1. § A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
2. § A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
3. § A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
4. § Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
5. § A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
6. § A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
7. § A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
8. § Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
9. § A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
10. § A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
11. § A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
12. § A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
13. § A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
14. § A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
15. § Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
16. § A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
17. § Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
18. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg lép.
19. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 19/A. § (1) és (3) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
b) 19/A. § (4) bekezdésében a „Miniszterelnökségnek” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „és a Miniszterelnökség” szövegrész.
21. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „gazdaságpolitikáért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
22. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. § (1) bekezdésében a „hogy az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel rendeletben” szövegrész helyébe a „hogy rendeletben” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti az Nbtv. 10. § (2) és (3) bekezdése, 12/A. §-a, 78. § (1a) és (3) bekezdése.
24. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (16) bekezdésében a „ , valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár” szövegrész helyébe az „és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg lép.
25. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/I. §-ában a „belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek” szövegrész helyébe a „rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek” szöveg lép.
26. § (1) Hatályát veszti a Hszt. 49/D. § (1) bekezdés b) pontja, 300. § (4) bekezdése, 342. § (1a) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Hszt.
a) 103. § (2) bekezdés a) pontjában és 103. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Miniszterelnökségnél,” szövegrész,
b) 342. § (2) bekezdés 1. pontjában a „, valamint a Miniszterelnökségnél” szövegrész.
27. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/B. § (2) bekezdésében a „Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért felelős miniszter” szöveg lép.
28. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontjában a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
29. § Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
30. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés l) pontjában az „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,” szövegrész,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a helyettes államtitkárra,” szövegrész.
31. § Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény 5. § (4) bekezdésében a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szövegrész helyébe a „külgazdasági ügyekért” szöveg lép.
32. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek (a továbbiakban: Ksztv.) az „A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és - ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol - az ilyen gazdasági társaság, illetve az ilyen alapítvány a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon átadás-átvételi eljárást folytat le.
(2) Az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv az átadás-átvételi eljárást a minisztériumra vonatkozó szabályok szerinti folytatja le azzal, hogy miniszter alatt az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv vezetőjét kell érteni.
(3) Ha az átadás-átvétel az átadás-átvételi eljárásban részt vevő valamely személy mulasztása folytán részben vagy egészben ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó részére az átadás-átvételi eljárással összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető.”
33. § A Ksztv. 35. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium segíti.
(3) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
(4) A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti minisztérium.”
34. § A Ksztv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Akadályoztatása esetén
a) a minisztert - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - a 35. § (2) bekezdése szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - e minisztérium államtitkára
helyettesíti.
(2) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint -az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén
a) a minisztert akadályoztatása esetén a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter
helyettesíti.
(3) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján
a) a minisztert a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár
helyettesíti.”
35. § A Ksztv. 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki.”
36. § A Ksztv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el.”
37. § A Ksztv. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszterelnök munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő miniszterelnöki kabinet segíti.”
38. § A Ksztv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A miniszterelnöki kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A miniszterelnöki kabinet e törvény keretei között - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(2) A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.
(3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.”
39. § A Ksztv. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.”
40. § A Ksztv. 75. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § szerinti átadás-átvétel eseteit, módját, időpontját és eljárási szabályait, valamint az átadás-átvétel felelősét rendeletben állapítsa meg.”
41. § A Ksztv.
a) 7. § (2) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény vagy törvény” szöveg,
b) 25/B. § (1) bekezdés g) pontjában a „Miniszterelnökséget vezető államtitkár” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
c) 25/D. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnökség fejezeten belüli” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül” szöveg,
d) 25/D. § (5) bekezdésében a „Miniszterelnökség a” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium” szöveg,
e) 31. § (8) bekezdésében és 32. § (6) bekezdésében a „Miniszterelnökség szervezetében” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban” szöveg,
f) 38. § (3) bekezdésében a „felelős minisztérium” szövegrész helyébe a „felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
g) 60. § (2) bekezdésében a „kormányzati” szövegrész helyébe a „miniszterelnök és a kormányzati” szöveg,
h) 61. § (1) bekezdésében a „minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével” szövegrész helyébe a „minisztérium tekintetében törvényben meghatározott eltérésekkel” szöveg,
i) 67. § (4) bekezdésében a „személyről” szövegrész helyébe a „személyről - a külképviselet vezetői megbízásra javasolt személyek kivételével -” szöveg
lép.
42. § (1) Hatályát veszti a Ksztv.
a) 14. § (1) és (5) bekezdésében az „- a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár kivételével -” szövegrész,
b) 60. § (5) bekezdésében a „Miniszterelnökségen és a” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Ksztv.
a) 1. § (2) bekezdés c) pontja,
b) az „A Miniszterelnökség” alcím címe és 36. §-a,
c) az „A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár” alcím címe és 59. §-a,
d) 68. § (6) bekezdése,
e) az „A Miniszterelnökség szervezete” alcím címe és 69. §-a,
f) 73/A. §-a.
43. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: FMK tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja.”
44. § Hatályát veszti az FMK tv.
a) 4. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (2)-(4) bekezdésében, 8. §-ában, 11. § (3) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 20/D. § (6) bekezdésében, 20/G. § (1) és (2) bekezdésében, 21/B. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatás-szervezésért felelős” szövegrész,
b) 10. § (2) bekezdésében, 20/D. § (1) bekezdésében a „közigazgatás-szervezésért felelős” szövegrészek,
c) 12. § (4) bekezdésében a „közigazgatás szervezéséért felelős” szövegrész,
d) 20/D. § (3) bekezdésében a „közigazgatás-szervezéséért felelős” szövegrész.
45. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
a) 25/A. § (2) bekezdésében, 26. § (5) és (6) bekezdésében, 28. § (2) és (3) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg,
b) 30. § (4) és (5) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter, hogy” szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti a Jat. 23. § (5) bekezdés f) pontjában az „a Miniszterelnökség és” szövegrész.
47. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbtv.)
a) 168. § (2) bekezdés e) pontjában a „Miniszterelnökséget vezető államtitkár” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
b) 182. § (4) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásért felelős miniszter” szöveg
lép.
48. § Hatályát veszti a Kbtv. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Miniszterelnökség,” szövegrész.
49. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Miniszterelnökség,” szövegrész.
50. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján
a) a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter,
b) az igazságügyért felelős miniszter,
c) a honvédelemért felelős miniszter és
d) a rendészetért felelős miniszter
[az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fenntartó miniszterek] közösen gyakorolják.”
51. § Az NKE tv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá hallgatója a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányának szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a felügyeletet gyakorló miniszter engedélyével kezdeményezheti.
(2) A találmányt, a kutatási eredményt a felügyeletet gyakorló miniszter - a rendészeti, a katonai, illetve a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az érintett országos parancsnok véleményének kikérése mellett - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével minősítheti minősített adattá.”
52. § Az NKE tv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Felügyeletet gyakorló miniszter
a) a közigazgatási felsőoktatás tekintetében az igazságügyért felelős miniszter és a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter együttesen,
b) a rendészeti felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter,
c) a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,
d) a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter.
(2) A felügyelet a miniszterek részére a VII. Fejezetben és az e Fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában.”
53. § Az NKE tv.
a) 9. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
b) 35. § (2) bekezdésében az „a rendészetért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter” szöveg,
c) 41. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
d) 43. §-ában, 44. § (2) bekezdésében az „a honvédelemért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter” szöveg,
e) 49. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttes” szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 8. § (6) bekezdésében az „a Miniszterelnökségét,” szövegrész,
b) 43. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnökség, a” szövegrész.
55. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a „Kiküldetés” alcímet követően a következő alcímmel, valamint 54/A. §-sal és 54/B. §-sal egészül ki:
„Tartós külszolgálat
54/A. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője - ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is - a hivatali szervezet vezetőjének döntése alapján kihelyezhető külképviseleten teljesített közszolgálatra (a továbbiakban: tartós külszolgálat). A tartós külszolgálat tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja.
(2) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra hozzájárulásával helyezhető ki.
(3) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja.
(4) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltozatása előtti illetményt kell figyelembe venni.
54/B. § (1) Ha a tartós külszolgálat megszűnése esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nem szűnt meg, a kormánytisztviselő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv állományába - annak vezetője egyetértésével - is visszahelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 48. § (4)-(6) bekezdését alkalmazni kell.”
56. § (1) A Kttv. 220. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki.”
(2) A Kttv. 220. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a közigazgatási államtitkár gyakorolja.”
57. § A Kttv. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat.”
58. § (1) A Kttv. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e tisztségéből történő felmentésére. A felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni.”
(2) A Kttv. 223. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésének tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.”
59. § A Kttv. 224. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(5) A helyettes államtitkár jutalmazásáról a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt.
(6) A helyettes államtitkár részére a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg.”
60. § A Kttv.
a) 8. § (11) bekezdésében a „Külügyminisztérium” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
b) 38. § (3) bekezdésében a „megszűnésének időpontja nem függhet” szövegrész helyébe a „megszűnésének időpontja - tartós külszolgálat megszüntetése kivételével - nem függhet” szöveg,
c) 203. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói és miniszterelnökségi tanácsadói” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói” szöveg,
d) 203. § (9) bekezdés a) pontjában a „Miniszterelnökséget vezető államtitkár” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
e) 214. § (4) bekezdésében az „53. §” szövegrész helyébe az „53. §, 54/A. §, 54/B. §” szöveg
lép.
61. § (1) Hatályát veszti a Kttv.
a) 1. § a) pontjában az „a Miniszterelnökség,” szövegrész,
b) 1. § d) pontjában az „, és a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának (a továbbiakban: szakmai vezető)” szövegrész,
c) 6. § 29. pontjában a „, továbbá a Miniszterelnökségen kinevezett helyettes államtitkár” szövegrész,
d) 26. § (5) bekezdésében, az „A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás” alcímének címében, valamint 185. § (1) és (2) bekezdésében az „és a Miniszterelnökségen” szövegrész,
e) 40. § (2) bekezdésében az „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,” szövegrész,
f) 123. §-ában a „Miniszterelnökség és a” szövegrész,
g) 125. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a” szövegrész,
h) 133. § (5) bekezdésében a „ , Miniszterelnökség” szövegrész,
i) 133. § (6) bekezdésében az „illetve miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói,” szövegrész,
j) 180. § (1) bekezdés l) pontjában az „ , illetve a Miniszterelnökségre” szövegrész,
k) 185. § (3) bekezdésében és 187. § (3) bekezdésében az „és a Miniszterelnökség” szövegrészek,
l) 186. § (1) bekezdésében a „ , miniszterelnökségi” szövegrész és az „ , illetve a Miniszterelnökség” szövegrész,
m) 186. § (4) bekezdésében az „és a Miniszterelnökség” szövegrész,
n) 187. § (1) bekezdésében a „ , valamint a Miniszterelnökség” és az „és a Miniszterelnökség” szövegrész,
o) 189. § (2) bekezdésében az „a Miniszterelnökségen,” szövegrész,
p) 223. § (4) bekezdésében az „- a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár -” szövegrész,
q) 225. §-ában az „- a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében - a miniszterelnök” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Kttv.
a) 37. § (6) bekezdése,
b) 134. § (1) bekezdés 1. pontja,
c) 220. § (5) bekezdése.
62. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény
a) 15. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnökség keretében” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban” szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében és 1. melléklet 12. pontjában a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg
lép.
63. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/H. §-sal egészül ki:
„19/H. § (1) A Miniszterelnökségen az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Mftvá.) hatálybalépését megelőző napon miniszterelnökségi tanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselő kormánytanácsadói, miniszterelnökségi főtanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselő kormány-főtanácsadói munkakörben tölti be kormányzati szolgálati jogviszonyát az Mftvá. hatálybalépése napjától.
(2) Ha a kormánytisztviselő az Mftvá. hatálybalépésekor kormány-főtanácsadó vagy kormánytanácsadó munkakört tölt be és az általa ellátott feladat olyan minisztériumhoz kerül, amelyben a Kttv. alapján kormány-főtanácsadói vagy kormánytanácsadói munkakör létesítésére nincs lehetőség, az Mftvá. hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig ilyen munkakörben alkalmazható. Az új munkáltatói jogkör gyakorlója az ilyen kormánytisztviselőt az ezt követő nappal a Kttv. 125. § (7) bekezdése alapján egyoldalú, írásba foglalt döntésével az államigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint felajánlható másik munkakörbe helyezi át.”
64. § Hatályát veszti a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLV. törvény.
65. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 26. pontjában az „a Miniszterelnökség,” szövegrész.
66. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
a) 21. § (1) és (2) bekezdésében a „Miniszterelnökséget vezető államtitkár” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az „a Miniszterelnökség által” szövegrész helyébe az „az általa” szöveg
lép.
67. § Ez a törvény 2014. június 6-án lép hatályba.
68. § A 22. § és a 23. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
