Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.17.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCXVIII. törvény

a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 73. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy

b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával vagy

bc) házipénztárba készpénzzel

kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.

(2a) A (2) bekezdés irányadó abban az esetben is, ha a kormányablak közreműködő hatóságként jár el.”

(2) Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) Az Itv.

a) 73. § (1) bekezdésében az „a (2)-(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben” szöveg,

b) Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke alcím 4-6. pontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg,

c) Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet IV. Egyéb rendelkezések alcím 2. pont d) alpontjában a „lakcímet” szövegrész helyébe a „személyi azonosítót és lakcímet” szöveg

lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.”

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (2a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha)

g) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.”

(2) Az Nytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.”

(3) Az Nytv. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) személyi azonosítóját,

c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,

d) új külföldi lakóhelyét, valamint

e) a bejelentés időpontját.”

(4) Az Nytv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”

(5) Az Nytv. 29. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) állampolgárságát,

e) anyja nevét,

f) nemét,

g) arcképmását,

h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,

i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.

(3) A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(4) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”

(6) Az Nytv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.”

(7) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.”

(8) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.”

(9) Az Nytv. 29. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 14. életévét betöltött polgár kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.”

(10) Az Nytv. „Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok” alcíme a következő 29/B. §-sal egészül ki:

„29/B. § Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.”

(11) Az Nytv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldön élő magyar állampolgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.”

(12) Az Nytv.

a) 5. § (12) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg, a „nyomtatványnak” szövegrész helyébe a „nyomtatványának” szöveg,

b) 9. § (2) bekezdés g) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és 17. § (6) bekezdésében a „29. § (3)” szövegrész helyébe a „29. § (2)” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „okmányokat” szövegrész helyébe az „okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot” szöveg,

d) 9. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külföldön” szövegrész helyébe az „a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön” szöveg,

e) 34. § (1) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg,

f) 34. § (3) bekezdésében a „29. § (2)” szövegrész helyébe a „29. § (7)” szöveg,

g) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány” szöveg

lép.

4. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

4. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c) magyar állampolgár fogadta örökbe,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.”

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (2) bekezdésében az „az anyakönyvi hatóságot” szövegrész helyébe az „a magyar állampolgárság megszűnésével érintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóságot” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja.

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Papír alapú tulajdonilap-másolat szolgáltatás esetén a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti személyes költségmentesség kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosultként, kötelezettként szerepel vagy írásban igazolja, hogy a kiállított másolat joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.”

6. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

6. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.”

(2) A Gyvt. 24. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.”

(3) A Gyvt. a következő 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban a gyámhatóság tájékoztatja az örökbefogadó szülőt, hogy az örökbefogadás következtében a gyermek vér szerinti szülőjeként anyakönyvezik. Ennek ismeretében a titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során

a) az örökbefogadó szülők,

b) 14. életévét betöltött gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülők és a gyermek együttesen

nyilatkozatban kérhetik a vér szerinti szülők születési családi és utónevének az anyakönyvben való feltüntetését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az annak előterjesztésére jogosult személyek az örökbefogadást engedélyező elsőfokú határozat meghozataláig a gyámhatóság előtt visszavonhatják.

(3) A titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadott gyermek a nagykorúságának elérését követően a gyámhatóság előtt nyilatkozhat arról, hogy kéri a vér szerinti szülők születési családi és utónevének az anyakönyvben való feltüntetését.

(4) A gyámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő nyilatkozat alapján hozott döntéséről értesíti az örökbefogadott gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt.

(5) Az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele vagy korábban anyakönyvezett tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás anyakönyvezését követően

a) a gyermek 14. életévének betöltése előtt az örökbefogadó szülők,

b) 14. életévét betöltött gyermek esetén az örökbefogadó szülők és a gyermek együttesen,

c) nagykorúságának elérését követően az örökbefogadott gyermek

nyilatkozatban kérheti, hogy az anyakönyv a továbbiakban a vér szerinti szülők születési családi és utónevét ne tartalmazza.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a gyámhatóságnál kell megtenni. Ha a nyilatkozat az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel, arról a gyámhatóság értesíti az örökbefogadott gyermek születését nyilvántartó anyakönyvezetőt.”

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően

a) az ügyfélnek az elsőfokú eljárást lezáró döntés meghozataláig előterjesztett írásbeli kérelmére a nem fellebbező ügyfelet, és

b) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén a nem fellebbező tulajdonostársat

tájékoztatja arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, illetve arról, hogy a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta.

(6) Nem kell az (5) bekezdés b) pontját alkalmazni abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjával a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést, vételi ajánlatot kizárólag a külön jogszabályban meghatározott hirdetményi úton kell közölni.”

(2) Az Inytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az integrált ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak) külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki.”

(3) Az Inytv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányablak által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylő természetes személyazonosító adatait, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A rögzített adatokat a kormányablak a személyazonosság és a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.”

8. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

8. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.”

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

9. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetve annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg, valamint a kormányzati portálon keresztül elektronikusan is előterjesztheti.”

10. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

10. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárásra, a felsőoktatási felvételi eljárásra és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra.”

(2) A Ket. 14. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:)

b) a közlésre,”

(3) A Ket. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 27. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A viszonosság fennállását az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamai esetében mindaddig vélelmezni kell, ameddig eltérő állásfoglalást a külpolitikáért felelős miniszter az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben nem ad ki.

(2a) Az EGT-n kívüli államok esetében a viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki.”

(4) A Ket. 28/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi - jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél formát.”

(5) A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

k) hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre, és áttételnek nincs helye.”

(6) A Ket. 38/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közreműködő hatóság a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, a kormányablak esetén pedig az elektronikusan rendelkezésre álló, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható kérelem esetében a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik.”

(7) A Ket. 38/A. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közreműködő hatóságként eljáró kormányablakhoz a kérelmet és mellékleteit - a kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - egy példányban kell benyújtani. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha jogszabály az irat eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik.

(6) A (2) bekezdésnek a kormányablakok közreműködésével induló eljárással kapcsolatos határidő-számításra vonatkozó szabályai, valamint az (5) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 13. § (2) bekezdése és a 14. §.

(7) Jogszabály az (5)-(6) bekezdéstől eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.”

(8) A Ket. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a hatóság által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.”

(9) A Ket. 94/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.”

(10) A Ket. 98. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye)

d) az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító”

(elsőfokú végzés ellen.)

(11) A Ket. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha jogszabály lehetővé teszi, a fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - a fellebbezésre jogosult elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett - telefonon is megteheti. Fellebbezés benyújtásának a 28/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározott úton nincs helye.”

(12) A Ket. 100. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

g) a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,”

(13) A Ket. 102. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet.”

(14) A Ket. 141. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)

i) a kötelezett az eljárás tárgyát képező kötelezettséget teljesítette,”

(15) A Ket. 167. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az iratérvényességi szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybevevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze. A jogszabályban meghatározott eljárásban az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint hitelesített elektronikus okirat jogszabályban meghatározottak szerint hitelesnek tekinthető.

(2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által jogszabályban meghatározott eljárásban készített, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerint hitelesített papír alapú másolatnak.

(2a) Ha az iratérvényességi nyilvántartásban az elektronikus iratról készült hiteles papír alapú másolat vagy az elektronikus irat teljes tartalma szerepel, a kizárólag közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó irat kivételével az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus iratot csak titkosítva tartalmazhatja. Ilyen esetben a másolatkészítő köteles a visszafejtéshez szükséges kulcsot a papír alapú dokumentumon elhelyezni.”

(16) A Ket. 169/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság az ügyfél számára jogszabályban meghatározott eljárások tekintetében

a) ügyintézési lehetőséget biztosít más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokra, ahol a jogszabály erre feljogosítja és a hatóságok informatikai rendszerei ezt lehetővé teszik,

b) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, illetve a hatóság nevében ilyen igazolást adhat ki, valamint

c) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve hatósági bizonyítványt állíthat ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormányablak kizárólag a jogszabályban meghatározott hatósági szolgáltatásokat nyújtja.

(3) Jogszabályban kijelölt szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat biztosíthatja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és - amennyiben ennek informatikai feltételei adottak - annak a hatóság informatikai rendszerében történő elhelyezését, továbbá ügyintézési lehetőség biztosítását más hatóságok hatáskörébe tartozó, az ügyfél számára elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében intézhető eljárásokban, jogszabályban meghatározott módon,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint

c) a más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, valamint az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat.”

(17) A Ket. 169/A. § (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Jogszabályban arra feljogosított hatóság országos telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet, amely jogszabályban meghatározottak szerint)

c) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, valamint

d) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.”

(18) A Ket. 169/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogszabályban arra feljogosított hatóság az országos telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetése során megismert adatokat a megismerésüktől számított öt évig kezeli.”

(19) A Ket. 171. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvénynek a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(20) A Ket. 174. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy - a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatával, igénybevételével, működtetésével kapcsolatos díjak mértékét, valamint a díjak viselésével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat.”

(21) A Ket. 175. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

f) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,”

(22) A Ket.

a) 17. § (1) bekezdésében az „alatt” szövegrész helyébe az „alatt, illetve a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében a „során” szövegrész helyébe a „során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor” szöveg,

c) 17. § (3) bekezdésében a „lefolytatásához” szövegrész helyébe a „lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához” szöveg,

d) 17. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az „eljárása, illetve szolgáltatása nyújtása” szöveg,

e) 17. § (5) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás, illetve szolgáltatás nyújtása” szöveg,

f) 33. § (7) bekezdésében a „meghosszabbíthatja.” szövegrész helyébe a „meghosszabbíthatja. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,

g) 33. § (8) bekezdésében az „értesíti.” szövegrész helyébe az „értesíti. Amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg.” szöveg,

h) 109. § (1a) bekezdésében a „felülvizsgálata kezdeményezhető” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatának van helye” szöveg, az „ellen önálló fellebbezésnek van helye” szövegrész helyébe az „önálló fellebbezéssel támadható” szöveg,

i) 131. § (1a) bekezdésében az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendelet alapján természetes személlyel” szöveg

lép.

(23) Hatályát veszti a Ket. 86. § (1c) bekezdése.

(24) Hatályát veszti a Ket. 38. § (1) bekezdésében az „, a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben a kormányablakban,” szövegrész.

11. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

11. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) a 3. §-t megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben”

(2) Az Ngt. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.”

12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

12. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.

13. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

13. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Alapvető rendelkezések” alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.”

14. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes. Ha a kérelmező az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetője illetékes.”

15. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.”

16. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A névváltoztatási okiratmásolatot az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter állítja ki.”

17. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzés házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, a (2) bekezdés szerinti bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.”

18. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése esetén a felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A hazai anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés érdekében megkeresi a felek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, aki a megkeresés kézhezvételétől számított százhúsz napon belül gondoskodik a születési anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt. Ha a felek születését a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló eljárás megindulásától számított százhúsz napon belül jegyzi be a születési anyakönyvi bejegyzés adatait az elektronikus anyakönyvbe.”

19. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § (1) A haláleset bejegyzése esetén a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(2) Ha az elhaltnak halálakor házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.”

20. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.”

21. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 59/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezető, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontjáig gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt. Közeli hallállal fenyegető állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezető az 58. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül teljesíti a bejegyzést.”

22. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § (1) Ha a bíróság

a) az apasági vélelem megdöntése iránti perben az anyakönyvbe apaként bejegyzett személy apaságát megdönti,

b) az apaság megállapítása iránti perben az érintett személy apaságát megállapítja, vagy

c) az anyasági perben megállapítja, hogy a gyermek anyja nem a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy,

a bíróság értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) az apa vagy az anya természetes személyazonosító adatait,

b) a gyermek születésének helyét és időpontját, valamint

c) az apaság vélelme megdöntésének, az apaság megállapításának vagy az anyaság negatív megállapításának a tényét.”

23. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A központi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével, kivéve, ha az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi.”

24. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 69/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe akkor is rögzíteni kell, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.”

25. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 69/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nem megváltozásának anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.”

26. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 69/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatot akkor kell törölni, ha az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel.”

27. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 71. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az okirat-nyilvántartás tartalmazza)

„f) a kiállított névváltoztatási okiratmásolat esetén

fa) a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatokat,

fb) az okirat kiállításának idejét,

fc) a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

fd) a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

fe) az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

ff) az okiratmásolat jellegére utaló megjegyzést.”

28. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 73/A. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza

a férj és a feleség)

bd) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”

29. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 73/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza

a bejegyzett élettársak)

bd) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”

30. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 73/A. § (5) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

(A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza

az elhalt)

af) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,”

31. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 81/E. §-sal egészül ki:

„81/E. § (1) A 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból a külpolitikáért felelős miniszter, a 81/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célokból - a hagyatéki eljárás lefolytatása kivételével - a közjegyző, és a 81/D. § (1) bekezdésében meghatározott célokból az ott felsorolt szervek az örökbefogadott személynek csak az örökbefogadás következtében változatlan, valamint az örökbefogadás tényére utaló adatok kivételével az örökbefogadás következtében megváltozott adatait ismerhetik meg.

(2) Az adatok az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül megismerhetőek, ha

a) az örökbefogadó szülők,

b) az örökbefogadó szülők és a 14. életévét betöltött gyermek, vagy

c) a nagykorúság elérését követően az örökbefogadott gyermek

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nyilatkozatot tett.”

32. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 87. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„87. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”

33. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Módosuló jogszabályok” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

Átmeneti rendelkezések

98. § E törvény hatálybalépését követő, de 2014. november 1-jét megelőző házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ezen időszakban történő létesítése esetén az 58. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

99. § A bejegyzett élettársi kapcsolat az e törvény hatálybalépését követő, de 2014. november 1-jét megelőző létesítése esetén az 59/A. § (2a) bekezdésétől eltérően a megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a megkereséstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

100. § Az 59/A. § (1) és (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott névváltoztatási kérelemre kell alkalmazni.”

34. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

1. 4. § (7) bekezdése az „az adatok általa” szövegrészek helyett az „az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa” szöveggel, a „bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „bekezdésében és a 89. § (4) bekezdésében foglalt” szöveggel,

2. 11. § (2) bekezdése a „lefolytatására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az erre irányuló kérelmet benyújtották” szövegrész helyett a „lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes” szöveggel,

3. 12. § (2) bekezdése az „anyakönyvvezető” szövegrész helyett az „anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,

4. 57. § (1) bekezdése a „bekövetkezett” szövegrész helyett a „bekövetkezett vagy az e törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett” szöveggel,

5. 57/A. § (2) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „százhúsz” szöveggel,

6. 58. § (3) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „tizenöt” szöveggel,

7. 59. § (1) bekezdése a „hatóság” szövegrész helyett a „hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés engedélyezését ide nem értve -” szöveggel,

8. 59/A. § (1) bekezdése az „a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményre” szövegrész helyett az „a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény)” szöveggel, a „hatóságot” szövegrész helyett a „hatóságot a névváltoztatással érintett esemény az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében” szöveggel,

9. 59/A. § (2) bekezdése az „a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó” szövegrész helyett az „a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy házastársának vagy bejegyzett élettársának a születésére vonatkozó papír alapú” szöveggel, az „az az anyakönyvvezető, akinél a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmet benyújtották, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot” szövegrész helyett az „az (1) bekezdés alapján megkeresett, a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében” szöveggel, a „tizenöt” szövegrész helyett a „százhúsz” szöveggel,

10. 59/A. § (3) bekezdése a „hatvan napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe” szövegrész helyett a „százhúsz napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe, és erről értesíti a megkeresőt” szöveggel,

11. 60. § (3) bekezdése a „kizárólag a” szövegrész helyett a „kizárólag a tévesen megkezdett vagy azon bejegyzés” szöveggel, a „sor” szövegrész helyett a „sor, amelyet nem az eljárásra jogosult személy teljesített” szöveggel,

12. 69/C. § a) pontja a „bh) és bi) alpontjában foglalt adatait” szövegrész helyett a „bh) alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik, és az anya házassági nevét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli” szöveggel,

13. 69/C. § d) pontja a „tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás” szövegrész helyett az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás” szöveggel,

14. 69/C. § f) pontja a „változását” szövegrész helyett a „változását az anya házassági neve változásának kivételével” szöveggel,

15. 69/C. § h) pontja, 69/D. § (1) bekezdés k) pontja, 69/E. § (1) bekezdés j) pontja és 69/F. § (1) bekezdés e) pontja az „idejét” szövegrész helyett az „idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát” szöveggel,

16. 69/D. § (2) bekezdése az „anyakönyvből,” szövegrész helyett az „anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező házasságra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés j)-l) pontja szerinti adatokkal,” szöveggel,

17. 69/E. § (2) bekezdése az „anyakönyvből,” szöveg helyett az „anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés i)-k) pontja szerinti adatokkal,” szöveggel,

18. 69/G. § (2) bekezdése az „(1) bekezdésben foglalt adatokat törölni kell” szöveg helyett az „(1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével” szöveggel,

19. 70. § (2) bekezdés o) pontja az „az a) pont aa)-ae) alpontjában” szövegrész helyett az „az elektronikus anyakönyv adatai alapján az a) pont aa)-ae) alpontjában és ah) alpontjában”, a „foglalt adatok” szövegrész helyett a „foglalt adatok, valamint a szülői felügyeletet gyakorló szülők e) pont szerinti nyilatkozatának” szöveggel,

20. 70. § (3) bekezdése a „bejegyző személy” szöveg helyett a „bejegyző személy a nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a törlés idejének feltüntetésével” szöveggel,

21. 71. § (3) bekezdése a „valamint e) pont ea) és eb) alpontjában” szövegrész helyett „e) pont ea) és eb) alpontjában, valamint f) pont fb) és fc) alpontjában”, a „valamint e) pont ec) és ed) alpontjában” szövegrész helyett „e) pont ec) és ed) alpontjában, valamint f) pont fd) és fe) alpontjában” szöveggel,

22. 72. § (4) bekezdése az „elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a munkáltatói jogkör gyakorlója,” szövegrész helyett az „anyakönyvvezető (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a fővárosi és megyei kormányhivatal, az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult egyéb személyek (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását, továbbá” szöveggel,

23. 73. § (4) bekezdés f) pontja az „az anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját és” szövegrész helyett az „az anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kiállított anyakönyvi okirat esetén az anyakönyvi bejegyzés folyószámát,” szöveggel,

24. 73/A. § (2) bekezdés c) pontja a „tényét,” szöveg helyett a „tényét, helyét és idejét” szöveggel,

25. 73/A. § (2) bekezdés d) pontja a „2002. december 15. előtt történt utónév-módosítást a hatálybalépés megjelölésével” szövegrész helyett a „gyermek és a szülők igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését” szöveggel,

26. 73/A. § (2) bekezdés e) pontja a „tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás” szövegrész helyett az „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás” szöveggel,

27. 81. §-a az „anyakönyvben és” szövegrész helyett az „anyakönyvben,” szöveggel, a „nyilvántartásában” szövegrész helyett a „nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban” szöveggel,

28. 81/D. § (1) bekezdése a „jogosult átvenni” szövegrész helyett a „jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni” szöveggel,

29. 89. § (4) bekezdése a „valamint” szövegrész helyett a „menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint” szöveggel

lép hatályba.

35. § Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

a) 4. § (3) bekezdésében a „vagy,” szövegrész,

b) 11. § (3) bekezdése,

c) 48. § (4) bekezdése,

d) 60. § (2) bekezdése,

e) 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „elhalt személy esetén” szövegrész.

36. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

37. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

14. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

38. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „telefonos” szövegrész helyébe az „országos telefonos” szöveg lép.

15. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

39. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.”

(2) A Khtv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.”

(3) A Khtv. 9/A. alcíme a következő 20/G. §-sal egészül ki:

„20/G. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a kormányablak hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.”

(4) A Khtv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § (1) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Khtv. 11. § (4) bekezdésében a „2011. évi CXCIX. törvény” szövegrész helyébe a „2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szöveg, 20/D. § (6) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben” szövegrész helyébe a „Kttv.-ben” szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a Khtv. 21/A. § b) pontjában az „a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit” szövegrész, valamint 24-26. §-a.

16. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása

40. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdésében a „más állami szervet” szövegrész helyébe a „más állami szervet, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetén más állami szervet vagy megyei önkormányzatot” szöveg lép.

17. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

41. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az Mötv. 85. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölést követő harminc napon belül kell megkötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A kijelölésről szóló döntés elleni keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”

(3) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet.”

(4) Az Mötv. 85. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (3b) vagy a (7a) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálat iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, és e perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.”

(5) Az Mötv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás éve és az egyéni választókerület határának módosítását érintő területszervezési kezdeményezés esetén az országgyűlési képviselői általános választás évét megelőző év kivételével - évente egy alkalommal dönt.”

(6) Az Mötv. „Önkormányzati vagyon” alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:

„110/A. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény szerinti - tulajdoni igénye 2014. január 1-jétől bírósági eljárásban érvényesíthető.”

(7) Az Mötv. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság soron kívüli eljárás keretében pótolja a kormányhivatal vezetője által kijelölt közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közös önkormányzati hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodását.”

(8) Hatályát veszti az Mötv. 143. § (4) bekezdés a)-c) pontja, 146. § (1)-(2) bekezdése és 146/B. §-146/D. §-a.

18. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

42. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a (3) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak]

h) a járási hivatalnak,

i) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

j) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.”

19. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

43. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból papír alapú hiteles térképmásolatot adhat ki.”

20. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

44. § (1) Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 88. § (3) bekezdése.

(2) Nem lép hatályba a Jtv. 91. § (8) bekezdése.

21. Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény módosítása

45. § (1) Hatályát veszti az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 41. §-a, 69. §-a és 81. § j) pontja.

(2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 46. §-a, 89. §-a és 96. §-a.

22. Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3. § (2), (5)-(9) bekezdése és (12) bekezdés a), b), f) és g) pontja, az 5. §, a 7. §, a 10. §, a 12. §, a 39. § (3) bekezdése, a 41. §, a 43. § és az 1. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § (3) és (11) bekezdése, valamint (12) bekezdés e) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 39. § (2) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(5) A 3. § (1), (4) és (10) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 8. §, a 13. §, a 14. §, a 16-31. §, a 37. § és a 3. melléklet 2014. július 1-jén lép hatályba.

47. § (1) A 4. § (1) és (3) bekezdése az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 41. § (1)-(5), (7) és (8) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2013. évi CCXVIII. törvényhez

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke fejezet II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke alcíme a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Illetékmentes

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (9) bekezdésében foglalt esetben a személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás,

b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.”

2. melléklet a 2013. évi CCXVIII. törvényhez

1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

a) 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja és 4. pont 4.1. alpontja,

b) 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja, 3.4. alpontja, 3.6. alpontja és 3.7. alpontja,

c) 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 3. pont 3.1. alpontja, 3.6. alpontja és 3.7. alpontja,

d) 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 5. pont 5.1. alpontja, 5.2. alpontja, 5.5. alpontja és 5.6. alpontja, valamint 6. pont 6.1. alpontja

az „alpontja” szövegrész helyett az „alpontja és g) vagy h) pontja” szöveggel lép hatályba.

2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

a) 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 4. pont 4.7. alpontja,

b) 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről cím 3. pont 3.11. alpontja,

c) 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 3. pont 3.11. alpontja,

d) 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 5. pont 5.11. alpontja

a „státusa” szövegrész helyett a „vagy oltalmazott jogállása” szöveggel lép hatályba.

3. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

a) 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 1. pontja,

b) 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről cím 1. pontja,

c) 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 1. pontja,

d) 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 1. pontja

az „Anyakönyvi” szövegrész helyett az „A szervet megjelölő” szöveggel lép hatályba.

4. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 12. pontja az „Az anya és az apa” szövegrész helyett az „A szülő vagy a szülők” szöveggel lép hatályba.

3. melléklet a 2013. évi CCXVIII. törvényhez

1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről címe a következő 14. ponttal egészül ki:

„14. A születést bejelentő intézmény neve és címe.”

2. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről címe a következő 15. ponttal egészül ki:

„15. A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!