Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XI.29.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CC. törvény

az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról * 

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből - ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is - a magánszemély a jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt - választása szerint - a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.

(4) A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon - természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével - a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni:

a) a magánszemély jövedelmének összegét,

b) a magánszemélyt terhelő adót, és

c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét).

(5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)-(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.

(6) E § alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi:

a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,

b) 2726 Színész, bábművész,

c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,

d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és

e) 3711 Segédszínész, statiszta.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„41. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió valamely, a mezőgazdasági vagy halászati termelő ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusában meghatározott támogatás, mely mértéke, illetve intenzitása alapján nem teljesíti az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételt és így nem tartozik a 108. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.”

(2) Az Szja tv. 3. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„51. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.”

(3) Az Szja tv. 3. § 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.”

3. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt kiutalt összeget;”

(2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés j) pont jf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket

j) azt az összeget, amelyet]

jf) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;”

4. § Az Szja tv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben)

a) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;”

5. § Az Szja tv. 24. § (1) bekezdése a következő h) alponttal egészül ki:

(Nem önálló tevékenység)

h) az országgyűlési képviselői tevékenység.”

6. § Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor - függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától - a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.”

7. § (1) Az Szja tv. 29/B. §-a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.”

(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

(2a) A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy

b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.”

(3) Az Szja tv. 29/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).”

8. § Az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként - az a) pontban foglaltaktól függetlenül -

ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.”

9. § Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő 44/D. §-sal egészül ki:

„44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (8) bekezdésben foglalt rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy - figyelemmel a (7) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

(2) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül - az (5) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogelődjénél) a biztosító igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés, vagy rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele. Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhető meg. Az előbbi rendelkezésektől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti - nyilatkozata szerint, ha van más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződése - ezen más biztosító pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére). Amennyiben a megjelölt biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, a befolyt összeget a biztosító a magánszemély

a) más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére való jóváírás céljából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja;

b) nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;

c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek minősülő örökösök részére kiutalja;

d) az a)-c) pontban nem említett esetben, illetve a magánszemély a) pont szerinti nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg.

(3) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel nyugdíjszolgáltatás teljesítésére tekintettel már nem rendelkezik. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette - az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetve az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja.

(5) A (4) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban fennálló, e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

(6) Az (1) bekezdés alapján átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetett összegből - ha van ilyen - levonja, a szerződés megszűnését követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

(7) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan - az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított - igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (3) bekezdésben említett adatokon túlmenően

a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,

b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint

c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá

d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá

e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában - a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően - feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.

44/D. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

(2) Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

(3) Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.

(4) A (3) bekezdésben említett különbözetről az adóhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az nem haladja meg.

(5) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének, valamint a biztosítónak a magánszemély számára kiadott igazoláson saját pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie.”

10. § Az Szja tv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor - saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően - a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be.”

11. § (1) Az Szja tv. 65. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha]

b) a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.”

(2) Az Szja tv. 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni.”

12. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét - a megszűnt szerződéssel azonos, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti célra - a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás). Amennyiben a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, illetve hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik tartós befektetési szerződéssel, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet az általa az adott naptári év tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket. Amennyiben a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzlekötés esetén, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni és mint pénzeszközt kell átutalni.

(12) Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek

a) az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),

b) az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és

c) az átutalás napjáról.

(13) Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbította meg, majd ezt követően rendelkezik a lekötési átutalásról, a lekötési igazoláson fel kell tüntetni a lekötés részben való megszakításakor a magánszemélynek juttatott bevétel és az azzal összefüggésben megállapított lekötési hozam összegét is, mely adatokat a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató, hitelintézet a további adókötelezettség megállapítása során felhasznál. A lekötési átutalást követően, a lekötési hozamot a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató úgy állapítja meg, hogy a magánszemély bevételét megnöveli az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a magánszemélynek juttatott bevétellel, és csökkenti a lekötött pénzösszeggel és az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a részkivét után már megállapított lekötési hozammal.”

13. § Az Szja tv. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.”

14. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

o) a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.”

15. § (1) Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Munkavállalói értékpapír-juttatási programnak (a továbbiakban: program) minősül az olyan juttatási rendszer:

a) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy annak kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;

b) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;

c) amelyet a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői között teljeskörűen írásban meghirdetnek;

d) amelyben a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői közül a részvételre jogosultak körét nem a munkaköri feladattal kapcsolatos egyéni teljesítménytől függő ismérv határozza meg;

e) amelyben a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódik a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez;

f) amelyben a program szervezője visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a programban foglaltak teljesítésére azzal, hogy a juttatás a gazdasági társaság érdekkörébe tartozó, előre meghatározott, a program meghirdetését követően meg nem változtatható, objektív feltételhez köthető;

g) amelyben az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő;

h) amelynek keretében az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek; és

i) amelynek keretében a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelő-bizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt.

(1b) Programszervezőként az (1a) bekezdés szerint jár el a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete.

(1c) A gazdasági társaság (ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét, kereskedelmi képviseletét) kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői is részt vehetnek a programban. Ebben az esetben az (1a) bekezdésben foglalt feltételeknek a programban részt vevő kapcsolt vállalkozás és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői tekintetében is teljesülniük kell.”

(2) Az Szja tv. 77/C. § (24) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:)

e) a program szervezője: az értékpapír magyarországi juttatását a program alapján megszervező gazdasági társaság, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, a juttatást követően ideértve az előbbiek (gazdasági társaság, külföldi vállalkozás) jogutódját is;”

16. § Az Szja tv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami adóhatóság az adott év november 30-áig honlapján közzéteszi a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat feltételeként meghatározott [44/C. § (7) bekezdés], a külföldi biztosító által kiállítandó igazolás formáját. Az igazoláson a kért adatokat magyar és angol nyelven kell szerepeltetni.”

17. § Az Szja tv. 84/Y. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/Y. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvény

a) 28. § (2) bekezdése szerinti bevételt szerző magánszemély - a biztosító felhívására - írásban nyilatkozik arról, hogy a 2013. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2013. január 1-jét megelőzően más személy - nem szerződőként - milyen összegben fizetett az 1. számú melléklet 2013. január 1-jét megelőzően hatályos 6. pont 6.3. alpontja szerinti adómentes díjat, ennek hiányában a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével a bevételt nem lehet csökkenteni;

b) 65. § (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni;

c) 1. számú melléklete 6. pont 6.9. alpontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni, valamint az említett alpont díjfizetés gyakoriságára vonatkozó rendelkezését a 2012. december 31-ét követő első díjfizetéstől (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni.

(3) A 67/A. § és 67/B. § alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül annak a részvénytársaságnak a részvénye, amely 2014. március 14-én nyilvánosan működött, feltéve, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014. március 14-ét követően nem módosították.

(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.

(5) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőző napon az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok nyilvántartásában szereplő munkáltatói értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása során a 77/C. §-nak az említett módosítás hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazni lehet.

(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 44/C. §-t kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre - ide nem értve a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződést - és annak díjára lehet alkalmazni.

(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 65. § (1) bekezdés c) pontját első alkalommal a 2013. december 31-ét követően megszolgált kamatjövedelem juttatására kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 67/B. § (11)-(13) bekezdését a korábban megkötött tartós befektetési szerződésekre is lehet alkalmazni.

(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) bekezdés f) pontja, 12. § c) pontja, 13. § (1) bekezdés a) alpontja, 44/B. § (4) bekezdés, 65. § (3) bekezdés a) pont ac)-ad) alpontja, (3a) bekezdése, (6a) bekezdése, 1. számú melléklet 4. pont 4.27. alpontja, 7. pont 7.15. alpont b) alpontja, 7.25. alpontja, 8. pont 8.21. alpontja, 9. pont 9.5.1. alpont a)-c) alpontja a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.

(10) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 8. pont 8.14. alpontja az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható.

(11) E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni.”

18. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

19. § Az Szja tv.

1. 3. § 95. pontjában a „személybiztosítás” szövegrész helyébe a „betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás)” szöveg;

2. 11/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette” szöveg;

3. 11/A. § (1) bekezdés n) pontjában a „valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot” szöveg;

4. 12. § c) pontjában a „vállalkozó, és” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és” szöveg;

5. 14. § (1) bekezdésében a „társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás is” szöveg, a „vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál díj ellenében” szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a „pénztári nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (ide nem értve, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult a magánszemély)” szöveg;

6. 26. § (1) bekezdésében a „január 15-éig” szövegrész helyébe a „január 10-éig” szöveg;

7. 44/B. § (4) bekezdésében a „rendelkezett” szövegrész helyébe a „rendelkezett (ide nem értve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést)” szöveg;

8. 45. §-ában a „pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti” szövegrész helyébe a „pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti” szöveg;

9. 46. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás és” szöveg;

10. 48. § (2) bekezdés c) pontjában az „érvényesítéséről és megosztásáról” szövegrész helyébe az „érvényesítéséről, közös érvényesítéséről” szöveg;

11. 49/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe az „agrár csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe” szöveg, (12) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg, (14) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg;

12. 62. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ingatlan átruházásából” szövegrész helyébe az „ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából” szöveg;

13. 62/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet” szövegrész helyébe az „az a termőföldnek minősülő földrészlet, amely külterületen található” szöveg;

14. 63. § (7) bekezdésében az „ingatlan vagyoni értékű jog” szövegrész helyébe az „ingatlan, vagyoni értékű jog” szöveg;

15. 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,19-szerese, vagy - ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli - 1,28-szorosa” szöveg;

16. 65. § (1) bekezdés d) pontjában a „díjat meghaladó” szövegrész helyébe a „díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó” szöveg;

17. 65. § (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában a „létrejötte évét” szövegrészek helyébe a „létrejöttét” szöveg, (3a) bekezdés a) pontjában a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván” szövegrész helyébe a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván” szöveg, (3b) bekezdésében a „díjfizetés időpontjától” szövegrész helyébe a „díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától” szöveg, (6a) bekezdésében a „kockázati biztosítási díjat, vagy - ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített - rendszeres” szövegrész helyébe a „kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy - ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki - rendszeres” szöveg;

18. 72. § (4) bekezdés e) pontjában az „a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által” szövegrész helyébe az „a társas vállalkozás által” szöveg;

19. 77/C. §-t magában foglaló alcím címében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg;

20. 77/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „értékpapírt elismert” szövegrész helyébe az „értékpapírt munkavállalói értékpapír-juttatási” szöveg, az „az elismert programban” szövegrész helyébe az „a programban” szöveg, b) pontjában az „az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban” szövegrész helyébe az „a munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásában” szöveg, (6) bekezdésében, a (15) bekezdés nyitó szövegrészében, (17) bekezdésében, a (18) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elismert program” szövegrészek helyébe az „a program” szöveg, a (24) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg, (24) bekezdés b) és d) pontjában az „az elismert program” szövegrész helyébe az „a program” szöveg;

21. 1. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a „lakáscélú támogatás” szövegrész helyébe a „lakáscélú támogatás és az integrációs támogatás” szöveg, 6. pont 6.6. alpont b) alpontjában az „időpontjában adómentes” szövegrész helyébe az „időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes” szöveg, 6.7. alpont nyitó szövegrészében az „a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül” szövegrész helyébe az „a 6.6. alpontban foglalt rendelkezések alkalmazása során (kivéve, ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik)” szöveg, 6.7. alpont a) alpontjában az „ideértve, ha azok a költségek a jövedelem” szövegrész helyébe az „ideértve azt is, ha a költségek a jövedelem” szöveg, 6.7. alpont c) alpontjában a „meg nem haladó rész” szövegrész helyébe a „meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni” szöveg, 7. pont 7.15. alpont a) alpontjában a „szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által” szövegrész helyébe a „szolgáltatója által” szöveg, 8. pont 8.14. alpont nyitó szövegrészében a „kifizető által” szövegrész helyébe a „kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által” szöveg, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2. pontjában a „ha rendelkezik” szövegrész helyébe a „ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik” szöveg;

22. 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont b) alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásból származó” szövegrész helyébe a „kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó” szöveg, a „pénzügyi vállalkozásnak az adott” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak az adott” szöveg, a „10 000 forintot” szövegrész helyébe a „20 000 forintot” szöveg;

23. 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg, a II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 3. pont második bekezdésében a „munkáltatói elszámolást vagy az adóhatósági adómegállapítást követően” szövegrész helyébe a „munkáltatói adómegállapítást követően” szöveg;

24. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „kapott kártérítés” szövegrész helyébe a „kapott kártalanítás, kártérítés” szöveg;

25. 13. számú melléklet 10. pontjában a „40 százaléka” szövegrész helyébe a „40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontja;

2. 16. § (1) bekezdésében „az országgyűlési képviselői,” szövegrész;

3. 47. § (4) bekezdésében az „és adóalapot növelő tétel” szövegrész;

4. 48. § (2) bekezdés e) pontja;

5. 50. § (9) bekezdése;

6. 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „, erdő művelési ágú föld” szövegrész;

7. 62. § (2) bekezdés c) pontjában a „- ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani -” szövegrész, 62. § (5) bekezdése;

8. 64. § (2) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész és a „fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi” szövegrész, 64. § (3) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész;

9. 77/C. § (2) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számát, valamint” szövegrész, 77/C. § (3) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C. § (4) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számáról,” szövegrész, 77/C. § (5) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C. § (7) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási száma, valamint” szövegrész, 77/C. § (14) bekezdése, 77/C. § (18) bekezdés záró szövegrészében az „elismert” szövegrészek, 77/C. § (19)-(23) bekezdése, 77/C. § (24) bekezdés a) és f) pontja;

10. 80. § c) pontjában a „természetbeni” szövegrész;

11. az 1. számú melléklet 8. pont 8.10. alpontjában az „az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján” szövegrész;

12. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont b) alpontjában a „sporteseményre vagy” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„45. termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;”

22. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

w) a (21) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az adózó választása szerint az e törvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg [ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget], azzal, hogy a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell,”

(2) A Tao. törvény 7. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”

23. § A Tao. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.”

24. § A Tao. törvény 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja - az (1)-(10) bekezdéstől eltérően - az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.”

25. § A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.”

26. § A Tao. törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja

a) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,

b) a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése

ba) értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és

bb) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részére.”

27. § A Tao. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre - a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.”

28. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatást a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 22. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - kiszámított értékének legalább 75 százaléka.

(7) Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.

(8) A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:

a) a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén - az adózó döntése szerint - vagy az Mktv.-ben meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás tekintetében filmelőállítónak minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén - az adózó döntése szerint - vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.”

29. § A Tao. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókedvezmény mértéke

a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,

b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.”

30. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

[Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):

a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére]

af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából - feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása - adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”

(3) A Tao. törvény 22/C. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó - jogszabályban meghatározottak szerint -)

a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint”

(4) A Tao. törvény 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében

a) az (1) bekezdés a)-d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén - az adózó döntése szerint - vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére,

b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített sportköztestület részére

a támogatás adóévében megfizetni.”

(5) A Tao. törvény 22/C. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.”

(6) A Tao. törvény 22/C. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén a (4) bekezdés e) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.”

31. § A Tao. törvény a következő 29/V. §-sal egészül ki:

„29/V. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 17. § (7) bekezdését az adózó a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22. § (1), (3) és (4) bekezdését, (6)-(8) bekezdését, 22/C. § (3) bekezdés a) pontját, (3a), (3c) és (4a) bekezdését, a 3. számú melléklet A) rész 12. pontját a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését a hatálybalépése napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”

32. § A Tao. törvény

a) 1. számú melléklete a 3. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 4. melléklet

szerint módosul.

33. § A Tao. törvény

1. 4. § 5. pontjában a „30 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, a „30 százalékot” szövegrész helyébe a „10 százalékot” szöveg, a „30 százalékos” szövegrész helyébe a „10 százalékos” szöveg, a „60 napon” szövegrészek helyébe a „75 napon” szöveg;

2. 4. § 15. pontjában a „fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja,” szövegrész helyébe a „fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja,” szöveg;

3. 4. § 18/a. pont 1. alpontjában a „mérlegfordulónapi piaci” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapi könyv szerinti” szöveg;

4. 4. § 18/c. pontjában az „az az ingatlan” szövegrész helyébe az „az a külterületi ingatlan” szöveg;

5. 4. § 33. pont d) alpontjában az „apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása)” szövegrész helyébe az „apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése” szöveg;

6. 5. § (7) bekezdésében az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték” szövegrész helyébe az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül” szöveg;

7. 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az immateriális jószág értékesítéséből,” szövegrész helyébe az „az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből,” szöveg;

8. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termék” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék” szöveg;

9. 7. § (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termékre” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre” szöveg;

10. 7. § (12) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;

11. 18. § (6) bekezdésében az „a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése” szövegrész helyébe az „a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése” szöveg;

12. 22. § (3) és (4) bekezdésében a „támogatási igazolások összértéke” szövegrészek helyébe a „támogatási igazolások és a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások összértéke” szöveg;

13. 22/A. § (1) bekezdésében az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel” szövegrész helyébe az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt” szöveg;

14. 22/A. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt vehető igénybe” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg;

15. 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet” szöveg;

16. 26. § (13) bekezdésében a „kisvállalati adó alanya” szövegrész helyébe a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany” szöveg, a „kisvállalati adó adóalanyisága” szövegrészek helyébe a „Katv. szerinti adóalanyisága” szöveg;

17. 31. § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.)” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendelet” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti a Tao. törvény

a) 4. § 1/a. pontjában az „és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben” szövegrész;

b) 22/A. § (1) bekezdésében a „2000. december 31-ét követően megkötött” szövegrész;

c) 28. § (5) bekezdésében a „ráfordításként elszámolt” szövegrész.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

35. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. törvény) 3. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)

k) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.”

36. § Az Eva. törvény 3. § (1) bekezdés g) pontjában a „felszámolás” szövegrész helyébe a „felszámolás, a kényszertörlési eljárás” szöveg lép.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

37. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:]

b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.”

5. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

38. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki:

Hitelintézeti hozzájárulás

4/C. § (1) A hitelintézetnek a 2013. adóévre a Hpt. alapján a már megképzett és 2013. december 31-ei fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalékra tekintettel egyszeri fizetési kötelezettsége keletkezik.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét azáltal teljesíti, hogy az általános kockázati céltartalékból az eredménytartalékba - a 2013. december 31-ei fordulónappal - átvezetett összeggel az e fordulónappal lezáruló adóév társasági adóalapja megállapítása során

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 6. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a jövedelem-(nyereség-) minimumot,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adózás előtti eredményét

megnöveli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségre tekintettel a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóévben a hitelintézet társasági adóalapja a Tao törvény 6. § (1)-(2), (5)-(10) bekezdése szerint megállapított, a (2) bekezdés szerint módosított összeg, de legalább az általános kockázati céltartalék csökkenéseként elszámolt összeg. A hitelintézet a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóév elhatárolt veszteségét a (2) bekezdés szerint növelő tételként elszámolt összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg.

(4) Az általános kockázati céltartalékra tekintettel keletkezett adóalaprész után a hitelintézet 19 százalékkal állapítja meg a társasági adót.

(5) A hitelintézet a társasági adóalapjából a (2)-(3) bekezdés szerinti rész tekintetében a 2013-ban kezdődő adóévre vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettségét azzal teljesíti, hogy a (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott fizetési kötelezettséget 2014. március 10-éig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton bevallja és egy összegben (társasági adófizetési kötelezettségként) megfizeti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása a jogkövetkezmények szempontjából az adófizetési kötelezettség elmulasztásával esik egy tekintet alá, amelynek alapján adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásának van helye.”

39. § A Különadó tv. a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4/C. §-a 2014. december 31-én hatályát veszti.”

40. § A Különadó tv.

a) 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2013-ra” szövegrész helyébe a „2014-re” szöveg;

b) 4/A. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;

c) 4/A. § (2) bekezdésében a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;

d) 4/A. § (3) bekezdésében a „2010-2012.” szövegrész helyébe a „2010-2013.” szöveg, a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg;

e) 4/A. § (38) bekezdésében az „A Hpt. szerinti” szövegrész helyébe az „A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti” szöveg;

f) 4/B. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg;

g) 5. § (3) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény” szövegrész helyébe az „a Tao törvény” szöveg;

h) 6. § (4) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg;

i) 7. § 4. pontjában az „a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg;

j) 7. § 8. pontjában a „létrejött pénzügyi vállalkozást” szövegrész helyébe a „létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást” szöveg

lép.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

41. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;”

42. § A Katv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre.”

43. § A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.

(3a) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.”

44. § A Katv. 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.”

45. § A Katv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni.”

46. § A Katv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”

47. § A Katv. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.”

48. § A Katv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”

49. § (1) A Katv. 20. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:)

h) az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése.”

(2) A Katv. 20. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli)

h) az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg”

(miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.)

(3) A Katv. 20. § (13) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni]

c) az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.”

50. § A Katv. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.”

51. § A Katv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;

csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.”

52. § A Katv. a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:

20/A. Egyszerűsített vállalkozói adó

28/A. § Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.”

53. § A Katv. a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 13. §, 20. § (1), (2) bekezdés, (4) bekezdés h) pont, (5) bekezdés f) pont, g) pont, h) pont, (6) bekezdés f) pont, (13) bekezdés c) pont, 26. § (2) bekezdés és 28/A. § rendelkezését a 2013. adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó választása szerint alkalmazza.”

54. § A Katv.

a) 2. § 3. pontjában a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja” szövegrész helyébe a „vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg” szöveg;

b) 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „ezen időpontig” szövegrész helyébe az „a kisadózó tag kilépését követő napig” szöveg;

c) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „végrehajtható adótartozása” szövegrész helyébe a „végrehajtható, nettó módon számított adótartozása” szöveg;

d) 19. § (6) bekezdésében az „a cégbíróságnak” szövegrész helyébe az „az adóhatóságnak” szöveg;

e) 19. § (9) bekezdésében a „társasági szerződése” szövegrészek helyébe a „létesítő okirata” szöveg;

f) 20. § (1) bekezdésében a „(2)-(19)” szövegrész helyébe a „(2)-(20)” szöveg;

g) 20. § (2) bekezdésében a „(4)-(19)” szövegrészek helyébe a „(4)-(20)” szöveg, az „egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész helyébe az „egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás” szöveg;

h) 20. § (5) bekezdés f) pontjában a „fizetése és” szövegrész helyébe a „fizetése,” szöveg, g) pontjában a „kifizetése” szövegrész helyébe a „kifizetése és” szöveg;

i) 20. § (6) bekezdés f) pontjában a „bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,” szövegrész helyébe a „bírság, pótlék,” szöveg;

j) 20. § (8) bekezdésében a „feltéve, hogy az adóévben a szerződés” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy a szerződés” szöveg;

k) 23. § (5) bekezdésében a „(4)-(19)” szövegrész helyébe a „(4)-(20)” szöveg;

l) 23. § (9) bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész helyébe az „egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás” szöveg

lép.

II. Fejezet

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

7. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

55. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adó-visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. Az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül későbbi adómegállapítási időszakban is levonható, visszaigényelhető.”

(2) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül a nem adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a visszaigényelhető adót - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti vissza az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak alkalmazásával.”

8. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

56. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű hengerűrtartalmát, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).”

57. § A Rega tv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb, mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.”

58. § A Rega tv. a következő új 21. §-sal egészül ki:

„21. § A 2. § 3. pontjának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított módosítását az e módosítás hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

59. § A Rega tv.

1. 2. § 3. pontjában a „mentőautót” szövegrész helyébe a „mentőautót, a halottszállító kocsit”,

2. 9. § (5) bekezdésében a „gépjárműnek az adóigazolásban szereplő” szövegrész helyébe a „gépjármű”,

3. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhető” szövegrész helyébe az „adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti”,

4. 16/A. § (4) bekezdésében az „igazolást ad ki” szövegrész helyébe az „elektronikus igazolást továbbít a rendőrség részére”,

5. 19. § (4) bekezdésében a „13. § (6)” szövegrész helyébe a „14. § (1)”

szöveg lép.

60. § Hatályát veszti a Rega tv.

1. 7. § (1) bekezdésében az „az adóigazolás kiváltásával” és az „az adóigazolás kiváltásának időpontjában” szövegrész,

2. 7. § (2) bekezdése,

3. 9. § (5) bekezdésében a „, valamint az adóigazolás sorszámáról” szövegrész,

4. „Az adóigazolás” alcíme,

5. 13. § (3) bekezdése,

6. 16/A. § (4) bekezdésében a „, melyet a rendőrség részére elektronikus úton is továbbít” szövegrész.

9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

61. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a a következő 9/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9/A. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező árut megjelölő áruazonosító szám;”

(2) A Jöt. 7. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„35. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;”

(3) A Jöt. 7. §-a a következő 56-58. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„56. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, valamint a 2401 vámtarifaszámú feldolgozatlan dohány, továbbá a dohányhulladék;

57. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;

58. dohánylevél-töltő: az a kizárólag emberi erővel - így különösen nem elemmel, akkumulátorral, vagy elektromos áramforrásról - működtethető eszköz, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.”

62. § (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki]

f) - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő

fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,

fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,

fc) - az fa) és fb) pontban nem említett - jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom

egytizenketted részének megfelelő összegben.”

(2) A Jöt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő), részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre kerülő

a) egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,

b) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,

c) - az a) és b) pontokban nem említett - jövedéki termék mennyiségére

számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.”

(3) A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére, legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha a bejegyzett kereskedő a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt visszavonja.”

63. § (1) A Jöt. 38. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A jövedéki biztosíték összegét módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a jövedéki biztosítékát megemelni, amennyiben a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatai olyan eltérést mutatnak, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több mint 25 százalékkal való megemelése indokolt. A vámhatóság a jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, - különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére - legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az adóraktári engedélyt visszavonja.”

(2) A Jöt. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.”

64. § A Jöt. 48. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) A bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja, az adóraktár engedélyese jövedéki terméket nem állíthat elő, szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket adóraktárából nem tárolhat ki és adóraktárába nem tárolhat be, a bejegyzett kereskedő pedig jövedéki terméket nem fogadhat.”

65. § A Jöt. 48/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/E. § (1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról, a mobil palackozóval rendelkező személyekről, az ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék vagy eszköz megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok tekintetében minősül közhitelesnek. A vámhatóság ezen adatokat az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellenőrzése érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.

(3) A vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi.”

66. § A Jöt. VII. fejezete a következő 48/F. §-sal egészül ki:

„48/F. § A jövedéki eljárásokban alkalmazandó vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság legkésőbb a KN-kódok változását megelőző 15. napon internetes honlapján közzéteszi.”

67. § A Jöt. 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) közül az ömlesztetten szállított ásványolaj szállítását a terméket szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni.”

68. § A Jöt. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos célra és - köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából - oktatási célra (a továbbiakban együtt: tudományos és oktatási cél) előállított és ugyanezen célra felhasznált alkoholtermék esetében nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, amennyiben az előállított alkoholtermék felhasználása (megsemmisítése) az előállítónál történik.”

69. § A Jöt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves időtartamra meghosszabbítja.”

70. § (1) A Jöt. 72. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A jövedéki biztosíték szempontjából a nem kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde (a továbbiakban: kereskedelmi szeszfőzde) és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de technológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár egy adóraktárnak tekintendő és utána a kereskedelmi szeszfőzdére irányadó jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha a kereskedelmi szeszfőzde üzemi szeszraktárában tárolt jövedéki termékek adótartalma és a nem teljesített adófizetési kötelezettség együttes összege a 10 millió forintot meghaladja, akkor a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni, ezt követően az együttes összeg minden 5 millió forintja után kell a jövedéki biztosítékot a teljes összegre kiegészíteni.”

(2) A Jöt. 72. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a teljes összegre ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, - különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére - legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az alkoholtároló adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az alkoholtároló adóraktári engedélyt visszavonja.”

(3) A Jöt. 72. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A

a) kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés g) pontját,

b) szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e) pontját - ha az adóraktár-engedélyes a számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra -

nem kell alkalmazni.”

(4) A Jöt. 72. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 64. § (10) bekezdés szerinti esetben nem kell adóraktári engedéllyel rendelkezni.

(14) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóraktárban a vámhatóság engedélyezheti a Kertv. szerinti közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében az adóraktárból elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra kitárolt összes napi alkoholtermék-mennyiségről - a kiállított számviteli bizonylatok alapján - a nap végén egy, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani, amelynek másolatát az adóraktár engedélyese a kiállítással egyidejűleg, a 40. § (13) bekezdésében meghatározott módon megküldi a vámhatóságnak. A napközbeni készletcsökkenést az egyszerűsített kísérő okmány kiállításáig az értékesítésről kiállított számviteli bizonylat igazolja.”

71. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 74. § a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:

„(1) Alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés a vámhatóság engedélyével állítható elő és értékesíthető, továbbá a magánfőző desztillálóberendezése kivételével a vámhatóság engedélyével birtokolható. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezésekre, valamint a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésekre.

(1a) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül elektronikus úton, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával be kell jelenteni a vámhatóságnak.

(1b) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék

a) előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző harmadik napig az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatok megadásával elektronikus úton be kell jelenteni a vámhatósághoz,

b) tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű felhasználás megállapítására alkalmas, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet kell kiállítani.”

72. § A Jöt. 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt - az e törvényben meghatározott dohánylevél-töltőt ide nem értve - kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.”

73. § (1) A Jöt. 104. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező]

b) az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított gáz - kivéve a kizárólag 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént - esetében telephelyenként 300 m3 űrtartalmú, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,”

(is rendelkezzen.)

(2) A Jöt. 104. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre (kivéve a nem saját számlára végzett közösségi kereskedelmi tevékenységet, illetve a jövedéki termék más tagállamba történő kivitelét) és a saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező]

d) a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel”

(is rendelkezzen.)

(3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

d) kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató, szeszfőzdét működtető személynek

da) ha a szeszfőzdében évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít elő, 2 millió forint összegben kell,

db) egyéb esetben 10 millió forint összegben kell,

e) kizárólag 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogénnel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,

f) kizárólag a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal folytató személynek 5 millió Ft összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(4) A Jöt. 104. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel vagy kizárólag szeszfőzdében előállított alkoholtermékkel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában előírtaktól eltérően legalább 20 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.”

74. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány beszerzésekor a Dohánytörvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságát igazoló okiratot (kijelölési okirat), egyéb jövedéki termék beszerzésekor - ideértve a Dohánytörvény hatálya alá nem tartozó területen létesített, dohánygyártmányt forgalmazó üzletek üzemeltetői által végzett dohánygyártmány beszerzését is - a működési engedélyét vagy a működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.”

(2) A Jöt. 110. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vendéglátó-ipari üzlet, kereskedelmi szálláshely által, - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott - alkalmi rendezvényen végzett értékesítés során megmaradt 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésből pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani az üzlethelyiség elkülönített részében. A nem jövedéki engedélyes kereskedő az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet az alkalmi rendezvényen értékesítés során visszamaradt, az üzlethelyiség elkülönített részében tartott bontott alkoholtermékről és borról.”

75. § A Jöt. XVI. Fejezete a következő 110/A-110/B. §-sal egészül ki:

„110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, onnan kivinni, azt tárolni, birtokolni, illetve arról bármely módon rendelkezni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet.

(2) Szárított dohányt csak fermentáló üzem, fermentált dohányt csak dohányüzem vagy dohánygyár részére lehet átadni.

(3) Ha a szárított dohányt, vagy fermentált dohányt nem a 100. § (1) bekezdésében meghatározott, adóraktári engedéllyel rendelkező dohánygyártmány-adóraktárban, vagy fermentáló üzemben tárolnak, akkor a tárolás helyét és az árumozgatást is be kell jelenteni a vámhatóság részére. Ebben az esetben a tárolt dohány szigorú őrizetéről és az áruforgalom pontos nyilvántartásáról a dohány birtokosa köteles gondoskodni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a termelő saját maga által megtermelt szárított dohányára

a) mindaddig, amíg a szárított dohány a termelő közvetlen ellenőrzése alatt marad,

b) ha a szárított dohányt a termelő - írásbeli szerződés alapján megbízott - fuvarozóval közvetlenül a tárolás helyére, vagy a fermentáló üzembe, illetve dohánygyárba szállítatja, és termelő a fuvarozóval megkötött szerződéskötés során az elvárható körültekintéssel járt el.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.

(6) Az e §-ban előírt regisztrációs, illetve bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.

110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.

(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.”

76. § (1) A Jöt. 111/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén foganatosított érzékszervi vizsgálata eredményének - így különösen a térfogat, a súly, ezek aránya - ismeretében és a rendelkezésre álló egyéb információk (beszerzett adatok) birtokában a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, vagy más alkalmas módon (különösen az adózás alól elvont jövedéki termékek észlelésére alkalmas fizikai, kémiai eljárásokkal, szolgálati kutya alkalmazásával), felbontás nélkül megvizsgálhatja azon csomagküldeményt, amelyről az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy

a) harmadik országból érkező csomagküldemény esetén az adómentes mennyiségen felüli,

b) tagállamból érkező csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli,

c) belföldön feladott csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli, illetve cigaretta esetében 200 szálat meghaladó mennyiségben

adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz.

(2) A vámhatóság a csomagküldeményt visszatartja, amennyiben az (1) bekezdés szerint lefolytatott átvilágítás vagy vizsgálat eredményeként alaposan feltehető, hogy a csomagküldemény adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz. A vámhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, és a végzés egy példányának megküldésével - a jogkövetkezményekre történő egyidejű figyelmeztetés mellett - értesíti az (1) bekezdés a)-b) pontja esetén a címzettként feltüntetett személyt (a továbbiakban: címzett), az (1) bekezdés c) pontja esetén a feladóként feltüntetett személyt (a továbbiakban: feladó) a csomagküldemény visszatartásáról, valamint a visszatartott csomagküldemény (5) bekezdés szerinti felbontásának pontos helyéről.”

(2) A Jöt. 111/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A csomagküldemény átvilágítását, megvizsgálását és felbontását a vámhatóság legalább két eljáró tagjából álló bizottság végezheti.”

77. § (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -]

i) a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették), ide nem értve az 58. § (10) bekezdése szerinti esetet,”

(2) A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -]

k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít, valamint azt az alkoholterméket, amelyet a 74. § (1b) bekezdés előírásait megsértve állítanak elő, használnak fel vagy értékesítenek,”

(3) A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke

a) az adózás alól elvont

aa) szőlőbor literben,

ab) - a 74. § (1b) bekezdés előírásainak megsértésével előállított - alkoholterméknek, ha az adózás alól elvont termék előállításához felhasznált alapanyag mennyisége, fajtája ismert és az adózás alól elvont termék mennyisége más módon nem állapítható meg, a 3. számú melléklet alkalmazásával,

ac) - az aa) és ab) pontban nem említett - terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben

meghatározott mennyisége és

b) a bírság megállapításakor hatályos,

ba) a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén - esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,

bb) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,

bc) - a ba), bb) és c) pontban nem említett - egyéb termék esetében a termékre meghatározott

adómérték, vagy

c) szőlőbor esetében 30 forint

szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”

(4) A Jöt. 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak, az adóraktár-engedélyes az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolással megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása (készlethiánya) esetén az ilyen felhasználásként kimutatott mennyiség és a bírság megállapításakor hatályos,

a) az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a teljesen denaturált alkohol esetén a 64. § (2) bekezdésében meghatározott alacsonyabb,

b) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetén az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,

c) az a) és b) pontban nem említett jövedéki termék esetén az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.”

78. § (1) A Jöt. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A

a) szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére történő átadása, értékesítése, vagy továbbértékesítése,

b) szárított dohány, illetve fermentált dohány bárki által történő megvásárlása vagy birtokolása - ide nem értve azt az esetet,

ba) ha a szárított dohányt vagy fermentált dohányt a fermentáló üzem, a dohányüzem, vagy a dohánygyár vásárolja meg, illetve birtokolja, továbbá

bb) ha a szárított dohányt vagy fermentált dohányt a fermentáló üzem, a dohányüzem, vagy dohánygyár részére történő értékesítés (továbbértékesítés) céljából vásárolják meg, illetve birtokolják, és a dohány birtokosa az e törvény szerinti regisztrációs kötelezettségének eleget tett, valamint a dohány vásárlójával érvényes adásvételi szerződéssel, vagy előszerződéssel rendelkezik -

kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal büntetendő.”

(2) A Jöt. 115. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz - ide nem értve a dohánylevél-töltőt - jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”

(3) A Jöt. 115. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.”

79. § A Jöt. 116/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ismételt elkövetésnek minősül, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése - amennyiben annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása - között nem telt el 3 év.”

80. § A Jöt. 116/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy, hivatalos zár, a cukorcefre, illetve az abból jogosulatlanul előállított alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék, a jogosulatlanul értékesített borászati melléktermék, a jövedéki termék előállítására alkalmas, jogosulatlanul előállított, értékesített desztillálóberendezés, főzőüst, forralóüst, gép vagy egyéb eszköz, a jogosulatlanul átadott, értékesített, megvásárolt szárított dohány, vagy fermentált dohány, illetve a jogosulatlanul értékesített cigarettapapír, cigarettahüvely, vagy dohánylevél-töltő több természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni cég általi együttes birtokolása és/vagy szállítása esetén a jövedéki bírság megfizetésére valamennyi birtokos személy egyetemlegesen kötelezhető (a továbbiakban: társkötelezett).”

81. § A Jöt. 118. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztése esetén köteles a biztosíték megfelelő mértékű megemelését követően a felfüggesztés feloldásáról haladéktalanul intézkedni.”

82. § (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság)

e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt - a dohánylevél-töltőt ide nem értve -,”

(lefoglalja.)

(2) A Jöt. 119. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság)

g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -,

h) a magánfőzésre használt desztillálóberendezést [e fejezet alkalmazásában az e)-h) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök], ha

ha) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

hb) a 67/A. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során a magánfőző valótlan nyilatkozatot tesz,

hc) a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja,

hd) a magánfőző a párlatot a 67. § (2) bekezdés b) pontját megsértve értékesíti,”

(lefoglalja.)

(3) A Jöt. 119. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A vámhatóság)

i) a 110/A. § megsértésével birtokolt szárított dohányt vagy fermentált dohányt, illetve a 110/B. § megsértésével értékesített cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt”

(lefoglalja.)

(4) A Jöt. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha

a) a termékek mennyisége nem haladja meg a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget vagy a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el, vagy

b) az adózás alól elvont termék mennyisége a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jövedéki bírság kiszabására, beszedésére és az adózás alól elvont termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.”

(5) A Jöt. 119. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a (6) bekezdés a)-c) és e) pontja szerint kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (7) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt megsemmisítheti. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a jövedéki törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz lefoglalásának (6) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.”

83. § A Jöt. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lefoglalt termékeket, zárjegyet, szárított dohányt, illetve fermentált dohányt, továbbá a 119. § (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra, vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 116/A. § alapján a vámhatóság mellőzte.”

84. § A Jöt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:

„122/A. § A törvény 51. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

85. § A Jöt. a következő 128/G. §-sal egészül ki:

„128/G. § (1) A jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság 2014. március 31-ig tájékoztatóban teszi közzé internetes honlapján.

(2) A 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás 2014. június 30-át követően is érvényben marad, a 48. § (20) bekezdése szerinti jogosult 2014. július 1-jét megelőzően is kérelmet nyújthat be a vegyvizsgáló szervhez a 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás - 2014. június 30-át követően - KN-kóddal történő kiegészítése iránt.”

86. § A Jöt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:

„128/H. § Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.”

87. § A Jöt. 129. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

d) a szárított dohány, illetve fermentált dohány behozatalával, kivitelével, tárolásával illetve birtoklásával kapcsolatos e törvényben nem szabályozott követelményeket, illetve regisztrációs eljárás szabályait.”

88. § A Jöt.

1. 13. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez” szövegrész helyébe a „minőség-ellenőrzéshez” szöveg és a „felhasználtak” szövegrész helyébe a „felhasználtak, átadtak” szöveg,

2. 39. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 43. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 104. § (15) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „171. § (1)” szövegrész helyébe a „171. § (2)” szöveg,

3. 39. § (2) bekezdés e) pontjában az „a), d)-f)” szövegrész helyébe az „a) és e)” szöveg,

4. 40. § (1) bekezdés b) pontjában az „alpontja szerinti esetet” szövegrész helyébe az „alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet” szöveg,

5. 40. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszám” szövegrész helyébe a „KN-kód” szöveg,

6. 41. § (4) bekezdésében, 59. § (5) bekezdés a) pontjában, 59. § (5) bekezdés b) pontjában, 106. § (4) bekezdés a) pontjában, 106. § (7) bekezdés a) pontjában, 108. § (3) bekezdésében és 111. § (4) bekezdés e) pontjában a „vámtarifaszámát” szövegrész helyébe a „KN-kódját” szöveg,

7. 48. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszámára” szövegrész helyébe a „KN-kódjára” szöveg,

8. 48. § (11) bekezdésében az „adóraktári engedélyének” szövegrész helyébe az „adóraktári engedélyének vagy a keretengedélyének” szöveg és az „adóraktár engedélyesének” szövegrész helyébe az „adóraktár engedélyesének vagy a keretengedélyesnek” szöveg,

9. 48. § (20) bekezdésében a „vámtarifaszám” szövegrész helyébe a „vámtarifaszám és KN-kód” szöveg,

10. 48/A. § (1) bekezdésében az „általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az” szöveg,

11. 49. § (4) bekezdésében a „különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani” szövegrész helyébe a „különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell” szöveg,

12. 51. § (2) bekezdésében a „az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű” szövegrész helyébe a „MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838 vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű” szöveg,

13. 58. § (1) bekezdés e) pontjában a „bekeverése is” szövegrész helyébe a „bekeverése, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is” szöveg,

14. 58. § (4) bekezdés d) pontjában a „szénhidrogént vasúti” szövegrész helyébe a „szénhidrogént palackban vagy vasúti” szöveg,

15. 58. § (5) bekezdés d) pontjában a „80 millió forint” szövegrész helyébe a „80 millió forint, és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén adóraktáranként 20 millió forint” szöveg,

16. 58. § (14) bekezdésében a „35-41. §-t” szövegrész helyébe a „35-40. §-t” szöveg,

17. 59. § (6) bekezdés b) pontjában a „szerinti - alacsonyabb adómérték” szövegrész helyébe a „szerinti alacsonyabb, a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb - adómérték” szöveg,

18. 69. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe az „a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben meghatározott eljárások közül a valamennyi tagállamban alkalmazható denaturálási eljárással vagy a Magyarország által bejelentett” szöveg,

19. 72. § (7) bekezdésében az „- a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szövegrész helyébe az „- a (7a), a (8) és a (8a) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg,

20. 78. § (9) bekezdésében az „e)-g)” szövegrész helyébe az „e) és g)” szöveg,

21. 103. § (1) bekezdésében az „a 25 kilogramm” szövegrész helyébe az „az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kilogramm” szöveg és a „megfigyelt termékkel, valamint” szövegrész helyébe a „megfigyelt termékkel, a 62/A. § (1) bekezdés szerinti kenőolajjal, valamint” szöveg,

22. 106. § (3) bekezdésében a „gázolajnak” szövegrész helyébe a „gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek” szöveg,

23. 109. § (1) bekezdésében az „és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve” szövegrész helyébe a „, a 72. § (14) bekezdésében és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, továbbá a saját előállítású szőlőbornak a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti falusi vendégasztal keretében történő értékesítése,” szöveg,

24. 109. § (6) bekezdés a) pontjában az „a propán-bután gáz” szövegrész helyébe az „az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén - ide nem értve a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént -” szöveg,

25. 111/A. § (9) bekezdésében a „postáról szóló 2003. évi CI.” szövegrész helyébe a „postai szolgáltatásokról szóló” szöveg,

26. 118. § (1) bekezdésében az „Adóraktár működtetése” szövegrész helyébe az „Az adóraktári engedély” szöveg,

27. 120. § (7) bekezdés b) pontjában az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-f) és h) pontjában” szöveg,

28. 120. § (8) bekezdésében az „elkobzott ásványolajtermékek” szövegrész helyébe az „elkobzott ásványolajtermékek, valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták” szöveg,

29. 129. § (2) bekezdés g) pontjában a „tartására vonatkozó” szövegrész helyébe a „tartására, értékesítésére, továbbá a tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék bejelentésére és a felhasználásról vagy megsemmisítésről kiállítandó jegyzőkönyvre vonatkozó” szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti a Jöt.

1. 7. § 32. pontjában az „, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését” szövegrész,

2. 37. § (10) bekezdésében az „, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész,

3. 38. § (8) bekezdése,

4. 39. § (2) bekezdés d) pontja,

5. 41. § (1)-(3) bekezdése,

6. 48. § (10) bekezdése,

7. 58. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,

8. 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint a biodízelnek ásványolaj-adóraktárban gázolajba történő bekeverését” szövegrész,

9. 72. § (1) bekezdés f) pontjában a „legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való” szövegrész,

10. 106. § (5) bekezdés c) pontjában az „(áttárolás, értékesítés, terítőjárat)” szövegrész,

11. 109. § (2) bekezdésében a „belföldi polgári” szövegrész,

12. 132. §-át magában foglaló „Termékmeghatározás” alcíme.

10. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

90. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha)

b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy

ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”

91. § Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a felek a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. A teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve, hogy e termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor.”

92. § Az Áfa tv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.

(2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha

a) a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;

b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik;

c) az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket.

(3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.

(4) Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet) feltéve, hogy

a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és

b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.”

93. § Az Áfa tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) A 77. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla

a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik;

b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.

(2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése.

(3) A 77. § (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen:

a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint

b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és - adóalany esetén - adószáma,

b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában.”

94. § Az Áfa tv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.”

95. § Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja a következők szerint módosul:

(A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:)

d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó;”

96. § Az Áfa tv. 135. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.

(5) Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását,

a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani;

b) az a) pont alá nem tartozó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani.”

97. § (1) Az Áfa tv. IX. Fejezete az „Adó megállapítása” fejezetcímet követően a következő alfejezet címmel egészül ki:

„1. alfejezet

Önadózás”

(2) Az Áfa tv. a 153. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

A levonási jog gyakorlásának módja

153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany

a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy

b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása

153/B. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben

a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;

b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben;

c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;

d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben.

(2) E § nem alkalmazható az 55. § (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre.

A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása

153/C. § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben

a) a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki;

b) részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;

c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben.

(2) Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.

(3) A 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően - az adóalany abban az adómegállapítási időszakban kötelezett figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.

(4) Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja.

153/D. § Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:

a) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése;

b) a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek;

c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;

d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

(3) Az Áfa tv. a 154. §-t megelőzően a következő alfejezet címmel egészül ki:

„2. alfejezet

Az adó megállapításának egyéb esetei”

98. § Az Áfa tv. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„173. § (1) A nyugta kötelező adattartalma a következő:

a) a nyugta kibocsátásának kelte;

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

(2) Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.”

99. § Az Áfa tv. „Nyugta adattartalma” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.”

100. § Az Áfa tv. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § A számla és a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.”

101. § Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik.”

102. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 7/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7/A. halottszállító személygépkocsi: az olyan személygépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban.”

103. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gj) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gj) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról;”

104. § Az Áfa tv. a következő 284. §-sal egészül ki:

„284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.”

105. § Az Áfa tv. a következő 286. §-sal egészül ki:

„286. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 135. § (5) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog adóalany általi szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően történt meg.

(2) Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogra is az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 135. § (5) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.”

106. § Az Áfa tv. a következő 287. §-sal egészül ki:

„287. § A 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 19-24. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2014. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”

107. § Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része az 5. melléklet szerint módosul.

108. § Az Áfa tv.

a) 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdéstől” szöveg;

b) 99. § (9) bekezdésében az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/A. § (1) bekezdése” szöveg;

c) 135. § (3) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1)-(2) bekezdését” szöveg;

d) 136. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a „tárgyi eszközt” szövegrész helyébe a „tárgyi eszközt vagy a 135. § szerinti vagyoni értékű jogot” szöveg, az (1) bekezdés a) és b) pontjában a „tárgyi eszköz” szövegrészek helyébe a „tárgyi eszköz vagy a 135. § szerinti vagyoni értékű jog” szöveg;

e) 136. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1)-(2) bekezdését” szöveg;

f) 142. § (1) bekezdés b) pontjában az „átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles” szövegrész helyébe az „átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szöveg;

g) 146. § (2) bekezdésében a „35. pontjában” szövegrész helyébe a „34. pontjában” szöveg;

h) 158/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban,” szövegrész helyébe a „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a 137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében,” szöveg;

i) 176. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a)-f) pontban” szövegrész helyébe az „az a)-g) és n) pontban” szöveg;

j) 186. § (1) bekezdésében a „131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „153/A. § (1) bekezdése” szöveg;

k) 193. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1) bekezdése” szöveg;

l) 194. §-ában az „a 132. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (2) bekezdése” szöveg;

m) 212/C. § (4) bekezdés b) pontjában az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/A. § (1) bekezdése” szöveg;

n) 226. § (1) bekezdésében a „225. § (2) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „225. § (2) bekezdésében” szöveg;

o) 247. § (3) bekezdésében az „a 119., 124-128., 132. és 133. §-okat” szövegrész helyébe az „a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti az Áfa tv. VII. fejezetének „Adólevonási jog gyakorlásának módja” alcíme.

11. A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása

110. § (1) A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ford. tv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § és a 7. § 2019. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A Ford. tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.”

(3) Hatályát veszti a Ford. tv. 8. § (1) bekezdésében az „, és 2014. július 2-án hatályát veszti” szövegrész.

III. Fejezet

HELYI ADÓZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

111. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,”

(2) A Htv. 19. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.”

112. § A Htv. 20. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adókötelezettség

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését

követő év első napján

d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

(2) Az adókötelezettség

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének

utolsó napján,

c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.”

113. § (1) A Htv. 39/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.”

(2) A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be,

a) a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),

b) az adóévet követő év január 15-ig, ha

ba) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,

bb) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.”

(3) A Htv. 39/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.”

114. § A Htv. 41. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:)

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,”

115. § A Htv. a 42/B. §-t követően a következő 42/C. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai

42/C. § (1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatványon is teljesítheti.

(2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatványon is teljesítheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetben az adózó a nyomtatványon feltünteti

a) annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási, bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti, továbbá

b) a helyi iparűzési adóról szóló bevallási nyomtatványon azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és az önkormányzat rendeletében meghatározott, az adott adóévre vonatkozó adómértéket.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyomtatványt elektronikus úton csak akkor lehet benyújtani, ha azt az önkormányzat rendelete lehetővé teszi.”

116. § (1) A Htv. 52. § 5-6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

5. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;

6. épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;”

(2) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. tanya: az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként vagy majorként szerepel;”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„14. erdő: az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület, továbbá az a földterület, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván;”

(4) A Htv. 52. § 16-17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. telek: az építménnyel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,

b) a külterületen fekvő termőföldet,

c) a tanyát,

d) a közút területét,

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,

g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,

h) az erdőt,

i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

17. termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet;”

(5) A Htv. 52. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„19. termék-előállító üzem: az az állandó jellegű üzleti létesítmény (épület, műtárgy), amelyet az elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék előállítására vagy saját termék előállításával összefüggő célra (ideértve különösen a saját előállítású termék tárolását, szállítását, kiszolgálását, a termeléshez kapcsolódó irányító, kiszolgáló tevékenységeket) használ;”

(6) A Htv. 52. § 31. pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

(31. telephely:)

(b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek)

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,”

117. § A Htv.

1. 13. § h) pontjában az „épület” szövegrészek, 52. § 20. pontjában az „épület” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,

2. 13. § h) pontjában, 52. § 12. pontjában az „épületet” szövegrész helyébe az „építményt” szöveg,

3. 31. § e) pontjában az „épületben” szövegrész helyébe az „építményben” szöveg,

4. 19. § a) pontjában az „épület, épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,

5. 37. § (3) bekezdésében a „40. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben” szöveg,

6. 39/B. (5) bekezdésében a „kisadózó vállalkozást” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást” szöveg,

7. 52. § 7. pontjában az „épület/épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,

8. 52. § 9. pontjában az „épülethez” szövegrész helyébe az „építményhez” szöveg

lép.

118. § Hatályát veszti a Htv. 49. §-a.

119. § A Htv. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

IV. Fejezet

ILLETÉKEK

13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

120. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”

121. § (1) Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;”

(2) Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő t), u) és v) ponttal egészül ki:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;

u) a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja,

v) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.”

122. § Az Itv. 17. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”

123. § Az Itv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége

a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy

b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy

c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.”

124. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

z) a vagyonszerzés, ha

za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,

zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.”

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”

(3) Az Itv. 26. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.”

(4) Az Itv. 26. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. § (4) bekezdésében említett feltételek fennállásakor vehető igénybe.”

125. § Az Itv. 33. § (2) bekezdésének 35-42. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő 43-47. pontokkal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;

36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;

37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;

38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;

39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;

40. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás;

41. a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;

42. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;

43. az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;

44. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;

45. a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás;

46. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás;

47. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás.”

126. § Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

a) az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés;”

127. § Az Itv. 62. § (1) bekezdésének - az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 2. §-a által beiktatott - s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

t) a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.”

128. § Az Itv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az Itv. 81. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben, a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, vagy az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatát az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

(3) Ha a bíróság az illetéket az 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelte, a megfizetett illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a jogi hatály fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.”

129. § Az Itv. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéseket a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően küldi meg az állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”

130. § Az Itv. 99/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell megállapítania. Ha a vagyonszerző az így megállapított illetéknél több illetéket fizetett, az állami adóhatóság a különbözetet visszatéríti részére.”

131. § Az Itv. a következő 99/I. §-sal egészül ki:

„99/I. § (1) A 16. § (2e), a 17. § (2e), a 26. § (2e) bekezdéseinek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.

(2) Ha a 16. § (2e) bekezdése, a 17. § (2e) bekezdése, a 26. § (2e) bekezdése alapján a felfüggesztett illeték törlésének van helye, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő azonban 2014. január 1-jéig még nem telt el és a vagyonszerző az illetéket már megfizette, akkor annak visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti az állami adóhatóságtól.”

132. § (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;”

(2) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,

ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,

oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,

od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,

oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;”

133. § Az Itv.

1. 2. § (2) bekezdésében a „vették nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „vették, veszik nyilvántartásba” szöveg,

2. 16. § (2d) bekezdésében, 17. § (2d) bekezdésében, 26. § (2d) bekezdésében a „halála esetén a lakóház felépítésére” szövegrész helyébe a „halála esetén a lakóház felépítését” szöveg, a „köteles” szövegrész helyébe az „is teljesítheti” szöveg,

3. 17. § (3) bekezdésében a „támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő” szövegrész helyébe a „támogatás elnyerését igazoló okiratot a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó” szöveg,

4. 18. § (1) bekezdésében az „Ezt a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy” szövegrész helyébe az „Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében” szöveg,

5. 21. § (1) bekezdésében a „lakásépítési kedvezményben” szövegrész helyébe a „vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban” szöveg, a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben” szöveg,

6. 21. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrészek helyébe a „(2) és (4) bekezdésben” szöveg,

7. 23/A. § (3) bekezdésében az „illetékkiszabásra történő bejelentésre” szövegrész helyébe az „illetékkötelezettség keletkezésére” szöveg,

8. 26. § (1) bekezdés p) pontjában a „birtokbaadástól” szövegrész helyébe a „birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától” szöveg,

9. 39. § (2) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szöveg,

10. 44. § (1) bekezdésében a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról” szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról” szöveg,

11. 65. § (1) bekezdésében az „50 000 Ft” szövegrész helyébe „100 000 Ft” szöveg,

12. 72. § (5) bekezdésében az „üdülőhasználati jog értéke: e jog” szövegrész helyébe az „üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e jogok” szöveg,

13. 73. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben szabályozott esetben” szövegrész helyébe a „(4)-(4a) bekezdésekben szabályozott esetekben” szöveg,

14. 73. § (7) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4a) bekezdésben” szöveg,

15. 79. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,

16. 82. § (1) bekezdésében „a fizetendő illetéken felül” szövegrész helyébe „az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül” szöveg,

17. 87. § (3) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,

18. 102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „- ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -” szövegrész helyébe az „- ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -” szöveg,

19. 102. § (1) bekezdés m) pontjában a „nyilván” szövegrész helyébe a „nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve” szöveg

lép.

134. § Hatályát veszti az Itv.

1. 11. § (2) bekezdésében az „és t)” és a „(3)-(4) bekezdése” szövegrész,

2. 18. § (2) bekezdés h) pontjában a „, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele” szövegrész,

3. 21. § (5) bekezdésében a „cserénél,” a „cseréjét,” és a „csere- vagy” szövegrészek,

4. 25. § (2)-(3) bekezdése,

5. 77. § a) pontjában az „ideértve az illetékelőleget is,” szövegrész.

V. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

14. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

135. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7/N. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az ellenőrzött személyt a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat lezárásáig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.”

136. § A Vtv. II. Fejezet „A vámkódex 229. Cikkéhez” címe a következő alcímmel egészül ki:

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

54/A. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és nem közösségi adókra és díjakra, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok, nem közösségi adók és díjak, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamat azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén az azzal érintett a vámok és nem közösségi adók és díjak összegére vámbiztosítékot kell nyújtani, továbbá a fizetendő összegeken felül hitelkamatot kell felszámítani.

(5) Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.”

137. § (1) A Vtv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vámkódex 229. cikkével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket teljesíti.”

(2) A Vtv. 55. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.”

138. § A Vtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot vagy a 61/B. § szerinti korrekciós pótlékot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

a) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy

b) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást a vámhatóság első fokon eljáró szervei is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó és díj, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírság vagy a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.

(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a vámtartozásra köteles elszámolni. A vámhatóság az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét köteles a nem közösségi adó- és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított nem közösségi adó- és díj, illetve vámigazgatási bírság és korrekciós pótlék tartozás aránya a határozatban előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”

139. § A Vtv. „A vámkódex 232. Cikkéhez” alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a fizetési kötelezettséget megállapító határozat közlésének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró összegről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától számított 5 év elteltével évül el.

(3) Ha a vámhatóság határozatát a felettes szerv vagy bíróság felülvizsgálja, a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a jogerős határozat kihirdetésének vagy közzétételének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(4) Amennyiben a vámhatóság a nem közösségi adó és díj megfizetésére részletfizetést engedélyez, a végrehajtáshoz való jog az utolsó részlet megfizetésének napjától számított 5 év elteltével évül el.

(5) Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § alapján kiszabott vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás végrehajtásához való jog elévült, az e tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.

(6) Nyugszik az elévülés a Vámkódex 243. cikke szerinti jogorvoslati eljárás, a Vámkódex 236., 238. vagy 239. cikke szerinti vámvisszafizetés, -elengedés iránt benyújtott kérelemre indult eljárás, valamint a jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt.

(7) Jelzálogjog bejegyzése esetében - a bejegyzett jelzálogjog értékéig - a nem közösségi adó- és díj, valamint a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, és a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás a jelzálogjog alapjául szolgáló zálogtárgy értékesítésének napjától számított 5 év elteltével évül el. A jelzálogjog érvényesítését követően a befolyt összegekből a tartozás összegét az 56. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.

(8) Az elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot törölni kell.

(9) A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.”

140. § A Vtv. „A Vámkódex 243. Cikkéhez Jogorvoslat” alcíme a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján a 1150/2000/EK Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában említett elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint az EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg, vagy

b) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(2) Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja, vagy

b) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy

c) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(3) Amennyiben a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.”

141. § A Vtv. II. Fejezete a következő alcímmel és 60/B. §-sal egészül ki:

A vámkódex 244. Cikkéhez

60/B. § A 60/A. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell a Vámkódex 244. cikke alapján nyújtott vámbiztosíték felszabadítása tekintetében is.”

142. § (1) A Vtv. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni.”

(2) A Vtv. 61/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 3000 forint.”

(3) A Vtv. 61/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, továbbá a 61/B. § (7)-(8) bekezdésének alkalmazása esetén.”

(4) A Vtv. 61/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.”

143. § A Vtv. III. Fejezete a következő alcímmel és 61/B. §-sal egészül ki:

KORREKCIÓS PÓTLÉK

61/B. § (1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéséről szóló értesítés kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése esetén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(2) A korrekciós pótlékot az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámhatóság állapítja meg, és a vámáru-nyilatkozat módosításáról hozott határozatában közli az adóssal.

(3) A korrekciós pótlék beszedése tekintetében a közölt vámösszegek beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A korrekciós pótlék mértéke az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámtartozás keletkezésének alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat elfogadását követő naptól a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelem benyújtásának napjáig - amennyiben azt a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon belül nyújtják be - a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a vámáru-nyilatkozat módosítását a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon túl kezdeményezik, a korrekciós pótlék mértékének megállapítása során a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamathoz hozzá kell adni 0,25 százalékpontot minden egyes megkezdett 30 napos időszak vonatkozásában. Az így megemelt kamatlábat a felszámítás teljes időszakára alkalmazni kell. Az e bekezdés alapján megállapított korrekciós pótlék összege legalább négyezer forint, legfeljebb kettőmillió forint.

(6) A korrekciós pótlék mérséklése, elengedése során a 61/A. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Ha a módosítás az adós terhére nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, akkor a vámhatóság nem állapíthat meg korrekciós pótlékot.

(8) Az adós a korrekciós pótlék megfizetésével mentesül a vámigazgatási bírság alól.

(9) Amennyiben a vámhatóság az adós terhére a (2) bekezdés szerinti korrekciós pótlékot állapítja meg, a vámáru-nyilatkozat módosításának eredményeként keletkezett vám- és nem közösségi adó-és díjfizetési kötelezettség nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(10) A korrekciós pótlék késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.”

144. § A Vtv. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78/A. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5) bekezdését és 33/A. § (6) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára kedvezőbb.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 7/N. § (6) bekezdését, 54/A. §-át, 55. § (2)-(2a) bekezdéseit, 56. §-át, 56/A. §-át, 60/A. §-át, 60/B. §-át, 61/A. § (6)-(6a), (8) és (11a) bekezdéseit, 61/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

145. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

n) a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmek intézése rendjének módját és technikai feltételeit,”

(2) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

r) a korrekciós pótlékra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”

(3) A Vtv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

a) az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Success-ben, 1950. november 22-én kelt megállapodás alapján vámmentes vámkezelésre jogosultak körét az oktatásért, a kultúráért és a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) a szövettipizáló reagensek vámmentes vámkezelésére jogosult laboratóriumokat az oktatásért, a kultúráért és a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) az alapfeladatoktól eltérő külön feladatokat és ellenőrzési kötelezettségeket, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

d) a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

e) a nemzetközi posta- és gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes vámeljárási szabályokat a postaügyért felelős miniszterrel egyetértésben.”

146. § A Vtv.

1. 1. § (4) bekezdésében a „14a. cikk a) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „14a. cikk (1) bekezdésében” szöveg,

2. 7/J. § (3) bekezdésben a „60” szövegrész helyébe a „90” szöveg,

3. 8. § (3) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban” szöveg,

4. 16. § (6) bekezdés s) pontjában az „a kereskedelmért felelős minisztert,” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős minisztert, és az európai integrációs ügyekért felelős minisztert,” szöveg,

5. 16. § (6) bekezdés t) pontjában az „a kereskedelmért felelős minisztert,” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős minisztert, valamint ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról, az Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából az európai integrációs ügyekért felelős minisztert,” szöveg,

6. 31. §-ban a „Vámárunyilatkozat” szövegrész helyébe a „Vámokmány” szöveg,

7. 33. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített vámeljárásra” szövegrész helyébe az „egyszerűsített eljárásra” szöveg,

8. 33/A. § (6) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban” szöveg,

9. 48. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól” szövegrész helyébe az „A vámhatóság kérelemre engedélyezi az áfa biztosítása alóli mentességet” szöveg és az „eljárásban az az adóalany” szövegrész helyébe az „eljárásban annak az adóalanynak” szöveg,

10. 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „áfa” szöveg,

11. 48. § (3) bekezdésében az „Az általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az áfa” szöveg,

12. 48. § (7) bekezdés b) pontjában a „keletkezett kötelezettségeinek” szövegrész helyébe a „keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek” szöveg,

13. 48. § (9) bekezdésében az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „áfa és az energiaadó” szöveg,

14. 51. § (3) bekezdésében a „díjakról szóló,” szövegrész helyébe a „díjakról, valamint a korrekciós pótlékról szóló,” szöveg,

15. 55. § (1) bekezdésében a „kedvezmény” szövegrész helyébe a „könnyítés” szöveg,

16. 59. § (4) bekezdésében az „Amennyiben a vámhatóság (1) bekezdés szerinti határozata” szövegrész helyébe a „Ha jogorvoslati eljárás eredményeképp megállapításra kerül, hogy a vámhatóság határozata” szöveg,

17. 59. § (5) bekezdésében az „a vámigazgatási bírságot megállapító” szövegrész helyébe az „a vámigazgatási bírságot, illetve korrekciós pótlékot megállapító” szöveg, a „vámigazgatási bírság megállapítást” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítást” szöveg, a „vámigazgatási bírság kiszabását” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítását” szöveg, az „a már megfizetett bírság visszafizetése” szövegrész helyébe az „a már megfizetett vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék visszafizetése” szöveg,

18. 61/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)-(6a) bekezdésekben” szöveg,

19. 66. § (2) bekezdésben a „41. §-ának” szövegrész helyébe a „41. Cikkének” szöveg,

20. 73. § (3) bekezdésében az „57. §-ának a) pontjában” szövegrész helyébe az „57. §-ban” szöveg,

21. 82. § (1) bekezdés k) pontjában az „egyszerűsített vámeljárásokra” szövegrész helyébe az „egyszerűsített eljárásokra” szöveg

lép.

147. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 7/L. §-a,

2. 59. § (1) bekezdése,

3. 61/A. § (9) bekezdése.

VI. Fejezet

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

15. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

148. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)

a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó szabályait,”

149. § Az Art. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.”

150. § Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy - ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.”

151. § Az Art. 20. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdésekkel egészül ki:

„(7a) Az állami adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély (6) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.

(7b) Amennyiben az adóhatóság a (7a) bekezdésben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.”

152. § Az Art. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti.”

153. § Az Art. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adózó - kivéve a 4. számú melléklet szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemélyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve - ha e törvény, illetve törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.”

154. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, az adószám törléséről hozott határozatot pedig visszavonja, amely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.”

155. § Az Art. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § Ha törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti - az adó megállapításához való jog elévülési idején belül - a választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét - a beadott bevallását figyelembe véve - nem érinti.”

156. § Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető)

a) az állam kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,”

157. § (1) Az Art. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni.”

(2) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személynek adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, az adó megfizetésére kötelezett személyt terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”

(3) Az Art. 43. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.”

(4) Az Art. 43. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.”

158. § Az Art. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.”

159. § Az Art. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.”

160. § (1) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)

w) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat.”

(2) Az Art. 52. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:

„(13b) Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére - az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához - adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.”

161. § Az Art. 54. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.”

162. § Az Art. 85/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.”

163. § Az Art. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a felszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a felszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.”

164. § Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető.”

165. § Az Art. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.”

166. § Az Art. 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. A mintavételt - a vonatkozó előírások betartásával és az adóhatóság felügyelete mellett - saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül, minden esetben az adózót, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót, egyéb esetben az adóhatóságot terheli. Amennyiben az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát részére visszaadják, akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, vagy kötelezheti az adózót, hogy saját költségére a megmaradt mintát szállítsa el.”

167. § Az Art. 99. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.”

168. § Az Art. 119. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság]

h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat”

(vizsgálja.)

169. § (1) Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.”

(2) Az Art. 124. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A meghatalmazott részére szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minőségét.”

170. § Az Art. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”

171. § (1) Az Art. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy kérelemként nem terjeszthető elő.”

(2) Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.”

(3) Az Art. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kérelem díjköteles, a díj mértéke:

a) 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint,

b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.”

(4) Az Art. 132. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet, amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint.”

(5) Az Art. 132. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy a 136. § (3) bekezdése alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálata kérhető.”

172. § Az Art. a következő 136/B. §-sal egészül ki:

„136/B. § (1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott - első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és - amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került - a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.

(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt.”

173. § Az Art. 145. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:)

e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,”

174. § Az Art. 146. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a vámhatóság elsőfokon eljáró szervei az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást foganatosíthatnak.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti eljárás során a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

175. § Az Art. a következő alcímmel és 148/A. §-sal egészül ki:

Az eljárás időpontja

148/A. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók.

(2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül - bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.”

176. § Az Art. 150. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”

177. § Az Art. 156. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(9) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel -

a) az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken,

b) az adóhatóság adott végrehajtási ügyben eljáró alkalmazottainak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa az alkalmazottat foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken,

c) az adós.

(10) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (9) bekezdés a) pontja szerinti személy, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára elővásárlási jogot.

(11) A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet az adóhatóság alkalmazottja az illetékességi területén belül - a (10) bekezdésben foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.”

178. § Az Art. a következő 156/H. §-sal egészül ki:

„156/H. § (1) A nem elektronikus ingatlanárverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) az adóhatóság épületében,

b) az ingatlan fekvésének helyén,

c) az adóvégrehajtó által kijelölt más helyen.

(2) A nem elektronikus ingatlanárverést az adóvégrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) az eljáró adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terhek),

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan becsértékét,

g) az árverési előleg összegét,

h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,

i) az árverés helyét és időpontját,

j) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár megfizetése, második árverés tartása).

(3) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóhatóságnál letétbe helyezte. Az előleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen az adóhatóság letéti számlájára. A letétbe helyező az utóbbi esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóvégrehajtónak bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja.

(4) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy a szükséges engedéllyel rendelkezik.

(5) Az ingó- és elektronikus árverésen történő részvételre vonatkozó személyi korlátozások a hagyományos ingatlanárverés esetén is irányadók.

(6) Az árverés megkezdésekor az adóvégrehajtó közli az árverezőkkel a becsértéket és a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére. A kikiáltási ár a becsérték összege.

(7) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani legfeljebb a becsérték feléig.

(8) A Vht. szerinti lakóingatlan esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, egyben lakóhelyéül szolgál, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ténylegesen itt lakott, a kikiáltási ár legfeljebb a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le.

(9) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az adóvégrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette.

(10) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(11) Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni, vagy visszautalásáról intézkedni kell.

(12) Az árverésről az adóvégrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a Vht. 35. §-ában említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a becsértéket, azt, hogy a becsérték leszállítása milyen szabályok szerint történt, valamint az árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét vagy székhelyét.

(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja.

(14) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - az adóvégrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani.

(15) A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.

(16) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(17) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amennyit az első árverésen nyertes vevő felajánlott, a különbözetet (vételár-különbözet) a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító adóhatóság határozata alapján megtéríteni. A jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.

(18) Az elvesztett előleg és a korábbi árverési vevő által megtérített vételár-különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(19) A második sikertelen hagyományos ingatlanárverést követő hat hónap elteltével az adóvégrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb hagyományos árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A második sikertelen árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(20) A hagyományos ingatlanárverések megtartása nem érinti az elektronikus ingatlanárverések e törvény szabályai szerint történő megtartását, illetve az e törvény szerinti egyéb értékesítési módok alkalmazását.”

179. § Az Art. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.”

180. § Az Art. 160. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárás szünetel, ha)

g) az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejeződéséig.”

181. § Az Art. 164. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.”

182. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8b) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Az e bekezdés szerinti jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.”

(2) Az Art. 172. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez.”

183. § Az Art. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét,

d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.”

184. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének - az adó megfizetését, a költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító - részletes szabályait és műszaki követelményeit.”

(2) Az Art. 175. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:

„(30) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.”

185. § Az Art. a 176/F. §-t követően a következő új alcímmel és 176/G-176/H. §-okkal egészül ki:

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása

176/G. § (1) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.

(2) Ezen alcím és a 175. § (30) bekezdése alkalmazásában üzemeltető

a) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett, vagy

b) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó.

176/H. § (1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekinteni.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(7) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az ár mértékében másképp nem állapodtak meg, és a szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) Ha a felek az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás ára tekintetében másképp nem állapodtak meg, a legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(9) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.

(10) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,

c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.

(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny, és nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.

(12) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (10) bekezdésben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

186. § Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,”

187. § Az Art. a 181/A. §-t követően a következő 181/B. §-sal egészül ki:

„181/B. § (1) E törvény 176/G-176/H. §-a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény 176/G-176/H. §-ainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

188. § Az Art. a következő 200. §-sal egészül ki:

„200. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított:

a) 24/A. § (12) bekezdését először a hatálybalépést követően induló elsőfokú eljárásokban,

b) 35. § (2) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokra is,

c) 43. § (2a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,

d) 43. § (5) bekezdését a hatálybalépéskor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is,

e) 92. § (6) bekezdését a hatálybalépését követően induló felszámolási eljárásokban,

f) 95. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,

g) 119. § (2) bekezdés h) pontját a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,

h) 131. § (3) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,

i) 132. § (1), (4), (6), (7b), (9) és (13) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre,

j) 146. § (1a) és (1b) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,

k) 148/A. § (1) és (2) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,

l) 159. § (1) bekezdését a hatálybalépéskor már benyújtott végrehajtási kifogások vonatkozásában is,

m) 164. § (6) bekezdését a hatálybalépésekor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is,

n) 4. számú melléklet 7. pontját a folyamatban lévő eljárásokra is

alkalmazni kell.

(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 3. számú melléket R) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2013. január 1-jei állapotra vonatkozóan, továbbá e rendelkezés hatályba lépésének időpontjáig bekövetkezett változásokra vonatkozóan első alkalommal e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.”

189. § Az Art.

1. 5. § (3) bekezdésében az „az elektronikus kapcsolattartásra” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre” szöveg, az „elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre vonatkozó” szöveg;

2. 16. § (7) bekezdésében az „az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben” szövegrész helyébe az „a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg;

3. 20. § (6) bekezdésében a „nyilvántartja.” szövegrész helyébe a „nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.” szöveg;

4. 24/C. § (2) bekezdésében a „részvényese, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg;

5. 24/D. § (1) bekezdésében a „részvényese, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg és 24/E. § (1) bekezdésében a „részvényesként, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényesként, egyszemélyes gazdasági társaság esetében tagként vagy részvényesként (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg;

6. 27/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „magánszemély összevont” szövegrész helyébe a „magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont” szöveg;

7. 31. § (5) bekezdésében a „február 25-éig” szövegrész helyébe a „május 31-éig” szöveg;

8. 37. § (4) bekezdés b) pontjában az „az ellenőrzés befejezését” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését” szöveg;

9. 44. § (3) bekezdésében a „megfelelő alkalmazásával teljesíti.” szövegrész helyébe a „megfelelő alkalmazásával teljesíti. A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.” szöveg;

10. 49. § (1) bekezdésében az „illetéket - és a költségvetési” szövegrész helyébe az „illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását - és a költségvetési” szöveg;

11. 52. § (3) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű nyilvántartás,” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás,” szöveg;

12. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „érdekében,” szövegrész helyébe az „érdekében, idegenrendészeti feladatai ellátásához,” szöveg;

13. 96. § (3) bekezdésében a „60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés befejezéséig” szöveg;

14. 119. § (2) bekezdés g) pontjában a „tevékenységeket” szövegrész helyébe a „tevékenységeket,” szöveg;

15. 141. § (1) bekezdésében a „NAV elnöke” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke” szöveg;

16. 146. § (2) bekezdés a) pontjában a „lakóhelye szerint” szövegrész helyébe a „lakóhelye, egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint” szöveg;

17. 152. § (3) bekezdésében az „összeget a befizetéstől számított” szövegrész helyébe az „összeget az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított” szöveg;

18. 156. § (5) bekezdésében a „bekezdését, a 132/B-F. §-át” szövegrész helyébe a „bekezdését, a 123. §-át, a 132/B-F. §-át”, valamint a „bekezdését nem” szövegrész helyébe a „bekezdését, valamint a 226/A. §-át nem” szöveg;

19. 156. § (6) bekezdés a) pontjában a „Vht. 143. §” szövegrész helyébe a „Vht. 123. §-a, 143. §” szöveg, valamint a „(3)-(8) bekezdései;” szövegrész helyébe a „(3)-(8) bekezdése, valamint a 226/A. §-a” szöveg;

20. 156/A. § (7) bekezdésében az „összege 5000 forint” szövegrész helyébe az „összege 1000 forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000 forint” szöveg;

21. 156/A. § (13) bekezdésében az „elektronikus árverést követő hat hónap” szövegrész helyébe az „elektronikus árverést követően ingóság esetében 30 nap elteltével, ingatlan esetében hat hónap” szöveg;

22. 160. § (1) bekezdésében az „adóhatóság felfüggesztheti” szövegrész helyébe az „adóhatóság hivatalból felfüggesztheti” szöveg;

23. 160. § (4) bekezdés f) pontjában a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik,” szöveg;

24. 165. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdése” szöveg;

25. 175. § (9) bekezdésében a „könnyítési tárgyú” szövegrész helyébe a „könnyítési, valamint adómérséklési tárgyú” szöveg;

26. 175/D. § (1) bekezdésében a „közleményben” szövegrész helyébe a „tájékoztatóban” szöveg;

27. 4. számú melléklet 7. pontjában az „angol nyelvű példányának magyar nyelvű szakfordításáról” szövegrész helyett az „angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről” szöveg

lép.

190. § Hatályát veszti az Art.

1. 51. § (3) bekezdése,

2. 132. § (13) bekezdése,

3. 141/A. §-a,

4. 156. § (2) bekezdésében a „, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában” szövegrész,

5. 156/A. § (1) bekezdésében a „146. § (1) bekezdését,” szövegrész,

6. 156/A. § (12) bekezdésében az „A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja.” szövegrész,

7. 164. § (6) bekezdésében a „, a költségvetési támogatás kiutalásához” szövegrész,

8. 172. § (20g) bekezdésében az „a 176/F. § szerinti ellenőrzés során” szövegrész,

9. 175/D. § (5) bekezdése,

10. 178. § 38. és 39. pontja,

11. 3. számú melléklet G. pontjának 6. alpontja.

191. § Az Art. 3. sz. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

192. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy.”

193. § (1) A Tbj. 8. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

[Szünetel a biztosítás

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha:]

ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.”

(2) A Tbj. 8. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a biztosítás:)

e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,”

(3) A Tbj. 8. §-a a következő g), h) és i) pontokkal egészül ki:

(Szünetel a biztosítás:)

g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,

h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,

i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.”

194. § A Tbj. 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A biztosítás nem terjed ki:)

d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.”

195. § A Tbj. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha

a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és

b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött - külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.”

196. § A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)

c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy,”

197. § A Tbj. a 24. §-t követően a következő alcímmel és a 24/A-24/C. §-sal egészül ki:

Családi járulékkedvezmény

24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen

ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.

(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.

(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

24/B. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.”

198. § A Tbj. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

b) fogvatartott,

c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.”

199. § A Tbj. az 50. §-t követően a következő alcímmel és 51., 51/A. és 51/B. §-sal egészül ki:

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

(2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.

(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

51/A. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.

(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

51/B. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni.

(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.”

200. § (1) A Tbj. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.”

(2) A Tbj. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel beiktatott 24/A-24/C., 51., 51/A. és 51/B. §-okat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”

201. § A Tbj.

a) 4. § k) pont 1. alpontjában az „a tanulószerződésben meghatározott díj,” szövegrész helyébe az „a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,” szöveg,

b) 19. § (4) bekezdésében a „6660 forint (napi összege 222 forint)” szövegrész helyébe a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szöveg,

c) 47. § (3) bekezdésében az „és azok alapjáról” szövegrész helyébe az „és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről” szöveg,

d) 50. § (6) bekezdésében a „valamint nyugdíjjárulékról” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről” szöveg,

e) 53/A. § (1) bekezdésben a „82,35” szövegrész helyébe a „81,89” szöveg, a „17,65” szövegrész helyébe a „18,11” szöveg

lép.

202. § Hatályát veszti a Tbj.

a) 44. § (4) bekezdésében az „és a PSZÁF” szövegrész,

b) 55. §-a.

17. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

203. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,

b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy

c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.”

204. § Az Eho. 3/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól)

d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél

da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában - 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig - mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és

db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.”

205. § Az Eho. 11. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8b) A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”

206. § Az Eho.

a) 3/A. § (1) bekezdésében a „magánszemély vagy - ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles - a kifizető” szövegrész helyébe a „magánszemély” szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében a „3. §-ban meghatározott jövedelem” szövegrész helyébe a „jövedelem” szöveg

lép.

18. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

207. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kifizetőt terhelő adó alapja:)

c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;”

(2) Az Eat. 455. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kifizetőt terhelő adó alapja:)

e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.”

(3) Az Eat. 455. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.”

(4) Az Eat. 455. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)

d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony,”

208. § (1) Az Eat. 456. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.”

(2) Az Eat. 456. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha

a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy

b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.”

209. § Az Eat. 458. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.”

210. § Az Eat. 462/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az Eat. 462/E. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy)

b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és

c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.”

211. § Az Eat. 462/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„462/F. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban

a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt

munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával,

b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(5) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő.”

212. § Az Eat. 464. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”

213. § Az Eat. a következő 464/D. §-sal egészül ki:

„464/D. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát

a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,

c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,

d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,

e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány

tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.”

214. § (1) Az Eat. 466. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

„3. Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy;”

(2) Az Eat. 466. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában:)

„7. munkaviszony:

a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,

b) a közalkalmazotti jogviszony,

c) a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,

d) a bírósági jogviszony,

e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

g) a hivatásos nevelőszülői jogviszony,

h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

i) a közfoglalkoztatási jogviszony,

j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,

k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,

l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,

m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony,

n) az a)-m) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

(3) Az Eat. 466. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

9. tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”

215. § Az Eat. a következő 467/C. §-sal egészül ki:

„467/C. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől alkalmazható.”

216. § Az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében a „9 hónapon belül legalább 6 hónapig” szövegrész helyébe a „275 napon belül legalább 183 napig” szöveg, a „9 hónap, valamint a 6 hónap” szövegrész helyébe a „275 nap és a 183 nap” szöveg lép.

217. § Hatályát veszti az Eat.

a) 460. §-a és azt megelőző alcím,

b) 460/A. §-a,

c) 463. § (2), (2a) és (3) bekezdése.

19. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

218. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 27 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

VIII. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

219. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.”

220. § Az Szt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.”

221. § Az Szt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.”

222. § Az Szt. 37. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.”

223. § Az Szt. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.”

224. § Az Szt. 60. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.”

225. § Az Szt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.”

226. § Az Szt. 152. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,

b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy

c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.

(2b) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében a (2a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a (2a) bekezdés a) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.”

227. § Az Szt. 155. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.”

228. § Az Szt. a következő XIII. fejezettel egészül ki:

XIII. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG

A bizottság létrehozása

171. § (1) A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére a miniszter szakértőkből Országos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

(3) A miniszter a bizottság tagjainak legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

A bizottság feladata

172. § A bizottság feladata:

a) rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter részére e törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,

b) ellátja a 176. § szerinti nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatokat,

c) figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a miniszter részére,

d) rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,

e) a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja.

A bizottság működése

173. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti.

(2) A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.

(3) A bizottság a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét.

(4) A bizottság munkája - a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve - nyilvános.”

229. § Az Szt. 177. §-a a következő (33)-(38) bekezdéssel egészül ki:

„(33) E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(34) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 117. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(35) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 81. § (2) bekezdés b) pontját a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(36) Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek korábban akkreditációval rendelkeztek, e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 152. § (2a) és (2b) bekezdés rendelkezéseit azok hatálybalépését követő év január 1-től kell alkalmazni.

(37) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 171. § (1) bekezdése alapján a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról.

(38) A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.”

230. § Az Szt. 178. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás elszámolásának részletes szabályait.”

231. § Az Szt.

1. 20. § (5) bekezdésében az „eurótól eltérő” szövegrészek helyébe az „eurótól vagy USA dollártól eltérő” szöveg,

2. 40. § (4) bekezdésében, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont II/2. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész H pont I/2. sorában az „Átváltoztatható” szövegrész helyébe „Átváltoztatható és átváltozó” szöveg,

3. 42. § (6)-(7) bekezdésében, a 91. § (b) pontjában, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont III/1. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész D. pont 1. sorában az „átváltoztatható” szövegrész helyébe „átváltoztatható és átváltozó” szöveg,

4. 47. § (10) bekezdésében, 73. § (4) bekezdésében, 78. § (8) bekezdésében az „utólag elszámolt ellenérték-különbözet” szövegrész helyébe az „utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet” szöveg,

5. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, a 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „késedelmi kamatok” szövegrész helyébe a „késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok” szöveg

lép.

232. § Hatályát veszti az Szt. 2/A. § (1)-(5) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő” szövegrész.

21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

233. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

234. § (1) A Kkt. 111. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

d) elfogadja a kamara - egyes területi szervezetek pénzügyi tervét önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi tervét és az - egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”

(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását, továbbá a főtitkár és a főtitkári hivatal főkönyvelőjének javadalmazását,”

235. § A Kkt. 120. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget.”

236. § A Kkt. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. Főtitkár az lehet, aki felsőfokú gazdasági iskolai végzettséggel, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, valamint legalább 5 éves igazolt vezetői gyakorlattal rendelkezik. Főtitkár lehet az is, aki nem tagja a kamarának.”

237. § (1) A Kkt. 189. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szakértőt vehet igénybe. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ellenőrre vonatkozó kizárási ok áll fenn.”

(2) A Kkt. 189. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot az előző 12 hónapban az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét, továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég december 31-ig tájékoztatja továbbá a közfelügyeleti hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó megbízásairól.”

238. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/E-208/H. §-sal egészül ki:

„208/E. § A 2013. december 31-én könyvvizsgáló cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 2. § 14. pontjának, valamint a 34. § (1) bekezdésének 2014. december 31-ig köteles megfelelni. A kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat. A kamara egyéni vállalkozóknak a könyvvizsgálói cégek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárása díjmentes.

208/F. § A 120. § (6) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából annak hatálybalépése előtt betöltött tisztségeket is figyelembe kell venni. A korlátozást a 120. § (6) bekezdés hatálybalépését követő választásokra kell alkalmazni.

208/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 111. § f) pontját a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, illetve kinevezésekre kell alkalmazni.

208/H. § Amennyiben e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a hivatalban lévő főtitkár nem felel meg a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak, úgy a kamara legkésőbb 2014. december 31-ig gondoskodik olyan főtitkár kinevezéséről, aki megfelel a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak.”

239. § A Kkt.

1. 2. § 14. pontjában a „jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet)” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó kivételével az a gazdálkodó szervezet (szervezet)” szöveg,

2. 34. § (1) bekezdésében a „Gazdálkodó szervezet (szervezet)” szövegrész helyébe a „Gazdálkodó szervezet (szervezet) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,

3. 35. §-ában az „annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)” szövegrész helyébe az „annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,

4. 50. § (7) bekezdésében a „külön nyilvántartást” szövegrész helyébe a „külön - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást” szöveg,

5. 159. § (3) bekezdésében a „minőségellenőrök nyilvántartása” szövegrész helyébe a „minőségellenőrök - közhiteles nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartása” szöveg,

6. 173/C. § (5) és (8) bekezdésében, valamint a 193. § (7) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg

lép.

240. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 9. § (3) és (4) bekezdése,

2. 208/B. §-a.

IX. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

241. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.”

242. § A Távhő. törvény „A jövedelemadó bevallása, megfizetése” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

A jövedelemadó, jövedelemadó-előleg bevallása, megfizetése

8. § (1) A fizetendő jövedelemadót - az adóévben megfizetett jövedelemadó-előlegek beszámításával -, valamint a jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(2) Az adóalanynak - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jövedelemadó-előleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adóalany már vallott be adóelőleget.

(3) A jövedelemadó-előleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(4) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem érinti.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(6) A jövedelemadó-előleg

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

(7) Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

(8) Nem kell a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”

243. § A Távhő. törvény a következő új alcímmel egészül ki:

„Átmeneti rendelkezések

18. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 8. § (1)-(6), (8) bekezdését - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”

244. § A Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés d) és e) pontjában az „összeg” szövegrész helyébe az „összeg, figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra” szöveg lép.

245. § Hatályát veszti a Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.

23. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

246. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14. szörp: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, víz- és kivonatalapú, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból vagy cukorszirupból, ízesítő és adalékanyagok hozzáadásával állítottak elő.”

247. § A Neta tv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

a) hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget meghaladó cukortartalmú

aa) 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő - termék a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével,

ab) szörp a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével,

[az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: üdítőital];”

248. § A Neta tv. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 7 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 200 forint/liter,”

24. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása

249. § A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: közműadó-törvény) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának

a) 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 0%-át,

b) 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 30%-át,

c) 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 75%-át,

d) 500 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét

kell megfizetni.”

250. § (1) A közműadó-törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg teljesíti.”

(2) A közműadó-törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.”

251. § Hatályát veszti a közműadó-törvény 11. §-a.

X. Fejezet

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

25. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

252. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 85. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja,

a) költségmentesség nem engedélyezhető, és

b) a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe.”

26. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

253. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.”

27. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

254. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból, okmánytárból igényelheti(k):]

a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az állami adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat, iratokat;”

(2) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:

v) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésben megjelölt adatokat.”

255. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az „adatokat.” szövegrész helyébe az „adatokat;” szöveg lép.

256. § Hatályát veszíti a Kknyt. 19. § (1) bekezdés f) és g) pontja.

28. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

257. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„13a. közlekedési eszközön folytatott értékesítés: vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység,”

258. § A Kertv. 3. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja:)

j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.”

29. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

259. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.”

(2) A Vagyontv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon.”

(3) A Vagyontv. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, ennek intézménye, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.”

(4) A Vagyontv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”

260. § A Vagyontv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg lép.

30. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

261. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény „Idézés” alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös írásbeli kérelmére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése szerint jár el, és az adóhatóság tájékoztatásának tartalmáról tájékoztatja a tájékoztatást kérelmező örököst.

(2) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös tájékoztatás során írásban köteles az örökös figyelmét felhívni az adótitok megőrzésének kötelezettségére, az adózó halála miatti soron kívüli adómegállapítás szabályaira, és arra, hogy a tájékoztatás tartalma eltérhet a soron kívüli adómegállapítás eredményétől.”

31. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

262. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egtv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.”

263. § Az Egtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül sor.”

32. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

264. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.”

265. § (1) A Ktdt. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;”

(2) A Ktdt. 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;”

(3) A Ktdt. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:

a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;”

(4) A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,

b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van.”

(5) A Ktdt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;”

(6) A Ktdt. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;”

(7) A Ktdt. 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti

a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,

c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,

d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,

e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,

f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,

g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;

20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;”

(8) A Ktdt. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;”

(9) A Ktdt. 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;”

(10) A Ktdt. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:

a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,

b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,

c) a könyv, tankönyv;”

(11) A Ktdt. 2. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;”

(12) A Ktdt. 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;”

266. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.”

(2) A Ktdt. 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:)

d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.”

(3) A Ktdt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a termékről, kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő újrahasználható csomagolószer elválasztását.”

(4) A Ktdt. 3. § (5) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett)

ad) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában”

(olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,)

(5) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy

a) a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,

b) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett

ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy

bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,

használja fel,

c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot

ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy

cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)

használja fel.”

(6) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A termékdíjköteles termék termékdíjat nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy]

d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.”

(7) A Ktdt. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható.”

(8) A Ktdt. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A termékdíjat

a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása, vagy

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a Ht.-ben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása,

esetén nem kell megfizetni.”

267. § A Ktdt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során - ide nem értve a hulladékká válást - nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.

(2) Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer szabályainak megtartását a környezetvédelmi hatóság és az állami adó- és vámhatóság a közreműködőknél ellenőrizheti.”

268. § (1) A Ktdt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,

c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása

nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség

a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;

b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;

c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;

d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban közvetlenül külföldre visszaszállították;

e) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;

f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;

g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy

h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére történő átruházása esetén, ha a tulajdonjog átruházója a termékdíjköteles terméket külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladja, és a termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.

(3) Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság

a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,

b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására

vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.”

(2) A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)

d) termékdíj raktáron belüli átruházása”

(nem minősül forgalomba hozatalnak.)

269. § (1) A Ktdt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén

a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,

b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján

keletkezik,”

(2) A Ktdt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a csomagolás végleges elválasztásának a napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.”

270. § A Ktdt. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre történő felvétel napja

a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában

b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.

(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.”

271. § A Ktdt. I. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

7/A. Termékdíj raktár

9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető

a) aki a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,

b) aki olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c) akinek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása - kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,

d) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

e) aki - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,

f) aki termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és

g) akinek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó

ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és

b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése

is végezhető.

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;

b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.

(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.

(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság

a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy

b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.”

272. § A Ktdt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy

a) a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést teljesítőként, illetve termékdíj-átalány fizetőként, továbbá

b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint

teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.

(3) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj-kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.

(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.

(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.

(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.”

273. § (1) A Ktdt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A számlán

a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,

c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor

- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.

(2) A termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.”

(2) A Ktdt. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A számlán)

d) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén”

[- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.]

274. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)

a) a termékdíjköteles termék

aa) első belföldi vevője, vagy

ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,”

(átvállalhatja.)

275. § A Ktdt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OHÜ

a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;

b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;

c) figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó - folyamatait;

d) nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;

e) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében;

f) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

g) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.”

276. § A Ktdt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, és az OHÜ javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.”

277. § A Ktdt. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OHÜ a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.

(4) Az OHÜ - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően - a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli összegezést tárgyév március 31-ig küldi meg az ajánlattevőknek.”

278. § A Ktdt. 22/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ideértve az utóválogatást is, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, amely időtartamra a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.”

279. § (1) A Ktdt. 25. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Visszaigényelhető a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként - a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan - igazoltan megfizetett.

(2b) A (2a) bekezdés alapján visszaigényelhető termékdíj alapja a tárgynegyedévben hulladékkezelésre igazoltan átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékot képező csomagolószerek tömege.”

(2) A Ktdt. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A Ktdt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.”

280. § A Ktdt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az alkalmas - az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján - a csomagolásra történő többszöri felhasználásra.”

281. § A Ktdt. 29. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vámhatóság az Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzési szabályai alapján ellenőrzi - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével -, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.

(8) A Ht.-ban, valamint a Ht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, üzemnaplót és bizonylatokat a vámhatóság az ellenőrzései során felhasználja.”

282. § A Ktdt. 29/A. § (20) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:)

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,”

283. § A Ktdt. 22. alcíme a következő 29/B. §-sal egészül ki:

„29/B. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.

(2) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.

(3) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(4) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(5) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során a 29/A. § (6) bekezdése, és (8)-(24) bekezdése alkalmazandó.

(8) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett vagy az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelő által teljesített ügylet ténylegesen nem valósult meg vagy nem szabályszerűen valósult meg, úgy a kötelezett terhére 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.”

284. § A Ktdt. 38. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

h) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.”

285. § A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:

„40/B. § A 9/A. § (1) bekezdés f) pontját 2015. július 1-től kell alkalmazni.”

286. § A Ktdt.

1. 2. § 17. pontjában a „12. pont a)-b) alpontjai” szövegrész helyébe a „12. pont” szöveg,

2. 2. § 27. pontjában a „75%-ban” szövegrész helyébe a „70%-ban” szöveg,

3. 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „közvetlenül külföldre visszaszállították” szövegrész helyébe a „közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították” szöveg,

4. 5. § (4) bekezdés a) pontjában az „a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,” szövegrész helyébe az „a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,” szöveg,

5. 10/A. § (1) bekezdésében a „Hgt.-ben” szövegrész helyébe a „Ht.-ben” szöveg,

6. 15. § (4) bekezdésében az „ötven millió forintos árbevételt elérő” szövegrész helyébe az „ötven millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő” szöveg,

7. 20. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés e) pontjának” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés g) pontjának” szöveg,

8. 20. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontjában” szöveg,

9. 20. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontja” szöveg,

10. 22/A. § (1) bekezdésében a „2011. november 30-ig” szövegrész helyébe az „a tárgyévet megelőző év december 15-ig” szöveg,

11. 22/A. § (2) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,

12. 25. § (1) bekezdés felvezető mondatában az „A befizetett termékdíj” szövegrész helyébe az „A befizetett termékdíj, az átalány-termékdíj kivételével” szöveg,

13. 29/A. § (1) bekezdésében a „finanszírozott” szövegrész helyébe a „finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás és” szöveg,

14. 29/A. § (3) bekezdésében az „Az (1)-(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti” szöveg

lép.

287. § Hatályát veszti a Ktdt.

1. 12. § (3) bekezdése,

2. 21. § (1) bekezdés c) pontja,

3. 22. § (5) bekezdése,

4. 22/A. § (9) bekezdése,

5. 27. § (3) bekezdése,

6. 29. § (1), (3)-(6) bekezdése,

7. 29/A. § (2) bekezdése.

33. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

288. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7. Szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke.

8. Elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a.”

289. § A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

c) létesítő okirata alapján legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;

d) projekttársaságon, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságon, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságon kívül más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, azzal, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságban nem rendelkezhet több mint 10%-os részesedéssel vagy szavazati joggal;”

290. § (1) A Szit. tv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások nyilvántartásából, ha)

a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó 90 napon - a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éven - belül nem pótolja;”

(2) A Szit. tv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság bejelentése alapján vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, végzésben - 90 napos, a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éves határidővel - felszólítja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást vagy társaságot azok pótlására. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság a feltételeknek a határidőn belül nem tesz eleget, az állami adóhatóság a nyilvántartásból a határidő leteltét követő nappal törli. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

291. § A Szit. tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személy nem lehet - kivéve, ha a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek - vezető tisztségviselő hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.”

292. § A Szit. tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely)

b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy - kivéve a pénzügyi intézményeket - részére vételi jogot biztosít.”

34. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

293. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhi. tv.) 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)

k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;”

294. § Az Szhi. tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló a legutóbbi, a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára, valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének, illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani középértékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.”

XI. Fejezet

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

35. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

295. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV személyi állományába tartozó)

a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),”

(rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

296. § A NAV tv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.”

297. § A NAV tv. 16/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.”

298. § A NAV tv. 16/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.”

299. § A NAV tv. 16/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.”

300. § A NAV tv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hszt. 336. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben e törvény 17/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”

301. § A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.”

302. § A NAV tv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/B. § A Hszt. 49/C. § (5)-(7) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat -, az érintett beleegyezésével a Hszt. 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a munkakör elfogadásával szolgálatteljesítési helye nem változik.”

303. § A NAV tv. 17/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, a 25. § szerinti illetményeltérítésre, valamint - amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik - a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.

(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt az ellátott szolgálati feladat szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult.

(6) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.”

304. § A NAV tv. a következő 17/E. §-sal egészül ki:

„17/E. § (1) A Hszt. 44. § (3)-(3a) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el, - a hivatásos állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével - az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(2) A Hszt. 44. § (4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem fogadja el, a szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell szüntetni.

(3) A Hszt. 49/A. § (2) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(4) Amennyiben a pénzügyőr hivatásos jogviszonya a Hszt. 51/A. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el - a Hszt. 58. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően -, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”

305. § A NAV tv. a következő 17/F. §-sal egészül ki:

„17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 149/A-149/C. § alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)-c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a NAV elnöke. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

(2) A Hszt. 149/B. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

a) 33/N. § (1)-(2) bekezdésének,

b) 33/O. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a)-b) és d) pontjának, (6) bekezdésének,

c) 33/S. § (1)-(3) bekezdésének,

d) 33/T. § (1) bekezdés második mondatának, valamint a (2)-(3) és (5)-(9) bekezdésének,

e) 33/V. § (1)-(6) bekezdésének,

f) 33/W. §-ának,

g) 33/X. § (1) és (3)-(4) bekezdésének, és

h) 33/Y. § (2) bekezdésének

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgáló személyére vonatkozó, a 33/T. § megjelölt rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy a vizsgáló csak pénzügyőr lehet.

(3) A Hszt. 149/C. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hszt. 149/C. § (2) bekezdés szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.”

306. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hszt. 75. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 75. § (4) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.”

307. § A NAV tv. „Eltérés a Hszt.-től” alcíme a következő 17/I. §-sal egészül ki:

„17/I. § A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén, valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére távolléti díj illeti meg.”

308. § A NAV tv. 18-18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 14-25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés d) pontja, 68. § (4) bekezdés második mondata, 80-82. §-a, 84-87. §-a, 96-98. §-a, 100-108. §-a, 110-117. §-a, 118. § (1)-(2) és (11) bekezdése, 119-121. §-a, 123. §-a, 126-143. §-a, 145-149. §-a, 150. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)-(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)-b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja és 1. melléklete nem alkalmazható.

(2) A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1) bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z. §, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

18/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz kötheti.

(2) A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint - soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető. A pénzügyi nyomozói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő pszichikai alkalmasságát a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő

a) a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján feladatai ellátására alkalmatlan,

b) a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,

kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.

(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.

(6) A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában részt vevő pszichológus, a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.”

309. § (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

a) a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban soron történő előléptetésekor,”

(2) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, valamint a kormánytisztviselő, ügykezelő szervezeti egység váltásához, kormánytisztviselő és ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett a minősítése alapján a vele szemben - az általa betöltött munkakör alapján - támasztott követelményeknek nem felel meg,

f) a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításához a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony jellegének változatlanul hagyása mellett, azzal, hogy a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg,

g) a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a kinevezési okirat szerinti szervezeti egység megváltoztatása esetén, amennyiben a munkáltató személye nem változik, és amennyiben a munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,”

(3) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

h) törvényben meghatározott esetekben.”

310. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakörre irányadó illetményre jogosult.”

311. § A NAV tv. 20/C. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem léptethető elő a pénzügyőr)

c) a részére meghatározott végzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig, amennyiben a képzési követelményt a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából nem teljesítette.”

312. § A NAV tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével - ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr kinevezése év közben történik, illetve külső vagy belső áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.”

313. § A NAV tv. 26. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz - ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet - a NAV elnökének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.”

314. § (1) A NAV tv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.”

(2) A NAV tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.”

315. § A NAV tv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28/A. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

316. § A NAV tv. 28/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28/C. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.”

317. § A NAV tv. 28/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz feladása megtörtént.”

318. § A NAV tv. a következő 28/F. §-sal egészül ki:

„28/F. § A 28/C. §, a 28/D. § (5)-(6) és (8)-(9) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt, illetve a 28/E. § alkalmazásában munkabér alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1)-(2) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni kell.”

319. § A NAV tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.”

320. § A NAV tv. 32/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 53. § a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.”

321. § A NAV tv. 32/K. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyát a 20/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.”

322. § A NAV tv. 32/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.”

323. § A NAV tv. 32/Z. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei meghaladják a NAV elnöke által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.”

324. § (1) A NAV tv. 33/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)-h) pontját is], valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, cégvezetői, képviseleti tevékenységet - ide nem értve a vezető tisztségviselői tevékenységet -, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr - a (2a) és a (3) bekezdés kivételével - további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”

(2) A NAV tv. 33/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

a) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,

b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,

c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,

d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,

e) igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint,

f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,

g) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

h) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.”

(3) A NAV tv. 33/C. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.”

325. § A NAV tv. 33/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 36. § (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni.”

326. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pont szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell indítani.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet - amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, a NAV tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt - az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(9) Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.”

327. § (1) A NAV tv. 33/W. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.”

(2) A NAV tv. 33/W. §-a a következő (9a)-(9d) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.

(9b) A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.

(9c) A (9a)-(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.

(9d) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.”

328. § A NAV tv. 33/Y. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani.”

329. § (1) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.”

(2) A NAV tv. 34/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)-(8) bekezdés alkalmazásának helye van.”

330. § A NAV tv. 34/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának, ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.”

331. § (1) A NAV tv. 34/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés szerinti eltéréssel - a munkáltatói jogkör gyakorlója.”

(2) A NAV tv. 34/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.”

332. § A NAV tv. 34/L. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.”

333. § A NAV tv. 34/N. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.”

334. § A NAV tv. 34/W. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdés b)-g) és j)-k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve

a) a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,

ba) ha az érintett munkavégzési helye, szolgálatteljesítési helye megszűnése miatt kerül sor a 18/B. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására, illetve

bb) ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (3) bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,

c) a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést; ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni.”

335. § A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:

a) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

b) a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselőként látja el.”

336. § (1) A NAV tv. 36. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámeljárás alá vonásának megtörténtét; ellenőrizni a dohánytermékek kiskereskedelmét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, továbbá megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

c) a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, engedély nélkül folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak, illetve engedély nélkül dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,”

(2) A NAV tv. 36. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)

j) a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.”

337. § A NAV tv. 82. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

f) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése pszichikai alkalmassághoz kötésének szempontjait, a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében az egészségi, pszichikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,”

338. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

e) a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;

f) a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét;”

339. § A NAV tv. 98/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.”

340. § (1) A NAV tv. 98/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/L. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. IV. tv.) 303. §-ával megállapított 17/D. § (6) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő vezénylés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a 2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.

(2) A NAV Mód. IV. tv. 310. §-ával módosított 18/D. § (3) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő átirányítás esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a módosított rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.”

(2) A NAV tv. a következő 98/M-98/O. §-sal egészül ki:

„98/M. § (1) Ha a 2013. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő NAV Mód. IV. tv. 324. §-ával, illetve 343. § 34-36. pontjával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2014. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2014. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.

98/N. § (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.

(2) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.

98/O. § (1) Amennyiben az érintett 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított pótlékok nélkül számított illetménye meghaladja a besorolás szerinti illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, továbbá pénzügyőr esetében a rendfokozati illetmény),

a) a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménynek a 2012. január 1-jén hatályos, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 2012. szeptember 1-jén hatályos besorolás szerinti illetményt meghaladó részét 2014. január 1-jétől külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani;

b) az illetményalap összegének, valamint a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve az illetménykiegészítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása esetén az érintett besorolás szerinti illetménye és az a) pont szerinti illetménykülönbözet együttes összege nem haladhatja meg a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetményt, ennek érdekében a 27. § szerinti illetmény-megállapítás során az a) pont szerinti illetménykülönbözet összegét megfelelően csökkenteni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pont szerint végrehajtott illetménymegállapítás során az érintett besorolás szerinti illetménye eléri vagy meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményt, az érintett illetménymegállapítása során az általános szabályokat kell irányadónak tekinteni, a továbbiakban illetménykülönbözet címén illetményelem nem tartható nyilván.

(3) Az érintett illetményére, előmenetelére a jelen törvény általános szabályait - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelelően alkalmazni kell.

(4) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott valamely okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet összegét olyan mértékben kell növelni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetménye elérje a 2013. december 31-én hatályos, pótlékok nélkül számított illetményét.

(5) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, és ez nem kizárólag a (6) bekezdésben meghatározott okokra vezethető vissza, úgy a (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetmény (6) bekezdés szerinti okok figyelembevételével megemelt összegét kell elérnie.

(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető okok:

a) fizetési fokozatban történő előmenetel,

b) rendfokozatban történő előmenetel,

c) belső áthelyezés folytán megváltozott illetménykiegészítés,

d) 31/B. § szerinti címadományozás.

(7) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve a pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés alkalmazása során a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetmény alatt azt az illetményt kell érteni, amelyet az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a (4)-(5) bekezdés szerint el kell érnie.

(8) Amennyiben az érintett részére a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménymegállapítás során személyi illetmény került megállapításra, részére 2014. január 1-jei hatállyal - szükség szerint a személyi illetmény egyidejű visszavonásával - az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözetet olyan összegben kell megállapítani, hogy az érintett besorolás szerinti illetménye, a munkaköre alapján járó illetménypótlékok, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet együttes összege elérje a 2013. december 31-én hatályos illetmény összegét.

(9) Amennyiben az érintett 2012. január 1. és 2013. december 31. között olyan szervhez került áthelyezésre, ahol az illetménykiegészítés mértéke eltér a 2012. január 1-jei, munkáltatójánál irányadó illetménykiegészítéstől, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet meghatározása során olyan illetménykiegészítéssel számított, pótlékok nélküli illetményt kell figyelembe venni, amely annál a munkáltatónál irányadó, amelynek állományába az érintett 2013. december 31-én tartozik.

(10) A 98/B. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményének NAV Mód. IV. tv. 342. § (1) bekezdése alapján, illetve a 344. § 10. pontjára tekintettel történő illetménymegállapítása során az (1)-(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(11) Amennyiben az érintett a 33/G. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, jelen § alkalmazásában a besorolás szerinti illetményt erre tekintettel kell meghatározni.

(12) Jelen §-t nem kell alkalmazni abban az esetben, ha 2014. január 1-jét megelőzően az érintettet pénzügyi nyomozó munkakörből más munkakörbe helyezték.

(13) A jelen § alapján megtett munkáltatói intézkedéshez nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése.”

341. § A NAV tv. a következő alcímmel és 98/P. §-sal egészül ki:

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

98/P. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

342. § (1) A NAV tv. 1. számú melléklete e törvény 8. melléklete szerint módosul.

(2) A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 9. melléklete lép.

343. § A NAV tv.

1. 16/F. § (5) bekezdésében a „határidőről való kioktatás elmulasztása” szövegrész helyébe a „kioktatás elmulasztása” szöveg,

2. 16/H. § (1) bekezdésében a „jó erkölcsbe ütközik” szövegrész helyébe a „jóerkölcsbe ütközik” szöveg,

3. 16/L. § (6) bekezdésében a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik,” szövegrész helyébe a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják,” szöveg,

4. 16/L. § (8) bekezdésében a „határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(7) bekezdés nem alkalmazható,” szövegrész helyébe a „határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)-(7) bekezdés nem alkalmazható,” szöveg,

5. 17. § (1) bekezdésében az „50. §-a, 56. § (5) bekezdése,” szövegrész helyébe az „50. §-a, 51/A. § (3) bekezdés, 56. § (1) bekezdés e) pontja, 56. § (2) bekezdés c) pontja, 56. § (5) bekezdése,” szöveg, a „74. §-a, 76-83. §-a,” szövegrész helyébe „74. §-a, 75/B. §-a, 76-83. §-a,” szöveg, a „116/A-116/C. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „116/A-116/C. §-a, 117/A. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése,” szöveg, a „119-178. §-a, 194. § (2) bekezdés első mondata, 196-197. §-a, 210-210/A. §-a, 245/D. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és az 1., 2., 4., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése, 326/A. §-a,” szövegrész helyébe a „119-149. §-a, 149/C. § (3)-(4) bekezdése, 150-178. §-a, 180. § (3)-(5) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 195-197. §-a, 203/A-203/C. §-a, 210-210/A. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (1) bekezdés e) és p) pontja, (2) bekezdése és (7) bekezdése, és az 1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése,” szöveg,

6. 17/A. § (1) bekezdésében az „a felvétel napjától” szövegrész helyébe az „a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától” szöveg,

7. 18/B. § (7) bekezdésében az „írásban benyújtott kérelmére az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni” szövegrész helyébe az „írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni” szöveg,

8. 18/C. § (9) bekezdésében az „a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel,” szövegrész helyébe az „a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel,” szöveg,

9. 19. § (2) bekezdésében a „szervezet, szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szervezet, szerv, szervezeti egység” szöveg,

10. 19/A. § (1) bekezdésében az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg,

11. 19/D. § (2) bekezdésében a „módosításától” szövegrész helyébe a „módosításról szóló okirat közlésétől” szöveg, a „kifizetések” szövegrész helyébe a „járandóságok” szöveg,

12. 20. § (5) bekezdésében az „állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést,” szövegrész helyébe a „jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget,” szöveg,

13. 20/D. § (2) bekezdésében az „Az illetmény” szövegrész helyébe az „A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye” szöveg,

14. 21. § (2) bekezdésében a „betöltök” szövegrész helyébe a „betöltők” szöveg,

15. 23. § (1) bekezdésben az „a (2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés” szöveg,

16. 25. § (2) bekezdésében az „a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt” szöveg, a „belső áthelyezésére kerül sor” szövegrész helyébe a „belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésére kerül sor” szöveg,

17. 28. § (5) bekezdésében a „tárgyhónapot követő ötödik napig” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap)” szöveg,

18. 28. § (6) bekezdésében az „illetményével” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg,

19. 31/B. § (1) bekezdésében a „tartósan kiemelkedő munkát végző pénzügyőrnek” szövegrész helyébe a „tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek” szöveg,

20. 32/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati érdekből történő áthelyezésével” szövegrész helyébe a „szolgálati érdekből történő belső áthelyezésével” szöveg,

21. a 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a), c) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) pontja” szöveg, a b) pontjában a „Hszt. 53. § a)-b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b) pontja,” szövegrész helyébe a „Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b), e) vagy g) pontja,” szöveg,

22. 32/C. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti megszűnése” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése” szöveg,

23. 32/F. § (2) bekezdésében a „munkaidő kereten felüli munkaidőben” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti időben” szöveg,

24. 32/I. §-ában a „munkaidő kedvezményre” szövegrész helyébe a „pótszabadságra” szöveg,

25. 32/O. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg,

26. 32/O. § (3) bekezdés c) pontjában a „NAVműködési” szövegrész helyébe a „NAV működési” szöveg,

27. 32/Q. § (1) bekezdésében az „a szabadság arányos része jár” szövegrész helyébe az „az alap- és a 32/K. § szerinti pótszabadság arányos része jár” szöveg,

28. 32/T. §-t megelőző alcím címében, valamint a 32/T. § (1) és (4) bekezdésében a „munkaidő-kedvezmény” szövegrész helyébe a „pótszabadság” szöveg, 32/T. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglalt kedvezmény” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti pótszabadság” szöveg,

29. 32/V. § (3) bekezdésében a „NAV elnöke” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg,

30. 32/Z. § (1) bekezdésében a „továbbképzésben” szövegrész helyébe a „továbbképzésben - ideértve a szaktanfolyami képzést is -,” szöveg,

31. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja,” szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja,” szöveg, az ab) alpontjában az „56. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „56. § (2) bekezdés b), e) vagy g) pontja” szöveg,

32. 32/Z. § (6) bekezdés a) pontjában a „felnőttképzési szerződésben” szövegrész helyébe a „képzési szerződésben” szöveg,

33. 33/A. § (1) bekezdésében a „képzettség” szövegrész helyébe a „végzettség” szöveg,

34. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, (4) bekezdésében az „illetékességi” szövegrész helyébe a „szervezetszerű működési” szöveg,

35. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „33/C. § szerinti engedélyköteles” szöveg, a g) pontban az „engedélyezni kért tevékenység” szövegrész helyébe az „engedélyezni kért tevékenység (jogviszony)” szöveg, a „33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet” szövegrész helyébe a „33/C. § (2a) bekezdés szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet” szöveg,

36. 33/E. § (1) bekezdésében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „33/C. § szerinti engedélyköteles” szöveg, (2) bekezdésében az „a munkáltatói jogkör gyakorlója” szövegrész helyébe az „az engedélyező” szöveg,

37. 33/G. § (1) bekezdésében a „fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni” szövegrész helyébe a „- a 33/P. § (5)-(8) bekezdés szerinti eset kivételével - fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni” szöveg,

38. 33/G. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „eltérítés nélkül kell megállapítani” szövegrész helyébe az „eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani” szöveg,

39. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szöveg, a c) pontjában a „(3) bekezdés d)-e) és g)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában” szöveg,

40. 33/J. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-g) vagy j) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) vagy j)-k) pontja” szöveg,

41. 33/J. § (7) bekezdésében a „fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg,” szövegrész helyébe a „fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető,” szöveg,

42. 33/K. § (1)-(3) bekezdésben a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás” szövegrész helyébe a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szöveg,

43. 33/N. § (2) bekezdésében az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit” szövegrész helyébe az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit” szöveg,

44. 33/N. § (3) bekezdésében az „A költségviselésről” szövegrész helyébe az „Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy - költségigény előterjesztése esetén - a részére megtérítendő költségekről” szöveg,

45. 33/N. § (3) bekezdésében az „illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a megszüntető határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szövegrész helybe az „illetve a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szöveg,

46. 33/N. § (5) bekezdésében az „egyéb jogorvoslatnak nincs helye” szövegrész helyébe az „egyéb jogorvoslatnak - a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével - nincs helye” szöveg,

47. 33/O. § (1) bekezdés a) pontjában a „vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal” szövegrész helyébe az „, a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása elleni kifogás elbírálására [33/W. § (9b) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal” szöveg,

48. 33/O. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pont harmadik fordulata” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata” szöveg,

49. 33/O. § (4) bekezdés d) pontjában a „döntéséig” szövegrész helyébe a „jogerős döntéséig” szöveg,

50. 33/T. § (4) bekezdésében a „Nem vezetői munkakört betöltő ügykezelő” szövegrész helyébe az „Ügykezelő” szöveg,

51. 33/U. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „, Ptk.” szöveg,

52. 33/U. § (6) bekezdésében a „közlésétől kezdve,” szövegrész helyébe a „kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve,” szöveg,

53. 33/W. § (2) bekezdésében az „a vizsgálat alá vont” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont” szöveg,

54. 33/W. § (3) bekezdésében az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy” szövegrész helyébe az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú)” szöveg, a „NAV állományába nem tartozó személy” szövegrész helyébe a „NAV állományába nem tartozó tanú” szöveg, a „nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „tanúvallomást” szöveg, a „nyilatkozik,” szövegrész helyébe a „tanúvallomást tesz,” szöveg,

55. 33/W. § (4) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1)-(3) és (5) bekezdés szerinti” szöveg,

56. 33/W. § (5) bekezdésében az „eljárás alá vont személyt” szövegrész helyébe a „eljárás alá vont személyt és képviselőjét” szöveg, az „eljárás alá vont személy” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy és képviselője” szöveg,

57. 33/W. § (7) bekezdésében a „NAV állományába nem tartozó személy” szövegrész helyébe a „NAV állományába nem tartozó tanú” szöveg,

58. 33/Y. § (6) bekezdésében a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kell” szövegrész helyébe a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell” szöveg,

59. 34/K. § (7) bekezdésében a „kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt” szövegrész helyébe a „kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt” szöveg,

60. 34/K. § (8) bekezdésében a „munkabéréből” szövegrész helyébe a „munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából” szöveg,

61. 34/Q. § a) pontjában az „elmaradt illetményre” szövegrész helyébe az „elmaradt jövedelemre” szöveg,

62. 34/T. § (1) bekezdésében a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése, kormányzati érdekből történő kirendelése, határozott idejű áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett -” szövegrész helyébe a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett -” szöveg,

63. 34/W. § (4) bekezdés f) pontjában a „fegyelmi felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „fegyelmi ügyben hozott” szöveg, g) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „kártérítési ügyben hozott” szöveg, i) pontjában a „34/E. §-on alapuló” szövegrész helyébe a „33/P. § (7) bekezdésén és a 34/E. §-on alapuló” szöveg,

64. 34/W. § (7) bekezdés a) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „kártérítési ügyben hozott” szöveg,

65. 51. § (1) bekezdésében a „megelőzésére” szövegrész helyébe a „megelőzésére, megakadályozására” szöveg,

66. 53. § (1) bekezdés g) pontjában a „bűncselekmény megelőzésére,” szövegrész helyébe a „bűncselekmény megelőzésére, megakadályozására,” szöveg,

67. 59. § (1) bekezdésében a „postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szövegrész helyébe a „postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szöveg, a „pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő” szövegrész helyébe a „pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő” szöveg,

68. 66. § (1) bekezdésében a „valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési)” szövegrész helyébe a „bűnüldözési” szöveg,

69. 71. § (3) bekezdésében a „bűnüldözési feladatok ellátása érdekében” szövegrész helyébe a „bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében” szöveg,

70. 73. § (1) bekezdésében az „és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak” szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak” szöveg,

71. 73. § (2) bekezdésében az „és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit” szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit” szöveg,

72. 75. § (1) bekezdésében az „, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény” szövegrész helyébe az „, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény” szöveg,

73. 81. § (2) bekezdés i) pontjában a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet,” szövegrész helyébe a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságot,” szöveg

lép.

344. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 13. § (2) bekezdés j) pontjában az „a központi szerver üzemeltetés” szövegrész,

2. 13. § (4) bekezdés h) pontjában a „az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá” szövegrész,

3. 13. § (8) bekezdés f) pontja,

4. 16/G. § (2) bekezdés b) pontjából a „vagy” szövegrész, és a 16/G. § (2) bekezdés c) pontja,

5. 17/C. § (1) bekezdésében a „képzettségének,” szövegrész,

6. 17/H. § (1) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,

7. 18/D. § (2) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész,

8. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 19/D. § (1) bekezdésében a „képzettségének,” szövegrész,

9. 20/A. § (1) bekezdésében az „illetve munkaviszonyban,” szövegrész,

10. 23. § (2) bekezdése,

11. 28. § (2) bekezdésében az „és egyszeri felvétele” szövegrész,

12. 29. § (7) bekezdése,

13. 32/Y. § (5) bekezdésében az „- az érintett közvetlen vezetőjének javaslata alapján -” szövegrész,

14. 33/A. § (7) bekezdésében a „nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába,” szövegrész,

15. 33/C. § (3) bekezdésében az „, illetve ügykezelőt” szövegrész,

16. 33/G. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „, ügykezelő” szövegrész,

17. 33/T. § (5) bekezdésében az „, ügykezelő” szövegrész, a 33/T. § (6)-(7) bekezdésében, valamint a 33/Z. § (7)-(8) bekezdésében az „, ügykezelője” szövegrész,

18. 34/L. § (6) bekezdésében az „illetményből való” szövegrész,

19. 34/W. § (4) bekezdés j) pontjában az „, illetve az elsőfokú határozat elleni fellebbezését” szövegrész,

20. 34/Y. § (1) bekezdés e) pontja,

21. 63. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá” szövegrész,

22. 72. § (1) bekezdés h) pontjában a „- beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is -” szövegrész,

23. 82. § a) pontja,

24. 82/A. § (1) bekezdés d) pontjában az „a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,” szövegrész,

25. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „képzettségeket,” szövegrész,

26. 84. §-a,

27. 98/L. §-át megelőző alcím,

28. 3. számú melléklet 12. sora.

36. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

345. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét, valamint végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, és a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását,”

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. Hatályba léptető rendelkezések

346. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. §, 19. § 19-20. pontja, 20. § 9. pontja, 38. §, 39. §, 40. § e) és g) pontja, 182. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(3) A 2. § (2) bekezdése, 19. § 13. pontja, 20. § 6. és 8. pontja, 21. § 2013. december 15-én lép hatályba.

(4) Az 1. §, 2. § (1) és (3) bekezdése, 3. §, 6. §-10. §, 11. § (2) bekezdése, 12. §-14. §, 16. §, 18. § b) pontja, 19. § 1., 3., 5., 8-12., 14-16., 18., 21., 23-25. pontja, 20. § 1., 3-5., 7. és 12. pontja, 22. §-25. §, 27. §-29. §, 30. § (3)-(6) bekezdése, 32. §, 33. §, 34. § a) és b) pontja, 35. §-37. §, 40. § a)-d) pontja, f) pontja és h)-i) pontja, 41. §, 43. §-47. §, 49. §, 54. §-60. §, 61. § (2)-(3) bekezdése, 62. § (3) bekezdése, 63. §-65. §, 67. §-86. §, 88. § 1-4., 8., 10-12., 16. és 18-29. pontja, 89. §, 92. §-98. §, 102. §, 103. §, 105. §-107. §, 108. § b)-o) pontja, 109. §-163. §, 165. §-168. §, 169. § (2) bekezdése, 170. §-181. §, 182. § (1) bekezdése, 183. §, 184. § (1) bekezdése, 186. §, 188. §-199. §, 200. § (2) bekezdése, 201. §-212. §, 214. § (1)-(2) bekezdése, 216. §-218. §, 220. §, 222. §-226. §, 231. § 1. és 5. pontja, 237. § (2) bekezdése, 239. § 1-3. pontja, 240. §-242. §, 244. §, 246. §-258. §, 261. §-264. §, 265. § (1)-(5) bekezdése, (7) bekezdése, (9)-(12) bekezdése, 266. § (2)-(5) és (7)-(8) bekezdése, 267. §, 268. § (1) bekezdése, 269. §-270. §, 272. §, 273. § (1) bekezdése, 274. §-278. §, 279. § (1)-(2) bekezdése, 280. §-285. §, 286. § 1-2., 4. és 6-14. pontja, 287. §, 295. §-345. §, 1. melléklet 1., 3-6., 9-13. pontja, 2. melléklet, valamint 5-9. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 19. § 6. pontja, 233. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(6) A 5. § és a 20. § 2. és 11. pontja az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(7) A 61. § (1) bekezdése, 66. §, 88. § 5-7. és 9. pontja, 91. §, 99. §-100. §, 104. §, 108. § a) pontja, 164. §, 169. § (1) bekezdése, 265. § (6) és (8) bekezdése, 266. § (1) és (6) bekezdése, 268. § (2) bekezdése, 271. §-a, 273. § (2) bekezdése, 279. § (3) bekezdése, 286. § 3. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.

38. Jogharmonizációs záradék

347. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről;

b) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról.

39. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

348. § E törvénynek a 343. § 65-67. pontja, 344. § 21. pontja, valamint 345. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

40. Jogszabály tervezetének egyeztetése

349. § E törvény

a) 88. § 12. pontja, 246. §-247. §, 264. §-287. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke,

b) 226. § és 264. §-287. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése,

c) 264. §-287. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.27. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.27. a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.28. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.28. A Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék.”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes;”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét;”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, adómentes juttatásnak minősülő, szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó közlekedési kedvezmény;”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes)

(8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen)

a) juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;”

10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)

„9.1. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.”

11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések

9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül történő lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:)

d) hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat.”

12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. alpont a)-c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések

9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok

9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem)

a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja;”

13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont a következő 9.5.4. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések

A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)

„9.5.4. A 9.5.1. pont d) alpontjának alkalmazásában a birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.”

2. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:

„13. a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.”

3. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 12. pontjában az „üzembe helyezésének napjától” szövegrész helyébe az „üzembe helyezésének napjától - a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva -” szöveg lép.

2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontjában az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként” szöveg lép.

4. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„12. a 22. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a)-(3b) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 21. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„21. éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.”

3. Hatályát veszti a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 20. pontja.

5. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 19-24. pontokkal egészül ki:

[I. rész: termékek

Sor-
szám
Megnevezés vtsz.]
„19. Fajtiszta tenyészsertés 0103 1000
20. Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) 0103 9110
21. Elő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) 0103 9211
22. Elő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) 0103 9219
23. Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve 0203 1110
24. Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva 0203 2110”

6. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

A Htv. Mellékletének 2.4.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a Melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között következők szerint köteles megosztani:

Az adóalap 20%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont baa) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át pedig a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont bab) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.”

7. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. Az Art. 3. sz. melléklet C. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően, haladéktalanul - az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve - adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.”

2. Az Art. 3. sz. melléklete a következő R) ponttal egészül ki:

R) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása

1. Az állami adóhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adóhatósági feladatok ellátása céljából

a) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatot szolgáltat a beolvadó intézmény nevének, adószámának feltüntetésével azon települési önkormányzatok nevéről és adószámáról, amelyek a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerint intézményt működtetnek, a működtetés kezdetének napja megjelölésével, és

b) azon települési önkormányzat, amely az a) pont szerinti intézményt nem maga működteti, a működtetett intézmény nevének, adószámának feltüntetésével adatot szolgáltat az intézményt működtető, jogutódnak tekintendő költségvetési szerv, gazdasági társaság adószámáról, nevéről a működtetett intézmény működtetése kezdetének napja megjelölésével.

2. Az 1. pont b) alpontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a települési önkormányzat az 1. pont a) alpont szerinti intézményt maga működteti, az állami adóhatóság az 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek figyelembe vételével jár el.

3. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni. Az állami adóhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos feladatai tekintetében - ideértve a kiutalások teljesítését is - a határidők az adatszolgáltatás beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot adó-jogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.

4. Amennyiben az 1. pontban említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni.”

8. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. számú mellékletében a II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök) alcímet követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„1 A B C D
2 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
3 Gyakornok 1 0-2 2,70
4 Előadó 2 2-4 2,80
5 3 4-6 2,90
6 4 6-8 3,10
7 5 8-10 3,15
8 6 10-12 3,20
9 Főelőadó 7 12-15 3,40
10 8 15-18 3,50
11 9 18-21 3,55
12 10 21-24 3,60
13 11 24-27 3,70
14 12 27-29 3,75
15 13 29-31 3,80
16 Főmunkatárs 14 31-33 4,00
17 15 33-35 4,50
18 16 35-37 4,70
19 17 37-40 4,90
20 18 40 év felett 5,10”

9. melléklet a 2013. évi CC. törvényhez

7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

A B C D E
1 Sorszám A hatáskör területe Munkáltatói jogkör megnevezése A jogkör gyakorlója
2 a kijelölt miniszter NAV elnöke
3 1. Hivatásos Hivatásos állományba vétel
4 szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz X
5 főtiszt, tiszt esetében X
6 Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése
7 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz X
8 főtiszt, tiszt esetében X
9 Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése
10 tábornok esetében X X
11 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
12 Hivatásos állományba visszavétel
13 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz X
14 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15 2. Rendfokozatot érintő Első tiszti kinevezés X
16 döntések Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
17 tábornoki kinevezés előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz X
18 ezredesi előléptetés X
19 főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X
20 3. Hivatásos szolgálati Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
21 jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
22 4. Fegyelmi hatáskörök Tábornok rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz X
23 Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében X
24 Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása
25 tábornok esetében A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács
26 5. Vezényléssel kapcsolatos Külszolgálatra történő vezénylés
27 intézkedések tábornok esetében X
28 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
29 Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés
30 tábornok esetében X
31 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
32 Vezénylés más szervhez
33 tábornok esetében X
34 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
35 Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
36 tábornok esetében X
37 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
38 6. Egyéb döntések Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X
39 Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése X X
40 Elhunytak minősítése
41 hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
42 fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X
43 Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés X”


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!