Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.X.17.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CLIX. törvény

a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

1. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

1. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (2) bekezdésében az „az iparjogvédelmi” szövegrész helyébe az „a szellemitulajdon-védelmi” szöveg lép.

2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 53/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:)

b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

3. § Az Szt. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A gyorsítás iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél kevesebb, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét eléri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, vagy az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést - a (8) bekezdés alapján - a (6) bekezdés alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a (11) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat visszafizeti, ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázását megelőzően előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett jelentés elkészítésére nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a (9) bekezdésben megjelölt okból elutasítja.”

4. § Az Szt. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi oltalomról - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

5. § Az Szt. 115/H. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:)

a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,”

6. § Az Szt. 115/S. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.”

7. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.”

3. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

8. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 46/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:)

b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

9. § A Vt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

10. § A Vt. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

11. § A Vt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU rendelet) rendelkezései az irányadók.”

12. § A Vt. 122. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

13. § A Vt.

a) 112. § (2) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés e) pontjában, Nyolcadik részének címében, XVII/A. fejezetének címében, 116/A. § (2) bekezdésében, 116/A. § (13) bekezdés a) és b) pontjában, 116/B. § (1)-(4) bekezdésében a „közösségi” szövegrészek helyébe az „uniós” szöveg,

b) 116/A. § (3) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,

c) 116/A. § (4) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke” szöveg,

d) 116/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2-3. cikkeiben” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5-6. cikkeiben” szöveg,

e) 116/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1)-(2) bekezdésének” szöveg,

f) 116/A. § (8) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének” szöveg,

g) 116/A. § (9) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésében” szöveg,

h) 116/A. § (10) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 9. cikke” szöveg,

i) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 9. cikke” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 53. cikke” szöveg,

j) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „a 12. cikke alapján” szövegrész helyébe az „az 54. cikke alapján” szöveg,

k) 116/A. § (12) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatnak, illetve iratnak” szöveg,

l) 116/A. § (13) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,

m) 116/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 11. cikkének” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 37. cikkének” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti a Vt. 112. § (4) bekezdés d) pontja.

4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

15. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.”

16. § Az Szjt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

IV/A. Fejezet

ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA

Általános szabályok

41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben - az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint - meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.

(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt először kiadták vagy - kiadás hiányában - először sugározták.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell elvégezni.

(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország területén kell elvégezni.

(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe véve kell elvégezni.

(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.

(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja - a saját jogai tekintetében - bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait.

(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

Árva mű felhasználásának engedélyezése

41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - engedélyt ad az árva mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve - a díj letétbe helyezése esetén - a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

(6) Ha a jogosult a (3)-(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása - a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint - bírósági útra tartozik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.

41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül;

e) nincs helye közmeghallgatásnak;

f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni.

(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,

b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános - a bírák kizárására vonatkozó - szabályaiban megjelölt hozzátartozója.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kérésére - meg kell hallgatnia.

(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.

(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet - a Hivatal által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Hivatal - az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata teljesítése érdekében

a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;

b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan

a) irodalmi művekre,

b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,

c) hangfelvételekre, valamint

d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális művekre

kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy - kiadás hiányában - sugároztak.

(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)-(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is alkalmazni kell.

41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a jogosultkutatás eredményét,

b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,

c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],

d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás megkezdésének feltétele.

41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.

41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján folytathatja.

(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő díjazást követelhet.

41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.

41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit kormányrendelet állapítja meg.”

17. § Az Szjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.”

18. § (1) Az Szjt. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra - a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.”

(2) Az Szjt. 89. § (11), (11a) és (11b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott - a tárgyévet megelőző - bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.

(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a 20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes - a (11a) bekezdés szerint átadott összeggel nem csökkentett - bevételt kell figyelembe venni.”

19. § Az Szjt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

20. § Az Szjt. 92/A. § (2) bekezdésében és 92/N. § (2) bekezdésében az „óvásnak” szövegrész helyébe a „felhívásnak” szöveg lép.

21. § Az Szjt. 92/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.”

22. § Az Szjt. 94/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

23. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/F. §-sal egészül ki:

„111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.”

24. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 111/G. §-sal egészül ki:

„111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F-41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.”

25. § (1) Az Szjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(2) Az Szjt. 112. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.”

26. § Az Szjt. 113. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól.”

27. § Hatályát veszti az Szjt.

a) 38. § (1) bekezdés d) pontja,

b) „A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén” alcíme és az 57/A-57/D. §-a,

c) 92/K. § (8) bekezdése.

5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

28. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a mintaoltalomról - több mintára adott oltalom esetén legalább az érintett minták vonatkozásában - a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

6. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

29. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 30/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott döntését megváltoztatási kérelem alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

30. § Az innovációs törvény 30/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt.

(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendelkezik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.

(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

31. § Az innovációs törvény 34/A. §-ában a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

32. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó)

d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,

e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot,

f) szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet vagy - ha ilyen szervezet nem azonosítható - az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet”

(a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.)

8. A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvény módosítása

33. § A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvény 40. §-ának az Szjt. 74/A. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „előadóművésznek” szövegrész helyett az „előadóművész” szöveggel lép hatályba.

9. Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 18. §, 21. §, 23. §, 27. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 5. §, 16. §, 24. §, 26. § és a 27. § b) pontja 2014. október 29-én lép hatályba.

35. § (1) E törvény 5. §-a, 16. §-a, 24. §-a, 26. §-a és 27. § b) pontja az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 11-13. §-a a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!