1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.”
2. § Az Szja. tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
f) a segítő családtag tevékenysége,
g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint
j) a nemzetiségi szószólói tevékenység.”
3. § Az Szja. tv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói vagy polgármesteri megbízatás időtartama alatt az ügyvédi tevékenységet szüneteltetni kell. A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni.”
5. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.”
(2) A Kbt. 120. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„n) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. §-ában és 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret terhére történő beszerzések vonatkozásában;
o) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt közvetlenül segíti.”
6. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 204. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a 203. § (6) bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő hatvan napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
7. § A Kttv. 205. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakörbe kinevezett kabinetfőnökre a miniszteri kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre vonatkozó e § szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. A miniszteri kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök kinevezése a 203. § (6) bekezdésében meghatározott időre szól.”
8. § Hatályát veszti a Kttv. 69. § (5) bekezdés c) pontja és 204. § (3)-(5) bekezdése.
9. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Kttvá.) 1. alcíme a következő 19/G. §-sal egészül ki:
„19/G. § (1) A Kttv.-nek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi XVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 69. § (5) bekezdés c) pontját, 204. § (3)-(6) bekezdését és 205. § (1) bekezdését alkalmazni kell arra
a) a politikai főtanácsadóra, politikai tanácsadóra és kabinetfőnökre is, aki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásakor kormányzati szolgálati jogviszonyban,
b) az önkormányzati főtanácsadóra, önkormányzati tanácsadóra is, aki a helyi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választásakor közszolgálati jogviszonyban
állt, a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) A végkielégítés megfizetésére az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését követő hatvanegyedik napon kell intézkedni, és ha az (1) bekezdés szerinti személy az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy közszolgálati jogviszonyt létesít, végkielégítésre nem jogosult.”
10. § Hatályát veszti a Kttvá. 4. alcíme.
11. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselői megbízatás - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.”
(2) Az Ogytv. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatást (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) láthat el. A képviselő polgármesteri megbízatása alatt polgármesteri megbízatásból származó tiszteletdíjra, illetményre, egyéb díjazásra, illetve polgármesteri megbízatásával összefüggő költségtérítésre, költségátalányra nem jogosult.”
12. § Az Ogytv. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.”
13. § Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a képviselőcsoport vezetője, valamint annak a polgármesteri megbízatást ellátó képviselőnek a kivételével, aki nyilatkozata alapján polgármesteri megbízatásával összefüggésben személygépkocsi használatra jogosult - nevére, valamint az általa - a saját vagy hozzátartozója használati jogát igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján - megjelölt személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni.”
14. § (1) Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő választókerületének székhelyén, illetve a választókerületben általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületben meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa megválasztott településen a képviselői tevékenység ellátására alkalmas az Országgyűlés Hivatala által biztosított, egy vagy több ingatlanban megvalósuló irodai elhelyezésre jogosult, amely minden képviselő esetében egy irodánál magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, továbbá az iroda vagy irodák működtetésével - így különösen a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével - összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).”
(2) Az Ogytv. 111. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója vagy élettársa a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”
(3) Az Ogytv. 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik.”
15. § (1) Az Ogytv. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak határozott idejű szerződéssel, a képviselő mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. A munkáltatói jogkört a képviselő az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével gyakorolja. A (3) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jog és a munkáltatói jogkör gyakorlása átruházható a képviselőcsoport vezetőjére.”
(2) Az Ogytv. 112. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A képviselő a 111. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlásáról a képviselőcsoportja javára írásos nyilatkozatban lemondhat, amely nyilatkozatban a képviselő a (2) bekezdés szerinti keret feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére ruházza át.
(7) A képviselőcsoport vezetője a (6) bekezdés szerinti rendelkezési jogát személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja.”
16. § Az Ogytv. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § (1) A képviselőcsoport a 112. § (2) bekezdésében meghatározott keret, a 113. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (3) bekezdésében és a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretből a 113. § (1) bekezdésében, illetve a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keretre év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(3) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (3) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretek között év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.
(5) A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.
(6) A független képviselő esetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.”
17. § Az Ogytv. 146. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 80. § (4) bekezdése, a 149. § (2) bekezdése, a 154. § és a 160. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
18. § Az Ogytv.
a) 110. § (2) bekezdésében a „használhat fel.” szövegrész helyébe a „használhat fel, amely kiterjed a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is.”,
b) a 112. § (5) bekezdésében a „111. § (2)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „111. § (3) bekezdése”
szöveg lép.
19. § Hatályát veszti az Ogytv.
a) 86. § (1) bekezdése,
b) 33. alcím címében az „és jövedelmek” szövegrész,
c) 146. § (8) bekezdésében a „80. § (4) bekezdése, a” szövegrész.
20. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 11. § (2) bekezdése és 13. § 2014. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 19. § c) pontja a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
21. § E törvény
a) 11. § (1) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 15. §-a, 18. §-a, 19. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak,
b) 11. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
1. Az Szja. tv. 1. számú mellékletének a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 56. § (6) bekezdésével megállapított 7.25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.26. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el.”
2. Az Szja. tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.27. ponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.27. külföldön bejegyzett pártalapítvány által, a bejegyzés helye szerinti állam állampolgárságával rendelkező munkavállalója részére a munkavégzésre irányuló jogviszonyra tekintettel kifizetett összeg, amennyiben e jogviszonyra tekintettel a bejegyzés helye szerinti állam nem vet ki rá adót.”
