1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.”
2. § A Ktv. a következő alcímmel és 10/C. §-sal egészül ki:
„A megbízható szerencsejáték-szervezővel megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok
10/C. § (1) Az ágazati törvényben meghatározott megbízható szerencsejáték-szervezővel koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.
(2) Az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható szerencsejáték-szervezővel is sor kerülhet.
(3) A szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység végzésére a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli az üzemeltetni kívánt - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott - egységek település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós dijat fizet.
(4) Az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható szerencsejáték-szervező írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel.
(5) Az e § szerint megkötött koncessziós szerződés alapján a koncesszió jogosultja legfeljebb öt egységet üzemeltethet.
(6) A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény és az Szjtv. rendelkezései irányadóak.”
3. § A Ktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. §-ban foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.”
4. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A koncessziós szerződést a miniszter a Ktv. 10/C. § (2) bekezdése alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti.”
5. § Az Szjtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.”
6. § Az Szjtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét, valamint az általa a tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének összegét.”
7. § Az Szjtv. 37. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Egység: koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.”
8. § Az Szjtv. 37. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:
„30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet, és
a) valamennyi közteherré vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe;
b) egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene végrehajtási eljárás;
c) a működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna;
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon;
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.”
9. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)-d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.”
10. § E törvény 9. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
11. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
