Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.30.)

Tartalomjegyzék

2013. évi CCLII. törvény

egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról * 

I. Fejezet

Egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében]

b) a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],”

[a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).]

(2) Az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közeli hozzátartozó:)

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),”

(3) Az Szt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet vagy indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.”

(4) Az Szt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.”

(5) Az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az „örökbe fogadott” szövegrész helyébe az „örökbe fogadott, mostoha-” szöveg,

b) 18. § l) pont la) alpontjában és 24. § (4) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

c) 41. § (1) bekezdésében az „- a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]” szöveg,

d) 99/D. § (2) bekezdésében a „Ptk. 15/A. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:22. § (1) bekezdése” szöveg,

e) 119/A. § (1) bekezdésében a „hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe a „hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont md) alpontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

2. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú,”

(2) A Gyvt. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) a gyermek tartására köteles személy: a Ptk.-ban meghatározott feltételek és sorrend szerint a szülő, más felmenő egyenesági rokon, a nagykorú testvér, a szülő házastársa,”

(3) A Gyvt. 5. §-a a következő ny) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

ny) nevelőszülő: a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő,”

(4) A Gyvt. 5. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

sz) családbafogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el,”

(5) A Gyvt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen kiskorú és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy a kérelmét törvényes képviselőjének hozzájárulásával terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a gyámhatóság dönt.”

(6) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”

(7) A Gyvt. a 62. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatok”

(8) A Gyvt. 62. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett)

c) figyelemmel kíséri az örökbe fogadni szándékozó személyhez kötelező gondozásba kihelyezett gyermek beilleszkedését, ellátását, gondozását és tapasztalatairól írásban tájékoztatja a gyámhatóságot.”

(9) A Gyvt. a következő 62/A. és 62/B. §-sal egészül ki:

„62/A. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében

a) - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével - kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadó szülőt,

b) felkészíti a gyermeket, a gyermek gondozási helyét és az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadásra,

c) segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, ennek érdekében javaslatot tesz a gyermek örökbefogadó szülőhöz történő kötelező gondozásba történő kihelyezésére és figyelemmel kíséri azt,

d) javaslatot tesz az örökbefogadás engedélyezésére.

62/B. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a nyílt örökbefogadás elősegítése érdekében a 69/A. §-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. A szolgáltatást igénybe vevővel a 69/D. §-ban foglaltak szerint megállapodást kell kötni.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megállapodást köt azzal a vér szerinti szülővel és örökbe fogadni szándékozó személlyel, akik a megállapodás megkötése előtt már ismerik egymást és együtt kérik a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatást.

(3) Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 69/D. § (3) bekezdésben meghatározott okokról szerez tudomást, öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.”

(10) A Gyvt. a következő alcímmel, valamint 62/C. és 62/D. §-sal egészül ki:

Az örökbefogadás utánkövetésével kapcsolatos feladatok

62/C. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatóság határozata alapján az általa előkészített és - az örökbefogadó szülő kérelmére - a 69/A. § (1) bekezdése szerinti közhasznú szervezet által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást utánköveti, és a Magyarországon élő, magyar vagy külföldi állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára az örökbefogadás utánkövetése keretében a (4) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtja.

(2) Az örökbefogadást a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatóság által meghatározott időpontig, de legfeljebb öt évig követi után.

(3) Az örökbefogadás utánkövetésére első alkalommal az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő két hónapon belül, azt követően pedig - a rokoni, házastársi örökbefogadás kivételével - az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő egy év múlva kerül sor. Az örökbe fogadó szülő kérelmére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat további négy évig biztosíthatja az örökbefogadás utánkövetését.

(4) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az örökbefogadás utánkövetése keretében

a) a gyermek örökbefogadó családjába és új környezetébe történő beilleszkedésének figyelemmel kísérése, és

b) a gyermek örökbefogadó családjában történő nevelésének személyes tanácsadással történő segítése.

(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az utánkövetés megtörténtéről és annak tapasztalatairól tájékoztatja az örökbefogadást engedélyező gyámhatóságot.

62/D. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a vér szerinti szülő számára, annak kérelmére az örökbefogadást követően - az örökbefogadás utánkövetésének 62/C. § szerinti szolgáltatásaiba nem tartozó - segítséget nyújt.”

(11) A Gyvt. a következő alcímmel és 62/E. §-sal egészül ki:

A törvényes képviselői feladatok ellátásának segítése és más szolgáltatási, szervezési feladatok

62/E. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:177. § szerinti, a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén - a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében - közvetítőt biztosít. A közvetítő a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára.”

(12) A Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha)

b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki,”

(13) A Gyvt. VIII/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A közhasznú szervezet nyílt örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadást utánkövető tevékenysége”

(14) A Gyvt. 69/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő számára, kérelmükre - az örökbefogadás utánkövetésének 69/F. § szerinti szolgáltatásaiba nem tartozó - örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.”

(15) A Gyvt. 69/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.”

(16) A Gyvt. 69/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közhasznú szervezet a 69/A. § (2) bekezdés e) pontja és a 69/A. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatást önállóan, valamint az örökbefogadásnak az általa vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított utánkövetése mellett is nyújthatja.”

(17) A Gyvt. 69/D. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közhasznú szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - azzal a vér szerinti szülővel és örökbe fogadni szándékozó személlyel, akik már ismerik egymást és együtt kérik a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatást

a) megállapodást köt, vagy

b) - ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor - tájékoztatást nyújt, hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál is igénybe vehető.

(1b) Ha a közhasznú szervezet a (3) bekezdésben meghatározott okokról szerez tudomást, öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.”

(18) A Gyvt. VIII/A. Fejezete a következő alcímmel és 69/F-69/H. §-sal egészül ki:

Az örökbefogadás utánkövetése

69/F. § (1) A közhasznú szervezet - az örökbe fogadó szülő kérelmére, a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint -

a) az általa előkészített és jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végez, és

b) a más közhasznú szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végezhet.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó tevékenységét a 62/C. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint végzi.

69/G. § (1) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatást kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára nyújthat.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől szolgáltatási díjat nem kérhet, más költségek viselésére a szolgáltatás igénybe vevőjét nem kötelezheti és tőle díjazást nem fogadhat el.

(3) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetését a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenysége mellett vagy önálló szolgáltatásként is nyújthatja.

69/H. § (1) Az örökbefogadás utánkövetése az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó kormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A működési engedély kiadásáról a szolgáltató kérelmére a működést engedélyező szerv dönt.

(3) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.

(4) Ha a működést engedélyező szerv a közhasznú szervezet által nyújtott utánkövetés során az örökbe fogadott gyermek vagy az örökbe fogadó szülő súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5) A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a minisztérium hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.”

(19) A Gyvt. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gyámhatóság - a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187-189. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése és a családbafogadás a gyermek érdekében áll. ”

(20) A Gyvt. 102. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A hivatásos gondnok”

(21) A Gyvt. 102. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hivatásos gondnok a Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha hivatásos gondnokul a Ptk. 2:31. § (5) bekezdése alapján mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki a gyámhatóság. ”

(22) A Gyvt. 102. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hivatásos gondnok egyidejűleg 30 gondnokolt érdekében járhat el, kivéve ha

a) az adott gondnokoltak igényeinek figyelembevétele alapján a gondnoki feladatok ellátását legfeljebb 35 gondnokolt egyidejű ellátása nem veszélyezteti, vagy

b) a hivatásos gondnoki feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy látja el.

(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában meghatározott személy egyidejűleg legfeljebb 45 gondnokolt érdekében járhat el.

(1c) Ha a hivatásos gondnok hivatásos támogatói feladatokat is ellát, a gondnokoltjainak és támogatott személyeinek száma együttesen sem haladhatja meg az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt létszámot.

(1d) Ha a hivatásos gondnok tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el, díjazását úgy kell megállapítani, hogy annak összege gondnokoltanként - a gondnoki feladatok mértéke alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 10%-át elérje.”

(23) A Gyvt. 102. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.”

(24) A Gyvt. a következő 103. §-sal egészül ki:

„103. § (1) Ha a hivatásos gondnoki feladatok ellátására munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a hivatásos gondnoki feladatokat ellátni kívánó személy a jelentkezéskor hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(2) Indokolt esetben a hivatásos gondnokot foglalkoztató szerv vezetője (a továbbiakban: vezető) írásban felszólíthatja a hivatásos gondnokot, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(3) Ha a hivatásos gondnok igazolja, hogy büntetlen előéletű, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos gondnok részére megtéríti.

(4) A vezető a büntetlen előélet igazolása céljából kezeli

a) a hivatásos gondnoki feladatok ellátására jelentkező személy, és

b) a hivatásos gondnok

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a vezető a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli.”

(25) A Gyvt. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülő konfliktus megoldására a gyámhatóság kezdeményezheti vagy a gyermek érdekében elrendelheti a konfliktusnak - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lefolytatott - közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás keretében történő rendezését.”

(26) A Gyvt. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhatósági eljárás költségeit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben és a nevelésbe vett gyermek érdekében elrendelt közvetítés esetében az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.”

(27) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermek érdekében a gyámhatóság által elrendelt vagy a kérelemre biztosított közvetítés esetén a szülők

a) az általuk választott közvetítő által meghatározott díjat maguk térítik meg,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított támogatott közvetítői eljárás igénybevétele esetén - a (3b) bekezdésben foglalt kivétellel - a közvetítői eljárás díjaként alkalmanként a kötelező legkisebb munkabér 3%-ának megfelelő összeget fizetik meg, amely alól költségmentességet kérhetnek.

(3b) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő szülő ingyenesen jogosult a támogatott közvetítői eljárás igénybevételére.”

(28) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)

c) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat,”

(29) A Gyvt. 135/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése érdekében kezelheti az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat.”

(30) A Gyvt. 135/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a szolgáltatást engedélyező szervnek - a közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából -

a) személyazonosításra alkalmatlan módon az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról,

c) az (1a) bekezdésben foglaltakról.”

(31) A Gyvt. a következő 135/C. §-sal egészül ki:

„135/C. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet és a gyámhatóság az örökbefogadás utánkövetése érdekében a 135. § (5) bekezdés c) pontjában és a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.”

(32) A Gyvt. 141. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet)

f) az örökbefogadás utánkövetéséről a 135. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adattartalommal.”

(33) A Gyvt. 141/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet - az örökbefogadás utánkövetése céljából - a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.”

(34) A Gyvt. a következő 161/Z. §-sal egészül ki:

„161/Z. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 62. § (3) bekezdés c) pontját, 62/A-62/D. §-át, 69/A. § (3) és (4) bekezdését, 69/B. § (1a) bekezdését, 69/D. § (1a) és (1b) bekezdését, valamint 69/F-69/H. §-át a 2014. március 15-e után indult örökbefogadási eljárásokra kell alkalmazni, beleértve az örökbefogadás előtti eljárást is.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 62/E. §-át a 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A 2014. március 15-én hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek alkalmazásának és díjazásának 2015. január 1-jéig kell megfelelnie az e törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 102. §-ának.”

(35) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

j) az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működésük engedélyezését, továbbá a szolgáltatást engedélyező szerv kijelölését,

k) a gyermekvédelmi közvetítői eljárás és a támogatott közvetítői eljárás elrendelésének és alkalmazásának szabályait,”

(36) A Gyvt.

1. 4. § (3) bekezdésében az „az eseti gondnok” szövegrész helyébe az „a gyám” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés d) pontjában a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályainak” szöveg,

3. 19. § (1) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvényben és más jogszabályban” szöveg,

4. 19. § (4) bekezdés f) pontjában a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg,

5. 43. § (4) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló” szöveg,

6. 62. § (2) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész helyébe a „folyamatos” szöveg,

7. 64. § b) pontjában, 66. § (3) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdés d) pontjában az „eseti gondnoki” szövegrész helyébe az „eseti gyámi” szöveg,

8. 68/B. § (5) bekezdésében, 68/C. § (2)-(4) bekezdésében az „eseti gondnok” szövegrész helyébe az „eseti gyám” szöveg,

9. 68/C. § (1) bekezdésében, 87. § (4) és (5) bekezdésében az „eseti gondnokot” szövegrész helyébe az „eseti gyámot” szöveg,

10. 68/C. § (3) bekezdésében az „eseti gondnoktól” szövegrész helyébe az „eseti gyámtól” szöveg,

11. 69/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „cselekvőképességet kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság” szöveg,

12. 80. § (4) bekezdésében a „Csjt. 48/A. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:124. §-ában” szöveg,

13. 81. § (1) bekezdésében a „Csjt. 48. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:126. § (1) bekezdése” szöveg,

14. 85. § (1) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

15. 87. § (4) bekezdés a) pontjában a „Csjt. szabályai” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg,

16. 89. § (1) bekezdésében a „vagyonkezelő eseti gondnokot” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő eseti gyámot” szöveg,

17. 89. § (2) bekezdésében a „vagyonkezelő eseti gondnok” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő eseti gyám” szöveg,

18. 128. § (1) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes személyt” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt” szöveg,

19. 133/A. § (6) és (11) bekezdésében az „eseti gondnok” szövegrész helyébe az „eseti gondnok, eseti gyám” szöveg,

20. 135. § (5) bekezdésében a „gyermek örökbefogadásának elősegítése” szövegrész helyébe a „gyermek örökbefogadásának elősegítése, utánkövetése” szöveg,

21. 135. § (5) bekezdés b) pontjában, 135. § (8) bekezdés b) pontjában, 135. § (9) bekezdés b) pontjában, 135/A. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, 141/B. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „Csjt. 47. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:121. §-a” szöveg,

22. 135. § (9) bekezdés a) pontjában, 141/D. § (1) bekezdésében a „Csjt. 49. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:129. § (2) bekezdése” szöveg,

23. 136. § (5) bekezdésében az „őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő” szövegrész helyébe az „őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője” szöveg,

24. 136/A. § (1) bekezdésében a „más törvényes képviselője” szövegrész helyébe a „törvényes képviselője” szöveg,

25. 141/B. § (4) bekezdésében az „elősegítő” szövegrész helyébe az „elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző” szöveg,

26. 152. § (1) bekezdésében a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg,

27. 152. § (2) bekezdésében a „Csjt. rendelkezése” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg

lép.

(37) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 5. § s) pont sd) alpontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

b) IX. Fejezete,

c) 102. § (5) bekezdés c) pontja.

3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak kára nincs.”

(2) A Tny.

a) 79. § (2) bekezdés d) pontjában a „gyám, eseti gondnok” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám vagy a gyermek vagyonának kezelésére a gyámhatóság által feljogosított személy” szöveg,

b) 89. § (3) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg

lép.

4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

4. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27. §-ában a „személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe a „személyiségi jogok” szöveg lép.

5. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

5. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.)

a) 2. § (3) bekezdés g) pontjában, 3. § (4) bekezdésében és 4. § (6) bekezdés a) pontjában az „önkéntes által okozott kár megtérítésére” szövegrész helyébe az „önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a „szolgáltatás során okozott kár megtérítésére” szövegrész helyébe a „szolgáltatás során okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére” szöveg,

c) 5. § (1) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy” szöveg,

d) 5. § (2) bekezdésében, 6. § (5) bekezdés a) pontjában, 7. § (4) bekezdésében és 8. § (1) bekezdés d) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy” szöveg,

f) 7. § (3) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes önkéntes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes” szöveg,

g) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes” szövegrész helyébe a „kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes” szöveg,

h) 1. melléklet 5.3. pontjában a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntest” szövegrész helyébe az „a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntest” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Köt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál” szövegrész.

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

6. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg lép.

II. Fejezet

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint sporttevékenységgel összefüggő törvények módosítása

7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben

a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap,

b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.”

(2) Az Ebtv. 31. § (9) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a alapján üzleti titoknak nem minősülő” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerint üzleti titoknak nem minősülő” szöveg lép.

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

8. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

t) cselekvőképtelen: az a személy, akit a bíróság a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképtelen állapotban lévő személy;”

(2) Az Eütv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van és annak feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet elhagyásának tényéről a támogatót értesíteni kell.”

(3) Az Eütv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Cselekvőképtelen beteg esetén - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget - az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.”

(4) Az Eütv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.”

(5) Az Eütv. 13. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell támogatója jelenlétét.”

(6) Az Eütv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell, hogy a támogató - a 27. §-ban foglaltak betartásával - a beleegyezés megadása során jelen lehessen, azzal kapcsolatban a beteggel egyeztethessen.”

(7) Az Eütv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.”

(8) Az Eütv. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) bekezdés rendelkezéseit

a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg törvényes képviselője és

b) az a) pontban meghatározott beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

nyilatkozatára is alkalmazni kell.”

(9) Az Eütv. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.

(2) Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.”

(10) Az Eütv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.”

(11) Az Eütv. 112. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

j) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

(12) Az Eütv. 113/A. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törli azt a személyt]

a) akit a bíróság bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet részlegesen korlátozó vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett,”

(13) Az Eütv. 134. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.”

(14) Az Eütv. 136. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni)

b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, valamint - ha a beteg kéri - a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogató nevét, lakcímét, elérhetőségét, továbbá kiskorú, illetve a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,”

(15) Az Eütv. 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében, valamint valamely vagyoni jellegű ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek;

b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;

c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal cselekvőképes személyen;

d) a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személy, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy esetén a kutatási alany - figyelemmel a 16. § (5) bekezdésében foglaltakra is - a beleegyezését adta.”

(16) Az Eütv. 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel egészségügyi indokból az érintett személy írásbeli kérelme alapján

a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és

b) tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint

d) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő személyt -

személynél végezhető el.

(1a) A művi meddővé tétel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy kérelmére családtervezési célból 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.”

(17) Az Eütv. 187. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a beavatkozás az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt személy művi meddővé tételére irányul, a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás az érintett számára a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.”

(18) Az Eütv. 187/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy kérelmező egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel iránti kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.

(1a) A 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez - amennyiben a beavatkozást nem egészségügyi indokból kéri - a gyámhatóság hozzájárulása és

a) törvényes képviselője vagy

b) a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

hozzájárulása szükséges.”

(19) Az Eütv. 187/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy az érintett és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy az érintett tisztában van-e a döntése következményeivel.”

(20) Az Eütv. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(21) Az Eütv.

a) 24. § (5) bekezdésében a „magántitok-védelméhez való jogát” szövegrész helyébe a „magántitokhoz való jogát”,

b) 113/A. § (1a) bekezdésében a „b)-d) pontjai” szövegrész helyébe az „a)-d) pontja”,

c) 164. § (2) bekezdésében a „kártérítés fedezetére” szövegrész helyébe a „kártérítés és sérelemdíj fedezetére”,

d) 187/A. § (3) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”,

e) 187/A. § (6) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy” és az „a 187. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 187. § (3) bekezdése”,

f) 187/A. § (7) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „az (1a) bekezdés” és az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”,

g) 187/A. § (8) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”, az „az (1)-(6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)-(6) bekezdésben” és az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdés”,

h) 187/B. § (4) bekezdés c) pontjában az „a nő” szövegrész helyébe az „a cselekvőképtelen személy”,

i) 197. § (2) és (3) bekezdésében az „A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg” szövegrész helyébe az „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg”,

j) 197. § (9) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes beteget” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott beteget”,

k) 206. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott”,

l) 206. § (5) bekezdés e) pontjában az „a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen” szövegrész helyébe az „az érintett”,

m) 211. § (1) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy”

szöveg lép.

(22) Hatályát veszti az Eütv.

a) 187. § (3) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész,

b) 187. § (4) bekezdése,

c) 187. § (8) bekezdésében a „-(4)” szövegrész.

9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

9. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az egészségügyi dolgozó a Polgári Törvénykönyv szerinti támogatott döntéshozatallal összefüggő határozat hatálya alatt áll, az alkalmassági vizsgálat kiterjed arra is, hogy a támogatott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységét a támogató kirendelésére okot adó, belátási képességének kisebb mértékű csökkenése nem befolyásolja-e hátrányosan.”

10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

10. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Gytv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A klinikai vizsgálat kezdeményezőjének, a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére - a kockázatoknak megfelelő - felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.”

(3) A Gytv. 21. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:

A vizsgálati készítmény, illetve a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért való felelősség és személyiségi jogsértésért való helytállási kötelezettség

21. § (1) Ha a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére

a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a vizsgálat kezdeményezője,

b) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a vizsgálat kezdeményezője,

c) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,

d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén - ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be - a klinikai vizsgálatot végző intézmény

sérelemdíjat, valamint - a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén - kártérítést fizet.

(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett

a) halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés, valamint

b) az a) pont szerinti nem vagyoni sérelemből eredő vagyoni károkért való felelősség

kérdésében a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra és termékfelelősségre vonatkozó rendelkezéseit a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti termékkár esetében a gyártó kimentésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52. § (2) bekezdését és 6:555. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 6. §, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti engedélye alapján került sor, az állam a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja. A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyv 6:564. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(5) E § alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akiknek a tartásáról a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles.”

(4) A Gytv. 15. § (4) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szövegrész helyébe az „olyan” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Gytv. 20. § (3) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

11. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

11. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé,)

c) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

12. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

12. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 61. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet gyógyszertár vezetője)

a) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

(2) A Gyftv.

a) 43. § (1) bekezdésében az „- ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -” szövegrész helyébe az „- ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint jogszabályban meghatározott árat -”,

b) 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság)” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság”

szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Gyftv. 3. § 34. pontjában a „valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész.

13. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

13. § (1) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Nem végezhető humángenetikai vizsgálat cselekvőképtelen személyen, kivéve ha a vizsgálat eredményének ismeretében olyan intézkedés hozható, amely megakadályozza a vizsgálattal érintett személy betegségének kialakulását, késlelteti annak kezdetét, korlátozza a súlyosságát, fogyatékosságot előzhet meg, elősegíti egészségének helyreállítását, illetve a már megkezdett vizsgálat folytatása irányának meghatározásához szükséges.

(4) A humángenetikai vizsgálat kivételesen a közeli hozzátartozó érdekében is elvégezhető a (3) bekezdés szerinti célok keretei között a cselekvőképtelen személyen, ha a vizsgálat elvégzése más vizsgálattal nem pótolható, a vizsgálattal elérhető előnyök meghaladják az azzal járó esetleges kockázatokat és hátrányokat vagy a vizsgálat természete feltétlenül indokolja, hogy a vizsgálatot ilyen személyen végezzék el.”

(2) A Gtv.

a) 6. § (2a) bekezdés a) pontjában a „hozzátartozóit érintő” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóit érintő”,

b) 8. § (2) és (8) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a bíróság részlegesen úgy korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed az egészségügyi ellátással összefüggő jogainak és a személyiségi jogainak gyakorlására,”,

c) 9. § (4) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a bíróság részlegesen úgy korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed az egészségügyi ellátással összefüggő jogainak és a személyiségi jogainak gyakorlására,”

szöveg lép.

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

14. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárását kötheti ki.”

(2) Az Stv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - különös formában működő egyesületek.

(2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az Stv. 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.

(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.”

(4) Az Stv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;

b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre;

c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is;

d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére, ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.”

(5) Az Stv. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárása az alapszabályban - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül - is kiköthető.”

(6) Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.”

(7) Az Stv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.”

(8) Az Stv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.”

(9) Az Stv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.”

(10) Az Stv. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.”

(11) Az Stv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.”

(12) Az Stv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő személyiségi jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel.

(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek vagy a rendőrségnek a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.”

(13) Hatályát veszti az Stv. 35. § (6) bekezdése.

III. Fejezet

Egyes kulturális tárgyú törvények módosítása

15. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

15. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősülnek.”

(2) Az Nkatv. 2/A. § (2) bekezdésében az „ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „ezek, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Nkatv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában és 8. § (1) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok” szövegrész.

16. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

16. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

p) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) Az Ltv.

a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában és 24/A. § (4) bekezdésében a „vagy hozzátartozója” szövegrész helyébe az „, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa”, valamint

b) 33. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogait” szövegrész helyébe a „személyiségi jogait”

szöveg lép.

17. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

17. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A letéti szerződés tartalmazza

a) a letét időtartamát,

b) a letétbe helyezett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,

c) a letétbe helyezett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,

d) a letétbe helyezett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint

e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.

(3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki.

(4) A letéti szerződést - a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét.

(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letétbe helyezett kulturális javakat - a letét tényére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja.

(6) A letétbe helyezett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.

(7) A letétbe helyezett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.”

(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és felmondására, valamint a letéti díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(3) A Kultv. 50. § (1) bekezdésében a „, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „ vagy jogi személy” szöveg lép.

18. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

18. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„37. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Kötv. 5. § (1) bekezdésében a „társadalmi és gazdasági szervezetek” szövegrész helyébe a „civil és gazdálkodó szervezetek” szöveg lép.

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

19. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(2) A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.

(3) A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.

(4) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.”

(2) Az Mktv.

a) 1. § (2) bekezdésében az „a gazdálkodó és egyéb szervezetek” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek” szöveg,

b) 2. § 5. pontjában a „többségi irányítást biztosító befolyással” szövegrész helyébe a „többségi befolyással” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében az „alapító okiratát” szövegrész helyébe az „alapszabályát” szöveg, valamint

d) 9/B. § (2) bekezdésében az „alapító okiratában” szövegrész helyébe az „alapszabályában” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Mktv. 2. § 4., 5. és 20a. pontjában, 14. § (3) bekezdés i) pontjában, továbbá 28. § (1) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész, valamint 19/C. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,” szövegrész.

20. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

20. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 10. pontjában az „, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

21. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

21. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 4/A. § (2) bekezdésében a „hasznosító személyt” szövegrész helyébe a „hasznosító természetes személyt” szöveg lép.

22. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

22. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg, a „közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói és bejegyzett élettársai” szöveg, valamint

b) 27. § (8) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg

lép.

IV. Fejezet

Egyes közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosítása

23. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

23. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„1. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Kkt.

a) 9/D. § (7) bekezdésében az „az Ötv. 9. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a Mötv. 16/A. §-ában” szöveg,

b) 20. § (7) bekezdés b) pontjában a „bankgaranciát vállal” szöveg helyébe a „garanciát vállal” szöveg,

c) 32. § (1) bekezdésében a „természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „természetes személyek és a jogi személyek” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Kkt.

a) 31. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,”,

b) 31. § (2) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot”

szövegrész.

24. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

24. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)

a) 6. § (2) bekezdésében a „jön létre” szövegrész helyébe a „válik hatályossá” szöveg,

b) 22/A. § (8) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel kötött garanciaszerződés” szöveg,

c) 22/A. § (8) bekezdésében az „Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia” szövegrész helyébe az „Olyan hitelintézettel kötött garanciaszerződés” szöveg,

d) 22/A. § (9) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés” szöveg,

e) 38. § (6a) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv 108. § és 171. §-ában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. §-ában” szöveg,

f) 38/F. §-ában a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

g) 41. § (1) bekezdésében az „a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely” szövegrész helyébe az „a jogi vagy természetes személyt, aki vagy amely” szöveg,

h) 50. § (6) bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „[polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §]” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Bt.

a) 9. § (4) bekezdésében a „, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága”,

b) 13. § (1) bekezdésében a „jogi személyiségű”,

c) 20. § (2) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság”,

d) 41. § (1a) bekezdésében a „valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

e) 41. § (4) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

f) 41/A. § (1) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

g) 49. § 5. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság”

szövegrész.

25. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

25. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

26. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

26. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

u) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

27. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

27. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„45. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) Az Atv.

a) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „és gazdálkodó szervezet” szöveg,

b) 21. § (3) bekezdés a) pontjában az „, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

c) 53. § (1) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv 345. §-a” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Atv.

a) 11. § (2) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti”,

b) 16. § (3a) bekezdés d) pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

c) 21/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) bekezdésében, valamint (4) és (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv szerinti”

szövegrész.

28. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

28. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 87. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„5a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Vkt. 11. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lajstromba a következő, az úszólétesítményhez kapcsolódó - jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, valamint szerződésen alapuló - jogokat kell a vonatkozó okmányok benyújtásával bejegyeztetni:)

d) jelzálogjog,”

(3) A Vkt. 11. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lajstromba a következő, az úszólétesítményhez kapcsolódó - jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, valamint szerződésen alapuló - jogokat kell a vonatkozó okmányok benyújtásával bejegyeztetni:)

f) elő- vagy visszavásárlási jog, vételi és eladási jog,”

(4) Hatályát veszti a Vkt.

a) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

b) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”

szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Vkt. 11. § (6) bekezdése.

29. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

29. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény) 3. § (2) bekezdés d) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. - az (1) bekezdésben meghatározott körben - az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

d) a 2. § b) és c) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan]

„1. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - a pénzforgalmi számlavezetés kivételével - kizárólag jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó részére,”

(2) Az MFB törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. kizárólag

a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,

b) a 2. számú mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetben és azok jogutódjaiban,

c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben és ezek jogutódjaiban,

d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,

e) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából vagy hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban, vagy

f) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.”

(3) Az MFB törvény a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”

(4) Az MFB törvény

a) 1. § (5) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,

b) 2. § k) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,

d) 4. § (3) bekezdésében a „bankgaranciát” szövegrész helyébe a „garanciát” szöveg,

e) 5. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a „bankgaranciából” szövegrész helyébe a „garanciából” szöveg,

f) 14. § (3) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,

g) 18. § (1) bekezdésében az „a Gt.-ben” szövegrész helyébe az „a Ptk.-ban” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az MFB törvény 3. § (5) bekezdésében az „a Gt. és” szövegrész.

(6) Hatályát veszti az MFB törvény 13. § (2) bekezdése.

30. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

30. § Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 2. § d) pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész.

31. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

31. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató helyébe (a továbbiakban: régi szolgáltató) - a szolgáltatónak a Ptk. szerinti átalakulása, egyesülése, illetve szétválása, vagy a szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése vagy szerződés következtében - más szolgáltató (a továbbiakban: új szolgáltató) lép, az érintett előfizetők felé a régi szolgáltató e törvénynek az előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítására vagy az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmondására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.”

(2) Az Eht. 142. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.

(5) A (4) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.”

(3) Az Eht. 188. §-a a következő 31/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„31/a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(4) Az Eht. 188. § 109. pontjában a „Ptk. 81. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:47. §-a” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti az Eht.

a) 188. § 14. pontjában a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

b) 188. § 22. pontjában az „illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

c) 188. § 26. pontjában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

d) 188. § 110. pontjában a „, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”

szövegrész.

32. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

32. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, közszolgáltatási szerződés ismételt megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.”

(2) A Tszt.

a) 3. § b), f), g) és n) pontjában, 30. §-ában, 37. § (2)-(5) bekezdésében, 38. § (2), (4)-(6) és (8) bekezdésében, 43. § (6) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében, 49. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (1) bekezdés f) pontjában, 51. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (4) és (7) bekezdésében, 51. § (4) és (7) bekezdésében, 51/A. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 57/E. § (4) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés o) pontjában a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

b) 3. § g) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

c) 3. § q) pontjában, valamint 57/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdés h) pontjában a „távhőszolgáltatási közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

e) 19. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései” szöveg,

f) VI. Fejezet „Közüzemi szerződés” alcímében és 43. § (3) bekezdésében a „Közüzemi” szövegrész helyébe a „Közszolgáltatási” szöveg,

g) 37. § (1) és (6) bekezdésében, 38. § (1) és (7) bekezdésében, 39. §-ában, 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közüzemi” szöveg,

h) VI. Fejezet az „A közüzemi szerződés felmondása alóli mentesség” alcímében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

i) VI. Fejezet „A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat és az üzletszabályzat” alcímében, 52. § (1) és (2) bekezdésében a „Távhő-szolgáltatási Közüzemi” szövegrész helyébe a „Távhő Közszolgáltatási” szöveg,

j) 51/A. § (8) bekezdésében a „Ptk. 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:419. §” szöveg

lép.

33. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

33. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 2. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Vktv.

a) 8/A. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

b) 61. § (2) bekezdésében és 64. § (2) bekezdésében a „[Ptk. 212. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 6:71. § (2) bekezdés]” szöveg,

c) 67. § (5) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,

d) 67. § (7) bekezdésében az „a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Ptk. 6:2. § (3) bekezdésében” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Vktv.

a) 2. § (1) bekezdés 3. pontjában az „és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

b) 2. § (5) bekezdés 22. pontjában az „, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti”

szövegrész.

34. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

34. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

v) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Kbvt.

a) 3. § (9) bekezdésében a „[Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,

b) 12. § (4) bekezdésében az „értékesítés vagy felhasználás tekintetében a felelős őrzés szabályai szerint jár el (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 197. §)” szövegrész helyébe az „értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §)” szöveg,

c) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg

lép.

35. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

35. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Vet. 43. §-a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.”

(3) A Vet. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.”

(4) A Vet.

a) 59. § (6) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény” szöveg,

b) 63/A. § (8) bekezdésében az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a” szöveg,

c) 92. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) ” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó” szöveg,

d) 92. § (2) bekezdésében a „Gt. 70. § (1)” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:39. § (1)” szöveg,

e) 100. § (1) bekezdésében és 102. § (2) bekezdésében a „Gt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

f) 102. § (6) bekezdésében a „Gt. 38. § (1)” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:124. § (1)” szöveg,

g) 102. § (6) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,

h) 103. § (2) bekezdés c) pontjában a „Ptk. 685/B. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „Ptk. 8:2. §” szöveg,

i) 159. § (1) bekezdés 15. pontjában a „Gt. szerinti átalakulását,” szövegrész helyébe a „Ptk szerinti átalakulását, egyesülését, illetve szétválását,” szöveg,

j) 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „[Ptk. 81. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 2:47. § (1) bekezdés]” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Vet.

a) 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „, jogi személyiség nélküli jogalanyok”,

b) 3. § 68. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja”,

c) 88. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező”

szövegrész.

36. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

36. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 20. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)

d) döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha

da) a társaság kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozik,

db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak - a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján - a többletjogok vonatkozásában,

dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,”

(2) Az Ávt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(3) Az Ávt. 70. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(4) Az Ávt.

a) 18. § (2) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

b) 19. § (2) bekezdésében az „a Gt. 38-39. §-ának” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:124.-3:127. §-ának” szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,

d) 70. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában” szöveg

lép.

37. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

37. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„34a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Get. 100. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.

(1d) Az (1c) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.”

(3) A Get. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendszerüzemeltetői, az egyetemes szolgáltatói, és a szervezett földgázpiaci engedélyesek esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis. E bekezdésben meghatározott engedélyesekre a Ptk. 3:62. §-a nem alkalmazható.”

(4) A Get.

a) 64/A. § (8) bekezdésében az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a” szöveg,

b) 120/A. § (1) bekezdésében, 121/B. § (2) bekezdésében és 122. § (1) bekezdésében az „a Gt.” szövegrész helyébe az „a Ptk.” szöveg,

c) 121/B. § (6) bekezdésében az „a Gt. 38. § (1)” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:124. § (1)” szöveg,

d) 121/B. § (6) bekezdésében az „a Gt.-ben” szövegrész helyébe az „a Ptk.-ban” szöveg,

e) 121/H. § (2) bekezdés c) pontjában a „Ptk. 685/B. § (1)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1)” szöveg,

f) 122. § (2) bekezdésében az „a Gt. 70. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében” szöveg,

g) 127. § s) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,

h) 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a „[Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 2:47. § (1) bekezdése]” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Get.

a) 3. § 30. pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti”,

b) 3. § 33. pontjában a „[Ptk. 685. § c) pont]”,

c) 28. § (3) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező”

szövegrész.

38. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

38. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) Az Nvt.

a) 3. § (1) bekezdés 9. pontjában a „természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „természetes személy, vagy jogi személy” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 16. pontjában a „természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „természetes személy vagy jogi személy” szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása” szöveg,

d) 11. § (7) bekezdésében az „A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 206. §-ának” szövegrész helyébe az „A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának” szöveg

lép.

39. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

39. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Víziközmű tv.) 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„31. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Víziközmű tv. 63. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a víziközmű-szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.

(7) A (6) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.”

(3) A Víziközmű tv.

a) 2. § 24. pontjában, 34. § (5) és (7) bekezdésében, 51. § (4) és (5) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, valamint az 53. § (1) bekezdés a) és c) pontjában és (2) bekezdésének nyitó szövegrészében, 58. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (9) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 68. §-ában, 69. § (1) bekezdés a) pontjában, 74. § (1) bekezdés 10. pontjában, továbbá 83. § (4) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

b) 2. § 26. pontjában a „közüzemiszerződés-kötés” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási szerződés-kötés” szöveg,

c) 42. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

d) 51. § (3) és (7) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

e) 58. § (1) bekezdés e) pontjában a „közüzemi szerződést” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási szerződést” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti a Víziközmű tv.

a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (2) bekezdés b) pontjában a „neki felróhatóan,”,

b) 42. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban együtt: átalakulás)”,

c) 45. § (3) bekezdésében a „Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.”

szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Víziközmű tv.

a) 22. § (2) bekezdése,

b) 63. § (4) bekezdése,

c) 74. § (1) bekezdés 17. pontja.

40. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

40. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) Az Sztv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyás;”

(3) Az Sztv. 2. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„34. többségi befolyás: a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás;”

41. A postai szolgáltatásról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

41. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„15a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Postatv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A visszakézbesíthetetlen postai küldeményt a postai szolgáltató őrizni köteles. A postai szolgáltató jogállására a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a postai szolgáltató

a) a b) és c) pontban foglalt esetek kivételével a postai küldeményt a feladásától számított három hónap elteltéig őrizni köteles, ezt követően a küldeményt megsemmisítheti;

b) a postacsomag-küldeményt a feladástól számított három hónapig őrizni köteles, azt követően felbonthatja;

c) a postai küldeményt azonnal felbonthatja, amennyiben a postai küldemény tartalmának valószínűsíthető veszélyes vagy romlandó természete miatt annak a) és b) pontban meghatározott időtartamú őrzése a postai szolgáltatótól nem várható el.”

(3) A Postatv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére - a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kár kivételével - a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett, utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén kizárólag a címzett vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető sérelemdíjra (Ptk. 2:52. §), valamint személyiségi jogsértésből eredő kár (Ptk. 2:53. §) megtérítésére, továbbá nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói (Ptk. 2:51. §) sem.”

(4) A Postatv.

a) 9. § (1) bekezdésében a „, jogi személyiségű gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság” szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében a „polgári törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg

lép.

42. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

42. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 11. §-ában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

43. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

43. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Készletezési törvény)

a) 29. § (5) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 25. §-ában” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. § (4)-(5) bekezdésében, 3:115. §-ában, valamint 3:26. § (2) bekezdésében”,

b) 40. § (6) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Készletezési törvény 8. § (3) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

V. Fejezet

Egyes agrár és környezetvédelmi tárgyú törvények módosítása

44. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

44. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 18. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).”

(2) Az Átv. 18/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törzskönyv, illetve az annak alapján kiállított származási igazolás a tenyészállat tenyésztőjére, illetve tulajdonosára vonatkozóan tartalmazza)

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, székhelyet.”

(3) Az Átv. 45/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni arra, aki vagy amely”

(4) Az Átv. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”

45. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

45. § (1) Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Erbtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy.”

(2) Az Erbtv.

a) 2. § (2) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”,

b) 7. § (3) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően” szövegrész helyébe az „a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit”,

c) 29. § (4) bekezdésében az „a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat kell megfelelően” szövegrész helyébe az „a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell”

szöveg lép.

(3) Hatályát veszíti az Erbtv. 18. § (2) bekezdésében a „685. § b) pontja” szövegrész.

46. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

46. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„40. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”

(2) A Kvt. 64/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Kvt. 103. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 345-346. §-ai)” szövegrész.

47. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

47. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 1. számú melléklete a következő 42. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„42. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Vgt.

a) 1. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaira” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire” szöveg,

b) 35. § (2) bekezdésében és a 40. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek” szöveg,

c) 1. számú melléklet 6. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg,

d) 1. számú melléklet 24. pontjában az „a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg

lép.

48. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

48. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.”

49. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

49. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni.”

(2) A Vtv. 75. §-át megelőző fejezetcím helyébe a következő fejezetcím lép:

„FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT”

(3) A Vtv. a következő alcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:

A vadászható állat által okozott kár

75/A. § A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni.”

(4) A Vtv.

a) 74. § (7) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,

b) 87. § (4) bekezdésében a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,

c) 92. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”

szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Vtv. 75. § (3) bekezdése.

50. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

50. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gétv.) 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

m) hasznosító: géntechnológiai módosítást végző létesítményt létrehozó, természetes szervezeteket géntechnológiával módosító, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket zárt rendszerben felhasználó, a szabad környezetbe kibocsátó vagy forgalomba hozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a felsorolt tevékenységekért felelős;”

(2) A Gétv. 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A géntechnológiával módosított növényt termesztő természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: termelő) a termesztési engedély iránti kérelmet legalább 90 nappal a vetés tervezett időpontja előtt kell benyújtania a termesztési hatósághoz, csatolva az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, az egymás melletti termesztéshez szükséges ismeretek megszerzését igazoló - saját vagy az általa alkalmazott személy - bizonyítványát. A termesztési engedély iránti kérelem benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.”

(3) A Gétv. 21/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az egymás melletti termesztés során okozott károkért való felelősségre - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai irányadóak.

(6) Ha a károsult a géntechnológiával módosított növények termesztéséhez a 21/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásos hozzájárulását megadta, az egymás melletti termesztés során okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) A Gétv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a géntechnológiai hatóság a nem engedélyezett géntechnológiai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyt, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet 3 évig eltilthatja minden géntechnológiai tevékenység végzésétől, aki ezáltal a tilalom idejére géntechnológiai tevékenység végzésére jogosító engedélyt nem kaphat.”

(5) A Gétv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A géntechnológiai tevékenységből eredő károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai irányadóak.”

(6) A Gétv. 21/F. §-ában a „jogi személyiség nélküli jogalanyok” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli szervezetek” szöveg lép.

51. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés c) és q) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).”

(2) Az Nktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.”

52. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

52. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 2. § 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

a) aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette,

b) az a) pont szerinti személy munkáltatója, amennyiben az a) pont szerinti személy munkaviszonyból folyó kötelessége a nemesítés vagy felfedezés és továbbfejlesztés,

c) az a) pont szerinti személy munkájára megbízást adó, vagy

d) az a)-c) pont szerinti személy örököse, illetve jogutódja.

14. Bejelentő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki fajta állami elismerése iránti kérelmet nyújt be.”

(2) A Vetőmagtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.”

(3) A Vetőmagtv. 2. § 27. és 28. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„27. Szaporítóanyag-előállító: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a növényfajta vetőmagjának szaporítására, vegetatív szaporító alapanyagának és ültetési anyagának előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára jogosult, illetve a szaporítóanyag-minősítési eljárást kezdeményezi.

28. Szaporítóanyag-forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki szaporítóanyagot értékesítési céllal készletez, bemutat, eladásra felkínál, vagy más részére elad.”

(4) A Vetőmagtv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. Céltermeltetés: tagállamokon kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személlyel vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött szerződés alapján Magyarország területén szaporítóanyag termesztése azzal a céllal, hogy az előállított szaporítóanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről kiszállítsák.”

(5) A Vetőmagtv. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Képviselő lehet

a) magyar állampolgár vagy Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy

b) más tagállam területén lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(4) A tagállamokon kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csak képviselő útján jelenthet be növényfajtát állami elismerésre.”

(6) A Vetőmagtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § Szaporítóanyag előállítására, termesztésére, feldolgozására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, illetve az ezekhez kapcsolódó tárolására e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogosult, aki a termékpálya szerinti terméktanács tagja.”

53. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

53. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

b) egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;”

(2) Az Eljárási tv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is.”

(3) Az Eljárási tv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve egyéb szervezetnek minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:

a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,

c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy.”

(4) Az Eljárási tv. 68. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt)

e) az a)-d) pontban szereplő személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója;”

(5) Az Eljárási tv.

a) 10. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet” szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrész helyébe az „egyéb szervezetre” szöveg,

c) 45. § (3) és (4) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet” szöveg

lép.

54. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

54. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 33. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

d) működteti az - e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó - élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist.”

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza:

c) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben]

cb) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.”

(3) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli)

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát.”

(4) Az Éltv. 38/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az a]

a) természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,”

[aki a 47/B. § (2) bekezdése a)-k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét (tevékenységeit), továbbá a tevékenység végzésének helyét (helyeit) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre.]

(5) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:

a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfélnyilvántartási szám vagy technikai azonosító, valamint]

ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és az adószám;”

(6) Az Éltv. 47/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely):”

(7) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:)

q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - így különösen vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem - aktív közreműködésre kötelezése;”

(8) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 51. § (3) bekezdésének i)-q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult:]

c) az 51. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben a kötelezésre kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.”

(9) Az Éltv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).”

(10) Az Éltv. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”

(11) Az Éltv. Mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;”

(12) Hatályát veszti az Éltv. 2. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó” szövegrész.

55. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

55. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„13a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) Az Evt. 105/A. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „szervezetnek” szöveg lép.

56. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

56. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, illetve feldolgozó természetes személyre (ideértve az őstermelőt, egyéni vállalkozót és a családi gazdálkodót is), jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá a termelői szervezetre, illetve termelői csoportra,

b) a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket átalakítás vagy feldolgozás nélkül tovább értékesítő, vagy a végső fogyasztó részére értékesítő természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint az ezekkel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezetekre, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplőre.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) beszállító:

aa) olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó - természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket, valamint

ab) olyan - a kereskedő kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a kereskedővel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló, továbbá közös beszerzés esetén azzal közös beszerzési szövetséget nem alkotó - természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket a kereskedőnek értékesíti;

b) forgalmazói magatartás: a kereskedőnek, illetve a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személynek vagy szervezetnek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása;

c) kereskedő: olyan - a beszállító kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a beszállítóval az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló - természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ezzel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplő;

d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan - az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó - termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel;

e) közeli lejáratú a termék

ea) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában,

eb) több, mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján,

ec) 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó két hetében,

ed) több, mint 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén - ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési idő feltüntetése - a minőségmegőrzési idő utolsó négy hetében.”

(2) A Tfmtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”

57. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

57. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) A Vt.

a) 1. § 5. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,

b) 1. § 26. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,

c) 5. §-ában és 51. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek”,

d) 8. § (1) bekezdésében és 9. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,

e) 18. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek”,

f) 21. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”,

g) 33. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”

szöveg lép.

58. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

58. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) Hatályát veszti a Ktdt. 2. § 5. pontjában a „, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

59. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

59. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.”

60. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

60. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben felsorolt adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot bízhat meg.”

(2) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)

h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét”

(rendeletben állapítsa meg.)

61. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

61. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező

ba) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató,

bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,

Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozás;”

(2) Az Aktv. 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó;”

(3) Az Aktv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el.”

(4) Az Aktv. IV. Fejezet 1. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az agrárkamara által az őstermelők részére megállapított tagdíj magában foglalja az őstermelői igazolvány kiállításának és érvényesítésének a díját.

(2) Az agrárkamara az őstermelői igazolvány kiadását, érvényesítését az agrárkamara tagját terhelő tagdíj megfizetéséhez, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez köti.”

(5) Az Aktv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § Az agrárkamara kiállítja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 48. cikke szerinti származási bizonyítványt.”

(6) Az Aktv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi, az agrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait;

b) az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azok elvégzésének díjával kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy egyes agrárigazgatási hatósági feladatok tekintetében eljáró hatóságként, egyes feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben kijelölje és megállapítsa e hatósági feladatok ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait.”

(7) Hatályát veszti az Aktv. 30. § (6) bekezdésében az „a Ptk. szerinti” szövegrész.

62. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

62. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”

63. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

63. § (1) A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,”

(2) A Szakmaközi tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.”

64. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

64. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„15. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;”

(2) A Htv. 86. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely)”

(3) A Htv. 2. § (7) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvet” szöveg lép.

65. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

65. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő, illetve szőlészeti és borászati felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a hegyközségi szervezetekre, azok tagjaira és tisztségviselőire, valamint a hegybírókra terjed ki.”

(2) A Hktv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja.”

66. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

66. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) A Hhvtv.

a) 24. § b) pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,

b) 64. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet”,

c) 69. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre”,

d) 69. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”

szöveg lép.

VI. Fejezet

Egyes honvédelmi tárgyú törvények módosítása

67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

67. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása.”

(2) A Hvt. 27. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon létesíthető.”

(3) A Hvt. 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a Honvédség által a Köztársasági Elnöki Hivatalnál foglalkoztatottak részére nyújtható, üdültetési és pihentetési szolgáltatások fajtáit, azok feltételeit és rendjét, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyeknek szolgálati érdekkel összefüggésben nyújtható költségtérítések fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

b) a nyugállományú katonák és a honvédelmi szervezettől nyugdíjba vonult közalkalmazottak segítését célul kitűző civil szervezetek természetbeni támogatásával összefüggő szabályokat.”

(4) A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § E törvény

a) I-V. Fejezete a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével, VII-IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

b) 42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.”

(5) A Hvt.

a) 22/A. §-ában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság”,

b) 42. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet”,

c) 81. § (1) bekezdés g) pontjában a „gazdálkodó szervezeteknek” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek”,

d) 81. § (1) bekezdés g) pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek”,

e) 81. § (2) bekezdés f) pontjában az „és a kormánytisztviselőknek” szövegrész helyébe az „, a kormánytisztviselőknek és a kormányzati ügykezelőknek”,

f) 81. § (2) bekezdés f) pontjában az „és kormánytisztviselők” szövegrész helyébe a „, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők”,

g) 1. mellékletében a „gazdálkodó szervezetekben” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokban”

szöveg lép.

68. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

68. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, a testvér,”

(2) A Hjt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tett volna jognyilatkozatot.

(2) A jognyilatkozatot bármelyik fél megtámadhatja, ha annak megtételekor lényeges tény vagy körülmény tekintetében a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. Nem támadhatja meg a jognyilatkozatot az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(3) A megtévesztés hatására tett jognyilatkozatot megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(4) A jognyilatkozat megtámadható, ha annak megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá. A jognyilatkozat megtámadására az a fél jogosult, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a jognyilatkozat érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(9) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.”

(3) A Hjt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jog bűncselekménnyel történő megsértéséért járó sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”

(4) A Hjt. 33. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó idegennyelv-ismereti követelményt munkakörelemzés alapján állapíthatja meg a Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére és arra figyelemmel, hogy a szolgálati beosztásban várható, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladat igényel-e idegennyelv-ismeretet, és ha igen, akkor mely idegen nyelv és annak milyen szintű ismeretét, szóbeli, írásbeli vagy mindkét típusú idegen nyelvű kommunikáció szükséges-e, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga letétele indokolt-e.

(5) Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól egy alkalommal, határozott időre mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.”

(5) A Hjt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerint hivatásos állományba vett személy rendfokozata nem lehet alacsonyabb, mint a hivatásos állományba vételt megelőzően viselt rendfokozata.”

(6) A Hjt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatásos állományon belüli, valamint a szerződéses állományon belüli állománycsoport-váltás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

(7) A Hjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.”

(8) A Hjt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget - az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt kivételekkel - visszafizetni.”

(9) A Hjt. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött

a) 1-3. évek után évenként 1,3 havi,

b) 4. év után további 1,4 havi,

c) 5. év után további 1,6 havi,

d) 6. év után további 1,8 havi,

e) 7. év után további 2,0 havi,

f) 8. év után további 2,2 havi,

g) 9. év után további 2,4 havi,

h) 10. év után további 2,4 havi,

i) 11. év után további 2,0 havi,

j) 12. év után további 1,5 havi,

k) 13. év után további 1,0 havi,

l) 14. év után további 0,6 havi,

m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi

távolléti díjjal azonos. Tört időszak esetén a leszerelési segély mértékét időarányosan kell megállapítani.”

(10) A Hjt. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.”

(11) A Hjt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt kell figyelembe venni.”

(12) A Hjt. 173. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjának]

b) vagyonában beállott értékcsökkenését,”

(13) A Hjt. 173. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagjának személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját.”

(14) A Hjt. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit. A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját is.”

(15) A Hjt. 175. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot le kell vonni.

(5) A megállapított sérelemdíj összegéből kizárólag azt az összeget kell levonni, amelyhez a sérelemdíjra jogosult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.”

(16) A Hjt. 191. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter utasításban határozza meg a fedőbeosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a beosztás jellegére tekintettel nyújtható juttatások formáit és feltételeit.”

(17) A Hjt.

1. 1. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozójára” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójára, élettársára”,

2. 1. § (3) bekezdésében az „és közeli hozzátartozójukra” szövegrész helyébe a „, közeli hozzátartozójukra és élettársukra”,

3. 2. § 17. pontjában a „szerződés,” szövegrész helyébe a „megállapodás, a szerződés, a tanulmányi szerződés,”,

4. 2. § 26. pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások”,

5. 3. § (1) bekezdésében az „a felek megállapodása” szövegrész helyébe az „a 2. § 17. pontja szerinti jognyilatkozat”,

6. 18. § (2) bekezdésében a „személyi” szövegrészek helyébe a „személyes”,

7. 19. §-ában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes”,

8. 27. § (7) bekezdésében az „a személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe az „a személyiségi jogok”,

9. 40. § (1) bekezdésében az „altiszt jelöltet” szövegrész helyébe az „altiszt-jelöltet és a 32. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó személyt”,

10. 49. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozóját” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóját vagy élettársát”,

11. 67. § (1) bekezdés b) pontjában, 139. § (4) bekezdésében, 172. § (4) bekezdésében, 182. § (2) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe „közeli hozzátartozó vagy élettárs”,

12. 71. § (4) bekezdésében és a 74. § (4) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel”,

13. 80. § (1) bekezdésében és 142. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozójával” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójával vagy élettársával”,

14. 98. § (1) bekezdésében az „A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének” szövegrész helyébe az „Az alapkiképzés”,

15. 108. § (1) bekezdés d) pontjában az „a közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy élettársa”,

16. 117. § (2) bekezdésében, 140. § (1) bekezdésében, 175. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy élettársa”,

17. 122. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész helyébe a „, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta”,

18. 168. § (1) bekezdésében a „vagyoni és nem vagyoni kárát” szövegrész helyébe a „vagyoni kárát és sérelemdíját”,

19. 168. § (2) bekezdésében a „vagyoni és nem vagyoni hátrány” szövegrész helyébe a „vagyoni hátrány”,

20. 177. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozójától” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójától vagy élettársától”,

21. 184. § (4) bekezdésében az „és a 163. §” szövegrész helyébe az „, a 161. § és a 163. §”,

22. 188. § (1) bekezdésében a „jognyilatkozat” szövegrész helyébe a „fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozat”,

23. 197. § (2) bekezdésében a „vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges” szövegrész helyébe a „valamint az ehhez szükséges”,

24. 199. § (6) bekezdésében az „A kiemelt” szövegrész helyébe az „Az idegennyelv-tudás igazolásának a 127. § (2) bekezdésétől eltérő szabályait és a kiemelt”,

25. 238. § (2) bekezdés 22. és 27. pontjában az „a közeli hozzátartozóiknak” szövegrész helyébe az „a közeli hozzátartozóiknak, élettársaiknak”,

26. 238. § (2) bekezdés 30. pontjában a „napidíj-kiegészítés” szövegrész helyébe a „külföldi napidíj-kiegészítés”

szöveg lép.

(18) Hatályát veszti a Hjt.

a) 33. § (1) bekezdésében az „a nyelvi és” szövegrész,

b) 40. § (2) bekezdésében a „32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a” szövegrész,

c) 192. § (1) bekezdésének második mondata,

d) 194. § (2) bekezdésében az „a kifogástalan életvitel,” szövegrész,

e) 195. §-a,

f) 238. § (2) bekezdés 15. pontjában az „idegennyelv-ismereti” szövegrész,

g) 238. § (2) bekezdés 30. pontjában a „, külön pótlékát,” szövegrész,

h) 238. § (2) bekezdés 33. pontja,

i) 238. § (2) bekezdés 35. pontjában a „hadkötelezettség alapján teljesített” szövegrészek,

j) 2. melléklet 8. pont 8.2. és 8.3. alpontja,

k) 6. és 7. melléklete.

69. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

69. § (1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Hakt.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,”

(2) Hatályát veszti a Hakt. 39. §-ában a „közeli” szövegrész.

VII. Fejezet

Egyes rendészeti, katasztrófavédelmi, önkormányzati, építésügyi tárgyú, valamint külföldre utazással kapcsolatos törvények módosítása

70. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

70. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiaknak: Rtv.) 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]

c) felderíti a b) pontban megjelölt védett állománnyal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.”

(2) Az Rtv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a rendőrség okozta volna.

(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát - az elmaradt vagyoni előny kivételével - a rendőrség a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint megtéríti, valamint a segítő az őt ért személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat is követelhet.”

(3) Az Rtv. 62/D. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:

Kártérítés és sérelemdíj

62/D. § (1) Ha a 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során Magyarország területén kárt, illetve személyiségi jogsértést okoz, a károsulttal, illetve a sérelmet szenvedett féllel szemben a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel, illetve áll helyt. Ha a kárt, illetve személyiségi jogsértést a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség szándékos megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.”

(4) Az Rtv. 64. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében harmadik személynek okozott kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

(5) Az Rtv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, illetve a személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.”

(6) Az Rtv. 67/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.”

(7) Az Rtv. 92. § (3) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú” szöveg lép.

71. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

71. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény) 9. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jelölhető ki pénzügyi gondnoknak)

a) aki az önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési intézményének vezetője és dolgozója, illetve ezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig;”

(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény

a) 11. § (5) bekezdésében a „Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:24. §-ában” szöveg,

b) 14. § (2) bekezdés h) pontjában a „Ptk. 236. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:24-6:25. §-ában, valamint 6:89. § (4) bekezdésében” szöveg,

c) 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ptk. 251. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:118. §-a” szöveg

lép.

72. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

72. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) „A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

A joggal való visszaélés tilalma

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni, tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.”

(2) A Hszt. 8. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha)

d) a felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta és a fél ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.”

(3) A Hszt. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.”

(4) A Hszt. 8. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(2b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(2c) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”

(5) A Hszt. a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4) A pótszabadság tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.”

(6) A Hszt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.”

(7) A Hszt. 106. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.

(6) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Polgári Törvénykönyv 6:47. §-a szerinti mértéket.”

(8) A Hszt. 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja - a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - köteles megtéríteni

a) a fegyveres szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt és

c) a fegyveres szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”

(9) A Hszt. a következő XIII/A. Fejezettel egészül ki:

XIII/A. Fejezet

A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI

178/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a fegyveres szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”

(10) A Hszt. 180. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.”

(11) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

q) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”

(12) A Hszt. 7. számú mellékletében a X. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„X. Fegyelmi, kártérítési és személyiségi jogsértéssel összefüggő adatok:

- a fegyelmi fenyítés neme, hatálya, mentesítés,

- kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,

- a személyiségi jogsértés miatt alkalmazott szankciók, a sérelemdíj mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”

(13) A Hszt.

a) 7. § (2) bekezdésében a „kártérítési és minősítő határozat” szövegrész helyébe a „kártérítési, személyiségi jogsértés tárgyában hozott, valamint minősítő határozat”,

b) 8. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogellenes fenyegetéssel vették rá” szövegrész helyébe a „a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá”,

c) 8. § (2) bekezdésében

ca) a „fenyegetéssel” szövegrész helyébe a „jogellenes fenyegetéssel”,

cb) a „téves feltevésben” szövegrész helyébe a „tévedett vagy téves feltevésben”,

d) 12. § (1) bekezdésében az „A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség” szövegrész helyébe az „A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény”,

e) 33/B. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogok megsértése” szövegrész helyébe a „személyiségi jogok megsértése”,

f) 44. § (1) bekezdés j) pontjában az „a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a 49/C. § (5) bekezdése szerinti”,

g) 44. § (2) bekezdésében az „a 43. § - az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § - ” szövegrész helyébe az „a 49/B-49/G. §”,

h) 46. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés szerinti vezénylés” szövegrész helyébe a „vezénylés”,

i) 49/C. § (1) bekezdésében és 49/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kártérítésre” szövegrész helyébe az „a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre”,

j) 61. § (3) bekezdésében az „a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés” szövegrész helyébe az „a 49/B-49/G. § szerinti más szervhez vezénylés”,

k) 82. § (5) bekezdésében a „továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését” szövegrész helyébe az „a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat”,

l) 170. § a) pontjában a „nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot”,

m) 196. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a 159. §” szövegrész helyébe az „, a 159. § vagy a 180. §”,

n) 197. § (3) bekezdésében a „valamint a felmerült kárát.” szövegrész helyébe a „valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért.”,

o) 254. § (1) bekezdésében a „10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnok 10 év elteltével a 82. § (4) bekezdése szerinti, tárgyévi minősítés alapján”,

p) 264/G. § (3) bekezdésében az „a 43. § rendelkezései” szövegrész helyébe az „a 49/B. § rendelkezései”,

q) 342. § (2) bekezdés 23. pontjában az „a minősítés tartalmi és eljárási szabályait” szövegrész helyébe az „a minősítés tartalmi és eljárási szabályait, továbbá a minősítés alapján kezdeményezhető e törvényben nem szabályozott munkáltatói intézkedéseket”

szöveg lép.

(14) Hatályát veszti a Hszt.

a) 89. §-ában a „, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre” szövegrész,

b) „Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény” alcíme,

c) 157/A. § (2) bekezdése,

d) 165. §-ában az „és nem vagyoni” szövegrész,

e) 289. § (1) bekezdésében az „A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata.” szövegrész,

f) 342. § (2) bekezdés 1. pontjában az „a minősítés készítésének szabályait,” szövegrész.

73. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

73. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 1. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói (a továbbiakban: közeli hozzátartozó)” szöveg,

b) 21. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói” szöveg,

c) 34/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pontja],” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja],” szöveg

lép.

74. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

74. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért - az elmaradt vagyoni előny kivételével - a kártérítés megfizetésére.

(2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során - azokkal közvetlen összefüggésben - harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.

(3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.

(4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére - az elmaradt vagyoni előny kivételével -, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától.

(5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.

(6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki

a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;

b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott;

c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.”

(2) A Ttv. 33/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben őt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.”

(3) A Ttv.

a) 41. § (3) bekezdésében a „kártérítésére szolgáló” szövegrész helyébe a „kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló” szöveg,

b) 46. § (5) bekezdés b) pontjában a „kártérítése folytán” szövegrész helyébe a „kártérítése, illetve sérelemdíj iránti igényének kielégítése folytán” szöveg

lép.

75. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

75. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 16/A. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

b) 39/A. § (6) bekezdésében az „építési szerződést” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződést” szöveg, az „Az építési szerződés” szövegrész helyébe az „A kivitelezési szerződés” szöveg, az „építési szerződésében” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződésében” szöveg, a „megkötött építési szerződésben” szövegrész helyébe a „megkötött kivitelezési szerződésben” szöveg, az „az építési szerződésben” szövegrész helyébe az „a kivitelezési szerződésben” szöveg,

c) - az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LVII. törvény 22. §-ával megállapított - 39/B. § (1) bekezdésében az „építési szerződés” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződés” szöveg,

d) 62. § (1) bekezdés 13.3. pontjában az „építési szerződés” helyébe a „kivitelezési szerződés” szöveg

lép.

76. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 4. § e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”

77. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

77. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: temetőkről és a temetkezésről szóló törvény) 3. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

k) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 24/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Szociális temetés esetén a holttest temetőn kívüli szállításának költségét az állam viseli, a szállítást az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat szervezi meg.”

(3) A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg,

b) 18. § (7) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó)” szöveg,

c) 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „egyéb, közeli hozzátartozója” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 4. § (1) bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 3. §-ának a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított j) pontja.

78. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

78. § (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény) 21. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell:]

i) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.”

(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 26. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásnak tartalmaznia kell:)

e) a fedett nyomozó által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.”

(3) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 42/A. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:)

f) az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályait,”

(4) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során Magyarország területén harmadik személynek okozott kárért, illetve személyiségi jogsértésért a magyar jog szerint felel, áll helyt. Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a beavatkozó személy szándékos kötelességszegéssel okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.”

79. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység - ha e törvény kivételt nem tesz - a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha)

b) a kérelmező - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károk megtérítését, valamint a sérelemdíj megfizetését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).”

(2) Az Szvmt. 74. § 15. pontjában a „685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában” szöveg lép.

80. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

80. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 65. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg lép.

81. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

81. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § h) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg lép.

82. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

82. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„4a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”

(2) A Kat. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a védekezésben részt vevőt egészséget károsító vagy halálos baleset érte, az üzemi balesetre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján meg nem térülő károkat, egészséget károsító baleset esetén a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíjat az állam téríti meg.”

83. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

83. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.”

(2) Az Mötv. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108/A. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon állam részére történő értékesítése vagy állammal kötött csereügylet esetén és

c) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt meghaladja, az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal dönt a csereügylet jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csereügyletet jóváhagyja, ha az egyes vagyontárgyak értékére és a szerződésben foglalt egyéb vagyoni kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.”

(3) Az Mötv.

a) 41. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg,

b) 2. melléklet „A rész” II. pont 4., 7., 8., és 9. alpontjában a „köztisztviselői” szövegrész helyébe az „, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti” szöveg

lép.

84. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása

84. § A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,”

VIII. Fejezet

Egyes közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények módosítása

85. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

85. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható.

(3a) A (3) bekezdésben foglalt szankciókat a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.”

(2) A Pp. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a bíróság jogszabályban meghatározott esetben közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás) és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.”

(3) A Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)

b) azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránt indítanak;”

(4) A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)

g) a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perek közül:

ga) azok a perek, amelyekben felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérik, ideértve azokat a pereket is, amelyekben a felróhatóságtól független szankció mellett - e jogok megsértése miatt - sérelemdíj, illetve kártérítés iránti igényt is érvényesítenek,

gb) a közösséghez tartozással összefüggő - a ga) pont alá nem tartozó - személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek;”

(5) A Pp. „Általános illetékesség” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § A fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége tárgyában indított perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy - ha a felperes nem természetes személy - belföldi székhelye található. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes székhelye alapítja meg.”

(6) A Pp. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,

b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy

c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.”

(7) A Pp. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a szülői felügyelettel, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésével vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében hallgatja meg.”

(8) A Pp. IV. Fejezete a következő alcímmel és 65/C. §-sal egészül ki:

A támogató részvétele a perben

65/C. § (1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót rendelt ki, akkor a támogató

a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,

b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel - a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon - egyeztethet.

(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.

(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.

(5) A támogató a támogatói minőségét a gyámhatóság határozatával, vagy a gyámhatóság által e célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.”

(9) A Pp. 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Kötelező közvetítői eljárás esetén a perköltséghez - a fél kérelmére - hozzá kell számítani a közvetítő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeit.”

(10) A Pp. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(11) A Pp. 78. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 6. §-ban meghatározott esetekben felmerülő fordítások költségét az anyanyelvének, regionális vagy nemzetiségi nyelvének használatára jogosult fél helyett az állam előlegezi, míg annak viselésére - a (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a perköltségviselés általános szabályai az irányadóak.

(4b) A 6. §-ban meghatározott esetekben a bírósági határozatok és megkeresések fordításával felmerülő költségeket az állam viseli.”

(12) A Pp. 80. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bíróság a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezheti a felet az ellenfél közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére, ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, a felek a perköltségként érvényesíteni kívánt közvetítői eljárás költségeit egymás közt egyenlő arányban viselik.

(4b) Kötelező közvetítői eljárás esetén a fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető az ellenfél perköltségének megtérítésére, ha az ellenfél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.”

(13) A Pp. 134. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,

b) a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye,

c) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben - ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az elnök mérlegeléssel dönt.”

(14) A Pp. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.”

(15) A Pp. 152. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének külön törvényben meghatározott szabályairól.

(4) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett tárgyalást folytatni kell, ha

a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,

b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy

c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) és b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.

(5) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a tárgyalás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.”

(16) A Pp. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen - a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozat kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.”

(17) A Pp. 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki.”

(18) A Pp. 285. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.”

(19) A Pp. 290. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől - szükség esetén - erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.”

(20) A Pp. 295. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az apaság megállapítása iránti pert vagy az apasági vélelem megdöntése iránti pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani, az egyenesági rokon beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.

(4) Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.”

(21) A Pp. a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki:

„XVI/A. FEJEZET

Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban

301/A. § (1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.

(3) Az eljárásban szünetelésnek nincs helye.

301/B. § (1) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye vagy belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található.

(2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.

301/C. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;

b) a kérelmezők, valamint a kérelmezők képviselőinek nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;

c) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek nevét, lakóhelyét, születési idejét, ha van törvényes képviselője, annak nevét és lakóhelyét;

d) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;

e) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;

f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

(2) A kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti vagy hitelesített születési anyakönyvi kivonatát, a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát, valamint azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot. Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról.

301/D. § (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg.

(2) Az idézésben a bíróság tájékoztatja az érintetteket a 301/E. §-ban meghatározott feltételekről és jogkövetkezményekről.

(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek.

301/E. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha

a) a kitűzött meghallgatáson a kérelmezők és mindazon személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen jelen vannak és

b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet elutasítja.

(3) Ha a bíróság az apaság vélelemének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozatának jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket - a körülmények megváltozása esetén - újból nem peres eljárásban érvényesítsék. A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosult személyek igényüket - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint - peres eljárásban érvényesítsék.

301/F. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre, az eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.

301/G. § Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős határozatot, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt - teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett - nyilatkozatokat közli az illetékes anyakönyvvezetővel.

301/H. § A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján határoz.”

(22) A Pp. 302. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.”

(23) A Pp. 307. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A keresetlevélben - ha arról a felperesnek tudomása van - fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.”

(24) A Pp. 307. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve.”

(25) A Pp. 310. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság a külön törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.”

(26) A Pp. 311. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt, kivéve ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta.

(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba.

(5) A bíróság a gondnokság alá helyezettek - a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott - adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.”

(27) A Pp. 312. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.”

(28) A Pp. XVIII. Fejezete a következő alcímmel és 312/A. §-sal egészül ki:

Határozat az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról

312/A. § (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság alá helyezéséről dönt, és az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett részének alkalmazása indokolt, akkor a bíróság erről ítéletének rendelkező részében határoz.

(2) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve szükség esetén törli onnan.”

(29) A Pp. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a felet a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetéséről és viseléséről a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság határoz és kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) részére való megfizetésére. E határozatát a bíróság a MOKK-nak is kézbesíti. Ha a fél a per során költségkedvezményben részesül, ez a díj megfizetése alól őt nem mentesíti.”

(30) A Pp. a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:

„XX/A. FEJEZET

A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per

341/B. § Az I-XIV. Fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat) megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

341/C. § (1) A per elintézéséből - a 13-15. §, valamint a 21. §-ban foglalt eseteken kívül - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,

b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa,

c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig,

d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

341/D. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 341/C. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.

341/E. § A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.

341/F. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,

b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.

(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106-110. §). Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 129. § szerint jár el.

341/G. § (1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja.

(2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

341/H. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.

341/I. § (1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.”

(31) A Pp. 342. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyreigazításának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti - közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.”

(32) A Pp. a következő XXII. Fejezettel egészül ki:

„XXII. FEJEZET

A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek

347. § A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. § (5) bek.] iránt indított perekben az I-XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

348. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - belföldi székhelye található.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

348/A. § (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni. A perben viszontkereset előterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye.

(2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint - ha rendelkezésre áll - az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélben a felperesnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e.

348/B. § (1) A per minden szakaszában kötelező a jogi képviselet.

(2) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít, a bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok szerint tárgyalja.

(4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik.

(5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó jogsérelem alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személy személyiségi jogának a sérelmét is okozza.

(6) A jogsértés körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására - tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesítő felpereseket egyetemlegesen illeti meg.”

(33) A Pp. 358. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha]

a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége, valamint a kártérítés, illetve a sérelemdíj iránti igény vitás,”

(34) A Pp. 396. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„396. § E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(35) A Pp.

a) egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 397/A. §-ának megjelölése 397/B. §-ra,

b) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 397/D. §-ának megjelölése 397/C. §-ra,

c) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 397/B. §-ának megjelölése 397/D. §-ra,

d) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 397/C. §-ának megjelölése 397/E. §-ra

módosul.

(36) A Pp. a következő 397/F. §-sal egészül ki:

„397/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2014. március 15. napján folyamatban lévő ügyekben a 2014. március 15. napját követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a személyiségi jog, valamint a szerződésen kívül okozott kár érvényesítésére vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően kezdődik meg a jogsértés.

(3) E törvénynek

a) a perbeli cselekvőképességre,

b) az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére,

c) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perre, valamint

d) a gazdálkodó szervezet fogalmára

vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított 80. § (6) bekezdését, 121/A. § (1) bekezdését, 285. § (5) bekezdését, valamint 394/C. § a) és b) pontját a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5) Ha 2014. március 15. napján folyamatban lévő gondnokság alá helyezési per folyamán az alperes előzetes jognyilatkozatot tesz, ennek tényét haladéktalanul be kell jelentenie az eljáró bíróság részére.”

(37) A Pp.

1. 7. § (2) bekezdésében a „perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről” szövegrész helyébe a „perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a támogató perben való részvételéről” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, támogatója” szöveg,

3. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „volt képviselője” szövegrész helyébe a „volt képviselője, volt támogatója” szöveg,

4. 13. § (2) bekezdésében az „örökbe fogadó és a nevelőszülő” szövegrész helyébe az „örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő” szöveg,

5. 13. § (2) bekezdésében az „örökbe fogadott és a nevelt gyermek” szövegrész helyébe az „örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek” szöveg,

6. 34. § (2) bekezdésében a „gyermek elhelyezésére” szövegrész helyébe a „szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

7. 50. § (1) bekezdés első mondatában a „törvényes képviselőnek” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőnek és a támogatónak” szöveg,

8. 50. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselet” szövegrész helyébe a „törvényes képviselet, a támogatói minőség” szöveg,

9. 80. § (6) bekezdésében és a 394/C. § a) pontjában a „vállalkozás” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

10. 96. § (4) bekezdésében és a 124. § (4) bekezdés b) pontjában az „elhelyezése” szövegrész helyébe az „a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése” szöveg,

11. 99/A. § (4) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég” szöveg,

12. 116. § e) pontjában a „perbeli állását” szövegrész helyébe a „perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét” szöveg,

13. 121/A. § (1) bekezdésében a „vállalkozások” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezetek” szöveg,

14. 130. § (1) bekezdés g) pontjában a „személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt” szövegrész helyébe a „személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt” szöveg,

15. 134. § (5) és (6) bekezdésében a „képviselőiket” szövegrészek helyébe a „képviselőiket, más perbeli személyeket” szöveg,

16. 134. § (5) és (6) bekezdésében a „képviselőjének” szövegrészek helyébe a „képviselőjének, más perbeli személynek” szöveg,

17. 134/A. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogainak” szövegrész helyébe a „személyiségi jogainak” szöveg,

18. 167/A. § (4) bekezdésében és 299. § (3) bekezdésében a „gondnok” szövegrészek helyébe a „gyám” szöveg,

19. 170. § (3) bekezdés b) pontjában a „családtagjának elhelyezésére” szövegrész helyébe a „családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

20. 271. § (2) bekezdésében a „nem vagyoni kártérítés” szövegrész helyébe a „sérelemdíj” szöveg,

21. 271. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyermek elhelyezése” szövegrész helyébe a „szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése” szöveg,

22. 282. §-ában az „elhelyezésére és tartására” szövegrész helyébe a „tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

23. 285. § (1) bekezdésében a „cselekvőképességet kizáró” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó” szöveg,

24. 287. § a) pontjában az „elhelyezése és tartása” szövegrész helyébe a „tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése” szöveg,

25. 290. § (2) bekezdésében a „Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,

26. 299. § (3) bekezdésében a „gondnoka” szövegrész helyébe a „gyámja” szöveg,

27. 302. § (1) bekezdés b) pontjában az „elhelyezésére és tartására” szövegrész helyébe a „tartására, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

28. 308/A. §-ában a „Ptk. 18. §-ában és 18/A. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában” szöveg,

29. 310. § (2) bekezdésében az „1997. évi C. törvény 11/A. §-ában” szövegrész helyébe a „2013. évi XXXVI. törvény 13/A. §-ában” szöveg,

30. 312. § (4) bekezdésében a „névjegyzékében” szövegrész helyébe a „nyilvántartásában” szöveg,

31. 333. § (1) bekezdés f) pontjában az „átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

32. 394/C. § b) pontjában a „vállalkozás” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg

lép.

(38) Hatályát veszti a Pp.

a) 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek”,

b) 23. § (1) bekezdés k) pontjában a „[Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.]”,

c) 23. § (1) bekezdés m) pontjában a „kártérítési”,

d) 30. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó”,

e) 67. § (1) bekezdés i) pontjában a „(396. §)”,

f) 73. § (1) bekezdésében, valamint a 73/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

g) 100/A. § (7) bekezdésében a „(jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)”,

h) 271. § (1) bekezdés g) pontjában az „, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni”,

i) 293. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni”,

j) 308. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 18-18/A. §-ok)”,

k) 333. § (1) bekezdés d) pontjában az „átmeneti”,

l) 333. § (1) bekezdés g) pontjában az „átmeneti vagy tartós”

szövegrész.

(39) Hatályát veszti a Pp.

a) 30. § (3) bekezdése,

b) 295. § (1) és (2) bekezdése, valamint

c) 333. § (1) bekezdés e) pontja.

86. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

86. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában a „személyhez fűződő jogainak, így” szövegrész helyébe a „személyiségi jogainak, így” szöveg lép.

87. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

87. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemnek tartalmaznia kell)

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett név a Ptk. névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.”

(2) Az At.

a) 16. §-ában a „házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a „Csjt. 7-12. §” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:9-4:13. §” szöveg,

c) 19. § (2) bekezdés f) pontjában és 26/B. § (1) bekezdés f) pontjában a „kizáró” szövegrész helyébe a „teljesen korlátozó” szöveg,

d) 19. § (4) bekezdésében a „Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadályok” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:12. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadály” szöveg,

e) 24. § (2) bekezdésében a „Csjt. 3. §” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:7. §” szöveg,

f) 26/B. § (2) bekezdésében a „Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:12. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadálya” szöveg,

g) 27/B. § (1) és (3) bekezdésében a „Csjt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,

h) 27/B. § (4) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

i) 28. § (3) bekezdésében a „kizáró” szövegrész helyébe a „teljesen korlátozó”, a „korlátozó” szövegrész helyébe a „részlegesen korlátozó” szöveg,

j) 31. § (5) bekezdésében a „személyhez fűződő” szövegrész helyébe a „személyiségi” szöveg

lép.

88. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

88. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseleténél, európai részvénytársaságnál, egyesülésnél, európai gazdasági egyesülésnél, európai területi együttműködési csoportosulásnál, szövetkezetnél, lakásszövetkezetnél, európai szövetkezetnél, vízgazdálkodási társulatnál, erdőbirtokossági társulatnál, állami vállalatnál, egyes jogi személyek vállalatánál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, egyéni cégnél, egyéni vállalkozónál, továbbá helyi önkormányzatnál, költségvetési szervnél, egyesületnél, köztestületnél, valamint alapítványnál” szöveg lép.

89. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) I. Fejezete a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § A pártra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ptv. III. Fejezete a következő 3/A-3/F. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.

(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.

(3) A párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

(5) A Cstv. 26. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által - a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére - engedélyezett határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.

(6) A választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása nem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik.

3/B. § A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor a tulajdonában lévő és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik.

3/C. § (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.

(2) A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezető tisztségviselőjére) 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

3/D. § (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.

(2) A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot - a Cstv.-ben felsoroltakon kívül -

a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által a 9/A. § szerint alapított alapítványnak a vezető tisztségviselője,

b) a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy,

c) a párt által

ca) alapított gazdasági társaság,

cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,

d) az a)-b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

3/E. § A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a 8. § szerinti alapítvány részére adja át.

3/F. § Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.”

(3) A Ptv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.”

(4) Hatályát veszti a Ptv.

a) 4. § (1) bekezdésében a „vállalat és”, valamint

b) 1. számú mellékletének „A pártok beszámolója Bevételek:” cím alatti 5. pontjában a „vállalat és”

szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Ptv. 2. § (6) bekezdése.

90. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

90. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a közjegyző köteles legalább ötvenmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.”

(2) A Kjtv. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]

g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”

(3) A Kjtv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg)

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint nyilatkozik arról, hogy megfelel a 17. § (1) bekezdés g) pontjában írt feltételnek, valamint”

(4) A Kjtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket.

(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók.”

(5) A Kjtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A titoktartás (9. §), az összeférhetetlenség (7. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az ügy elintézéséből a 32-37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok.”

(6) A Kjtv. 31/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a közjegyző a tevékenységét közjegyzői iroda keretében folytatja, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott a közjegyzői irodával áll munkaviszonyban. Ha a közjegyzői irodát kettő vagy több közjegyző közösen tartja fenn, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet alkalmazó közjegyzőként feltüntetésre került.”

(7) A Kjtv. V. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) A helyettes rendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

(2) A helyettesítés, valamint a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a helyettes, illetve a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A helyettesítés, illetve a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére a helyettes, illetve a tartós helyettes gondoskodik.”

(8) A Kjtv.

a) 20. § (4) bekezdésében a „felelősségét” szövegrész helyébe a „felelősségét, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettségét” szöveg,

b) 31/A. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg,

c) 54. § (1) bekezdés e) pontjában a „végintézkedések országos nyilvántartását” szövegrész helyébe a „végintézkedések országos nyilvántartását, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását” szöveg,

d) 74. § (1) bekezdésében a „kárt” szövegrész helyébe a „kárt, illetve személyiségi jogsértést” szöveg,

e) 135. § (3) bekezdésében a „629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „7:17. § (1) bekezdésének c) pontjában” szöveg

lép.

91. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

91. § (1) A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

d) gazdálkodó szervezet vezetője: cég esetében a bejegyzett vezető tisztségviselő (képviselő), ügyvédi irodánál, szabadalmi irodánál az iroda vezetője, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető vagy az igazgatótanács tagja, magánnyugdíjpénztárnál a képviselő, alapítványnál és egyesületnél a bejegyzett vezető tisztségviselő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;”

(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

h) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;

i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás.”

(3) A Cstv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben

a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,

b) felszámolási eljárás esetében

ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy

bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,

bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől

nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.”

(4) A Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék]

a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint”

(5) A Cstv. 11. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési haladék időtartama alatt)

d) az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,”

(6) A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig -, amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjogot, óvadékot alapítottak, továbbá, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.”

(7) A Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

g) a felszámoló nevét, székhelyét, adószámát, valamint a felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét;”

(8) A Cstv. 33/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti eljárásban kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetőjét.”

(9) A Cstv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.”

(10) A Cstv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog]

b) zálogtárgy (óvadék tárgya) egyenértékű fedezettel való helyettesítése és kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”

(11) A Cstv. 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással (Ptk. 5:102. §) oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető összes vagyontárgyára kiterjed, a felszámoló - az (1) bekezdéstől eltérően - a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az ilyen módon meghatározott és értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, feltéve hogy a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.”

(12) A Cstv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Ptk. 6:201. §-a az irányadó.”

(13) A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt körülírással meghatározott zálogtárggyal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,”

(14) A Cstv. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a Ptk.-nak a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

(15) A Cstv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.”

(16) A Cstv. a következő 83/I. és 83/J. §-sal egészül ki:

„83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

83/J. § E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 33/A. § (7) bekezdését a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.”

(17) A Cstv.

a) 8. § (2) bekezdés e) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában és a 18. § (5) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott” szövegrészek helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

c) 61. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben irányadó” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

d) 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

e) 27/A. § (5) bekezdésében

ea) az „a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét” szövegrész helyébe az „a kinevezett felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét” szöveg,

eb) az „az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét” szövegrész helyébe az „az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét” szöveg,

f) 33/A. § (1) bekezdésében az „elsődlegessége alapján” szövegrész helyébe a „figyelembevételével” szöveg,

g) 33/A. § (6) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében és 63/A. §-ában a „jogerős lezárását követő” szövegrész helyébe a „jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő” szöveg,

h) 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében és 49/D. § (1) bekezdésében a „Ptk. 256. § (1) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „Ptk. 5:118-5:122. §-ában” szöveg,

i) 62. § (1) bekezdésében a „Ptk. 120. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:42. §-a” szöveg,

j) 65. § (2) bekezdés a) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,

k) 69. § (7) bekezdésében az „(így különösen a felszámolóbiztos nevének és levelezési címének bejelentését)” szövegrész helyébe az „(így különösen a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok)” szöveg,

l) 69. § (15) bekezdésében az „a Ptk. 685/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „az adós” szöveg

lép.

(18) A Cstv.-nek a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel megállapított 83/G. §-ának megjelölése 83/H. §-ra módosul.

(19) Hatályát veszti a Cstv.

a) 5/A. § (7) bekezdésében a „[Ptk. 685. §]” szövegrész,

b) 9. § (10) bekezdésében, 11. § (7) bekezdésében, 21/B. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 33/A. § (2) bekezdésében, 57. § (1) bekezdés h) pont he) alpontjában a „[Ptk. 685/B. §]” szövegrész,

c) 12. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontjában az „a Ptk. 330. §-a szerinti” szövegrész,

d) 27/A. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 49/D. § (4) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” és a „(685/B. §)” szövegrész,

e) 36. § (1) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” és a „[685/B. §]” szövegrész,

f) 40. § (3) bekezdésében, 49/D. § (5) bekezdésében és 63/A. §-ában a „(Ptk. 685/B. §)” szövegrész,

g) 49. § (3) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész,

h) 49/D. § (3) bekezdésében az „, önálló zálogjog” szövegrész.

92. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

92. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (6) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú” szöveg lép.

93. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

93. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.”

(2) Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem köteles vizsgát tenni:)

a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;”

94. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

94. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „A törvény alkalmazási köre” alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát - a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően - a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.”

(2) A Vht. 31/E. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.”

(3) A Vht. 31/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(4) A Vht. 79/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,

a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból

eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.”

(5) A Vht. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96/A. § (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.”

(6) A Vht. 120. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

e) azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.”

(7) A Vht. 123/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.”

(8) A Vht. 123/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal igazolhatja.”

(9) A Vht. 204/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„204/B. § A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel - a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával - a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében.”

(10) A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

i) aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.”

(11) A Vht. 234/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg)

b) a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.”

(12) A Vht. 236. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább húszmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani vagy a kamaránál legalább húszmillió forint összegű biztosítékot letétbe helyezni.

(3) A kamara a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét a végrehajtót kártérítés, illetve sérelemdíj fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül fizeti meg a károsultnak.

(4) Ügyenként legfeljebb húszmillió forint összegű kártérítést, illetve sérelemdíjat lehet kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb negyvenmillió forint összegű kár, illetve sérelemdíj megtérítésére használható fel a biztosíték összege.”

(13) A Vht. 239/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(3) A kamara, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,

b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.”

(14) A Vht. 240/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118-129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.”

(15) A Vht. 241. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat. A végrehajtójelölt ügyviteli jellegű tevékenységet végez, így különösen jegyzőkönyvet készíthet és a végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljárhat.”

(16) A Vht. 250. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)

d) kezeli a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezetére szolgáló biztosíték összegét és abból a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét kifizeti az arra jogosultnak,”

(17) A Vht. 268. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen)

c) az okozott személyiségi jogsértést, illetve kárt,

d) azt, ha az okozott személyiségi jogsértésért a sérelemdíjat, illetve az okozott kárért a kártérítést megfizették, vagy ha a végrehajtó a végrehajtást kérő követelését kiegyenlítette.”

(18) A Vht. XXIII. Fejezete a következő alcímmel és 300/A. §-sal egészül ki:

Értelmező rendelkezések

300/A. § E törvény alkalmazásában

1. betétszerződés: a Polgári Törvénykönyvben azonos megnevezéssel használt fogalom;

2. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

3. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozó;

4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó.”

(19) A Vht. a következő 306. §-sal egészül ki:

„306. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (e §-ban a továbbiakban: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2014. március 15. napján vagy azt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

(2) Az árverési értékesítésre vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha a dolog árverésére vagy árverési hirdetményének közzétételére 2014. március 14. napjának végéig sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni. A 2014. március 15. napjától 2014. április 30. napjáig terjedő időszakban mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó árverést kitűzni, árverési hirdetményt közzétenni nem lehet.”

(20) A Vht.

a) 94. § a) pontjában a „részjegye” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedése” szöveg,

b) 132/A. § (1) bekezdésében az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban” szövegrész helyébe a „közkereseti, illetve betéti társaságban” szöveg,

c) 143. § (1) bekezdés h) pontjában a „települési önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak” szöveg,

d) 234/B. § (2) bekezdésében, 241. § (2) bekezdés c) pontjában és 241. § (7) bekezdésében az „a)-d) pontjában” szövegrészek helyébe az „a)-d) és i) pontjában” szöveg,

e) 239. § (3) bekezdés b) pontjában, 240/F. § (5) bekezdés c) pontjában és 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „b)-d) pontjában” szövegrészek helyébe a „b)-d) vagy i) pontjában” szöveg,

f) 239. § (4) bekezdésében az „a)-d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)-d) vagy i) pontjában” szöveg,

g) 240. § c) pontjában a „b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet” szövegrész helyébe a „b)-d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági vagy gyámhatósági határozat” szöveg,

h) 254/A. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg,

i) 307. § (1) bekezdés m) pontjában az „okozott kár” szövegrész helyébe az „okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj” szöveg

lép.

(21) Hatályát veszti a Vht.

a) 7. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv szerinti”,

b) 79/B. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „Polgári Törvénykönyvben meghatározott”,

c) 123. § (2) bekezdés c) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]”,

d) 132. § (2) bekezdésében az „- ebben a sorrendben -”,

e) 253/E. § (6) bekezdés c) pontjában a „; gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni e bekezdés alkalmazásában a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott szervezeteket”

szövegrész.

95. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:]

g) a személyeket vagyoni értékű műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteik és tapasztalataik vagy ezek összeállítása (know-how) tekintetében a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-a alapján megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint

h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve hogy azok találmánnyal vagy egyéb műszaki megoldással, formatervezési mintával, növényfajtával, számítógépi programalkotással és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotással, műszaki létesítmény terveivel, üzleti titokkal - ideértve a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ának (2) bekezdése szerinti védelem alatt álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteket és tapasztalatokat (know-how) is -, áru és szolgáltatás jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.”

(2) A Szüt.

a) 2. § (4) bekezdés c) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés g) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Szüt. 1. § (2) bekezdés f) pontja.

96. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

96. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a kellékszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult. A hasznosító a találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.”

97. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

97. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint - a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.”

(2) A Tpvt. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) üzleti titok alatt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalmat kell érteni;”

(3) A Tpvt. 86. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdekelt a keresetben)

e) kártérítést és - személyiségi joga megsértése esetén - sérelemdíjat követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve”

(4) A Tpvt. 54. § (2) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrészek helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.

98. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

98. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.”

99. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

99. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, illetve sérelemdíjra vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.”

(2) Az Iasz. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Igazságügyi alkalmazottnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki

a) tizennyolcadik életévét betöltötte,

b) magyar állampolgár,

c) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

d) a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

(3) Fizikai dolgozónak és - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak, továbbá egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottjának az is kinevezhető, aki a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. Fizikai dolgozónak az is kinevezhető, aki a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, ha a cselekvőképesség korlátozása, illetve a támogatott döntéshozatal a munkakör ellátását nem érinti.”

(3) Az Iasz. 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az igazságügyi szerv a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az igazságügyi alkalmazottat az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Meg kell téríteni az elmaradt illetményét és az egyéb juttatásokat, valamint a jogellenes megszüntetésből eredő kárát. Az igazságügyi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely máshonnan megtérült.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának a fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekintetni, mintha a szolgálati viszony a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az elmaradt illetményt és juttatásokat, valamint a kárt ekkor is meg kell téríteni, továbbá meg kell fizetni a felmentési időre járó átlagilletményt, a végkielégítést, továbbá a sérelemdíjat.”

(4) Az Iasz. 77. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:

„Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(5) Az Iasz. 77. és 78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„77. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2) A vétkességet, a kár bekövetkeztét és mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

78. § (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságügyi alkalmazott 1 havi illetményének az 50 százalékát nem haladhatja meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést

a) súlyosan gondatlan magatartásával,

b) ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével

okozta.

(3) A vezető is 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kár, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti igény olyan jogellenes utasításának a végrehajtásából keletkezett, amelynek jogellenes voltára a figyelmét az utasított előzőleg felhívta.

(4) Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az igazságügyi alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére - illetménye összegétől függetlenül - köteles.”

(6) Az Iasz. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen együttesen okozták, a vétkességük arányában felelnek, illetve kötelesek a sérelemdíj megfizetésére. A megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén, ha a kárt együttesen okozták, az illetményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.”

(7) Az Iasz. 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.”

(8) Az Iasz. „Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége” alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(9) Az Iasz. 83. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:

„Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(10) Az Iasz. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért a munkáltató - vétkességére tekintet nélkül - teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség, illetve sérelemdíj megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) Az igazságügyi alkalmazottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja, az eközben történt károsodásának, illetve személyiségi joga megsértésének okát az igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.”

(11) Az Iasz. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató a 83. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 84. §-on alapuló felelőssége alapján az igazságügyi alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.”

(12) Az Iasz. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az igazságügyi alkalmazott meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.”

(13) Az Iasz. 88. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)

c) azt az összeget, amelyet az igazságügyi alkalmazott a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet az igazságügyi alkalmazott munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,”

(14) Az Iasz. 88. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)

e) azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.”

(15) Az Iasz. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül, indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősséget nem vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, az igazságügyi alkalmazott az igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az igazságügyi alkalmazott az igényét akkor is bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.”

(16) Az Iasz. „Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(17) Az Iasz. a következő 136. §-sal egészül ki:

„136. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón és hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.”

(18) Az Iasz.

a) 93. § (2) bekezdésében a „kártérítési” szövegrész helyébe a „kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló” szöveg,

b) 124. § (1) bekezdésében a „22. § (1) és (3)-(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „22. § (1) és (3)-(7) bekezdését” szöveg, az „első fordulatát és második mondatát” szövegrész helyébe az „első fordulatát és harmadik mondatát” szöveg

lép.

100. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

100. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, - ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése - az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.”

(2) Az Üt. 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyvéd által ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, valamint az okozott személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, sérelemdíj megfizetésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenysége alatt fenntartani.”

(3) Az Üt. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kamarai tagságnak a (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság, a vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”

(4) Az Üt. a következő alcímmel és 25/A. §-sal egészül ki:

A biztonsági jel és a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartása

25/A. § (1) A területi kamara az ügyvéd által készített mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jeleket (a továbbiakban: biztonsági jel) bocsát ellenérték fejében az ügyvédek, ügyvédi irodák rendelkezésére.

(2) A biztonsági jel csak föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föld tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez használható fel és csak ügyvédre, ügyvédi irodára ruházható át. A biztonsági jel átruházása olyan írásbeli szerződéssel történhet, amely tartalmazza legalább az átadó és átvevő nevét, kamarai azonosító számát, az átadott biztonsági jel sorszámát, az átadás dátumát és a felek aláírását.

(3) Az ügyvédnek, ügyvédi irodának a még fel nem használt biztonsági jel megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül be kell jelentenie a területi kamaránál erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Ugyanígy kell eljárni, ha a biztonsági jel utóbb előkerült.”

(5) Az Üt. a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § (1) Az ügyvéd az ellenjegyzéssel egyidejűleg a biztonsági jel felhasználását köteles a területi kamara által vezetett elektronikus nyilvántartásban rögzíteni (aktiválni).

(2) A biztonsági jel felhasználásának rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül az ügyvéd elektronikus aláírásával ellátott nyilatkozat megtételével történik. A nyilatkozat rögzítésének időpontját időbélyeg igazolja. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára - az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva - folyamatosan elérhető legyen.

(3) A felhasznált biztonsági jelek nyilvántartása

a) a felhasznált biztonsági jel sorszámát,

b) a felhasználás (aktiválás) időpontját,

c) a biztonsági jelet felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát

tartalmazza.

(4) A területi kamara az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen a biztonsági jel sorszámát megadó kérelmezők számára adatot szolgáltat a felhasznált biztonsági jelek nyilvántartásának adatairól.

(5) A biztonsági jel felhasználásának nyilvántartása a (3) bekezdés szerinti adatokat az aktiválástól számított 10 évig tartalmazza. Ezt követően a területi kamara gondoskodik az adatok törléséről.

(6) A biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával kapcsolatos üzemzavarról és üzemszerű karbantartásról a területi kamara elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt. Az aktiválásra nyitva álló határidő az üzemzavar és az üzemszerű karbantartás idejével meghosszabbodik.”

(6) Az Üt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni.”

(7) Az Üt. 27. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A papír alapú okirat ügyvédi ellenjegyzése akkor érvényes, ha az tartalmazza az ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, irodája címét, az ellenjegyzés időpontját, az ügyvéd aláírását és ügyvédi minőségének feltüntetését. Föld tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat ügyvédi ellenjegyzésének tartalmaznia kell továbbá az aktivált biztonsági jelet.

(6) A (2) bekezdés szerinti esetben, illetve ha az ellenjegyzett okirat elkészítése során az ügyvéd az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyettes közreműködését vette igénybe, úgy az ellenjegyzésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre való utalást is.

(7) Ha az ellenjegyzéssel ellátott okirat több lapból áll, azokat oly módon kell összekapcsolni, hogy az okirat sérelme nélkül azok ne legyenek szétválaszthatóak.”

(8) Az Üt. 27/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyvéd gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az (1) bekezdés szerinti személyazonosság-ellenőrzést köteles elvégezni.”

(9) Az Üt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni.”

(10) Az Üt. „A letétkezelés szabályai” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A területi ügyvédi kamara a pénzletétek biztonsága, valamint a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrzése érdekében a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: letéti nyilvántartás) vezet.

(2) A letéti nyilvántartás

a) az átvett letét összegét,

b) a letét típusát,

c) a letéteményes ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát,

d) a letéti szerződés megkötésének dátumát,

e) a letét összegét is érintő letéti szerződés módosítás esetén ennek tényét és a letét megváltozott összegét,

f) a letéti szerződés megszűnésének dátumát, valamint

g) a letét letéti nyilvántartás szerinti azonosító számát

tartalmazza.

(3) A letéti nyilvántartás a (2) bekezdés szerinti adatokat a letéti szerződés megszűnését követő 10 évig tartalmazza. Ezt követően a területi kamara gondoskodik az adatok törléséről.

(4) Az ügyvéd a letét átvételével egyidejűleg köteles a letéti szerződés (2) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt adatait a letéti nyilvántartásban rögzíteni és a rögzítés tényét igazoló - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó - iratot a letevőnek átadni. Ha a pénzletétet átutalással fizetik meg, a letét letéti nyilvántartásban történő rögzítésére az ügyvéd a letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles.

(5) A letét adatainak a letéti nyilvántartásban való rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott nyilatkozat megtételével történik. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára - az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva - folyamatosan elérhető legyen.

(6) Az ügyvéd a letét összegének változását és a letét megszűnését a letéti nyilvántartásban haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül rögzíteni köteles.

(7) A letéti nyilvántartásból

a) a letevő saját letétje ellenőrzése céljából a nevét, címét, letevői minőségét és a (2) bekezdés a)-d), valamint g) pontjában szereplő adatokat tartalmazó nyilatkozattal a letét adatait,

b) a fegyelmi eljárást lefolytató, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatait,

c) a letéteményes ügyvéd az általa kezelt letétek adatait

megismerheti.

(8) A területi kamara a letéti nyilvántartásból a letét típusáról és összegéről statisztikai adatgyűjtés céljából adatot szolgáltat a Magyar Ügyvédi Kamara részére.”

(11) Az Üt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha

a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb,

b) olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt állapítják meg a bűnösségét nem jogerősen másodfokon, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha

a) az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntető eljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntető eljárást - hatálya alatt áll,

b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.

(3) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első vagy másodfokon az ügyvédet nem jogerősen felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, míg a (2) bekezdés esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(7) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

(12) Az Üt. 68. §-a a következő (7a) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A névjegyzékbe be kell jegyezni

a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutód és a jogelőd szervezetekre vonatkozó adatokat,

b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárások kezdő és befejező időpontját,

c) csődeljárás esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,

d) felszámolási eljárás esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét.

(8) Az ügyvédi iroda köteles számviteli beszámolóját a közzététele céljából megküldeni a területi kamara részére.”

(13) Az Üt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha

a) az iroda a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, és a 68. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetén a kamara (3) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget,

b) az iroda taggyűlése dönt a jogutód nélküli megszüntetéséről,

c) a bíróság az irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,

d) az iroda más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy szétvált (kivált, különvált),

e) az iroda valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.”

(14) Az Üt. 76. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az irodát

a) a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal,

b) felszámolási eljárás esetén az iroda jogutód nélküli megszüntetését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele napjával,

c) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával

kell a névjegyzékből törölni.”

(15) Az Üt. 76. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A jogutód nélküli megszűnés esetén - ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor - a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(16) Az Üt. 76. §-a a következő (7a)-(7h) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az iroda (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a névjegyzékből való törlésre irányuló kamarai határozat meghozatalának előzetes feltétele az állami adóhatóság, és az iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(7b) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda a nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal használhatja.

(7c) Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(7d) A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.

(7e) Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, az erről szóló jogerős végzést megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki és erről - a kijelölést tartalmazó kamarai határozat - megküldésével a bíróságot és a felszámolót három munkanapon belül értesíti.

(7f) A felszámolási eljárás elrendelését követően az iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (7d) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.

(7g) Az iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései - a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett - beszedésre kerülhessenek.

(7h) Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni a (7f) pontban meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.”

(17) Az Üt. VII. Fejezete a következő alcímmel és 83/A. §-sal egészül ki:

Az irodagondnok, az irodagondnok eljárása

83/A. § (1) A területi kamara az ügyvédeknél, illetve ügyvédi irodáknál a (2) bekezdésben meghatározott esetekben ellátandó ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése érdekében irodagondnokokat jelöl ki az irodagondnokok névjegyzékéből.

(2) Irodagondnokot kell kijelölni

a) az elhunyt ügyvéd irodája részére,

b) az ügyvéd részére, ha

ba) tevékenysége folytatásában akadályoztatva van,

bb) ügyvédi kamarai tagsága megszűnt és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

c) a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

ca) nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,

cb) nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,

cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott,

cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,

d) a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

(3) Az irodagondnok ellátja - a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az ügyvéddel, irodavezetővel együttműködve - az ügyvéd, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint - a csőd- és felszámolási eljárások kivételével - az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni.

(4) A területi kamara kérelemre felveszi az irodagondnoki névjegyzékbe azt az öt éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki a kamara tagja. Nem vehető fel az irodagondnoki névjegyzékbe az az ügyvéd,

a) aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy

c) aki a tevékenységét szünetelteti.

(5) Az irodagondnok a tevékenységéért a területi kamarától díjazásra jogosult.”

(18) Az Üt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére - kérelemre - bejegyzi, ha)

a) legalább két évig ügyvédi tevékenységet folytatott,”

(19) Az Üt. 107. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(A területi kamara elnöke)

h) elrendeli az ügyvédi letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését és első fokon határoz az ellenőrzés eredményéről,

i) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.”

(20) Az Üt. 112. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]

d) az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,”

(21) Az Üt. 112. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]

„j) a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,”

(22) Az Üt. 112. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]

p) a biztonsági jel gyártásával, beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával, a biztonsági jel ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggő kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá a biztonsági jel ellenértékének összegéről,

q) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.”

(23) Az Üt. 113. § (2) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

(Az elnökség)

p) másodfokon határoz az ügyvéd letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartása ellenőrzésének eredményéről,

q) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.”

(24) Az Üt. 116. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:)

p) az ügyvéd elektronikus elérhetőségét (elektronikus levélcím, honlap),

q) az ügyvéd által megjelölt főbb jogterületeket, amelyeken tevékenységét kifejti.”

(25) Az Üt. 116. § (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:

a) neve,

b) székhelye,

c) telefon és telefax száma,

d) elektronikus elérhetősége (elektronikus levélcím, honlap),

e) irodavezető neve,

f) tagjainak neve,

g) tagjainak lakcíme.

(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a (3) bekezdés c)-g) pontja kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az ügyvédet, alkalmazott ügyvédet, külföldi jogi tanácsadót és ügyvédjelöltet nyilvántartó kamara neve, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatok közül az (1) bekezdés a), e), h), n), p) és q) pontjában, a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben felsorolt adatok - a lakcím kivételével - nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók.

(5) A kamara az érintett kérelmére a (4) bekezdésben szereplő adatokon felül az érintettre vonatkozó, az (1) és (3) bekezdésben szereplő egyéb adatot is kereshető módon közzéteszi (ügyvédkereső).

(6) A kamara az ügyvédkeresőben közzétett adatokat az érintett eltérő rendelkezése hiányában jogosult az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbítani az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.

(7) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.”

(26) Az Üt. 116. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kamara a (4) bekezdésben szereplő adatokon túl megkeresésre felvilágosítást nyújt

a) arról, hogy a megkeresésében megjelölt személy, iroda az általa vezetett névjegyzékben szerepel vagy sem,

b) arról, hogy a megkeresésben megjelölt személy az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről, illetve az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásban szerepel vagy sem,

c) a kijelölt irodagondnok nevéről, hivatali levelezési címéről,

d) az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő, valamint megszűnt ügyvédi iroda nevéről székhelyéről, az átalakulás formájáról,

e) arról, ha az ügyvédi irodával szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,

f) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nevéről, hivatali levelezési címéről,

g) az ügyvédi iroda névjegyzékből való törlésének időpontjáról.

(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)-g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi.

(10) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.”

(27) Az Üt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tisztségviselők) - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely kamarai tag megválasztható.

(2) A tisztségviselőket - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - négyévente közvetlenül választják, titkos szavazással (a továbbiakban: általános választás).

(3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.

(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a (4) bekezdésben megjelölteken kívül más tisztségviselő (4) bekezdés szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.”

(28) Az Üt. XVI. Fejezete a következő 120/B. §-sal egészül ki:

„120/B. § (1) A területi kamara az ügyvéd letét kezelésére vonatkozó, jogszabályban, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglalt kötelezettségeinek megtartását ellenőrizni jogosult.

(2) Az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot a területi kamara elnöke indítja meg, a vizsgálat befejezéséről a területi kamara elnöke határoz. Az ügyvéd a területi kamara elnöke által hozott határozat ellen a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(3) Az ügyvédi letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése során a 120/A. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény helyett a letét kezelésére vonatkozó jogszabályt,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzat helyett az ügyvédi iroda vagy a Magyar Ügyvédi Kamarának a letét kezelésére vonatkozó szabályzatát, valamint

c) kamara elnöksége helyett a területi kamara elnökét

kell érteni.

(4) A területi kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a vizsgálóbiztos a 120/A. § (11) bekezdésében foglaltakon túl jogosult az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető bank nevét, a bankszámla-számát, -egyenlegét, valamint az ellenőrzés időpontjától számított 10 évre visszamenőleg a forgalmát megismerni.

(5) Az ügyvéd a (4) bekezdésben megjelölt szervek felhívására köteles közölni az ott meghatározott, valamint a letéttel kapcsolatos egyéb adatokat.

(6) Ha a vizsgálat eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara elnöke feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.”

(29) Az Üt. a következő 130/B. §-sal egészül ki:

„130/B. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 20. § (4a) bekezdését, 76. § (6a) bekezdését, 76. § (7a)-(7c) bekezdését, valamint 76. § (7e)-(7h) bekezdését a 2014. március 15-ét követően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban kell alkalmazni. E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 76. § (7d) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltakat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2014. december 31-ét követően megkötött letéti szerződésekre kell alkalmazni.

(3) Az ügyvéd a 2015. január 1-jén hatályos összes pénzletétre vonatkozó ügyvédi letéti szerződését köteles 2015. június 30-ig e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltak szerint a területi kamara letéti nyilvántartásában rögzíteni.

(4) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 68. § (8) bekezdése, valamint 116. § (9) bekezdése szerinti, az ügyvédi iroda számviteli beszámolójának beküldésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget először a 2014. évi számviteli beszámoló tekintetében kell teljesíteni.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a Módtv.-vel megállapított 25/A. § (1) bekezdésben, 25/B. §-ban, valamint 30/A. §-ban meghatározott feladataik ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre; a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet.”

(30) Az Üt.

a) 8. § (4) bekezdésében a „megfelelően irányadó” szövegrész helyébe a „, valamint az ügyvédi titok körébe eső adatot is tartalmazó elektronikus vagy papíralapú okiratok tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző természetes és jogi személyekre megfelelően irányadó” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „érdekképviseletével kapcsolatos” szövegrész helyébe az „érdekképviseletével, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos” szöveg,

c) 13. § (4) bekezdés e) pontjában és 20. § (2) bekezdés d) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal” szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében az „egy országos napilapban a kamara közzéteszi” szövegrész helyébe az „a kamara honlapján közzéteszi” szöveg,

e) 76. § (3) bekezdésében a „68. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában” szöveg,

f) 77. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására” szöveg,

g) 89/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, az ügyvéd kamarai azonosító számát” szöveg,

h) 116. § (1) bekezdés g) pontjában az „eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát” szövegrész helyébe az „eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát, az ügyvéd anyakönyvi számát” szöveg

lép.

(31) Az Üt.

a) 25/A. § (1) bekezdésében a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz” szövegrész helyébe az „okiratokhoz” szöveg, az „az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez” szövegrész helyébe az „a papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez, valamint az ügyvédi meghatalmazáshoz” szöveg,

b) 25/A. § (2) bekezdésében a „föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föld tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez” szövegrész helyébe az „ügyvédi meghatalmazáshoz vagy okirati ellenjegyzéshez” szöveg,

c) 25/B. § (1) bekezdésében az „ellenjegyzéssel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „ellenjegyzéssel, illetve a meghatalmazás elfogadásával egyidejűleg - a külön okiratba foglalt ügyvédi meghatalmazás esetében pedig három munkanapon belül -” szöveg,

d) 25/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „kamarai azonosító számát,” szövegrész helyébe a „kamarai azonosító számát, valamint a biztonsági jellel ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat)” szöveg,

e) 26. § (1) bekezdésében az „írásba foglalták” szövegrész helyébe az „írásba foglalták biztonsági jellel ellátták és a biztonsági jelet a törvényben előírt határidőn belül aktiválták” szöveg,

f) 26. § (2) bekezdésében az „aláírt” szövegrész helyébe az „aláírt és biztonsági jellel ellátott” szöveg,

g) 27. § (5) bekezdésében a „Föld tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat” szövegrész helyébe az „A papír alapú okirat” szöveg,

h) 30. § (3) bekezdésében a „készpénzt és értéktárgyat” szövegrész helyébe a „pénzt és vagyontárgyat” szöveg,

i) a XVI. Fejezete címében a „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE” szövegrész helyébe a „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK, AZ ÜGYVÉDI LETÉTEK KEZELÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE” szöveg

lép.

(32) Hatályát veszti az Üt.

a) 54/A. §-a,

b) 15. § (2) bekezdése,

c) 13. § (4) bekezdés e) pontjában és 20. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),” szövegrész,

d) 77. §-át megelőző alcímcímben az „(átalakulása)” szövegrész.

101. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

101. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A magánfél támogatója a polgári jogi igénnyel kapcsolatos eljárási cselekményeknél jelen lehet.”

(2) A Be. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, képviseletét a törvényes képviselője látja el. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gyám vagy eseti gondnok is jogosult.”

(3) A Be. V. Fejezete a következő alcímmel és 59/A. §-sal egészül ki:

A támogató

59/A. § (1) A támogató a sértett, a magánfél és a tanú számára, a Polgári Törvénykönyv alapján a gyámhatóság által kirendelt személy.

(2) A támogató a büntetőeljárás során az e törvényben meghatározott tevékenységet fejthet ki.”

(4) A Be. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tizennyolcadik életévét meg nem haladott, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője, támogatója és gondozója jelen lehet.”

(5) A Be. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó, illetve a támogató vagy a tanú által megjelölt hozzátartozó között érdekellentét van, vagy a nyomozás érdekei miatt szükséges, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja.”

(6) A Be. 138/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A távoltartás elrendelését)

e) cselekvőképtelen sértett esetén kizárólag törvényes képviselője, korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett esetén törvényes képviselője is, személyes ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a törvényes képviselője hozzájárulásával, valamint”

(indítványozhatja.)

(7) A Be. 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyanúsított, a védő, a sértett és a sértett támogatója jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, a sértett támogatója kivételével indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő, a sértett és a sértett támogatója előtt ismertté válnának.”

(8) A Be. 284. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanács elnöke felhívására)

b) a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári jogi igényt; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, a tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, e körben engedélyezheti számára, hogy támogatójával értekezzen, és - ha nincs képviselője - figyelmezteti őt az 54. § (7) bekezdésében foglaltakra; ezt követően”

(9) A Be. 336. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az ügyész indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat a gyermekének sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki és megállapítja a szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése Polgári Törvénykönyv szerinti feltételeinek fennállását.”

(10) A Be. 582. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„582. § (1) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kártalanítás az annak alapjául szolgáló nyomozást megszüntető határozat kézbesítésével, illetve a felmentő ítélet, az eljárást megszüntető végzés, az 580. § (1) bekezdés III. pontja és (2) bekezdése szerinti bűnösséget megállapító ítélet, valamint a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.”

(11) A Be. 583. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását.”

(12) A Be. 584. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a kérelmet a büntetőügy irataival együtt az eljárás lefolytatása végett az igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

(13) A Be.

a) 452. § (1) bekezdésében a „gondnokot” szövegrész helyébe a „gyámot” szöveg,

b) 452. § (2) és (3) bekezdésében a „gondnok” szövegrészek helyébe a „gyám” szöveg

lép.

102. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

102. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”

(2) Az Szjt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.”

103. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

103. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényt kell alkalmazni)

a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást végző természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre;”

(2) Az Eat. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Polgári Törvénykönyvben szabályozott családjogi, élettársi kapcsolati, valamint öröklésjogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot készíteni.”

(3) Az Eat. 15. § (1) bekezdésében az „a Ptk. 339. §-a” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabálya” szöveg, az „a 9-11. §-okban” szövegrész helyébe az „a 9-11. §-ban” szöveg lép.

104. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

104. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 1. pontjában az „ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg lép.

105. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

105. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre, kivéve ha a külön törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másként rendelkezik.”

(2) A Kvtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja - összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.”

(3) A Kvtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.”

(4) A Kvtv. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).”

(5) A Kvtv. 6. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

o) 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozat megtételének tényét.”

(6) A Kvtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Jogi személy 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozata érvényességének feltétele, hogy van a jogi személy nevében eljáró olyan természetes személy közvetítő, aki tett ilyen nyilatkozatot és azt nem vonta vissza.”

(7) A Kvtv. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,)

c) aki az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója.”

(8) A Kvtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. Ha csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, a közvetítő közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; e közreműködésért ellenérték nem állapítható meg. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.”

(9) A Kvtv. 23. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felkérésnek tartalmaznia kell:)

c) ha a felet

ca) meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét vagy

cb) támogató segíti, a támogató nevét, címét,”

(10) A Kvtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.”

(11) A Kvtv. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közvetítő nem járhat el, ha)

a) valamelyik felet képviseli vagy valamelyik fél támogatója,

b) a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója,”

(12) A Kvtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás megállapodással történő eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk.-nak az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak irányadóak.”

(13) A Kvtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. A megállapodás írásba foglalásának elmaradása esetén a megállapodás - részben vagy egészben - történő teljesítése a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.”

(14) A Kvtv.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított IV. Fejezetének megjelölése IV/A. Fejezetre módosul.

(15) A Kvtv. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/A. § (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által - a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően - kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).

(3) Ha a felek és a bírósági közvetítő abban megállapodik, az eljárás lefolytatásában további egy vagy több bírósági közvetítő vagy közvetítő is részt vehet.”

(16) A Kvtv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során, mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró. Az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban mint bíró nem vehet részt a közvetítői eljárást lefolytató személy.”

(17) A Kvtv. a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:

IV/B. Fejezet

A KÖTELEZŐ KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

Közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés

38/C. § (1) Ha törvényben meghatározott jogkörében eljáró bíróság vagy hatóság a vitás feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi, e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás).

(2) Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság, illetve a hatóság arra kötelezi a feleket, hogy vitájuk - részben vagy egészben - megállapodással történő lezárása céljából legalább egy közvetítővel együttműködjenek; ezen együttműködési kötelezettségük keretében a felek kötelesek

a) közösen közvetítőhöz fordulni (felkérés vagy kérelem) és

b) az első közvetítői megbeszélésen részt venni.

38/D. § (1) Az első közvetítői megbeszélés díja nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj egyszeri összegének és a megjelent felek számának szorzatát.

(2) A közvetítői eljárás díjaként óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.

A felekre vonatkozó különös szabályok

38/E. § (1) A felek a közvetítő eljárását felkéréssel, kérelemmel vagy jogszabályban meghatározott módon a kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kötelesek közösen kezdeményezni.

(2) A közvetítő felkérésének vagy a bírósági közvetítői eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a bíróságnak vagy a hatóságnak a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozatának másolatát is.

38/F. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezett fél e kötelezettsége teljesítését a 38/H. § (2) bekezdése szerinti igazolásnak a bíróság, illetve a hatóság részére történő benyújtásával igazolja.

(2) A kötelező közvetítői eljárás során megkötött megállapodásból külön is írásba foglalható az a rész, amely nem tárgya a bírósági, illetve a hatósági eljárásnak.

A közvetítőre vonatkozó különös szabályok

38/G. § (1) A kötelező közvetítői eljárás lefolytatására történő felkérést a közvetítő - kivéve ha összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy a jogvita tárgya nem tartozik a 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterületébe - köteles elfogadni, ha a miniszternek erről szóló alávetési nyilatkozatot tesz.

(2) Az alávetési nyilatkozatot a közvetítő - legkorábban a névjegyzékbe-vételi kérelemmel egyidejűleg - bármikor megteheti. E nyilatkozat visszavonható; a visszavonás nem érinti azt az ügyet, amelyben a nyilatkozat megtétele tényének a névjegyzékből való törlése előtt a felkérés már megtörtént.

38/H. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélés időpontját a felekkel egyeztetve úgy határozza meg, hogy a felek a kötelezésnek eleget tehessenek. Ha a kötelező közvetítői eljárás igénybevételének igazolására jogszabály határidőt határoz meg, az első közvetítői megbeszélés közvetítő által javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie.

(2) A közvetítő írásbeli igazolást ad

a) a feleknek arról, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be,

b) a feleknek arról, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vettek, vagy

c) a félnek arról, hogy a fél jelezte részére a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, de a 38/C. § (2) bekezdésében foglaltak elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya.”

106. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása

106. § (1) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Pmatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapítványra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Pmatv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az alapítvány kuratóriumának tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője, amennyiben nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, az alapító párt jelöli ki ötéves időtartamra. A kuratórium tagja, illetve tagjainak többsége az alapító párt tagja is lehet. A kuratórium tagjának állami vezető is kijelölhető.”

107. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

107. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 68. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandók:)

b) a szakszerűtlen segítségnyújtással okozott

ba) károk megtérítéséért az egyetem tartozik polgári jogi felelősséggel, valamint

bb) a személyiségi jogi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére az egyetem köteles a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint,”

(2) A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.”

108. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

108. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, illetve az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, illetve bejegyzett élettársa,”

109. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

109. § (1) Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Eurt.tv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.”

(2) Az Eurt.tv. 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A társaság köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon hitelezőknek, akiknek az átalakuló részvénytársasággal szemben fennálló követelései az egyesülésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani, ha az egyesülés a hitelező követelésének kielégítését veszélyezteti.

(2) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha már rendelkezik az egyesüléshez kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal vagy a részvénytársaság egyesülés utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.

(3) A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét az egyesülésről hozott döntés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be. Az igazgatóság a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles határozni a kérelem tárgyában és - az elutasítás esetén indokolással ellátott - határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti a részvénytársaság székhelye szerint illetékes cégbíróságtól. A bíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz.”

(3) Az Eurt.tv. 9. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha)

c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója,”

(4) Az Eurt.tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az európai részvénytársaságra a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”

(5) Az Eurt.tv. 15. § (4) bekezdésében a „pedig a Gt. rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg lép.

110. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

110. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet.”

(2) A Ket. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével vagy elháríthatatlan veszéllyel járna.”

(3) A Ket. a következő alcímmel és 40/B. §-sal egészül ki:

A támogató

40/B. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti támogató kirendelése esetén a támogató

a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya,

b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel - az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon - egyeztethet.

(2) A támogató a támogatói jogosultságát a gyámhatóság által kiadott kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.

(3) A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(4) A támogatónak az eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott személy gondoskodik, a hatóság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.

(5) Ha a hatóság a támogató és a támogatott személy között érdekellentétet észlel, erről a támogatott tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.

(6) Az eljárásban támogatóként nem vehet részt az a személy,

a) aki ellenérdekű ügyfél vagy annak képviselője, támogatója,

b) aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítő részt vesz.

(7) Az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó szabályokat - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a támogatóra is alkalmazni kell.

(8) Az eljárás során a támogatóval kapcsolatban felmerült költségeket a támogatott előlegezi és viseli.”

(4) A Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha)

c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,”

(5) A Ket. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének - részben vagy egészben - nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről.”

(6) A Ket. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„170. § Ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása az e törvény alapján kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, vagy sérelemdíj iránti igényt alapoz meg, az e törvény szerinti eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól.”

(7) A Ket. 172. § p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő r)-t) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

p) korlátozottan cselekvőképes személy: olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárásra, az eljárás tárgyára, illetve egyes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozva van, valamint az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen,

q) kiskorú személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú személy,

r) cselekvőképtelen személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti cselekvőképtelen személy,

s) cselekvőképes személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti cselekvőképes személy, valamint olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárásra, az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva,

t) elektronikus tájékoztatás: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus közzététel.”

(8) A Ket.

a) 15. § (7) bekezdésében „a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik” szövegrész helyébe a „cselekvőképesnek minősül” szöveg,

b) 39/A. § (1) bekezdésében a „szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy” szövegrész helyébe a „szemletárgy birtokosa, a támogató és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy” szöveg,

c) 42. § (1) bekezdésében a „szemletárgy birtokosa” szövegrész helyébe a „szemletárgy birtokosa és a támogató” szöveg

lép.

111. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

111. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „cselekvőképes, és nem áll” szövegrész helyébe a „nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal és” szöveg lép.

112. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

112. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)

b) az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, - e törvényben meghatározott esetekben - a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok;”

(2) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)

f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés, ha a kérelmező a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy vagy szervezet;”

(3) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)

h) a cég törlésére és a tag, vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó határozat, ha a cég törlésére a 62. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül sor és a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg;”

(4) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)

j) a kényszertörlési eljárásban a 118. § szerinti határozatok;”

(5) A Ctv. I. Fejezete a következő 6-8. címmel egészül ki:

6. Cím

Szerződésminta

9/A. § Jogszabályban meghatározott cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A szerződésmintával készült létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. Cím

Tag, vezető tisztségviselő eltiltása

9/B. § (1) A cégbíróság eltiltja azt a személyt,

a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy

c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).

(3) E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.

(4) A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt.

9/C. § Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.

9/D. § (1) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év. A 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég cégjegyzék adatai között az eltiltásra vonatkozó tényeket a jogerőre emelkedés napjától kell feltüntetni. Ha ugyanazon személyt több cég vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya az utolsó eltiltás kezdő időpontjához igazodik.

(2) Az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető - kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét -, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.

(3) Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő az eltiltást kimondó határozat meghozatalának a napján a 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég bejegyzett képviselője, a cégbíróság - az eltiltásra vonatkozató tények feltüntetése mellett - a vezető tisztségviselőt egyben törli a cégjegyzékből.

(4) Az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel. Az eltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben az esetben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

(5) Ha a vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlésével a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők száma az adott cégformára vonatkozó szabályok szerint előírt mérték alá csökken vagy a cégnek nem marad vezető tisztségviselője, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be az új vezető tisztségviselő személyét. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor.

(6) Ha a 9/B. § alapján olyan személy eltiltását kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, aki ugyanazon cég vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság az újabb eltiltás cégjegyzékbe történő bejegyzését mellőzi.

(7) Az eltiltásra vonatkozó tények feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett cég vagy az eltiltással érintett személy a cégjegyzékből az eltiltást megelőzően törlésre került.

(8) E cím alkalmazásában vezető tisztségviselő alatt a cég által megválasztott végelszámolót is érteni kell.

9/E. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való 22/A. § szerinti összevetést követő törvényességi felügyeleti eljárásban a cég képviselőjének törlésére a vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás, mint kizáró ok miatt kerül sor, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg a cégjegyzékben feltünteti az eltiltás tényét, továbbá a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az eltiltás kezdetét és végét.

(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti esetben is alkalmazza a 9/D. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakat.

8. Cím

Nonprofit gazdasági társaság

9/F. § (1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

(2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

(3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.

(4) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.

(5) A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. § (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

(6) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.”

(6) A Ctv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eltiltás hatálya alatt teljeskörűen nyilvánosak a 9/B-9/E. § alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően az eltiltás tényére, kezdetére és végére vonatkozó adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből véglegesen törölni.”

(7) A Ctv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ingyenes céginformációként a céginformációs szolgálat honlapján keresztül ismerhető meg valamely jogi személy vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó vagy természetes személy tekintetében arra vonatkozó adat, hogy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.”

(8) A Ctv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eltiltott személyekre vonatkozó adatok ingyenes céginformációként - külön jogszabályban meghatározott módon - keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetőek meg.”

(9) A Ctv. 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A 12. § (5) bekezdése a céginformációs szolgálat által a közfeladatot ellátó szervek részére biztosított céginformáció esetében is megfelelően irányadó.”

(10) A Ctv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdés szerinti közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.”

(11) A Ctv. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Ptk. rendelkezése vagy a gazdasági társaság átalakulására vonatkozó törvény alapján a gazdasági társaságnak a Cégközlönyben közleményt kell közzétennie, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való - e törvény szerinti - közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.”

(12) A Ctv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. Harmadik Könyvének Általános szabályaiban foglalt kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll-e.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja

a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselői (cégvezetői), felügyelőbizottságának tagjai azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat,

b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,

c) az a) és b) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.”

(13) A Ctv. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

„m) a cég elektronikus kézbesítési címét.”

(14) A Ctv. 24. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a cég felszámolás alatt áll, az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatok között a felszámolóbiztos lakóhelye helyett a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címe is feltüntethető.

(8) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti kézbesítési címen a cég a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja. A cégbíróság e címre a 39/A. § alkalmazásával kézbesít.”

(15) A Ctv. 25. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)

v) azt a tényt, ha a cég tagja, képviseletére jogosult személy eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét.”

(16) A Ctv. 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott és az egyes vagyoni hozzájárulások cégbejegyzést követő szolgáltatására lehetőség van, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének megtörténtét a cég képviselője köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni.”

(17) A Ctv. 31/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerinti változásbejegyzési eljárást fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is lefolytathatja és a kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult.”

(18) A Ctv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a cég alapításának bejegyzése iránti kérelméhez szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.”

(19) A Ctv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 46. § (1) bekezdése szerinti eltiltási bejegyzésre vonatkozó elektronikus ellenőrzést a cégbíróság abban az esetben is lefolytatja, ha a változásbejegyzési kérelem vagy annak melléklete alapján megállapítható, hogy a gazdasági társaság már bejegyzett tagja a társaságban további befolyást szerez vagy szerzett.”

(20) A Ctv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem - ideértve a IV. Fejezet 14., 15. és 17. címe szerinti eljárást - érdemi vizsgálatát a fogalmazó és bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat. Korlátolt felelősségű társaság esetében e szabály a társaság jegyzett tőkéjének változására vonatkozó, továbbá olyan változásbejegyzési eljárására nem terjed ki, amelyben a csatolt létesítő okirat cégjegyzék adatot nem érintő módosítást tartalmaz.”

(21) A Ctv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem benyújtásának határideje a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.”

(22) A Ctv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti - kivéve ha az a cég létesítő okiratbeli főtevénységének változása -, az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is.”

(23) A Ctv. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat.”

(24) A Ctv. 14. Címe a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § (1) Az 54. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős megszüntetéséig az áttétel nem rendelhető el, kivéve ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető.

(2) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, a székhely változásának bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítja.”

(25) A Ctv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyesülés és a szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság - a cégbírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül - elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az egyesülés és a szétválás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az (1) bekezdésben megállapított határidő kezdetétől számított 90. napon jegyezhető be.”

(26) A Ctv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.”

(27) A Ctv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg, a cégbíróság a cég törlésével egyidejűleg hivatalból meghozott végzéssel rendelkezik az eltiltásról, az eltiltás kezdetéről és végéről is.”

(28) A Ctv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a 69. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.”

(29) A Ctv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a következő érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye:

a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;

b) a létesítő okirat nem tartalmazza a cég cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni hozzájárulása mértékét;

c) a cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik;

d) a cég alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt vagy a cég alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;

e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.”

(30) A Ctv. V. Fejezete a következő 6. Címmel egészül ki:

6. Cím

A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per

71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.

(2) A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye.

(3) A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

(4) A jogerős ítélet ellen felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető.

(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

(6) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra a perben nem hivatkozhat.

(7) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.”

(31) A Ctv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha e fejezet szerinti eljárásban e törvény alapján nem kizárólag bíró járhat el, ott fogalmazó vagy bírósági ügyintéző - önálló aláírási joggal - is eljárhat.”

(32) A Ctv. a következő 72/A. és 72/B. §-sal egészül ki:

„72/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban az e §-ban foglaltakkal összhangban megfelelően alkalmazni kell a Pp. 394/B. § (2), (6), (8) és (9) bekezdése, valamint 394/E. §-a szerinti elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályait.

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás iránti elektronikus kérelmet, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás során benyújtandó egyéb beadványt, valamint azok mellékleteit (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: kérelem) a céginformációs szolgálathoz kell megküldeni. A kérelem a kormányzati portálon keresztül is benyújtható. A kérelemhez elektronikus űrlapot kell mellékelni. A kérelem és az űrlap informatikai feltételeire - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a cégbejegyzési eljárásban benyújtható okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a kérelmező cég, kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

(4) A (3) bekezdés szerinti cég, továbbá az elektronikus kapcsolattartást vállaló, a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, cégnek nem minősülő kérelmező a kérelmét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva köteles benyújtani. Az elektronikus kapcsolattartásról a papír alapú kapcsolattartásra történő áttérést csak a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, cégnek nem minősülő kérelmező kezdeményezheti.

(5) Ha a kérelmező vagy a cég, amellyel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás folyik, jogi képviselővel jár el, kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. A jogi képviselő eljárására a 36. § (2) bekezdése és a 37. § megfelelően irányadó.

(6) A 77. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet szervezeti aláírásával és időbélyegzővel is elláthatja, egyéb esetben a kérelmet minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

72/B. § (1) A céginformációs szolgálat a 38. § megfelelő alkalmazásával az elektronikus kérelmet informatikai és formai szempontból megvizsgálja és a kérelem cégbírósághoz történő továbbításáról vagy a kérelem hibájáról a benyújtót tájékoztatja.

(2) A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus úton kézbesítendő végzést a 36. § (2) bekezdése szerinti elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, és a 39/A. § szerint kézbesíti.

(3) Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság az ügy valamennyi iratát elektronikus okirati formában tartja nyilván. A papír alapú iratokat a cégbíróság a papír alapú cégiratok elektronikus okirati formában történő másolatkiadási eljárásának megfelelően [17. § (2) bekezdés] elektronikus okirattá alakítja és azt szervezeti aláírásával látja el. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az okirat elektronikus okirattá történő átalakítása annak terjedelme vagy formája miatt aránytalan nehézséggel járna. A papír alapú iratra ebben az esetben az elektronikus aktában utalni kell.”

(33) A Ctv. 72/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cég a törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.”

(34) A Ctv. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat súlyosan törvénysértő volt, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”

(35) A Ctv. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a kérelmet a cég tagjai - jogszabályban biztosított - kisebbségvédelmi jogaik védelmében a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése iránt nyújtják be, a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül azt érdemben elbírálja. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(36) A Ctv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég megszűntnek nyilvánítására akár a cégbíróság 80. § (1) bekezdése szerinti felhívásának, akár az első intézkedésének eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre.”

(37) A Ctv. 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E cím szerinti eljárásban a fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző önállóan jár el.”

(38) A Ctv. 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, a cégbíróság a (3) bekezdésben foglalt intézkedés helyett megindítja az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást.”

(39) A Ctv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget - az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül - megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. A cégbíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.

(3) A cégbíróság az e § szerinti eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

(4) E cím szerinti eljárásban a fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző önállóan jár el.”

(40) A Ctv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is. A végelszámolás elrendelése és a végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.”

(41) A Ctv. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a Ptk. Harmadik Könyvének a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaság társaságokra vonatkozó közös szabályait azzal, hogy végelszámolóvá jogi személy és olyan személy is kijelölhető, aki a céggel azonos főtevékenységet folytató cégben vezető tisztségviselő.”

(42) A Ctv. 101. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni)

e) a cég nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal.”

(43) A Ctv. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. Ha a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az állami adóhatóság a végelszámolással összefüggésben lefolytatott ellenőrzése során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás helyett az állami adóhatóság határozatát kell a végelszámolónak megküldenie a bíróság részére.”

(44) A Ctv. VIII/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII/A. Fejezet

KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS

1. Cím

A kényszertörlés elrendelése

116. § (1) A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

a) a céget megszűntnek nyilvánítja,

b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,

c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy

d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás - e törvényben foglalt kivétellel - nem kezdeményezhető.

(3) A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt e fejezetben foglaltakkal összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot - az e fejezetben foglaltak kivételével - nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.

(4) A cégbíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

(5) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

(6) A kényszertörlési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha e fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A kényszertörlési eljárásban az iratok kézbesítésére a 72. § (6) bekezdését alkalmazni kell. Ha e fejezet 1-3. Címe szerinti eljárásban e törvény alapján nem kizárólag bíró járhat el, ott fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is - önálló aláírási joggal - eljárhat. A cégbíróság a kényszertörlési eljárásban keletkezett iratokat elektronikusan tartja nyilván. Ennek során jogosult a nem elektronikus irat elektronikus okirati formába történő alakítására. A 118. § szerinti jogerős végzéssel az eljárásban keletkezett iratok nyilvánossá válnak.

2. Cím

A kényszertörlés lefolytatása, cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés

117. § (1) A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

a) a céggel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is -,

b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban,

c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

d) tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy

e) a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van,

azt a közzétételt követő hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés közzétételének napján vagy az azt megelőző évben a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A cégbíróság így megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát.

(4) A cégbíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatatást az érintett szervezetek harminc napon belül és ellenszolgáltatás nélkül kötelesek teljesíteni. A cégbíróság a (3) és (4) bekezdés szerinti megkereséseket, valamint az érintett szervezetek az adatszolgáltatást elektronikus úton, jogszabályban meghatározott formában és tartalommal küldik meg. Az elektronikus vagyonfelmérés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(6) A cégbíróság a (3) bekezdés szerinti jogok, tények és adatok megismerése érdekében betekint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

(7) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentés vagy a cégbíróság által a (3)-(6) bekezdés szerint lefolytatott vagyonfelmérés (a továbbiakban: vagyonfelmérés) alapján megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a közhiteles nyilvántartásokból beszerezhető, a vagyonelemekre vonatkozó okiratok beszerzése, valamint az egyes vagyonelemek értékének megállapítására adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt a cégbíróság szükség szerint intézkedik.

117/A. § (1) A cégbíróság a 117. § (1) bekezdése szerinti közzététellel egyidejűleg felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a 98. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(2) A kényszertörlési eljárás során az elérhető vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni.

(3) A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. E bekezdés szerinti számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles - a (4) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló jogviszonyának megszűnésével összefüggő kötelezettségek kivételével - a jogutód nélküli megszűnéssel együttjáró kötelezettségek teljesítésére.

(4) Ha a 117. § szerinti határidőben vagy a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a 117. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt okból munkavállalói bejelentés történik - feltéve hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn -, a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására és a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására jogosult személyt (a továbbiakban: Bérgarancia biztos). A Bérgarancia biztost támogatásnak a Bérgarancia Alapból történő igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében. A Bérgarancia biztos feladatára és felelősségére a munkaviszony megszűnésével összefüggésben a munka törvénykönyvének rendelkezései irányadók.

(5) A Bérgarancia biztos köteles tájékoztatni a cégbíróságot a (4) bekezdés szerinti feladatainak maradéktalan elvégzéséről. A cégbíróság a Bérgarancia biztos igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 10 000 forint összeghatárig, továbbá 20 000 forint munkadíját és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti a Bérgarancia biztos részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

117/B. § Ha a kényszertörlési eljárást ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás előzte meg, a kényszertörlési eljárásban a 117/A. § (1) bekezdése szerinti felhívásra nem kerül sor, és a cégbíróság az elektronikus vagyonfelmérés során csak az ingatlanügyi hatóságot köteles megkeresni. A cégbíróságnak a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát csak abban az esetben kell megkeresnie, ha a cégjegyzék a cég elleni végrehajtásról bejegyzést tartalmaz.

3. Cím

A kényszertörlés befejezése

118. § (1) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a céget - eltiltás mellőzése mellett - törli a cégjegyzékből.

(2) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról. A cégbíróság végzésében feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített - valószínűsíthető - mértékét is. A vezető tisztségviselő köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről.

(3) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a 117. § szerinti bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy

a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy

b) a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona,

akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti költségek viselésére a céget kötelezi.

(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) és g) pontjában, valamint a 117. § (7) bekezdésében meghatározott költségek. A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti a cégbíróság különösen, ha a 117. § szerinti bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján megállapítható vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének vagy a céggel szemben bejelentett követelések összegének legalább a felét eléri.

(5) A cégbíróság - a 117. § szerinti bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül - megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nemperes eljárásban félként vesz részt, feltéve hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.

(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság - eltiltás mellőzése mellett - a céget - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. §-ában foglaltak alkalmazásával azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti eljárással felmerült költségek viselésére a tagokat egyetemlegesen kötelezi. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor.

(7) Az (1), a (2) és a (6) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a cég törlésére vonatkozó rendelkezésével szemben a végzés közzétételétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. Ha az eljárás adatai alapján a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető, a végzést a cégbíróság részükre postai úton kézbesíti.

4. Cím

Tag, vezető tisztségviselő felelőssége

118/A. § (1) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég - a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett - volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges.

(2) Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.

(3) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. Több tag felelőssége egyetemleges.

118/B. § (1) Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.

(2) E § alkalmazásában vezető tisztségviselő a cég által megválasztott végelszámoló is. E § alkalmazásában a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(4) Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy - végelszámolás esetén - nem teljesítette a 98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. A hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a 104. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

118/C. § (1) Hitelező az a személy, aki követelését a kényszertörlési eljárásban a 117. § (2) bekezdése szerint bejelentette és követelése jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton, más végrehajtható okiraton alapul vagy nem vitatott vagy elismert, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés.

(2) A hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken terjesztheti elő.”

(45) A Ctv. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek.”

(46) A Ctv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Az (1a) bekezdés szerinti esetben a vagyonrendezési eljárás lefolytatását az érintett korlátolt felelősségű társaság a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül köteles kezdeményezni. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kéri, és csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsíti. A kérelemhez csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó igazolást is.”

(47) A Ctv. IX. Fejezete a következő 5. Címmel egészül ki:

5. Cím

Megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó eljárás

124/A. § (1) Ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor.

(2) Az érintett korlátolt felelősségű társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt köteles közzétenni azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül.”

(48) A Ctv. 128. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

e) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel egyetértésben az elektronikus cégbejegyzési eljárásra, a törvényességi felügyeleti eljárás elektronikus kommunikációjára, a szükséges űrlap formai és tartalmi elemeire, a kényszertörlési eljárásban az elektronikus vagyonfelmérés tartalmi és informatikai követelményeire, valamint a cégnyilvántartásra,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

(49) A Ctv. 128. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

n) a szerződésminták alkalmazásának feltételeire, a szerződésminták tartalmi és formai követelményeire”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

(50) A Ctv. a következő 131/E. §-sal egészül ki:

„131/E. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 9/B. §-9/D. § szerinti eltiltást a cégbíróság abban az esetben alkalmazza, ha a 9/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás, illetve a kényszertörlési eljárás 2014. március 15-ét követően indult. E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 118. § (1) és (7) bekezdésének az eltiltás mellőzésére vonatkozó rendelkezése az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot a cég adatainak az m) pont hatálybalépését követő első változásakor köteles bejelenteni. Ha ezen cégadat bejelentésére a cégnek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló döntésével és a szükség szerinti létesítő okirat-módosítással együtt kerül sor, a változásbejegyzési kérelmet ebben az esetben is illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani.”

(51) A Ctv. a következő 131/F. §-sal egészül ki:

„131/F. § (1) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénynek a 72/A. és 72/B. §-t megállapító rendelkezései a 2014. július 1. napján folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokban is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy ha a kérelmező cég - és nem jogi képviselővel jár el -, elektronikus kommunikációra nem köteles.

(2) A 2014. július 1-jén folyamatban lévő kényszertörlési eljárásokban a cégbíróság a kényszertörlési eljárás lezárásáról szóló végzésében a céggel szemben bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített - valószínűsíthető - mértékét is feltünteti.”

(52) A Ctv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény - végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló, 1982. december 17-i 82/891/EGK tanácsi irányelv;

b) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tanácsi irányelv;

c) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv;

d) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

e) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

f) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

h) a részvénytársaságok egyesüléséről szóló, 2011. április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

i) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. június 13-i 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

j) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(53) A Ctv. 1-3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(54) A Ctv.

1. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

2. 1/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „cég átalakulásának” szövegrész helyébe a „cég átalakulásának, egyesülésének, szétválásának (a továbbiakban együtt: átalakulás)” szöveg,

3. 4. § (3) bekezdésében a „szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik” szövegrész helyébe a „szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik” szöveg,

4. 8. § (1) bekezdésében az „A cég szervezeti képviseletére” szövegrész helyébe az „A cég képviseletére” szöveg, az „A szervezeti képviselet” szövegrész helyébe az „A képviselet” szöveg,

5. 17. § (1) bekezdésében a „vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással” szövegrész helyébe a „vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással” szöveg,

6. 23/A. § (2) bekezdésében a „Törvényi szerződésminta” szövegrész helyébe a „Szerződésminta” szöveg,

7. 25. § (1) bekezdés o) pontjában a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „cég” szöveg,

8. 26. § (2) bekezdésében a „korábbi képviseletre jogosultak törlését,” szövegrész helyébe a „korábbi képviseletre jogosultak törlésének mellőzése mellett” szöveg,

9. 28. § (3) bekezdésében az „ügyvezető” szövegrész helyébe az „igazgató” szöveg,

10. 34. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

11. 36. § (4a) bekezdésében a „tagok (részvényesek)” szövegrész helyébe a „tagok (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás)” szöveg,

12. 36. § (5) bekezdésében a „minősített elektronikus aláírás” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás” szöveg,

13. 39. § (1) bekezdésében az „- a 44/A. § (2) bekezdés kivételével -” szövegrész helyébe az „- amennyiben adóregisztrációs eljárásra nincs szükség -” szöveg,

14. 44. § (2) bekezdésében az „a cég adószámát nem állapítja meg, a cégbíróság” szövegrész helyébe az „a cég adószámáról a cégbíróságot nem értesíti, a cégbíróság” szöveg,

15. 44. § (4) bekezdésében az „adószám megállapítását követően” szövegrész helyébe az „adóhatóságnak a cég adószámáról való értesítését követően” szöveg, a „kell feltüntetni” szövegrész helyébe a „kell feltüntetni, továbbá az adószámról való értesítéstől kezdődnek a kérelem elbírálására vonatkozó határidők” szöveg,

16. 46. § (1) bekezdésében az „e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, 27. § (2) bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja 27. § (5) bekezdésének c) pontja vagy 27. § (6) bekezdés c) pontja szerinti bejegyzést” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést” szöveg,

17. 46. § (4) bekezdésében az „azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet” szövegrész helyébe az „azonban legfeljebb harminc nap lehet” szöveg,

18. 48. § (4) bekezdésében az „az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül” szövegrész helyébe az „az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül” szöveg,

19. 48. § (5) bekezdésében az „e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést” szöveg,

20. 48. § (6) bekezdés e) pontjában az „a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést tartalmaz, és annak alapján tagként, vezető tisztségviselőként való bejegyzésnek nincs helye” szöveg,

21. 50. § (2) bekezdésében az „ügyintézési határidők vonatkoznak” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidők vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó kérelem esetén a hiánypótlási határidő negyvenöt nap is lehet” szöveg,

22. 60. § (2) bekezdésében az „átalakulás (egyesülés) útján” szövegrész helyébe az „egyesüléssel” szöveg,

23. 61/B. § (2) bekezdésében a „15 millió forintot” szövegrész helyébe a „3 millió forintot” szöveg,

24. 61/B. § (3) bekezdésében a „hitelesített vagyonmérleg” szövegrész helyébe a „hitelesített számviteli törvény szerinti közbenső mérleg” szöveg,

25. 69. § (4) bekezdésében az „és ehhez kapcsolódóan végelszámolási eljárás vagy” szövegrész helyébe az „és ehhez kapcsolódóan kényszertörlési eljárás vagy” szöveg,

26. 82. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg,

27. VII. Fejezet 6. Címének címében a „megszüntetésére” szövegrész helyébe a „megszűntnek nyilvánítására” szöveg,

28. 101. § (1) bekezdés c) pontjában az „a megbízásából eljáró” szövegrész helyébe az „a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt” szöveg,

29. 114. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, a betéti társaság és az” szöveg,

30. 128. § (2) bekezdésében az „a 131/A. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 117/A. § (5) bekezdése és a 131/A. § (7) bekezdése” szöveg,

31. 131/A. § (6) bekezdésében a „megfizetésére a vezető tisztségviselőt” szövegrész helyébe a „megfizetésére a volt vezető tisztségviselőt” szöveg, a „tagot a vezető tisztségviselővel” szövegrész helyébe a „tagot a volt vezető tisztségviselővel” szöveg, a „hogy a vezető tisztségviselő” szövegrész helyébe a „hogy a volt vezető tisztségviselő” szöveg,

32. 131/B. §-ában az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.)” szövegrész helyébe az „a Civil tv.” szöveg

lép.

(55) Hatályát veszti a Ctv.

1. 1/A. § (2) bekezdés c) pontja és e) pontja,

2. 1/A. § (2) bekezdés g) pontjában az „a cég működésének a felfüggesztése tárgyában” szövegrész,

3. 7. § (4) bekezdésében az „A cég a használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles.” szövegrész,

4. 9. § (3) bekezdésében az „Az ügyvéd az aláírásminta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.” szövegrész,

5. 14. § (4) és (5) bekezdése,

6. 24. § (1) bekezdés h) pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában és 101. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy” szövegrész,

7. 26. § (1) bekezdés j) pontjában, (6) és (7) bekezdésében, 82. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében a „(részvényese)” szövegrész,

8. 26. § (1) bekezdés m) pontjában a „(részvényesének)” szövegrész,

9. 26. § (2) bekezdésében a „(név, székhely, lakóhely)” szövegrész,

10. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, 27. § (8) bekezdés c) pontjában, 27. § (9) bekezdés c) pontjában, 28. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy” szövegrész,

11. 27. §

a) (1) bekezdés c) pontja,

b) (2) bekezdés d) pontja,

c) (3) bekezdés d) pontja,

d) (4) bekezdés a) pont ad) alpontja,

e) (5) bekezdés c) pontja,

f) (6) bekezdés c) pontja,

12. 27. § (8) bekezdés c) pontjában, 27. § (9) bekezdés c) pontjában az „adóazonosító számát,” és a „születési idejét,” szövegrész,

13. 29. § (2) bekezdés e) pontjában az „adóazonosító számát,”, a „születési idejét,” és a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy” szövegrész,

14. 31. § (2) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és 103. § (1) bekezdésében a „(részvényesei)” szövegrész,

15. 33. § (2) bekezdésében a „szervezeti” szövegrész,

16. 48. § (4) bekezdésében az „A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.” szövegrész,

17. 51. § (3) bekezdésében a „(részvényeseinek)” szövegrész,

18. 53. § (2) bekezdésében az „- illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül -” szövegrész,

19. 57. § (1) bekezdésében a „(cégformaváltás, egyesülés, szétválás)” szövegrész,

20. 61. § (2) bekezdésében a „(részvényesként)” szövegrész,

21. 81. § (1) bekezdés a) pontja,

22. 81. § (5) bekezdésében az „a) és” szövegrész,

23. 81. § (6) bekezdése,

24. 86. §-ában, 89. §-ában, 108. § (1) bekezdésében, 111. § (2) bekezdésében, 112. § (1) bekezdésében, 122. § (4) bekezdésében a „(részvényesek)” szövegrész,

25. 90. § (1) bekezdésében, 120. § (1) bekezdésében és 121. § (2) bekezdésében a „(részvényeseit)” szövegrész,

26. 99. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

27. 2. számú melléklet I.5. pontjában, II.1. a) pont ac) alpontjában a „(részvényes)” szövegrész,

28. 4-10. számú melléklete.

113. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

113. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.

(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.

(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.

(5) A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

114. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

114. § (1) Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Euszövtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tizenöt főnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az igazgató elnök az igazgatóság hatáskörében jár el.”

(2) Az Euszövtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló követelései a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani, ha a székhelyáthelyezés a követelések kielégítését veszélyezteti.”

(3) Az Euszövtv. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha már rendelkezik a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.

(4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles határozni a kérelem tárgyában, és - az elutasítás esetén indokolással ellátott - határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti.”

(4) Az Euszövtv. a következő 55. §-sal egészül ki:

„55. § E törvény az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek az európai szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó különös átmeneti rendelkezései szerint köteles megfelelni.”

(5) Az Euszövtv.

a) 1. § (5) bekezdésében a „szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,

b) 1. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,

c) 6. § (3) és (4) bekezdésében az „ügyvezető” szövegrész helyébe az „igazgató” szöveg,

d) 8. § (5) bekezdés d) pontjában a „közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója” szöveg,

e) 8. § (5) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „jogi személyben” szöveg,

f) 15. § (2) bekezdésében az „az Sztv. szabályait” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az Euszövtv. 1. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész.

115. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

115. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú. Ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”

(2) A Bktv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, őt a közvetítő meghallgatja, és a terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie.”

116. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

116. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kisajátítást kérő és a megbízásából eljáró személy részére az ingatlanügyi hatóság adatátviteli eszközzel vagy számítástechnikai adathordozón, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint, az ingatlan leíró adatain felül a kisajátítási eljáráshoz szükséges alábbi adatokat adhatja át:

a) a kisajátítással érintett ingatlan

aa) tulajdonosának neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme,

ab) tulajdoni lapján széljegyzett jogosultak adatai,

b) a kisajátítással érintett ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme.”

(2) A Kstv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kisajátítás előtt az ingatlanon előmunkálatot csak különösen indokolt esetekben, az ingatlan rendeltetésszerű használatát a lehető legkevésbé korlátozva lehet végezni. Az előmunkálatok célja a kisajátítás előkészítése érdekében szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése lehet. Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében előmunkálatnak minősül a lőszermentesítés és a próbafeltárás, valamint a megelőző régészeti feltárás is, amennyiben az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását. Amennyiben az ingatlan kisajátítására nem kerül sor, az előmunkálatok végzésére jogosult köteles az ingatlant a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.”

(3) A Kstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások céljára történő kisajátításhoz szükséges előmunkálat esetén a kisajátítást kérő önállóan is kérheti az előmunkálat engedélyezését.”

(4) A Kstv.

a) 21. § (4) bekezdésében a „polgári törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

b) 29/A. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Kstv. 25. § (1) bekezdésében a „- részleges kisajátítás esetén a kisajátítási tervet is mellékelve -” szövegrész.

117. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

117. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanúsítvány kiadására vonatkozó cégbírósági eljárásra egyebekben a Ctv. 46. és 47. §-ában, valamint 57. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Ctv. 57. § (1a) bekezdése szerinti határidő letételét követő három munkanapon belül a tanúsítványt - a kérelem szerinti tartalommal - a cégbíróság vezetője köteles kiadni.”

118. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

118. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnptv.) a következő alcímmel, valamint 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:

Hirdetményi kézbesítés

12/A. § Ha a kérelmező, illetve - azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie - az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.

12/B. § A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Kjnptv. II. Fejezete a következő alcímmel és 36/H-36/K. §-sal egészül ki:

A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése

36/H. § (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.

(2) A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.

(3) A nyilvántartást

a) a vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző,

b) a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyző, (a továbbiakban együtt: közjegyző), valamint

c) az országos kamara

a nyilvántartás vezetésére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint vezeti.

(4) A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.

36/I. § (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

(2) A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen - közösen - terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.

(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

36/J. § (1) Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.

(2) A közjegyző - alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül - bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,

a) élettársi vagyonjogi szerződés esetén, ha

aa) az tartalmazza a szerződő feleknek a nyilvántartásban feltüntetendő adatait és

ab) az a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre,

b) házassági vagyonjogi szerződés esetén, ha

ba) az megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek,

bb) azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték meg és

bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetében azt a gyámhatóság jóváhagyta.

(3) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.

(4) A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.

36/K. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,

b) a szerződő felek

ba) családi és utónevét,

bb) születési családi és utónevét,

bc) születési helyét és idejét,

bd) anyjának születési családi és utónevét,

c) a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,

d) a közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,

e) a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.

(2) A nyilvántartás adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyész, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv az országos kamarától közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet. Az adatigénylés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló eljárás tárgyát és ügyszámát, az igényelt adat tekintetében az adatigénylőt az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton az országos kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelemre - tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.

(4) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.

(5) A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.

(6) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

a) az informatikai alkalmazás üzembentartási idejéről,

b) a nyilvántartásba történő bejegyzésről és törlésről a bejegyzett vagy törölt adat, a bejegyzés vagy törlés időpontja, valamint a bejegyzést vagy törlést végző feltüntetésével,

c) a nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről, az adattovábbítás időpontjáról, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatigényléshez megadott és szolgáltatott adatoknak a megjelölésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(8) A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről.

(9) Az országos kamarának biztosítania kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait az országos kamara a (2) bekezdésnek megfelelően eljárva továbbítja.”

(3) A Kjnptv. II. Fejezete a 36/K. §-t követően a következő alcímmel és 36/L-36/O. §-sal egészül ki:

A közjegyző letéti eljárása

36/L. § (1) A közjegyző a letevő kérelmére, a Polgári Törvénykönyv szerinti közjegyzői letét útján történő teljesítése céljából letéti eljárást folytat le; a közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú. Dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet.

(2) Ha a letét tárgya értékpapír vagy más okirat, azt a letéti kérelemhez mellékelni kell; a kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A közjegyző a letéti tárgy nélkül benyújtott letéti kérelem átvételét megtagadja, amelyről végzést hoz, és azt a kérelmezőnek kézbesíti.

(3) A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően - az eljárás költségeivel együtt - az országos kamara letéti számlájára forintban kell megfizetni.

(4) A letétbe helyezendő pénzösszeg és a letét után kamat nem jár. Ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.

36/M. § (1) Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek illetékességi területén

a) a letét jogosultjának lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete van,

b) a letétbehelyezéssel teljesítendő kötelezettség keletkezett, vagy

c) a teljesítés helye van.

(2) Ha a közjegyző a letét elfogadása iránti kérelmet elutasítja, erről végzést hoz, és azt a letéti kérelmet előterjesztőnek kézbesíti, a végzés jogerőre emelkedését követően pedig intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt.

(3) A közjegyző a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyző a letétet elfogadta” záradékkal látja el.

(4) A letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyző a letenni kívánt tárgyat - kivéve ha jogszabály a letét őrzésének megszüntetését írja elő - őrzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.

36/N. § (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a letét visszaadását 5 éven belül kérheti.

(3) A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. A letét végrehajtás alá vonása esetén - a fennálló követelése erejéig - mindenki mást megelőző kielégítési elsőbbség illeti meg a letéti eljárási költségeinek jogosultját.

36/O. § (1) A letét kiutalásáról végzéssel az a közjegyző dönt, aki a letét elfogadásáról határozott. A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt.

(2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyző felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.

(3) A letétet - a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak a kiutaló végzés jogerőre emelkedése után lehet kiadni.

(4) A letét őrzésének megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó vagy a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt kiutalni nem lehet vagy a letéti tárgyat a letevő vagy a jogosult nem veszi át.”

(4) A Kjnptv. 38. §-a a következő f)-h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

f) rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetésére és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat,

g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésért az országos kamarának fizetendő költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

h) rendeletben állapítsa meg a közjegyzői letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására, a letét őrzésére és őrzésének megszüntetésére, a letét kiutalására, valamint a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(5) A Kjnptv. 36. § c) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 338/B. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 6:569. § (6) bekezdése” szöveg lép.

119. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

119. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 61. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

(2) Az Fmhtv.

a) 11. § (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés k) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „vállalkozás és egyéb jogi személy” szövegrészek helyébe a „jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég” szöveg,

b) 24. § (1) bekezdés j) pontjában a „20. § (1) bekezdésében foglaltakat” szövegrész helyébe a „20. § (1) bekezdésében foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot,” szöveg,

c) 36. § (5) bekezdés c) pontjában a „vállalkozás vagy egyéb jogi személy” szövegrész helyébe a „jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy az egyéni cég” szöveg,

d) 52. § (3) bekezdésében a „valamint a 26. § (1) és (2) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2), (3) és (5) bekezdését” szöveg

lép.

120. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

120. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a bejegyzett élettársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.”

(2) A Tvtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. A személyes meghallgatásra szóló idézés kézbesítése iránt a bíróság - szükség esetén faxon vagy elektronikus úton - a rendőrséget is megkeresheti. Szabályszerű az idézés, ha a fél a meghallgatásról igazolhatóan értesült.”

(3) A Tvtv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.”

(4) A Tvtv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A személyes meghallgatáson a bíróság - a rendőrségi iratokban vagy a kérelemben foglaltakra, így különösen a hozzátartozók közötti erőszak módjára, rendszerességére, a bántalmazott kiszolgáltatott helyzetére figyelemmel - a bántalmazott és a bántalmazó egymás jelenlétében való meghallgatását részben vagy teljes egészében mellőzheti. Indokolt esetben a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a bántalmazott és a bántalmazó a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 16. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

(5) A Tvtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el.

(2a) A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti a bántalmazót, hogy a távoltartó határozat szabályainak megszegése elzárással is büntethető szabálysértést valósít meg.”

(6) A Tvtv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság - szükség esetén faxon vagy elektronikus úton - a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.”

(7) A Tvtv. 16. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.

(8) Fellebbezés bejelentése esetében az elsőfokú bíróság - ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt - az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.

(9) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.”

(8) A Tvtv.

a) 1. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés b) pontjában és 14. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója” szövegrészek helyébe a „Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa” szöveg

lép.

121. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

121. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapító okiratban meg kell határozni:)

c) az egyéni cég főtevékenységét és valamennyi tevékenységét,”

(2) Az Evectv.

a) 20. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságok közös szabályait” szöveg,

b) 29. §-ában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg,

c) 30. § (5) bekezdésében a „hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles” szövegrész helyébe a „hitelezői érdekeinek figyelembevételével köteles” szöveg,

d) 33. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

e) 34. § (2) bekezdésében az „a végelszámolás és” szövegrész helyébe az „a végelszámolás, kényszertörlés és” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Evectv. 20. § (7) bekezdése.

122. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

122. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az örökség visszautasításának jogáról való kifejezett lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.”

(2) A Hetv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról - a határozat jogerőre emelkedése után - értesíti a közjegyzőt is.”

(3) A Hetv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt értesíti.”

(4) A Hetv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az öröklésben méhmagzat vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, gyámját, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gyámot vagy eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot, eseti gyámot vagy eseti gondnokot meghallgatja.”

(5) A Hetv. 32. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére - amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak)

c) birtokba adását (birtokban hagyását),”

(6) A Hetv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Végrendeleti öröklés esetében az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Ptk. rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.”

(7) A Hetv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a birtokosává vált, ideértve az e törvény szerinti közreműködőt is, az

a) e tekintetben a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései és az intézkedést elrendelő utasításai szerint jár el,

b) annak hasznairól a közjegyzőhöz számadást terjeszt elő; e számadás helyességét az öröklésben érdekeltek bírósági úton vitathatják.”

(8) A Hetv. 49. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:

„Eseti gyám, eseti és ügygondnok”

(9) A Hetv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző ügygondnokot rendel ki vagy - ha az a leltározás során nem történt meg - a gyámhatóságot keresi meg eseti gyám vagy eseti gondnok kirendelése végett, ha

a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,

b) nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek, vagy

c) az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.”

(10) A Hetv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy a szóbeli végrendelet kihirdetésekor jelen nem levő - korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált - örökösként érdekelteknek a tanúk előzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló tárgyalási jegyzőkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyző az örökhagyó szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkező esetben a végrendelet kihirdetésére azt követően kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen nem lévő érdekeltekkel is szabályszerűen közlésre került.”

(11) A Hetv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján az örökhagyó házastársa az őt törvényes örökösként megillető haszonélvezeti jog (a továbbiakban: özvegyi jog) megváltására igényt terjeszthet elő, a közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.”

(12) A Hetv. 78. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és)

a) nem áll fenn, illetve megszűnik

aa) a 20. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) vagy (3) bekezdésében foglalt körülmény és a hagyatékban nincs a 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt vagyontárgy,

ab) az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelező,”

(13) A Hetv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt - ha még nem következett be - a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.

(2) Az elsősorban örökösnek nevezett személyként (a továbbiakban: előörökös) történt öröklés esetén a hagyaték átadásáról szóló végzésben az utóörökléssel érintett vagyontárgyra, vagyonrészre vagy vagyoni hányadra vonatkozóan fel kell tüntetni

a) az utóöröklési jogot és

b) az előörökös rendelkezési jogának a Ptk.-ban meghatározott korlátját.”

(14) A Hetv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és

a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,

b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy

c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,

azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben - az a) és b) pontban foglalt eset kivételével - külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat), illetve az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetve az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.”

(15) A Hetv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi és a bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, egyidejűleg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak teljes hatályúvá válását. Ha a bíróság az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igényt elbírálja, a közjegyző - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett - a hagyatéki eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények vonatkozásában a bíróság határozata az irányadó.”

(16) A Hetv. 90. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kézbesítés útján kell közölni:

a) - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést]

ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy van, akkor a gyámhatósággal;”

(17) A Hetv. 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a teljes hatályú hagyatékátadó végzés utóöröklési jogot tartalmaz, akkor a közjegyző a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzi az előörökös nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint az utóöröklési jogot tartalmazó teljes hatályú hagyatékátadó végzés egyedi azonosításához szükséges adatokat.”

(18) A Hetv. 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után a végzés rendelkezéseinek megfelelően a közjegyző intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági, közjegyzői vagy bírósági letétben levő vagyontárgy kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedéssel birtokba adott (birtokban hagyott) vagyontárgynak a jogosult részére való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt.”

(19) A Hetv. 96. és 97. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„96. § (1) Az özvegyi jog megváltása iránti igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, aki az örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes. Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig előterjesztik, az igényt a közjegyző a hagyatéki eljárásban bírálja el és a hagyatékot annak megfelelően adja át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont után előterjesztett igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására - a 97. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - az a közjegyző illetékes, aki a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes; az eljárás során a póthagyatéki eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazandóak. Ha az eljárás során a felek a megváltásra vonatkozóan nem kötnek egyezséget, a közjegyző az eljárást megszünteti; az igény ezt követően bírósági úton érvényesíthető.

(3) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.

97. § (1) Ha az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig igényt terjesztenek elő, arról a közjegyző dönt és a hagyatékot ennek megfelelően adja át; a 96. § (2) bekezdésében foglalt esetben a közjegyző a felek között létrejött egyezség jóváhagyásáról a 12. § szerint határoz.

(2) Az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig előterjesztett igény esetén, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályai szerint bizonyítást folytathat le. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés végrehajthatóvá válása után - a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel - teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, az ezt követően előterjesztett megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit (93. §) megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban 30 nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az özvegyi jog megváltása iránti igény a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig előterjeszthető.”

(20) A Hetv. a következő alcímmel és 101/A. §-sal egészül ki:

Hagyatéki eljárás utóörökös-nevezés esetén

101/A. § (1) Az örökhagyó hagyatéki eljárását e törvény szabályai szerint kell lefolytatni akkor is, ha hagyatékában olyan vagyontárgy van, amelynek ő előörököse volt. Az ilyen vagyontárgyat az előörökös hagyatéki eljárásában az utóörököst nevező örökhagyó hagyatékaként kell átadni.

(2) Az előörökös hagyatékát terhelő tartozások az utóörökséget is terhelik, kivéve azokat, amelyek annak következtében keletkeztek, hogy az előörökös túllépte az előörökösként reá háramlott vagyonra vonatkozó - Ptk. szerinti - rendelkezési jogának korlátait.”

(21) A Hetv. „Öröklési bizonyítvány” alcíme a következő 102/A. §-sal egészül ki:

„102/A. § (1) Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzésének, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésének, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igénynek a bíróság általi elbírálása folytán - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett - hozott a hagyatéki eljárást befejező végzésének jogerőre emelkedésével az öröklési bizonyítvány hatályát veszti; erre - ha a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványról tudomása van - a végzésben utalni kell.

(2) Az öröklési bizonyítvány hatályvesztése nem érinti a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványhoz a 102. § (5) bekezdése szerinti kötöttségét.”

(22) A Hetv. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„112. § A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok.”

(23) A Hetv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.”

(24) A Hetv. 119. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok, eseti gyám és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,”

(25) A Hetv.

a) 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,

b) 20. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában, 24. § (1) bekezdés c) pontjában, 33. § a) pontjában, 106. § a) pontjában és 111. § (2) bekezdés a) pontjában a „cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,

c) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 116. § (2) bekezdés e) pontjában a „cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,

d) 32. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben” szöveg,

e) 75. §-ában a „közjegyzői díj” szövegrész helyébe a „közjegyzői díjazás” szöveg

lép.

(26) Hatályát veszti a Hetv. 49. § (3) bekezdése.

123. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

123. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (3) bekezdésében a „személyhez fűződő” szövegrész helyébe a „személyiségi” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Smtv.

a) 1. § 2., 6. és 9. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

b) 7. § (1) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságtól”

szövegrész.

124. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

124. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 19. §-ában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként vagy hozzátartozóként” szöveg lép.

125. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

125. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.”

(2) Az Mttv.

a) 41. § (3) bekezdésében a „természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „természetes személy és jogi személy” szöveg,

b) 68. § (2) bekezdésében a „vállalatban” szövegrész helyébe a „vállalkozásban” szöveg,

c) 90. § (1) bekezdés h) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint” szöveg,

d) 90. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései” szöveg,

e) 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben” szöveg,

f) 98. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg,

g) 102. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése” szöveg,

h) 105. § (1) bekezdés k) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése” szöveg,

i) 106. § (8) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló rendelkezései” szöveg,

j) 107. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések” szöveg,

k) 108. § (9) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg,

l) 154. § (1) bekezdés c) pontjában a „magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel” szövegrész helyébe a „természetes személlyel vagy jogi személlyel” szöveg,

m) 203. § 32. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Mttv.

a) 136. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet,”,

b) 203. §

ba) 7. pontjában a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

bb) 8. és 10. pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy”,

bc) 20., 41. és 60. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,

bd) 70. pontjában a „, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”

szövegrész.

126. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

126. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 17. alcíme helyébe a következő alcím lép:

17. Kártérítés és sérelemdíj

23. § (1) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

(2) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.

(3) Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(4) Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.”

127. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

127. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki)

b) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”

(2) A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban, valamint a 42. § (6)-(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”

(3) A Bjt. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A másodfokú szolgálati bíróság az elsőfokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről, személyiségi jogsértés miatti jogkövetkezményekről, valamint a költségek megtérítéséről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”

(4) A Bjt. 53. alcíme címének helyébe a következő cím lép:

53. A bíró kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(5) A Bjt. 131. és 132. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„131. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

132. § A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a bíró a teljes kárösszegért felel, illetve a sérelemdíj megfizetésére - illetménye összegétől függetlenül - köteles.”

(6) A Bjt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bjt. 53. alcíme a következő 134/A. §-sal egészül ki:

„134. § (1) Ha a bíró a kárt, illetve a személyiségi jogsértést fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési felelősséget, illetve a személyiségi jogsértés miatt érvényesíthető igényeket a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetése iránti ügyben a bíró kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj iránti követelést a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül - indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

134/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(7) A Bjt. 54. alcíme címének helyébe a következő cím lép:

„54. A munkáltató kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(8) A Bjt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„135. § (1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.”

(9) A Bjt. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató a 135. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 136. §-on alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.”

(10) A Bjt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.”

(11) A Bjt. 140. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)

c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet a bíró munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,”

(12) A Bjt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § (1) A bíró a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá, ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti. A személyiségi jogában megsértett az igényét bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.”

(13) A Bjt. 54. alcíme a következő 144/A. §-sal egészül ki:

„144/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(14) A Bjt. 145. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, ideértve a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótlékot is, meg kell téríteni továbbá - a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint - a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. A bíró sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejű kinevezésből a visszahelyezést követő időszakra járó vezetői pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetői pótlék összege beleszámít.”

(15) A Bjt. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.”

(16) A Bjt.

a) 147. § (2) bekezdésében a „kártérítésről szóló” szövegrész helyébe a „kártérítésről, illetve sérelemdíjról szóló” szöveg,

b) 222. § (1) bekezdésében a „22. § (1) és (3)-(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „22. § (1) és (3)-(7) bekezdését” szöveg, az „első fordulatát és második mondatát” szövegrész helyébe az „első fordulatát és harmadik mondatát” szöveg

lép.

(17) Hatályát veszti a Bjt. 184. § (3) bekezdésében, valamint 221. § (1) bekezdésében a „[2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés]” szövegrész.

128. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

128. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni.”

129. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

129. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.”

(2) Az Üjt. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni az ügyész elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Az ügyész sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.”

(3) Az Üjt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az ügyészségi szolgálati viszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, az ügyészségi szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az ügyész részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni, amely összegbe az esetleges sérelemdíj is beletartozik.”

(4) Az Üjt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az utasítás végrehajtása jogellenesen kárt, illetve személyiségi jogsértést idézhet elő, és az ügyész ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.”

(5) Az Üjt. XI. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÉS A SÉRELEMDÍJRA JOGOSULTSÁG”

(6) Az Üjt. 100-102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„100. § (1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá tőle az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetése követelhető.

(2) Az ügyész vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

101. § (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke az ügyész egyhavi illetményének ötven százalékát nem haladhatja meg.

(2) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az ügyész háromhavi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, amennyiben

a) a kárt, illetve a személyiségi jogsértést súlyos gondatlanságával, illetve az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta;

b) a kár, illetve a személyiségi jogsértés olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta.

102. § Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére - illetménye összegétől függetlenül - köteles.”

(7) Az Üjt. 103. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni)

b) az együttesen okozott kárért való felelősségre, illetve személyiségi jogsértésre;”

(8) Az Üjt. 104. és 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Üjt. XI. Fejezete a következő 105/A. §-sal egészül ki:

„104. § (1) A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész kártérítési felelősségét, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozattal állapítja meg.

(2) A kártérítési felelősség, illetve a sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőség megállapítására, a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat elleni jogorvoslatra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel

a) a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat az elévülési időn belül hozható meg;

b) a legfőbb ügyész helyettes a vele szemben hozott kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(3) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat közlése előtt megszűnt, az általa okozott kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt érvényesítheti.

105. § Az ügyészségnek az ügyésszel szemben az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíjra kötelezhetőségére és a kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránti igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére, illetve a sérelemdíjra kötelezhetőségére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

105/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(9) Az Üjt. 109. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ügyészségi fogalmazóvá azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.

(2) Az alügyész kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a kinevezendő személy három év joggyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkezzék.”

(10) Az Üjt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) Tisztviselővé azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. Tisztviselő a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező ügyészségi megbízott is, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel ügyészi részjogosítványokat gyakorol.

(2) Írnokká azt a személyt lehet kinevezni, aki

a) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott személyeknek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti családtagja,

ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel, továbbá legalább alapfokú végzettséggel rendelkezik, és nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

(3) Fizikai alkalmazottá azt a személyt lehet kinevezni, aki

a) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott személyeknek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti családtagja,

ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel és legalább alapfokú végzettséggel rendelkezik.

(4) Fontos és bizalmas ügyészségi munkakört csak magyar állampolgár tölthet be.

(5) Nem nevezhető ki tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak az a személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) a betöltendő munkakörnek megfelelő vagy a munkakör részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

c) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megszegte.

(6) Nem nevezhető ki ügyészségi megbízottnak az (5) bekezdésben említetteken túl, aki a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(7) Jogszabály, illetve a legfőbb ügyész a kinevezést az (1)-(6) bekezdésben foglaltakon túl meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(8) A legfőbb ügyész a tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak részére munkaköri elnevezést állapíthat meg, és a munkakör ellátásához szükséges - az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó - vizsga letételének kötelezettségét is előírhatja.”

(11) Az Üjt. 130. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik)

l) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megszegésével.”

(12) Az Üjt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az írnok ügyészségi szolgálati viszonya az (1) bekezdésben említetteken kívül megszűnik, ha a 122. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek nem felel meg. A fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya az (1) bekezdésben említetteken kívül megszűnik, ha a 122. § (3) bekezdésében meghatározott feltételnek nem felel meg.”

(13) Az Üjt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„149. § E törvénynek az ügyész kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíjra kötelezhetőségére vonatkozó rendelkezéseit a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy

a) a tisztviselővel, az írnokkal és a fizikai alkalmazottal szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozatot hozni, és

b) az eljárás alá vont a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat ellen, annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”

(14) Hatályát veszti az Üjt. 154. § (3) bekezdésében a „[2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés]” szövegrész.

130. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

130. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. § d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság tartja nyilván)

d) a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget,

e) a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,

f) az alapítványt, a közalapítványt,”

(2) A Cnytv. a következő 5/A. alcímmel, valamint 18. §-sal és 18/A. §-sal egészül ki:

„5/A. A bíróság egyes speciális feladatai

18. § (1) A szervezet volt vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól annak nyilvántartásba való bejegyzését, hogy vezető tisztségviselői megbízatásáról való lemondása a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált, ha az adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban. A kérelemről a szervezet nyilvántartását vezető bíróság nemperes eljárásban határoz.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a lemondó nyilatkozat másolatát és

b) a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.

(3) Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget vagy - ha a szervezet felett nem az ügyészség lát el törvényességi ellenőrzést, hanem más szervezet lát el törvényességi felügyeletet - a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

18/A. § (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles.

(2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.

(3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé.”

(3) A Cnytv. „8. A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.

(3) Ha a kérelem áttételének, hivatalból történő elutasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság - külön jogszabályban meghatározott módon - az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi

a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és

b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.

(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.”

(4) A Cnytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Végelszámolás lefolytatása esetén a kérelemhez csatolni kell:

a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról,

b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is,

c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot,

d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat,

e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.”

(5) A Cnytv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti vagy hiánypótlás keretében benyújtott, új elnevezés bejegyzése iránti kérelem érkezését követő egy munkanapon belül a választott nevet és a kérelem benyújtásának időpontját feltünteti az országos névjegyzék részét képező, erre a célra létrehozott nyilvántartásban (a továbbiakban: névnyilvántartás). A feltüntetés ideje alatt más szervezet ezzel a névvel a szervezetek nyilvántartásába nem jegyezhető be. Ha a szervezet bejegyzésére nem kerül sor, a nevet az eljárás jogerős befejezésének napján törölni kell a névnyilvántartásból. A nevet akkor is törölni kell a névnyilvántartásból, ha a bejegyzés iránti eljárásban újabb név bejegyzését kérik. A Ptk. 3:6. §-ában meghatározott névviselési jog elsőbbsége tekintetében a Pp. 132. §-a nem alkalmazható.

(2) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelőséget a hiánypótlási felhívás kibocsátása előtt, ha pedig hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem lenne helye, a határozat meghozatala előtt vizsgálja.”

(6) A Cnytv. a következő 17/A. alcímmel és 43/B-43/D. §-sal egészül ki:

17/A. A bíróság feladatai a szervezet végelszámolása során

43/B. § (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,

b) a végelszámolás kezdő időpontját és

c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét

is.

(2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell

a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát,

b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatot,

c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta.

(3) A végelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.

43/C. § (1) A bíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást, amelyben bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtása nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság a (2) bekezdés szerint vizsgálja.

(2) Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelelőnek, a végelszámolót határidő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatót a kiegészítést követően sem tartja megfelelőnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja. Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett.

43/D. § (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti - ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is - és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót - az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét -, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja.

(2) Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja, a bíróság az Ectv. 9/I. §-ában írt intézkedéseket alkalmazza.”

(7) A Cnytv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét) is.”

(8) A Cnytv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét is.”

(9) A Cnytv. a következő 23/A. alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:

23/A. Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló eljárás

52/A. § (1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.

(2) A kérelemhez csatolni kell a felszólítást tartalmazó iratot és az annak közlését, de legalább az alapító lakóhelyére (székhelyére) történő kézbesítés megkísérlését igazoló iratot.

(3) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.”

(10) A Cnytv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az állami alapító által alapított alapítvány, és az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kuratóriumot vagy kurátort jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kuratórium mely tagját jelölte vagy a kurátort az állami alapító jelölte-e. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az alapítók a kuratóriumba új tagot jelölnek.”

(11) A Cnytv. 25. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

„25. Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás”

(12) A Cnytv. 26. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

„26. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás”

(13) A Cnytv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.”

(14) A Cnytv. 27. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

„27. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló peres eljárás”

(15) A Cnytv. 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:

28. Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás

58. § (1) Az alapítványok összeolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az új alapítvány székhelye szerinti bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell az összeolvadó alapítványok nyilvántartásból való törlését is.

(2) Az alapítvány beolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az a bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelybe a beolvadás történik (a továbbiakban: átvevő alapítvány). A kérelmet az átvevő alapítvány alapító okiratának elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a beolvadó alapítvány nyilvántartásból való törlését is.

(3) Az alapítvány különválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a különváló alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a különváló alapítvány nyilvántartásból való törlését is.

(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítványok nyilvántartásba vételét is.

58/A. § (1) Ha az egyesülő vagy szétváló alapítványokat nem az egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság tartja nyilván, az alapítványok iratait az alapítványokat nyilvántartó bíróság az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság megkeresésére megküldi. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő alapítványt nem az a bíróság fogja nyilván tartani, amelyik az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes.

(2) Ha az egyesülésben vagy szétválásban részt vevő alapítványokat nyilvántartó bíróság változásbejegyzési eljárást folyat le, az alapítványok iratait a változásbejegyzési eljárás jogerős befejezését követően küldi meg az egyesülés vagy szétválás bejegyzésére illetékes bíróságnak. Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság eljárását az iratok beérkezéséig felfüggeszti. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a változásbejegyzési eljárás és az egyesülés vagy szétválás iránti kérelem elbírálására ugyanaz a bíróság illetékes.

(3) Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság határoz az egyesülés vagy szétválás eredményeképpen megszűnő alapítvány nyilvántartásból való törléséről és a létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ha a megszűnő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság tartja nyilván, a határozatot megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján a nyilvántartásból törli a megszűnt alapítványt. A törlésről nem kell határozatot hozni. Ha a létrejövő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság fogja nyilvántartani, a határozatot megküldi az új alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján az új alapítványt a nyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzésről nem kell határozatot hozni.

58/B. § (1) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet az alapítóknak - az alapítók gyűlésének - kell benyújtaniuk. A kérelemben fel kell tüntetni az egyesülő vagy szétváló alapítványok székhelyét és nyilvántartási számát is.

(2) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemhez - a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez csatolandó iratokon túl - csatolni kell:

a) az alapítvány alapítóinak vagy az alapítók gyűlésének határozatait az átalakulásról,

b) a kuratórium vagy a kurátor nyilatkozatát arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról tájékoztatta,

c) az egyesüléssel érintett alapítványok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,

d) összeolvadás vagy különválás esetén a létrejövő alapítvány vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,

e) a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot,

f) egyesülés esetén az egyesülési szerződést,

g) szétválás esetén a szétválási szerződést,

h) ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos nyilatkozatát,

i) ha az alapítványi cél megvalósításához szükséges, a szükséges alapítványi vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolását és

j) az átalakulási tervet.

(3) A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:

a) összeolvadás esetén az összeolvadással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,

b) beolvadás esetén az átvevő alapítvány adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot,

c) különválás esetén, a beolvadásos különválás esetét kivéve a különválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,

d) beolvadásos különválás esetén annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelybe a beolvadásos különválás történik,

e) kiválás esetén a kiválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,

f) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből kiválnak.

(4) A bíróság az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a nyilvántartásba-vételi kérelem szabályai szerint bírálja el, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az egyesülésben vagy szétválásban érintett valamennyi alapítvány irata a bíróság rendelkezésére áll.

(5) A bíróság ellenőrzi, hogy az egyesülés vagy szétválás során közzéteendő közlemények közzétételre kerültek-e.

(6) Az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.”

(16) A Cnytv. 58/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság - a bírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül - elektronikus úton arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az átalakulással érintett alapítványnál az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Ha az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása szerint az alapítványnál ilyen eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az átalakulás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az átalakulás bejegyzése iránti kérelem elbírálására nyitva álló határidő kezdetétől számított kilencvenedik napon jegyezhető be.”

(17) A Cnytv. 29-31. alcíme és 59-61. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

29. Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás

59. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelem vagy indítvány esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelmet vagy az indítványt alátámasztó okiratokat.

(2) Ha a kérelem vagy indítvány előterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott idő eltelt, a kérelemben erre kell hivatkozni.

(3) Ha az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelemben az alapítvány megszűnésének megállapítását arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet megküldi az alapítványnak.

(4) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy a kézbesítéstől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.

(5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását a (3) bekezdésben meghatározott okból, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell. Ha az eljárás megszüntetésének abból az okból, hogy azt az alapítvány vitatja, nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a kérelmet elutasító végzésében felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.

30. Az alapítvány megszűnésének megállapítására és az alapítvány megszüntetésére irányuló polgári peres eljárás

60. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre - ideértve az alapító által az 59. § alapján indított pert is - az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt - a törvényben meghatározott eljárást követően - törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.

31. Az alapítvány megszűnésének és az alapítvány megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzése iránti eljárás

61. § (1) Ha a bíróság az alapítvány megszűnését megállapítja, vagy az alapítványt megszünteti, az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el.

(2) A nyilvántartást vezető bíróság a kényszer-végelszámolást, egyszerűsített törlési eljárást követően az alapítványt törli a nyilvántartásból; a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”

(18) A Cnytv. 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is)

b) az egyesület alakuló ülésének jelenléti ívét, az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával (tagjegyzék), amely az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képezi, továbbá”

(19) A Cnytv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt alapszabályhoz mellékelt tagjegyzék alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek.”

(20) A Cnytv. a következő 35/A. alcímmel és 68/A. §-sal egészül ki:

35/A. Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás

68/A. § Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyezése során az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzés iránti kérelmet az érintett egyesületek képviseletére jogosult személyeknek kell benyújtani (58. §-58/B. §).”

(21) A Cnytv. „40. Az OBH feladata, a bírósági iratok megtekintése, másolatok” alcíme a következő 88/A. és 88/B. §-sal egészül ki:

„88/A. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.

(2) A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.

88/B. § Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.”

(22) A Cnytv. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) 2015. január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyzett, nemzetiségi egyesület a bíróság részére - változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszabálya szerint az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja el vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet lát el. A bíróság a bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.”

(23) A Cnytv. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.

(2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.”

(24) A Cnytv.

a) 49. § (1) bekezdés a) pontjában az „az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak” szövegrész helyébe az „az alapítvány kuratóriuma tagjainak” szöveg,

b) 54. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „kezelő szerv (szervezet)” szövegrészek helyébe a „kuratórium vagy kurátor” szöveg,

c) 54. § (3) bekezdésében a „kezelő szerv (szervezet) tagjaira” szövegrész helyébe a „kuratórium tagjaira vagy a kurátorra” szöveg,

d) 56. § (1) bekezdés a) pontjában az „alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátor közvetlenül veszélyezteti” szöveg,

e) 56. § (1) bekezdés b) pontjában az „új kezelő szerve, illetve kezelő szervezete tagjainak” szövegrész helyébe a „kuratórium tagja vagy a kurátor” szöveg,

f) 56. § (2) bekezdésében

fa) a „kezelő szervnek vagy a kezelő szervezet tagjainak” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak” szöveg,

fb) a „nyilatkozzanak” szövegrész helyébe a „nyilatkozzon” szöveg,

g) 56. § (3) bekezdésében

ga) a „foglaltakat a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet bármely tagja” szövegrész helyébe a „foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor” szöveg,

gb) a „kezelő szervezet bármely tagja részére” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja” szöveg,

gc) az „alapítvány új kezelő szerve (szervezete) kijelölésének” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora kijelölésének” szöveg,

h) 56. § (4) bekezdésében

ha) a „kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti” szövegrész helyébe a „kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti” szöveg,

hb) az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrész helyébe a „kuratóriuma új tagjának vagy az új kurátorának” szöveg,

i) 56. § (5) bekezdésében

ia) az „alapítvány kezelő szerve, vagy kezelő szervezetének valamennyi tagja” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora” szöveg,

ib) a „bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat” szövegrész helyébe a „bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort” szöveg,

ic) az „új kezelő szervét (szervezetét)” szövegrész helyébe az „új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot” szöveg,

j) 57. § (1) bekezdésében a „kezelő szerv vagy a kezelő szervezet tagjai” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor” szöveg,

k) 57. § (4) bekezdésében az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrészek helyébe a „kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora” szöveg,

l) 57. § (5) bekezdésében

la) a „kezelő szervezet (szervezetet) vagy annak tagját” szövegrész helyébe a „kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját” szöveg,

lb) az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrész helyébe az „új kuratóriuma vagy kurátora” szöveg,

lc) a „kezelő szervezet új tagjának” szövegrész helyébe a „kuratórium új tagjának” szöveg

lép.

(25) Hatályát veszti a Cnytv. 56. § (1) bekezdés c) pontja.

(26) A Cnytv. 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít. Kódtárat kell rendszeresíteni különösen a 83. § (1) bekezdés i) pontjában, a 94. § (1) bekezdés e) pontjában és a 95. § a) pont ai) alpontjában meghatározott adatok kezelésére.”

(27) A Cnytv. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza.”

(28) A Cnytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.”

(29) A Cnytv.

a) 84. § (5) bekezdésében a „kezelő szervének (szervezetének) tagjainak” szövegrész a „kuratórium tagjainak, a kurátornak” szöveggel,

b) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „kezelő szervezet” szövegrész a „kuratórium” szöveggel,

c) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „kezelő szerv” szövegrész a „kurátor” szöveggel,

d) 94. § (2) bekezdésében a „kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is” szövegrész a „kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki” szöveggel

lép hatályba.

131. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

131. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt önállóan terjesztheti elő, kivéve ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;”

132. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

132. § (1) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Iktv.) 105. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„105. § A Cnytv. 63. §-ának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének anyja születési nevét és a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát is. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:””

(2) Az Iktv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)

l) - kijavítás [(5) bekezdés] esetén - az adat kijavításának időpontját,

m) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát és

n) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.””

(3) Az Iktv. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § A Cnytv. 95. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:

a) az egyesület formáját

aa) egyesület,

ab) párt,

ac) sportegyesület,

ad) vallási tevékenységet végző szervezet,

ae) nemzetiségi egyesület,

af) szakszervezet,

ag) szövetség,

ah) polgárőrszervezet és

ai) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,

b) az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,

c) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,

d) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.””

(4) Nem lép hatályba az Iktv.

a) 88. § (2) bekezdése,

b) 116. § f) pontja.

IX. Fejezet

Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal összefüggő törvények módosítása

133. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

133. § (1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(6) A fizetésiszámla-szerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Ttvr.

a) 2. § (1) és (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 13/A. § (1)-(3) bekezdésében és 14. §-ában a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „hitelintézet”,

b) 8. § (1) bekezdésében a „pénzintézethez” szövegrész helyébe a „hitelintézethez”,

c) 13. § (3) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrészek helyébe a „hitelintézet”

szöveg lép.