1. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„15a. közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 3. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, külön jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv. 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges kártyának tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a közlekedési kártya mint másodlagos kártya - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a jogosult kérelmére hozzárendelhető;”
2. § Az Sztv. 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
„d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások - személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő - megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,”
3. § (1) Az Sztv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, a menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából
a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
b) a nemzeti mobilfizetési szervezet, továbbá
c) - ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező vagy megbízottja
jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.”
(2) Az Sztv. 7. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató, vagy - amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező vagy ezek megbízottja adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:)
„a) a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve), lakcíme, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusa és száma - ha 14. életévét betöltötte, akkor - aláírása is, vagy a jogosult részére elektronikusan kiállított, utazásra jogosító közlekedési kártya esetén annak egyedi sorszáma és a jogosult arcképmása,”
(3) Az Sztv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig nyilvántartja és kezeli.”
(4) Az Sztv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Nektv-ben meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.”
(5) Az Sztv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésben rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a (6) bekezdés szerinti adatokat,
b) a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
c) a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,
d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
e) a közlekedési kártya egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.”
(6) Az Sztv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a (7) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat a közlekedési kártya érvényességének vagy a polgári jogi igény érvényesíthetőségének időpontjáig kezeli.”
4. § Az Sztv. 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles]
„e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen”
[figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.]
5. § Az Sztv. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz - személyesen, postai vagy elektronikus úton - akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
(2) Vasúti személyszállítás esetén panaszt benyújtani a vasúti társaság vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában a panaszkezelési szabályzatban az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben a vasúti igazgatási szervhez fordulhat. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot.”
6. § (1) Az Sztv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vízi személyszállítási közszolgáltatás lebonyolítására alkalmas és ahhoz szükséges vízparti ingatlanok, kikötőhelyek, kikötői infrastruktúra használatával kapcsolatban a miniszter közlekedésszakmai és hozzáférési feltételeket írhat elő. A szakmai feltételek kiterjednek a kikötői infrastruktúra használatára, szolgáltatási színvonalára, forgalmi rendjére, az infrastruktúrához történő hozzáféréssel kapcsolatos szabályokra, a kikötői infrastruktúra üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos részletes előírásokra, valamint a személyi és képesítési követelményekre.”
(2) Az Sztv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat, illetve a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e törvényben a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.”
7. § Az Sztv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vízijárművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések alapján a miniszter jogosult. A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatásokra, ha azok a helyi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét képezik. A közszolgáltatási szerződés megkötéséhez ebben az esetben is szükséges a miniszter előzetes hozzájárulása, kivéve a közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásának adott menetrendi évre vonatkozó feltételeiről és a megrendelt közszolgáltatások ellátásáért járó ellentételezés összegéről szóló megállapodás megkötését.”
8. § Az Sztv. 29. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben két vagy több település közötti utazási igény kielégítése személyszállítási közszolgáltatásokkal a 26-28. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően biztosított, további személyszállítási közszolgáltatás vonalakra vagy vonalak meghatározott csoportjára olyan módon is biztosítható, amely során a közszolgáltatási szerződés a szolgáltató számára a szolgáltatás ellátására vonatkozó kizárólagos jogon kívül ellentételezés lehetőségét korlátozza vagy kizárja.
(1b) Az (1a) bekezdésben megjelölt további személyszállítási közszolgáltatás abban az esetben kezdhető meg vagy tartható fenn, amennyiben az gazdasági szempontból megalapozott, erre vonatkozó utasigény fennáll, a szolgáltató azt a saját üzleti kockázatára vállalja, és az a közforrások hatékonyabb felhasználását szolgálja.”
9. § Az Sztv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési szolgáltató - a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatások kivételével - ellentételezésre jogosult.”
10. § (1) Az Sztv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.”
(2) Az Sztv. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a szolgáltatás tekintetében elektronikus kártya kerül bevezetésre, jogszabály a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételét közlekedési kártya használatához kötheti.”
(3) Az Sztv. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott személyszállítási közszolgáltatások esetén a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények alkalmazhatósága kizárható. Az utazási kedvezmények kizárása esetén a 33-34. § szerinti szociálpolitikai menetdíj-támogatás nem vehető igénybe.”
11. § Az Sztv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások engedélyezése során a vasúti igazgatási szerv az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 869/2014/EU végrehajtási rendelet) szabályai alapján jár el.”
12. § Az Sztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági hátrány megállapítására vonatkozó gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat során a vasúti igazgatási szerv a 869/2014/EU végrehajtási rendelet alapján jár el.”
13. § (1) Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„f) a 19. § (1a) bekezdése szerinti közlekedésszakmai feltételek és hozzáférési feltételek részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„g) a 45. § szerinti, az új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások eljárásainak díjait”
(rendeletben állapítsa meg.)
14. § Az Sztv.
a) 7. § (2) és (3) bekezdésében az „A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet” szöveg,
b) 7. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató, vagy - amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi - a közlekedésszervező vagy ezek megbízottja” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet” szöveg,
c) 8. § (1) bekezdésében az „A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen” szövegrész helyébe az „A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpárállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdésében az „a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei” szövegrész helyébe az „a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei, a jegy- és bérletértékesítő berendezések” szöveg,
e) 12. § (3)-(7) bekezdésében, a 42. § (3)-(5) bekezdésében és a 49. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
f) 18. § (4) bekezdésében a „vasúti társaság” szövegrész helyébe a „személyszállító szolgáltató vagy közlekedésszervező” szöveg,
g) 18. § (5) bekezdésében a „szolgáltatót” szövegrész helyébe a „szolgáltatót, a közlekedésszervezőt” szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti az Sztv.
a) 45. § (3) bekezdése,
b) 46. §-a,
c) 47. § (4) és (5) bekezdése.
16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 3. § (4)-(6) bekezdése és a 10. § (2) bekezdése 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
17. § Ez a törvény az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
