1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bűnüldözési adatállományból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából - a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet.”
2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ - a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúja esetén és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti.”
3. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/C. § (1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának elősegítése, a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárítását célzó intézkedések elősegítése és az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:
1. név (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),
2. az utas neme,
3. az utazási iroda, utazásközvetítő neve,
4. a járat száma,
5. a járat indulási és érkezési ideje,
6. az indulási, a tranzit- és a célállomás,
7. a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
8. a jegykiállítás időpontja,
9. az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,
10. az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,
11. az utassal együtt utazók neve és utazók száma,
12. az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
13. a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
14. a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,
15. az utazás körülményeire vonatkozó adatok,
16. az úti okmánnyal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok (úti okmány típusa, száma, állampolgárság, kibocsátó ország, úti okmány lejárati ideje, születési idő), valamint
17. az 1-16. pontban meghatározott adatok módosításai.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a) az (1) bekezdés 1., 6. és 13. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint
b) az (1) bekezdés 2-5., 7-12. és 14-16. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi eljárás befejezését követően, közvetlenül a légi jármű felszállása után haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről, az adatkezelés céljáról, időtartamáról és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”
4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. § (6) bekezdésében a „továbbíthatja” szövegrész helyébe a „továbbítja” szöveg lép.
5. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A központi adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.”
6. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A NEBEK az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere során a biometrikus azonosítók egyértelmű egyezést eredményező automatikus találati adathozzáférése nyomán követendő eljárásban központi kapcsolattartó pontként jár el a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezdeményezett, személyazonossággal kapcsolatos adatok beszerzése iránti megkereséseinek az együttműködő tagállam felé való továbbításában, illetve az együttműködő tagállam ilyen megkereséseinek a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős szakértői nyilvántartó szerv felé való továbbításában.”
7. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § Ez a törvény az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
8. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.”
9. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja
a) a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése, továbbá
b) a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.”
(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”
(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot állapít meg, az e bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval összefüggésben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”
10. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény „Utasadattal összefüggő adatkezelés” alcíme a következő 4/J. §-sal egészül ki:
„4/J. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 4/I. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve tevékenységek lehetséges kockázatát állapítja meg, és a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 4/I. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatait tartalmazó nyilvántartásából.
(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.
(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/I. § (5) és (5a) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta, - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.”
11. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Felhatalmazást kap a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért felelős miniszter, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.”
12. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § p) pont pb) alpontjában a „176-177. §, 182. §, 184. §” szövegrész helyébe a „176-177. §, 182. §, 184-184/A. §” szöveg lép.
(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pontjának se) alpontjában az „egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe „egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], embercsempészés [Btk. 353. §]” szöveg lép.
(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. § (4) bekezdésében az „országos parancsnokai által erre kijelölt központi szerveivel” szövegrész helyébe az „országos parancsnokai, illetve vezetői által erre kijelölt szerveivel” szöveg lép.
(4) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (3) bekezdés b) pontjában a „szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre” szöveg lép.
(5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (4) bekezdésében a „más állami szervektől” szövegrész helyébe a „más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából” szöveg lép.
13. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:
a) a közrend és a közbiztonság fenntartásával összefüggő feladatai ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség,
b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési eljárások lefolytatása céljából a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
c) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj ellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint az úthasználati díj ellenőrzésére kijelölt szervezet,
d) a bűncselekmények felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint
e) a hatáskörébe tartozó bűnüldözési és felderítési feladatok ellátása céljából a törvényben meghatározott szervek.”
14. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)
„e) a 27/A. § (2)-(5) bekezdésében és a 27/C. §-ban meghatározott automatizált keresés részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
15. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. §-ának nyitó szövegrészében a „Felhatalmazás” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást” szöveg lép.
16. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak, és megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével, annak a személynek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített adatait kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a legfőbb ügyész a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.
(2) A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített - a megkeresésben megjelölt - adatait a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.”
17. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 2008/615/IB tanácsi határozat alapján az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztését megelőzően, a kérelem előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében, vagy a szabálysértési eljárás saját hatáskörben történő lefolytatása céljából a közlekedésrendészeti ügyben eljáró szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint annak tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 27/A. § (2)-(4) bekezdése szerint automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja, és a keresés eredményéről a Kknyt. 27/A. § (5) bekezdése szerint haladéktalanul tájékoztatja az elrendelő szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztését megelőzően, a kérelem előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében, vagy a szabálysértési eljárás saját hatáskörben történő lefolytatása céljából a közlekedésrendészeti ügyben eljáró szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint annak tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető más európai uniós tagállam gépjárműadat-nyilvántartásaiban a Kknyt. 27/C. § (1) és (2) bekezdése szerint automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja, és a keresés eredményéről a Kknyt. 27/C. § (3) bekezdése szerint haladéktalanul tájékoztatja az elrendelő szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.”
18. § Hatályát veszti a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése.
19. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 84. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint - ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át:)
„c) a SIRENE Iroda a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.”
20. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 85. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben büntetőeljárás lefolytatása céljából
a) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot,
b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett DNS-profilt, vagy
c) a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött mintát
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.
(4a) A szakértői nyilvántartó szerv egyedi ügyben kizárólag bűncselekmények megelőzése vagy felderítése céljából
a) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot vagy a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot,
b) a bűnüldözési feladatot ellátó szerv rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, illetve a 82. § (4) bekezdés c) vagy f) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.
(5) Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését.
(6) Ha a (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.”
21. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
„e) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket érintően.”
22. § Hatályát veszti a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény.
23. § Nem lép hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 268. §-a.
24. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 23. § 2015. június 30-án lép hatályba.
(3) A 6-7. §, a 13-20. § és a 25. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
25. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat,
b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i, 2008/616/IB tanácsi határozat,
c) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozat,
d) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2011. október 25-i, 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
e) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
