Időállapot: közlönyállapot (2013.X.8.)

2013. évi CLII. törvény

a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzékváltások (a továbbiakban együtt: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY
MAGYARORSZÁG ÉS JAPÁN KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL

Magyarország és Japán,

azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kölcsönös kapcsolataikat a szociális biztonság területén,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő:

a) „a Szerződő Állam” és „a másik Szerződő Állam” Magyarországot vagy Japánt jelenti, az adott szövegkörnyezetnek megfelelően;

b) „állampolgár”

Magyarország vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek,

Japán vonatkozásában a japán állampolgárságról szóló jogszabályok szerinti japán állampolgár;

c) „jogszabályok”

Magyarország vonatkozásában a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény 2. cikk (2) bekezdése alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó magyar törvények és rendelkezések,

Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán törvények és rendelkezések;

d) „illetékes hatóság”

Magyarország vonatkozásában a magyar jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy más megfelelő hatóságok,

Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekre és japán egészségbiztosítási rendszerekre vonatkozóan illetékes kormányzati szervezetek;

e) „illetékes intézmény”

Magyarország vonatkozásában az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata minden egyes esetben a magyar jogszabályok végrehajtása,

Japán vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerek és japán egészségbiztosítási rendszerek végrehajtásáért felelős biztosító intézmények, illetve azok szövetségei;

f) „biztosítási idők”

Magyarország vonatkozásában a járulékfizetési és minden olyan idő, amely Magyarország jogszabályai szerint járulékfizetési időnek minősül,

Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i)-v) alpontjában meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszak, nem értendő ide azonban az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe;

g) „ellátások”

Magyarország vonatkozásában Magyarország jogszabályai szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátások, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése vagy emelése, melyet az e jogszabályok szerinti jogosultnak az ellátáson felül kell kifizetni,

Japán vonatkozásában a japán jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátások.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a jelen Egyezményben meg nem határozott fogalmak jelentése megegyezik az érintett Szerződő Állam jogszabályaiban meghatározott fogalmakkal.

2. cikk

Tárgyi hatály

Jelen Egyezmény

(1) Japán vonatkozásában kiterjed

a) a következő japán nyugdíjrendszerekre:

i) Nemzeti Nyugdíj (kivéve Nemzeti Nyugdíjalapot);

ii) Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot);

iii) Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja;

iv) Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja (kivéve a helyi képviselőtestületek tagjainak nyugdíjrendszerét); és

v) a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja;

[A ii)-v) alpontokban említett japán nyugdíjrendszerek a továbbiakban Japán munkavállalói nyugdíjrendszerek” elnevezést viselik];

azonban a jelen Egyezmény szempontjából nem tekinthető Nemzeti Nyugdíjnak az Időskorúak Jóléti Nyugdíja vagy bármely egyéb nyugdíj, amelyet átmeneti vagy kiegészítő jelleggel a jogosult jólétének biztosítása érdekében teljes egészében vagy jellemzően a nemzeti költségvetési forrásból nyújtanak; és

b) a japán egészségbiztosítási rendszerre, amelyet az alábbi jogszabályok hajtanak végre:

i) az Egészségbiztosításról szóló törvény (1922. évi 70. törvény);

ii) a Tengerészek Biztosításáról szóló törvény (1939. évi 73. törvény);

iii) a Nemzeti Egészségbiztosításról szóló törvény (1958. évi 192. törvény);

iv) a Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény (1958. évi 128. törvény);

v) a Helyi Köztisztviselők és velük hasonló jogállású alkalmazottak Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény (1962. évi 152. törvény);

vi) a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segítő egyesületéről szóló törvény (1953. évi 245. törvény); és

vii) az Időskorú Állampolgárok Egészségügyi Ellátásának Biztonságáról szóló törvény (1982. évi 80. törvény);

azonban a jelen Egyezmény végrehajtása során, az 5., 14-21., 26., 27., 30. cikk [annak (3) bekezdése kivételével], és a 33. cikk (2) bekezdése kizárólag a jelen bekezdés a) pontjában felsorolt japán nyugdíjrendszerekre alkalmazandó; és

(2) Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek

a) a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint

b) a társadalombiztosítási nyugellátásokra

vonatkoznak;

azonban a jelen bekezdésben említett törvények és rendeletek nem foglalják magukban a Magyarország és egy harmadik ország által a szociális biztonságról megkötött, vagy megkötésre kerülő egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek ezek végrehajtása céljából kerülnek kihirdetésre.

3. cikk

Személyi hatály

A jelen Egyezményt kell alkalmazni arra a személyre, aki az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

4. cikk

Egyenlő bánásmód

Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a 3. cikkben meghatározott személyek, akiknek szokásos tartózkodási helye valamelyik Szerződő Állam felségterületén van, az adott Szerződő Állam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek az adott Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során. Jelen cikk alkalmazása során, Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a szokásos tartózkodás a 3 hónapos időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely időtartam az érintett tartózkodás vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől számítandó.

5. cikk

Ellátások kifizetése külföldön

(1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Állam azon jogszabályi rendelkezése, amely kizárólag azon az alapon korlátozza valamely ellátásra való jogosultságot vagy valamely ellátás kifizetését, hogy a személy szokásos tartózkodási helye a Szerződő Állam felségterületén kívül van, nem alkalmazható azokra a személyekre, akik szokásos tartózkodási helye a másik Szerződő Állam területén van.

(2) Az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján járó ellátásokat a másik Szerződő Állam olyan állampolgárai részére, akik szokásos tartózkodási helye harmadik államban van, ugyanolyan feltételek mellett kell kifizetni, mintha az első Szerződő Állam állampolgárai lennének.

(3) Jelen cikk alkalmazása során, Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a szokásos tartózkodás a 3 hónapos időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely időtartam az érintett tartózkodás vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől számítandó.

II. RÉSZ

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Általános rendelkezés

Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként az egyik Szerződő Állam felségterületén munkát végez, e munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.

7. cikk

Munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendelkezések

(1) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalót a munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel a munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

(2) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló - aki nem tartozik a jelen cikk (1) bekezdése hatálya alá - munkaszerződést köt a munkáltatóhoz kapcsolódó, a másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó munkáltatók köréről a Szerződő Államok Kormányai külön állapodnak meg.

(3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiküldetés időtartama az öt évet meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények a munkavállaló és a munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy a munkavállaló az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. A kiküldetés teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet.

(4) Jelen cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni arra a munkavállalóra, akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére történő kiküldést követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam felségterületére küld ki.

(5) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, átmeneti jelleggel önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő Állam felségterületén, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha továbbra is az előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet azzal, hogy a másik Szerződő Állam felségterületén történő önálló vállalkozói tevékenység tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

(6) Amennyiben a jelen cikk (5) bekezdésében említett, a másik Szerződő Állam felségterületén végzett önálló vállalkozói tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az önálló vállalkozó kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló vállalkozó az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói tevékenység teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet.

8. cikk

Különleges rendelkezések a repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekről

Az a személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található.

9. cikk

A diplomáciai missziók tagjai, konzuli állomáshelyek tagjai és a köztisztviselők

(1) A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét vagy Japán jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna.

(3) A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amennyiben Magyarország valamely köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Japán felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Magyarország jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Magyarország felségterületén dolgozna.

10. cikk

Kivételek a 6-9. cikkek alól

A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, a foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek figyelembe vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében kivételeket engedélyezhetnek a 6-9. cikkek rendelkezései alól, feltéve, ha ezekre a személyekre vagy a személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.

11. cikk

Házastárs és gyermekek

(1) A Japán felségterületén dolgozó és a 7. cikk, a 9. cikk (3) bekezdése, vagy a 10. cikk alapján kizárólag Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozó személyt kísérő házastárs vagy gyermek tekintetében nem alkalmazandóak:

a) a 2. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpontjában megjelölt japán nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a japán jogszabályokban előírt, a szociális biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek; illetve

b) a 2. cikk (1) bekezdés b) pont iii) és vii) alpontjaiban megjelölt japán egészségbiztosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a házastárs vagy gyermek Magyarország (természetbeni) egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogszabályai hatálya alá tartozik, és a japán jogszabályokban előírt, a szociális biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek.

(2) Azonban, ha a házastárs vagy a gyermek kérelmezi, a jelen cikk (1) bekezdésének a), illetve b) pontja nem alkalmazandók.

12. cikk

A biztosítotti jogviszony igazolása

(1) Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által a 22. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt összekötő szerve igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló vállalkozó kérelmére, hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.

(2) Magyarország összekötő szerve a házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy a házastárs vagy gyermek az egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások) vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik.

13. cikk

Kötelező biztosítás

A 6-8. cikk, a 9. cikk (2) és (3) bekezdése és a 11. cikk kizárólag a Szerződő Államok jogszabályai szerinti kötelező biztosításra alkalmazandó. A 7. cikk nem alkalmazandó arra a személyre, aki Japánban, Japán felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató alkalmazásában áll, vagy rendszerint önálló vállalkozóként Japán területén tevékenységet folytat, ha ez a személy nem tartozik a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i)-v) alpontjában meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos japán jogszabályok hatálya alá.

III. RÉSZ

ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

A japán ellátásokra vonatkozó rendelkezések

14. cikk
A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra vonatkozó összeszámítási szabályok

(1) Ha a személy nem szerzett elegendő biztosítási időt ahhoz, hogy a japán jogszabályok alapján jogosult legyen a japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra, Japán illetékes intézménye az ellátásra való jogosultság e cikk szerinti megállapításánál figyelembe veszi Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, feltéve, hogy ezek a biztosítási idők nem esnek egybe a japán jogszabályok szerinti biztosítási időkkel.

A fentiek azonban nem alkalmazandók a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíjra és a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetésekre.

(2) Jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási időket a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időként és a Nemzeti Nyugdíj szerinti biztosítási időnek megfelelő időként figyelembe veszik.

(3) Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra.

15. cikk
A túlélő hozzátartozók ellátásaira vonatkozó különös rendelkezések

(1) Ha a japán jogszabályok a túlélő hozzátartozók ellátásaira való jogosultság megszerzéséhez (a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével) előírják, hogy az első orvosi vizsgálat vagy a halál időpontja meghatározott biztosítási időszakra essen, ez a követelmény az említett ellátásokra való jogosultság megállapításánál teljesítettnek minősül, ha az említett időpont Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási időszakra esik.

Ha azonban a Nemzeti Nyugdíj szerinti, a túlélő hozzátartozó ellátására vonatkozó jogosultságot (a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével) a jelen cikk alkalmazása nélkül állapítják meg, ez a cikk nem alkalmazható az ugyanazon biztosítási esemény alapján a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő hozzátartozói ellátásra való jogosultság megállapítására (a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével).

(2) Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra.

(3) A jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazása során, a két vagy több japán munkavállalói nyugdíjrendszerben biztosítási idővel rendelkező munkavállaló tekintetében az érintett bekezdésben említett követelmény az egyik vonatkozó nyugdíjrendszerben teljesítettnek minősül a japán jogszabályoknak megfelelően.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdése nem érinti azokat a japán jogszabályi rendelkezéseket, amelyek előírják, hogy a 60. életévét már, de a 65. életévét még nem betöltött személynek az első orvosi vizsgálat vagy a halál időpontjában Japánban kell laknia ahhoz, hogy a Rokkantsági Alapnyugdíjra vagy a Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíjára jogosult legyen.

16. cikk
A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások összegének kiszámítása

(1) Ha a japán jogszabályok szerinti öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátásra való jogosultságot a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján állapítják meg, a japán illetékes intézmény az ellátás összegét a japán jogszabályok alapján számítja ki, figyelemmel a jelen cikk (2)-(5) bekezdésének rendelkezéseire.

(2) A Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíja és más ellátások tekintetében, amelyek a biztosítási időtől függetlenül meghatározott összegűek, ha az említett ellátásokra való jogosultság feltételei a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján teljesülnek, az ellátás összegét a járulékfizetési időszakok és az adott ellátást folyósító nyugdíjrendszer szerinti járulékmentes időszakok összesített időtartamának a járulékfizetési időszakok, a járulékmentes időszakok és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők összesített időtartamához viszonyítva arányosan kell meghatározni.

(3) A japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő hozzátartozói ellátások tekintetében, amennyiben az említett ellátások összegét a japán jogszabályokban meghatározott időszak alapulvételével számítják ki, és az említett rendszerek szerinti biztosítási időszakok összesítve sem érik el a meghatározott időtartamot, viszont az említett ellátásokra való jogosultság feltételei a 14. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján teljesülnek, az ellátás összegét a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időknek a biztosítási idők és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők összesített időtartamához viszonyítva arányosan kell kiszámítani. Ha azonban a biztosítási idők összesített tartama meghaladja az előírt időtartamot, a biztosítási idők összesített időtartama az előírt időtartammal egyenlőnek tekintendő.

(4) Figyelemmel a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti ellátások összegének a jelen cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történő kiszámítására, ha az ellátásra jogosult személy két vagy több ilyen nyugdíjrendszerben rendelkezik biztosítási idővel, az adott ellátást folyósító, a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjrendszer szerinti járulékfizetési időszakok, illetve a jelen cikk (3) bekezdésében említett japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti járulékfizetési időszakok tartama az összes ilyen nyugdíjrendszer szerinti járulékfizetési időszak összesített időtartamának felel meg. Ha azonban a biztosítási idők összesített tartama megegyezik a jelen cikk (3) bekezdése szerinti japán jogszabályokban meghatározott időszakkal vagy meghaladja azt, a jelen cikk (3) bekezdésében rögzített számítási mód és ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(5) A Házastárs Kiegészítő Nyugdíja tekintetében, amely a Munkavállalói Öregségi Nyugdíj részét képezi, valamint minden más, határozott összegben megállapítható ellátások vonatkozásában, ha a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási idők elérik vagy meghaladják a japán jogszabályokban meghatározott időtartamot, amennyiben az említett ellátásokra való jogosultság feltételei a 14. cikk (1) bekezdése alapján teljesülnek, a folyósítandó összeget a meghatározott időszakra az adott ellátást folyósító japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időszakok arányában kell kiszámítani.

17. cikk
Kivétel a 4. cikk rendelkezései alól

A 4. cikk nem érinti a Japán területén kívüli szokásos tartózkodás alapján a japán állampolgárok számára a japán jogszabályok értelmében biztosított kiegészítő időszakokra vonatkozó rendelkezéseket.

2. Fejezet

A magyar ellátásokra vonatkozó rendelkezések

18. cikk
Összeszámítás

(1) Ha Magyarország jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság biztosítási idők megszerzésétől függ, és az érintett személynek hiányzik a szükséges biztosítási ideje a teljes ellátáshoz, akkor a magyar illetékes intézmény figyelembe veszi a japán jogszabályok szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat a magyar jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Amennyiben magyar ellátás került megállapításra, a japán jogszabályok szerinti kiegészítő biztosítási idők összeszámítása nem eredményezheti a magyar ellátás bármely felülvizsgálatát vagy újraszámítását.

19. cikk
A magyar részellátások megállapítása

(1) Ha Magyarország jogszabályai szerint az ellátásra való jogosultság kizárólag a 18. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával állapítható meg, Magyarország illetékes intézménye

a) kiszámítja az ellátásnak azt az elméleti összegét, amelyet akkor folyósítanának, ha a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összeszámított biztosítási időket Magyarország jogszabályai szerint szerezték volna; és

b) jelen bekezdés a) pontja szerint kiszámított elméleti összeg alapján meghatározza a folyósítandó ellátás tényleges összegét oly módon, hogy Magyarország jogszabályai szerint szerzett teljes biztosítási idők hosszának a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányát alkalmazza.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából, a Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idő során szerzett jövedelmet és e jogszabályok szerint megfizetett járulékokat figyelembe kell venni.

20. cikk
Ellátások egyidejű fennállása

Magyarország azon jogszabályait, amelyek bármely más magyar jogszabályok szerinti igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátás folyósítását, a japán jogszabályok szerinti igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére is megfelelően alkalmazni kell.

21. cikk
Egy évnél rövidebb biztosítási idő

Ha Magyarország jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő kevesebb, mint egy év, és ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság, Magyarország illetékes intézménye nem alkalmazza a 18. cikk (1) bekezdését és nem nyújt semmilyen ellátást.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Igazgatási együttműködés

(1) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai:

a) megállapodnak a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges igazgatási intézkedésekben;

b) kijelölik az összekötő szerveket, melyek közvetlenül kapcsolatot tarthatnak egymással a jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése érdekében; és

c) a lehető legrövidebb időn belül közlik egymással a jelen Egyezmény végrehajtását érintő jogszabályváltozásokkal összefüggő minden információt.

(2) Az összekötő szervek, az illetékes hatóságok bevonásával megállapodhatnak az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben.

(3) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei - saját hatáskörük keretén belül - kötelesek a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges minden segítséget megadni. Ez a segítségnyújtás ingyenesen történik.

23. cikk

Illetékek és hitelesítési díjak

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései olyan szabályt tartalmaznak, amely mentességet vagy kedvezményt biztosít az adott Szerződő Állam jogszabályai szerint benyújtandó okmányok után fizetendő igazgatási illetékek vagy konzuli díjak vonatkozásában, ez a szabály a jelen Egyezmény és a másik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtandó okmányokra is vonatkozik.

(2) A jelen Egyezmény és az egyik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtott okmányokat nem szükséges felülhitelesíttetni, illetve azok nem igényelnek más hasonló alakiságot a diplomáciai vagy konzuli hatóságok részéről.

24. cikk

Kapcsolattartás

(1) Jelen Egyezmény végrehajtása során mindkét Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei közvetlenül tarthatják a kapcsolatot egymással és az érintett személyekkel magyar, japán vagy angol nyelven, tekintet nélkül utóbbiak lakóhelyére.

A Magyarország jogszabályai szerinti határozatok és egyéb ügyiratok ajánlott levélben közvetlenül megküldhetők a Japán felségterületén tartózkodó érintett személyeknek.

(2) Jelen Egyezmény végrehajtása során az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei nem utasíthatnak el kérelmet vagy más okiratot azon a címen, hogy az magyarul, japánul vagy angolul íródott.

25. cikk

Adatok továbbítása és bizalmas kezelése

(1) A Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei a jogszabályaiknak, egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a jogszabályaik alapján gyűjtött személyes adatokat kötelesek átadni a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek, amennyiben azok a jelen Egyezmény végrehajtásához szükségesek.

(2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei, a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek kérelmére, a jogszabályaiknak, egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a jogszabályaik alapján gyűjtött személyes adatot adhatnak át a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek, amennyiben azok szükségesek a másik Szerződő Állam jogszabályainak végrehajtásához.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően továbbított személyes adatok védelmére a Szerződő Államok jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései, valamint a következő rendelkezések irányadók:

a) az átadott személyes adatokat a fogadó szerv kizárólag a jelen Egyezmény végrehajtása céljából használhatja, hacsak nem a fogadó állam törvényei és rendelkezései alapján a más célú, úgymint büntetőjogi vagy adóügyi védelemben részesített érdekekből történő felhasználás kötelező;

b) egyedi esetekben a fogadó szerv, az átadó szerv kérelmére, informálja az utóbbi szervet az átadott személyes adat felhasználásának céljáról és annak eredményéről;

c) az átadó szerv köteles figyelemmel lenni az átadott adatok helyességére, valamint a kívánt cél szempontjából való szükséges terjedelemre korlátozott voltukra. Az átadó Állam belső jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései szerinti adatszolgáltatási tilalmakat megállapító rendelkezéseket figyelembe kell venni. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Állam törvényei és rendelkezései szerint nem lett volna szabad közölni, úgy az átadó szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell a fogadó szervet. Ebben az esetben a fogadó szerv köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni;

d) az átadó szerv és a fogadó szerv, az érintett személy kérelmére, köteles tájékoztatni a személyt az átadott személyes adatokról, azok felhasználásának céljáról, jogalapjáról, időtartamáról és az adatok fogadójáról;

e) a fogadó szervnek - a fogadó állam vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban - törölnie kell az átadott személyes adatokat, amennyiben azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amelyekre tekintettel átadták azokat;

f) a személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény köteles rögzíteni;

g) az átadó és a fogadó intézmény köteles gondoskodni az átadott személyes adatok - illetéktelen hozzáféréssel, valamint a jogtalan megváltoztatással és az illetéktelen nyilvánosságra hozatallal szembeni - hatékony védelméről;

h) amennyiben az érintett személy az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságain vagy illetékes intézményei által a másik Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy illetékes intézményeihez a jelen Egyezmény alapján történő személyes adatainak közlése következtében elszenvedett jogsérelme miatt jogorvoslattal él a másik Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy illetékes intézményeihez, akkor a fellebbezést a másik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései alapján kell elbírálni;

i) az érintett személy kérelmére a fogadó szerv - a fogadó Állam jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban - köteles az általa jogellenesen kezelt adatok felhasználását felfüggeszteni, illetve az ilyen adatokat törölni és a felfüggesztésről vagy törlésről az átadó szervet haladéktalanul értesíteni. Az érintett személy kérelmére az átadó szerv - az átadó Állam jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban - köteles az átadó szerv által kezelt helytelen adatokat helyesbíteni és a helyesbítésről a fogadó szervet haladéktalanul értesíteni;

j) a személyes adatok védeleméhez fűződő jogok megsértése esetén megfelelő jogorvoslati intézkedések biztosítása szükséges a Szerződő Államok jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban; és

k) az e cikkben meghatározott, valamely szerződő fél által kapott személyes adatok jogszerű kezelését e szerződő félnek a személyes adatok bizalmasságának védelmére vonatkozó törvényei és rendelkezései szerint kell biztosítani.

26. cikk

Kérelem, jogorvoslati kérelem és nyilatkozat benyújtása

(1) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó írásbeli kérelmet, jogorvoslati kérelmet vagy más nyilatkozatot nyújtanak be a másik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy illetékes intézményéhez, amely illetékes a másik Szerződő Állam jogszabályai szerinti hasonló ellátások iránti kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat befogadására, az ellátásra vonatkozó kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat úgy tekintendő, mintha azt az egyik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy illetékes intézményéhez nyújtották volna be ugyanazon a napon, és elbírálása is az egyik Szerződő Állam eljárásai és jogszabályai szerint történik.

(2) Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága vagy illetékes intézménye a jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint benyújtott ellátásra vonatkozó kérelmet, jogorvoslati kérelmet vagy nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a másik Szerződő Állam illetékes hatóságának vagy illetékes intézményének.

(3) Az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátás iránti kérelem benyújtása, jogorvoslati kérelem, vagy bármely más nyilatkozat nem minősül automatikusan a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint eljárás megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésének. Amennyiben a kérelmező a másik Szerződő Államhoz nyújt be ellátás megállapítása iránti kérelmet, vagy jogorvoslati kérelmet, vagy bármely más nyilatkozatot, ezen másik Szerződő Állam jogszabályai szerinti eljárásokat kell lefolytatni.

27. cikk

Ellátások folyósítása

(1) A jelen Egyezmény alapján járó ellátásokat szabadon átváltható pénznemben kell folyósítani. Amennyiben valamelyik Szerződő Állam valutaátváltási vagy -átutalási korlátozást vezet be, mindkét Szerződő Állam kormánya köteles haladéktalanul egyeztetni az érintett Szerződő Állam által a jelen Egyezmény alapján folyósítandó ellátások kifizetésének biztosításához szükséges intézkedésekről.

(2) A jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon törvények és rendelkezések alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Államok felségterületein az ilyen átutalás időpontjában hatályban vannak.

28. cikk

A vitás kérdések rendezése

A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Államok közötti tárgyalások útján kell rendezni.

29. cikk

Címek

A jelen egyezmény részeinek, fejezeteinek és cikkeinek címei a hivatkozások egyszerűsítését szolgálják, és nem befolyásolják az Egyezmény értelmezését.

V. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Hatálybalépés előtti események és határozatok

(1) A jelen Egyezmény az ellátásra való jogosultságot legkorábban az Egyezmény hatálybalépésének napjától biztosítja.

(2) A jelen Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási időket, valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket is figyelembe kell venni.

(3) A 7. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésének alkalmazása során azon személyek esetében, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik Szerződő Állam területén dolgoztak, a 7. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében említett tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján kezdődött volna.

(4) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott határozatok nem érintik az Egyezmény alapján keletkező jogokat.

(5) Ha a jelen Egyezmény alapján, annak hatálybalépésétől számított 1 éven belül ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtanak be, úgy a jelen Egyezmény végrehajtásából származó bármely igényjogosultság a kérelem benyújtásának napján vagy az azt követő lehető legkorábbi időpontban nyílik meg. Amennyiben a jelen Egyezmény hatályba lépésétől számított egy év letelte után nyújtják be a kérelmet, a megállapítás napját az illető Szerződő Állam jogszabályai határozzák meg.

(6) Jelen Egyezmény alkalmazása nem eredményezheti a kedvezményezett számára azon ellátások összegének csökkentését, amelyekre a jogosultságot az Egyezmény hatálybalépése előtt állapították meg.

31. cikk

Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségei

A jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja Magyarország Európai Unió jogából vagy az EGT Megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit.

32. cikk

Hatályba lépés

Jelen Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Államok diplomáciai jegyzéket váltottak, amelyben tájékoztatták egymást arról, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges saját alkotmányos követelményeiket teljesítették.

33. cikk

Az Egyezmény időbeli hatálya és megszüntetése

(1) A jelen Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban. Bármelyik Szerződő Állam a diplomáciai csatornákon keresztül írásbeli értesítést küldhet a másik Szerződő Államnak a jelen Egyezmény felmondásáról. Ebben az esetben a jelen Egyezmény a felmondásról küldött értesítés évét követő első naptári év végéig hatályban marad.

(2) Ha a jelen Egyezményt ezen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint felmondják, az Egyezmény alapján szerzett ellátásokra való jogosultsággal és az ellátások folyósításával kapcsolatos jogok fennmaradnak. A jelen Egyezmény megszűnése nem érinti az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazását az abban foglalt jogosultságok vonatkozásában.

A fentiek hiteléül, az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Budapesten, 2013. augusztus huszonharmadikán két eredeti példányban, magyar, japán és angol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.

(aláírások)

(Japán jegyzék)

Őexcellenciája,

Dr. Martonyi János

Magyarország Külügyminisztere

Őexcellenciája,

Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a szociális biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a továbbiakban „Egyezmény”), melyet a mai napon írtak alá és Japán Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán Kormány és a Magyar Kormány között az alábbi megállapodás jött létre:

Abban az esetben, ha:

(a) (i) az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy

(ii) a másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy

(b) ugyanaz a természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató és a másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében,

az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a b) pontban hivatkozott, másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót az a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a b) pontban hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót egymás kapcsolódó munkáltatójának kell tekinteni.

Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és Őexcellenciája válaszul küldendő, a Magyar Kormány részéről az előzőek szerinti megállapodást megerősítő jegyzéke a két Kormány között, az említett Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről.

Budapest, 2013. augusztus 23.

Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere

(Magyar jegyzék)

Őexcellenciája,

Fumio Kishida

Japán Külügyminisztere

Őexcellenciája,

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű jegyzékének átvételét, melynek tartalma az alábbi:

„Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a szociális biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a továbbiakban „Egyezmény”), melyet a mai napon írtak alá és Japán Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán Kormány és a Magyar Kormány között az alábbi megállapodás jött létre:

Abban az esetben, ha:

(a) (i) az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy

(ii) a másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy

(b) ugyanaz a természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató és a másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében,

az (a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a b) pontban hivatkozott, másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót az a) pont (i)-(ii) alpontjaiban és a b) pontban hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót egymás kapcsolódó munkáltatójának kell tekinteni.

Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és Őexcellenciája válaszul küldendő, a Magyar Kormány részéről az előzőek szerinti megállapodást megerősítő jegyzéke a két Kormány között, az említett Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.”

Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében megerősíthetem az előbb említett megállapodást és egyetértek azzal, hogy Őexcellenciája jegyzéke és e válaszjegyzék a két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről.

Budapest, 2013. augusztus 23.

Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere

(Japán jegyzék)

Őexcellenciája,

Dr. Martonyi János

Magyarország Külügyminisztere

Őexcellenciája,

Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a szociális biztonságról szóló Egyezményre (a továbbiakban „Egyezmény”), mely a mai napon került aláírásra, valamint a 2015. október 1-én hatályba lépő, a japán nyugdíjrendszereket érintő japán jogszabályváltozásokra (a továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-től a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás a nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a magániskolai alkalmazottakra és a hasonló jogállású alkalmazottakra lesz alkalmazandó, 2015. október 1-én megszüntetésre kerül a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-től átmeneti intézkedések kerülnek bevezetésre, és a 2015. október 1-től bevezetésre kerülő, öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a továbbiakban: öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi köztisztviselők, a magániskolai alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére 2015. október 1-től.

Erre való figyelemmel, Japán és Magyarország Kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-től történő alkalmazása tekintetében. Az előbb említett megbeszélések eredményeként a Japán Kormány értelmezése az alábbi:

1. Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk a) pontjának ii)-v) alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói nyugdíjrendszerekként) hivatkozott japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii) alpontjában hivatkozott Munkavállalói Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-től, a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt egyesítése fényében. 2015. október 1-től az Egyezmény szerinti, a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek kifejezés a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást jelenti. 2015. október 1-től azon körülmények, amelyekre nézve az Egyezmény 15. cikk (3) bekezdése és 16. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, nem állnak fent a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Munkavállalói Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként.

2. Az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében, megerősítésre kerül, hogy a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-től azt a - Japán jogszabályváltozásokat megelőző japán jogszabályok szerinti - kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti intézkedésként lehet megállapítani 2015. október 1-től a jelenlegi, kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel.

3. Az Egyezmény nem alkalmazandó az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokra, és minden más azonos, vagy lényegében hasonló ellátásra, amelyek 2015. október 1-től az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok helyében kerülnek bevezetésre.

Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy, amennyiben a fenti értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és Őexcellenciája elfogadást megerősítő jegyzéke, a két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről.

Budapest, 2013. augusztus 23.

Fumio Kishida
Japán Külügyminisztere

(Magyar jegyzék)

Őexcellenciája,

Fumio Kishida

Japán Külügyminisztere

Őexcellenciája,

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű jegyzékének átvételét, melynek tartalma az alábbi:

„Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a Japán és Magyarország között a szociális biztonságról szóló Egyezményre (a továbbiakban „Egyezmény”), mely a mai napon került aláírásra, valamint a 2015. október 1-én hatályba lépő, a japán nyugdíjrendszereket érintő japán jogszabályváltozásokra (a továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-től a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás a nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a magániskolai alkalmazottakra és a hasonló jogállású alkalmazottakra lesz alkalmazandó, 2015. október 1-én megszüntetésre kerül a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-től átmeneti intézkedések kerülnek bevezetésre, és a 2015. október 1-től bevezetésre kerülő, öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a továbbiakban: öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi köztisztviselők, a magániskolai alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére 2015. október 1-től.

Erre való figyelemmel, Japán és Magyarország Kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-től történő alkalmazása tekintetében. Az előbb említett megbeszélések eredményeként a Japán Kormány értelmezése az alábbi:

1. Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk a) pontjának ii)-v) alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói nyugdíjrendszerekként) hivatkozott japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii) alpontjában hivatkozott Munkavállalói Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-től, a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt egyesítése fényében. 2015. október 1-től az Egyezmény szerinti, a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek kifejezés a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást jelenti. 2015. október 1-től azon körülmények, amelyekre nézve az Egyezmény 15. cikk (3) bekezdése és 16. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, nem állnak fent a japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Munkavállalói Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként.

2. Az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében, megerősítésre kerül, hogy a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-től azt a - Japán jogszabályváltozásokat megelőző japán jogszabályok szerinti - kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti intézkedésként lehet megállapítani 2015. október 1-től a jelenlegi, kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel.

3. Az Egyezmény nem alkalmazandó az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokra, és minden más azonos, vagy lényegében hasonló ellátásra, amelyek 2015. október 1-től az öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok helyében kerülnek bevezetésre.

Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy, amennyiben a fenti értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és Őexcellenciája elfogadást megerősítő jegyzéke, a két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.”

Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében megerősíthetem, hogy az előbbi értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára és egyetérthetek azzal, hogy Őexcellenciája jegyzéke és e válaszjegyzék a két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről.

Budapest, 2013. augusztus 23.

Martonyi János
Magyarország Külügyminisztere

(Japán szóbeli jegyzék)

Szóbeli jegyzék

Japán magyarországi Nagykövetsége üdvözli Magyarország Külügyminisztériumát és kijelenti a Japán és Magyarország közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a személyes adatok jogszerű feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Japán vonatkozó törvényeivel és jogszabályaival összhangban.

Japán magyarországi Nagykövetsége szeretné megragadni az alkalmat, hogy ismételten biztosítsa Magyarország Külügyminisztériumát nagyrabecsüléséről.

Budapest, 2013. szeptember 2.

(Magyar szóbeli jegyzék)

Szóbeli jegyzék

Magyarország Külügyminisztériuma üdvözli Japán magyarországi Nagykövetségét és hivatkozva a Nagykövetség 2013. szeptember másodikán kelt szóbeli jegyzékére, kijelenti a Magyarország és Japán közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a személyes adatok jogszerű feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Magyarország vonatkozó törvényeivel és jogszabályaival összhangban.

Magyarország Külügyminisztériuma szeretné megragadni az alkalmat, hogy ismételten biztosítsa Japán magyarországi Nagykövetségét nagyrabecsüléséről.

Budapest, 2013. október 1.

AGREEMENT
BETWEEN HUNGARY AND JAPAN ON SOCIAL SECURITY

Hungary and Japan,

Being desirous of regulating their mutual relations in the field of social security,

Have agreed as follows:

PART I

GENERAL PROVISIONS

Article 1

Definitions

1. For the purpose of this Agreement,

(a) „a Contracting State” and „the other Contracting State” mean Hungary or Japan, as the context requires;

(b) „national” means,

as regards Hungary,

natural persons who are considered nationals of Hungary, in accordance with the law on nationality,

as regards Japan,

a Japanese national within the meaning of the law on nationality of Japan;

(c) „legislation” means,

as regards Hungary,

the laws and regulations of Hungary relating to the schemes and systems of social security, specified in paragraph 2 of Article 2,

as regards Japan,

the laws and regulations of Japan concerning the Japanese pension systems and the Japanese health insurance systems specified in paragraph 1 of Article 2;

(d) „competent authority” means,

as regards Hungary,

the Ministers, Ministries or other relevant authorities of Hungary responsible for social security schemes and systems regulated by the legislation of Hungary,

as regards Japan,

any of the Governmental organizations competent for the Japanese pension systems and the Japanese health insurance systems specified in paragraph 1 of Article 2;

(e) „competent institution” means,

as regards Hungary,

the institutions or the authority responsible, in each case, for the implementation of the legislation of Hungary,

as regards Japan,

any of the insurance institutions, or any association thereof, responsible for the implementation of the Japanese pension systems and the Japanese health insurance systems specified in paragraph 1 of Article 2;

(f) „period of coverage” means,

as regards Hungary,

periods of contribution payment and any other periods which are considered as the periods of contribution payment by the legislation of Hungary,

as regards Japan,

a period of contributions under the legislation of Japan concerning the Japanese pension systems specified in paragraph 1 (a)(i) to (v) of Article 2, and any other period taken into account under that legislation for establishing entitlement to benefits,

however, a period which shall be taken into account, for the purpose of establishing entitlement to benefits under that legislation, pursuant to other agreements on social security comparable with this Agreement shall not be included;

(g) „benefit” means,

as regards Hungary,

a pension or any other cash benefit under the legislation of Hungary, including any complement, supplement or increase, which is payable in addition to that benefit to a person who is qualified under that legislation,

as regards Japan,

a pension or any other cash benefit under the legislation of Japan.

2. For the purpose of this Agreement, any term not defined in this Agreement shall have the meaning assigned to it under the respective legislation of either Contracting State.

Article 2

Matters Covered

This Agreement shall apply,

1. as regards Japan,

(a) to the following Japanese pension systems:

(i) the National Pension (except the National Pension Fund);

(ii) the Employees’ Pension Insurance (except the Employees’ Pension Fund);

(iii) the Mutual Aid Pension for National Public Officials;

(iv) the Mutual Aid Pension for Local Public Officials and Personnel of Similar Status (except the pension system for members of local assemblies); and

(v) the Mutual Aid Pension for Private School Personnel;

(the Japanese pension systems specified in (ii) to (v) shall hereinafter be referred to as the „Japanese pension systems for employees”);

however, for the purpose of this Agreement, the National Pension shall not include the Old Age Welfare Pension or any other pensions which are granted on a transitional or complementary basis for the purpose of welfare and which are payable wholly or mainly out of national budgetary resources; and

(b) to the Japanese health insurance systems implemented under the following laws, as amended:

(i) the Health Insurance Law (Law No. 70, 1922);

(ii) the Seamen’s Insurance Law (Law No. 73, 1939);

(iii) the National Health Insurance Law (Law No. 192, 1958);

(iv) the Law Concerning Mutual Aid Association for National Public Officials (Law No. 128, 1958);

(v) the Law Concerning Mutual Aid Association for Local Public Officials and Personnel of Similar Status (Law No. 152, 1962);

(vi) the Law Concerning Mutual Aid for Private School Personnel (Law No. 245, 1953); and

(vii) the Law Concerning the Security of Healthcare Treatment for Senior Citizens (Law No. 80, 1982);

however, for the purpose of this Agreement, Articles 5, 14 to 21, 26, 27, 30 (except for paragraph 3) and paragraph 2 of Article 33 shall only be applicable to the Japanese pension systems referred to in (a) of this paragraph; and

2. as regards Hungary, to the laws and regulations concerning:

(a) the insurance obligation and the payment of contribution covering social insurance benefits and benefits paid in case of unemployment; and

(b) the social insurance pension benefits;

however, the laws and regulations specified in this paragraph shall not include treaties or other international agreements on social security concluded or which may be concluded between Hungary and a third state, or laws and regulations promulgated for their specific implementation.

Article 3

Persons Covered

This Agreement shall apply to a person who is or has been subject to the legislation of a Contracting State, as well as family members or survivors who derive rights from such person.

Article 4

Equality of Treatment

Unless otherwise provided in this Agreement, the persons specified in Article 3, who ordinarily reside in the territory of a Contracting State, shall receive equal treatment with nationals of that Contracting State in the application of the legislation of that Contracting State. For the purposes of this Article, as regards the application of the legislation of Hungary, „to ordinarily reside” means to stay with the intention of staying continuously longer than three months from the date of first entry relating to that stay into Hungary.

Article 5

Payment of Benefits Abroad

1. Unless otherwise provided in this Agreement, any provision of the legislation of a Contracting State which imposes restriction of entitlement to or payment of benefits solely because the person ordinarily resides outside the territory of that Contracting State shall not be applicable to persons who ordinarily reside in the territory of the other Contracting State.

2. Benefits under the legislation of a Contracting State shall be paid to nationals of the other Contracting State who ordinarily reside in the territory of the third state, under the same conditions as if they were nationals of the first Contracting State.

3. For the purposes of this Article, as regards the application of the legislation of Hungary, „to ordinarily reside” means to stay with the intention of staying continuously longer than three months from the date of first entry relating to that stay into Hungary.

PART II

PROVISIONS CONCERNING THE APPLICABLE LEGISLATION

Article 6

General Provisions

Unless otherwise provided in this Agreement, a person who works as an employee or a self-employed person in the territory of a Contracting State shall, with respect to that employment or self-employment, be subject only to the legislation of that Contracting State.

Article 7

Special Provisions for Employees and Self-Employed Persons

1. Where a person who is covered under the legislation of a Contracting State and has an employment contract with an employer with a place of business in the territory of that Contracting State is sent by that employer from that territory to work in the territory of the other Contracting State and no other employment contract with respect to that work is concluded by that person, the employee shall be subject only to the legislation of the first Contracting State as if that employee were working in the territory of the first Contracting State, provided that the planned period of such detachment is not expected to exceed five years.

2. Where a person to whom paragraph 1 of this Article is not applicable and who is covered under the legislation of a Contracting State and has one employment contract with an employer with a place of business in the territory of that Contracting State also concludes another employment contract with a related employer of that employer after being sent by that employer from the territory of that Contracting State to work in the territory of the other Contracting State, and in case where that related employer has a place of business in the territory of that other Contracting State, the employee shall be subject only to the legislation of the first Contracting State as if that employee were working in the territory of the first Contracting State, provided that the planned period of such detachment is not expected to exceed five years. The scope of the related employer referred to in this paragraph may be agreed upon between the Governments of the Contracting States.

3. If the detachment referred to in paragraphs 1 and 2 of this Article continues beyond the planned period of that detachment, the competent authorities of both Contracting States or the competent institutions designated by them may agree once, at the joint request of that employee and employer, that the employee remains subject only to the legislation of the first Contracting State. The total period of that detachment, including the period of extension of the application of the legislation of the first Contracting State according to this paragraph, shall not exceed six years.

4. Paragraphs 1 and 2 of this Article shall apply where an employee who has been sent by an employer from the territory of a Contracting State to the territory of the third state is subsequently sent by that employer from the territory of that third state to the territory of the other Contracting State.

5. Where a person who is covered under the legislation of a Contracting State and who ordinarily works as a self-employed person in the territory of that Contracting State, works temporarily as a self-employed person only in the territory of the other Contracting State, that person shall be subject only to the legislation of the first Contracting State as if that person were working in the territory of the first Contracting State, provided that the planned period of the self-employed activity in the territory of the other Contracting State is not expected to exceed five years.

6. If the self-employed activity in the territory of the other Contracting State referred to in paragraph 5 of this Article continues beyond the planned period of that self-employed activity, the competent authorities of both Contracting States or the competent institutions designated by them may agree once, at the request of that self-employed person, that the self-employed person remains subject only to the legislation of the first Contracting State. The total period of that self-employed activity, including the period of extension of the application of the legislation of the first Contracting State according to this paragraph, shall not exceed six years.

Article 8

Special Provisions for Employees on an Aircraft

A person who works as an employee on an aircraft in international traffic shall, with respect to that employment, be subject only to the legislation of the Contracting State in whose territory the employer is located.

Article 9

Members of Diplomatic Missions, Members of Consular Posts and Civil Servants

1. This Agreement shall not affect the provisions of the Vienna Convention on Diplomatic Relations of April 18, 1961, or the Vienna Convention on Consular Relations of April 24, 1963.

2. Subject to paragraph 1 of this Article, where any civil servant of Japan or any person treated as such in the legislation of Japan is sent to work in the territory of Hungary, that person shall be subject only to the legislation of Japan as if that person were working in the territory of Japan.

3. Subject to paragraph 1 of this Article, where any civil servant, public employees of Hungary or any person treated as such in the legislation of Hungary is sent to work in the territory of Japan, that person shall be subject only to the legislation of Hungary as if that person were working in the territory of Hungary.

Article 10

Exceptions to Articles 6 to 9

At the joint request of an employee and an employer or at the request of a self-employed person, the competent authorities of both Contracting States or the competent institutions designated by them may by taking into account the nature and circumstances of the employment or self-employment, agree to grant an exception to Articles 6 to 9 in the interest of particular persons or categories of persons, provided that such persons or categories of persons shall be subject to the legislation of either of the Contracting States.

Article 11

Spouse and Children

1. While a person works in the territory of Japan and is subject only to the legislation of Hungary in accordance with Article 7, paragraph 3 of Article 9 or Article 10, the spouse or children coming with that person shall be exempted from:

(a) the legislation of Japan concerning the Japanese pension system specified in paragraph 1 (a)(i) of Article 2, provided that the requirements specified in the legislation of Japan concerning the enforcement of the agreements on social security are fulfilled; and/or

(b) the legislation of Japan concerning the Japanese health insurance system specified in paragraph 1 (b)(iii) and (vii) of Article 2, provided that those spouse or children are covered under the legislation of Hungary concerning the health insurance benefits (benefits in kind) and that the requirements specified in the legislation of Japan concerning the enforcement of the agreements on social security are fulfilled.

2. However, when those spouse or children so request, subparagraphs (a) and/or (b) of paragraph 1 of this Article shall not apply.

Article 12

Certification of Coverage

1. The liaison agency designated by the competent authority of a Contracting State in accordance with the provisions of paragraph 1 (b) of Article 22 shall certify, upon request of the employee and his or her employer or the self-employed person, that the employee or self-employed person is subject to the legislation of that Contracting State.

2. The liaison agency of Hungary shall, upon request of the spouse or children, certify that those spouse or children are subject to the legislation of Hungary concerning the health insurance benefits (benefits in kind).

Article 13

Compulsory Coverage

Articles 6 to 8, paragraphs 2 and 3 of Article 9 and Article 11 shall apply only to compulsory coverage under the legislation of each Contracting State. Article 7 shall not apply to a person who is employed in the territory of Japan by an employer with a place of business in the territory of Japan or ordinarily works as a self-employed person in the territory of Japan, if that person is not covered under the legislation of Japan concerning the Japanese pension systems specified in paragraph 1 (a)(i) to (v) of Article 2.

PART III

PROVISIONS CONCERNING BENEFITS

Chapter 1

Provisions concerning Japanese Benefits

Article 14
Totalization for Japanese Old-age Benefits and Survivors’ Benefits

1. Where a person does not have sufficient periods of coverage to fulfill the requirement for entitlement to old-age benefits and survivors’ benefits under the legislation of Japan, the competent institution of Japan shall take into account, for the purpose of establishing entitlement to those benefits under this Article, the periods of coverage under the legislation of Hungary insofar as they do not coincide with the periods of coverage under the legislation of Japan.

However, the foregoing shall not apply to the additional pension for specified occupations under the mutual aid pensions and the lump-sum payments equivalent to the refund of contributions.

2. In applying paragraph 1 of this Article, the periods of coverage under the legislation of Hungary shall be taken into account as periods of coverage under the Japanese pension systems for employees and as corresponding periods of coverage under the National Pension.

3. In applying this Article, any period of coverage under the legislation of Hungary whose period of time is not specified shall not be taken into account.

Article 15
Special Provisions concerning Survivors’ Benefits

1. Where the legislation of Japan requires for entitlement to survivors’ benefits (except the lump-sum payments equivalent to the refund of contributions) that the date of the first medical examination or of death lies within specified periods of coverage, this requirement shall be deemed to be fulfilled for the purpose of establishing entitlement to that benefit if such a date lies within the periods of coverage under the legislation of Hungary.

However, if entitlement to survivors’ benefits (except the lump-sum payments equivalent to the refund of contributions) under the National Pension is established without applying this Article, this Article shall not be applied for the purpose of establishing entitlement to survivors’ benefits (except the lump-sum payments equivalent to the refund of contributions) based on the same insured event under the Japanese pension systems for employees.

2. In applying this Article, any period of coverage under the legislation of Hungary whose period of time is not specified shall not be taken into account.

3. In applying paragraph 1 of this Article, as regards a person who possesses periods of coverage under two or more Japanese pension systems for employees, the requirement referred to in that paragraph shall be deemed to be fulfilled for one of those pension systems in accordance with the legislation of Japan.

4. Paragraph 1 of Article 5 shall not affect the provisions of the legislation of Japan which require a person who is aged 60 or over but under 65 on the date of the first medical examination or of the death to reside ordinarily in the territory of Japan for the acquisition of entitlement to the Disability Basic Pension or the Survivors’ Basic Pension.

Article 16
Calculation of the Amount of Japanese Old-age Benefits and Survivors’ Benefits

1. Where entitlement to an old-age benefit and survivors’ benefit under the legislation of Japan is established by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15, the competent institution of Japan shall calculate the amount of that benefit in accordance with the legislation of Japan, subject to paragraphs 2 to 5 of this Article.

2. With regard to the Survivors’ Basic Pension and other benefits, the amount of which is a fixed sum granted regardless of the period of coverage, if the requirements for receiving such benefits are fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15, the amount to be granted shall be calculated according to the proportion of the sum of the periods of contribution and the premium-exempted periods under the pension system from which such benefits will be paid to the sum of those periods of contribution, those premium-exempted periods and the periods of coverage under the legislation of Hungary.

3. With regard to survivors’ benefits under the Japanese pension systems for employees, insofar as the amount of those benefits to be granted is calculated on the basis of the specified period determined by the legislation of Japan when the periods of coverage under those systems are less than that specified period, if the requirements for receiving such benefits are fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14 or paragraph 1 of Article 15, the amount to be granted shall be calculated according to the proportion of the periods of coverage under the Japanese pension systems for employees to the sum of the periods of coverage and the periods of coverage under the legislation of Hungary. However, when the sum of the periods of coverage exceeds that specified period, that sum of the periods of coverage shall be regarded as equal to that specified period.

4. With regard to the calculation of the amount of benefits under the Japanese pension systems for employees in accordance with paragraphs 2 and 3 of this Article, if the person entitled to the benefits possesses periods of coverage under two or more such pension systems, the periods of contribution under the pension system from which such benefits will be paid referred to in paragraph 2 of this Article or the periods of coverage under the Japanese pension systems for employees referred to in paragraph 3 of this Article shall be the sum of the periods of coverage under all such pension systems. However, when the sum of the periods of coverage equals or exceeds the specified period determined by the legislation of Japan within the meaning of paragraph 3 of this Article, the method of calculation stipulated in paragraph 3 of this Article and this paragraph shall not apply.

5. With regard to the Additional Pension for Spouses which is included in the Old-age Employees’ Pension and any other benefits that may be granted as a fixed sum in cases where the periods of coverage under the Japanese pension systems for employees equal or exceed the specified period determined by the legislation of Japan, if the requirements for receiving such benefits are fulfilled by virtue of paragraph 1 of Article 14, the amount to be granted shall be calculated according to the proportion of those periods of coverage under the Japanese pension systems for employees from which such benefits will be paid to that specified period.

Article 17
Exception to Article 4

Article 4 shall not affect the provisions on complementary periods for Japanese nationals on the basis of ordinary residence outside the territory of Japan under the legislation of Japan.

Chapter 2

Provisions concerning Hungarian Benefits

Article 18
Totalization

1. Where the legislation of Hungary requires to fulfill certain periods of coverage for establishing entitlement to a benefit and a person does not have sufficient periods of coverage for a full benefit, the competent institution of Hungary shall take into account the periods of coverage completed under the legislation of Japan as if these periods of coverage were completed under legislation of Hungary, provided that such periods of coverage do not overlap.

2. If a Hungarian benefit has been awarded, accumulation of additional periods of coverage under the legislation of Japan shall not result in any revision or recalculation of the Hungarian benefit.

Article 19
Calculating the Amount of Hungarian Partial Benefits

1. If entitlement to a benefit under the legislation of Hungary can be established by virtue of paragraph 1 of Article 18, the competent institution of Hungary:

(a) shall calculate the theoretical amount of the benefit which would be paid if the totalized periods of coverage completed under the legislation of both Contracting States had been completed under the legislation of Hungary; and

(b) on the theoretical amount calculated in accordance with (a) of this paragraph, shall determine the actual amount of benefit payable by applying the ratio of the length of the periods of coverage completed under the legislation of Hungary to the total periods of coverage completed under the legislation of both Contracting States.

2. For purposes of paragraph 1 of this Article, the income earned during the periods of coverage completed under the legislation of Hungary and the contributions paid under that legislation shall be taken into account.

Article 20
Concurrence of Benefits

The provisions in the legislation of Hungary which excludes or limits entitlement to benefits or payments of benefits in the case of concurrence with entitlement to or payments of any other benefits under the legislation of Hungary, or any other incomes, shall also be applied, as appropriate, in the cases of concurrence with entitlement to or payments of the benefits under the legislation of Japan.

Article 21
Period of Coverage less than One Year

If the periods of coverage completed under the legislation of Hungary are less than one year and do not result in any right to benefits, then the competent institution of Hungary shall not apply the provisions of paragraph 1 of Article 18 and shall not grant the benefits.

PART IV

MISCELLANEOUS PROVISIONS

Article 22

Administrative Collaboration

1. The competent authorities of both Contracting States shall:

(a) agree on the administrative measures necessary for the implementation of this Agreement;

(b) designate liaison agencies which may communicate directly to each other in order to facilitate the implementation of this Agreement; and

(c) communicate to each other, as soon as possible, all information about changes to their respective legislation insofar as those changes affect the implementation of this Agreement.

2. The liaison agencies shall be entitled, with the involvement of the competent authorities, to agree on necessary and appropriate measures in order to facilitate the implementation of this Agreement.

3. The competent authorities and competent institutions of both Contracting States, within the scope of their respective competence, shall provide any assistance necessary for the implementation of this Agreement. This assistance shall be provided free of charge.

Article 23

Charges or Fees and Legalization

1. Insofar as the legislation and other relevant laws and regulations of a Contracting State contain provisions on an exemption or reduction of administrative charges or consular fees for documents to be submitted under the legislation of that Contracting State, those provisions shall also apply to documents to be submitted in the application of this Agreement and the legislation of the other Contracting State.

2. Documents which are presented for the purpose of this Agreement and the legislation of a Contracting State shall not require legalization or any other similar formality by diplomatic or consular authorities.

Article 24

Communication

1. In implementing this Agreement, the competent authorities and competent institutions of both Contracting States may communicate directly in Hungarian, Japanese or English language with each other and with any person concerned wherever the person may reside.

Decisions and other documents under the legislation of Hungary may be delivered directly to the persons concerned who reside in the territory of Japan by registered mail.

2. In implementing this Agreement, the competent authorities and competent institutions of a Contracting State may not reject applications or any other documents for the reason that they are written in Hungarian, Japanese or English language.

Article 25

Transmission and Confidentiality of Information

1. The competent authorities or competent institutions of each Contracting State shall transmit, in accordance with its legislation and other relevant laws and regulations, personal data collected under its legislation to the competent authorities or competent institutions of the other Contracting State insofar as they are necessary for the implementation of this Agreement.

2. The competent authorities or competent institutions of each Contracting State may, upon the request of the competent authorities or competent institutions of the other Contracting State, transmit, in accordance with its legislation and other relevant laws and regulations, personal data collected under its legislation to the competent authorities or competent institutions of that other Contracting State insofar as they are necessary for the implementation of the legislation of that other Contracting State.

3. With regard to transmission in accordance with the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, personal data shall be protected in accordance with the legislation and other relevant laws and regulations of the Contracting States and the following provisions:

(a) the transmitted personal data may be used by the receiving body only for the purpose of the implementation of this Agreement, unless use for other purposes is mandatory under the laws and regulations of the receiving State for such specific purposes as the interests protected by criminal law and taxation;

(b) in individual cases the receiving body shall, upon the request of the transmitting body, inform that body of the purpose of use of the transmitted personal data and the results obtained thereof;

(c) the transmitting body shall ensure that the data to be transmitted are correct and limited to the extent necessary for the purpose of the transmission. Provisions regarding prohibition of transmission of personal data under the legislation and other relevant laws and regulations of the transmitting State must be taken into consideration. If it becomes evident that incorrect data or data whose transmission is incompatible with the laws and regulations of the transmitting State were transmitted, the transmitting body shall immediately notify the receiving body of this fact. In this case the receiving body shall correct or delete this data immediately;

(d) the transmitting body and the receiving body shall, upon the request of the person concerned, inform that person of any personal data about him or her, of the purpose of, the legal basis for and the duration of the use of that data, and of the recipient of that data;

(e) transmitted personal data shall be deleted by the receiving body in accordance with the relevant laws and regulations of the receiving State if they are no longer required for the purpose for which they were transmitted;

(f) the transmitting body and the receiving body shall record the transmission and the receipt of personal data;

(g) the transmitting body and the receiving body shall protect personal data effectively from unauthorized access, unauthorized modification and unauthorized disclosure;

(h) if a person concerned who has suffered damages due to the personal data transmitted from the competent authorities or competent institutions of a Contracting State to the competent authorities or competent institutions of the other Contracting State pursuant to the provisions of this Agreement submits an appeal to the competent authorities or competent institutions of that other Contracting State, it shall be treated in accordance with the legislation and other relevant laws and regulations of that other Contracting State;

(i) on request of the person concerned, the receiving body shall, in accordance with the legislation and other relevant laws and regulations of the receiving State, suspend the use of the data handled illegally or delete such data and shall immediately inform the transmitting body of that suspension or that deletion. On request of the person concerned, the transmitting body shall, in accordance with the legislation and other relevant laws and regulations of the transmitting State, correct the incorrect data handled by the transmitting body, and shall immediately inform the receiving body of that correction;

(j) in case of the infringement of the rights related to the personal data protection, appropriate remedial measures shall be taken in accordance with the legislation and other relevant laws and regulations of each Contracting State; and

(k) proper processing of personal data referred to in this Article received by a Contracting State shall be implemented in accordance with the laws and regulations of that Contracting State for the protection of confidentiality of personal data.

Article 26

Submission of Applications, Appeals and Declarations

1. When a written application for benefits, an appeal or any other declaration under the legislation of one Contracting State is submitted to a competent authority or competent institution of the other Contracting State which is competent to receive similar applications, appeals or declarations under the legislation of that other Contracting State, that application for benefits, appeal or declaration shall be deemed to be submitted on the same date to the competent authority or competent institution of the first Contracting State and shall be dealt with, according to the procedure and legislation of the first Contracting State.

2. The competent authority or competent institution of one Contracting State shall send the application for benefits, appeal or any other declaration submitted in accordance with paragraph 1 of this Article to the competent authority or competent institution of the other Contracting State without delay.

3. The submission of an application for a benefit, an appeal or any other declaration under the legislation of one Contracting State shall not automatically initiate a procedure under the legislation of the other Contracting State. When a person also submits the application for a benefit, an appeal or any other declaration to that other Contracting State, the procedure under the legislation of that other Contracting State shall be taken.

Article 27

Payment of Benefits