Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XI.14.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CLXXXIII. törvény

egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról * 

1. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,”

2. § Az Fgytv. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/B. § (1) Tilos fogyasztói csoportot létrehozni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis.

(3) Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel.”

3. § Az Fgytv. 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A vállalkozás az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az ügyfélszolgálat felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. Ha a hangfelvétel tartalmazza a 17/A. § (5) bekezdése szerinti tartalmi elemeket - ide nem értve a panasz előterjesztésének helyét, a fogyasztó által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét -, a jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles.”

4. § Az Fgytv. a következő 17/D. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

Fogyasztóvédelmi referens

17/D. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni.

(2) A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel.

(3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki legalább kétéves, fogyasztóvédelmi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

5. § Az Fgytv. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § A fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait.”

6. § Az Fgytv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.”

7. § Az Fgytv. a következő 37/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

Fogyasztóvédelmi rezsipont

37/B. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság szervezetében fogyasztóvédelmi rezsipont működik.

(2) A fogyasztóvédelmi rezsipont feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-szolgáltatást és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő területen a fogyasztók tájékoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásokról, a fogyasztók által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, továbbá az igénybe vehető igényérvényesítési eszközökről.”

8. § Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi

a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással,

b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével,

c) a fogyasztói csoporttal,

d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, valamint

e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló - kötelezettségével

összefüggő, e törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”

9. § Az Fgytv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell

a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,

b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,

c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, továbbá

d) a kérelmező aláírását.”

10. § (1) Az Fgytv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.”

(2) Az Fgytv. 47. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezésére vonatkozó, a 17/B. § (3) bekezdésében előírt kötelezettség ellenőrzése érdekében az az elektronikus hírközlési szolgáltató, akinek hálózatából a hívást kezdeményezték, a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles közölni a hívás kezdő időpontjára és időtartamára vonatkozó, általa kezelt adatokat.”

11. § (1) Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírság összege 15 ezer forinttól)

a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,”

(terjedhet.)

(2) Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha)

d) a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.”

12. § Az Fgytv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait.”

13. § Az Fgytv. 55. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

l) a 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportok bejelentésére, működésére, a fogyasztói csoportot működtető vállalkozás által ellátandó feladatokra, az általa teljesítendő adatszolgáltatásra, a fogyasztók befizetéseinek kezelésére, a fogyasztókkal való elszámolásra és a szerződés megszüntetésére”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

14. § (1) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról [a 2. § i) pontja, a 16/B. § (1) és (3) bekezdése].”

(2) Az Fgytv. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 19. § a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”

15. § Az Fgytv. a következő 58. §-sal egészül ki:

„58. § A 16/B. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

16. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető - ideértve a kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítását is -, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.”

(2) Az Étv. 59. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint)

b) a Nyilvántartás működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fenntartást biztosító, a Nyilvántartás elektronikus alkalmazásai jogszabályban előírt kötelező használatának - a rendszerhasználattal arányos díj ellenében történő - biztosításáról,”

(az országos illetékességű - a személyes adatok kezelése tekintetében adatfeldolgozóként kijelölt - Dokumentációs Központ útján gondoskodik.)

(3) Az Étv. 60. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E törvénynek az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvénnyel megállapított 53/F. § (1) bekezdését az olyan építési engedélyezési eljárásban is alkalmazni kell, amelynél az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 16. §-ának hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki.”

(4) Az Étv. 62. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„9. a Nyilvántartás működésének feltételeit, az adatszolgáltatás, az elektronikus ügyintézés rendjét, a Nyilvántartás használatához kapcsolódó, önköltségszámításon alapuló rendszerhasználati díjat, valamint az adatkezelésben részt vevők feladatait és felelősségét,”

(rendelettel állapítsa meg.)

17. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, a (3) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időn belül átadhatók:]

e) a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásai szerint a fogyasztóvédelmi hatóságnak.”

18. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.

(2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha

a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,

b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,

c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy

d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.”

19. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. árusítótér: az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület;”

(2) A Kertv. 2. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1a. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;”

(3) A Kertv. 2. §-a a következő 18a. és 18b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„18a. napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél;

18b. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki;”

(4) A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak.”

(5) A Kertv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Nem kell alkalmazni az 5/A. §-ban foglalt követelményeket azokra a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekre, amelyek esetében a kereskedelmi hatóság az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 19. §-ának hatálybalépését megelőzően

a) vette nyilvántartásba az üzletet,

b) adta ki a működési engedélyt.”

20. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy)

bd) a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a közszolgáltatók által alkalmazható számlaképet”

(rendeletben állapítsa meg.)

21. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a fémkereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,

b) a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodás, továbbá a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat,

c) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felvásárlására vonatkozó részletes szabályokat,

d) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányára, továbbá a fémkereskedő bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

e) a tevékenységi biztosíték összegére, fajtáira, rendelkezésre bocsátására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,

f) fémkereskedő telephelye működésének részletes feltételeit,

g) a 10. § (3) bekezdésében előírt adatszolgáltatás részletes szabályait,

h) a felismerésre alkalmas jellemzőkre vonatkozó szabályokat,

i) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére történő, a 3. § (8) bekezdésében és az 5. § (7) bekezdésében meghatározott közvetlen tájékoztatásra és adatszolgáltatásra, továbbá a 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv által történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat,

j) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott írásba foglalt megállapodás kötelező tartalmát,

k) a 3. § (10) bekezdésében meghatározott szigorú számadású anyagkísérő okmányra vonatkozó részletes szabályokat,

l) a hatósági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat,

m) a fémkereskedőnek nem minősülő személyekre vonatkozó részletes szabályokat,

n) a fémkereskedelmi engedélyre, az engedély iránti kérelemre és a kérelem elbírálására vonatkozó részletes szabályokat,

o) az annak feltételeire vonatkozó szabályokat, hogy jelen törvény hatálya a határon átnyúló szolgáltatásokra is kiterjed,

rendeletben állapítsa meg.”

22. § (1) Az Fgytv.

a) 18. § (1) bekezdésében a „fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről” szövegrész helyébe a „fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdésében a „38. § (3)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „38. § (2)-(6) bekezdése” szöveg,

c) 47/C. § (5) bekezdés c) pontjában a „került sor.” szövegrész helyébe a „került sor, továbbá” szöveg,

d) 57. § (1) bekezdés c) pontjában a „38. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „38. § (6) és (8) bekezdése” szöveg, a „39. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „39. § (2) és (3) bekezdése” szöveg

lép.

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. § (1) bekezdésében a „fogyasztóvédelmi békéltető testület” szövegrész helyébe a „, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület” szöveg, a „tanács kötelező határozatát” szövegrész helyébe a „békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget” szöveg lép.

(3) Az Eht. 157. § (9) bekezdés d) pontjában a „részére.” szövegrész helyébe a „részére;” szöveg lép.

(4) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény Melléklete 2. pontjában a „hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv” szövegrész helyébe a „hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy egyéb szervezet” szöveg lép.

(5) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában a „közoktatási és egészségügyi intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési és egészségügyi intézményben” szöveg lép.

(6) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (1) bekezdésében az „az oktatási jogok biztosa, valamint a pénzügyi jogok biztosa” szövegrész helyébe a „valamint az oktatási jogok biztosa” szöveg lép.

(7) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „részletes szabályokat,” szöveg lép.

23. § (1) Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (1) bekezdés m) pontjában a „, valamint pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés k) pontjában a „, valamint pénzügyi jogok biztosával” szövegrész.

(3) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1) bekezdés o) pontjában a „, valamint pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.

(4) Hatályát veszti az Fgytv. 1. § (2) bekezdésében az „- a 41-43. § és az 56. § kivételével -” szövegrész.

(5) Hatályát veszti az Fgytv. 41-43. §-a, 56. §-a, 56/C. §-a és 57. § (3) bekezdése.

(6) Hatályát veszti az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés b) pontjában a „továbbá” szövegrész.

(7) Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdés q) pontjában a „, valamint pénzügyi jogok biztosával” szövegrész.

(8) Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés j) pontjában a „pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.

(9) Hatályát veszti a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 149. § (3) bekezdés j) pontjában a „pénzügyi jogok biztosával,” szövegrész.

(10) Hatályát veszti a Pénzügyi Jogok Biztosáról szóló 39/2012. (XII. 20.) NGM rendelet.

24. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A 21. § 2013. november 22-én lép hatályba.

(3) A 2. §, a 4. §, a 14. § (1) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) és (4) bekezdése, valamint a 26. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 3. §, az 5-9. §, a 10. § (2) bekezdése, a 11-12. §, a 14. § (2) bekezdése, a 16. § (1) és (3) bekezdése, a 17-19. §, a 22. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése, valamint a 23. § (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

25. § (1) E törvény hatálybalépésével a pénzügyi jogok biztosa által hivatalból indított eljárások lezártnak tekintendők.

(2) A pénzügyi jogok biztosa által e törvény hatálybalépéséig le nem zárt eljárások alapjául szolgáló beadványokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül megvizsgálja, és

a) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak,

b) megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, vagy

c) az eljárást lezárja,

és erről a kérelmezőt értesíti.

26. § Hatályát veszti a 25. §.

27. § (1) E törvény

a) 2. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 22. § (4) bekezdése a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 5. §-a a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

28. § E törvény 2. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!