1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1c) és (6) bekezdésében a „földhivatali” szövegrészek helyébe az „, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott” szöveg lép.
(2) A Kkt. 36. § (3) bekezdésében a „közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság nyilatkozata” szöveg lép.
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.
(2) A munkaadó – ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról igazolólapot állít ki, és azt a nevelőszülőnek átadja.”
(2) Az Flt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv – általános szabályoktól eltérő – illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.”
(3) Az Flt. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazás kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 36/A. § szerinti igazolólap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(4) Az Flt.
a) 36/B. § (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatóság” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szöveg,
b) 54. § (10b) bekezdés b) pontjában az „az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 54. § (14a) bekezdés a) pontjában az „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
d) 56/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkozatási szerv” szöveg,
e) 57/B. § (3) bekezdés 2. pont af) alpontjában az „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az Flt. 58. § (7) bekezdése.
3. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontjában az „az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
4. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ában az „A fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatalok” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 18. § (3) bekezdése.
6. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni – kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alkalmával vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét a szakkérdés vizsgálata során jelezte – az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül.”
(2) A Bt. 43. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9c) Az igazgatási szolgáltatási díjat – legfeljebb a tárgyévre megállapított felügyeleti díj fizetési kötelezettség mértékéig – a felügyeleti díj fedezi.”
(3) A Bt. 50/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap)
„a) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a felügyeleti díj fizetésének, beszedésének, kezelésének, megosztásának és nyilvántartásának szabályait, az igazgatási szolgáltatási díjak alá nem tartozó eljárási költségek körét, mértékét és beszedésének, kezelésének, megosztásának, nyilvántartásának szabályait rendeletben állapítsa meg,”
(4) A Bt.
a) 41/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „bányakapitányságnak” szövegrész helyébe a „bányafelügyeletnek” szöveg,
b) 47/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányakapitányság” szövegrész helyébe a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Bt. 43/A. § (9) bekezdésében az „– a földvédelmi szakhatósági eljárás kivételével –” szövegrész.
7. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
8. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény
a) 4. § (2) és (4) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a „felügyelőségek” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 3. §-ában az „(a továbbiakban: felügyelőség)” szövegrész.
9. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő eljárásokban a természetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
(2) A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az természeti értéket vagy védett természeti területet veszélyeztetne vagy károsítana.”
(2) A Ttv. 85. § (1) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„13. a természetvédelmi eljárások során vizsgálandó szakkérdéseket és más hatósági eljárásban vizsgálandó természetvédelmi szakkérdéseket.”
(3) A Ttv. 39. § (1) bekezdésében a „más hatósági” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg, a „szakhatóságként” szövegrész helyébe a „, ha a szakhatósági közreműködés törvényben meghatározott eljárási feltételei fennállnak, szakhatóságként” szöveg lép.
10. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6c) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a (6b) bekezdés rendelkezései alapján hozott döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező kifogást nyújthat be a kincstár részére.”
(2) Az Ltp. 24. § (6b) bekezdésében a „kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
11. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
a) 2. § (1) bekezdésében a „gyámhivatalok” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
b) 5. § k) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
c) 68/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a „kincstárnál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,
d) 93. § (8) bekezdésében az „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Gyvt. 96. § (7) bekezdésében „az állam fenntartói feladatainak ellátására” szövegrész.
12. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
a) 64. § (8) bekezdésében az „a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő” szövegrész helyébe az „az egészségi állapot vizsgálata céljából” szöveg,
b) 75. §-ában az „a 72. §-ban meghatározott rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalására tekintettel utasították el” szövegrész helyébe az „arra tekintettel utasították el, hogy az igénylő nem megváltozott munkaképességű” szöveg,
c) 76. §-ában az „A nyugellátásnak a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata alapján történő megszüntetését” szövegrész helyébe a „Ha a hozzátartozói nyugellátást azért szüntetik meg, mert a nyugellátásban részesülő személy már nem megváltozott munkaképességű, a megszüntetést” szöveg,
d) 80. § (2) bekezdésében az „eljárása, mulasztása vagy a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása” szövegrész helyébe az „eljárása vagy mulasztása” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Tny.
a) 72. §-a,
b) 80. § (4) bekezdésében az „– a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész,
c) 80. § (4a) bekezdése.
13. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 52. § (1) bekezdés h) pontjában az „illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
b) 52/A. § (2) bekezdésében a „földhivatali” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság által hozott” szöveg, az „a földhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
c) 90. § (3a) bekezdésében a „fővárosi, megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
14. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 148. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács tagja)
„b) az adott térségben működő fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy népegészségügyi feladatokért felelős képviselője,”
(2) Az Eütv.
a) 228. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában az „a megyei vagy fővárosi tisztifőorvos” szövegrészek helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv”,
b) 229. § (3) bekezdésében az „a megyei tisztifőorvos” szövegrészek helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv”,
c) 232/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „a megyei tisztifőorvos” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv”
szöveg lép.
15. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/C. § A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja.”
(2) A Fot.
a) 23/B. § (1) és (2) bekezdésében, 23/E. § (1) és (7) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 23/D. § (3) bekezdésében a „kincstárat” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,
c) 23/E. § (9) bekezdésében a „kincstár” szövegrészek helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, a „kincstárnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
d) 23/F. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban együtt: nyilvántartást vezető szerv)” szöveg,
e) 23/F. § (2), (4a) és (5) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szerv” szöveg,
f) 23/F. § (4) bekezdésében az „Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek” szövegrész helyébe az „A nyilvántartást vezető szervek” szöveg
lép.
16. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv központi költségvetési szervek, amelyek költségvetését – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kivételével – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.”
17. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak az e célból számára a kincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.”
(2) A Cst. VI. Fejezete a következő 49/B. §-sal és 49/C. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) A családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság a családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatosan egységes szociális nyilvántartást vezet. A családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve ha e korlátozás alól a szakmai irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági ellátással kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság a fogyatékossági ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a fogyatékossági ellátásban részesülő személy
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
49/C. § (1) Az egységes szociális nyilvántartás a családtámogatási ellátás jogcíme és összege adatkör, valamint a fogyatékossági ellátás jogcíme és összege adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) Az egységes szociális nyilvántartásból
a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Gyvt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,
d) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához és a Diákhitel Központ Zrt. célzott kamattámogatás megállapításával összefüggő döntésével szemben benyújtott kifogás elbírálására jogosult szerv a kifogás elbírálásához szükséges adatokat,
e) a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
f) a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó támogatások jogosultsági feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat
közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság a 49/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 49/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.”
(3) A Cst.
a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „kincstárnál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 22. §-ában, 43. § (5) és (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (2) és (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szöveg,
d) 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 37. § (7) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, a „kincstár” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
e) 36/A. § (1) bekezdésében az „adatot szolgáltat a kincstár” szövegrész helyébe az „az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, valamint az „oktatási hivatal és a kincstár” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szöveg,
f) 37. § (9) bekezdésében a „kincstárnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
g) 49. § (2) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a Cst. 34. § (3) bekezdése.
18. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés v) pontjában a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság” szöveg lép.
19. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő – (5) bekezdésben meghatározottakon kívül eső – állami követeléseket a kormányhivatal érvényesíti. A közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatban szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be.”
(2) Az Art.
a) 10. § (1) bekezdés d) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
20. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányakapitányság” szövegrész helyébe a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal” szöveg lép.
21. § Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 58. § (3) bekezdése.
22. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a 44. § (1) bekezdése szerinti szakkérdést a hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vizsgálja, a szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg, ennek során elrendelheti e törvény szakhatósági eljárásra vonatkozó egyes szabályainak megfelelő alkalmazását.”
23. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (5) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
24. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés e) pontjában az „az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot” szöveg lép.
25. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.”
(2) A Vagyontv.
a) 66. § (1) bekezdésében az „ha jogszabály” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel és ha jogszabály” szöveg,
b) 69/A. § (1) bekezdésében az „a földhivatali nyilvántartás” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás” szöveg
lép.
26. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 25. § (2) bekezdésében az „illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
27. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 1. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3. szakmai irányító miniszter: ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben az adott feladatkörrel rendelkező miniszter.”
(2) A Khtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.
(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik.”
(3) A Khtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter – a szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével – normatív utasításban adja ki.”
(4) A Khtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-ában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy
a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,
b) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv
gyakorolja.
(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(5) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.”
(5) A Khtv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kormánymegbízott részére – megbízatásának időtartamára, kormánymegbízotti jogállásának igazolására – a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány a kormánymegbízott nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.”
(6) A Khtv. a következő 11/A–11/C. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.
(2) A kormánymegbízott a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való fegyelmi, illetve kártérítési felelősségével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter. A miniszter által a fegyelmi, illetve kártérítési felelősség megállapítása iránt indított eljárásban tanács jár el, amelynek tagjait a miniszter jelöli ki. A kijelölt vizsgálóbiztosnak legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezetőnek kell lennie. A fegyelmi, illetve kártérítési eljárás szabályaira egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11/B. § (1) A kormánymegbízottat minden naptári évben harmincöt munkanap szabadság illeti meg. A kormánymegbízottat rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.
(2) A kormánymegbízott jubileumi jutalomra nem jogosult.
11/C. § (1) A kormánymegbízott a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (továbbiakban együtt: családtag) Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a miniszter kezeli.
(3) A Vnytv. 9. §-át, 10. §-át és 14–16. §-át kell alkalmazni a kormánymegbízottal szemben lefolytatható vagyongyarapodási vizsgálat, valamint a kormánymegbízott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségszegése esetén.”
(7) A Khtv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese.”
(8) A Khtv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg.”
(9) A Khtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A főigazgatói munkakör betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén az igazgató kinevezéséről a kormánymegbízott dönt.”
(10) A Khtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.”
(11) A Khtv. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatalt a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) vezeti. A járási hivatalban – jogszabályban meghatározottak szerint – kormányablak és okmányiroda működik.”
(12) A Khtv. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/C. § (1) A kormánymegbízott gyakorolja a járási hivatal vezetője helyett a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében
a) munkaidő-beosztás meghatározására,
b) a rendkívüli munkaidő elrendelésére,
c) az utasításadásra,
d) a munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadására
vonatkozó munkáltatói jogokat.
(2) A kormánymegbízott a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén, továbbá a szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.”
(13) A Khtv. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatalok irányításának részletes szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
(14) A Khtv. 21. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) az 1. § 3. pontjában meghatározott rendelkezéstől eltérő szakmai irányító minisztert”
(rendeletben határozza meg.)
(15) A Khtv. 21/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket – a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg.”
28. § A Khtv.
a) 8. §-ában a „szakmai irányító szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „szakmai irányító miniszter” szöveg,
b) 10. § (4) bekezdésében a „köztársasági elnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,
c) 15. § (1) bekezdésében „törzshivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, a „törzshivatalnál” szövegrészek helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,
d) 17. § (2) bekezdésében a „törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői” szövegrész helyébe a „főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a Khtv.
a) 3. alcíme,
b) 7. §-a,
c) 11. § (4) bekezdése,
d) 7. alcíme,
e) 15. § (2)–(4) bekezdése,
f) 20. § b) pontja,
g) 20/B. §-ában az „– a járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően –” szövegrész,
h) 20/F. §-a,
i) 21. § b) pontja.
30. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
31. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontja.
32. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)
a) 5. § e) pont eb) alpontjában a „fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szöveg,
b) 19/A. § (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Szht. 26. § (4) bekezdése.
33. § A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 24/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a földhivatali nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásban” szöveg lép.
34. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot” szöveg lép.
35. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106. §- a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.”
(2) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/C. §-sal egészül ki:
„106/C. § (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a kincstár részére. A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított adatokról nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a kincstár és a fővárosi és megyei kormányhivatal a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni.
(3) Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.”
(3) Az Áht.
a) 47. § (1) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe az „A Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv szabad előirányzatai, az” szöveg,
b) 53/A. § (3) bekezdésében a „módjára hajtja” szövegrész helyébe a „módjára, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja” szöveg,
c) 84. § (4) bekezdésében a „fel.” szövegrész helyébe a „fel. Ez az előírás nem vonatkozik a naptári éven belül lejáró, Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügyletre, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása felhasználható.” szöveg,
d) 98. §-ában a „lakásépítési támogatással” szövegrész helyébe a „családok otthonteremtési kedvezményével” szöveg,
e) 111. § (24) bekezdésében a „ki.” szövegrész helyébe a „ki. A helyi önkormányzat által 2013. évben a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből igénybe vett támogatások elszámolására és felülvizsgálatára e törvény 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” szöveg,
f) 111. § (28) bekezdésében a „2015. április” szövegrész helyébe a „2016. január” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az Áht.
a) 45. § (2) bekezdésében az „a) és b) pontja” szövegrész,
b) 109. § (4) bekezdése.
36. § (1) Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 136. § (1) bekezdésében az „A megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy a főigazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát, igazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Kttv. 136. § (3) bekezdésében a „, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve” szövegrész.
37. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. melléklet 7. pont b) alpontjában az „a munkaügyi központok és kirendeltségeik” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg lép.
38. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 36. § (4) bekezdésében az „az érintett szakigazgatási szervezetekkel” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg lép.
39. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (1) bekezdés a) pontjában a „mezőgazdasági szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
40. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság vizsgálja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását.”
(2) A Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mezőgazdasági igazgatási szerv – az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl – a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha]
„f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén a szerződés nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek.”
(3) A Földforgalmi tv. 70. § (1) bekezdésében a „földhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Földforgalmi tv. 51. § (6) bekezdése.
41. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 82. §-a.
42. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 35. § (3) bekezdés d) pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.
43. § E törvény
a) 31. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése,
b) 40. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
