Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.18.)

2013. évi CCXXVIII. törvény

egyes klímapolitikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a Kkt. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az építtető – a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével és a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljes körűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(2a) Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.”

2. § A Kkt. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosságmentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.”

3. § A Kkt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadása feltételhez – a (2) bekezdés szerinti esetben csatlakozási díj megfizetéséhez is – kötött. A csatlakozási díj mértékét, illetve a mérték megállapításának elveit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették, és

a) az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy

b) a csatlakozási díj nem került megfizetésre,

a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

(5) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

(6) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.”

4. § A Kkt. a következő 46/I. §-sal egészül ki:

„46/I. § Az e törvénynek az egyes klímapolitikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVIII. törvény által megállapított 29. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

5. § A Kkt. 47. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„31. síkosságmentesítés: olyan téli üzemeltetési feladat, amely a közút gépjármű-közlekedésre szolgáló felületének síkosság elleni védekezését és a hó eltakarítását foglalja magába.”

6. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„28. az út és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá az utak kezelésére vonatkozó, a közlekedésbiztonságot és a létesítményeket érintő alapvető követelményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„38. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására, közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„39. a csatlakozási díj meghatározásának elveit, mértékét, a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit”

(rendeletben állapítsa meg.)

7. § A Kkt.

a) 12. § (3c) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe a „közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett” szöveg,

b) 20/A. § (1)–(3) bekezdésében, valamint 20/B. § (1)–(4) bekezdésében a „közúti ellenőr” szövegrészek helyébe a „kezelői ellenőr” szöveg,

c) 20/A. § (1) bekezdésében a „közúti ellenőrök” szövegrész helyébe a „kezelői ellenőrök” szöveg,

d) 20/A. § (2) bekezdésében a „közúti ellenőrökről” szövegrész helyébe a „kezelői ellenőrökről” szöveg és

e) 48. § (3) bekezdés b) pont 35. alpontjában a „közúti ellenőr” szövegrész helyébe a „kezelői ellenőr” szöveg, a „közúti ellenőrök” szövegrész helyébe a „kezelői ellenőrök” szöveg

lép.

2. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

8. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6), és a nitrogén-trifluorid (NF3);”

(2) Az Éhvt. 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„19. forgalmi jegyzék: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék;”

9. § Az Éhvt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint ezek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy – a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel – a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működéséhez és a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárási rendben az energiapolitikáért felelős miniszter számára díj- és költségtérítés megállapítása nélkül biztosítja.”

10. § Az Éhvt. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság összegét az állami meteorológiai szolgálat az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel határozza meg.”

11. § Az Éhvt. 5. §-át megelőző alcím címe és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Forgalmi jegyzék

5. § (1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a környezetvédelmi hatóság.

(2) A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja.

(3) A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.

(4) A forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.

(5) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A kérelmező köteles hatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy a meghatalmazott képviselőként megnevezett személy e feltételeknek megfelel, vagy csatolni e személy hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

12. § Az Éhvt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információra vonatkozó jelentéstételt a miniszter teljesíti az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.”

13. § Az Éhvt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A miniszter az adott elszámolási időszak végén – a jegyzékkezelő útján – gondoskodik a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.”

14. § Az Éhvt. 14. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

g) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, valamint a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét, a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét a személyes adatok kivételével;”

15. § Az Éhvt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –

a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet, és

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

16. § (1) Az Éhvt. 4. § (1) bekezdésében az „egyetértésben a miniszter, valamint” szövegrész helyébe az „egyetértésben a miniszterrel, valamint” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Éhvt. 9. § (4) és (7) bekezdésében, valamint 14. § (5) bekezdés d) és e) pontjában a „nemzeti” szövegrész.

(3) Hatályát veszti az Éhvt. 14. § (4) bekezdése.

3. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

17. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 16. alcímben foglalt rendelkezések hatálya a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott kategóriákból származó szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid tonna széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátására terjed ki, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának kivételével.”

18. § Az Ügkr. tv. 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„2. akkreditált hitelesítő szervezet: a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,”

19. § Az Ügkr. tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kibocsátási jelentéseket és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket akkreditált hitelesítő szervezettel kell hitelesíttetni.”

20. § Az Ügkr. tv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kibocsátási egységek magyar állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának, valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek magyar állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevételnek

a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására,

b) a magyar klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés hatékony megvalósítására,

c) az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére

fordított, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról az Áht. felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint gondoskodik.”

21. § Az Ügkr. tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ügkr. tv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30. § (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.

(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(3) A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.

(4) A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a miniszter jelöli ki.

30/A. § (1) Nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.

(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

(3) Legkésőbb 14 nappal a 389/2013/EU rendelet 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések elfogadása után a nemzeti tisztviselő megküldi a miniszter részére a nemzetközi jogosultsági tábla összeállításához szükséges adatokat.

(4) A nemzeti tisztviselő megőriz valamennyi releváns kiotói folyamatra, naplózási adatra és a kiotói számlák számlatulajdonosaira vonatkozó adatot, amíg az esetleges velük kapcsolatos folyamatban lévő végrehajtási ügyek le nem zárulnak, de legfeljebb a számla lezárását követően tizenöt évig.”

22. § Az Ügkr. tv. 42. § (2) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt )

b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet,

c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

d) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

23. § (1) Az Ügkr. tv. 2. § 5. pontjában az „az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 5. cikke” szövegrész helyébe az „a 389/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikke” szöveg lép.

(2) Az Ügkr. tv. 2. § 30. pontjában a „perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6)” szövegrész helyébe a „perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3)” szöveg lép.

(3) Az Ügkr. tv.

a) 2. § 7., 19., 25., valamint 26. pontjában,

b) 12. § (3) bekezdésében,

c) 13. § (1) bekezdésében

az „az 1193/2011/EU bizottsági” szövegrész helyébe az „a 389/2013/EU bizottsági” szöveg lép.

(4) Az Ügkr. tv. 12. § (1) bekezdésében az „az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 38. cikkében” szövegrész helyébe az „a 389/2013/EU bizottsági rendelet 41. cikkében” szöveg lép.

24. § Hatályát veszti az Ügkr. tv. 27. §-a, 39. § (1) bekezdés f) pontja és 41. § (3)–(4) bekezdése.

4. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

25. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az egyetemes útdíj szolgáltató az úthasználati jogosultság ellenértékének kiegyenlítésére üzemanyagkártya elfogadását biztosíthatja az úthasználók számára. Az egyetemes útdíj szolgáltató azonos feltételekkel köteles szerződést kötni az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az üzemanyagkártya-kibocsátókkal.”

26. § Az Udt. a következő 8/A–8/B. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 100%-ának teljesítéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség év végi állományát a költségvetési törvényben kell meghatározni.

(3) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (1) bekezdés szerinti hitelszerződése biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

8/B. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által a (2) bekezdés szerinti kölcsönfelvevők számára használati díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettség 80%-ának teljesítéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség csak a használati díj fizetésére kötelezett kis- és középvállalkozások kölcsöneire terjed ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség együttes év végi állományát a költségvetési törvényben kell meghatározni.

(4) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az (1) bekezdés szerinti kölcsönök biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles.

(5) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az (1) bekezdés szerinti hitelszerződéshez előírt, a szerződött hitelösszeg 20%-át és a hitelszerződés aláírásakor érvényes 3 havi ügyleti kamat együttes összegét meg nem haladó mértékű biztosítékok az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség beváltása esetén nem szállnak át az államra.”

27. § Az Udt. 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli)

c) útdíjköteles elemi útszakasz kezelői feladatait ellátó,

ca) a koncessziós közúton végzett üzemeltetői feladata ellátása érdekében a koncessziós társaság vagy az általa üzemeltetői feladatokkal megbízott gazdasági társaság által üzemeltetett gépjárműveket,

cb) a ca) alpont alá nem tartozó országos közút esetében az országos közút kezelésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt közútkezelő által a közútkezelői feladata ellátása érdekében üzemeltetett, valamint a téli időszakban az országos közút kezelőjével kötött szerződés szerint, az országos közút kezelőjének cégjegyzésre jogosult képviselője által igazoltan a téli úttisztítási-, síkosságmentesítési feladatokat végző gépjárműveket;”

28. § Az Udt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az útdíj szolgáltató és az útdíj szedő egymás közötti útdíj szedéssel kapcsolatos – különösen a szerződéskötésre irányuló tárgyalásokkal vagy a már fennálló szerződéses viszonyukkal összefüggésben felmerült – jogvitáiban a bírósági igényérvényesítés előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli rendezését az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt egyeztető szerv útján.”

29. § Az Udt. 28. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

r) állapítsa meg a 8/A. § és 8/B. § szerinti állami kezesség, valamint a 8/B. § szerinti kölcsönökhöz nyújtandó állami kamattámogatás részletes szabályait.”

30. § Az Udt. 14. § b) pontjában a „díjkategóriájánál alacsonyabb díjkategóriához tartozó” szövegrész helyébe a „díj- vagy környezetvédelmi kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó” szöveg lép.

5. Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 26. §, a 29. § és a (4) bekezdés 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § és a 6. § (3) bekezdése 2014. május 1. napján lép hatályba.

(4) Hatályát veszti a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 44/B. §-a, 44/C. §-a, valamint 77. § (1) bekezdés g) pontja.

32. § Ez a törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –

a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.