Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.27.)

2015. évi CLXXXVII. törvény

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról * 

I. FEJEZET

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni

a) a vámazonosító szám megállapításával és a jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a jogszabályban meghatározott eltérésekkel,

b) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a közösségi vámjog eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) elszámolására, valamint

c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azon fizetési kötelezettségek elszámolására, amelynek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”

2. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)

c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit.”

(2) Az Art. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 4. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a jogszabályban ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak.”

3. § (1) Az Art. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóügyekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ügyintézési határidő 30 nap.”

(2) Az Art. 5/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az eljáró adóhatóság vezetője az ügyintézési határidőt – a 120. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti eljárásokban – annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.”

4. § Az Art. a 6. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:

„A megbízható adózó

6/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak.

(2) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

6/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

6/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.

(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adóhiány megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

6/D. § (1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra – kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy a (2) bekezdés szerinti ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartozással rendelkező megbízható adózó részére az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségére vonatkozóan negyedévente elektronikus úton felhívást küld. Az adózó a kézbesítést követő 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozhat a kiküldött felhívásban foglalt részletfizetés elfogadásáról. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Az automatikus részletfizetési kedvezmény iránti kérelem, illetve a részletfizetésre vonatkozó felhívás elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság az automatikus részletfizetésről határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít az adózó részére.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

A kockázatos adózó

6/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

(2) A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

6/F. § A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

6/G. § Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

6/H. § (1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 165. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

6/I. § (1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Az adózó minősítése

6/J. § Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.

6/K. § Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

6/L. § Ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.”

5. § Az Art. 6/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 45 napon belül utalja ki.”

6. § Az Art. 7. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni –

a) törvényes képviselője,

b) képviseleti jogosultságát igazoló

ba) ügyvéd, ügyvédi iroda,

bb) európai közösségi jogász,

bc) adószakértő,

bd) okleveles adószakértő,

be) adótanácsadó,

bf) könyvvizsgáló,

bg) könyvelő,

bh) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

bi) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

bj) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

c) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti.

(1a) Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

a) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,

b) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,

c) megbízás alapján eljáró

ca) jogtanácsos, továbbá

cb) ügyvéd, ügyvédi iroda,

cc) európai közösségi jogász,

cd) adószakértő,

ce) okleveles adószakértő,

cf) adótanácsadó,

cg) könyvvizsgáló,

ch) könyvelő,

ci) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,

cj) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

ck) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.”

7. § (1) Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”

(2) Az Art. 24/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.”

8. § Az Art. 24/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.”

9. § (1) Az Art. 24/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésében felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként, vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.”

(2) Az Art. 24/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adóhatóság a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adóhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.”

10. § Az Art. 24/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vámhatóság a magánfőzőt az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 24. § (3) bekezdése szerint tartja nyilván.”

11. § Az Art. 26. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha)

d) személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot.”

12. § Az Art. 26. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Bevallási nyilatkozat

26/A. § (1) Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.

(2) A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követő év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adóhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik – választása szerinti – munkáltatójánál teszi meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(3) A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

(4) Az állami adóhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallása alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

(5) Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a (4) bekezdésben meghatározott adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti határozat a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(7) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja, e tényről a magánszemélyt – az adó megállapítását megelőzően – tájékoztatja.

(8) Az adóhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított adót a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt – nem tehetett volna. Önellenőrzés hiányában az adóhatóság a (4) bekezdés alapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.”

13. § Az Art. 26/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

26/B. § (1) Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét (a továbbiakban: adóbevallási tervezet).

(2) A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet nem készít.

(3) Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti.

(4) Az adózó az adóbevallási tervezetben – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét.

(5) Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles, az állami adóhatóságnak a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia.

(6) Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton a (4) bekezdés szerinti határidőig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig.”

14. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 6–6b. ponttal egészül ki:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:]

„6. a magánszemély tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,

c) arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

6a. a magánszemély tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről,

6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.”

15. § (1) Az Art. 36/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.”

(2) Az Art. 36/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthető elő. Az észrevételben foglaltakat az állami adóhatóság 8 napon belül kivizsgálja. Amennyiben az adózó az észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az állami adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Amennyiben az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adóhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.”

16. § Az Art. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.”

17. § Az Art. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő államháztartási számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.”

18. § (1) Az Art. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adó- és vámhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”

(2) Az Art. 43. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Jogszabály más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.”

(3) Az Art. 43. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (2b) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.”

(4) Az Art. 43. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget – a végrehajtási költség elszámolását követően – elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(4) Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét – ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is – hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.”

(5) Az Art. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az adószámla 2000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.”

(6) Az Art. 43. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.”

19. § (1) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.”

(2) Az Art. 54. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából.”

20. § (1) Az Art. 72. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 79. §-ban meghatározott adókötelezettségekkel összefüggő fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeket az állami adóhatóság bírálja el.”

(2) Az Art. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása.”

21. § Az Art. 80/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság jár el – a külön jogszabályban meghatározott eltéréssel – az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos eljárásban, ide nem értve azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartoznak.”

22. § (1) Az Art. 85/A. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,

b) a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

c) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság vagy a vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

(5) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.”

(2) Az Art. 85/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.”

23. § Az Art. 88. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.”

24. § Az Art. 89. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kötelező az ellenőrzést lefolytatni)

a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,”

25. § Az Art. 92. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére.”

26. § Az Art. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.”

27. § (1) Az Art. 120. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.”

(2) Az Art. 120. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az adózó akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (4a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az adózó kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.”

28. § Az Art. 124. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta.

(3) Az adóhatósági irat a postai kézbesítés mellőzésével saját – az adóhatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb szolgálati jogviszonyban álló – kézbesítő útján is kézbesíthető. A saját kézbesítő útján történő kézbesítés esetén az adóhatósági iratot az veheti át, aki a postai úton történő kézbesítés esetén átvételre jogosult.”

29. § Az Art. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.”

30. § Az Art. 136. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az automatikus részletfizetés iránti kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”

31. § Az Art. 136/B. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott – első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a vitatott kötelezettség tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg – az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és – amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került – a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.”

32. § Az Art. 165. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában – a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével – adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(1b) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (2) és (4) bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.”

33. § Az Art. 167. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezései a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandóak.”

34. § Az Art. 170. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a 26/A. § (4) bekezdése alapján megállapított adóval összefüggésben az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése során adókülönbözetet állapít meg, és az adókülönbözet a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának hibájára, hiányosságára vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.”

35. § Az Art. „Mulasztási bírság” alcíme a következő 172/A. §-sal egészül ki:

„172/A. § Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a cégbejegyzésre nem kötelezett adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.”

36. § Az Art. 175. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:

„(34) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.”

37. § (1) Az Art. 178. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„3a. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, a fizetési kötelezettség, a költségvetési támogatás elszámolására szolgáló nyilvántartás.”

(2) Az Art. 178. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti,”

(3) Az Art. 178. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„6a. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.”

(4) Az Art. 178. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„10a. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése.”

(5) Az Art. 178. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„27a. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó.”

(6) Az Art. 178. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása;

c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d) adószámát nem függesztették fel;

e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;

f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.”

38. § Az Art. a következő 211–215. §-sal egészül ki:

„211. § (1) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. első negyedévét követően minősíti az adózókat a 6/J. § alapján.

(2) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2016. második negyedévet követő 6/J. § szerinti adózói minősítés lekérdezését biztosítja az adózó részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.

212. § Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha

a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel,

b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel,

c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel,

d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el.

213. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak a Módtv3. hatálybalépését követően teljesítendő az azt megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(3) A Módtv3.-mal megállapított 26/A. § szerinti bevallási nyilatkozatot a magánszemély első alkalommal a 2015. évi jövedelméről 2016. január 31-éig tehet.

(4) A Módtv3.-mal megállapított rendelkezések nem érintik a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.

(5) A 2015. december 31-éig adott, az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta.

214. § (1) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/C. § (2), (13) bekezdését, 24/D. § (1), (3) bekezdését, 24/E. § (1), (4)–(6) bekezdését a hatályba lépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 36/B. § (2) és (5) bekezdését a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A 36/A. § alkalmazásában, ahol jogszabály 2015. december 31. napjáig együttes adóigazolást említ, azon 2016. január 1. napjától az adóigazolást is érteni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (3) bekezdését és a 150/A. § (1) bekezdését első alkalommal a 2016. január 1-től elvégzett elszámolásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (8) bekezdése szerinti értesítést először a 2016. évről 2017. október 31-ig adja ki az állami adó- és vámhatóság. A 2015. évre vonatkozó értesítés kiküldésére a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.

(5) A Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő átvezetési kérelemre, valamint folyamatban lévő hivatalból történő átvezetésre a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

(6) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 55. § (5) bekezdése első alkalommal 2016. első negyedévére alkalmazandó.

(7) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 85/A. § (1), (3)–(8) bekezdése a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre alkalmazandó.

(8) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 165. § (1) bekezdése – a felszámolási eljárásokban bejelentendő hitelezői igényhez kötődő egyedi késedelmi pótlék felszámításának kivételével – először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.

(9) A törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 176/D. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezését a 2016. január 1-től esedékes fizetési kötelezettségekre kell először alkalmazni.

(10) Ahol jogszabály együttes adóigazolásról rendelkezik, azon a Módtv3. hatálybalépését követően adóigazolást kell érteni.

215. § A Módtv3.-mal megállapított 3. számú melléklet O) pont 3–5. alpontja szerinti adatszolgáltatást első alkalommal, az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-áig kell teljesíteni.”

39. § Az Art.

a) 2. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

40. § Az Art.

1. 5/A. § (5) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott adóhatósági igazolás” szöveg,

2. 6/B. § (3) bekezdésében az „a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 45 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg,

3. 24/D. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag, akire” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire” szöveg,

4. 24/E. § (4) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, vagy tagja,” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

5. 24/E. § (5) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, és tagja” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

6. 37. § (1) bekezdésében az „e törvény eltérően” szövegrész helyébe az „e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően” szöveg,

7. 37. § (5) bekezdésében az „adótartozás” szövegrész helyébe a „tartozás” szöveg,

8. 40. § (4) bekezdésében és 43. § (1a) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

9. 43. § (5a) bekezdésében az „egyéb adótartozásokra” szövegrész helyébe az „egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra” szöveg,

10. 54. § (13) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szövegrész,

11. 55. § (3) bekezdésében az „Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – ” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

12. 55. § (5) bekezdésében az „Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

13. 55. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján” szöveg,

14. 55. § (7) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

15. 80/A. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdéssel” szövegrész helyébe az „(1)–(1a) bekezdéssel” szöveg,

16. 85/A. § (1) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-,” szövegrész helyébe az „Az adó-,” szöveg,

17. 85/A. § (3) bekezdésében az „adó-, az együttes adó-, és” szövegrész helyébe az „adó-, és” szöveg,

18. 85/A. § (6) bekezdésében az „együttes adóigazolás” szövegrész helyébe az „adóigazolás” szöveg,

19. 85/A. § (8) bekezdésében az „igazolás a (5) bekezdés szerinti együttes adóigazolásnak” szövegrész helyébe az „igazolás adóigazolásnak” szöveg,

20. 147. § (1) bekezdésében a „közötti adóbehajtási” szövegrész helyébe a „közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő adóbehajtási” szöveg,

21. 150/A. § (1) bekezdésében az „adótartozás, illetve” szövegrész helyébe az „adótartozás, egyéb az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás, illetve” szöveg,

22. 151. § (1) bekezdésében a „támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés)” szövegrész helyébe a „támogatás (visszaigénylés, visszatérítés)” szöveg,

23. 162. § (1) bekezdésben az „adózó adótartozását,” szövegrész helyébe az „adózó adószámláján nyilvántartott tartozását,” szöveg,

24. 162. § (2) és (3) bekezdésében az „adótartozást” szövegrész helyébe a „tartozást” szöveg,

25. 162. § (3) bekezdésében az „adótartozásokat” szövegrész helyébe a „tartozásokat” szöveg,

26. 176/D. § (2) bekezdés a) pontjában az „az állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságnál” szöveg, az „adótartozása” szövegrész helyébe „tartozása” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti az Art.

1. 27/A–28/A. §-a,

2. 36/A. § (1), (3), (4), (7) és (8) bekezdésében az „együttes” szövegrész,

3. 43. §(10) bekezdése,

4. 52. § (7) bekezdés i) pontja ib) alpontja,

5. 85/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.” szövegrész,

6. 87. § (3) bekezdése.

II. FEJEZET

EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő.”

43. § Az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;”

44. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

w) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;”

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése;

b) a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak;

c) a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron;

d) az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.”

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (21)–(22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az (1) bekezdés w) pontja szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(22) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha az (1a) bekezdés c) pontja szerinti bérlő vagy annak magánszemély örököse az (1a) bekezdés c) pontja szerinti szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja.”

45. § Az Itv. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.”

46. § Az Itv. 62. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

u) a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban.”

47. § Az Itv. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket – az adózó kérelmére – vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.”

48. § Az Itv. a következő 99/J. §-sal egészül ki:

„99/J. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdésének d) pontját az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

49. § Az Itv. 103. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény 26. § (1) bekezdés w) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

50. § Hatályát veszti az Itv.

1. 24. § (3)–(4) bekezdéseiben az „és (7)” szövegrész,

2. 24. § (7) bekezdése,

3. Melléklet IV. Cím 3. pontja,

4. Melléklet XVIII. Cím 2. pontjában az „Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.” szövegrész.

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

51. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 40/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által]

b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.”

(2) A Htv. 40/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkormányzat – valamennyi vállalkozóra egységesen – rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó az (1) bekezdés szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti.”

52. § A Htv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalanynak nem kell az iparűzési adóról adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.”

53. § A Htv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján – települések (a fővárosban a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatok) szerinti bontásban – elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat és elérhetőségi információkat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.”

54. § A Htv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Helyi iparűzési adóbevallás-benyújtás az állami adóhatósághoz

42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával is teljesítheti.

(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerint adóbevallást – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával – az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve, ha az önkormányzati adóhatóság az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”

55. § A Htv.

1. 14. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szöveg helyébe a „jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,

2. 39/B. § (9) bekezdésében a „15 napon belül vagy január 15-ig” szövegrész helyébe a „45 napon belül vagy február 15-ig” szöveg,

3. 44. § (2) bekezdésében a „2016. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2017. október 1-jétől” szöveg,

4. 52. § 16. pont g) alpontjában az „a halászatról és horgászatról” szövegrész helyébe az „a halgazdálkodásról és a hal védelméről” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti

1. a Htv. 39/B. § (6) bekezdés a) pontja,

2. a Htv. 39/B. § (7) bekezdése.

4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

57. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól)

g) a környezetkímélő gépkocsi,”

58. § A Gjt. 6. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

(3) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

(4) Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.”

59. § A Gjt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adótételt az adózó vagy pénzügyi képviselője – a gépjármű Magyarország területére való belépést legalább 2 munkanappal megelőzően – utalással fizeti meg – az utalás közleményrovatában a fuvarozási engedély sorszámára, valamint a nyerges vontató, tehergépjármű rendszámára való hivatkozással – az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára. Az adófizetés tényét az adózó az utalás megtörténtét bizonyító irattal igazol, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni.”

60. § A Gjt. 18. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül,”

61. § A Gjt. a következő VI. fejezettel egészül ki:

VI.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

21. § (1) Az 5. § g) pontja szerinti mentesség, valamint a 17/A. § (1) bekezdésének a környezetkímélő gépkocsira vonatkozó rendelkezése csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(2) E törvény 5. § g) pontja és 17/A. § (1) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

62. § A Gjt.

1. 17. § (3) bekezdésében az „illetékbélyeggel, ennek hiányában” szövegrész helyébe az „utalással vagy”,

2. 17/A. § (1) bekezdésében az „a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit” szövegrész helyébe az „a környezetkímélő gépkocsit”

szöveg lép.

63. § Hatályát veszti a Gjt.

1. 16. §-a,

2. 17. § (1) bekezdésében „A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.”

3. 18. § 2. pontjában a „félpótkocsi,” szövegrész.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

64. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 100. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„100. Pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás.”

65. § Az Szja tv. 7. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.”

66. § Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja vagy nem tett bevallási nyilatkozatot – az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást vagy

b) az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást

nyújt be az adóhatósághoz.”

67. § Az Szja tv. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Bevallási nyilatkozat

12/A. § (1) A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozattal teljesítheti, ha megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek és

a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve

aa) a kamatjövedelmet [65. §],

ab) az osztalékból származó jövedelmet [66. §],

ac) az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [67. §],

ad) a vállalkozásból kivont jövedelmet [68. §],

ae) az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,

af) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;

b) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el;

c) a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített;

d) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad;

e) más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

(2) Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben

a) a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak,

b) egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett,

c) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

(3) E § alkalmazásában nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.”

68. § Az Szja tv. a 12/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

12/B. § Az adózás rendjéről szóló törvény 26/B. §-a szerinti magánszemély részére az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”

69. § Az Szja tv. 58. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.”

70. § Az Szja tv. 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő jövedelmének minősül. Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt, akkor a jövedelem megállapításánál (legfeljebb a bevétel összegéig) a résztvevő bevételét csökkentő tételként kell számításba venni az általa a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedése bevonásáig megfizetett összeget. Ha azonban a résztvevőt terhelő ellenérték teljesítése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni. A résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá.”

71. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

i) az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte; az MRP szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az adóhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint – ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett – a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről.”

72. § Az Szja tv. a következő 86–88. §-sal egészül ki:

„86. § (1) A 2015. december 31-én hatályos 11/A. § szerinti adónyilatkozat és a 2015. december 31-én hatályos 12. § szerinti egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan nyújtható be.

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 12/A. § szerinti bevallási nyilatkozat első alkalommal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújtható be.

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 12/B. § szerinti adóbevallási tervezetet az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít.

87. § E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 7. § (1d) bekezdése a 2015. évi felszámolások esetén is alkalmazható.

88. § E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításától alkalmazható.”

73. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete e törvény 3.melléklete,

b) 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete

szerint módosul.

74. § Az Szja tv. 58. § (7) bekezdésében a „32 ezer forintot” szövegrész helyébe a „30 ezer forintot” szöveg lép.

75. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) „Adónyilatkozat” alcíme,

b) „Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel” alcíme,

c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyszerűsített bevallásban,” szövegrész.

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

76. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet;”

(2) A Tao. törvény 4. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele;”

77. § (1) A Tao. törvény 9. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység.

(1b) A köztestület az (1) és az (1a) bekezdésben foglaltakat a működésére irányadó törvényben foglalt eltérések figyelembevételével alkalmazza.”

(2) A Tao. törvény 9. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt:)

d) a c) ponttól eltérően az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél a 7. § (1) bekezdés a), b), cs), d), i),j), n), o), r), t), u) és v) pontja, valamint a 7. § (3) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”

(3) A Tao. törvény 9. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt:)

f) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.”

(4) A Tao. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelni kell az adózás előtti eredményt:)

b) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

ba) teljes összegével az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

bb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó, a c) pont szerinti összeggel növelt bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket,

bc) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket;”

(5) A Tao. törvény 9. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Növelni kell az adózás előtti eredményt:)

c) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel;

d) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel.”

(6) A Tao. törvény 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.”

(7) A Tao. törvény 9. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (8), a (9) és a (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja a (2) bekezdés d) és f) pontja, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendelkezéseket.”

78. § (1) A Tao. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg (a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél ide nem értve az MRP indításával, valamint az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő költségei, ráfordításai fedezetére az alapító által az adóévben átutalt összeget), a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései,”

(2) A Tao. törvény 12. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

c) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.”

(3) A Tao. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás előtti eredményt növeli:

a) a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg;

b) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.”

79. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell az adót megfizetnie)

a) a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (ide nem értve az országos érdekképviseleti szervezetet), köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)–(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,”

80. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére

a) a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében, valamint

b) a (7) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előadó-művészeti szervezet támogatója az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által – a (4a) bekezdésre figyelemmel – kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe.”