Időállapot: közlönyállapot (2014.VII.10.)

2014. évi XXXII. törvény

egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról * 

1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Távszerencsejáték szervezés tárgyú ajánlat tételére a (3) bekezdés rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ajánlat tételére kizárólag az Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti megbízható szervező jogosult,

b) az ajánlatban legalább a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, játéktípusonként irányadó koncessziós díj összegének megfelelő éves koncessziós díjat kell megjelölni játéktípusonként, és

c) a nem magyarországi székhelyű vagy nem magyarországi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő ajánlatához csatolja a székhelye, illetve szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélye szerinti állam hatóságainak Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti feltételek teljesítéséről szóló igazolását és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.”

2. § A Ktv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az állam, illetve az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

(2) Az állam, illetve az önkormányzat a 10/C. §-a alapján megkötött koncessziós szerződés esetében a jogosult vagyoni értékű pozícióját annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak akkor változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.”

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.”

(2) Az Szjtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A valorizációs kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, amikor a jogszabályi minimumot meghaladó koncessziós díj a koncessziós szerződésben a jogszabályban meghatározott mindenkori minimum koncessziós díjhoz viszonyított rögzített mértékben kerül meghatározásra. Az éves koncessziós díjat a koncessziós szerződés hatályban létének első két teljes évében négy egyenlő részletben, a tárgyév január 15., április 15., július 15., és október 15. napján, a koncessziós szerződés további időszakában pedig a tárgyév február 15. napjáig egy összegben kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre vonatkozó koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”

(3) Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/D. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak vagy a megbízható szerencsejáték szervezőnek legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós társaság – figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 20. § (1) bekezdésére – külföldi székhelyű gazdasági társaságként is működhet.

(3) Külföldi székhelyű gazdasági társaság esetén a (2) bekezdésben, külföldi székhelyű vagy külföldi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő esetén a 37. § 31. pontban meghatározott összeghatárok átszámítása során a külföldi bíróság, hatóság által kiadott okiratban a jegyzett tőke mértékére, a közteher fennállására vagy végrehajtási eljárásra vonatkozó napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.”

(4) Az Szjtv. 29/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és sportfogadás játéktípusra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező az állami adóhatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.”

(5) Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a.”

(6) Az Szjtv. 36/C. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötelezett)

h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 10 millió forint”

(felügyeleti díjat fizet.)

(7) Az Szjtv. 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és sportfogadás esetén a jogszabályban előírt vagyoni értékű jogra vonatkozó felhasználási szerződés időarányos ellenértékével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”

(8) Az Szjtv. 37. § 30. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. Megbízható szerencsejáték-szervező a távszerencsejáték szervezés kivételével: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és”

(9) Az Szjtv. 37. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

„31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) valamennyi, az állami adóhatóság, illetve a szerencsejáték-szervező székhelye szerinti és szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága által nyilvántartott, 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó azonnali beszedési megbízás a szerencsejáték-szervező szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága részéről, illetve működése során a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem indult ellene 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintnak megfelelő összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban legalább 3 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet,

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.

Ha a szerencsejáték-szervező több államban is rendelkezett vagy rendelkezik szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel, akkor az a)–e) pontok szerinti feltételeknek megfelelést ezek közül egy és ugyanazon államra vonatkozóan kell bizonyítania.”

(10) Az Szjtv. 35. § (3) bekezdésében a „tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének” szövegrész helyébe a „tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó” szöveg lép.

3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

4. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.”

4. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. július 15. napján lép hatályba.

(2) A 3. § (5)–(7) bekezdése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.