Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.23.)

2014. évi XC. törvény

a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról * 

Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján fejlődő országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése,

2. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben.

2. § Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg.

3. § (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani.

(2) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a kedvezményezett partnerországokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdaság- és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítani.

(3) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység a kedvezményezett partnerországok szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészíti ki.

4. § Magyarország a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, az európai uniós szakpolitikával összhangban nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét végez.

5. § (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a humanitárius válsághelyzet által megkívánt időtartamban, a szükségleteknek megfelelően, a támogatott ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható.

(2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét.

2. Tervezés

6. § A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter – az érintett minisztériumokkal együttműködve és a civil társadalommal konzultálva – legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat.

7. § A szakpolitikai stratégia alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési tervet készít, amely az adott költségvetési évre vonatkozóan tartalmazza a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásának ütemezését és pénzügyi tervezését, valamint a jövőbeni tevékenység hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslatot.

3. Végrehajtás és koordináció

8. § (1) A központi államigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet folytatnak, amelyet a külgazdasági ügyekért felelős miniszter koordinál.

(2) E tevékenységük végrehajtása során a központi államigazgatási szervek – a társadalmi részvétel alapelvével összhangban – együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósul meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán.

(3) A központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek, különösen az átláthatóság elvének megfelelően működnek.

(4) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzügyi és tárgyi támogatás, technikai segítségnyújtás, illetve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg.

9. § (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját a külpolitikáért felelős miniszter látja el. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók megvalósítására.

(2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtási felajánlással kapcsolatos döntéseket a külpolitikáért felelős miniszter hozza meg, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által készített felhívásokat.

(3) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás pénzügyi és tárgyi felajánlás révén egyaránt megvalósulhat.

10. § (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban az alábbi szervezetek működhetnek közre:

a) humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

c) minisztériumok,

d) Magyarország külképviseletei,

e) magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek,

f) Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei,

g) gazdasági szereplők.

(2) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtését.

11. § (1) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet.

(2) A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget működtet.

4. Nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése

12. § A külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter közreműködik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelésében, a fiatal generáció szemléletformálásában és az önkéntesség szerepének erősítésében.

5. Finanszírozás

13. § (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az fejezeti kezelésű előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter irányítja.

6. Átláthatóság

14. § A költségvetési támogatással megvalósuló projektekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, amelynek részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

15. § A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak Kormány általi elfogadását követően, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza.

7. Záró rendelkezések

16. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában részt vevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében:

a) a kedvezményezett partnerországok és az ágazati prioritások kijelölési szempontjait,

b) a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáit,

c) az adatbázis vezetésének részletes szabályait és az adatbázis tartalmát

rendeletben állapítsa meg.

17. § A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában

a) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 119–123. §-át,

b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (5) bekezdését és 51. §-át,

c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

ca) 67. § (1) bekezdés f) pontját, ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján alanyi adómentes adóalanynak minősül,

cb) 72. §-át és a 76. § (1) bekezdés f) pontját az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet alapján előminősített civil szervezetek esetében,

cc) 73. § (3) bekezdését, 78. § (3) bekezdését és a 80. § (4) bekezdését

nem kell alkalmazni,

cd) 88/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a kedvezményezett bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.

18. § Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.

19. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (5a) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;”