Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XI.18.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CLXXXVI. törvény

egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról * 

1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a cselekmény nem tartozik a magyar joghatóság alá.”

2. § A Be. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A másodfokú, a harmadfokú bíróság és a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban, vagy ha e törvény így rendelkezik, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.”

3. § A Be. 29. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],

c) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozónak a kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,”

4. § (1) A Be. 43. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy)

b) a hozzátartozójával vagy - az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján - más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, távbeszélőn és írásban ellenőrzés mellett érintkezzen. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.”

(2) A Be. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Magyarország területén élő terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét (a továbbiakban: értesítési cím) és annak megváltozását az elköltözés - értesítési cím esetén a megváltozása vagy megszűnése - után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ennek elmulasztása esetén - ha ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem fűz - a terhelt rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Erre a terheltet a nyomozás során az első kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor figyelmeztetni kell.”

5. § A Be. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ügyvédjelölt védőként, ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria nyilvános ülésén, illetve tárgyalásán nem járhat el. Az az ügyvédjelölt, aki legalább egyéves ügyvédjelölti gyakorlattal rendelkezik, a törvényszék első fokú eljárásában eljárhat, védőbeszédet azonban nem tarthat.”

6. § A Be. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.”

7. § A Be. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a címzett rendelkezik értesítési címmel, és a kézbesítést erre a címre kéri, a részére szóló iratot az értesítési címre kell kézbesíteni.”

8. § A Be. 71/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy uniós jogi aktussal létrehozott szerv megkeresésére - a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság vagy az Eurojust nemzeti tagja a büntetőügyről - indokolt esetben az érintettek személyes adatainak közlésével - felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést engedélyez, a büntetőügy iratairól hiteles másolatot ad át.”

9. § (1) A Be. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmánya számát, valamint azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.”

(2) A Be. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.”

10. § A Be. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bekezdés], kivéve azokat az adatait, amelyek zártan kezelését nem kéri, az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.”

11. § A Be. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő a hatvan napot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértő igazolási kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

12. § A Be. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § (1) Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni.

(2) A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja. Ha a szakvélemény előterjesztését a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő mulasztja el önhibájából, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.

(3) Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.”

13. § A Be. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadja.”

14. § (1) A Be. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti felülvizsgálatnak az eljárás felfüggesztése (266. §) nem akadálya.”

(2) A Be. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előzetes letartóztatás megszűnik,

a) ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

b) ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

c) ha annak tartama - az a)-b) pont alá nem tartozó esetekben - a három évet eléri,

kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.”

(3) A Be. 132. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben sem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.”

15. § A Be. 137. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.”

16. § A Be. 138. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. Ha a házi őrizet elrendelésére a terhelttel szemben személy elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 459. § 26. pont] elkövetése miatt folyamatban lévő eljárásban kerül sor, továbbá, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el, a bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzését elrendeli, kivéve ha ezen eszköz alkalmazásának technikai feltételei nem biztosíthatóak.

(5) Katonával [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.”

17. § A Be. a 138/B. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

„Közös szabályok”

18. § A Be. 145. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt, illetve a védő az ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, vagy fenntartása óta három hónap eltelt, az érdemi vizsgálat nem mellőzhető.”

19. § A Be. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte vagy az előzetes fogvatartás beszámítása folytán a vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek kell tekinteni.”

20. § A Be. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség, az azokhoz tartozó bekerített hely vagy a jármű átkutatása, továbbá az ott elhelyezett információs rendszer vagy ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.”

21. § A Be. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elrendeli - az ingatlan kivételével - annak a dolognak, információs rendszernek, ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozónak vagy adatnak a lefoglalását, amely

a) bizonyítási eszköz,

b) a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.”

22. § (1) A Be. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lefoglalás érdekében a dolog, illetve az információs rendszer vagy az ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, illetve az információs rendszerben tárolt adatot tegye hozzáférhetővé. Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a tanúvallomást megtagadhatja, továbbá aki tanúként nem hallgatható ki. Az átadás, illetve a hozzáférhetővé tétel megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetve az információs rendszerben tárolt adatot házkutatással vagy motozással megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.”

(2) A Be. 152. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha]

a) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással, orgazdasággal vagy pénzmosással,”

23. § A Be. 156. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamos tárolásra alkalmatlan,

c) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

d) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben a bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről akkor határozhat, ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség.

(3) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.

(4) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. Ilyen esetben az elkobzást, vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő ellenértékre kell elrendelni.”

24. § A Be. 158/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A megőrzésre kötelezés az adatot tartalmazó adathordozó lefoglalásáig, illetve a (4) bekezdés esetén az adat átmásolásáig, de legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a megőrzésre kötelezettet értesíteni kell.”

25. § A Be. VIII. Fejezet IX. Címe helyébe a következő Cím lép:

IX. Cím

A ZÁR ALÁ VÉTEL

159. § (1) A zár alá vétel a dolog, a vagyoni értékű jog, a követelés, illetve a szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.

(2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető a vagyonra, a vagyon meghatározott részére vagy egyes vagyontárgyakra is.

(3) A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára, a terhelt tulajdonában álló dologra, őt illető vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig zár alá vételt rendelhet el. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt a nyomozási bíró, illetve a tanács elnöke a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldte meg.

(4) Ha az ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

(5) A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

(6) A zár alá vételnek a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs jogszabály szerinti közhiteles nyilvántartás, a zár alá vételt végrehajtani köteles gazdálkodó szervezetet kell értesíteni.

(7) Ha a zár alá vétel elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétel céljának elérését veszélyeztetné, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt. Ez esetben az indítványt a bíróság felé haladéktalanul elő kell terjeszteni. Ha a bíróság a zár alá vételt nem rendeli el, a zár alá vételt az ügyész, illetve a nyomozó hatóság késedelem nélkül feloldja.

(8) Ha a zár alá vételt az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendeli el, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dolgot - az ingatlan kivételével - lefoglalja. A lefoglalásra egyebekben a 151. § (1) és (5) bekezdését, a 152. § (1) bekezdését, a 154. §-t és a 155. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb vagyontárgy esetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs jogszabály szerinti közhiteles nyilvántartás, a zár alá vételt végrehajtani köteles gazdálkodó szervezetet kell haladéktalanul értesíteni. A megkeresett szerv, illetve gazdálkodó szervezet a zár alá vétel elvégzésére vonatkozó rendelkezést köteles haladéktalanul teljesíteni, ennek érdekében a zár alá vételt nyilvántartásba venni, illetve gondoskodni a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző ügyészt, illetve nyomozó hatóságot tájékoztatni.

(10) A (8)-(9) bekezdés szerinti intézkedésről szóló iratokat a zár alá vétel elrendelésére vonatkozó (7) bekezdés szerinti indítványhoz csatolni kell.

160. § (1) A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított,

b) a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget bírói letétbe helyezték,

c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,

d) a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást,

e) a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetve a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.

(2) Az (1) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi igény megítélésére, illetve az egyéb törvényes útra utasítására vonatkozó határozat közlésétől kell számítani.

(3) Az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igénynek a Polgári perrendtartás szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

(4) A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is feloldhatja.”

26. § A Be. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 69. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja, (1a), (2) és (5) bekezdése, a 93. §, a 106. § (3) bekezdése, a 113. § (1) vagy (2) bekezdése, a 123. § (4) bekezdése, a 139. § (2) bekezdése, a 152. § (1) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 185. § (3) bekezdése, a 245. § (4) bekezdése és a 343. § (1) bekezdése alapján kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell.”

27. § A Be. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bekezdés], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bekezdés], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), a másolat kiadásának megtagadásáról [70/B. § (8) bekezdés], az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bekezdés], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)-(4) bekezdés], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bekezdés], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bekezdés], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) - kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) -, a határozat kijavításáról [169. § (5) bekezdés], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bekezdés], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bekezdés] határozatot hoz. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.”

28. § A Be. 174. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy)

g) a cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága.”

29. § (1) A Be. 176. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, vagy e törvényben elrendelt eljárási cselekményt kell elvégezni, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.”

(2) A Be. 176. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyomozás határidejének meghosszabbításáról rendelkező határozat ellen nincs helye panasznak.”

30. § A Be. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tanú vallomása - a tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kivételével - beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával vizsgálható.”

31. § A Be. 182. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vagy a tanú vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják.”

32. § A Be. 184. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A külföldi állampolgár kérelmére a gyanúsítottkénti vagy a tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője.”

33. § A Be. 186. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A sértett, illetve a tanú vallomását vagy egyébként személyi adatait tartalmazó, a nyomozás során keletkezett, illetve annak során beszerzett, benyújtott vagy csatolt iratról készült másolaton nem tüntethetők fel a sértett, illetve a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság között a 165. § alapján keletkezett iratokról.”

34. § (1) A Be. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyomozást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve az (1) bekezdés g) pontja esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja. A nyomozás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak.”

(2) A Be. 188. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ügyész legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg)

c) ha a nyomozást az (1) bekezdés h) pontja alapján függeszti fel.”

35. § A Be. 189. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozó hatóság határozattal felfüggesztheti a nyomozást a 188. § (1) bekezdés a)-c), e) és h) pontjában meghatározott esetekben. A nyomozást felfüggesztő határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.”

36. § A Be. 190. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,)

k) ha a cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága.”

37. § A Be. 191. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 64. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi. A nyomozás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

(3) Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész vagy a felettes ügyész panasz alapján vagy hivatalból nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették.”

38. § (1) A Be. 195. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz - ha e törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.”

(2) A Be. 195. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 70/B. § (8) bekezdése, a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.”

39. § A Be. 200. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű.”

40. § A Be. 201. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:]

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott, a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmények,”

41. § A Be. 206/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha)

b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást - a büntetőeljárás megindításának valamennyi, e törvényben meghatározott feltétele megállapításakor - nyomban elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tett.”

42. § (1) A Be. 207. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyomozási bíró dönt)

e) a 70/B. § (8) bekezdése, a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett felülbírálati indítványról, valamint a rendbírság 161. § (6) bekezdése szerinti elzárásra történő átváltoztatásáról,”

(2) A Be. 207. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyomozási bíró dönt)

g) a vádirat benyújtása előtt az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igénynek és ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése kérdésében.”

43. § A Be. 210. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyomozási bíró ülést tart, ha az indítvány tárgya)

g) az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igény és ideiglenes intézkedés iránti kérelem.”

44. § (1) A Be. 211. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, intézkedik a szükséges iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt. Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indítványt alapozzák.”

(2) A Be. 211. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az illetékességi területén van tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatására szolgáló helyiség, a nyomozási bíró a tizennegyedik életévét meg nem haladott tanú meghallgatása esetén az ülést ilyen helyiségben is megtarthatja.”

45. § A Be. 214. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 207. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

46. § (1) A Be. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyomozási bíró a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetve a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul, közvetlenül a fellebbezés elbírálására illetékes törvényszéknek küldi meg.”

(2) A Be. 215. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

b) a 207. § (2) bekezdés e) pontjára és (3)-(4) bekezdésére vonatkozó határozat,”

(ellen.)

(3) A Be. 215. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

d) a 214. § (1a) bekezdés szerinti határozat”

(ellen.)

47. § A Be. 217. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vádirat tartalmazza)

i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak,”

48. § A Be. 222. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.”

49. § A Be. 266. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a Btk. 180. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének lehet helye, és a nyomozást a 188. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem függesztették fel, illetve az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti, feltéve, hogy a vádlott vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.”

50. § A Be. 267. § (1) bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

n) ha a cselekmény elbírálására nincs joghatósága.”

51. § A Be. 268. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében - határidő tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett - megkeresheti az ügyészt, továbbá pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. Az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására, bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására irányulhat.”

52. § A Be. 284. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tanács elnöke, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.”

53. § A Be. 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását

a) az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. § (1) bekezdése alapján nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek,

b) az ügyész tárgyaláson tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenése a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenése aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság, a vádlott és a védő sem tartja szükségesnek.”

54. § A Be. 335. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgári jogi igényt - a 214. § (1a) bekezdése és a 284. § (3) bekezdése szerinti eseteket kivéve - a bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el; annak helyt ad, vagy azt elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni, kivéve, ha az okozott kár vagy a vagyoni hátrány megtérítése iránti igény az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igény része.”

55. § A Be. 341. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A másodfokú bíróság mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a határidőt további harminc nappal meghosszabbíthatja.”

56. § A Be. 346. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

d) a 284. § (3) bekezdése szerinti határozat”

(ellen.)

57. § A Be. 358. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el, ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja.”

58. § A Be. 367/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A másodfokú bíróság határozata elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelen lévő jogosultak szóban bejelenthetik vagy erre háromnapi határidőt tarthatnak fenn. A többi jogosult a fellebbezést a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban jelentheti be a másodfokú bíróságnál.”

59. § A Be. 373. § (1) bekezdés I. tétele a következő e) ponttal egészül ki:

(A másodfokú bíróság

I. hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti,)

e) ha az első fokú bíróság joghatóság hiányában járt el.”

60. § A Be. 416. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye felülvizsgálatnak)

d) a terhelt terhére az (1) bekezdés a) pontjában írt okból magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban.”

61. § A Be. 417. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult

I. a terhelt terhére az ügyész,

II. a terhelt javára:

a) az ügyész,

b) a terhelt,

c) a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltotta,

d) a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,

e) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,

f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve amennyiben a terhelt halála óta több, mint ötven év telt el, oldalági rokona.”

62. § A Be. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felülvizsgálati indítványt a Kúria három vagy - ha ezt az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja - öt hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen. Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt - a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett indítványt kivéve - öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.”

63. § A Be. 424. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz.”

64. § A Be. 425. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvános ülésről a terheltet, a magánvádlót és a pótmagánvádlót, illetve a 417. § (1) bekezdésében felsorolt jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet - ha a nyilvános ülésen részt kíván venni - a nyilvános ülésre elő kell állítani.”

65. § A Be. XXI. Fejezete a következő alcímmel és 464/A. §-sal egészül ki:

A kiemelt jelentőségű ügyek

464/A. § A XXVIII/A. Fejezet rendelkezései közül az 554/H. §, az 554/M. § és az 554/N. § rendelkezései fiatalkorú esetén nem alkalmazhatók.”

66. § A Be. 470. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Katonai büntetőeljárásnak van helye)

c) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,

d) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye”

(esetén.)

67. § (1) A Be. 474. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A katonai ügyész végzi a nyomozást a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye miatt.”

(2) A Be. 474. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A katonai ügyész végzi a nyomozást a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és helyettesei, a más szervnél szolgálatot teljesítő katona, valamint a rendészeti felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója által elkövetett katonai vétség miatt.”

68. § A Be. 501. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyész a nyomozást elrendeli. Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 174. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.”

69. § A Be. 591/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki)

b) egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza.”

70. § A Be. 604. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

e) a honvédelemért felelős miniszter és a Kormány rendvédelmi szervet irányító minisztere, hogy együttesen a legfőbb ügyésszel egyetértésben a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a rendvédelmi szervek tekintetében a parancsnoki nyomozással kapcsolatban utasításban”

(az idézésekre, értesítésekre, határozatokra, jegyzőkönyvekre és az eljárás során gyakrabban használt más iratokra nyomtatvány rendszeresítését rendelje el.)

71. § A Be. 608. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény 195. § (1) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdésének és 3. cikk (5) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 169. § (1) bekezdése, 195. § (1) és (6) bekezdése, 207. § (2) bekezdés e) pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

72. § A Be.

1. 29. § a) pontjában a „kormánytisztviselői” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati”,

2. 149. § (4) bekezdésében az „a számítástechnikai” szövegrész helyébe az „az információs”,

3. 155. § (7) bekezdésében a „Vámáru” szövegrész helyébe a „Nem közösségi áru”,

4. 156. § (3) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés”,

5. VIII. Fejezet VIII. Címében a „SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK” szövegrész helyébe az „INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN TÁROLT ADATOK”,

6. 158/A. §-át megelőző alcímében a „Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok” szövegrész helyébe az „Információs rendszerben tárolt adatok”,

7. 158/A. § (1) bekezdésében az „a számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „az információs rendszerben tárolt”,

8. 158/A. § (2) bekezdésében az „a számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „az információs rendszerben tárolt”,

9. 158/A. § (3) bekezdésében a „számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „információs rendszerben tárolt”, az „a számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „az információs rendszerben tárolt”,

10. 158/A. § (4) bekezdésében a „számítástechnikai” szövegrész helyébe az „információs”,

11. 158/A. § (7) bekezdésében az „a számítástechnikai” szövegrész helyébe az „az információs”,

12. 158/B. § (6) bekezdésében az „a számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „az információs rendszerben tárolt”,

13. 158/C. § (4) bekezdésében a „tárhelyszolgátató” szövegrész helyébe a „tárhelyszolgáltató”,

14. 178/A. § (1) bekezdésében az „adóhatóságtól” szövegrész helyébe az „adóhatóságtól, társadalombiztosítási szervtől, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, egészségbiztosítási szervtől”,

15. 184. § (4) bekezdésében az „illetőleg a Rendőrtiszti Főiskolán” szövegrész helyébe az „illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán”,

16. 204. § (2) bekezdésében az „illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített” szövegrész helyébe az „illetve az információs rendszerben tárolt”,

17. 211. § (4) bekezdésében az „a)-d) pontja” szövegrész helyébe az „a)-d) és g) pontja”,

18. 267. § (1) bekezdés l) pontjában a „[Btk. 29. § (1) bekezdés].” szövegrész helyébe a „[Btk. 29. § (1) bekezdés],”,

19. 332. § (1) bekezdés g) pontjában az „esetén.” szövegrész helyébe az „esetén,”,

20. 471. § (1) bekezdésében a „bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló” szövegrész helyébe a „bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló”,

21. 473. § (1) bekezdésében a „bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló” szövegrész helyébe a „bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló”,

22. 485/A. § (1) bekezdésében az „eljárásra illetékes parancsnoknak” szövegrész helyébe a „jogkör gyakorlójának”,

23. 485/A. § (2) bekezdésében a „hetvenkét órán” szövegrész helyébe a „három napon”,

24. 485/A. § (4) bekezdésében az „eljárásra illetékes parancsnok” szövegrész helyébe a „jogkör gyakorlója”,

25. 485/B. § (1) bekezdésében a „parancsnoki” szövegrész helyébe a „fegyelmi”,

26. 485/B. § (2) bekezdésében a „parancsnoknál” szövegrész helyébe a „fegyelmi jogkör gyakorlójánál”, a „huszonnégy órán” szövegrész helyébe az „egy napon”,

27. 485/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „parancsnokot” szövegrész helyébe a „fegyelmi jogkör gyakorlóját”,

28. 485/B. § (4) bekezdésében a „parancsnok” szövegrész helyébe a „fegyelmi jogkör gyakorlója”,

29. 596/A. § (5) bekezdésében az „ideiglenes” szövegrész helyébe a „végleges”,

30. 604. § (4) bekezdés b) pontjában a „Honvédség tekintetében” szövegrész helyébe a „Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében”,

31. 604. § (5) bekezdés a) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben”

szöveg lép.

73. § Hatályát veszti a Be.

a) 111. § (6) bekezdése,

b) 137. § (3) bekezdésében az „- a terhelt hozzájárulásával -” szövegrész,

c) 150. § (1) bekezdésében a „jármű,” szövegrész,

d) 327/A. §-a,

e) 554/E. §-a és az azt megelőző alcím,

f) 554/F. §-a és az azt megelőző alcím,

g) 554/M. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 554/N. §-a és az azt megelőző alcím.

2. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

74. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Az ügyész fellépése kötelező a 124/A. § szerint indult perben. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti.”

(2) A Pp. „Intézkedések a keresetlevél alapján” alcíme a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni és úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt megküldték.”

(3) A Pp. 156. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Be. 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén az ideiglenes intézkedés elbírálása során az (1)-(8) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az ideiglenes intézkedés elrendelése nem köthető biztosítékadáshoz, és

b) a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó végzését - hivatalból - maga is megváltoztathatja abban az esetben is, ha a nyomozást vagy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették, vagy a terheltet a vád alól jogerősen felmentették, továbbá

c) az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése esetén rendelkezni kell az ideiglenes intézkedést megelőző birtokállapot helyreállításáról, ha az ítélet eltérően nem rendelkezik.”

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Rtv.) 39. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)

g) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából.”

(2) Az Rtv. 69. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül - a 97. § (1) bekezdés c) pontján túl - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű is. Az (1) bekezdés b) pontjának a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott megbízhatósági vizsgálat keretében történő alkalmazása során nem minősül magánlakásnak a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyisége, gépjárműve, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása során létrehozott mesterséges helyszín.”

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

76. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.”

5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

77. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 79/A. § (3) és (4) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész” szöveg lép.

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

78. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;”

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

79. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést hivatalból hozza meg.”

(2) Hatályát veszti az Inytv. 17. § (1) bekezdés q) pontjában a „zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,” szövegrész.

8. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

80. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 11. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és cím lép:

A zár alá vétel

11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre kell elrendelni.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre a zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál.

(3) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.

(4) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyész a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe a bíróság, illetve az ügyész által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak.”

(2) A Jszbt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a 11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról.”

9. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

81. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság (ügyész, nyomozó hatóság, bíróság) elektronikus értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé. Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal.”

(2) A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedése vonatkozásában elrendelt zár alá vétel megszüntetését az eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, illetve a bíróság közli elektronikus úton a cégbírósággal.”

82. § Hatályát veszti a Ctv. 26. § (1) bekezdés j) pontjában a „biztosítási intézkedés, illetve” szövegrész.

10. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

83. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont]” szövegrész helyébe a „[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont]” szöveg lép.

11. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

84. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;”

(2) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

k) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét jogerőre emelkedésének napját,

kd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;”

(3) A Bnytv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1) bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.”

(4) A Bnytv. 12. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

(5) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;”

(6) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

j) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén, a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát;”

(7) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés h)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

h) a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját,

i) a pénzbüntetés teljesítésének napját,

j) a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, valamint a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,”

(8) A Bnytv. 16. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

k) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,

l) a jóvátételi munka igazolásának napját,

m) a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját.”

(9) A Bnytv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1) bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.”

(10) A Bnytv. 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”

(11) A Bnytv. 17. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,”

(12) A Bnytv. 23. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

i) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét,”

(13) A Bnytv. 28. § c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

c) az elrendelő határozat szerinti bűncselekmény)

cb) 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,”

(14) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte.”

(15) A Bnytv. 68. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a pirotechnikai termékre vonatkozó hatósági jogkörben, valamint a fegyver, a lőszer, a haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez)

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint”

(16) A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

b) a büntetőügy iktatószámának és a jogerős bírói határozat számának megadásával, a 11. § (1) bekezdés b) és m) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy DNS-profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették.”

85. § A Bnytv.

a) 7. § c) pontjában a „nyilvántartása és” szövegrész helyébe a „nyilvántartása,”,

b) 7. § d) pontjában a „nyilvántartása” szövegrész helyébe a „nyilvántartása és”,

c) 15. § e) pontjában az „alkalmazott, valamint” szövegrész helyébe az „alkalmazott,”,

d) 16. § (1) bekezdés k) pontjában az „időpontját, továbbá” szövegrész helyébe az „időpontját;”,

e) 17. § (7) bekezdésében a „h) pontja” szövegrész helyébe az „i) és j) pontja”,

f) 17. § (7a) bekezdésében az „i) pontja” szövegrész helyébe a „k) pontja”,

g) 17. § (8) bekezdésében a „j) pontjában” szövegrész helyébe az „m) pontjában”,

h) 23. § c) pont ca) alpontjában és e) pontjában a „minősítését” szövegrész helyébe „az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését”,

i) 24. § (4) bekezdésében az „egyesítéséről vagy elkülönítéséről határozatot” szövegrész helyébe az „egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot”,

j) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „végez, vagy” szövegrész helyébe a „végez,”,

k) 67. § (1) bekezdés c) pontjában az „igazol,” szövegrész helyébe az „igazol, vagy”,

l) 68. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, d) pont db) alpontjában, e) pont eb) alpontjában, h) pont hb) alpontjában, i) pont ib) alpontjában, (6) bekezdés c) pontjában, (7) bekezdés c) pontjában, (7a) bekezdés c) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a „bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés k) pontjában”,

m) 68. § (3) bekezdés b) pontjában az „i) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „k) pontjában meghatározott”,

n) 85. § (2) és (3) bekezdésében a „tagállama” szövegrész helyébe a „tagállam”,

o) 85. § (4) és (5) bekezdésében a tagállamának” szövegrész helyébe a „tagállam”,

p) 85. § (7) bekezdésében a „tagállamával” szövegrész helyébe a „tagállammal”

szöveg lép.

86. § Hatályát veszti a Bnytv. 44. § (1) bekezdésében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 207. §-ával megállapított „miatt büntetőeljárás alá vontak.” szövegrész.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

87. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 63. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű is.”

13. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

88. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 31. § (1) bekezdés d) pontjában a „biztosítási intézkedés” szövegrész helyébe a „zár alá vétel” szöveg lép.

14. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

89. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 69. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha)

c) valamely általa tárgyalt per - anélkül, hogy a perben eljáró bíró személyében változás történt volna - két éven túl van folyamatban, és a per iratainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt.”

15. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

90. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is minősíteni kell az ügyészt, ha az ügyész]

c) a soron kívül lefolytatandó eljárásban a nyomozás iratainak ismertetését követően az iratok megvizsgálására a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint a felettes ügyész által meghosszabbított határidőt elmulasztja.”

(2) Az Üsztv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a soron kívüli minősítés elrendelését az ügyésszel írásban közölni kell.”

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

91. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt.”

92. § A Szabs. tv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából már felfüggesztették, továbbá az ügyeket el kell különíteni a 82/B. § (3) bekezdésben foglalt esetben.”

93. § A Szabs. tv. 46. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el:)

d) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el.”

94. § A Szabs. tv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a tolmácsra e törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson - az (5) bekezdés kivételével - a szakfordítót is érteni kell.”

95. § A Szabs. tv. 67. §-a a következő (5)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt tolmács fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének az eljárási cselekményen előterjesztett kérelmére másik tolmácsot rendelhet ki.

(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125-126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki.

(7) A bíróság lehetőség szerint tizenöt napon belül beszerzi az ügy szempontjából lényeges iratoknak az eljárás alá vont személy által használt nyelvre történő fordítását. A rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában a (10) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott, a rendőrség eljárása során keletkezett lényeges iratok fordítását az irat keletkezését követően lehetőség szerint haladéktalanul beszerzi.

(8) Az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról az eljárás során bármikor írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban, önkéntes, kifejezett nyilatkozatával lemondhat. Az eljárás alá vont személyt a lemondás következményeiről az első tárgyaláson, illetve eljárási cselekményen előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztása esetén a lemondó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.

(9) Ha az eljárás alá vont személy a (8) bekezdés szerinti lemondás jogával él, a lemondó nyilatkozat az eljárás során bármikor - írásban vagy szóban - visszavonható. A visszavonásról szóló nyilatkozatot megelőző eljárási cselekményeket nem kell megismételni, azonban az eljárás alá vont személy kérheti a visszavonást megelőzően keletkezett lényeges iratok lefordítását.

(10) A (7) bekezdés vonatkozásában lényeges irat:

a) az eljárás alá vont személy őrizetbe vételével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat,

b) a feljelentés,

c) az eljárás során hozott érdemi döntés,

d) az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés,

e) az ügyész által benyújtott perújítási kérelem, továbbá

f) mindaz, amelyet a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog szempontjából a bíróság, a rendőrség hivatalból vagy az eljárás alá vont személy, továbbá a képviselője indokolt kérelme alapján az ügyben lényegesnek tekint.

(11) A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában elrendelheti a lényeges iratok szóban történő lefordítását vagy szóbeli összefoglalását, ha ahhoz az eljárás alá vont személy írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban hozzájárult.

(12) A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában - ha az ahhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak - a tolmácsolást videokonferencia, telefon vagy internet alkalmazásával is biztosíthatja, ha a tolmács fizikai jelenléte nem indokolt vagy akadályba ütközik.

(13) Az e § rendelkezéseinek alkalmazása során a másik tolmács kirendelését, valamint a lényeges irat lefordítása iránti kérelmet részben vagy egészben elutasító döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

96. § (1) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha)

c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja.”

(2) A Szabs. tv. 82. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztés időtartamát legfeljebb 30 nappal meghosszabbítja, ha annak szükségességéről a közvetítő a 82/H. § (6) bekezdése szerint értesítette.

(3b) Ha az eljárásnak az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztése során a közvetítő a közvetítői eljárás eredménytelen lezárásáról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, az eljárást folytatni kell.”

97. § A Szabs. tv. a következő 67/A. alcímmel egészül ki:

67/A. A közvetítői eljárás általános szabályai

82/A. § (1) A közvetítői eljárás célja, hogy a szabálysértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy az eljárás alá vont személy és a sértett között a közvetítői eljárás céljának elérését elősegítő megállapodás jöjjön létre.

(2) Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

(3) Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig a (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását megállapítja és az eljárás más okból történő felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye, továbbá a közvetítői eljárást kizáró ok nem áll fenn, haladéktalanul, 8 napos határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel az eljárás alá vont személyt és a sértettet, feltéve, hogy a nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre. A felhívásban tájékoztatást ad a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak szabályairól és feltételeiről, a lehetséges költségekről.

(4) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást legfeljebb 30 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és

c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.

(5) Nem alkalmazható a közvetítői eljárás olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el.

82/B. § (1) Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértéssel halmazatban az eljárás alá vont személy más szabálysértést is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés a meghatározó.

(2) Ha a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében az eljárás alá vont fiatalkorú mellett nagykorú személy is részt vett, valamennyi eljárás alá vont személy ügyében alkalmazható a közvetítői eljárás, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet.

(3) Ha a fiatalkorú eljárás alá vont személy mellett a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében olyan nagykorú személy is részt vett, akivel szemben a közvetítői eljárás kizáró oka áll fenn, a közvetítői eljárásban résztvevő, valamint az abból kizárt eljárás alá vont személyek ügyét el kell különíteni. Ha a fiatalkorúval szemben áll fenn a közvetítői eljárásra vonatkozó kizáró feltétel, az ügyek elkülönítésének és a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs helye.

82/C. § (1) A közvetítői eljárás tárgyában hozott valamennyi határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és - eredményes közvetítői eljárást követően - a szabálysértési eljárás megszüntetéséről szóló döntést a szabálysértési hatóság vagy a bíróság kézbesíti a 82/D. § (1) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői szolgálat részére is.

(2) Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

98. § A Szabs. tv. a következő 67/B. alcímmel egészül ki:

67/B. A közvetítő

82/D. § (1) A közvetítői eljárást a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (a továbbiakban: közvetítő) folytatja le.

(2) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és arra kell törekednie, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(3) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntésének kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges iratokat.

(4) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

(5) Közvetítőként nem járhat el

a) a szabálysértési hatóság és a bíróság tagja,

b) a 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy,

c) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként az eljárás alá vont személy vagy a sértett büntetőügyében három éven belül eljárt,

d) annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak a tagja, amelynek vezetőjével szemben a 46. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennáll.

(6) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(7) A kizárási okot a sértett, az eljárás alá vont személy, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását. E személyek a 46. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott kizárási okot a közvetítői megbeszélés megkezdése után csak akkor érvényesíthetik, ha valószínűsítik, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a megbeszélés megkezdése után szereztek tudomást, és ha azt nyomban bejelentik.

(8) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz. A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki.

(9) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárás megtagadása ellen bejelentett jogorvoslatra e törvénynek a panaszra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy mind a panasz, mind a fellebbezés elbírálására a közvetítői eljárást elrendelő szerv jogosult.

(10) A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.”

99. § A Szabs. tv. a következő 67/C. alcímmel egészül ki:

67/C. A közvetítői eljárás lefolytatása

82/E. § (1) A közvetítői eljárás

a) a szabálysértési hatóságnak az eljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló határozatával, vagy

b) a bíróságnak a szabálysértési eljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével

indul meg.

(2) Az eljárásban a sértett és az eljárás alá vont személy egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(3) A sértett és az eljárás alá vont személy jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A szabálysértési ügyben adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(4) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(5) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére e törvénynek a szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(6) Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja.

82/F. § (1) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül be lehessen fejezni és a megállapodásról szóló okirat, valamint a jelentés a szabálysértési eljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen a szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz.

(2) Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, de legfeljebb az elmulasztott határnapot követő 3 munkanapon belül alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3) Az igazolási kérelemről a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a közvetítő határoz. Az igazolási kérelmet elbíráló határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozatban a közvetítő az ismételt közvetítői megbeszélés időpontját az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartása mellett határozza meg.

(4) A közvetítői eljárásban az idézésre és a kézbesítésre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megjelenésre kötelezett sértett és eljárás alá vont személy a 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

(5) A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselésére a sértett nem kötelezhető.

82/G. § (1) A közvetítői eljárás során a közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárás megindulásától számított 15 napon belül egy alkalomra kell összehívni. Kivételesen indokolt esetben, a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható.

(2) A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.

82/H. § (1) A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a) az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott határidőig a szabálysértéssel okozott kárt megfizeti vagy más módon jóvátételt nyújt,

b) az eljárás költségeit ki viseli.

(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4) A közvetítő az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást jóváhagyja. A jóváhagyott megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett - ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is - és az eljárás alá vont személy is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, az eljárás alá vont személynek és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.

(5) A megállapodást a közvetítő akkor hagyja jóvá, ha az eljárás alá vont személy az okozott kár megfizetését vagy más módon történő jóvátételt olyan határidővel vállalja, amely a közvetítői eljárás 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását nem késlelteti.

(6) Kivételesen, ha azt az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete indokolja, a közvetítő az (5) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is jóváhagyhat, amennyiben az a közvetítői eljárásnak a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott lezárását legfeljebb 30 nappal hosszabbítja meg. A közvetítő a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot értesíti.

(7) A közvetítői eljárásban keletkezett iratok - a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okirat és a közvetítő jelentése kivételével -, valamint az eljárás alá vont személynek és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata abban a szabálysértési eljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet az eljárás alá vont személy terhére értékelni.

(8) A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(9) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a szabálysértési eljáráson kívül a szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(10) Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b) a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.”

100. § A Szabs. tv. 82/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”

101. § A Szabs. tv. a következő 67/D. alcímmel egészül ki:

67/D. A közvetítői eljárás befejezése

82/I. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a közvetítő által jóváhagyott megállapodás alapján az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a szabálysértés káros következményeit egyéb módon jóvátette,

b) a sértett vagy az eljárás alá vont személy részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

c) a sértett vagy az eljárás alá vont személy haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

d) a sértett vagy az eljárás alá vont személy kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

e) a sértett vagy az eljárás alá vont személy a közvetítői eljáráshoz adott hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

f) a közvetítői megbeszélést úgy zárják le, hogy annak során a sértett és az eljárás alá vont személy nem kötött megállapodást vagy azt a közvetítő nem hagyta jóvá,

g) az eljárás alá vont személy a közvetítő által jóváhagyott megállapodás szerinti kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

(2) A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő ellenőrzi.

(3) A közvetítői eljárás eredményes, ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint fejeződik be.

82/J. § (1) A közvetítői eljárás befejezését követően a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a magánindítvány előterjesztőjét, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.

(2) A jelentés tartalmazza

a) a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy és a sértett nevét,

b) az ügyet közvetítői eljárásra utaló szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d) a közvetítői eljárás eredményét,

e) ha a megállapodás a sértett magatartása miatt nem volt teljesíthető.

82/K. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem szabálysértési költség, azt eltérő megállapodás vagy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárás alá vont személy viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket, kivéve, ha erről a sértett és az eljárás alá vont személy másképp állapodik meg.

(2) Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta.”

102. § A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha)

j) a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot.”

103. § A Szabs. tv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt tett vallomását, nyilatkozatait a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.”

104. § A Szabs. tv. 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a szabálysértési hatóság a meghallgatás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.”

105. § A Szabs. tv. 117. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők.”

106. § A Szabs. tv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.”

107. § A Szabs. tv. 120. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a bíróság a tárgyalás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.”

108. § A Szabs. tv. 125. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja és a továbbiakban az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le.”

109. § A Szabs. tv. 147. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter - a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel - a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.

(7a) A határidőn túl benyújtott méltányossági kérelem esetében az előterjesztett igazolási kérelemről, továbbá az elkésett kérelem elutasításáról a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

110. § A Szabs. tv. 154. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabálysértési eljárás - ideértve az előkészítő eljárást, a perújítást - hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

j) a közvetítői eljárásra utalás időpontját, a közvetítői eljárást folytató pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az eredményes közvetítői eljárás tényét és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének az időpontját.”

111. § A Szabs. tv. 155. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ügyben eredményes közvetítői eljárást folytattak le, a szabálysértési nyilvántartó szerv a 154. § (2) bekezdés c), d), f), h), i) és j) pontjában meghatározott adatokat az eredményes közvetítői eljárás befejezését követő egy évig kezeli.”

112. § A Szabs. tv. 157. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság, a szabálysértési hatóság a közvetítői eljárással összefüggésben a 82/A. § (5) bekezdésében foglalt feltétel megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a szabálysértési nyilvántartásokból a 155. § (2a) bekezdése szerint kezelt adatokat.”

113. § A Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki a felügyelete alatt álló kutyát)

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,”

(szabálysértést követ el.)

114. § A Szabs. tv. a 238/B. §-t követően a következő 238/C. §-sal egészül ki:

„238/C. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 238/A. §-ban és a 238/B. §-ban meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.”

115. § A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)

j) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a lefolytatott közvetítői megbeszélés, valamint a közvetítői eljárás befejezéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez kapcsolódó közvetítői tevékenység”

(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)

116. § A Szabs. tv. 252. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 67. § (3) és (5)-(13) bekezdését, valamint 91. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő szabálysértési eljárásokban is alkalmazni kell.”

117. § A Szabs. tv. a következő 207. alcímmel egészül ki:

207. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

253. § (1) E törvény 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

17. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

118. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar büntető törvényt kell alkalmazni

a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az]

ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,”

(2) A Btk. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A Btk. „Új pszichoaktív anyaggal visszaélés” alcíme a következő 184/A-184/D. §-sal egészül ki:

„184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

184/B. § (1) Aki

a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,

b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) üzletszerűen,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,

b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztés.

184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával

aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,

ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

ba) új pszichoaktív anyagot előállít,

bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) üzletszerűen,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés.

184/D. § (1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.”

(4) A Btk. 240. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”

(5) A Btk. XXIV. Fejezete a következő alcímmel és 261/A. §-sal egészül ki:

Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen

261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.”

(6) A Btk. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(7) A Btk. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a házi őrizet szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(8) A Btk. XXXIII. Fejezete a következő alcímmel és 349/A. §-sal egészül ki:

Sporteredmény tiltott befolyásolása

349/A. § (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”

(9) A Btk. 388/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Magánindítvány

388/A. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.”

(10) A Btk. a következő 388/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Értelmező rendelkezés

388/B. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény.”

(11) A Btk.

a) 73. § c) pontjában a „gyógyszerhamisítás” szövegrész helyébe az „egészségügyi termék hamisítása”,

b) 287. § (1) bekezdés c) pontjában az „információs rendszer útján rögzített adatok” szövegrész helyébe az „információs rendszerben tárolt adatok”

szöveg lép.

18. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

119. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban]

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a keresett személy a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a keresett személy érdekében a tárgyaláson eljárt,”

(2) Az EUtv. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.”

(3) Az EUtv. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésre, illetve a zár alá vételre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(4) Az EUtv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt.”

(5) Az EUtv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.”

(6) Az EUtv. 112. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság államának jogával összhangban)

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy”

(7) Az EUtv. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az ítélet elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.”

(8) Az EUtv. 129. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a továbbiakban az ítélet végrehajtására a magyar szabályok irányadóak.”

(9) Az EUtv. 139. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban)

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy”

(10) Az EUtv. 149. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban)

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy”

(11) Az EUtv. 158. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban)

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy”

19. Záró rendelkezések

120. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-13. §, a 15-99. § és a 101-119. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 100. § 2014. március 15-én lép hatályba.

121. § A 39-41. §, a 72. § 16. pontja, a 75. § és a 87. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 88. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése, a 14. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és a 15. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

122. § (1) A 38. § (1) bekezdése, a 94. §, a 95. § és a 103. § a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdésének és 3. cikk (5) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A 27. §, a 38. § (2) bekezdése és a 42. § (1) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) A 114. § és a 118. § (9) bekezdése a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!