Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.29.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCXLIX. törvény

egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról * 

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A vizekkel és a vízi létesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) a vízügyi igazgatási szervek végzik.

(2) A vízügyi igazgatási szervek látják el - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó vizek és vízilétesítmények kivételével - az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények vagyonkezelését, azok üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében állnak, e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7a) bekezdésében foglaltakra tekintettel és az ott rögzített feltételekkel, a vízügyi igazgatási szerv egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján köteles bejegyezni a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és egyidejűleg törölni a vízitársulat vagyonkezelői jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.

(6) A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának vagy kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni.

(7) A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép.”

2. § A Vgtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló, nem állami tulajdonban lévő vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását - a 45/E. § (1) bekezdése, a 45/F. § (2) bekezdése vagy a 45/G. § (4) bekezdése szerint megkötött üzemeltetési szerződés alapján - a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.

(2) A vízügyi igazgatási szerv végzi azon belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását is, amelyre a vízügyi hatóság kijelölte.”

3. § (1) A Vgtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami tulajdonban lévő, valamint a 6/A. § szerint állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit - a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig a központi költségvetés útján kell biztosítani.”

(2) A Vgtv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolásáról a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.”

4. § A Vgtv. 16. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata:)

e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata;”

5. § (1) A Vgtv. 45. § (7) bekezdés második y) pontja helyébe a következő z) pont lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

z) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak”

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 45. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek rendeletben történő megállapítására.”

6. § A Vgtv. a következő 45/D-45/G. §-sal egészül ki:

„45/D. § (1) A helyi önkormányzatnak e rendelkezés hatálybalépésétől számított három hónap áll rendelkezésre, hogy a tulajdonában álló, belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyást, csatornát felajánlja üzemeltetésre és fenntartásra a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szervnek.

(2) A vízügyi igazgatási szerv e rendelkezés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül

a) szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól érkező felajánló nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az üzemeltetési és fenntartási célú átadásra felajánlott vízfolyás, csatorna belvízelvezetési vagy öntözési célokat szolgál-e, és

b) vizsgálja, hogy vízfolyás- vagy csatornaszakasz akadályozza-e a belvizek elvezetését vagy az öntözővíz továbbítását.

45/E. § (1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy a felajánlott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, a vízfolyás, csatorna tulajdonosával - az üzemeltetési és fenntartási feladatok átvállalásáról - ellenérték nélküli üzemeltetési szerződést köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési szerződés megkötése és a szerződés hatálybalépése között legfeljebb három hónap időtartamot kell biztosítani, amely alatt a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyás és a csatorna üzemeltetésre, fenntartásra történő átvételét előkészíti.

45/F. § (1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a belvízelvezetést vagy öntözővíz-továbbítást akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz átvétele szükséges, kezdeményezi a vízügyi hatóságnál magának üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.

(2) Ha az üzemeltetési szerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti kijelölési kezdeményezést követően kerül sor, a vízügyi igazgatási szerv a kijelölés iránti kérelmét visszavonja és a vízügyi hatóság az eljárást megszünteti.

(3) A vízügyi hatóság hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha

a) megállapítja, hogy az adott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és

b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást vagy belvízhelyzet kialakulását idézheti elő.

(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.

45/G. § (1) A 45/E. § (1) bekezdésében és a 45/F. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő közérdekűség fennállását a vízügyi igazgatási szerv vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezheti

a) az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát,

b) a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását.

(3) A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.

(4) A vízügyi hatóság a kijelölő döntést hivatalból visszavonja, ha a vízfolyás, csatorna tulajdonosa és a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetési szerződést köt. A szerződéskötésről a vízügyi igazgatási szerv 15 napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.”

7. § A Vgtv. 1. számú melléklet 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is;”

8. § A Vgtv. 24. § (7) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.

9. § Hatályát veszti a Vgtv.

a) 45. § (8) bekezdés o) pontja,

b) 1. számú melléklet 13. pontjában az „, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével” szövegrész.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

10. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő n)-p) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

n) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének mint jogi jellegnek a feljegyzése,

o) a vízfolyás mint művelés alól kivett terület bejegyzése, valamint a parti sáv mint jogi jelleg feljegyzése,

p) vizek és vízilétesítmények vagyonkezelői jogának vízügyi igazgatási szerv vagy a helyi önkormányzat részére történő bejegyzése.”

3. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

11. § A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 3. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő)

b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;”

4. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

12. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Ha nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor a vízvédelmi hatóság a méréseket elvégzi vagy elvégezteti, és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget.”

13. § A Kttv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás elvégzésére. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság vagy a vízvédelmi hatóság a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatásban eltérést tapasztal, erről az adóhatóságot tájékoztatja.”

14. § A Kttv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízvédelmi hatóságot.”

5. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

15. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.tv.) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. elkülönített vagyon: az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre a települési önkormányzattól vagy a magántulajdonostól átvett művek, valamint a tulajdonos részéről a vízitársulatnak az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre juttatott pénzeszköz;”

(2) A Vt.tv. 1. § 32. és 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. társulati közfeladat: a társulat működési területén a társulat tagjainak közös érdekeit, valamint üzemeltetési szerződés esetén a települési önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási tevékenység;

33. társulati művek: a vízitársulat saját tulajdonában lévő művek, valamint a települési önkormányzati vagy magántulajdonban lévő azon művek, amelyek fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a tulajdonos a vízitársulattal üzemeltetési szerződést köt;”

16. § A Vt.tv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vízitársulat a társulati műveken területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, a társulati műveket fenntartja, üzemelteti és fejleszti.”

17. § A Vt.tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A társulat az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, önkéntes támogatásokból és a vállalkozásból származó eredményéből végzi tevékenységét. A társulat közfeladataihoz történő önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről az üzemeltetési szerződésben kell rendelkezni.”

18. § A Vt.tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A települési önkormányzati és a magántulajdonba tartozó társulati művekre a tulajdonos köthet a vízitársulattal - versenyeztetés nélkül - üzemeltetési szerződést.”

19. § A Vt.tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Az állami tulajdonnak minősülő, az 1992. január 1-jei rendező mérleg és rendező eredménykimutatás készítéséről szóló miniszteri rendelet alapján a vízitársulat jegyzett tőkéjébe átsorolt közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékét 2014. december 31-ig a vízitársulati jegyzett tőkéből ellentételezés nélkül, adó-, járulék- és illetékmentesen ki kell vonni, és a közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékével a jegyzett tőkét le kell szállítani.

(2) Ha az európai uniós támogatással megvalósuló vízgazdálkodási beruházás kedvezményezettje a vízitársulat, az eddigi kedvezményezett helyébe a forgalomképes állami tulajdonban lévő vizeket és vízilétesítményeket érintő beruházásoknál a vízügyi igazgatási szerv lép.”

20. § Hatályát veszti a Vt.tv.

a) 1. § 37. pontja,

b) 62. §-a.

6. Záró rendelkezés

21. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § 2014. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. §, a 15. § és a 16. § 2014. október 1-jén lép hatályba.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!