Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.23.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCXLIII. törvény

az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)

a) 394/B. § (1) bekezdésében a „2014. június 30.” szövegrész helyébe a „2015. június 30.” szöveg,

b) 394/C. §-ában a „2014. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2015. július 1. napjától” szöveg,

c) 394/D. § (1) bekezdésében a „2014. június 30” szövegrész helyébe a „2015. június 30” szöveg, a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. július 1.” szöveg,

d) 394/E. § (1) bekezdésében a „2014. június 30.” szövegrész helyébe a „2015. június 30.” szöveg,

e) 394/E. § (2) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. július 1.” szöveg

lép.

(2) A Pp. 386/U. § (1) bekezdése az „A perben” szövegrész helyett az „A törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perben” szöveggel lép hatályba.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(2) A Kjt. 79/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya

a) hivatásos állományú rendőrökből,

b) kormánytisztviselőkből,

c) igazságügyi alkalmazottakból,

d) közalkalmazottakból, valamint

e) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból

állhat.”

(2) Az Rtv. 6/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki

a) a megválasztás időpontjában párt alkalmazottja vagy tisztségviselője,

b) a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben állami vezető, polgármester,

c) a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző hat évben rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt.”

4. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

4. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli e végzésnek a jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben való közzétételét. Ha az egyezség nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság elrendeli az eljárás lefolytatását a 29. §-ban foglaltak szerint. Az eljárást befejező végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”

(2) A Hartv. 32. § (4) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatnak” szöveg lép.

(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 1. § (7) bekezdés c) pontja.

5. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

5. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.”

(2) A Ttv.

a) 3. §-ában az „A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság)” szövegrész helyébe az „A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság)” szöveg,

b) 4. § i) pontjában a „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó” szövegrész helyébe a „robbanásveszélyes” szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében a „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén” szövegrész helyébe a „magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben” szöveg,

d) 20. § (1) bekezdésében a „létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának” szövegrész helyébe a „kockázati osztály” szöveg

lép.

6. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

6. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 117/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan az e törvény hatálya alá tartozó személy részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(2) A Hszt. 117/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fegyveres szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

(3) A Hszt.-nek az „A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok” alcíme a következő 264/B. §-sal egészül ki:

„264/B. § A hivatásos állománynak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél szolgálatot teljesítő tagja vonatkozásában szolgálati elöljárónak, állományilletékes parancsnoknak vagy munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a vezető beosztású, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott is minősülhet.”

7. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

7. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény hatálya

a) a bíróságokkal,

b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),

c) az igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv), valamint

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél (a továbbiakban: a rendőrség szakértői szerve) az igazságügyi szakértőként és szakértőjelöltként, valamint a technikusként foglalkoztatottal

létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.”

(2) Az Iasz. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati viszony alanyai egyrészről az igazságügyi szerv vagy a rendőrség szakértői szerve, másrészről az igazságügyi alkalmazott.”

(3) Az Iasz. 2. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Igazságügyi alkalmazott:)

b) a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikus,”

(4) Az Iasz. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában tisztviselő alatt a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottat is érteni kell.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

a) az egyéb igazságügyi szervre irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervére is,

b) az egyéb igazságügyi szervnél létesített szolgálati jogviszony tekintetében irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervénél létesített szolgálati jogviszonyra is

alkalmazni kell.

(3) A rendőrség szakértői szervére nem kell alkalmazni

a) a 35/A. §, valamint

b) a 93-94. §

rendelkezéseit.”

(5) Az Iasz. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kúrián és az OBH-ban foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselő.”

(6) Az Iasz. 8. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A munkáltatói jogkört)

d) a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak tekintetében jogszabályban meghatározott személy,”

(gyakorolja.)

(7) Az Iasz. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.”

(8) Az Iasz. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyéb igazságügyi szervhez és a rendőrség szakértői szervéhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.”

(9) Az Iasz. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál - a (2) bekezdésben meghatározottakon felül - szolgálati viszonyban töltött időként vehető figyelembe a rendőrség szakértői szervénél megszakítás nélkül eltöltött idő is.”

(10) Az Iasz. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltatói jogkört az OBH elnöke gyakorolja.

(3) A bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait.

(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a hivatali tevékenységét megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(5) Az OBH elnöke a bírósági titkár hivatali beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár kérelmére megszünteti.

(6) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.”

(11) Az Iasz. „Az illetmény” című alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

a) a szabadság időtartama alatt,

b) az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,

c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,

d) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,

f) ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve

nem tesz eleget.

(2) Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.

(3) Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.”

(12) Az Iasz. 100. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni)

d) a rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottainál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.”

(13) Az Iasz. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, valamint a Kúrián és az OBH-nál, továbbá az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.”

(14) Az Iasz. 109. §-át megelőző alcím címének helyébe a következő alcímcím lép:

„Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék”

(15) Az Iasz. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15-30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10-15 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

(2) A Kúrián és az OBH-ban dolgozó főtanácsadó az illetményalap 15-30 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül - az igazságügyi alkalmazott részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori, közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vagy más a bíróság vagy a központi igazgatás működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

(4) A kiegészítő pótlék összege az illetményalap 5 százalékától 15 százalékáig terjedhet.”

(16) Az Iasz. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

(17) Az Iasz. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan az igazságügyi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(18) Az Iasz. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

(19) Az Iasz. a következő 134/B. és 134/C. §-sal egészül ki:

„134/B. § (1) A 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a rendőrség szakértői szerve esetében a 2014. március 1-jén vagy azt követően létrejött megbízásokra kell alkalmazni.

(2) A rendőrség szakértői szerve 2014. december 31-ig

a) megteszi a 93. és 94. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint

b) az igazságügyi alkalmazottairól a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B-83/D. §-ában meghatározott nyilvántartást vezeti.

134/C. § A rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt 2014. március 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél.”

(20) Az Iasz. 135. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

b) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket - az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -”

(rendeletben állapítsa meg.)

(21) Az Iasz. 135. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

d) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(22) Az Iasz. 135. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében

a) rendeletben határozza meg

aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket,

ab) az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat,

ac) a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályait,

ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat, valamint

b) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét.”

(23) Az Iasz.

a) 6. § (1) bekezdésében a „bírósági ügyintéző” szövegrész helyébe a „főtanácsadó, a bírósági ügyintéző” szöveg,

b) 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában és 121/A. § (4) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,

c) 37/B. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének záró szövegrészében, valamint 2. számú melléklet 4. pontjában a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,

d) 121/B. § (7) bekezdésében az „a távolléti díjával” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg,

e) 135. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg

lép.

(24) Hatályát veszti az Iasz.

a) 1. § (2) bekezdésében az „üdülők,” szövegrész,

b) 2/A. § (3) bekezdés b) pontja, valamint

c) 134/B. § (2) bekezdése.

8. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

8. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) gazdálkodó szervezet:

aa) a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely nem minősül a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. § c) pontja alapján az agrárkamara tagjának;

ab) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet is, az egyéni vállalkozót is beleértve;”

(2) A Gkt. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott olyan egyesület, illetve egyesületek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére vagy legalább 9 megyére és a fővárosra kiterjedően van tagsága;”

(3) A Gkt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

(2) A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) név;

b) székhely, telephely(ek), fióktelep(ek);

c) főtevékenység, ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);

d) adószám;

e) bankszámlaszám(ok);

f) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás;

g) elektronikus elérhetőségek (e-mail, honlap);

h) törvényes képviselő, és - önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén - a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy neve és elérhetőségei.

(3) A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a (2) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a 34/A. §-ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette.

(4) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.

(5) A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változásbejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

(6) A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. A kamarai nyilvántartásból országos vagy több megyét érintő adatszolgáltatásra az országos gazdasági kamara, kizárólag a területi gazdasági kamara illetékességét érintő adatszolgáltatásra az érintett területi kamara jogosult. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére és annak a (2) bekezdésben foglaltakon felüli, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára, valamint a kamarai nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, annak a felmerülő költségekkel arányos díjára vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg.”

(4) A Gkt. II. Fejezete a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) Az üzleti forgalom biztonságának, valamint a gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében az országos kamara a kamarai nyilvántartás részeként, a gazdálkodó szervezetek iránti bizalom megítélését elősegítő és gazdasági tevékenységüket jellemző, nyilvánosan elérhető és közhiteles nyilvántartásból származó nyilvános információkat tartalmazó adatbázist hoz létre és működtet.

(2) Az adatbázis tartalmazza, hogy:

a) a gazdálkodó szervezet

aa) köztartozásmentes adózónak,

ab) kiemelt adózónak,

ac) minősített ajánlattevőnek minősül-e vagy sem,

ad) a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e,

ae) a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e;

b) a gazdálkodó szervezet

ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését,

bc) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és megszüntetését;

c) a gazdálkodó szervezet

ca) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e,

cb) adószámát az állami adóhatóság törölte, vagy

cc) terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg,

cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot meghaladja;

d) a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta;

e) a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését;

f) a gazdálkodó szervezetet jogerősen jelentős összegre elmarasztalták

fa) versenyfelügyeleti eljárásban,

fb) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában;

g) a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett eleget.

(3) Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére, valamint gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat.

(4) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az országos gazdasági kamara és az érintett hatóságok közötti, a területi és az országos kamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza.

(5) Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő kifogást a gazdálkodó szervezet annál a hatóságnál emelhet, amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt.

(6) Az országos gazdasági kamara a d)-g) pontban foglaltakat annak bejegyzésétől számított egy év elteltével törli az adatbázisból.”

(5) A Gkt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, a 8/A. § és a 8/B. § szerinti kamarai nyilvántartás, valamint a 31. § (1) bekezdése szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami adóhatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a Közbeszerzési Hatóság, a fogyasztóvédelmi hatóság, a munkaügyi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton, térítésmentesen és nyilvántartás céljából módon átadja az országos kamara számára az e törvényben meghatározott nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek és az országos gazdasági kamara megállapodásban rögzítik.”

(6) A Gkt. 34/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. Nem köteles kamarai hozzájárulást fizetni az egyéni vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év teljes időszakában szünetelteti és ezt a nyilvántartását vezető területi gazdasági kamarának bejelenti.”

(7) A Gkt. 45. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 2. § a) pont ab) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet a nyilvántartásba vételi kötelezettséget a Módtv.2. hatálybalépését követő 60 napon belül köteles teljesíteni. Nem köteles kamarai nyilvántartásba vételét kezdeményezni a 2. § a) pont ab) alpontja szerinti egyéni vállalkozó, ha a Módtv.2. hatálybalépését követő 30 napon belül bejelenti a nyilvántartás vezetésére köteles területi gazdasági kamarának, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(4) A Módtv.2. alapján az országos gazdasági kamara és az érintett szervek legkésőbb 2014. június 30-ig megkötik a 11. § (4) bekezdése szerinti megállapodásokat.

(5) Az országos gazdasági kamara a Módtv.2.-vel megállapított 8/B. § alapján létrehozandó nyilvántartást 2015. december 31. napját követően köteles működtetni, amelyhez a gazdaságpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére költségvetési támogatást nyújt.”

9. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

9. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében a „2014. július 1-jétől” szövegrész helyébe a „2015. január 1-jétől” szöveg lép.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

10. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr és az ügykezelő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(2) A NAV tv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

11. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

11. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében)

a) a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok - a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint járásbíróságokkal együttes - szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát,”

(2) A Bszi. 76. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

e) kijelöli - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint - a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről,”

(3) A Bszi. 76. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében)

d) meghatározza a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.”

(4) A Bszi. 76. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az OBH elnökét

a) az általános központi igazgatással,

b) a létszámgazdálkodással,

c) a bíróságok költségvetésével,

d) a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel,

e) a személyzeti kérdésekkel,

f) a bíróságok igazgatásával és

g) a képzéssel

kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének joga.”

(5) A Bszi. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Az OBH-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró.

(2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH elnöke által meghatározott rendben az OBH elnökhelyettesei helyettesítik, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ha az OBH elnökének tisztsége nincs betöltve, az OBH elnökét az a bíró OBH elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.”

(6) A Bszi. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az OBH elnökhelyettesére - amennyiben bíró - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(7) A Bszi. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(Az OBT az általános központi igazgatás területén)

d) jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon, továbbá jóváhagyja a szolgálati bíróság előző évi ügyforgalmáról, valamint ítélkezési gyakorlatáról szóló tájékoztatóját és közzéteszi azt az intraneten,

e) elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon.”

(8) A Bszi. 117. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)-j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.”

(9) A Bszi. 118. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bírósági vezető a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese.”

(10) A Bszi. 118. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kúria főtitkára ellátja a Kúria működésével, az elnöki döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenőrzési, koordinációs, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint hatáskörébe utalt igazgatási, továbbá a 117. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(5) A Kúria főtitkár-helyettese a Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Kúria szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.”

(11) A Bszi. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl)

a) részt vesz az illetékességi területén működő bíróságok bírái és igazságügyi alkalmazottai képzésének koordinálásában,”

(12) A Bszi. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyetteseit, tanácselnökeit, továbbá a Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét.”

(13) A Bszi. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv, kollégiumvezető esetében a véleményező szervek javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól - a kinevezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.”

(14) A Bszi. 138. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A bírósági vezetői tisztség megszűnik:)

f) ha a határozott időre kinevezett bírósági vezető által vezetett bírói testület, szervezeti egység vagy szervezet megszűnik, vagy

g) ha a bírót kérelmére rendelkezési állományba helyezik.”

(15) A Bszi. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.”

(16) A Bszi. 151. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírói tanács)

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése tárgyában és - kivéve, ha ez a bíró hozzájárulásával történik - a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában,”

(17) A Bszi. 171/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait.”

(18) A Bszi. 171/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az OBH elnöke külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről.

(5) A képzések során az OBH elnöke a legfőbb ügyésszel együttműködik, az együttműködés feltételeit megállapodásban rendezik.”

(19) A Bszi.

a) 30. § (1) bekezdés utolsó mondatában a „belső informatikai hálózatán” szövegrész helyébe a „központi intranetes honlapján” szöveg,

b) 85. §-ában a „75. §-ban” szövegrész helyébe a „75. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 106. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe a „bíró” szöveg,

d) 127. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdés” szöveg,

e) 131. § c) pontjában a „törvényszék kollégiumvezető-helyettese” szövegrész helyébe a „törvényszék kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese” szöveg

lép.

(20) Hatályát veszti a Bszi.

a) 76. § (7) bekezdés c) pontjában az „a legfőbb ügyész előzetes véleményének kikérését követően”,

b) 79. § (1) bekezdésében és 84. §-ában az „általános elnökhelyettesét és”,

c) 79. § (3) bekezdésében az „általános elnökhelyettesévé és”,

d) 80. § (1) bekezdésben az „általános elnökhelyettese bíró, az OBH”,

e) 80. § (2) bekezdésben, 81. § (2) bekezdésében, valamint 83. § (1) és (2) bekezdésében az „általános elnökhelyettese és”,

f) 81. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „általános elnökhelyettesének és”,

g) 138. § d) pontjában a „vagy”

szövegrész.

(21) Hatályát veszti a Bszi. 171/B. §-a.

12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

12. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 14. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:)

a) a szakmai értékelés tekintetében

aa) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,

ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBH elnöke általi értékelése,

ac) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelése,

ad) nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,”

(2) A Bjt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak adott pontokat.”

(3) A Bjt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Eredménytelen a pályázat, ha

a) egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 13. §-ban foglaltak szerint elutasította, vagy

b) a pályázat elbírálására jogosult OBH elnöke, vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, mert

ba) a pályázó kinevezésével a 41. § szerinti összeférhetetlenség jönne létre,

bb) a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők eljárási szabálysértést követtek el,

bc) a bírói tanács a 15. § (2) és (2a) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének nem kellő mértékben tett eleget,

bd) a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését,

be) a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül (8. §) szükséges betölteni.”

(4) A Bjt. 13. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § A 24. § (2) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából az OBH-ba beosztás időtartama nem minősül tényleges bírói működésnek.”

(5) A Bjt. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az OBH elnöke a kijelölést a kijelölés kezdeményezésére jogosult indítványára megszünteti.”

(6) A Bjt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

(7) A Bjt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres, térítésmentes továbbképzésen részt venni, és háromévente az OBH elnöke által kiadott szabályzatban előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.”

(8) A Bjt. 33. alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető, továbbá a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó határozott időre kinevezett vezető és a Kúria elnökhelyettese, valamint az OBH bíró elnökhelyettese a kinevezésének tartama alatt, az OBH-ba, a minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró a beosztásának tartama alatt mentesül a rendszeres bírói értékelés alól.”

(9) A Bjt. 71. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.

(4) Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.”

(10) A Bjt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek illetékességi területén működő bírák közül az OBT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.”

(11) A Bjt. 44. alcíme a következő 104/B. §-sal egészül ki:

„104/B. § (1) A szolgálati bíróság minden évben írásban tájékoztatja az OBT-t arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a szolgálati bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a szolgálati bírósághoz érkezett panaszok számát és jellegét.

(2) A szolgálati bíróság éves tájékoztatóját az OBT minden év első negyedévében vitatja meg és hagyj a jóvá.

(3) A jóváhagyott tájékoztatót az OBT közzéteszi az intraneten.”

(12) A Bjt. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a bíróval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök rendelkezhet arról, hogy az eljárás alá vont bíró tárgyalási tevékenységet, a nyilvános ülés és a tanácsülés tartására is kiterjedően, nem végezhet a vele szemben indult eljárás megszüntetéséig vagy jogerős határozattal történő felmentéséig.”

(13) A Bjt. 114. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő e) ponttal egészül ki:

(Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,)

d) aki az adott eljárás során előterjesztett kizárási kérelemmel kapcsolatos döntéshozatalban részt vett,

e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.”

(14) A Bjt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, vagy vádemelésre került sor, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíró ellen büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult és a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati helytől való távoltartást indokolja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntéseket a szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás felfüggesztését követően is meghozhatja.

(4) A bírói tisztségből való felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati bíróság a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.”

(15) A Bjt. 118. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felfüggesztés időtartamára kifizetett illetmény 50 százalékát a bíró a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően köteles visszafizetni, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárult.”

(16) A Bjt. 124. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

d) két fizetési fokozattal való visszavetés,

e) vezetői tisztségből való felmentés,

f) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.”

(17) A Bjt. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kötelességszegés súlyára és következményeire, valamint a vétkesség fokára tekintettel a szolgálati bíróság tanácsa határozatában kizárhatja a 127. § (1) bekezdése alapján történő fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés alkalmazásának lehetőségét.”

(18) A Bjt. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új eljárás kezdeményezésének a jogerős határozat meghozatalát követő 3 éven belül van helye.”

(19) A Bjt. 63. alcíme a következő 168/A. §-sal egészül ki:

„168/A. § (1) A bírót az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

a) a szabadság időtartama alatt,

b) az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,

c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,

d) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,

f) ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve nem tesz eleget.

(2) Az illetmény 70 százaléka jár a betegszabadság tartamára.

(3) Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és a bíró napi teljes munkaidejének hányadosa.”

(20) A Bjt. a következő 186/A. §-sal egészül ki:

„186/A. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével belföldi kiküldetésnek minősül, ha a bíró igazságszolgáltatási érdekből, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön utasítása alapján - az általa tárgyalt ügy elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekményen való részvétel esetén külön utasítás nélkül - ideiglenesen, lakóhelyén, beosztási, vagy a kinevezési okiratában, valamint az ügyelosztási és ügybeosztási rendben meghatározott szolgálati helyén kívül, a munkáltató érdekkörébe tartozó munkát végez, igazgatási intézkedést teljesít, vagy az OBH elnökének megbízása alapján központi igazgatási feladatot lát el.

(2) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a határozott idejű megbízással rendelkező vezető a tisztségéből eredő feladatait teljesíti a szolgálati helyén kívül.

(3) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a bíró a feladatait rendszeresen a beosztásáról szóló okiratban szereplő szolgálati helyén vagy a kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de

a) az ítélőtábla - kivéve a c) pontban meghatározott ítélőtábla - mint szolgálati hely esetében az ítélőtábla székhelye szerinti megye területén,

b) a törvényszék - kivéve a c) pontban meghatározott törvényszéket - mint szolgálati hely esetében az érintett törvényszék illetékességi területén,

c) a Kúria, a fővárosi székhelyű ítélőtábla, a fővárosi illetékességi területű törvényszék és az OBH mint szolgálati hely esetében Budapest területén

végzi.”

(21) A Bjt. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a bíró részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(22) A Bjt. 196. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

(23) A Bjt. 221. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ülnök részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Az ülnök részére a fizetési számlához kapcsolódóan legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámlahozzájárulás adható.”

(24) A Bjt. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. § (5) bekezdését, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120-121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, 124-131. §-át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (1)-(3) bekezdését, 154-156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

(25) A Bjt.

a) 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 214. § (2) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdésben” szöveg,

c) 30. § (2) bekezdésében az „ítélkező bírákat” szövegrész helyébe az „ítélkező, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat” szöveg,

d) 38. §-ában és 190. § (5) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,

e) 67. §-ában a „belső informatikai hálózatán (intranet)” szövegrész helyébe a „központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet)” szöveg,

f) 90. § c) pontjában a „szabadságvesztést vagy közérdekű munkát” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy elzárást” szöveg,

g) 99. § (2) bekezdés a) pontjában az „az általános” szövegrész helyébe az „a bíró” szöveg,

h) 100. § (2) és (3) bekezdésében a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,

i) 120. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,

j) 122. § (4) bekezdésében az „általános helyettese” szövegrész helyébe az „OBH elnökhelyettese” szöveg,

k) 143. § (1) bekezdés c) pontjában az „a távolléti díj” szövegrész helyébe az „az illetmény” szöveg,

l) 147. § (2) bekezdésében a „hatósági bizonyítványt” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítványt” szöveg, az „értékeléséről szóló” szövegrész helyébe az „értékeléséről és vezetői értékeléséről szóló” szöveg,

m) 189/A. § (7) bekezdésében az „a távolléti díjával” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg,

n) 219. § (2) bekezdésében és (4) bekezdés b) pontjában a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,

o) 3. melléklet 3. sorában a „kollégiumvezetője” szövegrész helyébe a „kollégiumvezetője és főtitkára” szöveg,

p) 3. melléklet 4. sorában a „kollégiumvezető-helyettese” szövegrész helyébe a kollégiumvezető-helyettese és főtitkár-helyettese” szöveg

lép.

(26) Hatályát veszti a Bjt. 196. § (1) bekezdésében az „, illetve az ülnök” szövegrész.

(27) Hatályát veszti a Bjt.

a) 46. § (6) bekezdése,

b) 57. § (2) bekezdése.

13. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

13. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan az ügyész részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(2) Az Üjt. 76. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

(3) Az Üjt. 117. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Legfőbb Ügyészségen dolgozó alügyészt az illetményalap tíz-tizenöt százalékának megfelelő beosztási pótlék illeti meg. A pótlék alapilletmény jellegű.”

(4) Az Üjt. 117. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény ügyészségre vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül - az alügyész és az ügyészségi fogalmazó részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha az ügyészség alap- vagy funkcionális tevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori, vagy más, az ügyészség működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

(7) A kiegészítő pótlék az illetményalap öt-tizenöt százalékáig terjedhet.”

(5) Az Üjt. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyészségi megbízott az illetményalap tíz-tizenöt százalékának, a Legfőbb Ügyészségen dolgozó ügyészségi megbízott az illetményalap tizenöt-harminc százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.”

(6) Az Üjt. 141. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a központi költségvetésről szóló törvény ügyészségre vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül - a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha az ügyészség alap- vagy funkcionális tevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori, vagy más, az ügyészség működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

(7) A kiegészítő pótlék az illetményalap öt-tizenöt százalékáig terjedhet.”

(7) Az Üjt. 153. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ahol a munka törvénykönyve)

g) távolléti díjat említ, ott illetményt”

(kell érteni.)

(8) Az Üjt. a következő 155/B. §-sal egészül ki:

„155/B. § (1) Az ügyészségi alkalmazottat illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

a) a szabadság időtartama alatt,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetben,

c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára,

d) ha törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését, annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,

f) ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve nem tesz eleget.

(2) Az illetmény hetven százaléka jár a betegszabadság tartamára.

(3) Az egy napra jutó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az ügyészségi alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.”

(9) Az Üjt.

a) 3. § (7) bekezdésében a „távolléti díj” szövegrész helyébe az „illetmény” szöveg,

b) 49. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés záró szövegrészében a „hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg,

c) 49. § (4) bekezdésében a „hatósági bizonyítványban” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítványban” szöveg,

d) 74. § (4) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szöveg,

e) 107. § (4) bekezdésében a „hatósági bizonyítványt” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi bizonyítványt” szöveg,

f) 153. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 117. §, a 139. § (2) és (3) bekezdése, a 144. §, a 148. § (2) bekezdés b) pontja, a 156. § (2)-(4) bekezdése,” szövegrész helyébe az „a 117. §, a 136. § (3) bekezdése, a 139. § (2) és (3) bekezdése, a 144. §, a 146. § (1), (3)-(5) bekezdése, a 147-152. §, a 156. § (2)-(4) bekezdése” szöveg,

g) 155/A. § (7) bekezdésében az „a távolléti díjával” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg

lép.

14. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

14. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) 2014. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja; ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.

(2) 2014. december 31-éig a cégbíróság, és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el - az eljárására irányadó szabályok szerint - az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.”

(2) A Cnytv.

a) 98. § (4) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg,

b) 99. § (1) és (2) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg,

c) 104. § (4) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg,

d) 106. §-ában a „2014. június 1.” szövegrész helyébe a „2014. december 1.” szöveg

lép.

(3) Nem lép hatályba a Cnytv. 124. § (3) bekezdése.

15. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

15. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A politikai vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyára a 26-50. §, 53. §, 55-73. §, 80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116-130. §, 133-142. §, 143. § (2) bekezdése, 150. §, 154-159. §, 181-183. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével e törvény kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A politikai vezető, valamint a munkáltató az állami vezetői szolgálati jogviszonyból származó igényt a 238. § megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.”

(2) A Kttv. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest csak később indul, az (1) bekezdés a) pontja szerinti két évet a képzés indulásának időpontjától kell számítani.”

(3) A Kttv. a következő 41/A. és 41/B. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A betöltetlen álláshely betöltése céljából az államigazgatási szervnek a kiválasztási eljárás lefolytatását megelőzően - a vezetői munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárást, valamint a (8) bekezdést kivéve - meg kell vizsgálnia, hogy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott rendelkezési állományba tartozó, hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a Hjt. 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor (a továbbiakban: rendelkezési állományú katona) számára felajánlható-e a betöltetlen álláshely (a továbbiakban: felajánlható munkakör).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában felajánlható munkakörnek azt kell tekinteni, ha

a) a rendelkezési állományú katona megfelel az e törvényben - ideértve a 41. §-t is -, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek, valamint

b) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda-és visszautazás ideje naponta a két órát nem haladja meg.

(3) Amennyiben a rendelkezési állományú katona végzettsége nem felel meg a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek, a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulmányait a Magyar Honvédség költségére végzi.

(4) A (3) bekezdés szerinti képzés költségeit a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített rendelkezési állományú katona köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére, ha neki felróható okból a képzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (6) bekezdésére tekintettel kell megszüntetni a jogviszonyát.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített rendelkezési állományú katona kötelezi magát, hogy a képesítés megszerzése után legalább a képzés időtartamával azonos időtartamon keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. Amennyiben a rendelkezési állományú katona ezt a kötelezettségét megszegi, a (3) bekezdés szerinti képzés időarányos költségeit köteles megtéríteni a Magyar Honvédség részére.

(6) Az államigazgatási szervnek a rendelkezési állományú katona részére a (2) bekezdés szerint felajánlható munkakört a Kormány által meghatározott módon fel kell ajánlania.

(7) Ha a rendelkezési állományú katonát a munkakört felajánló államigazgatási szerv továbbfoglalkoztatja, de a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés időpontjában az illetménye magasabb, mint a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján járó illetménye lenne, a kormányzati szolgálati jogviszonya létesítéstől számított egy éven át jogosult az illetménykülönbözetre.

(8) E §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni arra a rendelkezési állományú katonára, aki a részére korábban felajánlott, a (2) bekezdés szerint felajánlható munkakört nem fogadta el.

41/B. § Vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárás esetén előnyben kell részesíteni azt a rendelkezési állományú katonát, aki a pályázati feltételeknek - ideértve a képesítési követelményeket is - teljes körűen megfelel.”

(4) A Kttv. 143. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

(5) A Kttv. 143. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.”

(6) A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi jelölés c) és d) pontról d) és e) pontra változik:

[A közszolgálati jogviszonyban]

c) a rendelkezési állományú katona továbbfoglalkoztatására vonatkozó rendelkezések (41/A-B. §)”

[nem alkalmazható(k).]

(7) A Kttv. 226. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselő részére a 143. § (2) bekezdése szerinti bankszámlahozzájárulás a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott módon és mértékben nyújtható.”

(8) A Kttv. 258. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71-76. §-a, 82-84. §-a, 158. § (1) és (3) bekezdése, valamint 159. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 67. §-át, 143. §-át, 146. §-át és 193-194. §-át kell alkalmazni.”

(9) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 1. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben 1. megállapítsa)

f) a rendelkezési állományú katona részére történő munkakör felajánlásra”

(vonatkozó részletes szabályokat;)

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

16. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 207. alcímének „Módosító rendelkezések” címe.

17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

17. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

V/A. Fejezet

Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány

61/A. § A képviselők kétharmadának szavazata szükséges a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény szerinti Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és választott tagjának a megválasztásához, valamint ha a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény szerint az Országgyűlés dönt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és választott tagja megbízatása megszűnéséről.”

(2) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdésében a „IV-V. Fejezet” szövegrész helyébe a „IV-V/A. Fejezet” szöveg lép.

(3) Nem lép hatályba az Ogytv. 158. § (2) bekezdése.

18. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

18. § Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény

a) 113. §-ában a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg,

b) 130. § (1) bekezdésében a „2014. július 2-án” szövegrész helyébe a „2015. január 2-án” szöveg,

c) 130. § (7) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg

lép.

19. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

19. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni. A Honvédség viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának, illetve készpénzben történő kifizetésének a költségét. A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

20. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) 14. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Civil Információs Portál felé elektronikus úton adatbázis formájában a Civil Információs Portálon e célra kialakított felületen keresztül szolgáltatja

a) az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott, az országos névjegyzékben szereplő,

b) az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez a honlapján közzétett,

c) a Központi Statisztikai Hivatal az általa a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Sttv.) meghatározott statisztikai számjel, valamint az Sttv. 6. § (2) bekezdésében statisztikai regiszterben tárolt nyilvános,

d) az adóhatóság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a kedvezményezett számára kiutalt összegekről és azok felhasználásáról az adóhatóság rendelkezésére álló,

e) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint, a hatósági nyilvántartásban szereplő

civil szervezetekre vonatkozó adatokat.

(4) A Civil Információs Portál felé a (3) bekezdés szerinti adatokat azok jogerőre emelkedését, érvényessé válását vagy az adatszolgáltató tudomására jutását követő legfeljebb három munkanapos késleltetéssel kell szolgáltatni.

(5) A Civil Információs Portálon a civil szervezetekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok közül a közzétételt követően közhiteles a civil szervezetre vonatkozóan a (3) bekezdés d) pontja szerinti adatok közül a kiutalt összeg felhasználására vonatkozó adat és a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat.

(6) A Civil Információs Portálon jelölni kell azt, hogy mely adat közhiteles.”

(2) A Civil törvény 74. § (4) bekezdésében a „2014. július 1.” szövegrész helyébe a „2015. január 1.” szöveg lép.

21. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-én lép hatályba.

(2) A 2. §, a 4. § (1) és (2) bekezdése, a 6. § (1) és (2) bekezdése, a 7. § (5), (7), (10), (11), (13)-(18) bekezdése, (23) bekezdés a)-d) pontja, (24) bekezdés a) pontja, a 8. §, a 10-13. §, a 15. §, a 17. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 19. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 16. § 2014. január 2-án lép hatályba.

(4) A 3. § (1) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 7. § (1)-(4) bekezdése és (6), (8), (9), (12), (19)-(22) bekezdése, valamint (23) bekezdés e) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(5) Az 5. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés b)-d) pontja és a 20. § (1) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 7. § (24) bekezdés b) és c) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

22. § (1) E törvény

a) 11. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,

b) 12. § (4)-(6) bekezdése és (8)-(22) bekezdése, (25) bekezdés c)-k) és m) pontja, (26) bekezdése, valamint (27) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

c) 13. § (1), (2) és (8) bekezdése, valamint (9) bekezdés b)-e) és g) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!