Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.23.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCXXXVI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének 43. pontja.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 11. § (3) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. mellékletében” szöveg,

c) 11. § (3) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét” szöveg,

d) 11. § (3) bekezdés e) pontjában az „az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét” szövegrész helyébe az „a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg

lép.

3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg lép.

4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

4. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.”

(2) Az Exim tv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.”

(3) Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”

(4) Az Exim tv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117-121. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(5) Az Exim tv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.”

5. § (1) Az Exim tv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitel referencia szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től;

gb) kötvények kibocsátása.

(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”

(2) Az Exim tv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.”

6. § Az Exim tv. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.”

7. § Az Exim tv. 8/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni.”

8. § Az Exim tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.”

9. § (1) Az Exim tv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.”

(2) Az Exim tv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.”

10. § Az Exim tv.

a) 14. § (3) bekezdésében a „Hpt. 62. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „Hpt. 148. § (2) bekezdését” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében a „Hpt. 44. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében a „Hpt. 44. és 68. §-ától” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától” szöveg,

d) 21. § (1) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében” szöveg,

e) 21. § (2) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (2) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől” szöveg,

f) 21. § (3) bekezdésében az „a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében” szöveg,

g) 24. §-ában a „Hpt. 51. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 161. §-ában” szöveg, és a „Hpt. 51. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 161. § (2) bekezdésében” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Exim tv. 20. § (2) bekezdése.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

12. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint - a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.”

13. § (1) Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.7. az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, valamint az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny - vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló - résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;”

(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete 8. pontja a következő 8.12. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak

a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés, és

b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja

révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;”

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

14. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett támogatásra.”

(2) A Tao. törvény 22. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:)

a) a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén az Mktv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni;”

15. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (3e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

g) nem áll az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és”

(3) A Tao. törvény 22/C. § (6) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy)

d) a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy - az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra - a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül - az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,

e) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy - az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.”

(4) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (6a)-(6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés a) és d) pontjában a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanra irányul.

(6b) A (6) bekezdés e) pontját a támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi.”

(5) A Tao. törvény 22/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.”

(6) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.”

16. § (1) A Tao. törvény a következő 29/W. §-sal egészül ki:

„29/W. § A 22. § (8) bekezdés a) pontjának az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépése napját követően fizetett támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”

(2) A Tao. törvény a következő 29/X. §-sal egészül ki:

„29/X. § A 22/C. § (6a) bekezdésének az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, illetve a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.”

7. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

17. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a következő 234/Q. §-sal egészül ki:

„234/Q. § 2013. december 31-ig már megképzett általános kockázati céltartalékot vagy annak egy részét - ha az veszteség fedezésére nem kerül felhasználásra - a hitelintézet 2013. december 31-i fordulónappal átvezetheti az eredménytartalékba.”

8. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

18. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója

1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozását,

2. tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés),

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, pénzügyi intézménytől igénybe vett pénzügyi lízing, vagy ilyen kölcsönhöz vagy lízinghez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltása,

e) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2012. január 1-jén hatályos 200/B. § szerinti végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltás,

f) a d) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön, gyűjtőszámlahitel kiváltására felhasznált, pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsönteljes vagy részleges kiváltása.”

19. § Az Ltp. a következő 27/D. §-sal egészül ki:

„27/D. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött lakáselőtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell.”

20. § Az Ltp. 3. § (1) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt” szöveg lép.

9. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

21. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget, valamint a kiemelt előirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő támogatását az előirányzattal érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-ban meghatározottak szerint használja fel.”

10. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

22. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,

b) 14. § (11) bekezdés h) pontjában az „a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke” szöveg, és a „Hpt. 2. számú mellékletének II./5. pontja értelmében” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott,” szöveg,

c) 16. § (3) bekezdésében a „Hpt. 133. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 260. § (1) bekezdésében” szöveg

lép.

11. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

23. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 2. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,

b) 1. számú melléklet 8. pontjában az „az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg

lép.

12. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

24. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A bevett egyház jogosult a - törvényben meghatározottak szerint - rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2) A bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.”

(2) Az Eftv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bevett egyházakat a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és kiegészítő támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a bevett egyháznak átutalni.”

13. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

25. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az MFB Zrt. a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.”

26. § (1) Az MFB tv. 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó, kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő, oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások és mindezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában;”

(2) Az MFB tv. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

k) a 2. számú mellékletben meghatározott, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel-, és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában és fizetési kötelezettségeikért készfizető kezesség vállalásában;”

27. § Az MFB tv. 3. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az e törvény 1. számú, illetve 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.”

28. § (1) Az MFB tv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosított, és/vagy az MFB Zrt. fedezetértékelési szabályzata szerinti mértékű fedezetek a hitelnyújtáskor vagy a későbbiekben rendelkezésre állnak. Ha mindez a 2. § b)-c) és k) pontjában megjelölt feladatok teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani.”

(2) Az MFB tv. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat.”

29. § (1) Az MFB tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által

a) forrásszerzés céljából igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből és kibocsátott kötvényekből az MFB Zrt.-t terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt, érvényesített készfizető kezességből és bankgaranciából származó, az MFB zrt. felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

c) forrásszerzés céljából a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése szerinti bel- és külföldi szakmai ügyféltől bankközi piacon elfogadott betétekből, valamint

d) végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből eredő, az MFB Zrt.-t terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”

(2) Az MFB tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam nevében, a Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján a forrásbevonással összefüggő deviza csereügyletek miatt az MFB Zrt.-t euróban terhelő fizetési kötelezettségek tekintetében az MFB Zrt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet.”

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A költségvetési törvényben meg kell határozni:)

a) a forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétek, továbbá igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök, és kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és az (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát;

b) az MFB Zrt. által az (1) bekezdés b) pontja alapján állami kezesség mellett nyújtott hitelek, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezesség és bankgarancia állomány felső határát;

c) az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott forrásbevonással összefüggő deviza csereügyletekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának felső határát;”

(4) Az MFB tv. 5. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az MFB Zrt.-nek az (1) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(3b) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott állományok együttes összege, valamint a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

(3c) Devizában megvalósuló kötvény kibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3b) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - a (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvény kibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(3d) E § alkalmazásában pótlási költség

a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).”

(5) Az MFB tv. 5. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fizetési kötelezettségek biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmenően a hitelező további fedezet előírására nem köteles.

(7) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”

30. § Az MFB tv. III. Fejezet 2. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A Kormánynak biztosítania kell az MFB Zrt. hosszú távú és stabil működőképességét.”

31. § (1) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által

a) a hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát,

b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.”

(2) Az MFB tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 110., 112. és 117-121. §-ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

32. § Az MFB tv. a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § A Hpt. 161. §-ában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 161. § (2) bekezdésében és a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az MFB Zrt. által az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, illetve az e törvény 1. számú és 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek által az MFB Zrt. részére adott adatszolgáltatásra.”

33. § Az MFB tv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

34. § Az MFB tv. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

35. § Az MFB tv.

a) 1. § (5) bekezdésében a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt” szöveg,

b) 8. § (6) bekezdésben a „Hpt. XIV. fejezete” szövegrész helyébe a „Hpt. 172-176. §-a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének” szöveg,

c) 13/A. § (1) bekezdésében a „Hpt. 44. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. § (1) bekezdésében” szöveg,

d) 13/A. § (2) bekezdésében a „Hpt. 44. §-ában, illetve a 68. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ában és 155. §-ában” szöveg,

e) 13/A. § (3) bekezdésében a „Hpt. 68. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „Hpt. 155. § (2) bekezdését” szöveg,

f) 13/A. § (4) bekezdésében a „Hpt. 44. §-ában és 68. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ában és 155. §-ában” szöveg,

lép.

36. § Hatályát veszti az MFB tv. 2. § j) és m) pontja, valamint 8. § (5) bekezdése.

14. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

37. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 111. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„111. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,”

38. § A Tpt. 335. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)

j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos.”

(tevékenységet végezhet.)

39. § A Tpt. 336. § (2) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:)

g) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységet.”

(folytathat.)

40. § A Tpt. 338. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt tevékenységre a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet szabályai az irányadók.”

41. § A Tpt. 340/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A központi értéktári tevékenység mellett végezhető, a 336. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt tevékenység végzésére a 648/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.”

42. § A Tpt. 341. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:]

a) az MNB;”

43. § A Tpt. 368. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”

44. § A Tpt.

a) 5. § (1) bekezdés 108. pontjában az „a Hpt.-ben” szövegrész helyébe az „a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben” szöveg,

b) 353. § (8) bekezdésében az „a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből” szöveg,

c) 1. számú melléklet 11. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a Tpt. 1. § k) pontja, 5. § (1) bekezdés 38-39a., 97., 104., 115., 118., 118a., 132., 133., 138. pontja és 181/A-181/K. §-a.

15. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

46. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

fizetést korlátozó eljárás:)

db) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a Hpt. 48. § (5) bekezdése, a Hpt. 55. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

intézmény:)

fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy”

47. § A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 44. pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésben” szöveg lép.

48. § A Tvt. 10. § d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:)

db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (fizetési rendszer működtetése) végzése esetén a Hpt. 3. § (3) bekezdésében előírt tevékenységi engedéllyel, vagy”

16. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

49. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése a következő 101-106. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;

102. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;

103. jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;

104. jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;

105. jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás):a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;

106. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek.”

50. § A Bit. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.”

51. § A Bit. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.”

52. § A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:)

m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.”

53. § A Bit. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai

37/A. § (1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.

(2) A rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított egy éven belül - legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető. A szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét követően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg a második év kezdetétől a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét. A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.

(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés esetén - nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,

b) a jutalék mértékét,

c) a jutalék kifizetésének feltételeit,

d) a jutalékfizetés ütemezését,

e) a jutalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,

f) a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,

g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.

(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a 33. § (1) bekezdésében foglalt biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó - eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.

(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.

(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában.”

54. § A Bit. 48. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.”

55. § A Bit. 85. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 86. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában, a 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.”

56. § A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A biztosító vezető aktuáriusa

86. § (1) A biztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki

a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy

ab) szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú - végzettséggel és legalább a 231/E. §-ban meghatározott határidőt megelőzően szerzett 5 éves vezető aktuáriusi vagy 10 éves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.

(6) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:

a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,

b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán;

c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán vagy

d) posztgraduális aktuárius szakon

szerzett végzettség.”

57. § (1) A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)

o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.”

(2) A Bit. 96. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a fogyasztói biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.”

58. § A Bit. 124. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:]

e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”

59. § A Bit. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 700 000 euró,

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 500 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,

c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 400 000 euró, de a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 700 000 euró, amennyiben e biztosítók esetében:

ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy

cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy

cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”

60. § A Bit. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 231/E. §-sal egészül ki:

„231/E. § (1) Az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) által megállapított - 86. § (1) bekezdés a) pont ab) pontja szerinti vezető aktuáriusi és aktuáriusi szakmai gyakorlatként a 2013. december 31-ig megszerzett gyakorlat fogadható el.

(2) Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 3. § (1) bekezdés 101-106. pontjában foglaltakat legkésőbb 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 37/A. §-ában foglaltakat a biztosító és a biztosításközvetítő legkésőbb 2015. január 1-jétől köteles alkalmazni.

(4) A tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítónak az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 126. § (1) bekezdésében, a 8. számú melléklet A) pont 7., 8., 28., 29. alpontjában, valamint C) pont 7., 8., 20., 21. alpontjában meghatározottaknak legkésőbb 2014. július 1-jétől kell megfelelni.”

61. § A Bit.

a) 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben” szöveg,

b) 5. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában” szöveg,

c) 35. § (2) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 8. § (1) bekezdésében” szöveg,

d) 111/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szövegrész helyébe a „2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg,

e) 159. § (1) bekezdés d) pontjában „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében” szövegrész helyébe „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben” szöveg,

f) 8. számú melléklet A) pont 7. és 8. alpontjában, valamint C) pont 7. és 8. alpontjában az „57 500 000” szövegrész helyébe a „61 300 000” szöveg,

g) 8. számú melléklet A) pont 28. és 29. alpontjában, valamint C) pont 20. és 21. alpontjában a „40 300 000” szövegrész helyébe a „42 900 000”szöveg

lép.

17. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

62. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:)

f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett

fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

fb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

fc) kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,

fd) az fa) és fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa kiadott támogatási igazolásokról,

fe) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,

ff) az fe) alpontban meghatározott feladata ellátása során összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,

fg) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez.”

(2) Az Stv. 33. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:]

d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra az országos sportági szakszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.”

(3) Az Stv. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.”

(4) Az Stv. 51. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

g) ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:

ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,

gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,

ge) a szakszövetség kezdeményezésére intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;

gf) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe;

gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a gf) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;

gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;

gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látványcsapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;”

(5) Az Stv. a következő X/A. Fejezettel egészül ki:

X/A. Fejezet

EGYES FŐVÁROSI ÁLLAMI TULAJDONÚ SPORTCÉLÚ INGATLANOK VAGYONKEZELŐINEK KIJELÖLÉSÉRŐL

76/B. § (1) A fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonú sportcélú ingatlanok vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben felsorolt jogi személyeket jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.

76/C. § A 76/B. § alapján keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről.”

(6) Az Stv. az 1. melléklettel egészül ki a 3. melléklet szerint.

(7) Az Stv.

a) 51. § (1) bekezdésében, 62. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 79. § (2) és (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

b) 51. § (4) bekezdésében, 57. § (2) bekezdés i) pontjában és 68/A. § (1) bekezdésében a „sportigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

c) 79. § (4) bekezdésében a „miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Stv.

a) 51. § (2a) bekezdése és

b) 79. § (1) bekezdés a) pontja.

18. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény módosítása

63. § A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg lép.

19. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

64. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek - e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is - kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást, megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végző szervezeti egységeinek. Nem kell külön engedélyt beszerezniük az állam nevében eladóként eljáró, honvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított haditechnikai termékek elidegenítését végző szerveknek azonban az elidegenített haditechnikai termékek köréről, illetve a vásárlók személyéről kötelesek tájékoztatni a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet.”

65. § A Httv. „Személyi követelmények” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában és III. fejezetében, valamint az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző vállalkozás tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.”

66. § A Httv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Ez a törvény

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének

való megfelelést szolgálja.”

20. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása

67. § A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

21. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

68. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni)

h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 47. §-ának (2) és (3) bekezdésében;”

22. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

69. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 27. § (4) bekezdés b) pontja az alábbi be) alponttal egészül ki:

[b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében]

be) azt a tényt, ha a részvénytársaság vezető tisztségviselőjének megbízatása a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztésre került; továbbá a kijelölt felügyeleti biztos nevét, székhelyét és lakóhelyét,”

(2) A Ctv. 27. §-a az alábbi új (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A cégbíróság a felügyeleti biztost kijelölő hatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (4) bekezdés be) pontjában meghatározott adatokat.”

23. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

70. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény

a) 4/A. § (38) bekezdésében az „a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése” szöveg,

b) 4/A. § (39) bekezdésében a „Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában” szövegrész helyébe a „575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában” szöveg

lép.

24. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

71. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1b) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlók a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthetnek olyan megállapodást, melynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben résztvevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.”

72. § A Vtv. 20. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[(4) A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik]

q) döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.”

73. § (1) A Vtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási - szerződés - a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül - nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.”

(2) A Vtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mellőzhető a versenyeztetés:

a) nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg,

e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”

74. § (1) A Vtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a) A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével - köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.”

(2) A Vtv. 27. § (7) bekezdése a következők szerint módosul:

„(7) A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).”

(3) A Vtv. 27. § (9) bekezdése a következők szerint módosul:

„(9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.”

25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

75. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

76. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

a) 1. § (4) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 45. § (4) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

27. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

77. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„11. minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„22. EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,

23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdés a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„64. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. és 84. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,

84. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 85-106. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„85. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.

86. tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény.

87. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél - akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll - elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,

88. rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:

a) az EU-szintű anyavállalat,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy

d) a befektetési vállalkozás,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,

89. globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely

a) EU-szintű anyavállalatnak,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet,

90. globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

91. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,

92. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

93. rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,

95. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,

96. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését,

97. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,

98. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,

99. vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyeit is,

100. közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: a nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és az a befektetési vállalkozás, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot,

101. rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv,

102. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,

103. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,

104. modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

105. tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

106. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.”

78. § A Bszt. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.”

79. § A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagy felelősségbiztosítás összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

80. § A Bszt. 17. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5) A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.”

81. § A Bszt. 19. §-át követő alcím címe helyébe a következő szöveg lép és az alcím egyidejűleg kiegészül a következő 19/A. §-sal:

Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség

19/A. § (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.”

82. § A Bszt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatvállalási és kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely különösen felelős

a) a 100. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtásáért, és

b) a 101. §-ban meghatározott eljárásrendek és szabályzatok kialakításáért,

amelyekről legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelőbizottságának.”

83. § (1) A Bszt. Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység alcíme a következő 20/A. és 20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,

c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(8) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.

20/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön - megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.”

(2) A Bszt. 20/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.

(9) Az (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a testület összetételét.”

84. § A Bszt. V. Fejezete a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:

Általános felelősség

21/A. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.”

85. § (1) A Bszt. VI. Fejezete a következő 24/A-24/F. §-sal egészül ki:

„24/A. § A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.

24/B. § A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

24/C. § Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

24/D. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.

(2) A jelölőbizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölőbizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(6) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

24/E. § Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

24/F. § A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.”

(2) A Bszt. VI. Fejezete a következő alcímmel és egyidejűleg a 24/G. §-sal egészül ki:

Jogsértések jelentése

24/G. § (1) A befektetési vállalkozás hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A befektetési vállalkozás a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.”

86. § A Bszt. Személyi összeférhetetlenség alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,

b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.”

87. § A Bszt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.”

88. § A Bszt. 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.”

89. § A Bszt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok - ideértve a modellkockázatot is - mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,

i) a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira, valamint

j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,

c) a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer - felülvizsgál,

f) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,

i) a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint

j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(3) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(4) A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.

(5) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(7) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(8) A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.”

90. § A Bszt. a 101. §-t követően a következő alcímmel és 101/A. §-sal egészül ki:

Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása

101/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1-5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.”

91. § A Bszt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén - a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének, valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési-, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás megfelelő időben történő feltőkésítéséhez szükséges intézkedéseket is.

(3) A helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, a befektetési vállalkozás felülvizsgálja.

(4) A befektetési vállalkozás együttműködik a törvényben meghatározott szanálási hatósággal, biztosítandó, hogy esetleges felszámolása - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklése érdekében a szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen a befektetési vállalkozás szerkezetátalakítására, funkciói folyamatosságának fenntartására, a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a befektetési vállalkozás egésze vagy egy része életképességének helyreállítására.”

92. § A Bszt. 105. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások”

93. § A Bszt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) A befektetési vállalkozás - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint

c) a 110/A-110/F. § szerinti kombinált pufferkövetelmény

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.

(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkező befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek.”

94. § (1) A Bszt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.”

(2) A Bszt. 106. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”

(3) A Bszt. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek, ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak

a) harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely

aa) hitelintézet,

ab) befektetési vállalkozás,

ac) pénzügyi vállalkozás, vagy

ad) eszközkezelő társaság; vagy

b) részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott valamely intézményben.”

95. § A Bszt. 108. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely]

b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, fizetési titok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy”

96. § A Bszt. a 110. §-t követően a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:

XX/A. Fejezet

Tőkepufferek

Tőkefenntartási puffer

110/A. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelmény teljesítésére.

(4) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

Anticiklikus tőkepuffer

110/B. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferrátának a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)-q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba sorolható kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény

kapcsolódik.

(6) A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain, túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

(8) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

110/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a befektetési vállalkozást kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer

110/D. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége,

d) a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9) bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és

b) a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásnak minősítheti.

110/E. § (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

110/F. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy

b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény

közül a magasabb értéket.

Rendszerkockázati tőkepuffer

110/G. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire vagy

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás számára a Felügyelet határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

110/H. § (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.

(6) Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény

összege.

(7) A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény

összege.

110/I. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti az 110/A. §, 110/B. § vagy a 110/F. §-ban meghatározott követelményeket, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás

a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.

(3) Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a befektetési vállalkozás

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

110/J. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.

(2) A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és év végi nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(3) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

110/K. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben keletkezett.

(3) A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

110/L. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.”

97. § A Bszt. 117. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”

98. § (1) A Bszt. 118. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha)

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,”

(2) A Bszt. 118. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.”

99. § A Bszt. 123. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A befektetési vállalkozás évente legalább egyszer bejelenti és ismerteti a Felügyelet felé a kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény számításai során az alkalmazott belső módszerek eredményét és az alkalmazott módszereket, amely eredményeket, adatokat és információkat a Felügyelet értékel és az értékelésből fakadó következtetésekről a befektetési vállalkozást tájékoztatja.

(9) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti értékelés során a korábbi eredményekhez, értékekhez képest jelentős eltéréseket talál, akkor ezt részletesen értékeli és a módszertani engedélyezések során a tapasztalatait felhasználja annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a tőkekövetelmény megállapítása során a befektetési vállalkozás tevékenységéhez, ügyfélköréhez és kitettségeinek szerkezetéhez legmegfelelőbb módszertant válassza.”

100. § A Bszt. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) az árbevételt,

c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) az adózás előtti eredményt,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.”

101. § A Bszt. a 161. §-t követően a következő alcímmel és egyidejűleg a 161/A-161/D. §-sal egészül ki:

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

161/A. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont alapú felügyeletét.

(2) Ha valamely befektetési vállalkozás anyavállalata hitelintézet, illetve a hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai az alkalmazandóak.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.

(6) Az olyan befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személytől,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és

c) az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozástól.

(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban meghatározott esetben tagadható meg.

(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.

(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

(12) A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.

161/B. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizni a 161/A. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(2) A 161/A. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

(3) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.

(5) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.

161/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás tagállami anyavállalat vagy EU-szintű anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel, az összevont alapú felügyeletet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a EGT-államban található, amelyben a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző EGT-államban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozási leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.

161/D. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átadhatja.

(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.

(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor a (6)-(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a befektetési vállalkozások belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(5) A Felügyelet - a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely

a) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

b) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,

d) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számítása korlátozására vonatkozik, és

e) befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.

(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

102. § A Bszt. 162. §-a és 163. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első részének II. címében meghatározottaknak megfelelően egyedi vagy összevont alapon végzi.

(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

a) azon kockázatokat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve,

b) a befektetési vállalkozás pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és

c) azon kockázatokat, amelyeket a stresszteszt során a befektetési vállalkozás tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.

(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

a) a belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stresszteszteredményekre,

b) a 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

c) az elismert hitelezési kockázatmérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 21/A. § (2) bekezdése - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

d) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

e) a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó befektetési vállalkozás által végrehajtott stresszteszteredményekre,

g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,

h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,

i) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,

j) a befektetési vállalkozás üzleti modelljére,

k) a rendszerszintű kockázatra,

l) a befektetési vállalkozás túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint

m) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek kifejlesztését.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(8) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását normális piaci körülmények között.

(9) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvben nem nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.

(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozás nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a befektetési vállalkozás egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázattranszferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 164. § szerinti intézkedéseket.

(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(13) Az (5) bekezdés j) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyelet figyelembe veszi a befektetési vállalkozás üzleti modelljét.

(14) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a befektetési vállalkozásnak a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania legalább

a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó dokumentumokat, valamint

b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.

(15) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressztesztet végez az általa felügyelt befektetési vállalkozásokra vonatkozóan.

(16) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak a 102. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra, hogy a helyreállítási tervben foglaltak

a) végrehajtása alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stresszforgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozások is helyreállítási terveket hajtanak végre.

(17) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv három hónapon belüli átdolgozására.

163. § (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek

a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressztesztek eredményei, vagy a felügyeleti és értékelési eljárás eredményei alapján,

b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit,

c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek, vagy

d) kiemelt felügyelete a Felügyelet mérlegelése alapján indokolt.

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,

b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,

c) a fokozott felügyeletet igénylő befektetési vállalkozások azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint

d) helyszíni ellenőrzések terve.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:

a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,

b) felügyeleti biztost rendelhet ki,

c) elrendeli a kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást,

d) gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,

e) elvégzi avárhatóan bekövetkező kockázatokat monitoringozó témavizsgálatokat.”

103. § A Bszt. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alcíme a következő 163/A. § és 163/B. §-sal egészül ki:

„163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső módszerének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet

a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy

b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső módszer már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy

a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy

b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,

b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

163/B. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi

a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,

b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint

d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.”

104. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

l) bírságot szabhat ki az MNBtv. 76. § (5) és (6) bekezdése figyelembevételével,”

(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti,”

(3) A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő x) és y) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

x) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,

y) határozattal megállapítja a jogsértés tényét és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.”

(4) A Bszt. 164. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet a befektetési vállalkozással szembeni intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg a Befektető-védelmi Alapot is értesíti, ha a határozat a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a befektetési vállalkozásnak a Befektető-védelmi Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

(6) A Felügyelet akkor is értesíti a Befektető-védelmi Alapot, ha a befektetési vállalkozás anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat.”

105. § A Bszt. „A határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § Egy EU-szintű anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat,

b) a likviditási kockázat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat,

d) a 105. § szerinti többlettőke-követelmény vagy

e) az intézményspecifikus likviditási követelmények

tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”

106. § A Bszt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, akkor 173/A. §-ban meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

a) a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,

b) a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.

(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(7) A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(8) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(9) Ha az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága 173/A. § szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(10) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét

a) legalább évente egyszer vagy

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat vagy leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a 173/A. § d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére

megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság.”

107. § A Bszt. 180. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet

a) 465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a befektetési vállalkozásnak el kell érnie vagy meg kell haladnia,

b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt,

c) 468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető,

d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányokat,

e) 479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembevételi lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg,

f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat,

g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,

h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembevehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembevételére vonatkozó százalékos arányokat.”

108. § A Bszt. 182. §-a a következő (5)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 110/A. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.

(6) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-nak megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.

(7) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,

b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint

c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(8) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,

b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint

c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(9) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2019. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(10) Ha a 182. § (5) és (7) bekezdése szerint jár el a befektetési vállalkozás és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a befektetési vállalkozás a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében 0 százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.

(11) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/D. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.

(12) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1-jétől.

(13) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások 2014. július 1-jétől tájékoztatják az Európai Bizottságot a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkról.

(14) A 174. § szerinti határozatot legalább évente egyszer vagy a 102. § (1) bekezdés szerinti kérelmező indoklással ellátott kérelmére az éves felülvizsgálat letelte előtt aktualizálni szükséges.

(15) A 4. melléklet 7-23. pontjában foglaltakat a 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatálybalépése előtt került megkötésre. Az e törvény hatálybalépésekor már működő befektetési vállalkozás - a 4. melléklet 5. pontjától eltérően - 2014. június 30-ig az igazgatóság által elfogadott és a felügyelőbizottság által ellenőrzött javadalmazási politikát is alkalmazhat.”

109. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

f) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”

(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet

b) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

110. § A Bszt. 2. és 4. melléklete helyébe a 4. és 5. melléklet lép.

111. § A Bszt.

a) 8. § (5) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 25. § (1) bekezdés d) pontjában az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát” szövegrész helyébe az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat” szöveg,

c) 120. § n) pontjában a „Tpt. 181/J. § (15) bekezdés” szövegrész helyébe a „161/D. § (8) bekezdése” szöveg, valamint

d) 1. melléklet 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a Bszt.

a) 4. § (2) bekezdés 21. és 57. pontja, 100. § (2)-(8) bekezdése, 103. §-a, 104. §-a, 105/A. §-a, 107. §-a és 180. § (1) bekezdés c), d), f) és g) pontja,

b) 17. § (2) bekezdésben az „a Tpt. szerint” szövegrész,

c) 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti,” szövegrész, valamint

d) 60. § (3) bekezdésében a „Hpt. 76/H. §-ban meghatározott” szövegrész.

28. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

113. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 66. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:]

e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”

114. § A Vbit. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 400 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 200 000 euró.”

115. § A Vbit. a következő 133. §-sal egészül ki:

„133. § A tevékenységi engedéllyel rendelkező viszontbiztosítónak az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény által megállapított - 68. §-ában meghatározottaknak legkésőbb 2014. július 1-jétől kell megfelelni.”

116. § A Vbit.

a) 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben” szöveg,

b) 91. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében” szövegrész helyébe az „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben” szöveg

lép.

29. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

117. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény

a) 16. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. e törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése” szöveg,

b) 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Hpt. 76. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 79. § (2) bekezdése” szöveg,

c) Melléklet 5. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg

lép.

30. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása

118. § A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. § 9. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg lép.

31. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

119. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott - gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó - pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.”

120. § (1) A Gfbt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.”

(2) A Gfbt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.”

121. § A Gfbt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.”

122. § A Gfbt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult - a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján - a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más - biztosítási fedezetet nyújtó - biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést - további intézkedés megtétele nélkül - annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.”

123. § A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”

124. § A Gfbt. 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója - legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására - így különösen arra vonatkozóan, hogy a biztosító a fedezetlenségi díjból milyen arányban vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a Kártalanítási Számla kezelője által meghatározott költséget - megállapodást köthet a biztosítókkal.

(3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási jelentés) készít.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ mint a számviteli jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.

(5) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius és a számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.

(7) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.

(8) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.”

32. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

125. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztó,”

(2) A Pft. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„14. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott készpénzátutalás,”

126. § A Pft. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint a rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni és továbbítani a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásnak, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából.”

33. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

127. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási államtitkárra” szövegrész helyébe az „a közigazgatási államtitkárra, az államtitkárra” szöveg lép.

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Állami vagy közfeladata ellátásához)

i) az Állami Számvevőszék elnöke”

[nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott - rendelkezési jogosultságok gyakorlására.]

34. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

128. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fht.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. jelzáloghitel: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,”

(2) Az Fht. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása vagy

b) amit igazoltan az a) pontban meghatározott célokra nyújtott jelzáloghitel kiváltására használtak fel és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget,”

129. § Az Fht. 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 93. § b) pontjával megállapított 28. § (3) és (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a 2014. február 1-jét követően kezdeményezett futamidő-hosszabbításra kell alkalmazni.”

130. § Az Fht.

a) 3. § 16. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,

b) 28. § (3) és (4) bekezdésében a „Lakáscélú jelzáloghitel” szövegrész helyébe „Jelzáloghitel” szöveg

lép.

35. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

131. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A 2. § szerinti kezességvállalás iránti igényt a pénzügyi intézmény a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 15 napon belül írásban bejelenti az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) Azok a pénzügyi intézmények, amelyek az (1) bekezdésben megjelölt határidőig nem igényelték a 2. § szerinti kezességvállalást, a 2014. január 1-jét követően kötött szerződésekre vonatkozóan 2014. január 31-éig ismét bejelenthetik a kezességvállalás iránti igényüket írásban az államháztartásért felelős miniszternek.”

(2) A Dttv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - ha a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka 2017. június 30-áig még nem érné el a 60 hónapot, a záró időpont - ha a devizakölcsön végső lejáratának időpontja nem korábbi - a törvény erejénél fogva az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 60 hónapra módosul.

(2) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt ilyen szerződés alapján a hiteladós által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot - a szerződés (1) bekezdése szerint történő módosulása esetén - a pénzügyi intézmény csak a módosult szerződéssel összhangban kérheti végrehajtási záradékkal ellátni.”

(3) A Dttv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésében foglaltakat az e rendelkezések hatálybalépése után kezdeményezett gyűjtőszámlahitelre kell alkalmazni.

(2) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított 1. § (2) bekezdés b) pontjában és 3. §-ával megállapított 2. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában foglaltakat az e rendelkezések hatálybalépése előtt kötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésekre is alkalmazni kell, amennyiben a hatálybalépéskor a hiteladós fizetési késedelme nem érte el a 90 napot.

(3) Azok a hiteladósok, akik 2013. augusztus 11. és november 9. között estek a devizakölcsönük tekintetében 90 napot meghaladó késedelembe és a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésüket még nem mondta fel, 2014. február 7-éig ismét kezdeményezhetik a rögzített árfolyam alkalmazását oly módon, hogy az új gyűjtőszámlahitel a már fennálló gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződéséből eredő tartozás összegét növeli és az új gyűjtőszámlahitel a 60 hónap számítása és az állami kezesség fennállása szempontjából nem minősül új szerződésnek.”

(4) A Dttv.

a) 1. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 4. pontja” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a Hpt.-ben” szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,

d) 10/A. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210/B. §-ában” szövegrész helyébe az „a Hpt. 280. §-ában” szöveg

lép.

36. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

132. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 168. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tizennégy tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.

(2) A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:

a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;

c) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;

d) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;

e) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt személy;

f) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;

g) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

h) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

i) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;

j) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

k) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy.”

133. § A Kbtv. 120. § k) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

134. § Hatályát veszti a Kbt. 168. § (3) és (4) bekezdése.

37. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

135. § (1) A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.)

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a „Hpt. 17. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 16. §-ában” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében a „Hpt. 29. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 32. §-ában” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a KHR tv. 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Hpt. 13/C. §-ában meghatározott,” szövegrész.

38. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

136. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.”

137. § A Kenytv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.”

138. § A Kenytv. 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - korhatár előtti ellátásra jogosult]

c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,”

139. § A Kenytv. 7. § (2) bekezdésében a „szerinti esetben” szövegrész helyébe a „szerinti esetben - az ott meghatározott eltéréssel -” szöveg, a „Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai” szövegrész helyébe a „2011. december 31-én hatályos szabályok” szöveg lép.

39. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

140. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: Net. tv.) 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

h) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,”

(2) A Net. tv. 1. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

l) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő

la) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,

lb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt vagy

lc) olyan lakhatási célú ingatlan, amelyen bérleti jogviszony nem áll fenn és a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben a károsultak átmeneti ingyenes elhelyezését szolgálja vagy jogszabályban meghatározott más módon hasznosításra kerül.”

141. § A Net. tv. 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott, pénzügyi intézmény javára bejegyzett jelzáloggal terhelt lakóingatlant a hiteladós, illetve zálogkötelezett erre vonatkozó - jogszabályban meghatározott bizottság (a továbbiakban: méltányossági bizottság) által elbírált - méltányossági kérelme alapján abban az esetben is megvásárolja, ha

a) a hiteladós pénzügyi intézménnyel szemben fennálló jelzáloghitel-szerződéséből eredő késedelmes tartozásának összege vagy a késedelem időtartama - a viszonyítás időpontjára tekintet nélkül - az 1. § b) pontjában meghatározott mértéket nem éri el,

b) az (1) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott valamely feltétel nem áll fenn, vagy

c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételtől eltérően a jelzáloghitel-szerződés fedezetét két lakóingatlan képezi, amelyek közül az egyik a hiteladós, a másik a zálogkötelezett tulajdonában áll és a hiteladós és a zálogkötelezett is vállalja, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti szerződést köt.

(5) A (4) bekezdés alapján megvásárolt lakóingatlanok éves szinten összesített vételára nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvényben a Nemzeti Eszközkezelő részére ingatlanvásárlás céljára rendelkezésre bocsátott forrás 1%-át.”

142. § A Net. tv. 11. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell)

f) a hiteladós - illetve, ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - méltányossági kérelmét, ha a lakóingatlan megvásárlását méltányosságból kéri.”

143. § A Net. tv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a 8. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott valamely feltétel vagy az 1. § b) pontjának a tartozás késedelmére vonatkozó feltétele nem teljesül és a hiányok pótlására nincs mód, a pénzügyi intézmény felhívja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségére.”

144. § A Net. tv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A pénzügyi intézmény a hozzá beérkezett szándéknyilatkozatot - ha ahhoz méltányossági kérelem is kapcsolódik - a méltányossági kérelemmel, a 13. § (2) bekezdése szerinti mellékletekkel és a 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató másolatával megküldi a méltányossági bizottság részére. Ha a méltányossági kérelem alapja a 11. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt valamely igazolás, illetve nyilatkozat hiánya, az e bekezdésben meghatározott más iratot a hiányra való utalással kell a méltányossági bizottság részére megküldeni.

(2) A méltányossági bizottság a méltányossági kérelemre vonatkozó indokolt döntéséről az annak meghozatalát követő 8 napon belül értesíti a szándéknyilatkozatot megküldő pénzügyi intézményt. A méltányossági kérelemre vonatkozó döntésről a pénzügyi intézmény tájékoztatja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet.

(3) A méltányossági kérelemnek helyt adó döntés esetén a pénzügyi intézmény - a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül - a szándéknyilatkozatot, a méltányossági bizottság döntéséről szóló értesítést és az (1) bekezdésre tekintettel rendelkezésére álló mellékleteket és igazolásokat megküldi a Nemzeti Eszközkezelőnek.

(4) A méltányossági bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.”

145. § A Net. tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a lakóingatlant bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feltételek fennállása vagy ennek hiányában a szándéknyilatkozat méltányossági bizottság részére történő megküldése esetén a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52. § g) pontja alapján szünetel.”

146. § A Net. tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A végrehajtási eljárás folytatódik, ha

a) valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá,

b) a méltányossági bizottság a méltányossági kérelmet elutasítja,

c) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant nem vásárolja meg, vagy

d) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult.

(2) A végrehajtás az (1) bekezdésben meghatározott esetben attól a naptól folytatódik, amikor a végrehajtó a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról vagy a méltányossági kérelem elutasításáról szóló tájékoztatását, a Nemzeti Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról vagy a lakóingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását kézhez veszi.”

147. § (1) A Net. tv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Eszközkezelő)

b) pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra és”

([az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] lakásbérleti szerződést köt.)

(2) A Net. tv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1. § h) pont hb) alpontja alapján a lakhatási célú ingatlanban elhelyezett természetes személlyel a Nemzeti Eszközkezelő használati megállapodást köt.”

148. § (1) A Net. tv. 25. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

h) a tartalék ingatlan hasznosításának, bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére, a bérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire, valamint a tartalék ingatlan veszélyhelyzetben történő kiválasztásának és használatba adásának szabályait,”

(2) A Net. tv. 25. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

j) a lakóingatlannal és a lakhatási célú ingatlannal kapcsolatos méltányossági eljárás lefolytatására, a méltányossági kérelem benyújtására, elbírálására, a méltányossági eljárást lefolytató bizottság és a Nemzeti Eszközkezelő közötti kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat, és a méltányossági eljárást lefolytató bizottság összetételét.”

149. § A Net. tv.

a) 1. § g) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,

b) 15. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257. § (2) és (3) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv alapján” szöveg, az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság” szöveg

lép.

40. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

150. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Bat.) 12. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:]

a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely

aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

ab) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, fizetési titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy”

151. § A Bat.

a) 3. § 63. pontjában a „Hpt. 5. számú melléklete” szövegrész helyébe a „hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet 25-91. cikk” szöveg,

b) 152. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveg

lép.

41. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

152. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény

a) 2. § 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. §-ában” szöveg

lép.

42. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

153. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

a) 2. § 28. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény” szöveg,

b) 2. § 42. pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,

c) 26. § (1) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg, és a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg

lép.

43. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

154. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 219. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A Pti. törvény 2. §-a a következő 21-22. pontokkal egészül ki:

„21. származtatott ügylet: a Tpt. szerinti származtatott (derivatív) ügylet;

22. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla.””

44. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

155. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22. § (1) bekezdésében a „banktitkot,” szövegrész helyébe a „banktitkot, fizetési titkot,” szöveg lép.

45. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

156. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

a) a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében

aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,

ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére, valamint

b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország területén elhelyezkedő lakóingatlanok és kereskedelmi

ba) ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra,

bb) ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjére

vonatkozó szabályokat állapít meg.

(3) Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)

a) 124. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kockázati súlyokat azzal, hogy a lakóingatlanok esetében 35 és 150 százalék közötti sávban, a kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150 százalék közötti sávban, valamint a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire egyúttal szigorúbb szabályokat állapít meg,

b) 164. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kitettséggel súlyozott átlagos LGD minimális szintjét azzal, hogy pénzügyi stabilitási szempontok figyelembevételével a minimális LGD érték esetében magasabb minimális értéket is meghatározhatnak.”

157. § (1) Az MNB tv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.”

(2) Az MNB tv. 33. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához negyedévente irányadó pufferrátát - az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásának alapjául szolgáló rátát - állapít meg, amelynél figyelembe veszi

a) a hitelezési ciklus állapotát,

b) a hitelállomány túlzott növekedéséből fakadó kockázatokat,

c) a nemzetgazdasági sajátosságokat,

d) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

e) az Európai Rendszerkockázati Testület anticiklikus tőkepufferráta meghatározására vonatkozó iránymutatását.

(3) Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.

(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.

(5) Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0% feletti, vagy ha emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi közzé.

(6) Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, akkor az anticiklikus tőkepufferráta azonnal alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján közleményben közzé teszi azt az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.”

158. § (1) Az MNB tv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

a) globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét összevont alapon, valamint

b) egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.”

(2) Az MNB tv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az MNB a Hpt. 90. § és a Bszt. 110/E. § alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.”

159. § (1) Az MNB tv. a 35. §-t követően a következő 23/A. alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

23/A. Rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő intézkedések

35/A. § (1) Ha a nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.

(2) A 141/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás magában foglalja:

a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,

b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,

c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,

d) annak bemutatását, hogy az e törvényben, a Hpt.-ben és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések - az 575/2013/EU rendelet 458-459. cikkének kivételével - nem elégségesek a feltárt rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázat kezelésére, és az elégségesség hiányának bemutatására is kitér, valamint

e) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét.

(3) Ha az MNB 3% vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően - legkorábban 30 nappal - alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.

(4) Ha a (3) bekezdéstől eltérően az MNB 3% feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB által előzetesen megküldött tervezetet véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.

(5) Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(6) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát, mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

(7) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.”

(2) Az MNB tv. 35/A. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.

(5) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.

(6) Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembe vétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.”

(3) Az MNB tv. 35/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.

(9) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

(10) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.”

160. § Az MNB tv. 39. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja]

s) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény”

(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)

161. § Az MNB tv. 40. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 575/2013/EU rendelet végrehajtását.”

162. § (1) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB a honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi illetékes felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

f) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a felügyelete alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,

g) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek körét és a vonatkozó mérlegelési jogkör gyakorlásának módját és elveit,

h) a javadalmazás tekintetében biztosított felülvizsgálat és értékelés módszertanát és elveit,

i) a Hpt. és az 575/2012/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti közigazgatási intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,

j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor hozott elutasító határozatok összegző leírását,

k) az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjánál alkalmazott kritériumokat, valamint az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés vonatkozásában

ka) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,

kb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

kc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

kd) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

l) az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában alkalmazott kritériumok, valamint az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában

la) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,

lb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

lc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

ld) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

m) a 33. § (4) bekezdésében meghatározottakkal egyidejűleg

ma) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

mb) az irányadó pufferráta mértékét,

mc) az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, és meghatározásának indoklását,

md) a 33. § (5) és a (6) bekezdésében meghatározott időpontokat,

n) ha a Hpt. 88. § (4) bekezdés a) pontja alapján az MNB a 2,5 százalék feletti anticiklikus tőkepufferráta alkalmazására kötelezi a hitelintézetet, vagy ha az MNB a Hpt. 88. § (3) és (5) bekezdése alapján anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységére vonatkozóan, akkor

na) az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét,

nb) az érintett EGT-állam vagy harmadik ország nevét, amelyben a hitelintézet által végzett tevékenység kockázattal súlyozott kitettségértékére vonatkozik az anticiklikus tőkepufferráta,

nc) időpontot, amelytől kezdve alkalmazandó az anticiklikus tőkepufferráta, ha az először kerül meghatározásra vagy ha mértéke növekszik, és

nd) indoklást, ha az nc) alpont szerinti időpont kevesebb, mint 12 hónappal követi ezen közzétételt,

o) a 35/A. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrel kapcsolatban

oa) a rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,

ob) az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások körét,

oc) a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének indokát, ha ennek nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását,

od) a rendszerkockázati tőkepuffer képzésének kezdő időpontját, és

oe) azon EGT-államok és harmadik országok megnevezését, amelyek esetén az MNB elismeri az általuk meghatározott rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,

p) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények nevének naprakész listáját és ez utóbbiak alkategóriákba való besorolását, valamint

q) az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant.”

(2) Az MNB tv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének

a) rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,

b) egységes elektronikus elérési helyen, átlátható módon tesz eleget.”

163. § Az MNB tv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.”

164. § (1) Az MNB tv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189-192. § és a Bszt. 164. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.”

(2) Az MNB tv. 53. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben és Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal

a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,

b) aránytalan veszteséget okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy

c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozás sikerességét.

(5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 30 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(6) Az MNB a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig nyilvántartja a honlapján.”

165. § Az MNB tv. 57. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.”

166. § Az MNB tv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:

ba) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,

bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,

bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,

bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,

be) elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését,

bf) bírságot szab ki, vagy

bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.]”

167. § Az MNB tv. 76. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában meghatározott szabálysértés esetén és a Bszt. 164. § alapján az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség - amennyiben meghatározható - kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.

(6) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 467 550 000 Ft, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség - ha meghatározható - kétszereséig terjed.”

168. § Az MNB tv. 94. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:

„(1) Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség van honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét és

d) a határozat rendelkező részét.”

169. § (1) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

k) a Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokat,”

(2) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés a következő s)-u) ponttal egészül ki:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

s) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevét és azt, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények melyik alkategóriába tartoznak,

t) a 35/A. § (1) bekezdésében, a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményét,

u) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítést.”

(3) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja)

b) az Európai Bankhatóságot

ba) a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,

bb) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

bc) a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

bd) a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,

be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,

bf) a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,

bg) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;

bh) azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli mentesítés keretében információt kaptak,

bi) hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,

bj) azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,

bk) ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

bl) a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,

bm) a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,

bn) a Hpt. 174. § (5) bekezdése, a 185. §, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokról,

bo) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

bp) a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,

bq) a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének alkalmazásáról,

br) a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,

bs) a 35/A. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

bt) a Hpt. 86. §-ával, 88. §-ával, valamint a Bszt. 110/A. §-ával és 110/C. §-ával kapcsolatos döntésről,

bu) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,

bv) a 35/A. §-ban, a Hpt. 92. §-ában, és a Bszt. 110/G. §-ában meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,

bw) ha a Pkt. 9. §-a (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

bx) a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti elemzésről,

by) Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről.”

(4) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja)

d) az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről,

e) az Európai Rendszerkockázati Testületet

ea) a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,

eb) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről,

ec) a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

ed) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,

ee) a 35. § (1) bekezdésben, a Hpt. 89. § (9) bekezdésében, valamint a Bszt. 110/D. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről.”

170. § Az MNB tv. 37. alcíme a következő 141/A. §-sal egészül ki:

„141/A. § (1) Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja

a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,

b) az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát.

(2) Ha az MNB a 183/A. § alapján anticiklikus tőkepufferátát határoz meg a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára 2016. január 1-jét megelőzően, akkor arról tájékoztatja az Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns felügyeleti kollégiumot.

(3) Ha valamely EGT-állam erre kijelölt hatóság anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg 2016. január 1-jét megelőzően, akkor az MNB azt elismerheti, de az elismeréséről tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns felügyeleti kollégiumot.”

171. § Az MNB tv. 54. alcíme a következő 183/A-183/C. §-sal egészül ki:

„183/A. § (1) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az anticiklikus tőkepufferrátát a Hpt. 87. §-a és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított Bszt. 110/B. §-a szerinti mértékben legkésőbb 2019. január 1-jétől állapítja meg.

(2) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapíthatja meg:

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

(3) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

(4) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig

azzal, hogy 2019. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

183/B. § Az MNB a Módtv.-vel megállapított 35/A. § (5) bekezdésének megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati tőkepuffert 2015. január 1-jétől írhat elő.

183/C. § A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése előtt a pénzügyi felügyeleti feladatainak ellátásával összefüggésben keletkezett, a PSZÁF nyilvántartásában, irattárában 2013. szeptember 30. napján fellelhető iratokat az MNB jogosult kezelni.”

172. § (1) Az MNB tv. 185. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

g) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”

(2) Az MNB tv. 185. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

i) az Európai Parlament és Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázatvállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról, 1. cikk,”

(3) Az MNB tv. 185. § a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

q) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról,

r) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.”

173. § Az MNB tv.

a) 24. § (6) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,

b) 41. § (1) bekezdésében az „EGT-államon” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán” szöveg,

c) 42. § g) pontjában az „a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során észlelt a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, piaci manipulációt, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén” szövegrész helyébe az „az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén; a bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt) gyanúja esetén; a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából” szöveg,

d) a 42. § h) és j) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,

e) 43. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)-f), h) és j)-p) pontja” szöveg,

f) 46. §-ában a „hatósági eljárás általános” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás és szolgáltatás általános” szöveg,

g) 68. § (3) bekezdésében a „befejezésekor igazolja” szövegrész helyébe a „befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja” szöveg,

h) a 82. § (1) bekezdésében, a 140. § (8) bekezdésében, a 163. § (2) bekezdésében, a 164. § (8) bekezdés b) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,

i) 91. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szövegrész helyébe az „engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre, a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szöveg,

j) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „képviselőt vagy kézbesítési megbízottat” szövegrész helyébe a „képviselőt, kézbesítési meghatalmazottat vagy kézbesítési megbízottat” szöveg,

k) 107. §-ában a „közvetítői vagy hatósági eljárást” szövegrész helyébe a „közvetítői eljárást” szöveg,

l) 140. § (3) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 32/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 36. § (5) bekezdése” szöveg,

m) 140. § (3) bekezdés i) pontjában a „Hpt. 96/B. § (3)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 174. § (5)-(7) bekezdése” szöveg,

n) 140. § (3) bekezdés m) pontjában a „Hpt. 168/A. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 199. § (5) bekezdése” szöveg,

o) 153. § (4) bekezdésében a „befektetési alapjegy” szövegrész helyébe a „befektetési jegy” szöveg,

p) 159. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Hpt” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.)” szöveg,

q) 171. § (2) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában az „a Hpt.” szövegrész helyébe az „az Fszt.” szöveg,

r) 176. § (6) bekezdésében a „PSZÁF helyébe az MNB” szövegrész helyébe a „PSZÁF helyébe az MNB, továbbá a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület helyébe a Pénzügyi Békéltető Testület” szöveg

lép.

174. § Hatályát veszti az MNB tv.

a) 33. § (7)-(9) bekezdése, 171. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontja és a 185. § h) pontja,

b) 63. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész,

c) 64. § (1) bekezdésében az „a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél” szövegrész,

d) 93. § (5) bekezdés a) pontjában a „piacfelügyeleti” szövegrész,

e) 116. § (4) bekezdésében a „határozat, illetve” szövegrész,

f) 125. § a) pont aa) alpontjában az „(a továbbiakban: más EGT-állam)” szövegrész,

g) 177. § (3) bekezdésében az „ , amely az MNB eredménytartalékát növeli” szövegrész.

46. Az államháztartással összefüggő egyes törvények módosítása

175. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 38. alcíme a következő 54/A. §-sal és 54/B. §-sal egészül ki:

„54/A. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy - ha az későbbi - a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli:

a) a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,

b) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,

ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,

be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,

c) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,

ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,

cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,

cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,

cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és

cf) a kedvezményezett székhelyét.

54/B. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy - ha a támogató honlappal nem rendelkezik - a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan

a) az 54/A. § a) pontja szerinti adatot,

b) az 54/A. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,

c) az 54/A. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

d) az 54/A. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

e) az 54/A. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,

f) az 54/A. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és

g) az 54/A. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.”

(2) Az Áht. 111. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni.”

176. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 25. § (1) bekezdésében a „2014. január 2-án” szövegrész helyébe a „2015. január 2-án” szöveg lép.

177. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 33. § (24) bekezdése.

(2) A Módtv. 84. § (9) bekezdésében a „(23)-(25) bekezdése” szövegrész helyébe a „(23) és (25) bekezdése” szöveg lép.

178. § (1) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az Áht. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.””

(2) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (17) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(17) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, valamint a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat,””

(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 7. § (1) bekezdés d)-f) pontja.

47. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

179. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 19. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(19. § Mentes az adó alól:)

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,”

180. § A Htv. 52. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,

b) a külterületen fekvő termőföldet,

c) a tanyát,

d) a közút területét,

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,

g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,

h) az erdőt,

i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet,”

48. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

181. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági ár a külön jogszabályban rögzített ár.”

(2) Az Art. 176/H. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.

(6) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(7) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.”

49. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény módosítása

182. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 28. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (8) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

[A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:]

b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén - az adózó döntése szerint - vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.”

(2) Az Adómódtv. 75. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„75. § A Jöt. a következő 110/A-110/B. §-sal egészül ki:

„110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett

a) a termelő,

b) a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V.4.) FVM rendelet szerinti termelői csoport (termelői csoport),

c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő, valamint az üzemeltetőnek az üzem területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tárolója (fermentáló üzem),

d) a dohánygyártmány-adóraktár, valamint az adóraktár-engedélyes használatában álló, az adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,

e) a Magyarország területére szárított dohányt és fermentált dohányt behozó (a továbbiakban: dohányimportáló),

f) az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől - kivéve dohánykereskedőtől - szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal (a továbbiakban: dohánykereskedő).

(2) Szárított dohány és fermentált dohány csak a vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.

(3) A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig a vámhatóságnak bejelenteni.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.

(5) Az e §-ban előírt regisztrációs és bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.

110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.

(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.””

(3) Az Adómódtv. 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„78. § (1) A Jöt. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal sújtandó

a) a 110/A. § (2) bekezdését átadóként, átvevőként, értékesítőként vagy vevőként megsértő személy,

b) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett regisztrációra kötelezett, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt tárol, behoz, értékesít,

c) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett személy, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt birtokol és nem tudja igazolni, hogy a 110/A. § (2) bekezdése szerinti fuvarozó vagy szállítmányozó.”

(2) A Jöt. 115. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz - ide nem értve a dohánylevél-töltőt - jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”

(3) A Jöt. 115. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.””

(4) Az Adómódtv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„86. § A Jöt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:

„128/H. § (1) Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.

(2) A Módtv. hatályba lépésekor a 110/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet már folytató 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. január 31-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a (2) bekezdés szerinti időpontig hiánytalanul benyújtó 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettet a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.

(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott, támogatásban részesülő 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. február 28-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyt a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.

(6) A Módtv. hatályba lépésekor a 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezheti a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.””

(5) Az Adómód tv. 116. § (2) bekezdése nem lép hatályba.

50. Záró rendelkezések

183. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(3) A 2-13. §, 15. §, a 16. § (2) bekezdése; 18-32. §, 35-49. §-a, az 53. §, az 55-56. §, 58-61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 62. § (4) bekezdése, a 62. § (7) és (8) bekezdése, 63-82. §, 83. § (1) bekezdése, 84-119. §, 122-123. §, 125-126. §, 128-153. §, 155-158. §, 159. § (1) bekezdés és a 160-175. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 33. § és 124. § 2014. január 2-án lép hatályba.

(5) A 14. § és a 16. § (1) bekezdés a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba.

(6) A 179-180. § 2014. február 1-jén lép hatályba.

(7) Az 50-52. §, 54. §, 57. § (2) bekezdése, 83. § (2) bekezdése és a 121. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(8) Az 57. § (1) bekezdése és a 120. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 159. § (2) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

184. § A 156. §, 157. § (1) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. §, 163. § és a 173. § c), d) és r) pontja az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

185. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról,

d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

186. § (1) A Bit. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított -

a) 37. § (1) bekezdés l) pontja az „ügyfélnek járó összeget nem vehet át” szövegrész helyett „ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át” szöveggel,

b) 89. § (2) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel” szöveggel,

c) 91/T. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi -” szöveggel,

d) 91/U. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel” szöveggel,

e) 231/C. § (3) bekezdése a „szervezetekre vagy személyekre” szövegrész helyett a „biztosítókra” szöveggel,

f) 231/C. § (4) bekezdés

fa) nyitó szövegrésze a „szervezetek vagy személyek” szövegrész helyett a „biztosítók” szöveggel,

fb) a) pontja az „eltérően a vezető aktuárius” szövegrész helyett az „eltérően - kizárólag üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén - a vezető aktuárius” szöveggel,

fb) b) pontja az „eltérően a biztosítástechnikai” szövegrész helyett a „eltérően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány biztosítástechnikai” szöveggel,

fc) c) pontja a „tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként” szövegrész helyett a „tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 100 százalékban lefedhető ingatlanokkal” szöveggel,

g) 231/D. § (4) bekezdése a „91/T. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyett a „91/T. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (1) bekezdés b) pontjában” szöveggel

lép hatályba.

(2) A Gfbt. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított - 69. § (1) bekezdés d) pontja a „könyvvizsgáló - éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő - külön jelentésére vonatkozó” szövegrész helyett a „nyilvántartásokkal összefüggő biztosítói adatszolgáltatására vonatkozó” szöveggel lép hatályba.

(3) Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 19. §-a és 51. §-a.

187. § Nem lép hatályba a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény 92. §-a és az azt megelőző alcímcím.

1. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

1. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:

Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Nemzeti Útdíj fizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Korlátolt Felelősségű Társaság

Magyar Lóversenyfogadást-szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság

IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság”

2. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

2. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:

MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

CORVINUS Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság

EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság”

3. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez

A B
1 Az ingatlan helyrajzi száma A kijelölt vagyonkezelő
2 Budapest, 38440/52 Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
3 Budapest, 38440/53 Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
4 Budapest, 38440/54 Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
5 Budapest, 38293/78 Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)
6 Budapest, 74333 Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.)
7 Budapest, 74232 Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.)
8 Budapest, 38852/6 Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24. I. emelet)
9 Budapest, 38821/4 Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24. I. emelet)
10 Budapest, 26085/1123 Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.)

4. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez

Kifizetési szorzótényező

A 110/J. § (2) bekezdése szerinti szorzótényezőt a következőképpen kell meghatározni:

a) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;

b) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;

c) ha befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;

d) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

a kvartilis alsó határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× (Qn - 1)

a kvartilis felső határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× Qn

„Q n” az érintett kvartilis sorszáma.”

5. melléklet a 2013. évi CCXXXVI. törvényhez

4. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez

Javadalmazási politika

1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

2. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.

3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.

4. A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.

5. A javadalmazási politika elveit a felügyelőbizottság fogadja el és vizsgálja felül, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.

6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.

7. A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás - a 8. pontban meghatározott eltéréssel - nem haladja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.

8. A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha

a) a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,

b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,

c) a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata

ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy

cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és

d) a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.

9. A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:

a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,

b) a javasolt maximális arányt,

c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint

d) a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.

10. A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti határozat meghozatalakor.

11. A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.

12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazásteljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.

13. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy legalább öt éves időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására a Felügyelet rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza.

14. A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.

15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

16. A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha

a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és

b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.

18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és

b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy

bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és

amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3-5 éves időszak alatt kell kifizetni.

21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló

a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és

b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.

22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.

24. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.

26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.

27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását - a 29. pontban meghatározott eltéréssel - a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.

29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.

30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!