Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.29.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCL. törvény

egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról * 

1. A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940. évi XXIX. törvénycikk módosítása

1. § A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940. évi XXIX. törvénycikk 3. §-ának az „a földmívelésügyi miniszter” szövegrésze helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szövegrész lép.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

3. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

4. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „föld” szövegrész helyébe a „termőföld” szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés j)-l) pontja és 49. § (1a) bekezdése.

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

t) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.”

4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

7. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:]

i) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet.”

5. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

8. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és -értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait - e törvény erejénél fogva - az állam nevében a miniszter gyakorolja.”

6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

9. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.”

10. § (1) A Kvt. 48/F. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes]

e) a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), és

f) a vízügyi hatóságnak”

[véleményezésre megküldi.]

(2) A Kvt. 48/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.”

11. § A Kvt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.”

12. § A Kvt. 64/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóságok és igazgatási szervek, valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.”

13. § A Kvt. a következő 64/B. §-sal egészül ki:

„64/B. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítő a minősítéssel kapcsolatos eljárásai során a minősítési osztály megalapozása, továbbá az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.”

14. § A Kvt. 89. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket - az érdekelt miniszterek egyetértésével - a vízvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg.”

15. § A Kvt. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.”

16. § (1) A Kvt. 102/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.”

(2) A Kvt. 102/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően

a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;

b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.”

17. § (1) A Kvt. 102/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.”

(2) A Kvt. 102/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.”

(3) A Kvt. 102/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig - az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.”

(4) A Kvt. 102/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.”

18. § A Kvt. 102/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott intézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, ha környezetkárosodás a vizeket érinti.”

19. § (1) A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„35. a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait.”

(2) A Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]

m) a környezeti elemek - ide nem értve a vizeket - védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt - részletes szakmai szabályokat,”

(3) A Kvt. 110. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg:

a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,

b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével

kapcsolatos részletes szabályokat.”

(4) A Kvt. 110. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben - az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével - a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Kvt. 110. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a víz mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem tartozó - részletes szakmai szabályokat.”

(6) A Kvt. 110. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

(7) A Kvt. 110. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmi eljárások kivételével - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

(8) A Kvt. 110. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.”

(9) A Kvt. 110. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye, valamint

b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.”

(10) A Kvt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket, a vizekre vonatkozó határértékek kivételével.”

(11) A Kvt. 110. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.”

20. § A Kvt. 110/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi, a vízvédelmi hatóságot, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet.”

21. § Hatályát veszíti a Kvt. 110. § (8) bekezdés l) pontja.

7. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

22. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 44/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának egységnyi díjtétele - elkülönítve - tartalmazza a begyűjtés, illetve nem szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés esetén az utókezelés és a monitorozás költségeit is.”

(2) A Vgtv. 44/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét, az ürítési díj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza.”

(3) A Vgtv. 44/D. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonost terhelő közszolgáltatási díjfizetési kötelezettséget az (1)-(6) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján számított díjnál díjkedvezmény alkalmazásával alacsonyabb mértékben, vagy mentesség alkalmazásával a szolgáltatás ingyenességének esetét állapítja meg, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában megtéríti. A díjkompenzáció fizetéséhez a képviselő-testület és a közszolgáltatást nyújtó megbízást köt, amely tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikkében foglalt elemeket és egyebekben megfelel az e határozatban foglalt valamennyi egyéb követelménynek.”

8. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény módosítása

23. § A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény végrehajtásáért a természetvédelemért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter felelős.”

9. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

24. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

10. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

25. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint - természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni.”

26. § (1) A Tvt. 39. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - szakhatóságként működik közre:]

i) kormányrendeletben meghatározott esetekben a vízgazdálkodási, vízvédelmi tevékenységek, létesítmények”

[engedélyezésekor.]

(2) A Tvt. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A természetvédelmi hatóság a Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre a vízgazdálkodási, vízvédelmi hatósági eljárásokban.”

27. § A Tvt. 85. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

„8. a nemzeti parkok területén a természeti, a természetkímélő hasznosítás és a szolgáltató övezeti kategóriákba sorolást, a besorolás egységes elveit, valamint az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokat;”

11. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

28. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzését követően, a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt lehet tenni.

(1a) A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.”

12. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

29. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 62. § (1) bekezdés 29. pontjában az „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -”,

b) 62. § (4) bekezdésében az „a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságok illetékességi területét önállóan, valamint”

szövegrész.

13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

30. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.). 4. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresés a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adatkörök tekintetében, a rendeletben meghatározott szervek és személyek részére, módon és feltételekkel az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmának elektronikusan feldolgozható formában történő átadásával is teljesíthető.”

(2) Az Inytv. 4. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A megszűnt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának adattartalmáról a felhasználási célt, valamint az igényelt adatokat tartalmazó kérelemre vagy megkeresésre az ingatlanügyi hatóság - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjával azonos mértékű díj fejében - hatósági bizonyítványt állít ki. A díj megfizetésének és visszatérítésének módjára, valamint a díjmentességre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

(3) Az Inytv. 4. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) A miniszter a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő adatszolgáltatás tekintetében díjmentességet engedélyezhet államigazgatási szervek részére a központi címregiszter létrehozása érdekében.”

31. § Az Inytv. 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartás.

(1b) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.

(1c) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.”

32. § (1) Az Inytv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem - a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve - valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.”

(2) Az Inytv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”

33. § Az Inytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

5. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

6. földminősítési eljárás megindítása,

7. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,

8. bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

9. az ingatlan jogi jellege,

10. bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

11. épület létesítése vagy lebontása,

12. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

13. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

14. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

15. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

16. a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

17. az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

18. árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

19. a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

20. tulajdonjog-fenntartással történt eladás,

21. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

22. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

23. ranghely megváltoztatása,

24. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat módosítása, továbbá az elfogadás, a módosítás időpontja,

25. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása.

(2) Az (1) bekezdés 1-13. pontjában említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. A 14-25. pontban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.”

34. § Az Inytv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést - kérelem nélkül - a változást elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg.”

35. § Az Inytv. 27. § és 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Hivatalból vezeti át - a (6) bekezdésben és a 28. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az ingatlanügyi hatóság

a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában - ide nem értve a művelés alól kivett területet - és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,

b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

(4) A jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.

(5) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (3) és (4) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

(6) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, belterületi határának, továbbá a közterület nevének módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti.

(8) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.

27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Az értesítés mellőzhető, ha a hatóság az eljárás megindítását követő nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti.”

36. § Az Inytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban az eltérés, valamint a földminősítési eljárásban a változás bejelentésére, továbbá az eljárás megindítására és hivatalból történő lefolytatására a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

37. § Az Inytv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Ha a bejelentésre, megkeresésre vagy hivatalból indult művelésiág-változás átvezetésére irányuló, illetve földminősítési eljárásban a tényállás tisztázása során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a földrészlet nyilvántartott és természetbeni művelési ága, illetve minőségi osztálya eltér egymástól, ugyanakkor az adatváltozás átvezetéséhez változási vázrajz szükséges, hiánypótlásra hívja fel a 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint a változás bejelentésére kötelezettet, vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti megkeresőt.

(2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén az ingatlanügyi hatóság az eljárást a 39. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján nem szünteti meg, hanem azt hivatalból folytatja.”

38. § Az Inytv. 29/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, a többi tulajdonostárs szerződéses nyilatkozata ugyanakkor a bejegyzéshez nem szükséges.”

39. § (1) Az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági jelet is tartalmaznia kell, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti.”

(2) Az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzésnek tartalmaznia kell továbbá az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági jelet.”

(3) Az Inytv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Jogtanácsos által teljesített ellenjegyzés esetében a székhely alatt az adott jogügyletben a jogtanácsos által képviselt szervezet székhelyét kell érteni.”

40. § (1) Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,]

f) a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja,”

(2) Az Inytv. 39. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nem vonatkozik a (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha a benyújtott okirat tartalmát a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása iránti eljárás eredményeként az ingatlan adataiban bekövetkezett változásra tekintettel kellene módosítani.”

(3) Az Inytv. 39. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha]

e) a kérelemhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem csatolták,

f) a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításához szükséges nyomtatvány kérelmet nem csatolták.”

41. § Az Inytv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) Az ingatlanügyi hatósági ügyekben az ügyintézési határidő harminc nap.

(2) Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon belül kell meghozni.

(3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő tizenöt nap. A közbenső intézkedést legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni.”

42. § Az Inytv. 47. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti az eljárását akkor is, ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, a jogerős gyámhatósági döntés meghozataláig.”

43. § Az Inytv. 47/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megkeresés alapjául szolgáló bírósági vagy más hatósági határozat a jogszerzést feltételhez köti, az ingatlanügyi hatóság a megkeresés elintézését a határozatban a feltétel teljesítésére meghatározott határidő lejártáig, legfeljebb azonban a megkeresés beérkezésétől számított 6 hónapos határidő elteltéig függőben tartja.

(1b) Függőben tartja továbbá az ingatlanügyi hatóság a beadvány intézését a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének feljegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.”

44. § Az Inytv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság által hivatalból indított, valamint folytatott egyes eljárások széljegyzésére, valamint annak törlésére a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

45. § Az Inytv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Hirdetményi úton kézbesíti az ingatlanügyi hatóság a döntését azon jogosult részére, akinek az ingatlan-nyilvántartásba lakcíme nincs bejegyezve, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal történő összevetés alapján megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba felvett lakcím időközben megszűnt.”

46. § Az Inytv. 54. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági bizonyítvány kijavítására, visszavonására, illetve módosítására vonatkozó rendelkezéseit e törvénynek a döntés kijavítására, módosítására, visszavonására vonatkozó eltérő szabályainak a figyelembe vételével kell alkalmazni.”

47. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,

e) a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti, valamint

f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási

per megindítása tényének feljegyzése iránt.”

48. § Az Inytv. 68. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat a 69. § szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.”

49. § Az Inytv. 68/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresés a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adatkörök tekintetében, a rendeletben meghatározott szervek és személyek részére, módon és feltételekkel az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmának elektronikusan feldolgozható formában történő átadásával is teljesíthető.

(6) A megszűnt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának adattartalmáról a felhasználási célt, valamint az igényelt adatokat tartalmazó kérelemre vagy megkeresésre az ingatlanügyi hatóság - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjával azonos mértékű díj fejében - hatósági bizonyítványt állít ki. A díj megfizetésének és visszatérítésének módjára, valamint a díjmentességre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

50. § (1) Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

e) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,”

(2) Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

f) az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresések esetén az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmán belül az egyes adatköröket, a szolgáltatást nyújtó szervek, a szolgáltatás igénybevételére jogosult szervek és személyek körét, valamint annak módját és részletes feltételeit.”

51. § Az Inytv. 91. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény erejénél fogva az ingyenes örökhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát az ingyenes örökhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”

52. § Az Inytv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: 3. sz. Módtv.) 34. §-ával megállapított 26. § (1a) bekezdésében foglaltakat a 3. sz. Módtv. 34. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

53. § Az Inytv.

a) 7. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelem, megkeresés”,

b) 26. § (9) bekezdésében a „visszavonható” szövegrész helyébe a „visszavonható, vagy módosítható”, a „visszavonásához” szövegrész helyébe a „visszavonásához vagy módosításához”,

c) 28. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrész helyébe a „jogerős hatósági”, a „vagy igazolás” szövegrész helyébe az „igazolás, illetve megkeresés”,

d) 30. § (1) bekezdésében az „a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy hatóság jogerős és végrehajtható”, az „és” szövegrész helyébe az „, illetve”,

e) 32. § (3) bekezdésében az „ellenjegyző ügyvéd” szövegrész helyébe az „ellenjegyző ügyvéd, jogtanácsos”,

f) 39. § (3) bekezdés d) pontjában az „az aláírását” szövegrész helyébe az „a nyilvánvalóan azonosítható aláírását”,

g) 47/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „bejegyzési” szövegrész helyébe a „tulajdonjog-bejegyzési”,

h) 52. § (1) bekezdés d) pontjában a „bejegyzés” szövegrész helyébe a „tulajdonjog-bejegyzés”,

i) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „1-9.”,

j) 57. § (2) bekezdésében a „határozatra” szövegrész helyébe a „döntésre”, a „határozat” szövegrészek helyébe a „döntés”,

k) 57. § (3) bekezdésében a „határozatra” szövegrész helyébe a „döntésre”, a „határozat” szövegrészek helyébe a „döntés”, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést”,

l) 57. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést”, a „határozatával” szövegrész helyébe a „döntésével”,

m) 75. § (2a) bekezdésében a „tartalmazza” szövegrész helyébe a „tartalmaznia kell”,

n) 75. § (4) bekezdésében az „a (2)-(3) bekezdések szerint” szövegrész helyébe az „a (2)-(2a) bekezdés szerint”

szöveg lép.

54. § Hatályát veszti az Inytv.

a) 39. § (4) bekezdése c) és d) pontjaiban a „vagy” szövegrész;

b) 53. § (1) bekezdésében a „, továbbá a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról” szövegrész;

c) 57. § (2)-(4) bekezdésében az „a határozat ellen van helye fellebbezésnek és” szövegrész;

d) 90. § (3b) bekezdése.

14. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

55. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (4) bekezdésében a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati” szöveg lép.

15. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

56. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„3. állatkert: olyan állandó létesítmény, ahol az állatokat évente hét vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;”

57. § Az Ávt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező.”

58. § Az Ávt. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állatkert köteles az ott élő állatok szakszerű bemutatásával és tájékoztatással természetvédelmi és állatvédelmi tárgyú ismeretterjesztést, oktatást és nevelést végezni.”

59. § Az Ávt. 42/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás]

b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás vagy az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező”

[eb után.]

60. § (1) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

a) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartásának részletes szabályait;”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap]

j) miniszter, hogy a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

61. § Az Ávt. 50. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]

n) a Tanács 1999/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben tartásáról.”

62. § Hatályát veszti az Ávt. 47. §-a.

16. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

63. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) 2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogát a kivágástól számított ötödik borpiaci év (augusztus 1-július 31.) végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.”

64. § (1) A Btv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A „védett eredetű” kifejezés - kiegészítve az adott borászati termékkategória nevével - az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként használható a vonatkozó termékleírás szerint a következő borászati termékek esetében:

a) bor,

b) pezsgő,

c) minőségi pezsgő,

d) illatos minőségi pezsgő,

e) gyöngyözőbor,

f) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor.”

(2) A Btv. 13/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékleírás módosítására irányuló kérelemben foglaltakat - a miniszter döntése alapján - először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt időpontot követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni, amennyiben azok az édesítés, a palackozás helye vagy a forgalomba hozatalt megelőző érzékszervi bírálat szabályait érintik.”

65. § A Btv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árutermelési céllal borászati terméket - friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével - előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, a borászati üzem üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó tevékenység engedélyezése esetén a palackozó üzem kódját, nyilvántartásba vételének dátumát.”

66. § A Btv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A Tokaji borvidék területéről kiszállított, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező bármely borászati termék esetében a Tokaj eredetmegjelölés csak abban az esetben használható, amennyiben abból pezsgőt készítenek és a hegyközségi tanács megadta rá a Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó engedélyt. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell jegyezni. A Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó rájegyzés hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.

(2) A Tokaj eredetmegjelölés használatáról szóló határozatot a hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.”

67. § A Btv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú és tokaji eszencia tokaji borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.

(2) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és fahordóban érlelték.

(3) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.

(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított mustból alkoholos erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet legalább egy évig fahordóban érlelnek.

(5) Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén termett borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor kézzel külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak az ugyanott termett szőlőből készült mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő új borban vagy azonos évjáratú borban történő áztatását követő alkoholos erjedés útján nyert, és a forgalomba hozatal előtt fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(6) Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, szőlőmustból minimális alkoholos erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség.”

68. § A Btv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszú, fordítás és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.”

69. § A Btv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia borokra.”

70. § A Btv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 32. §-át 2014. július 31-e után szüretelt szőlőből készült borászati termékek esetében kell alkalmazni.”

17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

71. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi akciócsoport (1) bekezdés szerinti eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, illetve kormányzati ügykezelőnek kinevezhető lenne. A személyi feltételek vonatkozásában jogszabály további rendelkezéseket tartalmazhat. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”

72. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a hatáskörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt indult vagy az intézkedéseket érintő bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban a sértett jogai illetik meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv terjeszti elő.”

73. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény 2.) megállapított 64/A. §-át a módosító törvény 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.”

74. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 73/A. § (6) bekezdése.

18. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

75. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § Ha e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban közreműködő hatóság vesz részt, a közreműködő hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 38/A. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási cselekmények foganatosítására, illetve döntés meghozatalára nem jogosult.”

76. § A Tfvt. 5/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által - a kötelezett kérelmére - kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kiadni.”

77. § A Tfvt. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát.”

78. § A Tfvt. 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát, vagy ennek hiányában a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.”

79. § A Tfvt. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A földvédelmi eljárás ügyintézési határideje 30 nap.”

80. § A Tfvt. 14/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete. Ha az újrahasznosítást követően művelés alól kivett terület marad vissza, akkor a kár mértéke erre a területre, az igénybevett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálya szerint a termőföld végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 100%-a.”

81. § A Tfvt. 14/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/E. § (1) A 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint - meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. § szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

(2) A kár és az igazolt költségek megtérítésével kapcsolatos eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tulajdonos kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint folytatja le. A kárt és az igazolt költségeket a központi költségvetésbe befizetett földvédelmi járulékok terhére kell megtéríteni.”

82. § A Tfvt. 15/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a célkitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló első fokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

83. § A Tfvt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is -, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben foglaltak alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A díj mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az eljárás tárgyát képező földrészletek darabszáma alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű, de legfeljebb 120 000 Ft.

(3) A díj összege

a) 1 földrészlet esetén 30 000 Ft,

b) 2-5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7000 Ft,

c) 6-25 földrészlet esetén az első 5 földrészlet után fizetendő 58 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 2000 Ft,

d) 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 földrészlet után fizetendő 98 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 1000 Ft.

(4) A 13/A. §-ban foglalt jogorvoslati eljárásban a díj mértéke a határozatban szereplő földrészletek közül a fellebbezéssel érintett földrészletek darabszáma alapján számított, a (3) bekezdésben meghatározott összegű.

(5) Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.”

84. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását]

j) termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló - lehetőség szerint többcélú - állandó jellegű tározók létesítése és bővítése,”

[céljából engedélyezi.]

85. § (1) A Tfvt. 22. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A járulék teljes összegének megfizetése]

d) a 14. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül”

[esedékes.]

(2) A Tfvt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

(3) A Tfvt. 22. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a (6) bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.”

(4) A Tfvt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban

a) az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és

b) a termőföld

ba) igénybevételére, illetve

bb) belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,

a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

86. § (1) A Tfvt. 26. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha

a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy

b) az adóhatóság igazolása alapján az adók módjára behajtandó köztartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás

ba) nem vezetett eredményre, illetve

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült. Az ingatlanügyi hatóságnak a kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”

(2) A Tfvt. 26. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott,

a) a 15/B. § (7) bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése,

b) a járuléknak a 22. § (6), (6a) és (8) bekezdésén alapuló visszafizetése

iránti kérelemről - a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a földügyért felelős miniszter dönt.

(6) Ha a kérelem nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az eljárást az ingatlanügyi hatóság szünteti meg. Ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, a kérelmet az ingatlanügyi hatóság utasítja el.”

(3) A Tfvt. 26. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a

a) 15/B. § (7) bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról,

b) 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről,

c) 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről

szóló jogerős határozatban szereplő földrészleteken.

(9) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kormányhivatal útján a kérelmet - a (10), illetve a (11) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.

(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését, valamint annak az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát.

(11) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:

a) a járulék megfizetését, valamint ezeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet.

(12) Ha a miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni.”

87. § A Tfvt. 30/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerinti díj magában foglalja az ingatlan-nyilvántartásban a földminősítési eljárás eredményeként bekövetkezett változás átvezetésének díját.”

88. § A Tfvt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A GYÜMÖLCS TERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA”

89. § A Tfvt. IV. Fejezete a következő 58/A. és 58/B. §-sal egészül ki:

„58/A. § (1) A gyümölcs termőhelyi kataszter a gyümölcs termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amely tartalmazza

a) a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság),

b) a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítása, valamint a kataszterből való törlés (a továbbiakban együttesen: gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás) iránti kérelmet a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervhez kell benyújtani.

(5) A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek az új kataszteri besorolásról, a meglévő kataszteri besorolás módosításáról vagy törléséről hozott döntését - a kérelmező ügyfél személyes adatainak kivételével - a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban hozott döntésének megfelelően módosítja a gyümölcs termőhelyi katasztert.

(6) A települési önkormányzat - a tulajdonos hozzájárulásával - kezdeményezheti a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnél a gyümölcs termőhelyi kataszter módosítását vagy a kataszterből történő törlést, amennyiben

a) a gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás a településfejlesztési terveket, vagy

b) a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a gyümölcs termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület gyümölcs művelési ágban való hasznosítását

ellehetetleníti.

58/B. § A gyümölcs termőhelyi kataszterbe tartozó termőhely az egyes gyümölcsfajok vonatkozásában a következő besorolást kapja:

a) I. osztályú, termesztésre kiválóan alkalmas,

b) II. osztályú, termesztésre alkalmas,

c) termesztésre feltételesen alkalmas, vagy

d) termesztésre alkalmatlan.”

90. § A Tfvt. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3000 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint az 1000 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs-ültetvény csak engedéllyel telepíthető a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajtákkal, a gyümölcs termőhelyi kataszterben az adott gyümölcsfaj termesztésére alkalmasnak vagy feltételesen alkalmasnak minősített termőhelyen.

(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát, annak térmértékét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, az 50. § szerinti talajvédelmi tervet, valamint a szakmaközi szervezet telepítésre vonatkozó véleményét.”

91. § A Tfvt. 61. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdésben megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.”

92. § A Tfvt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve -

a) 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b) 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.”

93. § A Tfvt. IV. Fejezete a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.

(2) A gyümölcsültetvény használójának, illetve amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a tulajdonosnak hatvan napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítását megkezdte.

(3) Ha a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására a tulajdonos került felszólításra, a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozattétel helyett a tulajdonos bemutathatja a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására létrejött szerződést.

(4) Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg, a növénytermesztési hatóság

a) értesíti az ingatlanügyi hatóságot a földvédelmi bírság kiszabása érdekében, valamint

b) elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben

ba) a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;

bb) a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

(5) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója, illetve tulajdonosa kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a gyümölcsültetvény használójának a költségére intézkedik a gyümölcsültetvény kivágásáról.”

94. § (1) A Tfvt. 66. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje]

c) a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet.”

(2) A Tfvt. 66. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

f) a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás szabályait, a gyümölcs termőhelyi kataszterből való adatszolgáltatás rendjét, valamint a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésének eljárását és a gyümölcsültetvény-kataszter vezetésének szabályait.”

(3) A Tfvt. 66. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy]

c) a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”

[kiadott rendeletben határozza meg.]

95. § A Tfvt. a következő 69. és 70. §-sal egészül ki:

„69. § A földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetése iránti kérelmet 2014. november 30-ig terjesztheti elő abban az esetben, ha az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény 83. § (4) bekezdésével megállapított 22. § (8) bekezdésében meghatározott 1 éves határidő e rendelkezés hatálybalépéséig már lejárt vagy a hatálybalépésének évében jár le.

70. § A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. által 2013. december 31-ig vezetett Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter adatait, így a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik, 2014. június 30-ig átadja a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek. Az átadott adatok a gyümölcs termőhelyi kataszter részét képezik.”

96. § A Tfvt.

a) 14/A. § (5) bekezdésében az „és arra utalni” szövegrész helyébe az „és a korábbi ügy ügyiratszámára való hivatkozással arra utalni”;

b) 16. § (4) bekezdésében a „16. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15/B. § (3) bekezdésében”;

c) 16. § (6) bekezdésében az „iráni” szövegrész helyébe az „iránti”;

d) 22. § (7) bekezdésében az „A más célú hasznosítást” szövegrész helyébe az „A (6) és a (6a) bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást”

szöveg lép.

97. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) első 67. §-a;

b) 69. §-a.

98. § Nem lép hatályba a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CVII. törvény 2. §-a.

19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

99. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed]

b) az engedélyköteles termékek gyártására, kiszerelésére, szállítására, forgalomba hozatalára, tárolására és felhasználására;”

(2) Az Éltv. 4. §-a a következő q) és r) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed]

q) az e törvény hatálya alá tartozó termék előállítására, forgalmazására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására;

r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására.”

100. § Az Éltv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Engedélyköteles termék csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített csomagolóeszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. Ömlesztett áru esetében fenti adatokat az áruval együtt mozgó, a beazonosítást lehetővé tevő kísérőokmánynak kell tartalmaznia.”

101. § (1) Az Éltv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.”

(2) Az Éltv. 14. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben a felelős személye az (1)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.

(11) A 14/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott termék forgalomba hozataláért az előállító, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős.”

102. § (1) Az Éltv. 14/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hamisított terméknek minősül az a termék,

a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,

b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,

c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,

d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,

e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,

f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,

g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,

h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy

i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba

gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.”

(2) Az Éltv. 14/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében - amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja - vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.”

(3) Az Éltv. 14/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Tilos olyan

a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő,

b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,

c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba.”

103. § (1) Az Éltv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként.”

(2) Az Éltv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felhasználhatósági idő lejárta után a növényvédő szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárása szerint hozható forgalomba.”

104. § Az Éltv. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.”

105. § Az Éltv. 30. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az élelmiszerláncban működő laboratóriumok feladatai”

106. § Az Éltv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásában hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz állami laboratóriumot vehet igénybe. Amennyiben kapacitás hiánya miatt nem vehető igénybe állami laboratórium, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumot is igénybe vehet laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez.”

107. § Az Éltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett nem állami laboratóriumban végezhető.

(2) Jogvita eldöntésére nem állami laboratóriumban végzett vizsgálat csak akkor használható fel, ha a nem állami laboratórium működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyezte.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.”

108. § Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében]

s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési és felügyeleti feladatait;”

109. § Az Éltv. 33. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv]

e) engedélyezi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálataihoz a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazását.”

110. § (1) Az Éltv. 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélyezi]

d) a megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve használatát - ide nem értve a lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szereket.”

(2) Az Éltv. 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi]

b) az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalombahozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;”

111. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]

m) az engedélyköteles termék magyarországi forgalomba hozatali és felhasználási engedélyéről;”

(2) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő u) és v) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]

u) a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;

v) a növényorvosokról és a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről.”

112. § (1) Az Éltv. 38/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.”

(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása - különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége - érdekében az elektronikus útdíj szolgáltatók nyilvántartásából folyamatosan, elektronikus úton adatokat kell átadni.”

113. § Az Éltv. III. Fejezete a következő 38/C. §-sal egészül ki:

„38/C. § (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból származó termékek tekintetében az első magyarországi tárolási helyre történő beszállítást követően alkalmazandóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a vásárlás vagy átvétel magánjellegű felhasználás vagy fogyasztás céljából történik, illetve a vásárló vagy átvevő az élelmiszer végső fogyasztója.”

114. § Az Éltv. III. Fejezete a következő alcímmel és 38/D. §-sal egészül ki:

Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum

38/D. § (1) Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében az az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.

(2) Az ÉBC nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

(3) Az ÉBC tekintetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyetértése szükséges:

a) a társaság cégnevének és székhelyének meghatározásához;

b) az ügyvezető kinevezéséhez, illetve visszahívásához;

c) a felügyelőbizottság tagjainak kinevezéséhez, illetve visszahívásához;

d) a társaság főtevékenységének, illetve egyéb tevékenységének meghatározásához;

e) a társaság törzstőkéjének meghatározásához;

f) az éves beszámoló elfogadásához;

g) a társaság megszűnésének elhatározásához.

(4) Ha a törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”

115. § Az Éltv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A növényvédő szer besorolásában vagy címkézésében az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai által bekövetkezett változásokat tartalmazó módosított címketerv engedélyes által történő benyújtását követően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 90 napon belül dönt a módosítás elfogadhatóságáról. Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 90 napon belül nem utasítja el a javasolt módosítást, akkor az engedélyes jogosult a módosított címkeszöveg használatára.”

116. § Az Éltv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a - jogszabálysértés megállapítását megalapozó - vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá az áru ártalmatlanná tételével, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeket.”

117. § Az Éltv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.”

118. § Az Éltv. 48. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket hozhatja:]

i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és megsemmisítését elrendelheti;”

119. § Az Éltv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni.”

120. § Az Éltv. 53. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén természetes személy - az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kötött megállapodás szerint - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre, díjfizetés és költségtérítés ellenében, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint igénybe vehető.”

121. § (1) Az Éltv. 57. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:]

s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül;”

(2) Az Éltv. 57. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:]

t) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra.”

122. § Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]

d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatályos hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”

123. § (1) Az Éltv. 63. § (1) bekezdés a) pontja a következő ap) és aq) alponttal egészül ki:

[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával]

ap) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;

aq) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára”

[vonatkozó, a 60-62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;]

(2) Az Éltv. 63. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni]

e) a tanúsító szervezettel szemben, ha működése vagy az ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, tanúsító eljárása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezését megsérti.”

124. § Az Éltv. 71. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján nyilvánosságra hozza]

d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek nem megfelelő fertőtlenítőszerek megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető vállalkozás cégnevét és címét.”

125. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben]

i) állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét.”

(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 47-48. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„47. az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;

48. az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait.”

126. § Az Éltv. a következő 78-80. §-sal egészül ki:

„78. § A 40. § (6) bekezdése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

79. § (1) A 14/A. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 15. § (2) és (5) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított -, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A 17. § (8) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

80. § A 31. §-ban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan laboratóriumi vizsgálatnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban végeztek, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban végeztek az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.”

127. § (1) Az Éltv. Melléklete a következő 34/A. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„34/A. integrált gazdálkodás: olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével;”

(2) Az Éltv. Melléklete a következő 61/A. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„61/A. tanúsítvány: e törvény hatálya alá tartozó termék meghatározott minőségét, minősítését vagy egyéb jellemzőjét tanúsító, más terméktől megkülönböztető megjelölés vagy írásbeli igazolás;”

128. § Az Éltv.

a) 2. § (2) bekezdés f) pontjában a „forgalomba hozatalára, tárolására” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására” szöveg,

b) 4. § l) pontjában az „ökológiai termeléssel” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással” szöveg,

c) 13. § (2) bekezdésében az „A növényvédő szer” szövegrész helyébe az „Az engedélyköteles termék” szöveg,

d) 14. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2a) bekezdés” szöveg,

e) 17. § (1) bekezdés c) pontjában az „integrált növénytermesztés” szövegrész helyébe az „integrált gazdálkodás” szöveg,

f) 23. § (4) bekezdésében a „másik tagállamból szerez” szövegrész helyébe a „tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból szerez” szöveg,

g) 23/A. § (1) bekezdésében az „e törvény szerint engedélyköteles tevékenység” szövegrész helyébe az „e törvény szerint engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenység” szöveg,

h) 27. § (5) bekezdésében a „tanúsítványt” szövegrész helyébe a „tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt” szöveg,

i) 32. § (1) bekezdés h) pontjában az „ökológiai gazdálkodással” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással” szöveg,

j) 34. § (1) bekezdés d) pontjában az „állatmenhely, állatrakodó” szövegrész helyébe az „állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó” szöveg,

k) 38. § (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában a „lakhelyet” szövegrész helyébe a „lakcímet” szöveg,

l) 38. § (3) bekezdésében a „takarmány-vállalkozások” szövegrész helyébe a „takarmányvállalkozások, valamint a növényvédelmi szolgáltató vállalkozások” szöveg,

m) 40. § (3) bekezdésében a „termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában” szövegrész helyébe a „termésnövelő anyagok engedélyezési és engedélymódosítási eljárásában” szöveg,

n) 43. §-ában a „74/B. §-a (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71/B. § (1) bekezdésében” szöveg,

o) 47/B. § (5) bekezdésében az „A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső” szövegrész helyébe az „A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső” szöveg,

p) 59. § (2) bekezdésében a „tevékenységét a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte” szövegrész helyébe a „tevékenységét a 14/A § (1) bekezdésének, vagy a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte” szöveg,

q) 59. § (3) bekezdésében a „legmagasabb összege tizenötmillió forint” szövegrész helyébe a „legmagasabb összege százötvenmillió forint” szöveg,

r) 60. § (1) bekezdés b) pontjában a „növényvédő szerrel” szövegrész helyébe az „engedélyköteles termékkel” szöveg,

s) 60. § (1) bekezdés m) pontjában a „csomagolási, raktározási” szövegrész helyébe a „csomagolási, jelölési, raktározási” szöveg,

t) 61. § (2) bekezdésében a „14. § (1), (3)-(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (1), (3)-(5), (10) és (11) bekezdésében” szöveg,

u) 62. § (2) bekezdésében a „14. § (2)-(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (2)-(5), (10) és (11) bekezdésében” szöveg,

v) 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában az „ökológiai termelésre” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodásra illetve az integrált gazdálkodásra” szöveg,

w) 71. § (4) bekezdés a) pontjában az „ökológiai termelésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodásra illetve az integrált gazdálkodásra vonatkozó” szöveg,

x) 71. § (4) bekezdés c) pontjában az „a növényvédő szer” szövegrész helyébe az „az engedélyköteles termék” szöveg,

y) 76. § (2) bekezdés 46. pontjában a „technológiai segédanyagok nyilvántartásba vételének részletes szabályait.” szövegrész helyébe a „technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.” szöveg,

z) 76. § (5) bekezdés e) pontjában a „hagyományos különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek” szövegrész helyébe a „hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek” szöveg,

zs) Melléklet 49. pontjában a „növényvédő hatású termék” szövegrész helyébe a „növényvédelmi hatású termék” szöveg

lép.

129. § Hatályát veszti az Éltv.

a) 38/A. § (4) bekezdés f) pontja;

b) 46. § (3) bekezdése;

c) 60. § (1) bekezdés q) pontja;

d) 76. § (4) bekezdés a) pontja.

130. § Nem lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 17. §-a.

20. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

131. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Erdei épület, valamint az olyan kilátó, amelynek a terepcsatlakozásától mért legfelső pontja az öt métert meghaladja, továbbá erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.”

132. § Az Evt. a következő 18/A-18/E. §-sal és az azokat megelőző alcím címekkel egészül ki:

Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel

18/A. § Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha az erdő használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.

Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei

18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.

(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.

(3) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzésre jogosult ügyvéd vagy közjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést.

(4) Ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet, a jogtanácsos is jogosult az ellenjegyzésre.

(5) Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

18/C. § (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

18/D. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.

(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.”

133. § Az Evt. 105. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az erdőterv-módosítási eljárás, az igénybevételi eljárás, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje - az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével - 45 nap.

(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(5) Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét az ügyfél előzetes értesítésének mellőzésével is ellenőrizheti.

(6) Az erdészeti szakszemélyzet névjegyzékből való törlése esetén a törlés tényét a névjegyzékben haladéktalanul fel kell tüntetni.

(7) Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást az erdészeti hatóság a bírósági eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti, ha

a) a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát a felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy

b) a bejegyzéssel érintett ingatlan társult erdőgazdálkodásra kötelezett legalább 25% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosai az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kezdeményezték.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az erdészeti hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az erdészeti hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

(9) Semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság az erdő igénybevételének engedélyezéséről, elvi engedélyezéséről a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.”

21. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

134. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 21. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely]

b) nem haladja meg a három hektárt.”

135. § Az NFA tv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „személy” szövegrész helyébe a „személyek” szöveg lép.

136. § Hatályát veszti az NFA tv.

a) 10. § (2) bekezdés a) pontjában az „államtitkár,” szövegrész;

b) 21. § (8) bekezdése.

22. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

137. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/C. §-sal egészül ki:

„12/C. § Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 10. §-t a 2014. január 1-jén vagy azt követően megszerzett bevételekre kell alkalmazni.”

138. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg lép.

(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 10. §-ában a „98” szövegrész helyébe a „75” szöveg lép.

139. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontjában az „, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál” szövegrész.

23. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

140. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.) 2. §-a a következő 16/a. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]

„16/a. kármegállapítást támogató szervek: a káreseményeket kiváltó időjárási jelenségeket megfigyelő, arról adatokat gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatokat szolgáltató szervek (országos meteorológiai szerv, földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, vízügyi igazgatási szerv);”

(2) Az Mkk. 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]

„23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;”

141. § (1) Az Mkk. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette, és a mezőgazdasági káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta,”

(2) Az Mkk. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]

d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta, és”

142. § Az Mkk. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A mezőgazdasági árvízkár utáni kárenyhítő juttatás kifizetése

a) a tárgyévhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az eseményről tárgyév január 1. és október 31. között,

b) a tárgyévet követő évhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az eseményről tárgyév november 1. és a tárgyévet követő év október 31. között,

c) nem lehetséges, amennyiben az eseményről a tárgyévet követő év október 31-e után

értesíti a miniszter a Bizottságot, és a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter a Bizottság értesítését megelőzően közleményt ad ki.”

143. § Az Mkk. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

144. § Az Mkk. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítvány adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.”

145. § Az Mkk. 18. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis mezőgazdasági termelőnként tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a kárbejelentéssel,

c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

d) a kárenyhítő juttatásra vonatkozó,

e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával kapcsolatos, valamint

f) a kármegállapítást támogató szervek által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott

adatokat.”

146. § Az Mkk. 24. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg.]

147. § Az Mkk. 10. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a 18. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyfél-azonosító szám” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szöveg lép.

24. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

148. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (35) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(35) A 2014/2015-ös tanévben az 5. § (14) bekezdése szerinti, az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott, iskolai rendszerű szakképzés az állami fenntartó szakképző iskolájában is indítható a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével.”

149. § Az Szt.

a) 92. § (9) bekezdésében a „2014. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. május 31-ig” szöveg, a „2014. szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe a „2015. szeptember 1-jétől”,

b) 92. § (10) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „2014. augusztus 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. augusztus 31-ig”,

c) 92. § (10a) bekezdésében a „2014. augusztus 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. augusztus 31-ig”,

d) 92. § (12) bekezdésében a „2014. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. május 31-ig”,

e) 92/A. § (5) bekezdésében az „A 2014/2015. tanév” szövegrész helyébe az „A 2015/2016. tanév” szöveg, az „a 2014/2015. tanévtől” szövegrészek helyébe az „a 2015/2016. tanévtől”

szöveg lép.

25. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

150. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 243. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Aki]

b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területről kitermelt faanyagot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szállítójegy nélkül szállít,”

[szabálysértést követ el.]

26. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

151. § (1) A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Hungarikumtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

a) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;”

(2) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

g) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;”

(3) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

h) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye;”

(4) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék;”

(5) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

l) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.”

152. § A Hungarikumtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre.

(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a megyei önkormányzat részére.

(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei önkormányzat részére történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet).

(4) Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei önkormányzat részére.

(5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t és a megyei önkormányzatot.”

153. § A Hungarikumtv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a HB-nek.

(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: megyei szervezet).”

154. § A Hungarikumtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: külhoni szervezet).”

155. § A Hungarikumtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó nemzeti értékek körét.

(2) A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemély, vállalkozás, szakmai vagy civil szervezet.

(3) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktárba sorolt nemzeti értékek nevét tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.”

156. § (1) A Hungarikumtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével települési szervezetet bízott meg.”

(2) A Hungarikumtv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet bízott meg.”

157. § A Hungarikumtv. 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a külhoni magyarság értéktárába bárki kezdeményezheti.

9. § E törvény erejénél fogva a kiemelt nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei:

a) a közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek;

b) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.”

158. § A Hungarikumtv. 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:]

f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek.”

159. § (1) A Hungarikumtv. 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:”

(2) A Hungarikumtv. 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek által hordozott megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:]

b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet, úgy ellátja annak feladatait;”

160. § A Hungarikumtv. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

10. A hungarikum védjegy

18. § (1) A HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum védjegy kerül bevezetésre.

(2) A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.

(3) A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek számára, azok kérelme alapján engedélyezi.

(4) A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.”

161. § A Hungarikumtv. 19. § d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

d) az egyes ágazatokért felelős miniszterek feladatkörébe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek meghatározásának alapját,

e) a nemzeti értékké, kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítésre irányuló kérelem formai követelményeit,

f) a nemzeti értékek, a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok digitális formában megjelenő tartalmainak a MaNDA általi nyilvántartására, és nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat,

g) a nemzeti értékek értéktárakba történő felvételének eljárására vonatkozó szabályokat, valamint

h) a kiemelkedő nemzeti értékké és a hungarikummá minősítés eljárására vonatkozó részletes szabályokat.”

162. § A Hungarikumtv.

a) 1. § (4) bekezdésében a „társaságok” szövegrész helyébe a „szervezetek” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésének bevezető rendelkezésében a „nyilvántartott nemzeti értéknek” szövegrész helyébe a „nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek” szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésének a) pontjában az „értékek minősülnek” szövegrész helyébe a „kiemelkedő nemzeti értékek minősülnek” szöveg

lép.

27. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

163. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„15. honvédelmi célú térképellátás: a Magyar Honvédségnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménynek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetnek, továbbá különleges jogrendre való felkészülés érdekében a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szerveknek, a honvédelmi felkészülés feladataiban részt vevő egyéb központi közigazgatási szerveknek és azok területi szerveinek az ország védelmi feladataihoz szükséges, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisaival, térképekkel, térképészeti információkkal, távérzékelési anyagokkal, geodéziai adatokkal történő ellátása.”

164. § (1) Az Fttv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatokat elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatja, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.”

(2) Az Fttv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)-g) pont szerinti adattartalommal közigazgatási fekvést vagy azt meghaladó területre nem hitelesített adatot csak a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet szolgáltathat.”

(3) Az Fttv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltathat adatot az alábbiak szerint:

a) egy vagy több települést vagy fekvést érintő, poligonnal lehatárolt térképi kivágatot,

b) szelektív vagy csökkentett pontosságú digitális térképi adattartalmat az a) pont szerinti területekre,

c) térinformatikai adatokkal kiegészített komplex értéknövelt digitális térképi adattartalmat.”

165. § (1) Az Fttv. 6. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni]

h) a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítési eljárásért.”

(2) Az Fttv. 6. §-a a következő (8)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítása és az arra való felkészülés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére - hitelesítés nélkül - díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket a veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítást irányító szervezet a katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint adhatja át.

(9) A (8) bekezdés alapján átadott állami alapadatokat a veszélyhelyzet vagy katasztrófaveszély megszűnése után - a megszűnéstől számított 30 napon belül - az adatigénylőnek vissza kell szolgáltatnia az adatszolgáltató részére.

(10) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében meghatározott adatokat az adatgyűjtést készítő - hitelesítés nélkül - díjmentesen igényelheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.

(11) Az adatszolgáltató díjmentesen szolgáltatja a 2. § (2) bekezdésében meghatározott állami alapmunkák végzéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás hálózati szolgáltatón keresztüli adathozzáféréssel is biztosítható.

(12) A 18. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 19. § (8) bekezdése alapján átadott adatokért a minőség ellenőrzési vizsgálatot követően az adatállománnyal rendelkezni jogosult a 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), valamint h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból külön megállapodás alapján díjmentes kompenzációs adatigénylésre jogosult.

(13) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladataik ellátásához, valamint szakirányú fejlesztéséhez a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől a szakmai ellátási normák alapján díjmentesen igényelhetnek adatot.

(14) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény a hazafias honvédelmi nevelési feladatok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara és a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezet az ország védelmi feladatainak ellátásával összefüggő feladataik ellátásához a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.

(15) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szervek, valamint a különleges jogrend alatti feladatellátásban és az országmozgósítás feladataiban részt vevő egyéb központi államigazgatási szervek és azok területi szervei minősített időszakra való felkészülésre a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.

(16) A (13)-(15) bekezdésben meghatározott szervek részére az adatszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(17) Az ingatlanügyi hatóságok a hatósági feladataik ellátásához nem fizetnek adatszolgáltatási, illetve vizsgálati és záradékolási díjat.

(18) A miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatás tekintetében igazgatási szolgáltatási díjmentességet engedélyezhet államigazgatási szervek részére a központi címregiszter létrehozása érdekében.”

166. § (1) Az Fttv. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles - az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül - díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére.”

(2) Az Fttv. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv felszólítására a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül adatot szolgáltatni. A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.”

167. § Az Fttv. 19. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs célra kizárólag a 30. § (1) bekezdésében e célra kiadott engedély alapján készült távérzékelt adatok használhatók fel.”

168. § (1) Az Fttv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben felsorolt munkák során előállított munkarészek szerinti változások az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel válnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadatbázis részévé.”

(2) Az Fttv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyéb célú földmérési tevékenységnek minősülnek az állami alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek körébe nem tartozó földmérési munkák. Az egyéb célú földmérési tevékenység végzésének jogosultsági feltételrendszerét és a munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

169. § (1) Az Fttv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alaphálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.”

(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), c), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.”

170. § (1) Az Fttv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban a perben kirendelt igazságügyi szakértő kivételével nem végezhető.”

(2) Az Fttv. 28. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: kamara) által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és

b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.

(7b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv állapítja meg.”

(3) Az Fttv. 28. § (8) és (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földmérő igazolvánnyal, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) a földmérő igazolvány illetve a minősítés számát,

c) szakképzettségét,

d) telephelyét,

e) lakcímét,

f) elérhetőségeit,

g) a földmérő igazolvány, illetve a minősítés érvényességi idejét.

(8a) A nyilvántartásban szereplő személy a d)-f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.”

(4) Az Fttv. 28. § a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás a (8) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(5) Az Fttv. 28. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan adatfelhasználásáért az adatot felhasználó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.”

171. § Az Fttv. a 29. §-t követően a következő 29/A. és 29/B. §-sal egészül ki:

„29/A. § Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák végzése céljából a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatokat, jogokat és tényeket átadja.

29/B. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást nem eredményező egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti. A geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Földmérő Minősítő Bizottság szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a Földmérő Minősítő Bizottság szakértői véleménye alapján az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szerv hatósági jogkörében eljárva dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a minősítettekről országos, bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés számát,

c) szakképzettségét,

d) telephelyét,

e) lakcímét,

f) elérhetőségeit,

g) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés érvényességi idejét.

(3) A nyilvántartásban szereplő a (2) bekezdés d)-f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.

(4) Geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítést az kaphat, aki

a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,

b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll és

c) büntetlen előéletű.

(5) A geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítést igénylő személy a döntést meghozó szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(6) Az (1) bekezdés szerint megadott minősítés a megadástól számított öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a kamara által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és

b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.

(7) A kamara által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a kamara állapítja meg.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a Földmérő Minősítő Bizottság véleménye alapján - szakmai vagy etikai vétség esetén - a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést - a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő - 3 év elteltével kaphat.”

172. § Az Fttv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet állami tulajdonban álló társasági részesedése feletti tulajdonos jogokat gyakorló miniszter szakmai kérdésekben a miniszter egyetértésével jár el.”

173. § Az Fttv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatbázisok értékesítéséből befolyt díjakat - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - a Nemzeti Kataszteri Program keretében felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.”

174. § (1) Az Fttv. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben]

g) állapítsa meg az e törvényben meghatározott bírságok kiszabására kijelölt szerveket, a kiszabható bírságok mértékét és a bírság kiszabásának feltételeit és módját,”

(2) Az Fttv. 38. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben]

i) állapítsa meg az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésének részletes szabályait és követelményrendszerét,

j) jelölje ki a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítő és a nyilvántartást vezető szervet, határozza meg a minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait.”

(3) Az Fttv. 38. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét, valamint a megbízólevél tartalmát,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) Az Fttv. 38. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, megszüntetésével, helyreállításával, helyszínelésével és karbantartásával, valamint pontpusztulás esetén a károkozóval szembeni eljárás megindításával kapcsolatos szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(5) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

l) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának feltételeit és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

m) az országos földügyi és távérzékelési levéltár létesítésének és működtetésének részletes szabályait,

n) az ingatlanügyi hatóság, vagy hatóságok illetékességi területét az e törvény hatálya alá tartozó feladatai tekintetében”

[rendeletben állapítsa meg.]

(6) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy]

h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét,

i) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét”

[rendeletben állapítsa meg.]

175. § (1) Az Fttv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 14. § (8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az Fttv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 11. § (1) bekezdés k)-m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.”

176. § Az Fttv.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „térképi adatbázisok” szövegrész helyébe az „alapadatok adatbázisainak” szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében az „oktatási és tudományos” szövegrész helyébe az „oktatási vagy tudományos” szöveg,

c) 18. § (9) bekezdésében az „adatbázissal együtt” szövegrész helyébe az „adatbázistól elkülönítve” szöveg,

d) 28. § (1) bekezdésében a „földmérő igazolvány” szövegrész helyébe a „földmérő igazolvány és megbízólevél” szöveg,

e) 38. § (1) bekezdés a) pontjában a „feladatait és hatáskörét” szövegrész helyébe a feladatait, hatáskörét és illetékességi területét” szöveg

lép.

177. § Hatályát veszti az Fttv.

a) 6. § (18) bekezdése,

b) 18. § (10) bekezdése,

c) 38. § (2) bekezdés n) pontja,

d) 38. § (3) bekezdés c) pontja,

e) 38. § (6) bekezdése.

28. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

178. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 1. § (1) bekezdés g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben foglaltakat kell alkalmazni]

g) a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre,

h) a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetre,”

29. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

179. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

g) nagy létszámú állattartó telep: olyan állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó hely, amely jogszabályban meghatározott létszámú állat tartására alkalmas;”

180. § Hatályát veszti a MÁOK tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában az „akkreditált” szövegrész.

30. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

181. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.”

182. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „reprezentatív üzemgazdasági adatbázist” szövegrész helyébe a „tesztüzemi információs rendszert” szöveg, 19/B. § (3) bekezdésében, valamint 23. § g) pontjában a „reprezentatív üzemgazdasági adatbázis” szövegrész helyébe a „tesztüzemi információs rendszer” szöveg lép.

31. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

183. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem terjed ki a törvény hatálya:]

a) a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,”

184. § A Ht. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolását jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet végezheti.”

185. § A Ht. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét és a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését a honlapján közzéteszi.”

186. § A Ht. 34. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető.”

187. § A Ht. 35. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:]

e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó kérésére történő szüneteltetésének eseteit;

f) az üdülőingatlanok esetében végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat;”

188. § (1) A Ht. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította,

b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.”

(2) A Ht. 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel vagy az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.”

189. § A Ht. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők (1) bekezdésben, valamint a nyilvántartásba vettek (2) bekezdésben meghatározott adatairól nyilvántartást vezet, és azokat - a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”

190. § (1) A Ht. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezők (3) bekezdésben meghatározott adatairól nyilvántartást vezet, és azokat - a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”

(2) A Ht. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés b)-d) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

191. § (1) A Ht. 88. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

„3. a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeit, valamint a Hulladékminősítő Bizottságra vonatkozó részletes szabályokat;”

(2) A Ht. 88. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

„12. az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek és a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikus berendezések vissza- és átvételi díját;”

(3) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

„31. az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;”

(4) A Ht. 88. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„4. a hulladék termikus kezelésének technikai követelményeit és részletes szabályait;”

(5) A Ht. 88. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy:]

aa) a humán gyógyszer hulladékká válását megelőző tevékenységek és a gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének szabályait, valamint a gyógyszergyártók biztosítékadására és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

ab) az egészségügyi intézményekben képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

192. § A Ht. 90. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az e törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2014. július 1-ig megköti. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal - az e törvény hatálybalépését követően és az OHÜ által kiállított minősítő okirat birtokában - hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.”

193. § A Ht.

a) 13. § (6) bekezdésében a „közvetítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás” szövegrész helyébe a „közvetítő - a 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás” szöveg;

b) 34. § (4) bekezdésében az „az államot” szövegrész helyébe az „a magyar államot (a továbbiakban: állam)” szöveg;

c) 34. § (8) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe az „- a 35. § e) pontjában meghatározott kivétellel -” szöveg;

d) 35. § b) pontjában az „az alvállalkozónak a közszolgáltatás” szövegrész helyébe az „az alvállalkozónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás”, a „ha a közszolgáltatást” szövegrész helyébe a „ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást” szöveg;

e) 39. § (3) bekezdésében a „31. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „31. § (2) bekezdésében” szöveg;

f) 72. § (2) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormány- vagy miniszteri rendelet” szöveg;

g) 82/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „tevékenységek esetén” szövegrész helyébe a „tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve)” szöveg;

h) 82/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „tevékenység esetén” szövegrész helyébe a „tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve)” szöveg;

i) 85. § (6) bekezdésében az „a Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg

lép.

194. § Hatályát veszti a Ht.

a) 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „- veszélyes hulladék esetén -” szövegrész;

b) 47/A. § (6)-(8) bekezdése;

c) 86. § (6) bekezdésében az „a szabálysértési” szövegrész;

d) 88. § (2) bekezdés 9. pontja;

e) 90. § (9) bekezdése.

32. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

195. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 30. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerint joggyakorlásból eredő bevétel újratelepítési jog jogtartalékba történő vásárlására használható fel.

(4) Az újratelepítési jogok jogtartalékának megszűnése esetén a (2) bekezdés szerinti joggyakorlásból eredő fennmaradt pénzösszeg a központi költségvetést illeti, amelynek átadásáról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a megszűnést követő 30 napon belül gondoskodik.”

(2) A Hktv. 40. § (4) bekezdésében a „térítésmentesen” szövegrész helyébe a „térítésmentesen, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését díjmentesen” szöveg lép.

33. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

196. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,

b) a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adószámát,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.”

(2) A Hhvtv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.”

197. § (1) A Hhvtv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére - az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - nyilvántartásba veszi.”

(2) A Hhvtv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.”

198. § A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.”

199. § A Hhvtv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.”

200. § A Hhvtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről - a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

b) a jogosult jogi személy

ba) cégnevét;

bb) székhelyét;

c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;

d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;

e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;

f) a fogási napló leadásának időpontját;

g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;

h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából - összesíti.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben

igényelhetnek adatot.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyet forgalmazók a forgalmazott jegyek adatairól, továbbá a fogási napló leadásáról közvetlen informatikai kapcsolat útján adatot szolgáltatnak a halgazdálkodási hatóságnak.”

201. § (1) A Hhvtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területi jegy csak

a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,

b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy

c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.”

(2) A Hhvtv. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.”

202. § A Hhvtv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.”

203. § A Hhvtv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) A miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) létesít és működtet.

(2) A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látja el.

(3) Az Adattár részét képezik

a) a 33. és 34. §-ban meghatározott nyilvántartások,

b) a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartása,

c) a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozó adatok,

d) a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiség adatai,

e) a kiadott halászati engedélyek és engedélyesek adatai, a kiadott fogási tanúsítvány tömbök adatai,

f) a halászati engedély, állami halászjegy, illetve állami horgászjegy alapján végzett halfogások adatai.

(4) Az Adattár működtetése céljából:

a) a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)-e) pontja,

b) a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a leadott fogási naplók vízterületenkénti összesített adatai, és

c) a halgazdálkodásra jogosult a leadott halászati engedélyes és állami halászjegyes fogási naplók összesített adatai

tekintetében adatot szolgáltat.

(5) Az Adattár

a) (3) bekezdés a) pontja szerinti adatainak a közérdekű adatok körén kívül eső adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek,

b) halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok,

c) (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatai jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében igényelhetők,

d) a)-c) pontban nem említett adatai közérdekű adatnak minősülnek.

(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik

a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv,

b) a halgazdálkodási hatóság és annak országos illetékességű szerve, és

c) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő vízterületre vonatkozó adatok

tekintetében.

(7) Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideig kezelhetők.

(8) A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodás helyzetéről.

(9) Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

204. § (1) A Hhvtv. 56. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki

ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,

eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,

ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ee) védett hal egyedét kifogja,

ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.”

(2) A Hhvtv. 56. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A halászati őrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság - az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a halászati őr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a halászati őr és a társadalmi halőr

a) nyilvántartásba vételének időpontját;

b) családi és utónevét;

c) anyja leánykori családi és utónevét;

d) születési helyét, idejét;

e) lakóhelyét;

f) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;

g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;

h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;

i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;

j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;

k) alkalmazási jogviszonyának típusát;

l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.”

(3) A Hhvtv. 56. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezelik.”

205. § A Hhvtv. 61. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során]

o) vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.”

206. § (1) A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:]

j) a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,”

(2) A Hhvtv. 63. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:]

d) halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.”

207. § A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó;

b) a jogosulatlanul halászó;

c) a fogási napló vezetését elmulasztó;

d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

e) a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

i) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

j) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító

személlyel szemben.”

208. § (1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

„3. az állami halász- és horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;”

(2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

„6. az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;”

(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

„10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;”

209. § (1) A Hhvtv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.”

(2) A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti - állami halászjegy, állami horgászjegy, halász területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott éves kutatási engedély legkésőbb 2014. január 31-ig érvényes.”

210. § Hatályát veszíti a Hhvtv. 71. § 3. pontja.

34. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

211. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mintv.) 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az új minősítő okirat időbeli hatálya megegyezik az eredeti minősítő okirat időbeli hatályával.”

212. § A Mintv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Ha a kérelmező

a) személyében, vagy

b) hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő adataiban

olyan változás következik be, amely a kiállított minősítő okirat adatának megváltoztatását igényli, a kérelmező a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül adatváltoztatási kérelmet nyújt be. A kérelemhez csatolni kell az adatváltozást igazoló okiratot. A minősítő a kérelemről 30 napon belül dönt.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a minősítő megvizsgálja a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést, és kiállítja az új minősítő okiratot.

(3) Ha a kérelmező hulladékgazdálkodási tevékenységét érintő adataiban olyan változás következik be, amely a minősítési osztályba sorolását nem érinti, a kérelmező e tényt a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti.”

213. § A Mintv. 37. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A Ht. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Önkormányzati rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére.””

214. § A Mintv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A Ht. 43. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy

a) a hulladék hasznosítható összetevői fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek;

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a lehető legkevesebb gyűjtőedény elhelyezésével is biztosítani tudja;

c) legalább a papír-, az üveg-, a műanyag, a fém- és a biohulladék, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;

d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol házhoz menő gyűjtés nem biztosítható;

a hulladékgyűjtő udvarok a lakosság számára könnyen elérhető közelségben legyenek kialakítva.””

215. § A Mintv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „környezeti” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi” szöveg;

b) 9. § (3) bekezdésében az „időbeli hatálya” szövegrész helyébe az „időbeli hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg;

c) 17. § (1) bekezdésében a „11-16. §-ban” szövegrész helyébe a „11. § (1) és (2) bekezdésében és a 12-16. §-ban” szöveg;

d) 22. § (1) bekezdésében az „időbeli hatálya az okirat” szövegrész helyébe az „időbeli hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az okirat” szöveg

lép.

35. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

216. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 60. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezettel fennálló munkaviszonya a munkáltató által gyakorolt rendkívüli felmondás kivételével bármilyen okból - ide nem értve az 58. § (2) bekezdésében foglalt esetet - megszűnik.”

217. § A Fétv. 100. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban lévő adatokat a földhivatali információs rendszerben kezeli.”

218. § A Fétv. 108. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti haszonélvezeti jog jogosultja által a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.”

219. § A Fétv. 31. alcíme a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 53. pontjában a „termőföld magánszemély” szövegrész helyébe a „termőföld, illetve halastó magánszemély” szöveg lép.”

220. § A Fétv.

a) 52. § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg,

b) 105. § (3) bekezdésében az „a 131. §,” szövegrész helyébe az „a 130/A. §, a 131. §,” szöveg

lép.

221. § Hatályát veszti a Fétv. 105. § (6) bekezdésében az „a 122. §,” szövegrész.

36. Záró rendelkezések

222. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2013. december 31-én lép hatályba.

(2) A 8. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 82-87. §, a 92. §, a 122. és 123. §, a 128. § o)-t) pontja, a 193. § g) és h) pontja 2014. február 15-én lép hatályba.

(4) A 29. §, a 31. §, az 50. § (1) bekezdése, az 54. § d) pontja, a 176. § e) pontja és a 177. § c) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 49. § és a 177. § a) pontja 2014. március 16-án lép hatályba.

(6) A 2. és 3. §, a 39. § (1) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

(7) A 63. § 2014. július 31-én lép hatályba.

(8) A 66. § 2014. augusztus 1-jén lép hatályba.

(9) A 141. §, a 145. § és a 146. § 2014. november 1-jén lép hatályba.

(10) A 97. § b) pontja 2014. december 1-jén lép hatályba.

(11) A 39. § (2) bekezdése és a 113. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

223. § A 134. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése, a 220. § b) pontja és a 221. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!