Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.10.)

2013. évi CCVII. törvény

egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról * 

1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

1. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9a. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,”

2. § A Ve. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, legfeljebb azonban az általános választás napját megelőző ötvenedik naptól az általános választás napját követő huszadik napig, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

(5) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.”

3. § A Ve. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.”

4. § A Ve. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.”

5. § A Ve. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A választási irodák

a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,

b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,

c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,

d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,

e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,

g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,

h) az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket,

i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,

j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában.”

6. § A Ve. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 84. § szerinti kérelem elbírálása során a választási iroda abban az esetben is helyt ad a kérelemnek, ha a kérelemben foglaltak

a) ékezethiba,

b) írásmódbeli eltérés,

c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

d) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti

da) adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy

db) adat más nyelven történő megadása

következtében nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.”

7. § A Ve. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 3. melléklet és a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.”

8. § (1) A Ve. 115. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az értesítő tartalmazza)

i) a választópolgár születési idejét,”

(2) A Ve. 115. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Az értesítő tartalmazza)

j) a választópolgár születési nevét és

k) a választással kapcsolatos tájékoztatást.”

9. § A Ve. 68. alcíme a következő 143/A. §-sal egészül ki:

„143/A. § (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.”

10. § A Ve. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.”

11. § A Ve. 147. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.”

12. § A Ve. a következő 147/A–147/F. §-sal egészül ki:

„147/A. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.

(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.

(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot.

147/B. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/C. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy

a) annak a nyolc jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították; a közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni,

b) a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/D. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

147/E. § A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.

147/F. § (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A–147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A–147/E. § rendelkezéseit – a 147/A. § (3) bekezdése kivételével – kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

a) a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele,

b) a médiaszolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti bejelentésben az a) pont szerinti időtartamot is meg kell jelölnie,

c) ha az a) pont szerinti időtartam eltér az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.”

13. § A Ve. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„214. § (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.”

14. § A Ve. 232. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat – a határozatával együtt – az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.”

15. § A Ve. 233. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„233. § (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.

(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.”

16. § A Ve. 110. alcíme a következő 249/A. §-sal egészül ki:

„249/A. § A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését is tartalmazza, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.”

17. § A Ve. 252. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartozik.”

18. § A Ve. 253. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartoznak.”

19. § (1) A Ve. 257. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.”

(2) A Ve. 257. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

(1b) Annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és

a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy

b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte,

a szavazatszámláló bizottság egy egyéni választókerületi szavazólapot ad át.”

20. § A Ve. 267. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell)

a) azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített,”

21. § (1) A Ve. 278. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét, valamint

e) személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.”

(2) A Ve. 278. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az azonosító nyilatkozatot az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.”

22. § A Ve. 289. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Érvénytelen a szavazási irat abban az esetben is, ha a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a (2) bekezdés szerinti névjegyzékben, illetve nyilvántartásban szereplő adataitól, kivéve, ha az adateltérés oka

a) az időközben történt névváltozás,

b) ékezethiba,

c) írásmódbeli eltérés,

d) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

e) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy adat más nyelven történő megadása,

és a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.”

23. § A Ve. 292. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.”

24. § A Ve. 346. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

j) a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályait,

k) a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat.”

25. § A Ve. 354. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„354. § (1) Az Általános rész – a 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. §, a 74. alcím és a 233. § kivételével –, a 346. §, a 347. §, valamint az 1–6. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. § és a 74. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A XIII. Fejezet, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A XIV. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A XV. Fejezet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

26. § A Ve. 3. melléklete a következő i) ponttal egészül ki:

(A szavazóköri névjegyzék tartalmazza)

i) a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.”

27. § A Ve. 7. melléklet d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külképviseleti névjegyzék tartalmazza)

dc) születési nevét,”

28. § A Ve.

a) 17. § (2) bekezdésében a „választott tagja” szövegrész helyébe a „választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja” szöveg,

b) 29. § (1) bekezdésében a „28. § szerinti számú tagjának” szövegrész helyébe a „27. § és 28. § szerinti tagjának” szöveg,

c) 29. § (2) bekezdésében a „csak a 28. § szerinti” szövegrész helyébe a „legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti” szöveg,

d) 92. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „277. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „277. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

e) 103. § (2) bekezdés a) pontjában az „a helyi választási irodához” szövegrész helyébe az „ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel” szöveg,

f) 115. § (1) bekezdésében a „helyi választási iroda” szövegrész helyébe a „Nemzeti Választási Iroda” szöveg,

g) 122. § (2) bekezdésében az „azonosítóját” szövegrész helyébe az „azonosítóját, magyarországi lakcímét” szöveg,

h) 143. §-ában a „77. § (1) bekezdése alapján megállapított szavazóhelyiségek” szövegrész helyébe a „szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló” szöveg,

i) 152. § (1) bekezdésében az „a), b) és d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c) pontjában” szöveg,

j) 152. § (2) bekezdésében a „médiaszolgáltató típusát, lefedettségét, a jogsértéssel érintett sajtótermék típusát” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit” szöveg,

k) 209. § (1) bekezdésében a „hatáskörrel” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel” szöveg,

l) 213. § (1) bekezdésében az „az a választási bizottság illetékes, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság” szövegrész helyébe a „rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,” szöveg,

m) 213. § (1) bekezdésében az „elbírálására illetékes” szövegrész helyébe az „elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg,

n) 247. § (1) bekezdésében a „külképviseleti névjegyzékben és” szövegrész helyébe a „külképviseleti névjegyzékben és – a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg,

o) 258. § (1) bekezdésében a „médiatartalom-szolgáltató képviselője,” szövegrész helyébe a „médiatartalom-szolgáltató képviselője, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő,” szöveg,

p) 306. § (1) bekezdésében a „polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv” szöveg,

q) 308. §-ában az „I–XII. Fejezetét” szövegrész helyébe az „I–XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/F. § és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Ve.

a) 94. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 84. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és” szövegrész,

b) 110. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdés a) pontja” szövegrész és az „ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel” szövegrész,

c) 147. § (6)–(10) bekezdése,

d) 269. § (7) bekezdésében a „vezetője” szövegrész,

e) 289. § (3) bekezdés h) pontja,

f) 3. melléklet f) pont fc), fd) és fh) alpontja, valamint g) pontja,

g) 7. melléklet d) pont dd)–df) alpontja, valamint

h) 8. melléklet d) pont df) alpontja és f) pontja.

2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása

30. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A polgármester és a főpolgármester választásának szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.”

31. § Az Övjt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.”

32. § Az Övjt. 4. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.”

33. § Az Övjt. 5. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § A megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.”

34. § Az Övjt. 9/A. § a) pontjában a „település nemzetiségi névjegyzékében” szövegrész helyébe a „nemzetiségi névjegyzékben” szöveg lép.

35. § Hatályát veszti az Övjt. 22. §-a.

3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

36. § Hatályát veszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az „az első érvényes fordulóban” szövegrész és

b) 9/A. § (5) bekezdésében az „az első érvényes fordulóban” szövegrész.

4. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása

37. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 28/A. § d) pontjában az „az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Jat. 28/A. § c) pontja.

5. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

38. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek.”

(2) Az Ogytv. 79. § (2) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrészek helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.

(3) Az Ogytv.-nek az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény 15. §-ával megállapított 80. § (4) bekezdése az „és helyi önkormányzati képviselői” szövegrész helyett a „, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői” szöveggel lép hatályba.

6. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása

39. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. § (7) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrészek helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.

7. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

40. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) bekezdésében a „főjegyzője,” szövegrész helyébe a „főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati” szöveg lép.

(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (3) bekezdésében a „körjegyzője,” szövegrész helyébe a „körjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati” szöveg lép.

(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

a) 148. § (5) bekezdésében az „Az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Választási Bizottság” szöveg,

b) 170. § (18) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottságnál” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottságnál” szöveg

lép.

8. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

41. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § A 15. § (1) bekezdésének, valamint a 16. § (6) bekezdésének az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvénnyel megállapított szövegét az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény hatálybalépésekor megbízatásukat töltő tagjai tekintetében is alkalmazni kell.”

(2) Az Abtv.

a) 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „betöltötte” szövegrész helyébe a „betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be” szöveg,

b) 16. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja esetében – a megbízatási idő lejártának napjával –” szöveg,

c) 33. § (2) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg,

d) 41. § (4) bekezdésében a „33/A. §-ban és a 33/A. §-ban” szövegrész helyébe a „33/A. §-ban” szöveg,

e) 53. § (1) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottságot” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottságot” szöveg

lép.

42. § (1) Hatályát veszti az Abtv. 15. § (1) bekezdés a) pontja.

(2) Hatályát veszti az Abtv. 15. § (3) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Abtv.

a) 20. § (2) bekezdésében az „, a 70. életév betöltése” szövegrész és

b) 26. § (2) bekezdésében az „, illetve az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése” szövegrész.

9. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

43. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OBT a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában.”

(2) A Bszi. 175. §-ában a „25. cikk (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „25. cikk (6) és (8) bekezdése” szöveg lép.

10. Hatálybalépés

44. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 40. § (1) és (2) bekezdése a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba.

11. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

45. § (1) E törvény

a) 1. §-a, 10–12. §-a, 28. § i) és j) pontja, 29. § c) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,

b) 2–9. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 24. §-a, 26. §-a, 28. § a)–h), k)–m) pontja, 29. § a), b) és f) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,

c) 15. §-a és 8. alcíme az Alaptörvény 24. § (9) bekezdése,

d) 16–23. §-a, 27. §-a, 28. § n) és o) pontja, 29. § d), e), g) és h) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,

e) 28. § p) pontja és 2. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése,

f) 28. § q) pontja és 7. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,

g) 36. § a) pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,

h) 38. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,

i) 43. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 38. § (1) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.