1. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen)
„f) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése,
g) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése,
h) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak csökkentésére irányuló szakmai szabályok kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése,
i) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése.”
(2) Az Ehi. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv munkaegészségügyi tevékenysége körében
a) kimunkálja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban: munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások);
b) szakhatóságként, illetve szakértőként közreműködik a munkaegészségügyi előírások ellenőrzésében és érvényesítésében, a munkahigiénés határértékek vizsgálatának elrendelésében, továbbá vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását;
c) kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket;
d) együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.”
(3) Az Ehi. 4. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv)
„a) a kozmetikai termékekkel kapcsolatos feladatkörében
aa) kimutatja a kozmetikai termékekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai és biológiai egészségkárosító anyagokat, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során, hatáskörében ellátja a kozmetikai termékek és azok gyártásának, forgalmazásának hatósági ellenőrzését,
ab) kidolgozza az aa) alpont szerinti körbe tartozó közegészségügyi követelményeket, jogszabály alapján ellátja az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti egyes eljárásokban a tagállami feladatokat, kijelölés alapján szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió kozmetikai termékek szakterületen illetékes szerveivel, kijelölt nemzeti hatóságként kezeli a súlyos nemkívánatos hatások bejelentését, ellenőrzi a Magyarországon elhelyezett termékinformációs dokumentációt, valamint kozmetikai toxikológiai központot működtet,”
2. § Az Ehi. 6. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében)
„q) megállapítja, összehangolja, nyilvántartja és közzéteszi a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet.”
3. § Az Ehi. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentéséről és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák ivóvíz-biztonsági engedélyéről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(2) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a bejelentés nyilvántartási számát,
b) a forgalmazó, illetve a gyártó nevét,
c) a termék, anyag nevét, valamint
d) a termék, anyag rendeltetését.
(3) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) az ivóvíz-biztonsági engedély számát,
b) az engedélyes nevét, valamint
c) az engedélyezett technológia megjelölését.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.”
4. § Az Ehi. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni vagy jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokhoz az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult térítésmentesen mintát venni.”
5. § Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,
e) a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,
g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
i) a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek - hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre,
j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére,
k) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
l) az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeire,
m) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak megelőzésére irányuló szakmai szabályokra,
n) a környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegekre vagy létesítményekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.”
6. § (1) Az Ehi. 14/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Ket. 33. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyintézési határidő harminc nap az alábbi eljárásokban:
a) gyógyhellyé nyilvánítás engedélyezése,
b) természetes ásványvíz elnevezésének engedélyezése,
c) gyógyvíz természetes gyógyhatásra utaló elnevezésének engedélyezése.”
(2) Az Ehi. a következő 14/D. §-sal egészül ki:
„14/D. § (1) A kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője éves felügyeleti díjat fizet tárgyév június 30-ig.
(2) A felügyeleti díj az egészségügyi államigazgatási szerv bevétele, amit a természetes fürdővíz minőség-ellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére használhat fel.
(3) A felügyeleti díj mértéke nyolcvanezer forint.”
7. § (1) Az Ehi. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a menekültügyi hatóság által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi ellenőrzés, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.”
(2) Az Ehi. 15. § (12) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a használatimelegvíz-ellátásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket,
g) a használati meleg vízzel érintkező anyagok, technológiák vonatkozásában
ga) a minőségi követelményeket,
gb) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
gc) a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait.”
8. § Az Ehi. a következő 15/C. §-sal egészül ki:
„15/C. § (1) A 2013. december 1-jét megelőzően az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az egészségügyi államigazgatási szerv az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvíz-biztonsági engedélyezéséig vezet nyilvántartást.
(2) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számon, illetve a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ivóvíz-biztonsági engedély számán az (1) bekezdés alapján az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvíz-biztonsági engedélyezéséig az alkalmazási engedély számát is érteni kell.”
9. § Az Ehi.
a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel,” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a”,
b) 4. § (3) bekezdésében a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „keverékekkel”,
c) 4. § (3) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „keverékek”,
d) 10. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül”,
e) 14. § a) pontjában a „természetes fürdőhelyekkel kapcsolatos” szövegrész helyébe a „természetes fürdőhelyekkel és természetes fürdővizekkel kapcsolatos”,
f) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejelentésben feltüntetett” szövegrész helyébe a „bejelentést tevő”
szöveg lép.
10. § Hatályát veszti az Ehi.
a) 6. § (1) bekezdés f) pontjában az „, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is” szövegrész,
b) 13/A. § (7)-(9) bekezdése.
11. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az e törvény szerinti adatkezelési célból egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes vagy személyazonosító adat kezelésére jogosult,”
12. § Az Eüak. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, daganatos eredetű betegséggel diagnosztizált betegek személyazonosító és a daganatos eredetű betegségre vonatkozó egészségügyi adatait - a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.”
13. § Az Eüak. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint a területi védőnői ellátásról szóló miniszteri rendeletben és a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai keretében a védőnő a lakossági célzott szűrővizsgálat, valamint népegészségügyi szűrővizsgálat szervezése érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - a szűrővizsgálat megszervezésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálat célcsoportjába tartozó személyeknek a szűrővizsgálat megszervezéséhez közvetlenül kapcsolódó egészségügyi és személyazonosító adatait.
(2) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést nem népegészségügyi szűrővizsgálatként végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egészségügyi államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa a szűrővizsgálat eredményei értékelésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait.
(3) A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.
(4) A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a szűrővizsgálaton részt vett személy személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére.”
14. § Az Eüak.
a) 22. § (6) bekezdésében az „azok felvételétől számított 15 évig” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerüléstől számított 30 évig”,
b) 22/B. § (2) bekezdésében a „fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban” szövegrész helyébe az „az egészségügyi dokumentációban - ennek keretében a betegnek átadott zárójelentésben külön is - fel kell tüntetni”,
c) 23. § (1) bekezdésében az „a kezelést végző orvos,” szövegrész helyébe az „a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv”,
d) 38. § (2) bekezdés d) pontjában az „a veleszületett rendellenességek bejelentésére” szövegrész helyébe az „a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szervet kijelölje, valamint a veleszületett rendellenességek bejelentésére”
szöveg lép.
15. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„f) helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás,”
16. § Az Ebtv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/C. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem;
b) szerződés szerinti havi jövedelem:
ba) betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
bb) egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
bd) a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
be) mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;
d) kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
(2) Az 5/B. §-ban és az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
17. § Az Ebtv. I. Fejezet „Egészségügyi szolgáltatók” alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § Finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat - ide nem értve a 23. § szerinti részleges térítési díjat és a 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat - nem kérhet.”
18. § Az Ebtv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosított a rehabilitációs medicina körébe tartozó ellátásokra a rehabilitációs ellátási programok szerint jogosult.”
19. § Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának, javításának, illetve gyártásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja)
„a) az egyéves leltáridőszakon belüli, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott bizonylattal alátámasztott beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,”
20. § Az Ebtv. 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
(3) A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.”
21. § (1) Az Ebtv. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.”
(2) Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Táppénzelőleg folyósítása esetén
a) az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg,
b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.”
(3) Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A táppénzelőleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.”
22. § Az Ebtv. V. Fejezet „Általános rendelkezések” alcíme a következő 39/C. §-sal egészül ki:
„39/C. § Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.”
23. § (1) Az Ebtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.”
(2) Az Ebtv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára]
„b) annak a - gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,”
[ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.]
(3) Az Ebtv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik.”
24. § (1) Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak)
„b) ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.”
(2) Az Ebtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.”
25. § Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A csecsemőgondozási díj összege
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.
(2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
(4) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
(5) A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(6) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(7) A csecsemőgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8) A csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
26. § (1) Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyermekgondozási díjra jogosult)
„b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,”
(és a gyermeket saját háztartásában neveli.)
(2) Az Ebtv. 42/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek
a) a helyettes szülő,
b) a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és
c) a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.”
27. § Az Ebtv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
a) nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál,
b) nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és
c) nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.”
28. § Az Ebtv. 42/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a) a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat;
b) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
d) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
e) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;
f) a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal;
g) a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
h) ikergyermekek esetében valamelyik gyermek
ha) a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,
hb) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
(2) Az (1) bekezdés a) és f) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
(3) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legfeljebb a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig, az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben pedig legfeljebb a 42/B. § (1a) bekezdésében meghatározott időpontig jár.”
29. § Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a 48. § (1)-(5) és (8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
(3) A 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(4) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (4) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
(7) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az (1) bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
30. § Az Ebtv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, az ellenőrző (fő)orvos - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget.”
31. § (1) Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár táppénz)
„a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,”
(2) Az Ebtv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.”
32. § Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.
(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
(8) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.”
33. § Az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
34. § Az Ebtv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a) csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.”
35. § Az Ebtv. 52/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani.”
36. § Az Ebtv. 55. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(8) Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(9) A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.”
37. § Az Ebtv. 55/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti táppénz összege - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg az 55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján - a 39/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a biztosított részére végzésben előleget kell megállapítani. A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.”
38. § (1) Az Ebtv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.”
(2) Az Ebtv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a és 32. § (4) bekezdése alapján öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.”
39. § Az Ebtv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot.”
40. § Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
(2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
41. § (1) Az Ebtv. 65. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemisége tárgyában hozott érdemi döntés jogerőre emelkedését követő nap.”
(2) Az Ebtv. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt - a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.”
42. § Az Ebtv. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.”
43. § Az Ebtv. 79/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kimutatások készítése céljából kezelheti a gyermekgondozási segélyre vonatkozó - a Magyar Államkincstár által szolgáltatott - alábbi adatokat:
a) az ellátást igénybevevő TAJ száma,
b) azon gyermek TAJ száma, aki után az ellátás igénybevételére sor kerül vagy került, és
c) az ellátás folyósításának kezdete és vége.”
44. § Az Ebtv. 81. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.”
45. § (1) Az Ebtv. 82/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján terhességi-gyermekágyi segélyként járt volna.”
(2) Az Ebtv. 82/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.”
46. § Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel megállapított 5/C. §-t, 39/A. §-t, 39/B. § (1) bekezdését, 39/C. §-t, 40. § (1a) bekezdését, 41. § (1) bekezdés b) pontját, 42. §-t, 42/C. §-t, 42/D. §-t, 48. §-t, 52/A. § (1) bekezdését, 55. § (7)-(9) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdését, 61. § (4) bekezdését, 63. §-t, 66. § (1a) bekezdését és 81. § (2) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni.
(2) A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
(3) Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
(4) Ha a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja megelőzi 2015. január 1-jét, az ellátás terhességi-gyermekágyi segélyként kerül folyósításra.
(5) Azon személy részére, akinek az ellátásra való jogosultság 2014. december 31. után nyílt meg, a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmét - figyelemmel a 40. § (1a) bekezdésében foglaltakra - csecsemőgondozási díj iránti kérelemként kell elbírálni.
(6) A 42. § (6) bekezdése alapján ugyanazon személy részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott
a) terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet nem lehet ismételten elbírálni, és a terhességi-gyermekágyi segélyt a határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani,
b) csecsemőgondozási díj iránti kérelmet nem lehet elbírálni, ha az igénylő 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segélyre volt jogosult.”
47. § (1) Az Ebtv. 82/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született újabb gyermek születését megelőzően 2014. január 1-je előtt, utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell.”
(2) Az Ebtv. 82/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2014. január 1-je előtt született gyermekek esetében a 39. §-nak a 2013. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni, kivéve
a) az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdésében meghatározott esetet, vagy
b) ha az adott gyermek jogán igénybe vehető ellátás tekintetében a (3) vagy (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
48. § Az Ebtv.
a) 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhesség” szövegrész helyébe a „várandósság”,
b) 15. § (1) bekezdésében a „terhességének” szövegrész helyébe a „várandósságának”,
c) 19. § (1) bekezdésében
ca) a „finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend” szövegrész helyébe a „finanszírozási eljárásrend, vizsgálati és terápiás eljárási rend, valamint rehabilitációs ellátási program”,
cb) az „a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól” szövegrész helyébe az „a finanszírozási eljárásrendben, a vizsgálati és terápiás eljárási rendben, valamint a rehabilitációs ellátási programokban foglaltaktól”,
d) 19. § (2) bekezdésében a „finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet” szövegrész helyébe a „finanszírozási eljárásrendet, vizsgálati és terápiás eljárási rendet vagy rehabilitációs ellátási programot”,
e) 26. § (3) bekezdés a) pontjában a „23. § b), d)-e) és a 23/A. § a)-b) pontjai” szövegrész helyébe a „23/A. § b) pontja”,
f) 30/A. §-ában a „gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal,” szövegrész helyébe a „gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatali engedélyének jogosultjával,”,
g) 37. § (2) bekezdés b) pontjában a „finanszírozási eljárásrendeknek” szövegrész helyébe a „finanszírozási eljárásrendeknek, rehabilitációs ellátási programoknak” szöveg lép, a „szakmai protokolloknak” szövegrész helyébe a „vizsgálati és terápiás eljárási rendeknek”,
h) 38/C. § (2) bekezdésében a „részére folyósított finanszírozási összeget” szövegrész helyébe a „részére folyósított finanszírozási összeg egészségbiztosító által meghatározott részét”,
i) 39. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, 44. § b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjra”,
j) 39. § (4) bekezdésében a „gyermekgondozási támogatást” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyt”,
k) 39. § (5) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat”,
l) a 40. §-t megelőző címben a „Terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „Csecsemőgondozási díj”,
m) 40. § (1) bekezdésében a „Terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a „Csecsemőgondozási díjra”,
n) 40. § (2) bekezdésében, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42/B. § (1) és (1a) bekezdésében, 48/A. § (1) bekezdésében, 61. § (5) és (9) bekezdésében, 62. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés l) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
o) 40. § (3) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrészek helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
p) 40. § (4) bekezdésében a „Terhességi gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „Csecsemőgondozási díj”,
q) 42/E. § (6) bekezdésében
qa) a „rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel” szövegrész helyébe az „a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel”,
qb) a „48. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „48. § (1) és (2) bekezdése”,
r) 44. § b) pontjában a „terhessége” szövegrész helyébe a „várandóssága”,
s) 50. § (2) bekezdésében a „44. § e) pontja” szövegrész helyébe a „44. § d) és e) pontja”,
sz) 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „az egészségbiztosító” szövegrész helyébe az „a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító”,
t) 62. § (4) bekezdésében a „szüneteltetéséről” szövegrész helyébe a „szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről”,
u) 68. § (4) bekezdésében az „A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 66. § (1), (1a), (2), (2a) és (4) bekezdése”,
v) 77. § (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”,
w) 80. § (4) bekezdésében
wa) a „terhességi-gyermekágyi segélyről” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjról”,
wb) a „gyermekgondozási díjról” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díjról, valamint a baleseti táppénzről”
szöveg lép.
49. § Hatályát veszti az Ebtv.
a) 5/B. § t) pontja,
b) 19. § (1) bekezdés harmadik mondata,
c) 19. § (3) bekezdésében az „- a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével -” szövegrész,
d) 23. § b), d) és e) pontja,
e) 23/A. § a) pontja,
f) 24. § (2) bekezdés második mondata,
g) 25. § (3) bekezdés b) pontja,
h) 25. §(6) bekezdése,
i) 82/E. §-a.
50. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) I. Fejezet 3. Címe a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § E törvény alkalmazásában
a) sejt: különálló emberi sejt vagy kötőszövet által össze nem kapcsolt emberi sejtek egy csoportja;
b) szövet: az emberi test sejtekből álló valamennyi alkotórésze, ide nem értve a vért és a véralkotórészt;
c) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amely megtartja szerkezetét, erezettségét és azt a képességét, hogy jelentős önállósággal élettani funkciókat tartson fenn, valamint a szerv egy része, ha működése az emberi szervezetben ugyanazt a célt szolgálja, mint az egész szerv, ideértve a szerkezet és erezettség követelményét is.”
51. § Az Eütv. 45. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A környezet- és település-egészségügyi tevékenység körében)
„c) ki kell dolgozni a lakosság egészségségére ártalmas szintet elérő hő- vagy hideghullámok, vagy napsugárzás fennállása idején bevezetendő klíma-egészségügyi intézkedéseket, valamint országos hőségriasztási rendszert kell működtetni.”
52. § Az Eütv. III. Fejezet 4. Címe a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) Sugárszennyezettség gyanúja esetén az egészségügyi államigazgatási szerv a sugárszennyezettség mértékétől függően - jogszabályban meghatározottak szerint - a sugárszennyezett személy elkülönítése iránt intézkedik.
(2) A sugárszennyezett személyt kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, amelyen belül a személy szabad mozgása, továbbá kapcsolattartási joga korlátozható.
(3) Ha a sugárszennyezett személy az (1) bekezdés szerinti elkülönítésének nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv kötelezi erre. Az elkülönítést kimondó határozat - közegészségügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
53. § Az Eütv. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a teljesen cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján gyakorolja. A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.”
54. § Az Eütv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami mentőszolgálat jogszabályban meghatározott esetben és módon:
a) gondoskodik a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről,
b) részt vesz a fekvőbeteg-ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban,
c) irányítja és felügyeli az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend végrehajtását,
d) irányítja a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátást.”
55. § Az Eütv. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül az orvos által kezdeményezett
a) mentőszállítás, amely olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják, és
b) őrzött betegszállítás, amely a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő -, őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.”
56. § (1) Az Eütv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben és az állami mentőszolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el.”
(2) Az Eütv. 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami mentőszolgálat
a) az ország egész területére kiterjedően - jogszabályban meghatározottak szerint - koordinálja a mentést,
b) az állami mentőszolgálathoz érkező, jogszabály szerinti bejelentés alapján dönt a mentés szükségességéről, továbbá
c) a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.
(4) Az állami mentőszolgálat a mentésre feljogosított szervezetek által nyújtott ellátás szakszerűségével vagy a működésének szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a szabálytalanság bejelentésére megteszi a szükséges intézkedéseket.”
57. § Az Eütv. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami mentőszolgálat - jogszabályban és a betegszállítást végző szervezettel kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint - koordinálja a betegszállítást. Az állami mentőszolgálat a betegszállítást végző szervezet által nyújtott ellátás szakszerűségével vagy a működésének szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a szabálytalanság bejelentésére megteszi a szükséges intézkedéseket.”
58. § (1) Az Eütv. 111. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
„b) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, továbbá a képzés nyelve;”
(2) Az Eütv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az alapnyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartásából a (4) bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.”
59. § (1) Az Eütv. 112. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásából az (5) bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.”
(2) Az Eütv. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az illetékes egészségügyi szakmai kamara a (4) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokról - annak keletkezésétől vagy változásától számított 15 napon belül - a (4) bekezdés k) pontja szerinti azonosító megjelölésével elektronikus úton tájékoztatja a működési nyilvántartást vezető szervet.”
60. § (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]
„b) a 116/C. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti adatokat,”
[a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]
(2) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]
„o) a vényírási szerződéssel rendelkező orvosok alapnyilvántartási számát és ezen orvosok által felírt vények, beleértve a pro familia vények számára vonatkozó adatokat,”
[a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]
(3) Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti szervnek
személyazonosításra alkalmas módon továbbítja (továbbítják)]
„ac) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok közül a szakképzést a 2010. évet követően megkezdőkre vonatkozó adatokat a szakorvos képzés költségvetési forrásának kezelésére kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv, a szakképzést a 2010. évet megelőzően megkezdett személyekre vonatkozó adatokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények, a szakvizsgát tett személyek 117. § (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatait az egészségügyi államigazgatási szerv,”
61. § (1) Az Eütv. 116/A. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„e) a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató nevét, címét, adószámát és bankszámlaszámát, vagy - ha nem a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató - a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nevét, címét, adószámát és bankszámlaszámát,”
(2) Az Eütv. 116/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató, vagy - ha nem szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató - a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felsőoktatási intézmény által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a képzésben részt vevő személynek az (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.”
(3) Az Eütv. 116/A. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az)
„c) (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató, vagy - ha nem szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató - a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató”
(a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.)
62. § Az Eütv. 117. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza:)
„b) annak az egészségügyi szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak a megnevezését, címét, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzését teljesítette,”
63. § (1) Az Eütv. 124. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az akkreditáció alapjául szolgáló, az egészségügyi ellátás biztonságát támogató és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkozó standardokat a miniszter hagyja jóvá.
(4) Az akkreditációs felülvizsgálatot a miniszter által kijelölt szerv végzi, a felülvizsgálat alapján az akkreditációs dokumentumot a miniszter adja ki.”
(2) Az Eütv. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az akkreditációs felülvizsgálati eljárásért a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
64. § Az Eütv. 140/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőket foglalkoztató vagy a rezidens képzésben képzőhelyként bevont egészségügyi szolgáltatónál - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, vagy az egészségügyi szolgáltatónál képzési idejüket töltő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész- és szakpszichológus-jelöltek (a továbbiakban: szakorvosjelöltek) részvételével - helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a szakorvosjelöltek képzését érintő döntéseket megelőzően, valamint részt vesz a képzéssel összefüggésben a minőségbiztosítási feladatok ellátásában.”
65. § Az Eütv. a következő 228/A. §-sal egészül ki:
„228/A. § Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.”
66. § Az Eütv. a következő 244/G. §-sal egészül ki:
„244/G. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
67. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés m) pontja a következő me) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:)
„me) a szakképzéshez kapcsolódó támogatások mértékét,”
(rendeletben megállapítsa.)
(2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„x) az egészségségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok, napsugárzás idején szükséges tájékoztatási és riasztási szintet, az egészségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok esetén bevezetendő intézkedések körét és tartalmát, továbbá az országos szintű hőségriasztásra vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben megállapítsa.)
(3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„a) az egészségügyi válsághelyzeti terv
aa) elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának, módosításának eljárási szabályait,
ab) tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő j)-n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„j) a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályait, valamint ezen szolgáltatásokért - ideértve a mentési terv elkészítését és az elkészítésben való közreműködést is - fizetendő térítés díj mértékét és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseket,
k) a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat és a 101/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség alól - a 101/C. § (1) bekezdésében meghatározott egyes adatok vagy valamennyi adat tekintetében - mentesülő implantátumok körét,
l) a háziorvos, házi gyermekorvos választásának, a jelentkezésnek, a jelentkezés elutasításának, az átjelentkezésnek, valamint az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének a részletes szabályait,
m) a sugárszennyezett vagy arra gyanús személy egészségügyi ellátásának, valamint a sugárszennyezett személy elkülönítésének részletes szabályait,
n) egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegek és létesítmények vonatkozásában
na) a fertőzés kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi előírásokat,
nb) a kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5) Az Eütv. 247. § (5) bekezdés c) pontja a következő cj) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint)
„cj) az akkreditációs felülvizsgálatért”
(fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket, rendeletben állapítsa meg.)
68. § Az Eütv.
a) 101/C. § (2) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátását követő 8 napon belül”,
b) 110. § (16) bekezdés b) pontjában az „a 140/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „az etikai eljárás lefolytatására jogosult”,
c) 110. § (16) bekezdés c) pontjában az „a 140/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „a b) pont szerinti adatközlés alapján lefolytatott”,
d) 111. § (1) bekezdésében a „dolgozók” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel rendelkező személyek”,
e) 111. § (3) bekezdés a) pontjában a „szakképesítést szerzett” szövegrész helyébe a „szakképesítést szerzett személy”,
f) 113. § (4a) bekezdésében a „terhességi gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
g) 124/A. § (3) bekezdésében az „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben”,
h) 228. § (3) bekezdésében a „vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően”
szöveg lép.
69. § Hatályát veszti az Eütv.
a) 97. § (1) bekezdésében az „az orvos rendelése alapján” szövegrész,
b) 202. § (1) bekezdés a)-c) pontja.
70. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer Tv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
71. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat - a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérését követően -
a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,
b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 45 napon belül nyilatkoznia kell.”
(2) Az Öotv. 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvossal az adott körzetben a 2/B. §-a szerinti feladat-ellátási szerződést meg kívánja kötni. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést az (1) bekezdés szerinti önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos megköti.”
72. § Az Öotv. 2/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv - a felek által meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget nyújt.”
73. § Az Öotv. 2/C. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő)
„a) nyilvántartást vezet
aa) a praxisjogokról,
ab) a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről,”
74. § Az Öotv. 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot hatósági bizonyítványban igazoló hatóság megnevezése, az engedély vagy a hatósági bizonyítvány száma és kelte tekintetében, a 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása és tartósan betöltetlenné válása időpontjának tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
75. § Az Öotv. 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A praxisjogot a törvény erejénél fogva megszerző háziorvos kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a praxisjog meglétét hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
76. § Az Öotv. 2/D. § (2) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „a praxiskezelő” szöveg, az „az ügyfél nyilatkozatát” szövegrész helyébe az „az ügyfél írásbeli nyilatkozatát” szöveg lép.
77. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„c) rezidens: az első egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésének megszerzése érdekében jogviszonyban álló, az államilag támogatott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 115. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésben részt vevő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, illetve szakpszichológus-jelölt.”
78. § Az Eütev. 11/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az e fejezetben, valamint a 29-31. §-ban meghatározott egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat)
„c) a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervre, valamint az az által foglalkoztatott rezidensekre”
(kell alkalmazni.)
79. § Az Eütev. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt a kormányrendeletben meghatározott szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervvel létesített közalkalmazotti jogviszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rezidens felett a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, az illetmény és a munkakör megállapítására, valamint a munkarend meghatározására irányuló munkáltatói jogköröket a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A rezidens felett az egyéb munkáltatói jogokat - e törvény vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a rezidens részére a munkavégzés helyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(3) Ahol a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Kjt. munkáltatóról rendelkezik, azon a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatót is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.
(4) A Kormány a rezidensek foglalkoztatása tekintetében a III. Fejezetben foglaltaktól a rezidensek számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.
(5) A 12/B. §-ban foglaltaktól eltérően a rezidenssel önként vállalt többletmunkáról megállapodás nem köthető. A rezidens egészségügyi ügyelet ellátására a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére nem osztható be.
(6) Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el, vagy ezen túlmenően arra a rezidens és a képzés helye szerinti egészségügyi szolgáltató a 8. § (1)-(3) bekezdése szerint szabadfoglalkozású jogviszonyt létesít. Az e szabadfoglalkozású jogviszony alapján teljesítendő egészségügyi tevékenységet a 13. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, az 5. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell beosztani. A rezidens a 14/B. § szerinti műszakpótlékra jogosító munkaidő-beosztásba csak a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv előzetes jóváhagyásával osztható be.
(7) A (6) bekezdés szerinti, kizárólag ügyeleti feladatellátás céljából létesíthető szabadfoglalkozású jogviszonyban teljesített ügyelet tartama nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 32 órát, amelynek a 8 óra feletti tartamára legalább az önként vállalt többletmunkára irányadó díjazást kell a szabadfoglalkozású megbízási szerződésben megállapítani.”
80. § Az Eütev. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak (a továbbiakban: külső képzőhely). Erről a munkáltatónak, valamint a külső képzőhelynek és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama naptári évenként nem haladhatja meg a kettőszáz napot. E jogviszonyra egyebekben az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
81. § Az Eütev. 28. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) a rezidenseket foglalkoztató egészségügyi államigazgatási szerv kijelölését,
e) a III. Fejezetben foglaltaknál a rezidens számára kedvezőbb foglalkoztatási szabályokat”
(rendeletben meghatározza.)
82. § Az Eütev. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel megállapított 11/A. § (2) bekezdés c) pontját és a 11/B. §-t a 2015. július 1-jét követően megkezdett szakképzések ideje alatt történő foglalkoztatásra kell alkalmazni.”
83. § (1) Az Eütev.
a) 11/A. § (6) bekezdésében az „a Kjt.” szövegrész helyébe az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szöveg,
b) 12/B. § (7) bekezdésében az „az Eütv.-ben foglaltak szerint, a működési” szövegrész helyébe, az „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti” szöveg
lép.
(2) Az Eütev.
a) 4. § d) pontjában az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)” szövegrész helyébe az „az Eütv.” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg
lép.
84. § Hatályát veszti az Eütev.
a) 29/C. §-a és
b) 32-34. §-a.
85. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokat vagy vegyületcsoportokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletében állapítja meg.”
86. § A Gytv. 15/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az 1 éven belüli, az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat szerinti kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése meghosszabbítható azzal, hogy a kockázatértékelést kétévente el kell végezni mindaddig, amíg a kockázatok kizárásához vagy alátámasztásához elegendő adat nem áll rendelkezésre.”
