget az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,

d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelőbizottságot, vagy az MNB-t pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működését veszélyeztető - problémákról,

e) a szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében,

3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)-(2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelményt,

f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,

g) elmulasztja a közgyűlésnek az MNB intézkedéseiről történő tájékoztatását,

h) fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,

i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,

j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,

k) a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 115. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(2) Az MNB-nek e törvény, továbbá a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155. § és 156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,

b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

c) szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében,

3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1) és (2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,

d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,

e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,

f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),

g) nem tud eleget tenni vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, vagy tájékoztatási kötelezettségének,

h) akadályozza az MNB-t vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,

i) az előírt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,

j) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,

k) az (1) bekezdésben említett előírásokat - az MNB által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti,

l) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt,

m) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.

(3) Az MNB-nek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

a) szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében,

3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1) és (2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,

b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,

c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, vagy nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken,

d) az azonnali fizetőképesség vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) vagy jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,

f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,

g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

h) a szükséges számviteli, vezetői információs, vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,

i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet vagy a betétesek számára,

j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,

k) könyvvizsgálója elmulasztja az MNB, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működést veszélyeztető - problémákról,

l) az (1) bekezdésben említett előírásokat - az MNB által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül - ismételten megsérti,

m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.”

28. § A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„166. § Ha az MNB a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. Az MNB ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.”

29. § A Hpt. 176/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

30. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„189. § Az MNB saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt az MNB nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.”

31. § A Hpt. 215. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az MNB a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.”

32. § (1) A Hpt. 235. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

g) a hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó kitettség, a kitettség érték, kockázattal súlyozott kitettség érték - ide nem értve a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok kockázati súlyát -, a nemteljesítési valószínűség, a nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező, a várható veszteség meghatározására, a hitelezési és felhígulási kockázat tőkekövetelményére,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(3) A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

c) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,

d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(4) A Hpt. 235. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

h) a közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(5) A Hpt. 235. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

33. § A Hpt.

a) 3. § (9)-(10) és (12) bekezdésében, 6/E. § (3) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében, 13/A. § (7) bekezdésében, 13/B. § (6) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 14/B. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, 17. § (1), (2) és (6) bekezdésében, 17/A. § (1) és (3) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 18/A. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, 18/B. § (2) és (8) bekezdésében, 18/C. § (1) és (3) bekezdésében, 19. §-ában, 24. §-ában, 27. § (3) bekezdésében, 27/B. §-ában, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 30/A. § (1) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 32/A. § (3)-(5) bekezdésében, 32/B. § (3)-(5) bekezdésében, 32/C. § (3) bekezdésében, 32/D. § (3) bekezdésében, 32/E. § (4)-(7) bekezdésében, 32/F. § (3) bekezdésében, 32/G. §-ában, 32/H. § (1) és (2) bekezdésében, 32/I. § (1) és (5) bekezdésében, 32/J. §-ában, 36. § (3) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 38/A. § (7) bekezdésében, 38/B. § (1)-(2) bekezdésében, 39. § (2)-(5) bekezdésében, 39/A. § (1)-(2) bekezdésében, 40. §-ában, 41/A. § (5)-(7) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 44. § (2) és (4) bekezdésében, 44/C. § (2) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 67. § (8) bekezdésében, 68. § (1) és (4) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 74/A. § (3)-(4) bekezdésében, 75. § (3)-(4) bekezdésében, 76. § (2) és (5) bekezdésében, 76/A. § (7)-(9) bekezdésében, 76/B. § (1)-(2), (8)-(9), (10) és (12)-(13) bekezdésében, 76/G. § (1) bekezdésében, 76/I. § (2)-(3) bekezdésében, 76/J. § (3)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 79. § (7) bekezdésében, 81. § (8) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében, 87/A. §-ában, 87/B. § (1) bekezdésében, 87/C. §-ában, 87/D. § (2) bekezdésében, 87/J. § (1) bekezdésében, 87/K. § (3) bekezdésében, 87/M. § (2) bekezdésében, 87/O. § (2)-(3) bekezdésében, 91. § (4)-(5) bekezdésében, 93. § (5) bekezdésében, 94. § (5) bekezdésében, 95. § (2) és (5) bekezdésében, 96/A. § (1)-(2) bekezdésében, 96/B. § (2)-(5) bekezdésében, 96/C. § (2), (10)-(11) és (14)-(15) bekezdésében, 97. § (3)-(4) és (6) bekezdésében, 98. § (1) bekezdésében, 101. § (1)-(2) bekezdésében, 102. § (2a) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében, 111. § (2) bekezdésében, 115. § (5) bekezdésében, 125. §-ában, 128/C. § (2) bekezdésében, 128/D. § (3) bekezdésében, 128/I. § (3) bekezdésében, 128/N. § (1)-(2) bekezdésében, 133. § (6) bekezdésében, 134. § (4) bekezdésében, 137. § (1) és (3) bekezdésében, 137/A. § (6)-(7) és (9) bekezdésében, 139/A. § (1) bekezdésében, 144. §-ában, 145/A. § (2), (2a) és (5) bekezdésében, 146. § (1)-(3) és (6)-(7), 151. § (7)-(8) bekezdésében, 152/A. §-ában, 153. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 155. § (1)-(2) bekezdésében, 156. §-ában, 157. § (1)-(3), (5)-(6) és (8) bekezdésében, 159. § (1) bekezdésében, 161. § (1) bekezdésében, 163. § (2) bekezdésében, 165. § (2) bekezdésében, 168. § (1)-(2) bekezdésében, 168/A. § (1)-(2) bekezdésében, 168/B. § (2) bekezdésében, 169. § (1) bekezdésében, 176/B. § (1) bekezdésében, 177. § (3) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 184. § (1)-(2) bekezdésében, 185/F. § (1)-(2) bekezdésében, 185/H. § (1) bekezdésében, 188. § (3) bekezdésében, 190. § (2)-(3) bekezdésében, 193. §-ában, 194. §-ában, 198/A. §-ában, 204. § (1) bekezdésében, 210. § (5) bekezdésében, 215/A. §-ában, 215/B. § (9) bekezdésében és 219/D. § (1) bekezdésében, a 2. számú melléklet III/A. Fejezet 9. pontjában, 5. számú melléklet 5. pont e) alpontjában, 5. számú melléklet 7. pont h)-j), l) és m) alpontjában, 5. számú melléklet 11. pont c), e), f), g), h), m) és q) alpontjában, 5. számú melléklet 14. pont a) alpontjában, 5. számú melléklet 19. pont c) és e) alpontjában, 6. számú melléklet I.10. és II. pontjában az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg lép,

b) 3. § (10) bekezdésében, 13/A. § (3) bekezdésében, 13/B. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdés d) pontjában, 18/B. § (1) és (7) bekezdésében, 31. § (2) és (3) bekezdésében, 32/A. § (1) bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdésében, 32/C. § (1) bekezdésében, 32/D. § (1) bekezdésében, 32/E. § (2) bekezdésében, 32/F. § (1) bekezdésében, a 34. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében, 41/A. § (1)-(3) bekezdésében, 44/C. § (3) bekezdésében, 56. §-ában, 66. § (5) bekezdésében, 68. § (1) és (4) bekezdésében, 69/A. § (4) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésének, 76/B. § (6) és (14)-(15) bekezdésében, 76/J. § (10)-(11) bekezdésében, 87/K. § (2) bekezdésében, 95. § (3) bekezdésében, 96/C. § (14) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében, 111. § (1) bekezdésében, 128/C. § (1) és (5) bekezdésében, 132. § (1) bekezdésében, 137. § (3) bekezdésében, 137/A. § (7) bekezdésében, 142. § (2) bekezdésében, 145/A. § (3) bekezdésében, 146. § (2) bekezdésében, 153. § (2a) bekezdésében, 158. § (3) bekezdésében és 215/B. § (15) bekezdésében az „a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg lép,

c) 13/A. § (8) bekezdésében, 13/B. § (7) bekezdésében, 14. § (1)-(3) bekezdésében, 14/B. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 15/A. §-ában, 15/B. §-ában, 18/B. § (5) és (8) bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27/B. §-ában, 29. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) és (3) bekezdésében, 30/A. § (1) és (2) bekezdésében, 30/B. § (1) és (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 32/A. § (9) bekezdésében, 32/B. § (9) bekezdésében, 32/D. § (2) bekezdésében, 32/E. § (3) és (7) bekezdésében, 32/I. § (2), (4) és (6) bekezdésében, a 34. §-ában, 38/A. § (1)-(3) bekezdésében, 39. § (1) és (7) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében, 44/C. § (4) bekezdésében, 74/A. § (2) és (5) bekezdésében, 76/H. § (1) és (2)-(3) bekezdésében, 76/I. § (1) és (3) bekezdésében, 85. § (5)-(6) bekezdésében, 87/B. § (1) bekezdésében, 87/C. §-ában, 87/J. § (2) bekezdésében, 87/K. § (1) bekezdésében, 91. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 93. § (6) bekezdésében, 94. § (2) bekezdésében, 95. § (3) bekezdésében, 96/B. §-t megelőző címben, 96/B. § (1) bekezdésében, 96/C. § (8)-(9) és (12)-(13) bekezdésében, 97. § (3) bekezdésében, 128/C. § (3) bekezdésében, 128/N. § (1) bekezdésében, 135. §-ában, 137. § (2) bekezdésében, 137/A. § (8) bekezdésében, a 138. §-t megelőző címben, 138. § (1) bekezdésében, 140. §-ában, 145. §-ában, 145/A. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 146. § (4)-(6) bekezdésében, 151. § (5) bekezdésében, 154. §-ában, 156. §-ában, 157. § (4) bekezdésében, 160. §-ában, 161. § (1) és (4) bekezdésében, 162. §-ában, 163. § (1)-(2) bekezdésében, 168/A. § (3) bekezdésében, 168/B. § (1) bekezdésében, 176/B. § (2)-(5) bekezdésében, 179. § (2) bekezdésében, 181. § (2) bekezdésében, 185/G. § (7) bekezdésében, 185/H. § (2) bekezdésében, 186. § (2)-(3) bekezdésében, 187. §-ában, 188. § (1)-(2) bekezdésében, 190. § (1) és (4) bekezdésében, a 192. §-t megelőző fejezetcímben, a 192. §-t megelőző címben és 198. § (1)-(2) bekezdésében az „A Felügyelet” szövegrész helyébe az „Az MNB” szöveg lép,

d) 13/A. § (13) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében és 28. §-ában az „a Felügyelethez” szövegrész helyébe az „az MNB-hez” szöveg lép,

e) 19/A. §

ea) (1) bekezdésében az „Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés]” szövegrész helyébe az „A 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenység”,

eb) (4) bekezdésében az „MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást” szövegrész helyébe az „a 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenységet”,

ec) (5) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB”

szöveg lép,

f) 23. §-ában, 91. § (2) bekezdésében, 151. § (4) és (6) bekezdésében és 159. § (2) bekezdésében az „A Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „Az MNB-nek” szöveg lép,

g) 27/A. §-ában az „engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenységre” szöveg lép,

h) 32. § (1) bekezdésében, 32/A. § (8) bekezdésében, 32/B. § (8) bekezdésében, 32/G. §-ában, 32/H. § (1) bekezdésében, 41. § (1)-(2) bekezdésében, 76/I. § (2) bekezdésében, 87/P. § (7) bekezdésében, 124. § (1) bekezdésében, 130. §-ában, 134. § (1)-(4) bekezdésében, 163. § (2) bekezdésében, 177. § (3) bekezdésében és 185/G. § (6) bekezdésében az „a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „az MNB-t” szöveg lép,

i) 37. § (1) és (4) bekezdésében, 120. §-ában az „a Felügyelettől” szövegrész helyébe az „az MNB-től” szöveg lép,

j) 54. § (1) bekezdése r) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg lép,

k) 134. § (4) bekezdés a) pontja 1. alpontjában az „a Felügyelettel” szövegrész helyébe az „az MNB-vel” szöveg lép,

l) 215/B. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az MNB tv.” szöveg lép,

m) 215/B. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „MNB-nél” szöveg lép,

n) 5. számú melléklet 8. pontjában a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „MNB-nek” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 3. § (5)-(6) és (7) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 30/A. § (3) bekezdése, 30/C. §-a, 49. § (3) bekezdés a) pontja, 54. § (1) bekezdés p) pontja, 110. § (2) bekezdés c) pontja, 138. §-a, 139. § (4) bekezdése, 168/B. § (3) bekezdése, 235. § (1) bekezdés b) és d) pontja és 235. § (4) bekezdése,

b) 13/A. § (10) bekezdésében, 13/B. § (4) bekezdésében, 18/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a Felügyelet,” szövegrész,

c) 13/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 13/B. § (2) bekezdésében, 30/C. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a Felügyelet” szövegrész,

d) 19/A. § (6) bekezdésében, 49. § (6) bekezdésében az „a Felügyelet vagy” szövegrész,

e) 26. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet, valamint” szövegrész,

f) 31. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletnek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző engedélyét” szövegrész,

g) 31. § (1) bekezdésében, 51. § (8) bekezdésében az „A Felügyelet, valamint” szövegrész,

h) 51. § (2) bekezdése a) pontjában az „a Felügyelettel,” szövegrész,

i) 51. § (4) bekezdésében a „Felügyelet vagy az” szövegrész,

j) 115. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletnek vagy” szövegrész,

k) 115. § (2) bekezdése b) pontjában, 131. § (2) bekezdésének b) pontjában az „a Felügyelet és” szövegrész,

l) 121. § (6) bekezdése a) pontjában az „a Felügyelettől és” szövegrész,

m) 127. §-ában az „a Felügyeletet és” szövegrész,

n) 142. § (1) és (3) bekezdésében, 215. § (2) bekezdésében az „a Felügyeletnek és” szövegrész,

o) 143. §-ban az „és a Felügyeletnek” szövegrész.

13. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

35. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény

a) 3. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szöveg,

b) 3/A. § (2) és (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. §-ában az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

c) a 10. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében az „a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg,

d) a 19. § (3) bekezdésében az „a Felügyeletnél” szövegrész helyébe az „az MNB-nél” szöveg

lép.

14. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

36. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jelzálog-hitelintézet Magyarországon kívüli EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha

a) a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és

b) a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.”

37. § A Jht. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)

a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és - amennyiben az adott állam jogrendje az elidegenítési és terhelési tilalom kikötését lehetővé teszi - a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog hitelintézet az eredeti jogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,”

38. § A Jht.

a) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 8. § (6) bekezdésében, 14. § (15) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (1) és (4) bekezdésében, 16. § (1) és (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 22. §-ában, 23. § b) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

b) 3/A. § (4) bekezdésében a „Felügyelethez” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankhoz” szöveg,

c) 3/A. § (5) bekezdésében a „Felügyeletet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankot” szöveg,

d) 14. § (13) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak” szöveg

lép.

15. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

39. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnytv.) 4. § (2) bekezdése a következő zsl) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

zsl) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.”

(2) Az Mnytv.

a) 7. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg,

b) 77/C. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg, az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe az „a Felügyeletnél” szöveg,

c) 84. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az MNBtv.-ben” szöveg és

d) 100-101. §-ában és 104. § (4) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe az „a Felügyelet” szöveg

lép.

16. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

40. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya - a 41-43. § és az 56. § kivételével - nem terjed ki a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”

17. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

41. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában az „, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei” szövegrész.

18. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítása

42. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzati képviselő nem lehet:)

e) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja,”

19. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

43. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.)

a) 9/A. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében és 13/A. § (4) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

c) 11. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet” szövegrész helyébe az „Az MNB” szöveg,

d) 13/A. § (3) bekezdésében az „a Felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az MNB-nek” szöveg

lép.

20. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

44. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény, a bírósági cégeljárás szabályait megállapító törvény, a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvénymódosításokról szóló törvény és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv részére történő adatszolgáltatás teljesítésének módját megállapító jogszabály kivételével jogszabály nem teheti kötelezővé az elektronikus aláírás felhasználását az ügyfél részére.”

21. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

45. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén)

a) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jár el a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezetek, személyek tekintetében az MNBtv. szabályai szerint,”

22. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

46. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre.”

47. § A Tpt. 5. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB,”

48. § A Tpt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”

49. § A Tpt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”

50. § A Tpt. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:)

a) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy”

51. § A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kérelmező olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.”

52. § A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé:]

b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok

ba) nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők, és

bb) nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.”

53. § A Tpt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”

54. § (1) A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem köteles féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”

(2) A Tpt. 54. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem köteles féléves jelentést készíteni)

a) az a hitelintézet, amelynek részvényeit nem vezették be a szabályozott piacra, és amely folyamatosan és ismétlődő módon csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok össznévértéke nem éri el a százmillió eurót, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget, és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített,”

55. § A Tpt. 63/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”

56. § A Tpt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a céltársaság részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”

57. § A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”

58. § A Tpt. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a) a tőzsde és a központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;

c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

d) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3) A kijelölés három évre szól.

(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.

(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.

(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.

(7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(9) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.”

59. § A Tpt. 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér az MNB-től.”

60. § (1) A Tpt. 342. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített személy kivételével a központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a befolyásszerzést két munkanapon belül

a) bejelenti a Felügyeletnek,

b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.”

(2) A Tpt. 342. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi értéktár két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi. A közzétételi kötelezettség a 341. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített személy tulajdonszerzése esetében is fennáll.”

61. § (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;”

(2) A Tpt. 394. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

e) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;”

62. § (1) A Tpt. 395. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.”

(2) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

63. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/A. §-sal egészül ki:

„450/A. § Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése nem érinti a 223. § (2) bekezdése alapján létrejött olyan igazgatósági tagsági jogviszonyt, mely 2013. szeptember 30-án már fennállt, azzal hogy az MNB a 223. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultságával az e törvényben meghatározott megszűnési okok valamelyikének bekövetkezte esetén élhet.”

64. § (1) A Tpt. 451. § (2) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

t) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat;

u) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.”

(2) A Tpt. 451. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az ISIN azonosítóra vonatkozó részletes szabályokat;

b) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;

c) a 388. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletszabályokat;

d) az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá az MNB felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat.”

65. § A Tpt.

a) 296/F. § (5) bekezdésében, 296/O. § (1) bekezdésében, 296/P. § (1) bekezdésében, 333. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben” szöveg,

b) 340. § (1) bekezdésében, 340/A. § (3) bekezdésében, 340/D. § (9) bekezdésében, 345. § (6) bekezdésében, 350/B. § (5) bekezdésében, 350/E. § (4) bekezdésében, az „- az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt” szövegrész helyébe az „az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja” szöveg

lép.

66. § Hatályát veszti a Tpt. 341. § (1) bekezdés a) pontja, a 345. § (7) bekezdés c) pontja, 350/B. § (6) bekezdés c) pontja, 350/E. § (5) bekezdés c) pontja, a 377. §-a és az 1. számú mellékletének 16. pontja.

67. § A Tpt. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

23. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

68. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:]

da) a Tpt. 334. §-ában meghatározott elszámolóházi tevékenység végzése esetén a Tpt. 338. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy”

69. § A Ttv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § d) pont dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét,

b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,

c) a rendszer résztvevőinek alapító okiratát, valamint az esetleges közvetett résztvevők azonosításához szükséges adatokat,

d) magyarországi bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, külföldi székhelyű cég esetében az alapítás és a bejegyzés igazolására alkalmas, három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek hiányában az alapítás és bejegyzés iránti kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot.”

24. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

70. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) - e törvényben meghatározott - tevékenységére; valamint”

71. § A Bit. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”

72. § A Bit. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”

73. § A Bit. 86. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”

74. § A Bit. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

75. § A Bit. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke adatszolgáltatásának szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”

76. § A Bit. 147. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.”

77. § A Bit. 157. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.”

78. § A Bit. 167/B. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.”

79. § A Bit. 171. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”

80. § A Bit. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet részére teljesítendő, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatás módját a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.”

81. § A Bit. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.”

82. § A Bit. 206. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és biztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, a cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző törvényszéknek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.”

83. § A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosító felszámolójának kizárólag az MNBtv. 39. §-ában meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki vagy választható meg.”

84. § (1) A Bit. 235. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

b) a függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzés szabályait, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeit, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Bit. 235. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

d) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Bit. 235. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

q) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

85. § A Bit. 235/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„235/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

86. § Hatályát veszti a Bit.

a) 85. § (11) bekezdése,

b) 163. § (1) bekezdés b) pontja.

25. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

87. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 189. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Magyar Nemzeti Bank a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján szolgáltatja a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és teljesíti az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, 3. számú melléklet P) pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére. E bekezdés irányadó az állami adóhatóság 52. § (7) bekezdés h) pontja szerinti adatszolgáltatás vonatkozásában is.”

26. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

88. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) bekezdés szerinti adatok közül az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja átadható a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése, a nettó short pozícióra vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség elmulasztása, a short ügyletkötési korlátozások ügyében, illetve vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése érdekében indított eljárás keretében a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak.”

27. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

89. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden év június 30-áig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.”

28. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

90. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

l) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti eljárásokban, valamint a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésével kapcsolatos eljárásokban,”

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

29. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény módosítása

91. § A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 12/A. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.

30. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

92. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 99. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a végelszámolás alatt álló cégnél az MNBtv. szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el.”

93. § A Ctv.

a) 24. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankot” szöveg,

b) 63. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg

c) 1. számú melléklet II. 2. a) pont ab) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg

lép.

31. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

94. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngyt.) 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya az egyes,)

h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,”

[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]

95. § Az Ngyt. 2/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.”

32. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

96. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 4. pontjában és 203. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.

33. A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény módosítása

97. § A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt közfeladatának ellátása érdekében igénylő központi államigazgatási szervnek, illetve a Magyar Nemzeti Banknak.”

34. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

98. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„37. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.”

99. § Az Fnyt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

100. § Az Fnyt.

a) 9. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.)” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg,

b) 28/A. § (8) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az MNBtv.” szöveg,

c) 28/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe a „Felügyeletnél” szöveg,

d) 28/A. § (9) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg

lép.

35. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

101. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének]

a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet);”

102. § A Pmt. 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató - a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás kivételével - a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli - készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén - a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve - a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.”

103. § A Pmt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései szerint jár el.”

104. § A Pmt. 22. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a továbbiakban: Psztv.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.)” szövegrész lép.

105. § Hatályát veszti a Pmt. 5. § b) pontja.

36. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

106. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„28. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,”

107. § A Bszt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.”

108. § A Bszt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel,

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal

szemben.”

109. § A Bszt. 118. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,”

110. § A Bszt. 118. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni]

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”

111. § A Bszt. 121. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNBtv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”

112. § A Bszt. 123. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.”

113. § A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

114. § A Bszt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját

a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy

b) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,

bírság megfizetésére kötelezheti.”

115. § (1) A Bszt. 180. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

f) a hitelkockázat - ide nem értve a lakóingatlan és a kereskedelmi ingatlan kockázati súlyára -, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Bszt. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) A Bszt. 180. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

37. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

116. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) - e törvényben meghatározott - tevékenységére; valamint”

117. § A Vbit. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”

118. § A Vbit. 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.”

119. § A Vbit. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.”

120. § A Vbit. 118. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek” szöveg lép.

121. § Hatályát veszti a Vbit. 95. § (1) bekezdés b) pontja.

38. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

122. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel.”

123. § Az Fttv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel)

b) a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.),”

(rendelkezéseit kell alkalmazni.)

124. § Az Fttv. 21. §-át követő alcímének címe helyébe a következő alcím címe lép:

„A Felügyelet eljárására vonatkozó különös rendelkezések”

125. § A Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az MNBtv. 87. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”

126. § Az Fttv.

a) 23. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,

b) 25. § (3) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg,

c) 28. § (1) bekezdésében és az 56. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,

d) 12. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg

lép.

39. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

127. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében - a Felügyelet jár el.”

128. § A Grtv. 26/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

40. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

129. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 2. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)

„7. szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-a szerinti szervezet és személy,”

(2) A Stabtv. 2. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)

„11. MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti - az MNB tv. 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott - rendkívüli jegybanki hitel.”

130. § A Stabtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített

a) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

d) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,

e) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.”

131. § A Stabtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint

a) a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy

b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetben

kerülhet sor.”

132. § A Stabtv. 16. § (1) bekezdés b) pontjában és 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe az „MNB” szöveg lép.

133. § Hatályát veszti a Stabtv. Melléklet 7. pontja.

41. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

134. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.”

135. § A Gfbt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”

136. § A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”

137. § A Gfbt. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.”

138. § A Gfbt. 57/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet eljárására a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 81-95. §-ai nem alkalmazhatók.”

139. § A Gfbt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

42. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

140. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezései a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos tevékenysége, továbbá a monetáris politika megvalósításán és a kincstári egységes számla vezetésén kívül végzett pénzforgalmi szolgáltatása tekintetében terjednek ki.”

141. § A Pft. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használatával kezdeményezett belföldi fizetési műveletek után a kedvezményezett fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója által a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója részére - közvetlenül vagy közvetve - megfizetett díjaknak és jutalékoknak a mértéke nem haladhatja meg

a) a fizetési számla terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használatával kezdeményezett fizetési művelet esetében a díj- és jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,2 százalékát,

b) a fizető fél rendelkezésére álló hitelkeret terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használatával kezdeményezett fizetési művelet esetében a díj- és jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,3 százalékát.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában belföldi fizetési művelet az olyan fizetési művelet, amelynél mind a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatójának, mind pedig a kedvezményezettnek a székhelye vagy fióktelepe Magyarországon van.”

142. § A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 35/A. §-ban foglalt követelményeknek a 2014. január 1-jén és ezt követően kezdeményezett belföldi fizetési műveletek tekintetében kell megfelelni.”

143. § A Pft.

a) 10. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában az „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg

lép.

43. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

144. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Fnyht.) 30. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

b) a hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait - ide nem értve a jövedelemarányos törlesztőrészletet - továbbá az ingatlan-, gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára vonatkozó szabályokat,”

145. § Az Fnyht. 27. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.

44. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

146. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontja.

45. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

147. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény

a) 7. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB)” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében az „a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „az MNB-t” szöveg,

c) 9. § (2) bekezdésében és 10. § (4) és (8) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg

lép.

46. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

148. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 14. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot” szöveg lép.

47. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

149. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR törvény) 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 17. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel:)

d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve és”

150. § A KHR törvény

a) 3. § (4) bekezdésében, 4. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény” szöveg,

c) 19. § (4) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak” szöveg

lép.

151. § Hatályát veszti a KHR törvény 6. § (7) bekezdésében az „és a Felügyelet” szövegrész.

48. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

152. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője,” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja” szöveg lép.

49. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

153. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„26. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB;”

154. § A Batv. 8. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]

b) az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,”

(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)

155. § A Batv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”

156. § A Batv. 148. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]

a) felügyeleti hatósággal,”

(szemben.)

157. § (1) A Batv. 149. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,”

(szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(2) A Batv. 149. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni]

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”

158. § (1) A Batv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”

(2) A Batv. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat,

b) az e törvény 131. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.”

50. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

159. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez]

b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,”

(mellékeli.)

160. § A Gst. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza

a) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

d) a hitelintézet szavatolótőke-helyzetéről szóló értékelést,

e) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.”

161. § Hatályát veszti a Gst. 29. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,” szövegrész.

51. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

162. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 2. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,” és

b) 234. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,”

szövegrész.

52. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása

163. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Magyar Nemzeti Bank a tölgyfaággal és babérággal övezett címer használatára is jogosult.”

53. A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosítása

164. § A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy

a) a Magyar Nemzeti Bank által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével -,

b) az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait

rendeletben állapíthassa meg.”

54. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

165. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1) és (2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és közvetítő pénzforgalmi szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”

166. § A Postatv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik)

e) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelettel.”

55. A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi CLXII. törvény módosítása

167. § A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi CLXII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank az e törvényben meghatározott rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából adatszolgáltatást kérhet a MABISZ-tól a Technikai számlával kapcsolatos információkra vonatkozóan, továbbá a MABISZ-tól és az Egyesülettől a Technikai számla és az Egyesület közötti elszámolásokkal kapcsolatban.”

56. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

168. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével” szövegrész helyébe az „a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal” szöveg lép.

57. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény módosítása

169. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg lép.

58. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

170. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fogalmak

A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)

d) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;”

59. Záró rendelkezések

171. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 138. §, 141. § és 142. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

172. § (1) Az 1. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 12. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 42. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 152. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 161. § az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 163. § az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 174. § b) pontja az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

173. § Hatályát veszti

1. az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés szabályairól szóló 10/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

2. a nem természetes személy, szervezet és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló 9/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

3. a tőkepiaci törvényben meghatározott, kizárólagos elektronikus kapcsolattartással nem érintett egyes bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 8/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

4. a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

5. a kockázati tőkealapokkal, a kibocsátókkal és a nyilvános vételi ajánlatot tevő nem természetes személyekkel összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára, valamint a nyilvános vételi ajánlatot tevő természetes személy által kezdeményezett, a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárásokban a nyilvános vételi ajánlatot tevő természetes személy által benyújtandó beadványok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokról szóló 6/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

6. a befektetési alapokkal összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 5/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

7. a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 4/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,

8. a pénzügyi szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről szóló 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet,

9. az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,

10. a befektetési alapok adataiban bekövetkező változások bejelentésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,

11. a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó javadalmazási adatok köréről szóló 28/2012. (XII. 12.) PSZÁF rendelet,

12. a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről szóló 27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,

13. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján történő meghirdetésének rendjéről szóló 26/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,

14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke által adományozható Elnöki Díjról szóló 13/2012. (X. 8.) PSZÁF rendelet,

15. a befektetési alapkezelők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 11/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

16. a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 10/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

17. a biztosítók és a független biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 9/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

18. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 8/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

19. a magánnyugdíjpénztárak panaszkezelési eljárására vonatkozó szabályokról szóló 7/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

20. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 6/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

21. a pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,

22. a hitelintézetek által forgalmazott számlatermékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 2/2012. (VII. 26.) PSZÁF rendelet,

23. a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelet.

24. a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelet,

25. a magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 27/2011. (XI. 30.) PSZÁF rendelet,

26. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalmazott termékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 26/2011. (XI. 24.) PSZÁF rendelet,

27. az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 25/2011. (XI. 17.) PSZÁF rendelet,

28. az ISIN azonosítóról szóló 24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelet,

29. a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet,

30. az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 22/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,

31. az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 21/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,

32. a pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci alkuszok által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,

33. a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,

34. a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 18/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,

35. az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,

36. a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet,

37. a Kártalanítási Számla kezelője adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet,

38. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekről szóló 14/2011. (X. 5.) PSZÁF rendelet,

39. a Kártalanítási Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettsége szabályairól szóló 13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet,

40. a független biztosításközvetítők felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 12/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet,

41. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 11/2011. (VI. 27.) PSZÁF rendelet,

42. a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesítendő, a tőkehelyzet bemutatására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,

43. a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, árutőzsdei szolgáltatást végzők adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,

44. a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet

45. a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,

46. a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,

47. a kijelölt hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségének módosításáról szóló 2/2011. (II. 23.) PSZÁF rendelet.

174. § Nem lép hatályba

a) az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 58-59. §-a és 62. §-a,

b) az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 57. §-a, a 60-61. §-a,

c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §-ában megállapított - 57/F. § (3) bekezdése.

1. melléklet a 2013. évi CXLIII. törvényhez

A Tpt. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

„14. MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!