Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XI.8.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CLXXIX. törvény

egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvényben, valamint a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.”

(2) Az Flt. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.”

(3) Az Flt. 7. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.”

(4) Az Flt. 7. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]

b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,”

(5) Az Flt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d) meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”

(6) Az Flt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerőpiaci szolgáltatásokkal is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott célokat az álláskeresővel és a munkaerő-piaci szolgáltatást kérővel készített egyéni cselekvési tervvel is elősegíti.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások nyilvántartásának, valamint a nyilvántartott szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát, csoportosítását és a szolgáltatások szakmai követelményeit,

d) az egyéni cselekvési tervre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a szolgáltatások igénybevételének, valamint e bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetek részére történő támogatás nyújtásának feltételeit, valamint

f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és szabályait.”

(7) Az Flt. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és]

a) a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egyéves, gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint”

(8) Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14-16. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.”

(9) Az Flt. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 14. §-ban, a 16-18. §-okban, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szolgáltatások és támogatások európai uniós forrásból megvalósuló program keretében, az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.”

(10) Az Flt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 14-18. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 25 év alatti fiatalok, az 50. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.”

(11) Az Flt. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A támogatások tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

(12) Az Flt. 36/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”

(13) Az Flt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellátás tekintetében a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

(14) Az Flt. 39. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével)

b) a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,”

(15) Az Flt. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(16) Az Flt. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával, kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.”

(17) Az Flt. 39. § (12) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

c) a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,”

(18) Az Flt. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)

c) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;”

(19) Az Flt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét, valamint a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével a járási hivatal munkaügyi szakigazgatási szervének székhelyét.”

(20) Az Flt. 54. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9b) A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.”

(21) Az Flt. 56/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Rendbírságot köteles fizetni)

b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben a munkaügyi központ részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.”

(22) Az Flt. 57/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési cím,”

(23) Az Flt. 57/A. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez az álláskereső munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciáira, képességeire vonatkozó adatok,

m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét.”

(24) Az Flt. a következő alcímmel és 57/D. §-sal egészül ki:

Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa

57/D. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

c) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) iskolai végzettsége, szakképesítése,

e) annak ténye, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

g) intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,

gb) munkaerő-piaci státusza,

gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,

gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státusza,

hc) annak ténye, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak ténye, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak ténye, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.”

(25) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

v) munkaerőpiaci szolgáltatást kérő:

va) az a természetes személy, aki az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatását az álláskeresők ellátása és a foglalkoztatást elősegítő támogatások iránti kérelem benyújtása nélkül veszi igénybe vagy olyan támogatás érdekében veszi igénybe, amelynek nem feltétele az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, vagy

vb) az a munkaadó, aki harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése érdekében munkaerőigényt jelent be és közvetítést is kér,

w) kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki 2014-2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül.”

(26) Az Flt. 58. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában a)

d) munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az a személy rendelkezik, aki az Mt. alapján munkaviszonyt létesíthet.”

(27) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kedvezményezett által az adatbázisba történő adatrögzítés eljárásának, az adatszolgáltatás technikai feltételeit, továbbá az ellenőrzés szakmai tartalmát.”

(28) Az Flt.

a) 27. § (1) bekezdésében az „ötéves” szövegrész helyébe a „hároméves”,

b) 30. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában” szövegrész helyébe az „a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában”,

c) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „8. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „8. § (6) bekezdés b) pontjában”,

d) 58. § (5) bekezdés j) pontjában a „szolgáltatások összessége,” szövegrész helyébe a „szolgáltatás,”

szöveg lép.

(29) Hatályát veszti az Flt.

a) 16/A. §-át megelőző a „Közhasznú munkavégzés támogatása” alcím címe,

b) 16/B. §-át megelőző a „Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása” alcím címe,

c) 18/A. §-át megelőző „A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása” alcím címe,

d) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj”, valamint az „az álláskeresést ösztönző juttatás” szövegrész,

e) 40. § (2) bekezdésében az „a PHARE, majd” szövegrész,

f) 41. § (4) bekezdése,

g) 58. § (8) bekezdés g) pontja.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden harmadik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.”

(2) A Kjt. 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.”

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

(2) Az Mvt. 64. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.”

(3) Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.”

(4) Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére.”

(5) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig kell közzétenni.”

(6) Az Mvt. 82/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.”

(7) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját;

c) a jogsértés megjelölését;

d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;

e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”

(8) Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős határozat végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.”

(9) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult)

c) a munkabaleseteket - kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - és a fokozott expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;”

(10) Az Mvt.

a) 1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-ában a „munka-egészségügyi” szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi”,

b) 54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és” szöveg,

c) 54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „, illetve”,

d) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a „készítmény” szövegrész helyébe a „keverék”,

e) 87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként)” szövegrész helyébe az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka”, az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján” szövegrész helyébe az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka,”

szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú” szövegrész.

4. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

4. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Batv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérgarancia-eljárás keretében)

a) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából,”

(az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg.)

(2) A Batv. 1. § (2) bekezdés b)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) kényszertörlési eljárás: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII/A. fejezete szerinti eljárás;

c) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) vagy b) pontokban írottak alapján felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állhat;

d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás;

e) kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;

f) kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;”

(3) A Batv. 1. § (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

g) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás;

h) Bérgarancia biztos: a Ctv. 117/A. § (4) bekezdés szerinti személy.”

(4) A Batv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.”

(5) A Batv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelékezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki]

c) a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet b) pontban meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”

(6) A Batv. 2/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.”

(7) A Batv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”

(8) A Batv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye van.”

(9) A Batv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A támogatás kamatmentes.

(2) A támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből

a) a 7. § (1) bekezdése szerint meghatározott bértartozás - a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett - összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,

b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adóazonosító jelének feltüntetésével - részére történő megfizetéséről, valamint

c) a munkabért - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót. Az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása alapján a felszámoló a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.”

(10) A Batv. a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az 5. §-ban foglaltak nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit - így különösen a munkavállalót megillető munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket -, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét.

(2) A felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az 5. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat az 1. és 2. mellékletben foglaltak szerint rendelkezésre bocsátani. Az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót terheli felelősség, ha annak oka a felszámoló mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása.”

(11) A Batv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, - a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén - a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.”

(12) A Batv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában - a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül - a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(13) A Batv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést - a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt - olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.”

(14) A Batv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor.”

(15) A Batv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri. A tartozást elismerő nyilatkozat munkavállalónként, illetve szövetkezeti tagonként tartalmazza az elmaradt szolgáltatási díjat. A tartozást elismerő nyilatkozatot mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.

(2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.

(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét - veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő - a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén - a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve - iskolaszövetkezet esetén - a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik

a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve szövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve a szövetkezeti tag részére történő kifizetéséről,

b) a munkavállalót, illetve a szövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről.

(5) Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérfizetési napon történik.

(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a kifizetést követő 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.

(7) E § alkalmazásában:

a) munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is,

b) kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,

c) szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére - a vele munkaviszonyban álló tagja által történő munkavégzés útján - szolgáltatást nyújt.”

(16) A Batv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül visszafizeti.”

(17) A Batv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § Az e törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében a Bérgarancia biztost, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót, illetőleg felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját.”

(18) A Batv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdés szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésben meghatározott támogatást megállapítja és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról.

(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontját, (4)-(5) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, írásban és elektronikus formában kell benyújtania. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. A támogatás iránti kérelmet írásban egy eredeti példányban kell benyújtani.”

(19) A Batv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:

a) a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),

b) a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám),

c) a felszámolóbiztos adatai (név, cím, telefonszám),

d) a munkavállaló adatai [természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), Társadalombiztosítási Azonosító Jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám, számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, számlaszám],

e) a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja),

f) kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja, felszámolás kezdő időpontja).

(2) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok a felszámolási és a kényszertörlési eljárás befejezését követő öt évig kezelhetők.”

(20) A Batv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

(21) A Batv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.

(22) A Batv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.

(23) A Batv. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.

5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

5. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként, az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”

(2) A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A foglalkoztató saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.”

(3) A Met. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), j), i), k) és s) pontjai esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére,”

(4) A Met. 7. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 6. § (1) bekezdés b), g), h) és j) pontjában meghatározott jogkövetkezmény, valamint munkaügyi bírság egyidejű alkalmazása esetén a határozatokat egybe kell foglalni.”

(5) A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint. A kötelezettség a foglalkoztatót minden olyan általa foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár tekintetében terheli, akire nézve az engedély vagy EU Kék Kártya nélkül történő foglalkoztatást megállapították.”

(6) A Met. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy

a) a jogsértés súlyosságára tekintettel a jogsértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, illetve a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása lehet indokolt, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat,

a munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.”

(7) A Met. 8/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

b) a 7. § (8) bekezdés alapján egybefoglalt határozat valamely rendelkezésének hatályon kívül helyezése esetén a bíróság a munkaügyi bírság összegét a hatályon kívül helyezett rendelkezésre tekintettel változtathatja meg,”

(8) A Met. 8/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatától számított két év elteltével törli.”

6. Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az 1. § (5) és (6), (8)-(10), (17), (21), (24) és (27) bekezdése, a 2. §, 4. § (5)-(16), valamint (18)-(23) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (2)-(4) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.

(4) A 4. § (1)-(4) bekezdései, valamint (17) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez

1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról

I. A gazdálkodó szervezet adatai:

1. Neve:

2. KSH azonosító száma:

3. Adószáma/adóazonosító jele

4. Székhelye:

5. A tevékenység megkezdésének időpontja: .............. év hó ................. nap

6. A felszámolás kezdő időpontja: .............. év hó ................. nap

7. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: .............. év hó ................. nap

8. A 7. pont szerinti napra a törvény 7. §-a (1), illetve (2) bekezdése szerint kimutatott - a törvény 2. melléklete C) táblázat Összesen sor 3. oszlopában szereplő - összeg: Ft

9. A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - rendelkezésre álló saját forrás összege: ........... Ft

10. Az igényelt támogatás (a 8-ből a 7. levonása utáni) összege: ........... Ft

II. A felszámoló adatai:

1. Neve, címe, telefonszáma:

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:

2. KSH azonosító száma:

3. Székhelye:

III. Nyilatkozat:

1. A kérelem a törvény 7. §-a (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul.

2. Amennyiben a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy

a) a kérelemmel érintett munkabértartozás nem tartalmaz állásidőre járó díjazást, □

b) a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt): □

Igen, mert:

Nem, mert:

c) az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret felhasználása megtörtént. □

3. Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.

IV. A kérelem mellékletei:

1. A felszámolást elrendelő jogerős végzés másolata

2. A III. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben szükséges)

Kelt: .............................., ........ év ................... hó ..... nap

......................................................
(a felszámoló cégszerű aláírása)

Megjegyzés: az I. pont 6. sorába a 2. melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”

2. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez

2. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához

(A ........... év ........................ hó ......... -i bérfizetési napon - a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján)

1. A támogatási igénnyel érintett munkavállaló(k) megfelel(nek)-e az alábbi szempontok valamelyikének:

a) A gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

b) A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

c) Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,

d) Az előző pontokban [a)-c)] említett személyek közeli hozzátartozója {Ptk. 685. § b) pont}, élettársa

e) Az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett személy

igen □ nem □ részben □

Amennyiben igen/részben a válasz, akkor azon személyek felsorolása a szempont megjelölésével:

Az érintett munkavállalónak
az Adatlap A) táblázatában
megjelölt sorszáma
Munkavállaló neve Szempont megjelölése

A) Munkavállaló azonosító adatai:

1.
Sorszám * 
2.
Neve
3.
Születési neve
4.
Anyja neve
5.
Születési helye
6.
Születési ideje
7. Társadalom-
biztosítási azonosító jele
8.
Adóazonosító
jele
9.
Bankszámlaszáma
10.
Lakcíme
9.1
Számla-
tulajdonos neve
9.2
Számlavezető
bank
9.3 Számlaszám
1.
2.
3.
4.
5.
6.

B) Munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatok (a munkavállaló bruttó bérének összegén a bér- és végkielégítés-tartozás együttes összegét kell érteni):

1.
Sorszám
2.
Munkavállaló bruttó bére (FT)
3.
Munkavállaló
bruttó bérét terhelő személyi jövedelemadó
4.
Munkavállaló bruttó bérét terhelő nyugdíjjárulék összege (Ft)
5.
Munkavállaló bruttó bérét terhelő természetbeni egészség-
6.
Munkavállaló bruttó bérét terhelő pénzbeli egészség-
7.
Munkavállaló bruttó bérét terhelő munkaerőpiaci járulék összege
8.
Munkavállaló bruttó bérét
terhelő letiltások
9.
Munkávallaló nettó bére (FT)
összege (Ft) biztosítási járulék összege (Ft) biztosítási járulék összege (Ft) (Ft) 8.1.
Kedvez-
ményezett neve
8.2.
Kedvez-
ményezett bank-
számlaszáma
8.3.
Letiltás
jogcíme
8.4.
Letiltás összege (FT)
1.
2.
3.
4.
5.
6.

C) Munkavállaló elmaradt bérének a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatok:

1.
Sorszám
2.
A munkavállaló után az adott felszámolási korábban kapott támogatás összege (Ft)
3.
A törvény 2. számú melléklete B) táblázatának
4.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összegéből a törvény 2. számú melléklete B)
táblázatára tekintettel fizetendő
2.1 a törvény 7. § (1) bekezdése alapján 2.2 a törvény 7. § (2) bekezdése alapján oszlopában megjelölt tartozás Nemzeti Foglalkoz-
tatási Alap
bérgarancia alaprészéből
igényelhető összege (Ft)
4.1
személyi jövedelem-
adó összege (Ft)
4.2
nyugdíj-
járulék
összege (Ft)
4.2 természet-
beni egészség-
biztosítási járulék összege (Ft)
4.3
pénzbeli egészség-
biztosítási járulék összege (Ft)
4.4
munkaerő-piaci járulék összege (Ft)
4.5
letiltásokra vonatkozó adatok
4.6
Munka-
vállaló
nettó bére (FT)
4.5.1
Kedvez-
ményezett neve
4.5.2
Kedvez-
ményezett
bank-
számlaszáma
4.5.3
Letiltás
jogcíme
4.5.4
Letiltás összege (FT)
1.
2.
3.
4
5.
6.
7.
Összesen:
- - - - - - - - - -
Megjegyzés:
- a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.1. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,
- a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.2. és 3. oszlopában feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,
- az 3. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. melléklet 8. sorában.

Oldalszám összesen: ......................

Kelt: .............................. hely ........ év ................... hó ..... nap .......................................................

(a felszámoló cégszerű aláírása)”

3. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez

3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatásról

I. A kölcsönbeadó (ideértve az iskola szövetkezetet is) adatai:

1. Neve: .........................................................................................................................

2. KSH azonosító száma: ..............................................................................................

3. Székhelye: .................................................................................................................

4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év ......................... hó ........... nap

5. A pénzforgalmi számlaszáma:

6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:

7. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: ......... év ................... hó ......... nap

8. A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a törvény 4. mellékletében megjelölt munkavállalók munkabérére fordított saját forrás összege: ................................... Ft

9. Az igényelt támogatás összege: .................................. Ft

II. A kölcsönvevő adatai:

1. Neve: ...................................................................................................................

2. KSH azonosító száma: ...........................................................................................

3. Székhelye: ............................................................................................................

4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év ........................ hó ........... nap

5. A pénzforgalmi számlaszáma:

6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:

7. A felszámolás kezdő időpontja: ................ év ................ hó ........... nap

III. A kölcsönvevő felszámolójának adatai:

1. Neve, címe, telefonszáma: ..........................................................................................

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma: .................................................

2. KSH azonosító száma: ............................................................................................

3. Székhelye: .............................................................................................................

Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: .............................., ....... év ................... hó ..... nap

a kölcsönbe adó cégszerű aláírása”

4. melléklet a 2013. évi CLXXIX. törvényhez

4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatás számításához

(A ........... év ........................ hó ......... -i bérfizetési napon - a kölcsönbeadónál - fennálló adatok alapján)

Sorszám 1.
kölcsönzött munkavállaló neve
2.
A kölcsönzés
időszaka
2.
Társadalom-
biztosítási azonosító jel
3.
A szolgáltatási
díjnak a bértartozás
fedezésére szolgáló
összege
4.
A támogatásnak
a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Összesen:

Kelt: .............................. hely, ....... év ................... hó .... nap

.........................................................
(a kölcsönbeadó cégszerű aláírása)

Melléklet:

- A felszámoló 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatása.

- A felszámoló 11. § (1) szerinti tartozás elismerése.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!