Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.5.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCIII. törvény

a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása

1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

1. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

h) reorganizációs hitel: a válságköltségvetés, valamint a III. és IV. Fejezetben szabályozott eljárásban, az eljárás jogerős befejezéséig az önkormányzat, valamint a hitelezők között megkötött egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.”

(2) A Hartv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A zálogjogosult hitelező a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezett helyi önkormányzattal szemben az adósságrendezési eljárás kezdő időpontjától nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból való kielégítésére az e törvény szerinti eljárás keretében kerül sor.”

(3) A Hartv. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyezség megkötésekor az államnak a helyi önkormányzattal szemben fennálló követelése - az államháztartásért felelős miniszter engedélyével - 50%-os mértékig csökkenthető.”

(4) A Hartv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi. Az egyezségkötésre és a bíróság végzésére a 20. § (3) és (4) bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A-24. §-t, a 25. § (1)-(4) bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni.”

(5) A Hartv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi gondnok díját - az eset összes körülményeitől függően - a bíróság állapítja meg. A díj lehetséges mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

(6) A Hartv. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 23. § (7) bekezdését és 32. § (4a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelynél a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot még nem hagyta jóvá.”

(7) A Hartv.

a) 18. § (2) bekezdés a) pontjában az „az e törvény mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1. mellékletben” szöveg,

b) 23. § (3) bekezdésében az „Egyezség akkor” szövegrész helyébe az „Egyezség - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - akkor” szöveg, az „összes követelése” szövegrész helyébe az „összes követelése - a (7) bekezdés szerinti teljes állami követelést is beleértve -” szöveg,

c) 25. § (3) bekezdésében és 32. § (4) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatnak” szöveg,

d) 30. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

(8) A Hartv. Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása

2. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével - törvény alapján - a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó, a (4) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel csökkentett bevétel, valamint

b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adja ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás

az e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg.

(2) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illetik meg a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóhoz kapcsolódóan kiszabott pótlékból és bírságból származó bevételek.

(3) A fővárosi önkormányzatot illeti meg a fővárosi önkormányzat által a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (4) bekezdése alapján kivetett helyi adókból származó bevétel.

(4) A fővárosi önkormányzati helyi adóztatással kapcsolatos kiadásokat az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételből részesülők viselik részesedésük arányában. Kiadásként a fővárosi önkormányzatnál a beszedéssel - a fővárosi önkormányzati adóhatóság működtetésével - összefüggően felmerült kiadásokat kell figyelembe venni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szerinti kiadásként a tárgyévet megelőző év költségvetési rendeletének végrehajtásáról szóló fővárosi önkormányzati rendeletben elfogadott adóbeszedéssel kapcsolatos kiadásokat kell előlegként figyelembe venni és a levonását a rendelet hatályba lépését követő havi utalásban kell a kerületi önkormányzatok felé érvényesíteni. Az előleg és a tárgyévi tényleges kiadások különbözetét a tárgyévi költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló rendelet hatályba lépését követő havi utalásban kell elszámolni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés szerint figyelembe vehető kiadásokat a (2) bekezdésben felsorolt bevételek legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben lehet érvényesíteni.”

(2) Az Fmtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tárgyévre vonatkozóan a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek összegét és azok beszedésével összefüggően felmerült kiadások elszámolásának rendjét rendeletben határozza meg.”

(3) Az Fmtv.

a) 4. § (1) bekezdésében a „2. § a) pontja” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdés a) pontja és a 2. § (2) bekezdése” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében a „2. §” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdés” szöveg

lép.

3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

3. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.”

4. § Hatályát veszti a Mötv. 115. § (2) bekezdése.

4. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

5. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására)

a) a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló,”

(2) A Gst. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására)

e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)-b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.”

(3) A Gst. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására

a) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló,

b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozó,

c) a likvid hitelre vonatkozó,

d) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú

adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá

e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)-b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.”

(4) A Gst. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzat működési célra a (4a) és (4b) bekezdés szerinti ügyletek kivételével csak likvid hitelt vehet fel.”

(5) A Gst. 10. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az önkormányzat a 2012. december 31-e előtt kötött eredeti, illetve ennek megújítását szolgáló, működési célú ügyleteit egyszeri alkalommal, a Kormány előzetes hozzájárulásával, naptári éven túli futamidejű, új adósságmegújító ügylettel vagy ügyletekkel kiválthatja vagy szerződésmódosítással naptári éven túli futamidejű ügyletté alakíthatja. Ezen ügyletek együttes összege nem lehet nagyobb, mint az eredeti ügyletekből 2012. december 31-én fennálló adósság, és ezek hitelkerete nem lehet újra lehívható (rulírozó) jellegű. A Kormány az előzetes hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működőképességét veszélyeztető esetben a Kormány a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától eltekinthet.”

(6) A Gst. 10. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.”

(7) A Gst. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az önkormányzat (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában nem szereplő vagy az ott feltüntetettnél nagyobb értékű adósságkeletkeztetéssel járó ügylete esetén is szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása az ügylet megkötéséhez.”

(8) A Gst. 10. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.”

(9) A Gst. 10. § (1a) bekezdésében az „adósságmegújító hitel” szövegrész helyébe az „adósságmegújító ügylet” szöveg lép.

(10) A Gst. a következő 48. §-sal egészül ki:

„48. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.”

(11) Hatályát veszti a Gst. 48. §-a.

5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

6. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható.”

(2) Az Áht. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.”

(3) Az Áht. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Költségvetési támogatás támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája: pályázat vagy kérelem. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt.”

(4) Az Áht. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Forintban meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. Külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve - külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén - külföldi kamat. Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

(5) Az Áht. VII. fejezete címének helyébe a következő cím lép:

„A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA”

(6) Az Áht. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a folyósítás évét követő évben december 31-ig használhatja fel. Vis maior támogatás esetében kormányrendelet ettől eltérő, egyéb támogatás esetében jogszabály ennél rövidebb határidőt is megállapíthat a támogatás felhasználása tekintetében.”

(7) Az Áht. 40. alcíme a következő 57/C. §-sal és 57/D. §-sal egészül ki:

„57/C. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a fizetési számlájával szemben a kincstár által benyújtott beszedési megbízást legfeljebb hat hónapra a kincstár visszavonhatja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.

57/D. § A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kincstár közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban ezek fedezetét, illetve összegét. A kincstár által így kifizetett munkabérek és segélyek fedezetét a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetés biztosítja.”

(8) Az Áht. 70. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az engedélyezési eljárás során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik. Ennek hiányában a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére - a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az államháztartásért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4b) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzési tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy belső ellenőrzési tevékenységet végző személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(4c) A (4a) és (4b) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért felelős miniszter

a) a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(9) Az Áht. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját.”

(10) Az Áht. 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.”

(11) Az Áht. 83. §-a a következő (6a)-(6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek a költségvetési évben legkésőbb december 5-ig nem tesz eleget, az év során felfüggesztett támogatások összege az adott évben nem folyósítható részére.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti esetben az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat számára, amelyik évben a (6) bekezdés szerinti kötelezettségeit teljesíti.”

(12) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.”

(13) Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kormány egyedi határozatának

a) a 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint hozott,

b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó,

c) kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó és

d) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott

rendelkezése az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.”

(14) Az Áht. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal visszavontnak minősül.”

(15) Az Áht. 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.”

(16) Az Áht. 108. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki. A kincstár határozata tekintetében az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

(17) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, valamint az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit,”

(18) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„31. a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak, valamint a Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,”

(19) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„28. a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatásainak, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a kincstári rendszer, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő sajátos szabályait,”

(20) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját, ha az (1) bekezdés 28. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő elszámolási módot nem állapít meg,”

(rendeletben szabályozza.)

(21) Az Áht. 109. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az - az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt - államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.”

(22) Az Áht. 111. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Ha az arra kötelezett a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény hatálybalépéséig nem tesz eleget a 83. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségének, akkor a 2013. év során felfüggesztett támogatásainak összege az adott évben nem folyósítható részére. A 2013. évben így nem folyósított támogatások összege a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete IX. fejezetének fejezeti tartalékát növeli.”

(23) Az Áht. 111. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) A helyi nemzetiségi önkormányzat által 2013. évben a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből igénybe vett támogatások elszámolására és kincstári felülvizsgálatára e törvény 2013. december 31-én hatályos 57/A. §-ában, 57/B. §-ában, 60. §-ában, 83. § (4)-(6) bekezdésében, 106. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(24) Az Áht. a következő 111/F. §-sal egészül ki:

„111/F. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 109. § (10) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

7. § (1) Az Áht.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Európai Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások” szövegrész helyébe az „, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés n) pontjában „a pártok és pártalapítványok támogatását,” szövegrész helyébe „a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a „hiányának finanszírozásáról” szövegrész helyébe a „hiányának finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „május 15-éig” szöveg,

e) 13. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe a „július 15-éig” szöveg,

f) 13. § (4) bekezdésében a „július 31-ig” szövegrész helyébe az „augusztus 31-éig” szöveg,

g) 32. § d) pontjában a „beruházásösztönzési” szövegrész helyébe a „beruházás-ösztönzési” szöveg,

h) 33. § (1) bekezdésében a „címrend” szövegrészek helyébe a „címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek” szöveg,

i) 53. § (2) bekezdésében a „Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben meghatározott ügyleti, késedelem esetén késedelmi kamattal” szöveg,

j) 71. § (1) bekezdésében a „jelöl ki” szövegrész helyébe a „bíz meg” szöveg, a „kirendelését” szövegrész helyébe a „megbízását” szöveg,

k) 86. § (2) bekezdésében az „előirányzat-maradvánnyal” szövegrész helyébe a „költségvetési maradvánnyal” szöveg,

l) 100. § (1) bekezdésében a „vagyontárgyakat” szövegrész helyébe a „vagyont” szöveg,

m) 109. § (5a) bekezdésében a „nyújtott költségvetési támogatás” szövegrész helyébe a „nyújtott, normatív szabályozást igénylő költségvetési támogatás” szöveg

lép.

(2) Az Áht. 90. § (5) bekezdésében az „előirányzat-maradvány” szövegrészek helyébe a „költségvetési maradvány” szöveg lép.

(3) Az Áht. 108. § (2) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében meghatározott” szöveg lép.

(4) Az Áht. 111. § (13) bekezdésében a „2014. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2015. november 30-ig” szöveg lép.

8. § (1) Hatályát veszti az Áht. 8. § (8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 52. § (1) bekezdése és 83. § (7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Áht.

a) 57. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 58. § (2)-(4) bekezdésében, 60. § (7)-(11) bekezdésében, valamint 83. § (5) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

b) 57/A. § (1) bekezdésében a „vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

c) 57/A. § (2) bekezdésében az „, a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrészek,

d) 57/A. § (3) és (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében az „, a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

e) 57/B. §-ában az „és a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,

f) 58. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatot” szövegrész,

g) 60. § (2) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatnál” szövegrész,

h) 14. § (3) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész,

i) 83. § (3) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzattal” szövegrész,

j) 41. alcímének címében az „és a helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész,

k) 109. § (1) bekezdés 1. pontjában a „, 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására” és az „az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának,” szövegrész.

6. A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény módosítása

9. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 28. § 2015. január 1-jén lép hatályba.”

II. Fejezet

A központi költségvetéssel összefüggő egyes törvények módosítása

7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

10. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;”

(2) Az AT. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);”

(3) Az AT. 5. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;”

11. § (1) Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja.

(2) Hatályát veszti

a) az AT. 4. § (2) bekezdésében az „A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész,

b) az AT. 5. § (2) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész.

8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

12. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

bb) önkormányzati segélyt;

c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint

ca) időskorúak járadékát,

cb) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj) vagy a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj)”

[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(2) Az Szt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki

a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.”

(3) Az Szt. 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.”

(4) Az Szt. a következő 43/C. §-sal egészül ki:

„43/C. § A kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.”

(5) Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, és

d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében.”

(6) Az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)

b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,”

(7) Az Szt. 132. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy annak a személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”

13. § Az Szt.

a) 19. § (2) bekezdésében az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjban” szöveg,

b) 43/B. § (1) bekezdésében az „ápolási díjat” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjat” szöveg,

c) 50. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)” szövegrész helyébe az „az Mmtv.” szöveg,

d) 121. § (2) bekezdés k) pontjában a „szolgáltatásért járó ellenérték” szövegrész helyébe a „szolgáltatáshoz való hozzájárulás” szöveg,

e) 121. § (2) bekezdés l) pontjában az „az ellenérték” szövegrész helyébe az „a hozzájárulás” szöveg,

f) 121. § (2) bekezdés m) pontjában az „az ellenértékkel” szövegrész helyébe az „a hozzájárulással” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az Szt. 43/B. § (2) bekezdése.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)

b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül.”

10. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

16. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (2a) bekezdése, 244/C. §-a, valamint 116/A. § (5a) bekezdésének második mondata.

11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve]

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,”

12. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

18. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 1. számú mellékletében a „Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.” és a „Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.” szövegrész hatályát veszti.

13. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

19. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány az Alap programstratégiáját valamint éves felhasználási tervét a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.”

(2) Az Atv. 8. § (10) bekezdésében a „fejlesztéspolitikáért” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért” szöveg lép.

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

20. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás - támogatására kell felhasználni.

(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-áig tett javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

15. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

21. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A befizetett díj - jogszabályban foglaltak kivételével - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, valamint az eljárásában jogszabály szerint közreműködő szakhatóság bevétele. A díjak nyilvántartására, elszámolására az államháztartás számviteléről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A befizetett díjból a gyógyszerészeti államigazgatási szerv és a szakhatóság az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott megosztás szerint részesül.”

16. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

22. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetés támogatást biztosít)

c) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, valamint a 11. § és a 12. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet”

(részére.)

(2) Az Emtv. 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:)

a) a miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok költségvetési támogatását,”

(3) Az Emtv. 24. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, állami fenntartású, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok támogatását az ilyen előadó-művészeti szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, vagy a szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló központi költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani.”

(4) Az Emtv.

a) 24. § (2) bekezdésében az „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (3) és (4) bekezdésben” szöveg,

b) 24. § (3) bekezdés b) pontjában az „az állammal” szövegrész helyébe az „a miniszterrel” szöveg,

c) 44. § 10. pontjában a „felügyeleti vagy” szövegrész helyébe az „irányítási, felügyeleti vagy” szöveg

lép.

17. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

23. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

a) 40. § (3) bekezdésében a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-éig” szöveg,

b) 40. § (4) bekezdésében a „2014. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig” szöveg

lép.

18. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

24. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(3b) Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.”

(2) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

j) a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatot, egyházi jogi személyt, vallási tevékenységet végző szervezetet és a 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartót a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető támogatás megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Nkt. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 53. § (1) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.”

(4) Az Nkt. 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.”

(5) Az Nkt.

a) 33. § (1) és (5) bekezdésében a „kiegészítő” szövegrész helyébe a „működési” szöveg,

b) 92. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat” szövegrész helyébe az „engedéllyel rendelkezik” szöveg

lép.

19. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

25. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy.”

(2) Az Nftv. 75. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állami felsőoktatási intézmény esetén)

b) a 13. § (2) bekezdésétől eltérően, a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a fenntartó önállóan, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogot pedig az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint”

(gyakorolja.)

(3) Az Nftv. 84/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A képzési támogatást - kifutó rendszerben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel képzési ciklusokra kell meghatározni. A képzéseket a képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni.”

(4) Az Nftv. 84/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti képzési támogatás rendszerét a Kormány rendeletében állapítja meg.”

(5) Az Nftv. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvénynek a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel megállapított 75. § (4) bekezdés b) pontját a 2014. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági vezetőkre, valamint belső ellenőrzési vezetőkre, illetve gazdasági vezetői, belső ellenőrzési vezetői megbízásokra 2014. január 1-jéig kiírt és el nem bírált pályázatokra is alkalmazni kell.”

(6) Az Nftv. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/C. § A 84/A. § szerinti képzési támogatás megállapítása a Kormány a 84/A. § (5) bekezdés szerinti rendeletében foglaltak alapján történik azzal, hogy a finanszírozási szint - a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel - legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet.”

26. § (1) Az Nftv. 99. § (1) bekezdésében a „centrumot (a továbbiakban: centrum)” szövegrész helyébe a „központot” szöveg, az „A centrum” szövegrész helyébe az „Az orvos- és egészségtudományi központ” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Nftv.

a) 84/A. § (4) bekezdése,

b) 99. § (1) bekezdés 3. mondata, (2) bekezdése, (3) bekezdésében a „- ha a centrum nem jön létre -” szövegrész, valamint (5) bekezdése,

c) 100. §-a és az azt megelőző „60. Agrártudományi centrum” alcím címe,

d) 114/D. § (1) bekezdésében az „a 2013. évben” szövegrész.

20. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

27. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdtv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A részvénytársaság e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő költségeihez a miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt.”

(2) Az Fdtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncessziós szerződésben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről is rendelkezni kell.”

(3) Az Fdtv. II. Fejezete a következő 3. címmel egészül ki:

3. Cím

A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek

10/A. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a részvénytársaság közreműködésével szedi be.

(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak nettó összegét a kincstár által - a koncessziós díjak központi kezelésű előirányzatként történő elszámolása céljából - vezetett fizetési számlára, a koncessziós díjat terhelő általános forgalmi adót pedig az állami adóhatóságnak utalja át a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. A miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a beszedett koncessziós díjat és a kapcsolódó általános forgalmi adót bevételként, azoknak e bekezdés szerinti átutalását kiadásként nem lehet elszámolni.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által vezetett minisztérium bevételei, amelyeket a miniszter a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít.”

21. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

28. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban fizeti be.”

29. § Hatályát veszti a Htv. 68. § (7) bekezdése.

22. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény módosítása

30. § Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Öst.) 19. § (2) bekezdésében az „1-4. §” szövegrész helyébe a „2-4. §” szöveg, a „14-17. §” szövegrész helyébe a „14-16. §” szöveg lép.

23. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

31. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás költségeit a központi költségvetés terhére kell biztosítani.”

24. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybalépése

32. § (1) Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„2. § (1) Az 1. § szerinti támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére.

(2) A kincstár a jelölttel - a (3) bekezdés szerinti értesítés alapján, a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül - az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelölt kezdeményezésére megállapodást köt. A megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik.

(3) A jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedéséről - a jelölő párt megjelölésével együtt - a Nemzeti Választási Iroda a jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(4) A jelölt a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyafedezeti számláról - kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére - kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet.

(5) Készpénz a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyáról nem vehető fel.

(6) Az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését.

(7) A (2) bekezdés szerinti kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.”

(2) A Kftv. a következő 2/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„2/A. § (1) A 3. § szerinti támogatásra jogosult pártlistát állító párt egyéni választókerületi jelöltje legkésőbb a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon a kincstárnak írásban nyilatkozhat arról, hogy az 1. § szerinti támogatás igénybevételéről lemond, és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kincstár a jelöltet jelölő párttal az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelöltet jelölő párt kezdeményezésére megállapodást köt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint jelöltet jelölő pártonként egy kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatást a kincstár a 3. § szerinti támogatás második részletével egyidejűleg folyósítja a jelöltet jelölő párt kincstári kártyafedezeti számlájára. A jelöltet jelölő párt a kincstári kártyafedezeti számláról - kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére - kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet. Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel. A kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelöltet jelölő párt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni.”

(3) A Kftv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„8. § (1) A jelöltnek - ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt - az országgyűlési képviselők választása egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

(2) A kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

(3) Az a jelölt, aki az 1. § szerinti támogatással az (1) bekezdés szerinti határidőben

a) nem számol el, az 1. § szerinti támogatás kétszeresét,

b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt 1. § szerinti támogatás kétszeresét

köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.

(4) Ha a jelölt

a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át,

b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik - kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt -,

az 1. § szerinti támogatást köteles a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a jelölt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(4) A Kftv. a következő 8/A-8/C. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„8/A. § (1) A pártlistát állító pártnak az országgyűlési képviselők választása listás választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül minden általa felhasználható, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatásról egy összesített elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát.

(2) A kincstár az összesített elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2/A. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,

b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

(3) Az a pártlistát állító párt, amely a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatással a (2) bekezdés szerinti határidőben

a) nem számol el, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás összegének kétszeresét,

b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás kétszeresét

köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.

(4) Ha a 2/A. § (1) bekezdése szerint nyilatkozó jelölt

a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át,

b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik - kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt -,

akkor az őt jelölő párt köteles a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

8/B. § (1) Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő pártnál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az 1. §-ban, a 2. §-ban, illetve a 2/A. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást állapít meg, akkor a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított - az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló - összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére.

(2) A kincstár az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(3) Ha a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

8/C. § (1) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatás azon részét, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt.

(2) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatást, ha a pártlista az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik.

(3) A kincstár az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a 3. § megfelelő alkalmazásával, az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján ki nem esett jelöltek száma alapján határozza meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján visszafizetendő támogatást a folyósítása időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a pártlistát állító párt a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról a választás végleges eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(6) A kincstár az (1) és (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(5) A Kftv. 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„9. § (1) Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(2) A választásra fordított állami és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében hivatalból, egyéb jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés iránti kérelmet az országgyűlési képviselők választását követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(4) A 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

(5) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. A kincstár a (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(6) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

(6) A Kftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti támogatások rendelkezésre bocsátásának módját, valamint a 2. § (2) bekezdése és a 2/A. § (2) bekezdése szerinti megállapodásra vonatkozó szabályokat,

b) a kincstári kártyafedezeti számla és a kincstári kártya használatával kapcsolatos részletes szabályokat,

c) az 1. § szerinti támogatás elszámolásával, ellenőrzésével és a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő, illetve annak ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat,

d) a 8/C. § szerinti visszafizetési kötelezettséggel összefüggő részletes eljárási szabályokat.”

III. Fejezet

Záró rendelkezések

25. Hatályba léptető rendelkezések

33. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 30. §, a 35. § és a 36. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(3) Az 1. § (1)-(2) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7) bekezdés c) és d) pontja, a 2. §, a 3. §, a 4. §, az 5. § (3), (7) és (10) bekezdése, a 6. § (1)-(12) bekezdése, (18)-(20) bekezdése és (23) bekezdése, a 7. § (1) és (2) bekezdése, a 8. §, a 10. §, a 11. §, a 12. § (1)-(5) bekezdése és (7) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 16-29. §, a 31. §, a 34. § és a 38. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § (3) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.

(5) A 6. § (16) és (17) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) Az 5. § (11) bekezdése 2014. március 1-jén lép hatályba.

26. Hatályon kívül helyező és a hatálybalépést kizáró rendelkezések

34. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény.

(2) Hatályát veszti

a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

aa) 45. § (2) bekezdésében a „gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

ab) 61. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

ba) 1. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

bb) 3. § (3) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

c) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 167. § (2) bekezdésében az „, önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

d) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

e) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 35. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

f) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

g) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 121. §-ában az „, önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész.

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

a) 64. § (5) bekezdésében a „nyilvános könyvtár, amely gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár” szöveg,

b) 100. § (3) bekezdés b) pontjában az „az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény” szövegrész helyébe az „a közgyűjtemények” szöveg

lép.

(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.”

(5) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.”

35. § Nem lép hatályba az Öst. 1. §-a és 17. §-a.

36. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban Mód. tv.) 14. § (4) és (10) bekezdése és 17. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Mód. tv. 37. § (7) bekezdésében a „(4) bekezdése,” szövegrész, az „és (10)” szövegrész, és a „, valamint a 17. § (3) bekezdése” szövegrész.

27. A Budapesti Operettszínház állami fenntartásba vétele

37. § (1) A Budapesti Operettszínház Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásából és Budapest Főváros Közgyűlése irányítási jogköréből 2014. január 1. napjával általános és egyetemes jogutódlással állami fenntartásba, a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétellel egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján a 2013. december 31-én a Budapesti Operettszínház rendelkezésére álló, a feladata ellátását szolgáló vagyon - a (3) bekezdés szerinti vagyon kivételével - ingyenesen állami tulajdonba kerül, és az így állami tulajdonba kerülő vagyontárgyak vagyonkezelésének joga a Budapesti Operettszínházat illeti meg - ingyenesen - az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak a Budapesti Operettszínház alaptevékenysége ellátásához alapító okirata szerint használatba kapott ingatlanok tulajdonjogát nem érintik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint állami tulajdonba kerülő vagyon átadás-átvételéről Budapest Főváros Önkormányzatának képviselője és - az állam képviseletében - a kultúráért felelős miniszter 2013. december 31-ig megállapodást kötnek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétel a Budapesti Operettszínház által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyából vagy munkaviszonyából származó jogait és kötelezettségeit nem érinti.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg.

28. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

38. § (1) A

a) 32. § az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,

b) 34. § (2) bekezdés f) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

c) 34. § (2) bekezdés g) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 34. § (4) és (5) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

1. melléklet a 2013. évi CCIII. törvényhez

1. melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez

Az alapvető lakossági szolgáltatások

1. A kegyeleti közszolgáltatás biztosítása, szociális temetésről való gondoskodás (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény)

2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény)

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény)

4. A közterület tisztán tartása (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény)

5. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény)

6. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény)

7. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)]

8. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás [Kkt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)]

9. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény)

10. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény)

11. Állatvédelmi őrszolgálat, belterületi kóbor állatok befogása, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény)

12. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény]

13. Az állammal vagy állami szervvel kötött szerződésben vállalt, a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladatainak megfelelő színvonalon és biztonságban történő ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése, vagy e vagyon működtetéséhez a törvényben foglaltaknak megfelelően megállapított hozzájárulás megfizetése (Nkt.)

14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)]

15. A járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (Eütv.)

16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)]

17. Az idős és hajléktalan személyek átmeneti és tartós bentlakásos ellátása (Szoctv.)

18. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.)

19. A törvényben meghatározott gyermekétkeztetési feladatok (Gyvt.)

20. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás (Szoctv. és Gyvt.)

21. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.)

22. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése [Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)]

23. A települési könyvtári ellátás biztosítása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)]

24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.)

25. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény)

26. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált szervezettel érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (Flt.)

27. Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet törvény kötelező feladatként meghatároz.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!