1. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.”
(2) A Szabs. tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el.”
(3) A Szabs. tv. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben - a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével - a bírósági titkár is eljárhat.”
(4) A Szabs. tv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint eljárva
a) a járási hivatal az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a rendőrség hatáskörébe tartozó közlekedési szabálysértést és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;
b) a rendőrség a közúti közlekedési szabálysértés miatt előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket;
c) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is.”
(5) A Szabs. tv. 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A feljelentést - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni.”
(6) A Szabs. tv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A. § szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás napjával.”
(7) A Szabs. tv. XVII. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ, VALAMINT A BÍRÓSÁG ELSŐFOKÚ HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
(8) A Szabs. tv. a következő 95/A. alcímmel egészül ki:
„95/A. Eljárás a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése esetén
123/A. § (1) A bíróságnak a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárására a 120-123. §-ban szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben előkészítő eljárásnak nincs helye és a bíróság tárgyalás tartására köteles.
(2) A bíróság a feljelentés beérkezését követő három napon belül megvizsgálja a feljelentést. Ha a feljelentés áttételének vagy elutasításának nincs helye, a bíróság - az eljárás alá vont személy és szükség esetén a tanúk idézésével egyidejűleg - tizenöt napon belüli időpontra tárgyalást tűz ki.”
(9) A Szabs. tv. XXVI. Fejezete a következő 170/A. alcímmel egészül ki:
„170/A. Az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása
216/A. § (1) Aki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ténymegállapító vizsgálat során
a) adatszolgáltatási kötelezettségének,
b) megjelenési kötelezettségének, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettségének
önhibájából nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) A feljelentés megtételére kizárólag a ténymegállapító vizsgálat időtartama alatt, továbbá a ténymegállapító vizsgálat befejezését követő nyolc napon belül a ténymegállapító vizsgálatot folytató bizottság elnöke vagy tagja jogosult.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.”
2. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) a következő 14/A. és 14/B. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Ha a Bizottság a 14. § (4) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálatot folytat le, a Bizottság a ténymegállapító vizsgálattal összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a ténymegállapító vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: közreműködésre kötelezett).
(2) A közreműködésre kötelezettet
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
b) megjelenési kötelezettség, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3) Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének - a 16. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem akadálya, ha annak tárgya minősített adat vagy ilyen adatot tartalmazó egyéb információ. A Bizottság az ilyen adatot vagy információt zártan kezeli, és zárt ülésen tárgyalja.
(4) A közreműködési kötelezettségről a Bizottság a döntését a Kormány nemzetbiztonsági szolgálatot irányító vagy korábban irányító tagja, vagy az ezen ügyekben átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat állományához tartozó vagy korábban tartozó személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének a szavazatával, más személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok kétharmadának a szavazatával hozza meg.
14/B. § (1) A közreműködésre kötelezettet a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége Bizottság ülésén történő teljesítésére határidő megjelölésével a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke idézi meg.
(2) A Bizottság az idézést postai úton kézbesíti. A kézbesítésre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdése] az elöljárója útján kell idézni.
(4) Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett személy a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja.
(5) Az idézésben a Bizottság elnöke megjelöli, hogy a Bizottság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége elmulasztásának következményeire.
(6) Adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettsége írásban történő teljesítésére a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke határnap tűzésével hívja fel a közreműködésre kötelezetett. A közreműködésre kötelezett felhívására a (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(2) Az Nbtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatokra is alkalmazni kell.”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
4. § A 2. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
