Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.27.)

Tartalomjegyzék

2015. évi CLXXXVII. törvény

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról * 

I. FEJEZET

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni

a) a vámazonosító szám megállapításával és a jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a jogszabályban meghatározott eltérésekkel,

b) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a közösségi vámjog eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) elszámolására, valamint

c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azon fizetési kötelezettségek elszámolására, amelynek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”

2. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)

c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit.”

(2) Az Art. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 4. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a jogszabályban ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak.”

3. § (1) Az Art. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóügyekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap.”

(2) Az Art. 5/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az eljáró adóhatóság vezetője az ügyintézési határidőt - a 120. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti eljárásokban - annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.”

4. § Az Art. a 6. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:

„A megbízható adózó

6/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak.

(2) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

6/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

6/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.

(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adóhiány megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

6/D. § (1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra - kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy a (2) bekezdés szerinti ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartozással rendelkező megbízható adózó részére az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségére vonatkozóan negyedévente elektronikus úton felhívást küld. Az adózó a kézbesítést követő 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozhat a kiküldött felhívásban foglalt részletfizetés elfogadásáról. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Az automatikus részletfizetési kedvezmény iránti kérelem, illetve a részletfizetésre vonatkozó felhívás elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság az automatikus részletfizetésről határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít az adózó részére.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

A kockázatos adózó

6/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

(2) A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

6/F. § A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

6/G. § Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

6/H. § (1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 165. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

6/I. § (1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Az adózó minősítése

6/J. § Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.

6/K. § Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

6/L. § Ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.”

5. § Az Art. 6/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 45 napon belül utalja ki.”

6. § Az Art. 7. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt - ha nem kíván személyesen eljárni -

a) törvényes képviselője,

b) képviseleti jogosultságát igazoló

ba) ügyvéd, ügyvédi iroda,

bb) európai közösségi jogász,

bc) adószakértő,

bd) okleveles adószakértő,

be) adótanácsadó,

bf) könyvvizsgáló,

bg) könyvelő,

bh) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

bi) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

bj) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

c) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti.

(1a) Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

a) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,

b) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,

c) megbízás alapján eljáró

ca) jogtanácsos, továbbá

cb) ügyvéd, ügyvédi iroda,

cc) európai közösségi jogász,

cd) adószakértő,

ce) okleveles adószakértő,

cf) adótanácsadó,

cg) könyvvizsgáló,

ch) könyvelő,

ci) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,

cj) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

ck) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.”

7. § (1) Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”

(2) Az Art. 24/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.”

8. § Az Art. 24/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.”

9. § (1) Az Art. 24/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésében felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként, vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.”

(2) Az Art. 24/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adóhatóság a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adóhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.”

10. § Az Art. 24/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vámhatóság a magánfőzőt az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 24. § (3) bekezdése szerint tartja nyilván.”

11. § Az Art. 26. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha)

d) személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot.”

12. § Az Art. 26. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Bevallási nyilatkozat

26/A. § (1) Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.

(2) A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követő év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adóhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik - választása szerinti - munkáltatójánál teszi meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(3) A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

(4) Az állami adóhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallása alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

(5) Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a (4) bekezdésben meghatározott adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti határozat a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(7) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja, e tényről a magánszemélyt - az adó megállapítását megelőzően - tájékoztatja.

(8) Az adóhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított adót a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem tehetett volna. Önellenőrzés hiányában az adóhatóság a (4) bekezdés alapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.”

13. § Az Art. 26/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

26/B. § (1) Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét (a továbbiakban: adóbevallási tervezet).

(2) A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet nem készít.

(3) Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti.

(4) Az adózó az adóbevallási tervezetben - szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal - a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét.

(5) Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles, az állami adóhatóságnak a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia.

(6) Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton a (4) bekezdés szerinti határidőig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig.”

14. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 6-6b. ponttal egészül ki:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:]

„6. a magánszemély tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,

c) arról, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

6a. a magánszemély tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről,

6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.”

15. § (1) Az Art. 36/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.”

(2) Az Art. 36/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthető elő. Az észrevételben foglaltakat az állami adóhatóság 8 napon belül kivizsgálja. Amennyiben az adózó az észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az állami adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Amennyiben az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adóhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.”

16. § Az Art. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.”

17. § Az Art. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő államháztartási számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.”

18. § (1) Az Art. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adó- és vámhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”

(2) Az Art. 43. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Jogszabály más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.”

(3) Az Art. 43. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (2b) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.”

(4) Az Art. 43. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(4) Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.”

(5) Az Art. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az adószámla 2000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.”

(6) Az Art. 43. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.”

19. § (1) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.”

(2) Az Art. 54. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából.”

20. § (1) Az Art. 72. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 79. §-ban meghatározott adókötelezettségekkel összefüggő fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeket az állami adóhatóság bírálja el.”

(2) Az Art. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása.”

21. § Az Art. 80/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság jár el - a külön jogszabályban meghatározott eltéréssel - az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos eljárásban, ide nem értve azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartoznak.”

22. § (1) Az Art. 85/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,

b) a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

c) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság vagy a vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

(5) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.”

(2) Az Art. 85/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.”

23. § Az Art. 88. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.”

24. § Az Art. 89. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kötelező az ellenőrzést lefolytatni)

a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,”

25. § Az Art. 92. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére.”

26. § Az Art. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.”

27. § (1) Az Art. 120. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.”

(2) Az Art. 120. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az adózó akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (4a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az adózó kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.”

28. § Az Art. 124. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta.

(3) Az adóhatósági irat a postai kézbesítés mellőzésével saját - az adóhatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb szolgálati jogviszonyban álló - kézbesítő útján is kézbesíthető. A saját kézbesítő útján történő kézbesítés esetén az adóhatósági iratot az veheti át, aki a postai úton történő kézbesítés esetén átvételre jogosult.”

29. § Az Art. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.”

30. § Az Art. 136. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az automatikus részletfizetés iránti kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”

31. § Az Art. 136/B. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott - első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a vitatott kötelezettség tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és - amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került - a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.”

32. § Az Art. 165. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában - a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével - adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(1b) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (2) és (4) bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.”

33. § Az Art. 167. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezései a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandóak.”

34. § Az Art. 170. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a 26/A. § (4) bekezdése alapján megállapított adóval összefüggésben az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése során adókülönbözetet állapít meg, és az adókülönbözet a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának hibájára, hiányosságára vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.”

35. § Az Art. „Mulasztási bírság” alcíme a következő 172/A. §-sal egészül ki:

„172/A. § Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a cégbejegyzésre nem kötelezett adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.”

36. § Az Art. 175. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:

„(34) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.”

37. § (1) Az Art. 178. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„3a. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, a fizetési kötelezettség, a költségvetési támogatás elszámolására szolgáló nyilvántartás.”

(2) Az Art. 178. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti,”

(3) Az Art. 178. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„6a. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.”

(4) Az Art. 178. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„10a. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése.”

(5) Az Art. 178. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„27a. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó.”

(6) Az Art. 178. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása;

c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d) adószámát nem függesztették fel;

e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;

f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.”

38. § Az Art. a következő 211-215. §-sal egészül ki:

„211. § (1) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. első negyedévét követően minősíti az adózókat a 6/J. § alapján.

(2) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2016. második negyedévet követő 6/J. § szerinti adózói minősítés lekérdezését biztosítja az adózó részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.

212. § Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha

a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel,

b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel,

c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel,

d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el.

213. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak a Módtv3. hatálybalépését követően teljesítendő az azt megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(3) A Módtv3.-mal megállapított 26/A. § szerinti bevallási nyilatkozatot a magánszemély első alkalommal a 2015. évi jövedelméről 2016. január 31-éig tehet.

(4) A Módtv3.-mal megállapított rendelkezések nem érintik a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.

(5) A 2015. december 31-éig adott, az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta.

214. § (1) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/C. § (2), (13) bekezdését, 24/D. § (1), (3) bekezdését, 24/E. § (1), (4)-(6) bekezdését a hatályba lépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 36/B. § (2) és (5) bekezdését a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A 36/A. § alkalmazásában, ahol jogszabály 2015. december 31. napjáig együttes adóigazolást említ, azon 2016. január 1. napjától az adóigazolást is érteni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (3) bekezdését és a 150/A. § (1) bekezdését első alkalommal a 2016. január 1-től elvégzett elszámolásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (8) bekezdése szerinti értesítést először a 2016. évről 2017. október 31-ig adja ki az állami adó- és vámhatóság. A 2015. évre vonatkozó értesítés kiküldésére a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.

(5) A Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő átvezetési kérelemre, valamint folyamatban lévő hivatalból történő átvezetésre a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

(6) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 55. § (5) bekezdése első alkalommal 2016. első negyedévére alkalmazandó.

(7) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 85/A. § (1), (3)-(8) bekezdése a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre alkalmazandó.

(8) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 165. § (1) bekezdése - a felszámolási eljárásokban bejelentendő hitelezői igényhez kötődő egyedi késedelmi pótlék felszámításának kivételével - először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.

(9) A törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 176/D. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezését a 2016. január 1-től esedékes fizetési kötelezettségekre kell először alkalmazni.

(10) Ahol jogszabály együttes adóigazolásról rendelkezik, azon a Módtv3. hatálybalépését követően adóigazolást kell érteni.

215. § A Módtv3.-mal megállapított 3. számú melléklet O) pont 3-5. alpontja szerinti adatszolgáltatást első alkalommal, az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-áig kell teljesíteni.”

39. § Az Art.

a) 2. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

40. § Az Art.

1. 5/A. § (5) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott adóhatósági igazolás” szöveg,

2. 6/B. § (3) bekezdésében az „a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 45 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg,

3. 24/D. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag, akire” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire” szöveg,

4. 24/E. § (4) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, vagy tagja,” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

5. 24/E. § (5) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, és tagja” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

6. 37. § (1) bekezdésében az „e törvény eltérően” szövegrész helyébe az „e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően” szöveg,

7. 37. § (5) bekezdésében az „adótartozás” szövegrész helyébe a „tartozás” szöveg,

8. 40. § (4) bekezdésében és 43. § (1a) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

9. 43. § (5a) bekezdésében az „egyéb adótartozásokra” szövegrész helyébe az „egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra” szöveg,

10. 54. § (13) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szövegrész,

11. 55. § (3) bekezdésében az „Az adóhatóság - a negyedévet követő 30 napon belül - ” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság negyedévenként - a negyedévet követő 30 napon belül - honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

12. 55. § (5) bekezdésében az „Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő 30 napon belül - honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

13. 55. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján” szöveg,

14. 55. § (7) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

15. 80/A. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdéssel” szövegrész helyébe az „(1)-(1a) bekezdéssel” szöveg,

16. 85/A. § (1) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-,” szövegrész helyébe az „Az adó-,” szöveg,

17. 85/A. § (3) bekezdésében az „adó-, az együttes adó-, és” szövegrész helyébe az „adó-, és” szöveg,

18. 85/A. § (6) bekezdésében az „együttes adóigazolás” szövegrész helyébe az „adóigazolás” szöveg,

19. 85/A. § (8) bekezdésében az „igazolás a (5) bekezdés szerinti együttes adóigazolásnak” szövegrész helyébe az „igazolás adóigazolásnak” szöveg,

20. 147. § (1) bekezdésében a „közötti adóbehajtási” szövegrész helyébe a „közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő adóbehajtási” szöveg,

21. 150/A. § (1) bekezdésében az „adótartozás, illetve” szövegrész helyébe az „adótartozás, egyéb az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás, illetve” szöveg,

22. 151. § (1) bekezdésében a „támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés)” szövegrész helyébe a „támogatás (visszaigénylés, visszatérítés)” szöveg,

23. 162. § (1) bekezdésben az „adózó adótartozását,” szövegrész helyébe az „adózó adószámláján nyilvántartott tartozását,” szöveg,

24. 162. § (2) és (3) bekezdésében az „adótartozást” szövegrész helyébe a „tartozást” szöveg,

25. 162. § (3) bekezdésében az „adótartozásokat” szövegrész helyébe a „tartozásokat” szöveg,

26. 176/D. § (2) bekezdés a) pontjában az „az állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságnál” szöveg, az „adótartozása” szövegrész helyébe „tartozása” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti az Art.

1. 27/A-28/A. §-a,

2. 36/A. § (1), (3), (4), (7) és (8) bekezdésében az „együttes” szövegrész,

3. 43. §(10) bekezdése,

4. 52. § (7) bekezdés i) pontja ib) alpontja,

5. 85/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.” szövegrész,

6. 87. § (3) bekezdése.

II. FEJEZET

EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő.”

43. § Az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;”

44. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

w) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;”

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése;

b) a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak;

c) a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron;

d) az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.”

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (21)-(22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az (1) bekezdés w) pontja szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(22) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha az (1a) bekezdés c) pontja szerinti bérlő vagy annak magánszemély örököse az (1a) bekezdés c) pontja szerinti szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja.”

45. § Az Itv. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.”

46. § Az Itv. 62. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

u) a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban.”

47. § Az Itv. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket - az adózó kérelmére - vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.”

48. § Az Itv. a következő 99/J. §-sal egészül ki:

„99/J. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdésének d) pontját az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

49. § Az Itv. 103. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény 26. § (1) bekezdés w) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

50. § Hatályát veszti az Itv.

1. 24. § (3)-(4) bekezdéseiben az „és (7)” szövegrész,

2. 24. § (7) bekezdése,

3. Melléklet IV. Cím 3. pontja,

4. Melléklet XVIII. Cím 2. pontjában az „Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.” szövegrész.

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

51. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 40/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által]

b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.”

(2) A Htv. 40/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkormányzat - valamennyi vállalkozóra egységesen - rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó az (1) bekezdés szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti.”

52. § A Htv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalanynak nem kell az iparűzési adóról adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.”

53. § A Htv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján - települések (a fővárosban a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatok) szerinti bontásban - elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat és elérhetőségi információkat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.”

54. § A Htv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Helyi iparűzési adóbevallás-benyújtás az állami adóhatósághoz

42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával is teljesítheti.

(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerint adóbevallást - tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve, ha az önkormányzati adóhatóság az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”

55. § A Htv.

1. 14. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szöveg helyébe a „jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,

2. 39/B. § (9) bekezdésében a „15 napon belül vagy január 15-ig” szövegrész helyébe a „45 napon belül vagy február 15-ig” szöveg,

3. 44. § (2) bekezdésében a „2016. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2017. október 1-jétől” szöveg,

4. 52. § 16. pont g) alpontjában az „a halászatról és horgászatról” szövegrész helyébe az „a halgazdálkodásról és a hal védelméről” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti

1. a Htv. 39/B. § (6) bekezdés a) pontja,

2. a Htv. 39/B. § (7) bekezdése.

4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

57. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól)

g) a környezetkímélő gépkocsi,”

58. § A Gjt. 6. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

(3) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

(4) Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.”

59. § A Gjt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adótételt az adózó vagy pénzügyi képviselője - a gépjármű Magyarország területére való belépést legalább 2 munkanappal megelőzően - utalással fizeti meg - az utalás közleményrovatában a fuvarozási engedély sorszámára, valamint a nyerges vontató, tehergépjármű rendszámára való hivatkozással - az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára. Az adófizetés tényét az adózó az utalás megtörténtét bizonyító irattal igazol, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni.”

60. § A Gjt. 18. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül,”

61. § A Gjt. a következő VI. fejezettel egészül ki:

VI.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

21. § (1) Az 5. § g) pontja szerinti mentesség, valamint a 17/A. § (1) bekezdésének a környezetkímélő gépkocsira vonatkozó rendelkezése csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(2) E törvény 5. § g) pontja és 17/A. § (1) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

62. § A Gjt.

1. 17. § (3) bekezdésében az „illetékbélyeggel, ennek hiányában” szövegrész helyébe az „utalással vagy”,

2. 17/A. § (1) bekezdésében az „a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit” szövegrész helyébe az „a környezetkímélő gépkocsit”

szöveg lép.

63. § Hatályát veszti a Gjt.

1. 16. §-a,

2. 17. § (1) bekezdésében „A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.”

3. 18. § 2. pontjában a „félpótkocsi,” szövegrész.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

64. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 100. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„100. Pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás.”

65. § Az Szja tv. 7. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.”

66. § Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja vagy nem tett bevallási nyilatkozatot - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást vagy

b) az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást

nyújt be az adóhatósághoz.”

67. § Az Szja tv. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Bevallási nyilatkozat

12/A. § (1) A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozattal teljesítheti, ha megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek és

a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve

aa) a kamatjövedelmet [65. §],

ab) az osztalékból származó jövedelmet [66. §],

ac) az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [67. §],

ad) a vállalkozásból kivont jövedelmet [68. §],

ae) az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,

af) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;

b) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot - kivéve a 10 százalék költséghányadot - nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el;

c) a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített;

d) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad;

e) más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

(2) Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben

a) a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak,

b) egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett,

c) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

(3) E § alkalmazásában nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.”

68. § Az Szja tv. a 12/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

12/B. § Az adózás rendjéről szóló törvény 26/B. §-a szerinti magánszemély részére az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”

69. § Az Szja tv. 58. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által - nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként - felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki - feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót - amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.”

70. § Az Szja tv. 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő jövedelmének minősül. Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt, akkor a jövedelem megállapításánál (legfeljebb a bevétel összegéig) a résztvevő bevételét csökkentő tételként kell számításba venni az általa a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedése bevonásáig megfizetett összeget. Ha azonban a résztvevőt terhelő ellenérték teljesítése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni. A résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá.”

71. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

i) az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte; az MRP szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az adóhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint - ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett - a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről.”

72. § Az Szja tv. a következő 86-88. §-sal egészül ki:

„86. § (1) A 2015. december 31-én hatályos 11/A. § szerinti adónyilatkozat és a 2015. december 31-én hatályos 12. § szerinti egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan nyújtható be.

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 12/A. § szerinti bevallási nyilatkozat első alkalommal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújtható be.

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 12/B. § szerinti adóbevallási tervezetet az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít.

87. § E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 7. § (1d) bekezdése a 2015. évi felszámolások esetén is alkalmazható.

88. § E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításától alkalmazható.”

73. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete e törvény 3.melléklete,

b) 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete

szerint módosul.

74. § Az Szja tv. 58. § (7) bekezdésében a „32 ezer forintot” szövegrész helyébe a „30 ezer forintot” szöveg lép.

75. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) „Adónyilatkozat” alcíme,

b) „Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel” alcíme,

c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyszerűsített bevallásban,” szövegrész.

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

76. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet;”

(2) A Tao. törvény 4. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele;”

77. § (1) A Tao. törvény 9. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő - alapcél szerinti (közhasznú) - tevékenység.

(1b) A köztestület az (1) és az (1a) bekezdésben foglaltakat a működésére irányadó törvényben foglalt eltérések figyelembevételével alkalmazza.”

(2) A Tao. törvény 9. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt:)

d) a c) ponttól eltérően az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél a 7. § (1) bekezdés a), b), cs), d), i),j), n), o), r), t), u) és v) pontja, valamint a 7. § (3) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”

(3) A Tao. törvény 9. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt:)

f) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.”

(4) A Tao. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelni kell az adózás előtti eredményt:)

b) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

ba) teljes összegével az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

bb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó, a c) pont szerinti összeggel növelt bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket,

bc) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket;”

(5) A Tao. törvény 9. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Növelni kell az adózás előtti eredményt:)

c) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel;

d) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel.”

(6) A Tao. törvény 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.”

(7) A Tao. törvény 9. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (8), a (9) és a (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja a (2) bekezdés d) és f) pontja, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendelkezéseket.”

78. § (1) A Tao. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg (a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél ide nem értve az MRP indításával, valamint az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő költségei, ráfordításai fedezetére az alapító által az adóévben átutalt összeget), a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései,”

(2) A Tao. törvény 12. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

c) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.”

(3) A Tao. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás előtti eredményt növeli:

a) a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg;

b) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.”

79. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell az adót megfizetnie)

a) a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (ide nem értve az országos érdekképviseleti szervezetet), köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,”

80. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére

a) a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében, valamint

b) a (7) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előadó-művészeti szervezet támogatója az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által - a (4a) bekezdésre figyelemmel - kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe.”

(3) A Tao. törvény 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan

a) a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások,

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint

c) a 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások

együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.”

(4) A Tao. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.”

81. § A Tao. törvény 24/A. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezetre vonatkozóan

a) a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások;

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások; és

c) az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett

összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.”

82. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó, de legfeljebb az adóévre fizetendő adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 26/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 6. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleg és adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan (a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva) veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.”

(3) A Tao. törvény 26/A. §-a a (6) bekezdést követően a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”

(4) A Tao. törvény 26/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő két adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig - társasági adóként - visszafizetni.”

83. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során választása szerint vagy az e törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 9. §-át és 20. §-át, vagy az e törvény 2015. január 1-jén hatályos 9. §-át, 20. §-át és a 6. számú melléklet A) részét veszi figyelembe.

(15) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.”

84. § A Tao. törvény 30. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. §-a alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan

a) a támogatható szervezetek körét,

b) a támogatás felhasználásának

ba) részletes szabályait,

bb) időtartamát,

c) az előadó-művészeti szervezetnek a támogatás felhasználása során elszámolható költségei körét,

d) a támogatáshalmozódás szabályait,

e) a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás visszafizetésének szabályait,

f) a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás

ga) iránti kérelem tartalmát,

gb) kiállítására irányuló eljárás szabályait, valamint

gc) tartalmát,

h) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolással és a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés szabályait, továbbá

i) a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

85. § A Tao. törvény a következő 30/C. §-sal egészül ki:

„30/C. § E törvény 4. § 37. és 39. pontja, 22. § (1) bekezdése, 22. § (4)-(6) bekezdése, 24/A. § (1) és (2) bekezdése, 24/A. § (3) bekezdés b) pontja, 24/A. § (6) bekezdése, 24/A. § (10)-(18) bekezdése, 24/A. § (26) bekezdése, 24/A. § (28) bekezdése, valamint 24/B. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

86. § A Tao. törvény

a) 9. § (9) bekezdésében a „közhasznú szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „közhasznú szervezetre vonatkozó” szöveg;

b) 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában az „ami” szövegrész helyébe az „amely” szöveg;

c) 26/A. § (2) bekezdésében az „összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget)” szövegrész helyébe az „összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget), de legfeljebb az adóelőleg-kiegészítésként megfizetendő összeget” szöveg;

d) 26/A. § (6) bekezdésében az „a növekedési adóhitel” szövegrész helyébe az „a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó” szöveg, továbbá az „adózó bármely” szövegrész helyébe az „adózó - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely” szöveg;

e) 26/A. § (8) bekezdésében a „még esedékessé nem vált összegének 70%-ával” szövegrész helyébe a „ még esedékessé nem vált összegének 90%-ával” szöveg;

f) 26/A. § (10) bekezdésében az „összeget” szövegrész helyébe az „összegre jutó adóalapot” szöveg;

g) 26/A. § (11) bekezdésében a „(8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles” szövegrész helyébe a „létszámcsökkenés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban köteles bevallani és e bevallásra előírt határidőig” szöveg;

h) 30. § (11) bekezdés a) pontjában az „elszámolható költségeinek körét” szövegrész helyébe az „a támogatás elszámolható költségeinek körét” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti a Tao. törvény 6. számú melléklet A) része.

7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

88. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

b) munkáltatói adómegállapítás, vagy bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatója útján,”

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

d) egyszerűsített bevallás, bevallási nyilatkozat esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség, illetve a bevallási nyilatkozat választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton, vagy”

8. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

89. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”

90. § A Tbj. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.”

91. § A Tbj. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

92. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 15. §-ában a „2012. április 30.” szövegrész helyébe a „2015. július 1.” szöveg lép.

93. § A Rega tv. a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § A Melléklet I. rész 1. pontja alatti táblázat szerinti 8. adókategória az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

94. § A Rega tv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

95. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai, a függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.”

(2) A Vtv. 2. §-a következő (6a)-(6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6b) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6c) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (6a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.

(6d) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt - ha az adott ügy tekintetében e törvény megengedi - annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(6e) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.”

(3) A Vtv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közösségi vámjog, illetve e törvény a hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, pótlék, kamat) tekintetében eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy az elszámolásukra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

96. § A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ. E törvény alkalmazásában vámtitoknak minősül az adószámlán nyilvántartott információ is.”

97. § A Vtv. „A Vámkódex 217-224. Cikkéhez” alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon - ideértve a túlfizetést is - történt befizetést teljesítettnek kell tekinteni. A befizetés számlák közötti átvezetéséről, illetve azonosításáról az állami adó- és vámhatóság az adós rendelkezése alapján vagy ennek hiányában hivatalból kamatmentesen intézkedik.

(2) A vámszerv által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál kevesebb vámot, nem közösségi adót és díjat - kivéve a jövedéki termék után kiszabott nem közösségi adót és díjat - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárással egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámszerv. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, nem közösségi adó- és díjkülönbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámszerv utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(3) A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(4) Az alsó fokú vámszerv megkövetelheti, hogy a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetését az adós - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.

(5) A vám, valamint a nem közösségi adók és díjak megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell a vámadós:

a) VPID számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b) a terhelendő számla számát,

c) az átvevő hitelintézet adatait,

d) a vámszervezet központi szerve bevételi számlaszámát,

e) a fizetendő összeget,

f) a befizetés vagy terhelés dátumát, valamint

g) a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(6) A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia az (5) bekezdés e) és g) pontjában foglalt adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedélye - az ügyfél kérelmére - az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”

98. § (1) A Vtv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban a vámhatóság első fokon eljáró szervei az általuk elrendelt biztosítási intézkedést végrehajthatják, illetve az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve vám tekintetében az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.”

(2) A Vtv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a tartozás megfizetésének biztosítása a központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és a nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére történik.”

(3) A Vtv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása, a nem közösségi adó- és díjtartozása, a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírság-tartozása, a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.”

99. § A Vtv. 56/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.”

100. § A Vtv. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását - a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének, továbbá az Art. előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.

(2) A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós sajátforrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art. 43. § (3) bekezdése szerinti végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

101. § A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/C. §-sal egészül ki:

„78/C. § (1) A közösségi vámjog, illetve e törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő elszámolás - ideértve a megállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettséget - a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.

(2) A 2015. december 31-éig hatályos 51. § (5) bekezdést a 2015. évre vonatkozó értesítésre alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-vel megállapított 56/A. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően megállapított fizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv.-vel megállapított 57/A. §-a először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.”

102. § A Vtv.

a) 2. § (7) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)”,

b) 17. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.”,

c) 17. § (10) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrész helyébe az „Art.”,

d) 23. § (2) bekezdésében és a 33/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „Art.”

szöveg lép.

103. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 51. § (5) és (7) bekezdése,

2. 56/A. § (3)-(4) és (6)-(9) bekezdése.

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

104. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.”

105. § (1) A Jöt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A fizetési könnyítési, adómérséklési, valamint a végrehajtási eljárások lefolytatására az adóhatóság jogosult.”

(2) A Jöt. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - az önkormányzati adóhatóság jár el.”

106. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 7 Ft visszaigényelhető.”

107. § (1) A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;”

(2) A Jöt. 63. § (2) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.”

108. § (1) A Jöt. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.”

(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.”

109. § A Jöt. 66. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon fizeti be a vámhatóságnak. A befizetés postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is történhet.”

110. § (1) A Jöt. 67/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.”

(2) A Jöt. 67/A. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor a vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(5b) A vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(5c) A párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan történik.

(5d) A vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást vezet, valamint az átadott adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.”

(3) A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 64. § (6) bekezdés szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.”

(4) A Jöt. 67/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.”

111. § A Jöt. „Egyéb bírság” alcíme a következő 116/C. §-sal egészül ki:

„116/C. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki

a) a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,

b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.”

112. § A Jöt. 119. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vámhatóság)

d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, párlat adójegyet, hivatalos zárat (e §, valamint a 120. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),

e) a desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt - a dohánylevél-töltőt ide nem értve -, ha az jogosulatlanul

ea) előállított,

eb) - a 116/C. § szerinti eset kivételével - birtokolt,

ec) - a 116/C. § szerinti eset kivételével - az arra jogosulatlan személy által használt,”

(lefoglalja.)

113. § A Jöt. „Lefoglalás, elkobzás” alcíme a következő 121/A. §-sal egészül ki:

„121/A. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet a vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

a) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg vagy

b) a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra a vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja a vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben jogerősen a 116/C. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.”

114. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/N. §-sal egészül ki:

„128/N. § A 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban előállított magánfőzött párlatra 2015. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

115. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;”

116. § A Jöt.

a) 65. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 200” szövegrész helyébe az „az 500”,

b) 65. § (2) bekezdésében a „készpénzben fizeti meg” szövegrész helyébe a „készpénzben is megfizetheti”,

c) 67/A. § (1) bekezdésében a „tulajdonszerzést” szövegrész helyébe a „tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást”

szöveg lép.

117. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 64. § (8) bekezdésében az „a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában,” szövegrész,

b) 66. § (1) bekezdésében az „- a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben -” szövegrész,

c) 66. § (5) bekezdésében a „, valamint a felszámított késedelmi pótlék” szövegrész,

d) 67/A. § (4) bekezdése,

e) 119. § (2) bekezdés h) pontjának ha) alpontja.

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

118. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a hitelintézet a (8) bekezdés rendelkezéseit a 2014. december 31-ét követő jogutódlással történő megszűnésre alkalmazza, figyelembe véve a (11) bekezdésben foglaltakat is.”

119. § A Kjtv. 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A vállalkozói kölcsönök állományának növekedését a 4/A. § (11a) bekezdésében és a 7. § 14. pont o) alpont oa)-oc) pontjában meghatározott adózó adóévenként megállapítja, valamint az állami adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton az adóév február 25-ig bevallja. A bevallás elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, a bevallás hibája esetén az adózó javára történő (adózói vagy adóhatósági) javításnak, megállapításnak nincs helye. A bevallások alapján az állami adóhatóság a 4/A. § (11c) bekezdése és 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja szerinti adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi. Ha a bevallás önellenőrzése vagy ellenőrzése eredményeként az állami adóhatóság által közzétett adat módosul, a módosított adatot az állami adóhatóság az önellenőrzés benyújtását, illetve határozatának jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az ismertetett módon közzéteszi; e rendelkezés alkalmazásában jogerős az a határozat, amelynek bírói felülvizsgálata nincs folyamatban, ha a bírói felülvizsgálat kezdeményezésére előírt határidő már letelt. A 4/A. § (11c) bekezdése és 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja szerinti adatok módosításának közzétételétől kezdődően az adózó - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre irányadó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jogosult benyújtott különadó-bevallását módosítani, ellenőrzéssel lezárt időszak esetén pedig ismételt ellenőrzést kérni.”

120. § A Kjtv. 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[p) a kiegyenlítő tétel, a q)-r) alpontban foglaltakat is figyelembe véve, egyenlő azzal a szorzattal, amelynek]

pa) első tagja a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között a hitelintézetnél bekövetkezett növekedése, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között az o) alpont szerint a kiegyenlítő tétel érvényesítésére jogosult összes hitelintézetnél együttesen bekövetkezett [az állami adóhatóság által az 5. § (1) bekezdése szerint közzétett] növekedésével,”

121. § A Kjtv. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2015-re” szövegrész helyébe az „a tárgyévre” szöveg lép.

122. § Hatályát veszti a Kjtv.

a) 4/B. § (1) bekezdésében az „a 2015-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan” szövegrész;

b) 7. § 25. pontja;

c) 10. §-a; és

d) 11. §-a.

13. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

123. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Csoportos adóalanyiság” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A 8. § alkalmazásában nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő alkalmazásával harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

(2) A 8. § alkalmazásában nem lehet együttesen kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat a Ptk. megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.”

124. § Az Áfa tv. 153/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti

a) a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja szerinti, az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó,

b) az a) pont alá nem tartozó, az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó

összegével.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany

a) az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy

b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

(3) Az Art. szerint el nem évült, az (1) bekezdés szerint nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.”

125. § (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

c) a légi személyszállítás nyújtása a 105. § szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.”

(2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a légi személyszállítás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.”

126. § Az Áfa tv. „Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés” alcíme a következő 165/A. §-sal egészül ki:

„165/A. § (1) Mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri. Számla kibocsátása esetén az (1) bekezdés szerinti adóalany mentesül a 172. §-ban foglalt rendelkezés alól.”

127. § Az Áfa tv. a következő 299. §-sal egészül ki:

„299. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 165. § (1) bekezdés c) pontját és (4) bekezdését, valamint 165/A. §-át és 166. § (1) bekezdését azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 153/A. §-át azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

128. § Az Áfa tv.

a) 17. § (3) bekezdés a) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.”,

b) 165. § (1) bekezdés a) pontjában a „Számv. tv.” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)”,

c) 166. § (1) bekezdésében a „165. § (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „165. § (1) bekezdésének b) pontja vagy a 165/A. §”

szöveg lép.

14. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

129. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 11/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/G. § (1) Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) beszedés esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak legkésőbb a visszajáró díj visszafizetésének napjáig visszafizetni. Az adó visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózás esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

(2) Ha a biztosító tevékenységi engedélyét a felügyeleti szerv visszavonta és az adóalannyal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló szerződés megszűnik, akkor a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító kockázatviselése napjának megszűnését követő időszakra jutó, a visszajáró díj alapulvételével számított, korábban beszedett adót - az adóalany kérelmére - az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelemben az adóalany megadja az azonosító adatait, az adóazonosító számát, a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító nevét, a megszűnt biztosítási szerződés kötvényszámát, valamint azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, amelyre a visszajáró adó kifizetését kéri.

(3) A biztosító a tevékenységi engedélye visszavonását követő időszakról - első ízben az engedélye visszavonását követő hónap, azt követően minden hónap utolsó napjáig - havonta - az adatszolgáltatással le nem fedett időszakra vonatkozóan megszűnt szerződések kapcsán - adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a (2) bekezdésben említett adóalany nevéről, adóazonosító számáról, a megszűnt biztosítási szerződése kötvényszámáról, továbbá a szerződés megszűnése miatt a biztosító kockázatvállalásával már nem fedezett biztosítási díj és az annak alapján számított, beszedett adó összegéről.”

130. § A Neta tv. a következő 11/J. §-sal egészül ki:

„11/J. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód törvény) megállapított 11/G. § (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatályba lépését megelőzően visszavont tevékenységi engedélyű biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén is, ha a biztosító a visszatérítendő biztosítási díj után beszedett adót az adóalanynak nem térítette vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosítónak a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első ízben a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatálybalépése napját követő 8 napon belül kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a visszatérítés iránti kérelmében - a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően - megadja az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat, így különösen a megszűnt biztosítási szerződés szerinti biztosítási díj és az abból megfizetett biztosítási díj, díjrészlet összegét, valamint a biztosítási szerződés megszűnésének időpontját.”

15. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

131. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye.”

132. § A Dtv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az Art. rendelkezései az irányadóak.”

16. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

133. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 11. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat jogerőre emelkedését követő naptári naptól számított 15 napon belül köteles megfizetni. A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”

134. § A Fémtv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”

17. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása

135. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Adómódtv.) 110. §-ának az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap” szövegrész helyett a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap” szöveggel lép hatályba.

136. § Az Adómódtv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„134. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:

„297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.””

III. FEJEZET

EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

137. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Mrp tv.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól függetlenül indítható MRP. E törvény alkalmazásában javadalmazási politikának minősül az olyan szabályzat, amelynek célja a jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró jog ingyenes vagy kedvezményes, de a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. A javadalmazási politika nem lehet ellentétes az MRP-ben való részvétel alapjául szolgáló jogviszonyra irányadó kötelező jogszabályi rendelkezéssel, kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással vagy jogszabály alapján kötelező más megállapodással.”

(2) Az Mrp tv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Pénzügyi intézmény, biztosítóintézet és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP. Pénzügyi intézménynél az MRP szervezetben lévő tagi részesedést nem kell kockázatként, vagy kockázatvállalásként figyelembe venni.”

138. § Az Mrp tv. a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete

24/A. § (1) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök juttatása érdekében indított MRP és annak szervezete tekintetében a 4. § (1) bekezdés, 5-6. §, 11-13. § rendelkezéseit a 24/B-24/L. §-ban foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni, de az 1. § (1)-(6) bekezdés, a 2-3/B. §, a 4. § (2)-(3) bekezdés, a 7-10. §, a 14-24. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök érdekében indított MRP-re irányadó rendelkezéseitől csak annyiban van lehetőség eltérésre, amennyiben azt e törvény lehetővé teszi, egyébként az eltérő rendelkezés semmis.

24/B. § (1) MRP kizárólag az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy tekintetében indítható. A jogi személv által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog javadalmazási politika keretében történő átruházása, illetve átengedése érdekében MRP-t indíthat a jogi személy vagy a benne többségi befolyással rendelkező részvényese, továbbá a jogi személyben többségi befolyást megtestesítő részvények átruházására jogosult más személy is.

(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt, a javadalmazási politika alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy által elfogadott vagy magára nézve kötelezőnek elismert javadalmazási politika hatálya kiterjed. Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára a részvétel kötelező. Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politika hatálya legalább öt természetes személyre kiterjed.

(3) Ha az MRP-ben való részvétel az alapjául szolgáló javadalmazási politika alapján legalább öt természetes személy számára nem kötelező, az MRP szervezet megalakulásának az a feltétele, hogy az MRP megindítását követően az MRP-ben részvételre jogosult természetes személyek közül annyian vállalnak - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatukkal - kötelezettséget az MRP-ben való részvételre, hogy a résztvevők száma elérje vagy meghaladja az öt főt.

(4) Az MRP szervezet megalakulásához az szükséges, hogy alapszabályát az MRP-t indító személy (a továbbiakban: az alapító) elfogadja. Ha az MRP-t nem az a jogi személy indítja, amely által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése az MRP keretében megtörténik az MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az értékpapír kibocsátóját kell alapítónak tekinteni.

(5) Az MRP szervezet alapszabályában, a jogi személv létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túlmenően, meg kell határozni:

a) a legfőbb szerv jogkörében eljáró meghatalmazottak számát, valamint a legfőbb szerv határozathozatali eljárásának szabályait;

b) a vezető tisztségviselők (ügyvezetők) számát és működésük időtartamát;

c) az MRP-ben részt vevő természetes személyek (a továbbiakban: résztvevők) kötelező tájékoztatásának eseteit és módját;

d) az MRP megindításával, az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggésben az MRP szervezetnél felmerülő költségek, ráfordítások megelőlegezésének, megtérítésének és elszámolásának elveit;

e) az MRP szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit.

(6) Az MRP szervezet részére az alapító, a résztvevő, valamint - ha nem azonos az alapítóval - az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás juttatása az MRP szervezet alapítói vagyona javára történik, de a pénzbeli vagyoni hozzájárulás tekintetében az alapszabály rendelkezhet arról, hogy annak egy részét az MRP szervezet alapítói vagyonon felüli saját tőkéje javára kell jóváírni. Az alapítói vagyon összege csak az MRP szervezet által kibocsátott tagi részesedés e törvény rendelkezéseinek megfelelő bevonása révén csökkenhet.

(7) A több személy által közösen indított MRP esetében az MRP szervezet alapszabályát az alapítók egyhangúan fogadják el, valamint együttesen kérelmezik az MRP szervezet nyilvántartásba vételét, továbbá - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - együttesen járnak el az e törvény vagy az alapszabály rendelkezése alapján az alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése során. MRP közös indításában, az MRP indítására önállóan jogosult jogi személy mellett, részt vehet az MRP indítására önállóan nem jogosult olyan jogi személy is, amelyre az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika alkalmazása, a javadalmazási politikára irányadó jog rendelkezése alapján, kötelező.

(8) Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően az MRP szervezet előszervezeteként működik. Az előszervezeti működésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a gazdasági társaság előtársaságára vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.

(9) Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az MRP szervezet előszervezeti működésének első napjától kezdődően csak úgy módosítható, hogy a módosítás ne eredményezze az MRP szervezetben részt vevők MRP-hez kapcsolódóan már meglévő jogai vagy ésszerű várakozásai csökkenését, illetve meghiúsulását, vagy az MRP-vel összefüggésben korábban vállalt terheik növekedését.

(10) Az MRP szervezet bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell az MRP megindításáról rendelkező döntést, az MRP szervezet alapszabályát, valamint az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében eljáró minden meghatalmazott és minden vezető tisztségviselő e megbízásának elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. Ha az MRP-t megindító személy nem azonos az MRP szervezet alapszabálya szerinti alapítóval, az MRP szervezet bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell az alapító arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A kérelemhez mellékelni kell az MRP-ben részvételre jogosult legalább öt természetes személynek az MRP szervezetben való részvételre vonatkozó kötelezettségvállalását, vagy az MRP szervezetben való kötelező részvételének tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát. A döntést, az alapszabályt, valamint a kérelem mellékletét képező nyilatkozatokat közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(11) Az MRP szervezethez csak olyan jogi személy csatlakozhat, amely az MRP indítására önállóan vagy más jogi személlyel együttesen jogosult lenne. A csatlakozáshoz az alapszabály ennek megfelelő módosítása és a csatlakozónak a módosított alapszabály elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozata szükséges. A csatlakozást az MRP szervezet bejelenti a bíróságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabályt és a csatlakozó elfogadó nyilatkozatát, továbbá szükség esetén a (10) bekezdés szerinti egyéb okiratokat. A csatlakozó jogi személy a csatlakozásától kezdődően minősül - a (4), (6)-(7) és (10) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - alapítónak.

24/C. § (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kizárólag olyan pénzügyi eszközök (értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok) szolgáltathatók az MRP szervezet részére, amelyek a résztvevőket az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikában meghatározott feltételek szerint megilletik. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékére vonatkozóan az alapszabály (összegszerű meghatározása helyett) arról rendelkezik, hogy az megegyezik a szolgáltatása (átadása, átengedése) napjára megállapítható piaci értékével. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát képező értékpapír vagy jog átvételével az MRP szervezet annak kizárólagos tulajdonosává, illetve jogosultjává válik.

(2) A résztvevőt a javadalmazási politika keretében megillető pénzügyi eszköz nem pénzbeli vagyoni hozzáárulásként történő szolgáltatásával akkor is a résztvevő szerez tagi részesedést az MRP szervezetben, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem ő szolgáltatta. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik az alapjául szolgáló nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabálynak megfelelően a szolgáltatása napjára megállapított értékével.

(3) Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a tagi részesedés nem ingyenesen, hanem ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, feltéve, hogy azt is kimondja, hogy az ellenérték megfizetése kizárólag az MRP alapszabályában meghatározott módon, legkésőbb a tagi részesedés bevonásából keletkező tagi igény kielégítésekor, az MRP szervezet útján történhet. Az ellenérték halasztott megfizetéséhez kapcsolódóan kamat érvényesen csak az alapszabályban köthető ki.

(4) A résztvevő a javadalmazási politika keretében megszerzett olyan pénzügyi eszközt (értékpapírt, értékpapíron fennálló jogot), amelynek ellenértékét részére az MRP szervezet előlegezte meg, köteles a megszerzéssel egyidejűleg nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatni az MRP szervezetnek. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabálynak megfelelően a szolgáltatása napjára megállapított értéke a résztvevő már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli, ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az általa az MRP szervezet által megelőlegezett ellenérték fejében megszerzett pénzügyi eszköz.

(5) A résztvevő az őt eltérő feltételekkel (így különösen különböző időszakukban nyújtott teljesítményére tekintettel vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközöknek az MRP szervezet által történő megszerzése esetén különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez.

(6) A résztvevő tagi részesedése alapján jogosult a résztvevőket e törvény alapján megillető jogok gyakorlására, továbbá - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a tagi részesedése névértékéhez igazodó arányban - az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és azt meghaladó saját tőkéjéből való részesedésre. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a résztvevő kizárólag az adózott eredménynek, illetve a saját tőkének abból a részéből részesedik, amely a résztvevőket azonos feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából vagy pénzre történő átváltásából ered. A résztvevőknek az MRP szervezet adózott eredményéből és saját tőkéjéből való részesedésének részletes szabályait, az alapszabállyal és az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikával összhangban, az MRP szervezet belső szabályzata állapítja meg.

(7) A résztvevő tagi részesedését másra nem ruházhatja át, valamint azt biztosítékul nem adhatja, és más módon sem terhelheti meg.

(8) A tagi részesedés, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, örökölhető. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a résztvevő halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelöljön meg. Kedvezményezett megjelölése esetén a tagi részesedés nem képezi a hagyaték részét, hanem a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át. A résztvevő halála esetén az örökös, illetve a kedvezményezett a résztvevő helyébe lép. Örökös, illetve kedvezményezett hiányában az elhunyt résztvevő tagi részesedése a résztvevő halálának napjával átszáll az alapítóra.

24/D. § (1) Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP szervezetben. A résztvevő csak akkor köteles pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására az MRP szervezet részére, ha abban más módon nem szerzett tagi részesedést. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból az MRP szervezet alapítói vagyona javára szolgáltatott résszel. A különböző időpontokban szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén az alapító és a résztvevő különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez, kivéve, ha az alapszabály arról rendelkezik, hogy már meglévő tagi részesedésének névértéke növekszik.

(2) Az alapító, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében, tagi részesedését (ellenérték fejében) átruházhatja a résztvevőre. Ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az alapítótól megszerzett tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz, akkor a résztvevő által az alapítótól megszerzett tagi részesedés névértéke a már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli. Ha az alapító nem tagi részesedése egészét ruházza át a résztvevőre, akkor az átruházás érdekében, azt megelőzően az alapító tagi részesedését fel kell osztani; a felosztás révén kialakuló tagi részesedések együttes névértéke nem haladhatja meg a felosztott tagi részesedés névértékét. Az alapító tagi részesedésének felosztása az alapszabály módosítását nem igényli.

(3) Az alapító tagi részesedése alapján jogosult - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a tagi részesedése névértékéhez igazodó arányban - az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és azt meghaladó saját tőkéjéből való részesedésre. Az adózás előtti eredménynek és a saját tőkének abból a részéből, amely a résztvevő tagi részesedéséhez kapcsolódóan a javadalmazási politika keretében az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából ered, az alapító csak e törvény külön rendelkezése alapján részesedhet.

(4) Az alapítót e törvény szerint megillető - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - jogok gyakorlásának nem feltétele, hogy az alapító tagi részesedéssel rendelkezzen az MRP szervezetben.

24/E. § (1) Az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében az alapító által e feladattal megbízott (egy vagy több) személy (a továbbiakban: meghatalmazott) jár el. Meghatalmazottként önállóan csak ügyvédi iroda járhat el.

(2) Nem lehet meghatalmazott az alapító (ideértve az MRP-t megindító más személyt is), az alapítóban (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással rendelkező személy, valamint az a jogi személy, amelyben az alapító vagy az alapítóban (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással rendelkező személy rendelkezik (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással, továbbá az említett jogi személy vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, munkavállalója és bármely említett természetes személy közeli hozzátartozója.

(3) A meghatalmazott személyében bekövetkezett változást az MRP szervezet nyilvántartását vezető bírósághoz írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a meghatalmazott kijelölésére vonatkozó alapítói határozatot, valamint a meghatalmazott e megbízásának elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatát.

(4) A legfőbb szervnek az alapszabály módosítására vagy az MRP szervezet megszűnésére, szétválására vagy egyesülésére vonatkozó döntése csak akkor válik hatályossá, ha azt az alapító - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt - nyilatkozatával megerősítette. Az alapító az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnéséről döntő határozatot csak akkor erősítheti meg, ha ahhoz a határozat meghozatalakor az MRP szervezetben még tagi részesedéssel rendelkező résztvevők több mint kétharmada előzetesen - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt - nyilatkozatával hozzájárult. Az alapszabály módosítása esetén az erre vonatkozó döntést, valamint a módosított alapszabály egységes szövegét közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzet okiratba kell foglalni, valamint be kell nyújtani az MRP szervezet nyilvántartását vezető bíróságnak.

(5) A meghatalmazott az alapszabály és az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikájával összhangban, a résztvevők érdekében jár el. A meghatalmazott utasítást az alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el.

(6) A meghatalmazott megbízása határozott időre szól, amely legalább három év és legfeljebb hét év, valamint a megbízást az alapító nem mondhatja fel. A határozott idő leteltét megelőzően a meghatalmazott megbízása megszűnik akkor, ha az alapító vagy (egy vagy több) résztvevő keresete alapján bíróság vagy az alapszabályban kikötött választottbíróság megállapítja, hogy a meghatalmazott az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsértette.

(7) A meghatalmazott és az alapító közötti jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait az (1)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24/F. § (1) Az MRP szervezet vezető tisztségviselőjére az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében eljáró meghatalmazottra irányadó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen, de azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol e szabályok az alapítót említik, azon a legfőbb szerv jogkörében eljáró meghatalmazottat is érteni kell.

(2) Az MRP szervezet ügyvezetését egyetlen vezető tisztségviselő is elláthatja. A vezető tisztségviselő utasítást az alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el. A vezető tisztségviselő a résztvevőnek nem adhat más résztvevőre vonatkozó felvilágosítást, valamint nem teheti lehetővé a más résztvevőre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba történő betekintést.

(3) A vezető tisztségviselő köteles az alapítót és a résztvevőket haladéktalanul, az alapszabályban meghatározott módon tájékoztatni arról, ha a meghatalmazott e törvény szerinti kötelezettségét megsértette.

(4) A vezető tisztségviselő személyében bekövetkezett változást az MRP szervezet nyilvántartását vezető bírósághoz írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a legfőbb szervnek a vezető tisztségviselő megválasztásáról rendelkező határozatát, valamint a vezető tisztségviselő e tisztség elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatát.

24/G. § (1) Az MRP szervezet a résztvevőkről és a résztvevők tagi részesedéseiről, valamint az alapítókról és az alapítók tagi részesedéseiről folyamatos nyilvántartást vezet. A tagi részesedések kibocsátását és bevonását, valamint az alapító tagi részesedésének felosztását követő nyolc napon belül az MRP szervezet bejelenti a nyilvántartását vezető bíróságnak a kibocsátott, bevont, illetve felosztott, valamint a kibocsátást, a felosztást követően meglévő, illetve a bevonást követően fennmaradó tagi részesedései darabszámát és együttes névértékét.

(2) Az MRP megindításával, az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen, a székhely fenntartásából, a vezető tisztségviselők, a munkavállalók díjazásából, a pénzügyi eszközök kezeléséből eredő) költségek, ráfordítások az alapítót terhelik. A költségekből, ráfordításokból azt a részt, amely az MRP szervezetnél merült fel, az alapító köteles megtéríteni, kivéve, ha az alapszabály más módon rendelkezik a költségek, ráfordítások fedezetének megteremtéséről. Több alapító között a költségek, ráfordítások megosztásának elveit az alapszabály tartalmazza; a megosztásnak gazdaságilag ésszerű alapon kell történnie.

(3) Az MRP szervezet hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és váltót nem bocsáthat ki. Az MRP szervezet a kapott pénzbeli vagyoni hozzájárulást és annak hozamát kizárólag az alapszabályában vagy belső szabályzatában meghatározott célra használhatja fel.

(4) Az MRP szervezet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó hitel- és kölcsönszerződést csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával köthet, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközt és annak hozamát csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával adhatja biztosítékul vagy terhelheti meg.

(5) Ha az MRP szervezet alapszabálya lehetővé teszi, az MRP szervezet legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával a résztvevők javára megelőlegezheti a résztvevőket a javadalmazási keretében (így különösen tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan) terhelő ellenérték teljes összegét vagy annak egy részét. Az alapszabály arról is rendelkezhet, hogy az MRP szervezetet a megelőlegezett összeg után kamat illeti meg. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, az MRP szervezet a megelőlegezett összeg és kamata megtérítésére vonatkozó igényét elsősorban a megelőlegezett összeghez kapcsolódó tagi részesedésre tekintettel keletkező fizetési kötelezettségébe történő beszámítás útján érvényesíti. Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy az MRP szervezet által megelőlegezett összeg és kamata megtérítéséről az alapító gondoskodik, így különösen úgy, hogy a fedezetül szolgáló összeget levonja a résztvevőt az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszony alapján megillető jövedelemből, és azt az MRP szervezetnek megfizeti, vagy a fedezetül szolgáló összeget az MRP szervezetnek a résztvevő helyett megfizeti.

(6) Az MRP szervezet számviteli nyilvántartásait köteles olyan módon vezetni, hogy azok alapján az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika végrehajtása nyomon követhető, ellenőrizhető legyen. Az MRP szervezet adózott eredményén és saját tőkéjén belül elkülönítve tartja nyilván a résztvevőket a javadalmazási politika keretében különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából, valamint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő részeket továbbá külön tartja nyilván az alapító tagi részesedéséhez kapcsolódó részeket. A tagi részesedés bevonásakor az adózás előtti eredményből a bevont tagi részesedést (is) érintően elkülönítve kimutatott rész terhére történő kifizetést, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, nem befolyásolja az adózás előtti eredmény többi (elkülönítve kimutatott) része.

(7) Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy az MRP (felhalmozott) adózott eredményének azt a részét, amely nem a résztvevőket megillető pénzügyi eszközök értékeléséből ered, osztalékként fizetheti ki, feltéve, hogy saját tőkéje az osztalék kifizetése következtében nem lesz kevesebb, mint alapítói vagyonának, valamint a pénzbeli hozzájárulás átvételéből eredő alapítói vagyonon felüli saját tőkéjének az összege. Az osztalék kifizetésére csak a beszámoló elfogadását követően van lehetőség.

(8) Az MRP szervezet legalább félévente, a félév utolsó napjára, mint fordulónapra vonatkozóan közbenső mérleget készít. Az MRP szervezet nem készít közbenső mérleget a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának mérlegfordulónapjára vonatkozóan. A közbenső mérleg elfogadásáról a legfőbb szerv a fordulónapot követő 30 napon belül dönt.

(9) Az MRP szervezet a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök (értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok) piaci értékét a közbenső mérleg fordulónapjára, illetve a beszámoló mérlegfordulónapjára megállapítja, valamint a piaci érték változásából eredő különbözetet adózás előtti eredménye javára, vagy terhére elszámolja. A pénzügyi eszközök értékeléséből eredő adózott eredményből a résztvevő csak tagi részesedése bevonása esetén részesedhet.

24/H. § (1) Az MRP szervezet a résztvevőre tekintettel a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközt (értékpapírt, értékpapíron fennálló jogot), annak átruházása vagy érvényesítése révén, az alapszabályában vagy a javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, a belső szabályzatában meghatározott (legfeljebb két éves) határidőn belül - az e pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásának előkészítése érdekében - pénzre váltja át. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek tekintetében a feltételek egyidejűleg következtek be azonos szabályok szerint (így különösen azonos ütemezésben) kell pénzre átváltani.

(2) A résztvevőnek az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének a bevonandó tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - azzal a nappal keletkezik, amelyen az összes érintett pénzügyi eszköz pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja.

(3) A résztvevőnek a tagi részesedése bevonásából eredő igényét az MRP szervezet csak az annak keletkezését követő fordulónapra vonatkozó közbenső mérleg vagy beszámoló elfogadását követően teljesítheti.

(4) Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedés ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, vagy a bevont tagi részesedésnek vagy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköznek az ellenértékét az MRP szervezet előlegezte meg a résztvevőnek, a résztvevőnek a tagi részesedése bevonásából eredő igénye teljesítésének feltétele, hogy az MRP szervezet a résztvevőt megillető összegből levonja az ellenérték korábban még nem teljesített, illetve az MRP szervezet által megelőlegezett, de vissza nem fizetett részét (ideértve az ellenérték halasztott fizetéséhez, illetőleg megelőlegezéséhez kapcsolódó kamatot is). A levont ellenértéket az MRP szervezet a jogosult részére (a résztvevő javára eljárva) megfizeti, vagy az általa megelőlegezett összeg miatt a résztvevővel szemben fennálló követelésébe beszámítja. Ha az ellenérték teljes összegének levonására nem volt lehetőség, az ellenérték le nem vont része tekintetében az arra jogosult igénye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy a résztvevők igényét az MRP szervezet - az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával - az alapító által kibocsátott részvény átadásával teljesíti, feltéve, hogy részletesen meghatározza a juttatás feltételeit, ideértve a tagi részesedés ellenértékéből, vagy a tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből az MRP szervezet által megelőlegezett összegéből a résztvevőt még terhelő rész olyan mértékéig történő érvényesítését, amelyre a részvénynek a résztvevőnek történő átadásakor fennálló piaci értéke fedezetet ad.

(6) Az MRP szervezet összes tagi részesedésének együttes bevonása - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - csak az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetében, végelszámolás keretében, a végelszámolási zárómérleg mérlegfordulónapjával történhet meg. Ebben az esetben a résztvevőknek a tagi részesedésük bevonásából eredő igényét a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően kell kielégíteni.

24/I. § (1) Ha az alapszabályban vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatban a résztvevőre tekintettel az MRP által a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök pénzre történő átváltására vonatkozóan meghatározott feltételek meghiúsultak, a meghiúsulásuk napjával a pénzügyi eszközökre tekintettel a résztvevő által megszerzett tagi részesedés az alapítóra száll át. Az MRP szervezet az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódóan megszerzett pénzügyi eszközt (annak átruházása vagy érvényesítése révén) az alapszabályában vagy belső szabályzatában meghatározott módon pénzre váltja át.

(2) Az alapítónak az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye azzal a nappal keletkezik, amelyen e pénzügyi eszközök pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja.

(3) Az alapítónak a tagi részesedése bevonásából eredő igényét az MRP szervezet csak az annak keletkezését követő fordulónapra vonatkozó közbenső mérleg vagy beszámoló elfogadását követően teljesítheti.

(4) Az alapító tagi részesedésének bevonásával összefüggő elszámolások nem eredményezhetik a résztvevőket az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és ezt meghaladó saját tőkéjéből megillető (a bevonást követően keletkező) igény csökkenését.

(5) Ha a bevont tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy a bevont tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, az alapító a bevonásból eredő igénye teljesítését követően a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok szerint számol el a jogosulttal (így különösen a pénzügyi eszköz juttatójával, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevővel).

(6) A legfőbb szerv az alapszabály módosítása révén dönthet az alapító tagi részesedésének a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részleges vagy teljes - bevonásáról. A bevonást követően az MRP szervezet a (2)-(5) bekezdés rendelkezései szerint jár el. Ha a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az alapító által szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás egy részét az MRP szervezet alapítói vagyonon felüli saját tőkéje javára kellett jóváírni, a tagi részesedés bevonásakor lehetőség van az alapítói vagyonon felüli saját tőkéből az alapítói vagyonnak a tagi részesedés bevonása miatt bekövetkező csökkenésével arányos rész alapítónak történő kifizetésére.

(7) Az alapszabály a tagi részesedés alapítóra történő (részleges vagy teljes) átszállásának az e törvényben nem említett, a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggő további eseteit is meghatározhatja, feltéve, hogy rendelkezik az alapítóra átszálló tagi részesedés (2)-(5) bekezdés rendelkezései szerinti bevonásáról is.

24/J. § (1) A tagi részesedés bevonása esetén az MRP szervezet a jogosultat megillető igény teljesítésének napján olyan bizonylatot állít ki a jogosultnak, amely tartalmazza az igény összegének megállapításához szükséges adatokat, valamint a teljesítés napját.

(2) Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt az MRP szervezet az (1) bekezdés szerinti bizonylaton feltünteti a résztvevőt megillető összegből levont ellenérték összegét.

24/K. § (1) Az MRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika megszűnése esetén a legfőbb szerv köteles a kapcsolódó MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.

(2) A nem fizetésképtelen MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a végelszámolásra irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lefolytatott - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás kezdő napját a résztvevők érdekeit figyelembe véve kell meghatározni.

(3) Az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a megszűnés napjával, az alapítóra száll át minden olyan tagi részesedés, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszközök tekintetében a pénzre történő átváltásukra az alapszabályban vagy a javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatban meghatározott feltételek még nem következtek be.

(4) Ha az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, a jogosult (így különösen a pénzügyi eszköz juttatója, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevő) igényét a végelszámolás befejezését megelőzően kell teljesíteni.

24/L. § (1) A több javadalmazási politikát szolgáló MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az egyes javadalmazási politika keretében átvett pénzügyi eszközöket kezelő szervezeti egységeit jogi személlyé nyilvánítja. Ilyen esetben az alapítók, illetve a résztvevők az e törvény szerinti jogaikat csak a hozzájuk kapcsolódó, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek tekintetében gyakorolhatják.

(2) A több javadalmazási politikát szolgáló MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról is, hogy az MRP szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek (az MRP szervezet legalább egy vezető tisztségviselője mellett) egy vagy több külön vezető tisztségviselője is van. A jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezeti egység külön vezető tisztségviselője felett a munkáltatói jogokat az MRP szervezet vezető tisztségviselője gyakorolja.

(3) Ha az MRP szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekből áll, a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek önálló közbenső mérleget és beszámolót készítenek, de az MRP szervezet csak beszámoló készítésére kötelezett. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek közbenső mérlegeinek fordulónapja egymástól eltérhet.

(4) A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszüntetésére az MRP szervezet megszüntetésére irányadó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A több javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP szervezet megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha minden érintett javadalmazási politika megszűnt.”

139. § Az Mrp tv. preambulumában az „elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett” szövegrész helyébe az „elhatározásuktól függően, vagy javadalmazásuk részeként az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett” szöveg lép.

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

140. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép törvény) 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.”

(2) A Mozgókép törvény 31/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az állami adóhatóság negyedévente, a negyedévet követő hó 15. napjáig a (7) bekezdésben meghatározott keretösszeg egynegyede és az adott negyedév során a Tao. tv. 22. § (3) és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett támogatás pozitív különbözetét az MNF részére megfizeti. Amennyiben az MNF valamely negyedévben a (7) bekezdésben meghatározott adott évi keretösszeg időarányos részénél több közvetett támogatást gyűjt, a felmerült negatív különbözetet az adott éven belül az állami adóhatóság a következő negyedév hasonló elszámolásánál figyelembe veszi.”

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

141. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltörvény) 2. § 11. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a) az adomány (ajándék) elfogadását,

b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;”

„17. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;”

142. § A Civiltörvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.”

143. § A Civiltörvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:

a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;

b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;

c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;

e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen

ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint

eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;

f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen

fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,

fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.

(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:

a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;

b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;

c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.

(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:

a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;

b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;

c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.

(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.”

144. § A Civiltörvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.

(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.”

145. § A Civiltörvény 75. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A civil szervezet a 2. § 11. pontjának, valamint 19-21. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel módosított rendelkezését 2015. január 1-jétől kezdődően veheti figyelembe.”

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba léptető rendelkezések

146. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-4. §-a, 6. §-12. §-a, 14. §-39. §-a, 40. § 1., 3-26. pontjai, 41. § 2-6. pontjai, 42. §-53. §-a, 55. §-58. §-a, 60. §-61. §-a, 62. § 2. pontja, 63. § 1. és 3. pontja, 66. §-69. §-a, 73. § b) pontja, 74. §-76. §-a, 80. §-81. §-a, 84. §-85. §-a, 89. §-128. §-a, 140. §-a és az 1-2., 4-5. melléklete 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 59. §-a, 62. § 1. pontja, 63. § 2. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 5. §-a, 13. §-a, 41. § 1. pontja, 54. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 40. § 2. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

22. Jogharmonizációs záradék

147. § (1) E törvény 104. §-a, 105. §-a, 107. §-117. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 44. §-a, 57. §-a, 60. §-a, 62. §-a, 94. §-a és 5. számú melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. Az Art. 2. számú melléklet I. Általános rendelkezések pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

3. Az Art. 2. számú melléklet II. Általános rendelkezések pont nyitó szövegének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”

4. Az Art. 2. számú melléklet IV. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jövedéki adóval kapcsolatban az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet O) pontja a következő 3-5. alponttal egészül ki:

„3. A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

4. A 3. pont szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó

a) nevét

b) adóazonosító számát

c) azon helyi/kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget tölt be.

5. A 3. pont szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.”

3. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pontja a következők szerint módosul:

(7. Egyéb indokkal adómentes:)

„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.31. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.31. a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap - 2014. pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások, függetlenül a kifizetés időpontjától.”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.31. az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt; az adómente s természetbeni juttatás összegéről az MRP szervezet résztvevőnként az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság számára, azzal, hogy e rendelkezést nem lehet alkalmazni a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevője által megszerzett értékpapírra;”

4. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklet II. része a következő 3. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül elszámolható költségek)

„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;”

5. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

A Rega tv. Mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

I. rész

Adótételek az egyes adókategóriákban

1. Adótételek személygépkocsik esetén

Adó-
kate-
gória
A személygépkocsi
műszaki tulajdonságai
Adótétel
[A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]
11-nél jobb 9-11 5-8 4 4-nél rosszabb
1. Otto-motoros személygépkocsi
1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig
45 000 Ft/db 180 000 Ft/db 270 000 Ft/db 360 000 Ft/db 540 000 Ft/db
2. Otto-motoros személygépkocsi
1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
1301-1500 cm3-ig
65 000 Ft/db 260 000 Ft/db 390 000 Ft/db 520 000 Ft/db 780 000 Ft/db
3. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig 85 000 Ft/db 340 000 Ft/db 510 000 Ft/db 680 000 Ft/db 1 020 000 Ft/db
4. Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig 135 000 Ft/db 540 000 Ft/db 810 000 Ft/db 1 080 000 Ft/db 1 620 000 Ft/db
5. Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig 185 000 Ft/db 740 000 Ft/db 1 110 000 Ft/db 1 480 000 Ft/db 2 220 000 Ft/db
6. Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig 265 000 Ft/db 1 060 000 Ft/db 1 590 000 Ft/db 2 120 000 Ft/db 3 180 000 Ft/db
7. Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi
3000 cm3 felett
400 000 Ft/db 1 600 000 Ft/db 2 400 000 Ft/db 3 200 000 Ft/db 4 800 000 Ft/db
8. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi
(környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z)
0 Ft/db
9. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó- vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, vagy az 1.-8. kategória alá nem tartozó egyéb személygépkocsi. 76 000 Ft/db

2. Az adó összege motorkerékpárok esetén

Adókategória A motorkerékpár műszaki tulajdonságai Adótétel
1. 80 cm3-ig 20 000 Ft/db
2. 81-125 cm3-ig 95 000 Ft/db
3. 126-500 cm3-ig 135 000 Ft/db
4. 501-900 cm3-ig 180 000 Ft/db
5. 901 cm3-től 230 000 Ft/db

A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon rögzíti.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!